Biztonságpolitika

Kétpárti vizsgálóbizottság felállításáról állapodtak meg az amerikai kongresszus képviselőházának belbiztonsági bizottságában a testület demokrata és republikánus tagjai a január 6-i capitoliumi események kivizsgálására – jelentették be a törvényhozók.

“Mindenképpen fel kell tárnunk az igazságot arról, hogy mi történt január 6-án, egy független, kétpárti – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokról jelentést készítő testülethez hasonló – bizottsággal” – fogalmazott közleményében Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. A politikus hozzátette, hogy a kétpárti megállapodást követően akár már a jövő héten dönthet a törvényhozás a testület felállításáról.

2021. január 6-án Donald Trump nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

A pénteki megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, aki rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkezik. Ez lényeges különbség Pelosi korábbi javaslatához képest, ugyanis a házelnök azt akarta, hogy tizenegy tagú legyen a bizottság hét demokrata és négy republikánus taggal. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

Ahhoz, hogy a megállapodás a törvényhozás elé kerüljön, jóvá kell hagynia Kevin McCarthynak, a képviselőházban kisebbségben lévő republikánusok frakcióvezetőjének is. McCarthy újságírói kérdésre válaszolva pénteken azt mondta, hogy még nem olvasta végig a tervezetet.

A ház belbiztonsági bizottságának elnöke, Bennie Thompson szerint a törvényhozók “tartoznak annyival a capitoliumi rendőrségnek”, hogy alaposan kivizsgálják a támadást. Mississippi állam demokrata képviselője úgy fogalmazott: “A tétlenség egyszerűen nem opció”. Thompson a javaslatról John Katko, New York-i republikánus képviselővel egyezett meg. Katko egyike volt annak a tíz republikánus képviselőnek, akik januárban arra szavaztak, hogy indítsák meg Trump ellen az alkotmányos felelősségre vonási eljárást.

The post Kétpárti bizottságot alakítanának az Egyesült Államokban a januári capitoliumi események kivizsgálására appeared first on .

Bírósághoz fordultak pénteken a Párizsban másnapra tervezett palesztinbarát tüntetés szervezői, miután a kormány kérésére a rendőrség nem engedélyezte a megmozdulás megtartását. A párizsi közigazgatási bíróság este gyorsított eljárásban elutasította a beadványt, s ezzel megerősítette a prefektúra döntését.

A szervezők által “igazságtalannak és eltúlzottnak” minősített döntés heves belpolitikai vitát is kiváltott Franciaországban.

“Franciaország az egyetlen demokrácia, amely betilt egy ilyen tüntetést!” – mondta az AFP hírügynökségnek Sefen Guez Guez ügyvéd, aki szerint a szólásszabadság “teljesen aránytalan” megsértése történt. A szervezők képviselője elítélte azt is, hogy “a rendőrség politikai döntést hozott Gérald Darmanin belügyminiszter kérésére”.

A tárcavezető megtiltotta csütörtökön, hogy Párizsban demonstrációkat tartsanak a legújabb közel-keleti konfliktussal összefüggésben. A Twitteren a tárcavezető azt közölte, hogy az ilyen jellegű megmozdulások 2014-ben súlyosan megzavarták a közrendet. Hét évvel ezelőtt tömegek tüntettek az izraeli hadsereg Gázai övezeti offenzívája ellen. Zavargások is kirobbantak, randalírozók zsinagógákat és zsidó üzletek rongáltak meg.

A Párizs körüli Ile-de-France régió Palesztinok Egyesülete nevű szervezet elítélte a döntést, és egyik vezetőjük, Walid Atallah az izraeli állam cinkosának nevezte Franciaországot. Az ügy heves belpolitikai vitát váltott ki, amelyben a kormánytöbbségen kívül a jobboldal is egyetért a kormány döntésével, míg a baloldali pártok elfogadhatatlannak tartják a betiltást.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. Ezt követően rakétaháború tört ki a Gázai övezetet uraló Hamász és Izrael között. A helyi hatóságok adatai szerint hétfő óta 119 palesztin, köztük 31 gyerek vesztette életét a Gázai övezetben, és 830-an sebesültek meg. Izraelben kilencen meghaltak és több százan megsebesültek a rakétatámadásokban. A zsidó államra kilőtt rakéták mintegy kilencven százalékát sikerült megsemmisíteni a Vaskupola nevű rakétavédelmi rendszer segítségével.

The post Franciaországban belpolitikai vita lett a palesztinbarát tüntetés betiltásából appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan török elnök a hét elején kiújult izraeli-palesztin konfliktus azonnali megfékezésére szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT) és a muszlim országokat.

A török államfő az ENSZ BT-nek címezve szavait hangsúlyozta: gyors lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a békét és nyugalmat Jeruzsálemben. Az 57 muszlim országot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetéhez (OIC) szólva pedig azt kijelentette, hogy ha az OIC nem helyezkedik konkrét és hatékony álláspontra, saját létét tagadja meg.

Erdogan emellett “minden államot és intézményt” is arra szólított fel, hogy “minél hamarabb cselekedjen”, hitre és származásra való tekintet nélkül. Erdogan a palesztin ügy védelmezőjeként újfent terrorállamnak nevezve Izraelt, és kiemelte: az elmúlt napokban 19 állam- és kormányfővel beszélt eddig telefonon az izraeliek és a palesztinok kölcsönös rakétatámadásairól.

A török vezető felszólalásában szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség “érzéketlenséget” tanúsít a konfliktust illetően. “Kiállni Izrael agressziójával szemben az emberiség becsületének adóssága” – hangoztatta.

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Izraeli-palesztin konfliktus: Erdogan békepárti appeared first on .

Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat, a szolidaritás jeléül pénteken mind a kancelláriahivatal, mind a külügyminisztérium bécsi épületénél kifeszítették az izraeli zászlót.

Sebastian Kurz kancellár kijelentette: “A leghatározottabban elítélem a Gázai övezetből napok óta tartó Izrael elleni támadásokat. Izraelnek joga van megvédeni önmagát. Kifeszítettük az izraeli zászlót, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki azon nők, gyerekek és férfiak mellett, akiknek Izraelben naponta légvédelmi bunkerekben kell menedéket keresniük.”

Alexander Schallenberg külügyminiszter hangsúlyozta: “A Hamász és egyéb terrorszervezetek által a Gázai övezetből Izraelre ezerszám kilőtt rakétákra nincs mentség és jogalap. Elkötelezetten kiállunk Izrael biztonsága mellett. Az izraeli zsidó és arab polgárokat ért támadások képei mélyen megráztak, azonnal meg kell állítani az ilyenfajta erőszakkitöréseket. Ausztria teljes mértékben Izrael mögött áll, ezért lobog az izraeli zászló épületeinken.”

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post Az osztrák kormány elítélte az Izrael elleni palesztin rakétatámadásokat appeared first on .

Izraelnek joga van megvédenie önmagát a Hamász palesztin radikális iszlamista szervezet rakétatámadásaitól – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, miután telefonon tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

“A várakozásaim és reményeim szerint (a konfliktus) hamarosan véget ér, de Izraelnek joga van megvédenie magát, ha rakéták ezrei repülnek a területére” – fogalmazott Biden. Az elnök hozzátette: az amerikai nemzetbiztonsági és védelmi szakemberek “állandó kapcsolatban vannak” a közel-keleti kollégáikkal, köztük az izraeliekkel, az egyiptomiakkal és a szaúdiakkal is.

A Fehér Ház közleménye szerint a telefonbeszélgetés során Biden “elítélte a Hamász és más terrorista csoportok rakétatámadásait, a többi között Jeruzsálem és Tel-Aviv ellen”. Mint írták: az amerikai elnök “rendületlen támogatásáról” biztosította Izraelt és közölte, hogy a közel-keleti államnak “törvényes joga, hogy megvédje önmagát és népét”. A közlemény szerint Biden kiemelte, hogy Jeruzsálemnek, a városnak, amely sokat jelent a világ hívő emberei számára, “a béke helyének kell lennie”.

