Biztonságpolitika

Befejeződött a Debreceni Egyetemen (DE) a Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe című tanfolyam, az ezt elsőként elvégző magyar katonáknak Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára adta át az oklevelet csütörtökön az egyetem aulájában.

A politikus a rendezvényen a közmédiának azt mondta, tíz honvédtiszt olyan oklevelet kapott, amely feljogosítja őket arra, hogy az űrhadviselésben Magyarországot képviseljék. Hozzátette: a nagyhatalmak, de a feltörekvő országok is arra készülnek, hogy kilépjenek az űrbe, és onnan irányítsák a “földi életet”. Az államtitkár szerint ennek vannak nemzetbiztonsági, gazdasági kockázatai és előnyei is.

Magyarország sem a NATO szövetségi rendszeren belül, sem a magyar biztonságpolitikát tekintve nem maradhat le, ezt szolgálják az űrkiképzésben részt vevő katonák. Németh szerint az űrhadviselés a világ olyan kihívásai közé tartozik, mint a terrorizmus, az illegális migráció vagy a kiberhadviselés, utóbbi pedig összefügg az űrben elfoglalt helyével az országnak.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az oklevélátadón azt mondta, “a 21. század emberének a történelmét a világűrben írják”. Köszönetet mondott a katonáknak azért, hogy “elfogadták az ország hívó szavát” és elsőként elvégezték a három egyetem – a DE, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – példaértékű közös vállalásában megszervezett űrtanfolyamot.

Az űrkutatás nemcsak tudomány, hanem űrtevékenység is: az űrben működő eszközök az emberiség érzékeny infrastruktúrájához tartoznak. Az űripar, az űrtudomány és a Magyar Honvédség jó együttműködéséhez a KKM – amely 2018 óta felügyeli Magyarország űrtevékenységét – a jövőben is minden segítséget megad – jelezte a miniszteri biztos.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese kiemelte: elsőnek lenni dicsőség, de nagy felelősség is, mert nincs kitaposott ösvény, eljárás, ezt az “űrkatonák” fogják kialakítani. Hozzátette: 2030-2040 táján a nagyhatalmak a vezetési pontokat kitelepítik a világűrbe, és nyilvánvalóan megjelennek az űrfegyverek is. A tábornok szerint Magyarországon az elmúlt száz év legnagyobb haderőfejlesztése zajlik, amihez van “politikai akarat, támogatás és költségvetés”.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora az oklevelek átadása előtt azt mondta, a világon a hadseregek képzésében a nagy egyetemek sokat vállalnak. A három hazai egyetem és a vállalatok együttműködése az űrképzésben a nemzeti összefogás eredménye, hogy speciális ismeretekkel vértezzék fel a katonákat az űrhadviselésre, amely “a legelitebb fegyvernem az új Magyar Honvédség történetében” – tette hozzá.

The post “Űrkatonákat” avattak Debrecenben appeared first on .

Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyorsreagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén, a javaslat az uniós védelmi miniszterek csütörtöki ülésének napirendjére kerülhet – közölték az ülés részleteit ismerő uniós források.

A tizennégy uniós tagország, köztük Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. A haderő hajókkal és repülőgépekkel is rendelkezne.

A tájékoztatás szerint az uniós gyorsreagálású erő létrehozását egyebek mellett az Egyesült Királyság uniós kilépése indokolja, ugyanis a szigetország hadereje adta az EU katonai jelenlétének legjelentősebb részét. A javaslat az uniós tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön tervezett tanácskozásának témái közé kerülhet. A Védelmi Tanács ülését vezető Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő korábban többször felrótta az Európai Uniónak, hogy nem lép fel olyan unión kívüli országok megsegítésére, mint például a polgárháborús viszonyok közé sodródott Líbia.

Közös uniós haderő létrehozásának ötletét a tagállamok először 1999-ben vitatták meg, majd 2007-ben 1500 fő rendelkezésre állásával harcképes egységet hoztak létre válságok kezelésére. Az unió 2021-től közös védelmi költségvetéssel rendelkezik, továbbá védelmi rendszert dolgoz ki 2022-re.

Az uniós védelmi tanács csütörtöki ülésének napirendjén szerepel egyebek mellett számos közelmúltbeli fejlemény és közelgő esemény áttekintése, többek között a Száhel-övezettel, Ukrajnával, Oroszországgal, Columbiával és az ENSZ líbiai fegyverembargójának ellenőrzésére létrehozott, Irini nevű földközi-tengeri uniós művelettel kapcsolatban. A tanács véleménycserét folytat az EU védelmi stratégiájáról, ezen belül is legfőképpen a válságkezelésről. A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést tartanak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU és a katonai szövetség együttműködéséről.

The post Több uniós tagállam gyorsreagálású erő létrehozását javasolja appeared first on .

Ramadán 2021-ben

A világ muszlim népessége 2021-ben április 13-a ás május 12-e között ünnepli az iszlám holdnaptár 9. hónapját, a ramadánt. Ebben az évben azonban a Covid-19 világjárvány miatt egészen más élményben van része a hívőknek a vallási ünnep kapcsán, hiszen immáron második éve a tradicionális vallási gyakorlatok alkalmazkodtak a megváltozott életkörülményekhez.

Az ünnep neve az arab „ramida” szóból eredeztethető, amely szárazságot, hőséget jelent. Ez alatt egy hónapa az iszlám hívők számára az egyik legszentebb vallási ünnep, amely alatt a arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát. A hagyomány szerint ugyanis Allah a Koránt, a Híra hegyre elmélkedni és böjtölni visszavonult Mohamednek 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta. Ebből a történetből következik az iszlamisták ezen hónaphoz kapcsolódik egyik rituális szokása: napkeltétől napnyugtáig böjtölnek és a felfogás szerint a nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszakát élik meg.

Ennek egyik legmeghatározóbb példája az iftar, az egész napos böjtöt megtörő közös esti étkezés. Normál esetben a családok, a barátok és a mecsetek közösségei összegyűlnek, hogy közösen fogyasszák el ezt a vacsorát. Jelenleg azonban a Covid-19 járvány megfékezésére tett kormányzati intézkedések a világ nagyrészán nem teszik lehetővé, hogy az emberek ilyen nagy számban gyűljenek össze.

Kivételt képezhet ez alól Anglia, ahol a sikeres oltási kampánynak köszönhetően a kormányzati enyhítések és a ramadán időpontja várhatóan éppen egybe fog esni. Így ugyan csak legfeljebb hat ember vagy két háztartás, de összegyűlhet a szabadban vagy egy privát kertben. Továbbá a kiterjedt brit muszlim közösség online iftar rendezvényeket hozott létre a közösségi tudat fenntartásának és a hívők vallásgyakorlásának leegyszerűsítésére. Ilyen a Ramadan Tent Project által kínált My Open Iftar program is, amely számos tevékenységet, receptet, útmutatást és dekorációt tartalmaz, lehetővé téve ezzel a ramadán szellemének életben tartását. További változás 2020-hoz képest, hogy az egész Egyesült Királyságban ismét nyitva vannak a mecsetek, amelyek esténként otthont adnak a Taraweeh imáknak. Mindemellett az angliai mecsetek arra kérik az imádkozókat, hogy viseljenek arcot-és szájat eltakaró maszkot, hozzák magukkal az imaszőnyeget és ügyeljenek a szociális távolság betartására. Mi több sok imám csökkenti az imák hosszát, ezzel is minimalizálva a gyülekezetben töltött időt és bátorítja a híveket az oltakozásra mondván: a vakcina az izomba kerül, nem pedig a véráramba, és nem tápláló, ez nem jelenti a böjt megtörését.

Írta: Haiszky Edina Julianna

India új lépése a vallásszabadság irányába?

2021. április 9-én az indiai Legfelsőbb Bíróság elutasított egy, a Bharatiya Janata kormánypárt által előterjesztett, a vallási térítés elleni törvény megalkotásáról szóló petíciót, amellyel megerősítette az indiai állampolgárok vallásszabadsághoz fűződő jogait. A kérelemben a kormánypárt egyik vezetője, Ashwini Kumar Upadhyay szorgalmazta, hogy a „vallással való visszaélés” kontrollálásának céljából egy felügyelő bizottságot hozzanak létre. A kérelem elutasításának okaként a Legfelsőbb Bíróság India alkotmányának 25. cikkét nevezte meg, amely szerint az indiai állampolgároknak joguk van az általuk választott vallás gyakorlására és terjesztésére.