Antony Blinken, amerikai külügyminiszter szerdán szintén beszélt telefonon Netanjahuval és támogatásáról biztosította az izraeli kormányfőt országa megvédésével kapcsolatban. Az amerikai tárcavezető ugyanakkor megemlítette a Jeruzsálembe zajló erőszakos folyamatokat is. Blinken megjegyezte, hogy mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak biztonságban kell élniük.

Az elmúlt napokban kiéleződött a feszültség a palesztinok és az izraeliek között, és Kelet-Jeruzsálemben összecsapásokra, tüntetésekre került sor. A Gázai övezetből több mint 150 rakétát lőttek ki palesztin fegyveres csoportok hétfőn Izraelre. Izrael válaszul megtorló csapásokat hajtott végre. A Közel-Keleten kiújult feszültség és erőszak következtében az elmúlt két napban több mint negyvenen haltak meg a Gázai övezetben és Izraelben.

The post Biden: Izraelnek joga van megvédenie önmagát appeared first on .

Csaknem ötmillió dollárt fizetett kelet-európai hackereknek az Egyesült Államok keleti partvidékének felét üzemanyaggal ellátó Colonial Pipeline vállalat, hogy feloldják letiltott számítógépes hálózatát – közölte a Bloomberg hírügynökség a tranzakcióról tudó, de nevét nem vállaló forrásra hivatkozva.

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti államokkal. A cég pénteken kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a támadásról. Emiatt az üzemanyagszállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A Bloomberg információi szerint a Colonial Pipeline a támadást követően néhány órán belül kifizette a tetemes váltságdíjat nehezen nyomon követhető, úgynevezett kriptovalutában. A hírügynökségi források szerint a georgiai székhelyű cég mindent el akart követni, hogy ismét el tudja látni üzemanyaggal a keleti part mentén fekvő nagyvárosokat.

A hackerek, miután megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. A Bloomberg forrása szerint azonban ez az eszköz annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint egy profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

A mostani beszámoló ellentmond azoknak a korábbi sajtóinformációknak, melyek szerint a vállalat nem enged a zsarolásnak és nem fizet kiberbűnözői csoportnak. A Bloomberg szerint az amerikai kormánytisztviselők is tudtak a zsarolási díj kifizetéséről.

Joe Biden  megerősítette az FBI információit, miszerint az amerikai vállalat ellen kibertámadást indító számítógépes bűnözők oroszországi székhellyel rendelkeznek, de – mint az elnök kiemelte – az orosz kormány nem érintett az esetben. “Nem hisszük, hogy az orosz kormány részt vett ebben a támadásban, de komoly okunk van feltételezni, hogy a támadást elkövető bűnözők Oroszországban élnek” – fogalmazott Biden.

Az amerikai elnök rendeletet írt alá a szövetségi kibervédelmi képességek, valamint a magánszféra digitális biztonságának megerősítéséről. Ennek alapján létrehoznak egy szervezetet, amely kivizsgálja a jelentősebb hackertámadásokat, és új sztenderdeket írnak elő a kormányügynökségek által használt szoftverek számára. Egyebek mellett kötelezővé teszik a kétlépcsős azonosítást is, amely megnehezíti a különböző felhasználói fiókok feltörését.

Az ellátási problémák miatt sok államban pánik alakult ki, és az emberek elkezdték felvásárolni az üzemanyagot. Sajtóinformációk szerint csütörtökön Észak-Karolinában a benzinkutak körülbelül hetven százalékánál nem lehetett sem benzint, sem gázolajat kapni. Virginia, Dél-Karolina és Georgia államokban a töltőállomások körülbelül ötven százalékánál okozott zavart a megnövekedett forgalom.

A történtek hatására a benzin ára is nőtt az Egyesült Államokban. Csütörtökön már több mint három dollárt kértek egy gallon (3,79 liter) üzemanyagért, amely a legmagasabb ár 2014 októbere óta – közölte az Amerikai Autóipari Szövetség.

The post Ötmillió dollárt fizetett a hackereknek a Colonial Pipeline appeared first on .

Két drogdílert, egy szlovák és egy magyar férfit fogtak el a rendőrök, mindkettőjüket őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a 48 éves magyar és a 44 éves szlovák férfira pár hónappal ezelőtt figyeltek fel olyan adatok alapján, hogy a magyar férfi a szlováktól rendszeresen szerez be kábítószert, amelyet Magyarországon továbbértékesít. A nyomozás előrehaladtával konkrét bizonyítékok is alátámasztották, hogy dílerként különböző kábítószereket árulnak.

A párosra összehangolt akcióban csaptak le pénteken. A rajtaütéshez a Terrorelhárítási Központ segítségét kérték, mivel információjuk volt arról, hogy a magyar férfinak fegyvere van. A férfit tatabányai otthonában fogták el. A házkutatásnál gyanús anyagokat – feltehetően kokaint és metamfetamint – találtak. Ezenkívül a nyomozók lefoglaltak mobiltelefonokat, laptopot, légfegyvereket, valamint csaknem 1,5 millió forintot és 270 amerikai dollárt. Szintén Tatabányán elfogták a férfi élettársát is, akinek táskájában csekély mennyiségű kokaint találtak.

A szlovák férfin egy budapesti pláza parkolójában ütöttek rajta a Terrorelhárítási Központ munkatársai. Autójában mintegy ezer simítózáras tasakot, telefonokat és SIM-kártyákat, 6200 eurót és több mint 3 millió forintot találtak, valamint két olyan dobozt, amely kábítószergyanús anyagot rejtett. Lakásában szintén droggal szennyezett dobozt és szipkát fedeztek fel, valamint lefoglaltak csaknem 24 000 eurót és több mint 22 millió forintot.

A két férfit jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg, majd bűnügyi őrizetbe vették őket, és kezdeményezték a letartóztatásukat. A magyar férfi élettársát – szabadlábon hagyása mellett – kábítószer birtoklása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – olvasható a rendőrségi honlapon.

The post Két drogdílert fogtak el a rendőrök appeared first on .

Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki vasárnapra virradóan a palesztin szélsőséges iszlamista terrorszervezetek gázai övezeti célpontjaira, köztük a Hamász politikai vezetőjének és az ő testvérének a házára – jelentette a ynet.

A Falak őrzője nevű hadművelet keretében tucatnyi repülőgéppel elsősorban a “Hamász-metrót”, az övezet alatt húzódó, betonból kiépített alagúthálózatot, az iszlamista szervezet legnagyobb és legköltségesebb stratégiai infrastruktúráját támadták, valamint a Hamász legfőbb gázai vezetőjének, az izraeli börtönökben 24 évet eltöltő Jahíje Szinuárnak és az ő testvérének otthonát.

Jahije és Mohamed Szinuár háza Hán-Júniszban állt. Mohamed Szinuár a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője, a szervezet személyzeti felelőse és Gilád Salit izraeli tizedes 2006-os elrablásának egyik kitervelője volt. A Szinuár testvérek mellett több más, magas rangú Hamász vezető házát is támadták, de a fontosabb katonai felelősök a hadművelet kezdete óta titkos bunkerekben rejtőzködnek.

Hedi Zilberman, az izraeli hadsereg szóvivője a lapnak elmondta: a légierő épületeken kívül 45 rakétasilót is támadott az elmúlt napokban. Ennek ellenére a palesztin fegyveresek szombat este 7 órától vasárnap reggel 7-ig mintegy 120 rakétát tudtak kilőni izraeli területre, ezek közül több elérte az ország középső részét is, de az izraeli rakétaelhárító rendszer túlnyomó többségüket a levegőben megsemmisítette.

“Azt vesszük észre, hogy a hamászosok, és nem csak a vezetők, félnek bemenni az alagútrendszerükbe. Jelenleg a járatok elleni támadás második szakaszában vagyunk, és lesznek további szakaszok”- mondta Zilberman. “A Hamász több tízmillió dollárt fektetett be a stratégiai ‘metróprojektbe’: az alagút építésének minden egyes méterre 500 dollárba került” – tette hozzá.