A döntés fogadtatása vegyes volt, hiszen míg az indiai vallási kisebbségek ezzel egyfajta jogi védelmet nyertek, a Bharatiya Janata Párttal szimpatizáló hindu nacionalisták veszítettek a „lehetőségeikből”, eszközeikből. A hindu radikálisok egyébként gyakran felhasználják az olyan, úgynevezett térítésellenes törvényeket, amelyek alapján az indiai állampolgárok csak akkor térhetnek át különböző, Indiában kisebb számú hívővel rendelkező vallásokra, ha azt a hatóságok is engedélyezik.

Írta: Fuksz Emese

 A kínai keresztényüldözés rejtett és nyílt formái

Folytatják a kínai hatóságok a keresztény árvaházak megszüntetését a vallási ügyekre vonatkozó új előírások betartatásának égisze alatt, ezzel szegény és hátrányos helyzetű árvák, illetve fogyatékkal élő gyermekek ezreit veszélyeztetve. Az új szabályozás 2018 februárjában lépett hatályba, s azóta számos katolikusok és protestánsok által működtetett árvaházat zártak be a különböző tartományokban. A hatóságok azzal vádolták a keresztény csoportokat, hogy gyermekeket térítenek jótékonysági szervezetek felhasználásával, mely ellentétes a szabályozás azon záradékával, amely tiltja a 18 év alatti kiskorúak evangélizációját.

Ezentúl a Kínai Polgári Ügyek Minisztériuma szerint Kína indítani fog egy kampányt, melynek célja az illegális társadalmi szervezetek 5 típusára irányuló szigorítás. Ide tartoznak olyan szervezetek is, melyek a vallás nevében tartanak összejöveteleket. A Minisztérium kampánya néhány tartományban, pl. Szecsuánban már meg is kezdődött: a listán számos buddhista és keresztény szervezet szerepel, többek között az erősen üldözött Early Rain Covenant Church is.

A Radio Free Asia új jelentése továbbá súlyos, a kínai keresztényeket érő emberi jogi visszaélésekről számol be. A jelentés szerint a keresztényeket „titkos, mozgatható ’átalakító’ létesítményekben” tartják fogva, hogy megtagadtassák velük hitüket. Az RFA olyan pincékben tartott „agymosási foglalkozásokról” ad hírt, melyeket a gyülekezeti tevékenységekben való részvétel „bűntettéért” róttak ki a keresztényekre. Egy álnéven nyilatkozó keresztény arról számolt be, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Egyesült Front Munkaügyi Osztálya 10 hónapig tartotta fogva, miután a kormány rajtaütést hajtott végre a gyülekezetén. Elmondása szerint a létesítményben különböző kormányhivatalokból érkező emberek dolgoztak, akik „rendkívül alattomos” módszereket alkalmaztak. A volt fogvatartottnak 10 hónapos fogsága alatt szörnyű bánásmódot kellett elszenvednie; verést, verbális bántalmazást és mentális kínzást is.

A Kínai Kommunista Párt Hszi Csin-ping elnök alatt csak 2019-ben több, mint 70 protestáns gyülekezetet záratott be, pl. Jiangau tartomány városaiban. A Bitter Winter szerint Kína annak érdekében, hogy a keresztények összegyülekezését megakadályozza, egyes istentiszteleti helyeket lerombol, míg másokat gyárakká és „kulturális centrumokká” alakít át, hogy a kommunista eszmék propagandáját terjessze.

Írta: Nagy Abigél

Keresztény közösség elleni terrortámadás Indonéziában

Húsvét vasárnapján öngyilkos merénylők hajtottak végre terrortámadást az indonéz Makkasar városában, a keresztény Jézus Szíve Székesegyháznál. A támadók motorral akartak a templomba hajtani, ezt az ott lévők megakadályozták, így a robbanás a bejáratnál történt. A támadás során 14 ember sérült meg, köztük egy egyházi tisztviselő is. A terrorcselekményért a Jamaah Ansharut Daulah (JAD), az Iszlám Államhoz tartozó terrorista csoportot tették felelőssé.