“A savuot – a zsidó pünkösd – az idén másképp alakul, mint korábban” – jelentette ki a katonai szóvivő, utalva a vasárnap este kezdődő, és várhatóan rakétatámadások árnyékában zajló zsidó ünnepre. Az idei savuoton bárhol és bármikor lehet újabb rakétatámadásra számítani. Ezért Izrael déli és középső vidékeinek lakosai alaposan meggondolják, hogy elinduljanak-e rokonlátogatásra, mert az utakon nincs védelem, nem tudnak hová menekülni.

A legújabb izraeli-palesztin fegyveres konfliktusban eddig 10-en vesztették életüket, és 275-en sebesültek meg. A gázai oldalon legkevesebb 145 halottat jelentettek az ottani egészségügyi hatóságok, akik közül 41-en gyermekek, 23-an pedig nők voltak.

A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonukból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen, valamint abból kifolyólag, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, és a palesztinok emiatt is tiltakoztak. A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.

The post Az izraeli légierő mintegy száz rakétát lőtt ki az éjjel gázai célpontokra appeared first on .

Az átlagembernek a „gyermekkatona” kifejezés hallatán általában egy AK47-esel felfegyverzett fiatal kisfiú képe jelenik meg a lelki szemei előtt. A hagyományos felfogásnak köszönhetően, mely szerint a fegyveres konfliktus a férfiak körében előforduló jelenség, általában, amikor gyermekkatonákról beszélünk, a diskurzus inkább a fiúkról szól, mintsem kiskorú lányok ezreiről, akik a kevésbé látható „árnyékhadseregeket” alkotják a világon zajló konfliktusokban. Erre a percepcióra erősítenek rá a média által elénk tárt képek is, melyek a fegyveres csoportokban harcoló lányokat gyakran perifériára helyezik, akik így gyakorlatilag láthatatlanok a nyilvánosság számára.

A gyermekkatonák, illetve kifejezetten a katonalányok sorsa nem foglal el központi helyet a Nyugat biztonsági napirendjén, s a biztonsági tanulmányok kutatóit sem az ő sorsuk foglakoztatja leginkább. A lányok háborús tapasztalatai “a társadalmi és politikai erőszakkal foglalkozó tudományos és népszerű munkák legkisebb százalékát teszik ki” (Nordstrom 1997, 5) s a háború alatt, illetve azután játszott különböző szerepeiket csak nemrég ismerték el. A katonalányok toborzásának kérdése azonban ennél jóval nagyobb figyelmet igényelne, már csak azért is, mert évente több ezer gyermek szenvedését és halálát eredményezi, akiknek a száma jóval meghaladja a terrorizmus vagy a tömegpusztító fegyverek közvetlen áldozataiét (Vera Achvarina 2006, 130).

A gyermekkatonák alkalmazását a nemzetközi közösség az emberi jogok és a gyermekek jogainak súlyos megsértéseként ismeri el. Az ENSZ égisze alatt született gyermek jogairól szóló, más néven New York-i Egyezmény (gyermekjogi egyezmény) 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. Az 1. cikk alapján „az egyezmény vonatkozásában gyermeknek számít minden 18 év alatti személy, kivéve, ha egyéb jogszabályi rendelkezés értelmében (például házasságkötés révén) korábban eléri a nagykorúságot” (Molnár Dóra 2016, 45).

A gyermekek katonának toborzását és alkalmazását tiltó vezető nemzetközi jogi eszközök közé tartozik továbbá a Gyermek jogairól és jólétéről szóló afrikai charta, amely szintén a 18. életévet határozza meg a fegyveres csoportokban való részvétel korának; a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 1998. évi római alapokmánya, amely háborús és emberiség elleni bűncselekményként határozza meg a 15 év alatti gyermekek konfliktusban való alkalmazását; valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. egyezménye, amely a gyermekmunka legrosszabb formái közé sorolja a 18 év alatti gyermekkatonák alkalmazását.

Az arra irányuló erőfeszítések, hogy az emberi jogi mozgalomban a „gyermek” nagyobb kategóriájától elkülönülten a lányokról beszéljünk, a Gyermekjogi Egyezmény kodifikációjáig nyúlnak vissza, ahol az aktivistáknak először sikerült bevezetniük a nem-specifikus névmásokat egy nemzetközi szerződésben. További diszkurzív változás a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platformhoz való felvezetés során kezdődött az 1990-es évek elején, amikor a humanitárius „nők és gyermekek” szokásos diskurzus a „nők és lányok” diskurzusba váltott át az emberi jogi hálózatban kialakuló nemek közötti egyenlőség keretrendszerének részeként. Az 1995-ös Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform a fegyveres konfliktusok nőkre és lányokra gyakorolt ​​hatásait olyan kritikus, aggodalomra okot adó területként ismerte el, melyre kiemelt figyelmet kell fordítani, s kijelentette:

„A mai lánygyermek a holnap nője. A lánygyermek készségei, ötletei és energiája létfontosságúak az egyenlőség, a fejlődés és a béke céljainak teljes megvalósításához. Ahhoz, hogy a lánygyermek teljes potenciálját kibontakoztassa, egy támogató környezetben kell őt gondozni, ahol a túléléshez, a védelemhez és a fejlődéshez szükséges szellemi, intellektuális és anyagi szükségleteit kielégítik, s egyenlő jogait védik”.

A katonalányok aránya az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a gyermekkatonák 40 %-át teszi ki. Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma által évente megjelentetett emberkereskedelemről szóló jelentés a gyermekkatonák alkalmazásának megelőzéséről szóló szövetségi törvény (Child Soldiers Prevention Act) 2008-as törvénybe iktatása óta tartalmazza azon külföldi kormányok listáját, melyekről kiderült, hogy jogellenesen toboroztak vagy alkalmaztak gyermekkatonákat. A 2020-as jelentés szerint ez az afrikai térségek kormányai közül Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Líbia, Mali, Nigéria, Szomália, Dél-Szudán és Szudán kormányait jelentette. Ami kifejezetten a katonalányok fegyveres erők általi alkalmazását illeti, azt az Európai Bizottság a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK), Ugandában és Nyugat-Afrikában vélte felfedezni. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy „a lányok általában kevésbé láthatók [mint a fiúk], és mindeddig alig részesültek a gyermekkatonáknak szánt demobilizációs és reintegrációs programokból”. A fegyveres erőkhöz és csoportokhoz tartozó gyermekeket vizsgáló gyermekvédelmi szakértők is elismerték, hogy a gyermekkatonák megértése érdekében tett erőfeszítéseik során gyakran csak a fiúk tapasztalataira reagáltak.

A katonalányok láthatatlansága a szerepükről és feladataikról alkotott társadalmi felfogásnak is „köszönhető”. Amikor fegyveres csoportokban lévő lányokról van szó, akár az akadémia, akár a politika, akár a média területén, az a tendencia figyelhető meg, hogy főként csendes áldozatokként ábrázolják őket – különösen „feleségként”, támogató szerepekben – és a szexuális rabszolgaság áldozataiként. Ezzel szemben a harcoló erők fiúit elsősorban harcosokként, parancsnokokként és a háborús atrocitások elkövetőiként ábrázolják – olyan egyénekként, akiktől félni és rettegni kell. Míg ezek a kettős és nemi jellegű ábrázolások kétségtelenül néhány elkeseredett lány és fiú tapasztalatait képviselik, a lányok kizárólag szexuális erőszak áldozataiként és/vagy „feleségekként”, a fiúknak pedig kizárólag erőszakos elkövetőkként való jellemzése torz képet mutat a gyermekek megélt valóságáról. Valójában a kutatások következetesen kimutatták, hogy a lányok és a fiúk összetett és többszörös szerepet játszanak konfliktusokban, melyek során mindannyian egyaránt áldozatok és egyaránt részt vesznek háztartási és támogató tevékenységekben, csakúgy, mint aktív harci szerepekben. Ennek eredményeképp, bár a háború kétségtelenül mélyen érint minden gyermeket, családot és egész közösségeket, a harcoló erők katonalányainak realitása nagyrészt felderítetlen.

A lányok számos lázadó erő gerincét alkotják. Egyes lázadó csoportokban bevonják őket az aktív harcokba, csak úgy, mint fiú –és férfitársaikat.  Libériában és Ugandában meg is fordultak a nemi sztereotípiák – katonalányokat állítottak be harcosokként, katonafiúkat pedig szexuálisan bántalmaztak. Aktív harcosként a katonalányok felemelkedhetnek a ranglétrán, hogy vezető pozíciókat töltsenek be. Ez lehetőséget ad nekik arra, hogy jelentős hatalmat és befolyást szerezzenek, amelyet civil életükben soha nem tudtak volna elérni. A lányok pl. parancsnokként, hadnagyként és tizedesként szolgáltak az Úr Ellenállási Hadseregében (LRA) Ugandában (Snowdon 2016, 9). Susan McKay és Dyan Mazurana Észak-Uganda összefüggésében megjegyzik, hogy a lányok válaszadóinak 72%-a számolt be arról, hogy fegyvereket és katonai kiképzést kapott, 8% pedig emelt szintű képzésben részesült (Susan McKay 2004, 74). Rámutatnak azonban a katonalányok komplex valóságára is, a fegyveres csoportokon belüli összetett szerepeikre, s megjegyzik, hogy a „feleségeket” és a „harcosokat” nem szabad exkluzív kategóriának tekinteni, mivel néhány válaszadójuk jelezte, hogy bár elsődleges szerepük harcosként volt, kénytelenek voltak „feleségek” is lenni. A lányok militarizálása elkerülhetetlenül táplálta és támogatta a konfliktusokat, mert produktív és reproduktív munkájuk kritikus volt a harci erők szempontjából. Ahogy McKay és Mazurana megjegyzik: „a nők és lányok munkája a harci erőkben… nem mellékes, hanem a legtöbb esetben az az alap, amelyre a harci erő támaszkodott” (Susan McKay 2004, 120-121).

Bár a fegyveres csoportok kontextusában végzett házimunkát gyakran periférikusnak és jelentéktelennek tekintik, egyre inkább felismerik, hogy a fegyveres csoportok nem működhetnek ilyen munka nélkül. Ha figyelembe vesszük a fegyveres csoport erőforráshiányát, munkaerő-hiányát, a mozgás folytonosságának szükségességét és a gyakran korlátozott szervezeti felépítést, láthatjuk, hogy a lányok által végzett háztartási tevékenységek felbecsülhetetlenek a harci erő túlélése és sikere szempontjából.

A fegyveres csoportokban alkalmazott gyakorlat azonban az, hogy a lányokat szexuális tulajdonként kezeljék, s „jutalomként” osszák szét a parancsnokoknak és más jól teljesítő katonáknak. Vivi Stavrou tanulmányában szereplő angolai lányok arról számoltak be, hogy számos olyan tevékenységre képezték ki őket, amelyek támogatták a fegyveres csoportok mindennapi működését, ideértve a támadás utáni fosztogató technikákat, a fegyverek rakodását és leszerelését, a védelmi technikákat, a férfi katonák kíséretét, a szabotázst, a szülések lebonyolítását, különleges alkalmakkor pedig a férfiak szexuális vágyainak énekkel és tánccal történő felkeltését.

Amellett, hogy a jó katonákat fiatal lányokkal, mint szex rabszolgákkal vagy „feleségekkel” díjazzák, más árnyaltabb okai is vannak annak, hogy a fegyveres csoportok fiatal lányokat is megcéloznak a toborzásnál. A fegyveres csoportok gyakran azért értékelik különösen nagyra a lányokat, mert rendkívül engedelmesnek és könnyen manipulálhatónak tartják őket, akik feltölthetik a hiányzó pozíciókat, ha felnőttekből hiány van, s akik biztosítják a kényszerített munka folyamatos állományát. A lányok fizetetlen harcosok, kevesebb élelemre van szükségük, és a fegyveres csoportok számára elengedhetetlen támogatási funkciókat hajthatnak végre, hogy tapasztaltabb, felnőtt férfiharcosokat szabadítsanak fel. Emellett a lányokról általában kevésbé feltételezhető, hogy fegyveres csoportokhoz tartoznak, és kevésbé valószínű az ellenőrző pontokon történő átvizsgálásuk is.  Ez a felfogás, mely a fiatal lányok ártatlanságát hangsúlyozza, összhangban van egy további okkal, amiért katonailag nagyra becsülik a lányokat: a természetfeletti világgal való feltételezett kapcsolatukkal. Milfrid Tonheim, a Bergeni Egyetem kutatója ezt a jelenséget vizsgálta Kelet-Kongóban, és felfedezte, hogy a helyi milícia felfogása szerint a gyermekek tisztábbak és mágikus védőerővel rendelkeznek. Ezért a fiatal lányokat gyakran magas rangú katonák és parancsnokok testőreként használják. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyes részein a szűz lányokat kifejezetten a fétis hiedelmek részeként toborozták, a fegyveres csoportok tisztító rituáléinak részeként alkalmazva őket, melyekről azt feltételezték, hogy védelmet nyújtanak a harcosok számára.

A katonalányok tehát alapvető szerepet játszanak a háborús gépezetben; operatív hozzájárulásuk szerves és kritikus a fegyveres csoportok általános működése szempontjából. A fegyveres csoportok tisztában vannak azzal, hogy a lányok munkája, legyen az háztartási vagy katonai jellegű, legitimitást és szimbolikus hatalmat adhat háborús erőfeszítéseikhez (Bouta 2005, 7). Értékük a lázadó csoportok számára megmutatkozik abban, hogy e csoportok kategorikusan elutasítják a lányok átadását: ők a fegyveres csoportok utolsó tagjai, akiket a parancsnokok és vezetők szabadon engednek.

Fizikai, pszichológiai és társadalmi-gazdasági következmények

A konfliktusok megszűnése után azonban a katonalányok számos fizikai, pszichológiai, valamint társadalmi-gazdasági következménnyel kell, hogy szembenézzenek. A fizikai következmények tekintetében a szabadon engedett katonalányok gyakran fogyatékosságokkal küzdenek, (pl. halláskárosodással, vaksággal vagy végtagvesztéssel), kábítószer-és alkoholfüggőségben, illetve különböző betegségekben szenvednek, mint pl. malária, tuberkulózis, légzési rendellenességek.

A szexuális erőszaknak kitett katonalányok nemi jellegű egészségügyi problémákat is tapasztalnak, s nagyobb valószínűséggel élnek át „kettős traumát”; a konfliktusokban való részvétel tapasztalatainak borzalmait, valamint a szexuális- és nemi alapú erőszak tartós hatását, hiszen a háborús szexuális erőszaknak pusztító pszichológiai utóhatásai is vannak. A Harvard Egyetem kutatói által végzett empirikus vizsgálatok során kiderült, hogy a katonalányok a hazatérés után jobban ki voltak téve a depressziónak és a poszttraumás stressznek, mint a fiúk. Hosszabb távon a lányok szorongásról, rossz önértékelésről és dühről számoltak be. Flashbackekkel, tartós félelmekkel küzdöttek, valamint nehézségeket tapasztaltak az intim kapcsolatok helyreállításában is.