Indonézia 275 milliós lakosságának kb. 87%-a muszlim, ezzel az egyik legnépesebb muszlim többségű országok közé tartozik. A mintegy 23 millió főt számláló keresztény közösséget számos atrocitás éri vallási hovatartozásuk miatt.

A legsúlyosabb támadás legutóbb 2018-ban történt. Surabaya városában 28 embert öltek meg öngyilkos merénylők. Hasonlóan a mostani esethez, ez is a JAD-hoz volt köthető. A JAD célpontja rendszerint templomok, mert ezek általában gyengén őrzött területek és nagy esélye van a tömeges áldozatszerzésnek.

Ennek megakadályozására húsvét és a ramadán idején az indonéz keresztény egyház a rendőrség és egyéb, magán biztonsági erők közreműködésével biztosítják a közösség biztonságát. A makassari terrortámadás során is egy magánbiztonsági őr akadályozta meg, hogy a merénylők bejussanak a templomba.

Írta: Ács Nóra

50% alatt a vallásosak aránya az USA-ban

A Gallup & Robinson analitikai és tanácsadó vállalat 1937 óta követi figyelemmel a vallásos és nem vallásos lakosság arányát az USA-ban, az idén mért számokat március végén hozták nyilvánosságra. A százalékban kifejezett arányszám a kutatás történetében először süllyedt 50% alá, egészen pontosan 47 volt. A felmérés során azokat a lakosokat tekintették vallásosnak, akik rendszeresen vesznek részt istentiszteleten.

2000 előtt rendszeresen 70%-hoz konvergált az eredmény, utána folyamatos csökkenés figyelhető meg. Ennek egyik oka a generációs különbségekben keresendő. Az 1946 előtt születettek közül továbbra is 66%, de az ún. „millenial” (1981-1996 között született) nemzedék körében már csupán 36% jár rendszeresen gyülekezetbe. Ahogy az idő halad, az idősebb korosztályokat egyre kevesebben képviselik, így az összetett arány is eltolódik

David Campbell, a Notre Dame egyetem kutatója szerint a visszaesés egyfajta „allergiás reakció” is lehet az elmúlt évek jobboldali valláspolitikájára. Állítja, hogy főként a fiatalabbak a republikánus politikához kötik a vallást. Mivel politikai nézeteik eltérőek, vallási nézeteiket is ehhez igazítják. Szavait alátámasztja, hogy a demokrata beállítottságúak között 25%-al csökkent azok aránya, akik vallásosnak tekinthetőek.

Írta: Patocskai Péter

Mi történik Eritreában?

Az afrikai országban a „nem hagyományosnak” minősített felekezetekből származó keresztények a legkeményebb üldöztetéssekkel néznek szembe mind a kormány, mind az eritreai ortodox egyház (EOC) részéről. Az EOC az egyetlen keresztény egyház, melyet a kormány elismer. A hatalmon lévők az említett egyházat szigorúan monitorizálják. A kormányzati biztonsági erők folyamatosan aktívan figyelik a telefonhívásokat, számtalan rajtaütést tartanak keresztények ellen, lefoglalják a tulajdonaikat.

Sok keresztényt hitük gyakorlása miatt, tárgyalások nélkül tartóztatják le. Őket embertelen körülmények között, börtönökben tartják fogva. Az eritreai keresztények számára az egyetlenegy esélyt az Etiópiával kötött békemegállapodás jelenthette volna, amelynek értelmében kiterjesztettek volna különböző emberi jogokat, viszont a megállapodás nem valósult meg, az erőszak Eritreában ráadásul tovább súlyosbodott. Az eritreai üldöztetésnek a protestánsok és az eritreai ortodox egyháztól eltérő felekezetek keresztényei különösen kiszolgáltatottak, valamint a muszlim hátterű, ám átkeresztelkedett hívők is.