A társadalmi-gazdasági következményeknél fontos megjegyezni, hogy míg a család vagy a közösség a fiúkat is megbélyegezheti múltbeli cselekedeteik miatt, ugyanilyen valószínű az is, hogy a társadalom a fegyveres konfliktusokban való részvételüket tekinti a „normának”, különösen akkor, ha a fegyveres erő vagy csoport, amelyhez egy fiú csatlakozott, fizikai védelmet nyújtott családjának vagy közösségének. Ezzel szemben a katonalányokat nem nevezik „harcosoknak”, s a civil életbe való visszatérésük után hatalomvesztés éri őket, hiszen néha a fegyveres csoportokban az élet több egyenlőséget kínált nekik, mint a polgári lét (pl. hadnagy lányok az LRA harcosai között). Ennek a kontrasztnak a megtapasztalása néhány volt katonalányt arra késztetett, hogy a háború éveiben szerzett tapasztalatait előnyösebben jellemezze az utána következő időkkel szemben. Amikor a fegyverek elhallgattak, sok lány az unalom, a szegénység és a kiábrándultság zord világában találta magát.

A lányok fegyveres csoportokkal való kapcsolata, különösen ahol aktív harcban vettek részt, jelentősen megkérdőjelezheti a társadalmi normákat. A helyi közösségek előítélettel vannak a volt katonalányok felé: sokukat megbélyegzi a társadalom azért, mert „erkölcstelen” szexuális tevékenységet folytatott a lázadó csoportokon belül, még akkor is, ha ezt egyáltalán nem önszántából tette. Bizonyos közösségekben ezekről a lányokról azt mondják, hogy elvesztették nőiességüket. Még a volt férfiharcosok is gyakran elutasítják azokat a nőket, akik saját milíciacsoportjuk tagjai voltak, “sérült áruként” kezelve őket. Tekintettel a szüzességnek a házasságban betöltött jelentőségére, a lányokat a nemi erőszak nyilvánosságra hozatala után gyakran „házasságra alkalmatlannak” titulálják. Egy olyan társadalomban, ahol a lányokat elsősorban feleségekként és anyákként betöltött jövőbeni szerepük miatt értékelik, s ahol a házasság a legjobb megoldás a gazdasági biztonság és védelem megszerzéséhez, a „házasságra való alkalmatlanság” gyakran mélységesen veszélyezteti a lányokat társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt.

Miután a lányokat erkölcstelennek bélyegezték, és szociális támogató hálózat vagy megélhetés nélkül maradtak, a nemi alapú áldozattá válás és bántalmazás körforgása gyakran folytatódik, mivel a lányok kénytelenek a szex kereskedelemhez fordulni a túlélés érdekében; erre néha saját családtagjaik kényszerítik őket. Néhány lány prostitúció, bűnözés és drogfogyasztás felé fordul, hogy megbirkózzon a háború utáni időszakkal. A volt katonalányok szintén könnyebb áldozatai az erőszakos bűnözőknek, akik tudják, hogy a közösségeknek nem áll szándékukban megvédelmezni őket és valószínűleg nem követelnek megtorlást értük.

A DDR programok hiányosságai és lehetséges megoldások

Az ún. DDR programokat (Disarmament, Demobilization, and Reintegration – Leszerelés, Demobilizáció és Reintegráció) eredetileg felnőtt katonák számára alakították ki, azonban a modellt számos változtatással gyermekkatonák esetében is alkalmazzák, hogy segítsenek nekik visszaszerezni érzékenységüket a háborús borzalmak iránt. A programokat a nemzetközi jog széles égisze alatt rögzítik, mivel az államokat a Gyermekjogi Egyezmény 39. cikke kötelezi a gyermekkatonák fizikai és pszichológiai gyógyulásának elősegítésére.

A DDR elméletileg döntő fontosságú a biztonság, a konfliktusok utáni védelem fokozása, valamint a béke előmozdítása szempontjából. Az ENSZ főtitkárának 1998-as jelentése a konfliktus utáni béketeremtés prioritásaként sorolja fel „a volt harcosok és mások újbóli beilleszkedését a produktív társadalomba”. Hasonlóképpen, a Brahimi-jelentés a leszerelést és a reintegrációt a háború utáni stabilitás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte.

Ezen programok azonban, ahogy arra az Európai Bizottság is rámutatott, jelenleg csekély mértékben veszik figyelembe a lányok konfliktushelyzetekben átélt tapasztalatait. A DDR programok nélkülözik a gyermekkatonaság nemekre érzékeny megközelítését és nem foglalkoznak a lánykatonák összetett társadalmi, pszichológiai és orvosi szükségleteivel. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a DDR programokat következetesen a nemi sztereotípiákhoz igazítják, másrészt pedig sok lány azért kerüli a DDR programokra való beiratkozást, mert (mint láttuk, joggal) tartanak attól, hogy közösségük megbélyegzi és elutasítja őket, ha megtudják, hogy ilyen programokban vesznek részt, hiszen akkor fény derül a lázadó erőkkel való korábbi kapcsolatukra.

Sajnos a program sikerét nagyrészt a leszerelt fegyverek számában mérik. A DDR kezdeti „készpénz fegyverekért” megközelítése rendkívül kirekesztő volt. A program I. és II. szakaszában a férfi harcosok „feleségei”, valamint eltartottaik nem voltak jogosultak a belépésre. Az angolai nőknek és lányoknak pl. annak érdekében, hogy a leszerelési folyamat másodlagos haszonélvezőivé válhassanak, hivatalos kapcsolattal kellett rendelkezniük egy férfi katona családjával. Sok lány arról számolt be, hogy a leszerelés előtt parancsot adtak fegyvereik leadására, és otthagyták őket, amikor férfi kollégáikat gyülekező központokra szállították. Más lányok jelezték, hogy a parancsnokaik elvitték fegyvereiket, és férfi harcosoknak adták őket, vagy bizonyos esetekben eladták civileknek, akik aztán éltek a DDR programok pénzügyi előnyeivel. A konfliktus utáni Mozambik DDR programjainak előnyeiből is kevés volt katonalány részesült, mivel a kormány megpróbálta eltitkolni azt a tényt, hogy a lányok harci erőik részét képezték. Ahogy egyik informátoruk megjegyezte: Alapvetően, amikor a lányokról és a leszerelésről beszélünk, olyasmiről beszélünk, ami soha nem történt meg (Susan McKay 2004, 111).

Emellett a DDR programokat az óriási szükséglethez képest krónikus alulfinanszírozás jellemezte. Mivel a pénzeszközök szűkösek voltak, csak azoknak a lányoknak segítettek, akik bizonyítani tudták, hogy tudnak fegyverrel lőni, és nekik is csak csekély csomagokkal – általában egy kis étellel, vízzel, műanyag lepedővel, néha pedig egyszeri fizetéssel és a hazajutásuk biztosításával. Ráadásul mindaddig, amíg a konfliktusok tartottak, ezek a lányok nem folytathatták tanulmányaikat, s gyakran további jogsértéseknek és erőszakos újra-toborzásnak voltak kitéve; sőt, az irreguláris erők rendszeresen célozták meg az iskolákat és kiképző központokat, mint az új gyermekkatonák elsődleges „vadászterületeit”.

Az említett okok miatt a katonalányok közül csak körülbelül 5% vesz részt a DDR programokban. Ahhoz, hogy az érdekükben tett nemzetközi erőfeszítések sikeresek legyenek, fontos szempont figyelembe venni e lányok szükségleteit és perspektíváit. Sok kutató megkérdezte erről a volt katonalányokat, akik maguk is meghatározták azokat a kulcsfontosságú módszereket, amelyekkel a nemzetközi közösség elősegítheti közösségeikbe való visszailleszkedésüket. A következőket említették: közvetítés és érzelmi támogatás; segítségnyújtás az oktatásban, a képzésben és a foglalkoztatásban; valamint orvosi ellátás a nemi úton terjedő betegségek kezelésére és a reproduktív egészség elősegítésére.

A katonalányok helyreállásának segítése kapcsán fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az, hogy a lányok erősebb társadalmi hangot hallassanak, bizonyos összefüggésekben ellenkezhet a hagyományos társadalmi normákkal. Számos társadalomban a hagyományos kulturális gyakorlatok automatikus tiszteletet, hatalmat és státuszt biztosítanak az (idősebb) férfiaknak, miközben mind a törvényben, mind a szokásokban diszkriminálják a nőket és a lányokat, akár a társadalmi élet, akár az oktatás, akár a politika, akár a gazdaság területén. Azokban a kontextusokban, ahol a lányok és a nők kizsákmányolása és fizikai bántalmazása mélyen gyökerezik a kultúrában, ott kérdéses, hogy a női szerepvállalásra irányuló új politikák és alapelvek képesek-e az uralkodó hatalmi struktúrák átrendeződését létrehozni.

A tervezett társadalmi változás, különösen, ha alapvető kihívást jelent a férfiak és a nők, a fiúk és a lányok közötti kapcsolatok számára a magán- és a közélet minden szintjén, változatlanul lassú folyamat, amely átfogó tömeges mozgósítási stratégiákat és erősen politikai természetű cselekvéseket igényel. Ezenkívül a mély szegénység és a széles körben elterjedt társadalmi problémák kontextusában – amint ez a konfliktus utáni országokban gyakran tapasztalható – könnyen belátható, hogy a fiatalok, és különösen a lányok egyedi igényei és körülményei hogyan tudnak háttérbe szorulni a látszólag sürgetőbbnek tűnő társadalmi-gazdasági prioritásokkal szemben. A katonalányok turbulens élettörténeteire való tekintettel, ha figyelmen kívül hagyjuk, aláássuk vagy láthatatlanná tesszük perspektíváikat és igényeiket, valamint a háború utáni társadalmi újjáépítésben és megújulásban való aktív részvételre irányuló jogukat, az egyenlőtlenség, az instabilitás és az erőszak folytatódását kockáztatjuk. A katonalányoknak tehát nem csak a háborút kell túlélniük, hanem annak társadalmi-gazdasági hatásait is. A nemzetközi közösség pedig azért is felelős e kérdésben, mert ahogy azt Cnythia Enloe is megfogalmazta: „a hanyagság is egy politikai lépés” (Enloe 2000, xii).

Irodalomjegyzék

Bouta, Tsjeard. Gender and Disarmament, Demobilization and Reintegration: Building Blocks for Dutch Policy. The Netherlands Institute of International Relations, 2005.

Enloe, Cynthia. Maneuvers: The International Politics of Militarizing Women’s Lives. University of California Press, 2000.

Molnár Dóra, Tóth Tünde. Elveszíteni a gyermekkort II. – a gyerekkatonaság a nemzetközi jogban. Nemzet és Biztonság 2016/3. szám, 2016.

Nordstrom, Carolyn. Girls and warzones: Troubling questions. Life and Peace Institute, 1997.

Snowdon, Laura. Girl Child Soldiers: The relevance of gender in preventing and responding to the use of child soldiers. Essay Contest 2016, 2016.

Susan McKay, Dyan Mazurana. Where are the girls? Girls in Fighting Forces in Northern Uganda, Sierra Leone, and Mozambique: Their Lives During and After War. International Centre for Human Rights and Democratic Development, 2004.

Vera Achvarina, Simon F. Reich. No Place to Hide: Refugees, Displaced Persons, and the Recruitment of Child Soldiers. International Security, 2006.

Írta: Nagy Abigél

Címlapkép: Gyermekjogok világnapja – Fényfestés a Lánchídon. Budapest, 2019. november 20. Kék színnel világítják meg a Lánchidat a gyermekjogok világnapján 2019. november 20-án. (Forrás: MTI/Mónus Márton)

A Az afrikai katonalányok sorsa bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ütközéspont elnevezéssel interaktív közlekedésbiztonsági kampányt indít a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek számának csökkentésére és a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére a MÁV.

Homolya Róbert, a MÁV-Volán csoport elnök-vezérigazgatója a kampányról szóló pénteki online sajtótájékoztatón kiemelte: a vasút a legzöldebb és legbiztonságosabb közlekedési mód. Hozzátette, a MÁV 7700 kilométer vasútvonalat üzemeltet, ezeken naponta több mint háromezer vonat közlekedik, amelyek évente 140 millió utast szolgálnak ki.

Szólt arról is, hogy a legtöbb vasúti baleset a vasúti átjárókban történik, elsősorban figyelmetlenség és a közlekedési szabályok be nem tartása miatt. Elmondta, a vasút vonalát több mint 5500 átjáró keresztezi, vagyis két kilométerenként metszi egymást a vasúti és a közúti hálózat, ezek fele nem biztosított, azaz nincs olyan technikai eszköz telepítve, amely felhívná a közúton közlekedők figyelmét arra, hogy jön a vonat.

Az elnök-vezérigazgató közölte, 2008 óta nem történt olyan halálos baleset, amely vasúti hibára lett volna visszavezethető, de így is évente hatvan-nyolcvan baleset következik be a vasúti átjárókban. Tavaly hatvan ilyen baleset volt, az idén azonban már több baleset történt az átjárókban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hangsúlyozta: nem lehet elégszer beszélni erről, ezért most induló, Ütközéspont elnevezésű kampányukkal a fiatalok figyelmét szeretnék felhívni a biztonságos közlekedés fontosságára és a vasúti balesetek lehetséges következményeire.

Az utkozespont.hu oldalon a játék résztvevőinek ki kell deríteniük, hogyan történt a vasúti baleset. A játékban 360 fokban körbe tudnak nézni, meg tudják keresni az elrejtett nyomokat, “helyszínelhetnek”, hogy a végén megoldják az esetet.

Homolya elmondta: az interaktív kampány mellett országszerte ötszáz plakátot helyeznek ki, továbbá minden középiskolát elérnek a kampánnyal és az ahhoz kapcsolódó nyereményjátékkal. Hangsúlyozta, hogy ilyen kiterjedt közlekedésbiztonsági kampány még nem volt a magyar vasút életében.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője – aki a filmben egy rendőrt alakít – arról beszélt, nem ez az első alkalom, hogy a rendőrség együttműködik a MÁV-val a vasúti átjárók biztonsága érdekben, de eddig az átjáróban szabálytalankodók kiszűrésére, szankcionálására fókuszáltak, most azonban a balesetmegelőzés van a középpontban. Az alezredes közölte, a vasúti átjárókban történő balesetek fele halálos kimenetelű, egy személyautó és egy mozdony ütközésénél elkerülhetetlen a személyi sérülés bekövetkezése.

Az interaktív nyomozójátékban a sérültet Nagy Zsolt színész alakítja, aki a sajtótájékoztatón azt mondta, személyes érintettsége miatt nem volt kérdés, hogy részt vesz a kampányban. Hangsúlyozta: mindenkit hazavárnak, és nagyon fontos a közlekedésbiztonsági szabályok betartása.

Biber Anett, a MÁV szóvivője egy kérdésre válaszolva elmondta: változó, hogy egy baleset mekkora kárt okoz a vasútnak. A legutóbbi esetben, amikor egy motorvonat és egy rolleres ütközött, a vonatban minimális kár keletkezett, de amikor egy traktor két vonattal is ütközött, már a 200 millió forintot is meghaladta a pályában és járművekben bekövetkezett kár.

Az utkozespont.hu oldalon a játék mellett lehet olvasni a MÁV közlekedésbiztonsági fejlesztéseiről is, valamint megtalálható a vasúti balesetek térképe, amely megmutatja a legveszélyesebb átkelőket.

The post Interaktív kampányt indít a vasúti átjárók biztonságosabbá tételére a MÁV appeared first on .

Tizennyolc év fegyházbüntetésre ítélt a Tatabányai Járásbíróság első fokon egy visszaeső férfit, aki két gyermekkel rendszeresen végzett szexuális cselekményeket – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a férfi 2014 nyarán a bokodi házába csalt egy hétéves kislányt, filmeket, képeket nézetett vele, levetkőztette, és a gyermekkel szexuális cselekményt végzett heti rendszerességgel. A találkozások után “jutalomként” csokit adott a kislánynak, akivel a szexuális viszonyt 2015 nyarán is folytatta. A gyermek tiltakozása miatt közösülés nem történt.