2021 márciusa és áprilisa között több keresztényt is letartóztattak az ország területén. Március utolsó heteiben 12 keresztényt tartóztattak le, miközben ők Asszabban imádkoztak, Dzsibuti határának közelében. Őket a várostól távoleső kikötőben található börtönben tartják fogva embertelen körülmények között. Április során Asmarban, egy imaértekezleten is számos keresztényt tartóztattak le. Ezek a rajtaütések aláírjak azt a tényt, miszerint a kormány nem fog enyhíteni az ország keresztényeivel szembeni kemény, elnyomó politikáján. (2020. szeptembere óta ugyanakkor legalább 160 keresztényt szabadítottak fel az eritreai börtönökből.)

Eritrea még mindig a világ egyik, keresztényüldözés szempontjából legkitettebb országa. Egyes becslések szerint még mindig legalább 165 hívő szenvedhet börtönökben, azonban pontos számadat nem ismert.

Írta: Németh Csenge

Az első muszlim jeruzsálemi nagykövetség

Február elsején kölcsönös elismerési szerződést írt alá Koszovó és Izrael, melynek folyományaképp a nyugat-balkáni állam március 14-én megnyitotta nagykövetségét is első muszlim államként Jeruzsálemben. Az ügyvezető nagykövet Ines Demiri lett, aki szerint egy „történelmi pillanat” volt a külképviselet átadása. Koszovó az Egyesült Államok segítségével írta alá azt a szerződést, még a nemrég leköszönt Hoti-kormány idején, mely alapján elkötelezték magukat amellett, hogy mindenféleképp Jeruzsálemben nyitja meg kapuit nagykövetségük. Mindeddig mindössze az Egyesült Államok és Guatemala döntött úgy, hogy izraeli külképviseletét Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át. Amióta 2017-ben a Trump-adminisztráció Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, 2018-ban pedig megnyitotta nagykövetségét, több állam is megígérte, hogy hasonlóképp tesz (pl. Malawi és Honduras is). Több állam az arany középutat választotta ugyanakkor, hazánknak például továbbra is Tel-Avivban van nagykövetsége, ám megnyitásra került egy jeruzsálemi iroda is.

Koszovó valódi kihívása a megállapodás kapcsán az ENSZ nemzetközi döntései mentén fedezhető fel a történetben. 1980-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 478. számú határozatában elítélte „Kelet-Jeruzsálem megszállását” és megtiltotta, hogy tagállamai elismerjék a várost, mint Izrael Állam fővárosát, valamint, hogy diplomáciai képviseleteket nyissanak ott. Többek közt az Európai Unió is megtiltotta az ENSZ nyomán, hogy tagállamai a korábban említettek mellett döntsenek. Koszovó ennek ellenére – hivatkozván arra, az őt kritizáló államok többsége el sem ismeri függetlenségét – mégis szembe ment a 478. száma határozattal. Az ország több irányból is komoly kritikákat kapott. Pristina döntését elítélte többek közt Törökország, Jordánia és a palesztin hatóságok is. Ennek ellenére a frissen megválasztott Albin Kurti miniszterelnök kormányának külügyminisztere nemrégiben úgy fogalmazott, a nagykövetség megnyitása egy „már eldöntött ügy”.

Írta: Gönczi Róbert

Címlapkép: Öngyilkos merénylet Indonéziában. Makassar, 2021. március 28.
Rendõrök az indonéziai Celebesz (Szulavézi) déli részén található Makassar város Jézus Szent Szíve katolikus templománál elkövetett öngyilkos merénylet helyszínén 2021. március 28-án. A hatóságok szerint két feltételezett merénylő vesztette életét, 14-en megsebesültek. A támadás elkövetőjeként egyelõre senki sem jelentkezett.
(Forrás: MTI/EPA/Daeng Mansur)

A V&B 08 – Vallás és biztonásg hírfigyelő, 2021. árpilis bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A francia hadseregnek várhatóan nem kell bíróság előtt felelnie az 1994-es ruandai népirtásért, miután a párizsi ügyészség hétfőn indítványozta a hadsereg elleni vizsgálat vádemelés nélküli lezárását.

Három évvel az eljárás megindítását követően tette közzé következtetéseit a vádhatóság az 1994. június végétől augusztus végéig az ENSZ-meghatalmazással folytatott Türkiz Hadműveletre vonatkozóan, amelynek során a francia hadsereg Ruanda délnyugati területén látott el békefenntartó missziót a tutszik ellen folytatott, tervszerűen végrehajtott népirtás megfékezésére.