Az elkövető 2014-ben egy társkereső oldalon megismerkedett egy nővel, akinek a nyolc éves lányával 2014 júniusa és 2016 ősze között több alkalommal szexuális cselekményt végzett, vele legalább egyszer közösült. A férfit 2008-ban szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt kilenc év fegyházbüntetésre ítélték, ebből 2013-ban szabadult.

A Tatabányai Járásbíróság a letartóztatásban lévő elkövetőt a mostani, 12. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzésével elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt indult ügyben az ügyészség indítványára 18 év fegyházbüntetésre ítélte. Emellett végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

The post Gyermekek elleni szexuális bűncselekményekért 18 év fegyház appeared first on .

Stabil az állapota a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központi kórház és egyetemi oktatókóházban megkéselt ápolónőnek, a kórházi dolgozó maradandó sérülést nem szenvedett – közölte az egészségügyi intézmény.

A közlemény szerint a kórház az ügyben belső vizsgálatot indít. A rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a gyanúsított, egy 69 éves nő műtét miatt volt a kórházban, egy ápolónő ellátta őt, ám amikor elfordult tőle, az asszony egy késsel megszúrta. Az ápolónő súlyosan megsérült, azonnal megműtötték. A miskolci rendőrkapitányság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és testi sértés bűntett gyanúja miatt indított nyomozást a 69 éves nő ellen.

The post Stabil az állapota a miskolci megyei kórházban megkéselt ápolónőnek appeared first on .

A német szövetségi kormány terrorcselekménynek tekinti és elítéli az Izrael ellen a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat – mondta Steffen Seibert kormányszóvivő.

A “terrortámadások” célja a félelemkeltés és emberek válogatás nélkül legyilkolása – mondta a szóvivő, kiemelve, hogy semmi sem igazolhat ilyen tetteket. A német kormány kiáll Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett, és az ellene indított rakétatámadások azonnali leállítását követeli – mondta.

Hozzátette, hogy a szövetségi kormány és vezetője, Angela Merkel kancellár az izraeli-palesztin konfliktus elmérgesedésével összefüggésben történt németországi antiszemita incidenseket is a leghatározottabban elítéli. A gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát tiszteletben kell tartani, de visszaél jogaival, aki csak azért jár tüntetésre, hogy “kiüvöltözze magából a zsidókkal szembeni gyűlöletét” – mondta Seibert.

Aláhúzta, hogy az izraeli kormány tevékenységének bírálata nem irányulhat németországi zsidó polgárok és intézményeik ellen. Aki németországi zsidó intézményekre támad, tettével leleplezi magát, elárulja, hogy nem is egy állam működését vagy egy kormány tevékenységét bírálja, hanem gyűlölködik egy vallás és a vallás követőivel szemben – tette hozzá a szóvivő.

Németországban az izraeli-palesztin konfliktus elmérgesedésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma, a hét eleje óta nagyjából tíz eset történt. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, tüntetéseken antiszemita jelszavakat skandáltak és izraeli zászlókat égetettek el.

Izrael és a gázai szélsőséges iszlamista szervezetek között hétfőn kezdődött rakétaháború, miután Jeruzsálemben összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonságiak között az al-Aksza mecsetnél. Az izraeli sajtó közlése szerint csak csütörtök éjjel 190 rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Izrael felé, míg az izraeli hadsereg mintegy ezer lövedéket indított az övezetben található célpontokra.

The post A német kormány terrorizmusnak tekinti az Izrael elleni rakétatámadásokat appeared first on .

Ezekben a napokban is csaknem négyezer katona vesz részt a koronavírus-járvány elleni védekezésben – közölte a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor elmondta: a Magyar Honvédség alapfeladata – az ország védelme – mellett minden területen ott van, ahol segíteni tud az ország lakosságának, mint például 2015-ben, amikor katonákat vezényeltek a déli határszakasz őrzésére, védelmére. Abban a feladatban azóta is részt vesznek – emlékeztetett.

A koronavírus-járvány miatt tavaly március óta a katonák segítették, segítik a határzárást, a határőrizeti feladatokat, a közterületeken a rendőrökkel közösen járőröznek, valamint fertőtlenítési feladatokat is végrehajtottak. A kórházparancsnoki rendszerben most is hatvan katona teljesít szolgálatot, az egészségügyi dolgozók tehermentesítését pedig mintegy 1400 segíti – sorolta. Az öt honvédségi oltóbusszal pedig bárhová el tudnak jutni, hogy segítsék a lakosság beoltását – ismertette.

Benkő kitért arra is: fontos, hogy a haderőfejlesztési program továbbra is töretlenül folytatódjon, mert a béke, a biztonság szavatolásához kell egy erős, jól felszerelt, ütőképes Magyar Honvédség. Elmondta: szeretnék, ha a társadalom is látná a haderőfejlesztési program eredményeit, ezért a tervek szerint augusztus végén Kecskeméten nemzetközi repülőnapot és haditechnikai bemutatót tartanak. Megjegyezte azonban, hogy a rendezvényen csak azok vehetnek részt, akiknek van oltási igazolványuk.

The post Csaknem négyezer katona vesz részt a vírus elleni védekezésben appeared first on .

A Sin Bet belbiztonsági szolgálat is részt vesz az Izraeli utcákon az utóbbi napokban elharapódzott etnikai zavargások felszámolásában – jelentette a kormányközeli Izrael Ma (Jiszrael Hajom) című újság.

Az arabok és zsidók egymás ellen elkövetett erőszakos atrocitásainak megszüntetése érdekében bevetik a Sin Betet is a súlyos zavargások után, mert ezeket a cselekményeket minden szempontból terrortevékenységnek tekintik.

“Nem engedjük, hogy erőszakos törvénysértők terrorral uralják Izrael utcáit, sem arabok, sem zsidók”- közölte a szokatlan lépést Nadav Argaman, a Sin Bet vezetője pénteken. “Az izraeli rendőrséggel teljes együttműködésben a Sin Bet beveti minden információgyűjtő és terrorellenes eszközét bárki ellen, aki izraeli állampolgárokat – akár zsidókat, akár arabokat – bántalmazni próbál, mindaddig, amíg visszatér a nyugalom az országban az utcákra” – tette hozzá.

“A Sin Bet ezeket az eseményeket minden szempontból terrorista cselekménynek tekinti. Ennek megfelelően alkalmazni fogja hírszerző eszközeit, hogy mindent megtudjon a támadások és összecsapások céljáról és az azokban érintettek kilétéről, valamint meghiúsítsa az incidenseket, hogy felkutassa, letartóztassa és kihallgassa az esetleges elkövetőket, majd büntetőeljárás alá vonja őket” – közölte Argaman.

Az elmúlt napokban Izrael-szerte, de elsősorban a vegyesen, zsidók és arabok lakta városokban lincselésszerű etnikai támadások történtek zsidók és arabok ellen, erőszakos, olykor fegyveres csoportok a másik nemzetiség tagjaira vadásztak, kődobáló, petárdákat és Molotov-koktélokat hajigáló tüntetéseket szerveztek, kárt okoztak a másik csoport tagjainak vagyontárgyaiban, és többfelé a rendőrséggel is összetűztek.

The post A Sin Bet is részt vesz a zavargások felszámolásában appeared first on .

Minősített emberölés kísérlete és közveszélyokozás miatt 14 év fegyházra ítélt egy tiszakécskei férfit első fokon a Kecskeméti Törvényszék – közölte a bíróság sajtóosztálya. Az eljárás adatai szerint a férfi felgyújtott egy munkásszállót, hogy megölje a barátnőjét.

Az elsőfokú ítélet szerint a többszörösen büntetett előéletű vádlott 2019 szeptemberében költözött a sértett által üzemeltetett munkásszállóba és érzelmi kapcsolat alakult ki köztük. A férfi azonban megharagudott a nőre és eltervezte, hogy tüzet okoz a szállóban és így megöli. Égésgyorsítónak lakklemosót vásárolt.