Az ENSZ adatai szerint a vérengzésekben több mint 800 ezren vesztették életüket 1994. április és július között, többségében a tutszi kisebbségből.

Az ügyben jogvédő egyesületek és a népirtás túlélői felperesként azzal vádolták meg a francia hadsereget, hogy bűnrészese volt a népirtásnak, amikor is szándékosan magára hagyta a tutszi menekülteket a nyugat-ruandai Bisesero térségében, ahol 1994. június 27. és 30. között a szélsőséges hutu milicisták százasával mészároltak le tutszikat. A francia hadsereg csak június 30. után kezdett beavatkozni.

A francia ügyészség vádejtése várható volt, miután a 2018. júliusában lezárult vizsgálatot követően a Ruandában szolgálatot teljesítő öt francia tábornok közül egyet sem gyanúsítottak meg, ami pedig elengedhetetlen lett volna a per megtartásához.

Rémy Heitz párizsi főügyész közleménye szerint a vizsgálatok nem állapították meg, hogy francia katonai erők segédkeztek vagy csatlakoztak a népirtók bűncselekményeihez, illetve, hogy az előzetes megállapodások értelmében ne léptek volna közbe. A 386 oldalas ügyészségi jelentés ugyanakkor nem zárja ki, hogy a francia katonák be nem avatkozása segítségnyújtás elmaradásaként is értelmezhető, ez a bűncselekmény viszont már elévült.

A végső döntést a vizsgálóbírók mondják ki, akik 2005 óta nyomoznak az ügyben. Ők feltehetően lezárják az ügyet, de az is elképzelhető, hogy további vizsgálatokat rendelnek el. A felperesek ezt kérték, szerintük ugyanis nem egyszerűen a francia katonákra, hanem a Francois Mitterrand akkor francia szocialista államfő környezetében dolgozókra is ki kellene terjeszteni az eljárást, az ő szerepüket ugyanis eddig nem vizsgálta az ügyészség.

Az Emmanuel Macron jelenlegi francia elnök által felállított, Vincent Duclert történész vezette bizottság a közelmúltban arra a következtetésre jutott, hogy Párizs “vak volt” a készülő népirtással szemben. “Franciaország elutasította a valóságot” – fogalmazott egy áprilisi lapinterjúben Duclert.

A csaknem ezer oldalas Duclert-jelentés – amelyet a történészekből és jogászokból áló bizottság március végén hozott nyilvánosságra -, kiemelte Mitterrand és az akkori vezérkari főnök felelősségét abban, hogy annak idején folyamatosan figyelmen kívül hagyták a népirtás kirobbanásának veszélyére intő jeleket.

Eric Plouvier, az egyik felperes, a Survie (Túlélés) nevű egyesület ügyvédje az AFP francia hírügynökségnek az “igazság tagadásának” nevezte az ügyészség álláspontját.

“Három évi várakozás után az ügyészség megelégedett annak kijelentésével, hogy a népirtási szándék nem köthető Franciaországhoz, de a Duclert-jelentésben megnevezett felelősök az igazságszolgáltatástól semmilyen választ nem kapnak, miközben tagadhatatlan szerepük volt abban, hogy megtörténhettek a mészárlások” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Az egyesületek azt szeretnék, ha a vizsgálóbírók ismét meghallgatnák a francia erők két egykori vezetőjét: Jacques Rosier tábornokot, aki Biseseróban a francia műveleteket vezette és Jean-Claude Lafourcade-t, a Türkiz Hadművelet parancsnokát. A felperesek azt is szeretnék, ha az akkori párizsi vezérkari főnököt is most először kihallgatnák, Mitterrand elnök akkori afrikai tanácsadóival és Hubert Védrine-nel, az elnöki hivatal akkori vezetőjével, későbbi külügyminiszterrel együtt.

A vizsgálóbírók azonban többször is elutasították az egykori állami vezetők kihallgatását, amit 2019-ben a fellebbviteli bíróság jóvá is hagyott, azzal a hivatkozással, hogy őket nem lehet a helyszínen meghozott katonai döntések miatt felelősségre vonni.