A vádlott 2019. október 13-án este a szállóban összepakolta a holmiját, és megvárta, hogy a lakók nyugovóra térjenek. A folyosón kihelyezett porral oltót elrejtette, hogy a tűzoltást megnehezítse, éjjel a barátnője szobájában és a konyhában tüzet gyújtott, majd elhagyta az épületet. A lakóknak sikerült kimenekülniük, a tűzoltók segítségével eloltották a tüzet, senki nem sérült meg. A vádlott beismerte tettét és lemondott a tárgyalásról, beismerő vallomását a bíróság elfogadta.

A Kecskeméti Törvényszék tárgyalás kitűzése nélkül előkészítő ülésen 14 év fegyházra ítélte a 25 éves tiszakécskei férfit előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és közveszélyokozás miatt. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így a büntetőper a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. A vádlott letartóztatásban marad.

The post Emberölés kísérlete miatt 14 év fegyházra ítéltek egy tiszakécskei férfit appeared first on .

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei csaknem 1400 köbméter tűzifát koboztak el két kereskedőtől, egy másik piaci szereplő tevékenységét pedig egy hónapra felfüggesztették – közölte a hatóság.

A tájékoztatás szerint az érintett kereskedők nem vezettek megfelelő nyilvántartást, így nem tudták igazolni a fatermékek eredetét.

Kifejtették, a hatóság ellenőrei helyszíni vizsgálaton észlelték, hogy egy nagykanizsai és egy hodászi telephelyen jóval több fa van, mint a nyilvántartásban, valamint a bemutatott eredetigazoló dokumentumokban, ezért a két kereskedőtől összesen 1400 köbméter tűzifát koboztak el.

Az olasz tulajdonosi hátterű nagyatádi piaci szereplőnek, mint a faanyag első forgalomba hozójának a termékek eredetét szigorúbban kellett volna ellenőriznie, mint egy átlagos kereskedőnek. A cég többszöri szóbeli egyeztetés, valamint az eljárási bírság ellenére sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kötelezettségeit teljesítette, ezért a hatóság egy hónapra felfüggesztette a tevékenységét.

Általános tapasztalat, hogy a faanyag kereskedelem felügyeleti rendszerének bevezetését követően nagyon sokan bejelentkeztek a Nébih nyilvántartásába, és megkezdték a jogszabályi követelményekhez való alkalmazkodást. Az önkéntes jogkövetési hajlandóság azonban az utóbbi időben alább hagyott, így a faanyag eredetének nyomon követhetőségét a telephelyi nyilvántartásban több helyen már nem biztosítják. A Nébih ellenőrei ezért 2021-ben kiemelten ellenőrzik a faanyag eredetének igazolását szolgáló két alapvetően fontos dokumentumot, a szállítójegyeket és a telephelyi nyilvántartást – tájékoztatott a Nébih.

The post Nébih: az ellenőrök tüzifát koboztak el a kereskedőktől appeared first on .

Védett és fokozottan védett madarak ezreit veszélyezteti a szabálytalan légpuska-használat, az állatok a rendellenes fegyverhasználat mellett a nem megfelelően kihelyezett csapdáknak is áldozatául esnek – közölte a Madárkórház Alapítvány.

Az elmúlt egy évben jelentősen megemelkedett a hortobágyi Madárkórházban azon esetek száma, amelyek hátterében lőtt sérülések vagy szabálytalanul kihelyezett csapdák állnak. Hetente mintegy tucat sérült állat érkezik az intézménybe a két probléma valamelyike miatt. A vadon élő állatok közül a sérülteknek csak töredéke kerül emberkézre, a hortobágyi Madárkórház becslései szerint országosan többezerre tehető a valós esetek száma – olvasható a közleményben.

Mint írják, szerdán majdnem egyszerre szállítottak be egy légpuskával meglőtt fehér gólyát (fokozottan védett faj, eszmei értéke százezer forint) és egy szabálytalanul kihelyezett csapóvas által fogott barna rétihéját (védett, eszmei értéke ötvenezer forint). Előbbi valószínűleg fészkel, tojásai jelenleg árván maradtak. A lövedék a madár felkarcsontját roncsolta, gyógyulása több mint két hónapig is eltarthat. Utóbbinak a csapóvas majdnem letörte a lábfejét, az állat jelenleg is válságos állapotban van.

A szándékos és illegális mérgezések megelőzésének alternatív lehetősége a vadgazdálkodásban és természetvédelemben nem kívánatos, túlszaporodott szárnyas és szőrmés kártevők visszaszorítására az élve fogó csapdázás.

A nem megfelelő fegyverrel elejtett vagy megsebesített állatok orvvadászat, állatkínzás és védett állatfaj esetében természetkárosítás áldozatai, mely büntetőeljárást vonhat maga után. A madárkórház, valamint a zöldhatóság ilyen esetekben megteszi a feljelentést – áll az összegzésben.

The post Védett madarak ezreit veszélyezteti a szabálytalan légpuska-használat appeared first on .



Egy csapatnyi vaddisznó zsákmányul ejtette egy nő megpakolt bevásárlószatyrát egy Rómához közeli élelmiszeráruház parkolójában: a Le Rughe nevű faluban történt eset felszította a vitát a vaddisznók jelenlétéről az olasz városokban.

A közösségi médiában közzétett felvételen látszik, ahogy a négy felnőtt és két fiatal vaddisznó megkörnyékezi az asszonyt, aki hiába próbál menekülni, végül kénytelen a földre dobni a bevásárlószatyrát, amelyet az állatok azonnal megrohamoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kisebb példányok ott helyben nekiálltak lakmározni a zsákmányból, a nagyobbak felkapták, amit értek és elfutottak.

Róma polgármestere tavaly októberben nyomozást rendelt el, miután a rendőrök végeztek egy vaddisznócsaláddal egy Vatikánhoz közeli játszótéren. Az eset heves tiltakozást váltott ki az állatvédők és néhány helyi lakos részéről. Az elmúlt években az olaszországi gazdák felszólaltak a földjeiket feldúló és halálos kimenetelű közúti baleseteket okozó vaddisznók miatt. Olaszországban évente átlagosan tízezer közúti balesetért felelősek a vaddisznók.

Az állatokat egyre gyakrabban látni, ahogy a szemétben kotorásznak a városi területeken és volt arra példa, hogy emberek sérültek vagy haltak meg vaddisznótámadás miatt. Becslések szerint kétmillió vaddisznó kóborol Olaszországban, ahol kilövésük népszerű időtöltésnek számít. A vaddisznóhús az egyik alapja a toszkán és az umbriai konyhának.

The post Olaszországban felütötte a fejét a vaddisznóbűnözés appeared first on .

A járvány bő egy éve alatt 155 ezer koronavírus-fertőzöttet vittek kórházba a mentők – mondta az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

Csató Gábor az 1888. május 10-én alakult szervezet születésnapján elmondta, az elmúlt kicsit több mint egy évben kollégái 1,2 millió esetet láttak el és ugyanennyi koronavírus-mintát vettek le. Hozzátette: volt olyan nap, hogy ugyanannyi “egységet” mozgattak a mentésben, mint a mintavételezésben, ami “elképesztő” logisztikai feladat volt.

“Az elmúlt időszakban – azt gondolom – a társadalom a tenyerén hordozott bennünket, és egy picit visszakerült a megbecsültségünk oda, ahova mindig is szerettük volna” – fogalmazott a főigazgató.

Kitért arra is, hogy néhány hónap alatt vittek végig olyan digitális fejlesztéseket, amelyeket egyébként néhány évre terveztek. “Így a papírt elsöpörtük és mindent, amit lehetett transzparenssé és digitálissá tettünk” – hívta fel a figyelmet.

The post A mentők egy év alatt 155 ezer koronavírus-fertőzöttet vittek kórházba appeared first on .