Egy Ruandában készült jelentés alapján a ruandai kormány alig két héttel ezelőtt mondta ki, hogy a helyi hatóságok kizárják a jogi lépéseket a francia hadsereg ellen. Vincent Biruta ruandai külügyminiszter akkor a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában úgy vélte, hogy a jelentés “hozzájárul Franciaország és Ruanda megbékéléséhez”, jóllehet a francia történészek korábban arra jutottak, hogy Párizsnak “súlyos és nyomasztó” felelőssége van a tragédiában.

The post Ruandai népirtás: nem fogják bíróság előtt felelősségre vonni a francia hadsereget appeared first on .

Ez is eljött. Bokrétaünnepség a készülő Airbus Helicopters Hungary alkatrészüzemben Gyulán.

Zord

A következő napokban Budapest és Sopron környéki vizekben folytatódik a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezés – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

A kivitelezést ezúttal elsősorban gépjárműre rögzített, nagynyomású permetezővel végzik, illetve a nehezen megközelíthető területekre gyalogosan juttatják el a biológiai készítményt – közölte Mukics Dániel. Közlése szerint az elmúlt napok esős időjárása kedvez a szúnyogoknak, mert a tavak és folyók mentén víz alá került számos olyan terület, amely ideális élőhelyet biztosít a szúnyoglárváknak.

Ugyanakkor a szúnyoglárvák ellen használt biológiai készítmény a felhasznált dózisban semmilyen más élő szervezetre nincs hatással – ismertette. Felidézte, hogy az elmúlt két hétben csaknem 8000 hektáron végeztek biológiai szúnyoggyérítést, zömében repülőről.

A szóvivő arra is felhívta a lakosság figyelmét, eső után fontos, hogy az erkélyen és a ház körül is felszámolják a szúnyoglárvák fejlődésére alkalmas helyeket.

The post Budapesten és Sopronban gyérítik a szúnyoglárvákat appeared first on .

Letartóztatta a hétfői dunavarsányi gyilkosság gyanúsítottjait a Budakörnyéki Járásbíróság. A férfival a gyanú szerint új élettársának a férje és fia végzett egy vadászkéssel, a házaspár válóperi tárgyalásának napján.

A rendőrség korábban arról tájékoztatott, hogy a 48 éves áldozatot egy ház udvarán szúrták le. A gyilkosság után a rendőrök “ellepték” a települést és térségét, ennek hatására az 54 éves támadó feladta magát a helyi rendőrőrsön. A 27 éves fiát a helyszíntől három kilométerre, a település egyik utcájában fogták el.

A Budapest Környéki Törvényszék azt közölte: az asszony és férje házassága megromlott, a válóperi tárgyalásuk hétfőre volt kitűzve. A nő próbálta titkolni, hová költözött, de a férje és a fia megtudták, hogy az új párjánál lakik.

Hétfő reggel a két gyanúsított – apa és a fia – megjelent az ingatlan előtt és az asszony új élettársát kihívták az utcára. Amikor az áldozat kilépett a házból, a fiú egy teleszkópos bottal, a kerítésen keresztül próbálta őt ütlegelni, majd az apjával együtt behatolt az udvarra, ahol rátámadtak a férfira. Egy szomszéd a férfi segítségére sietett, majd a négy ember dulakodni kezdett.

A fiú a férfit és a szomszédot is többször megütötte egy vascsővel. Mindeközben az apja elővette a vadászkését és hétszer megszúrta a férfit, aki a helyszínen meghalt. Szomszédja nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Pest-Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben emberölés és más bűncselekmények miatt indított eljárást.

A törvényszéki közleményben kiemelték: tekintettel arra, hogy az apa terhére kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény róható, így fennáll a szökés-elrejtőzés veszélye. Kitértek arra is, hogy a gyanúsítottak elrejtették az elkövetés eszközeit, így azokat szabadlábon hagyásuk esetén feltehetően végleg eltüntetnék a hatóság elől és ezzel megnehezítenék a bizonyítást.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója távmeghallgatással megtartott ülésen meghallgatta a gyanúsítottakat és az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a letartóztatásukat, az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során meghozandó határozatáig, de legfeljebb június 5-ig.

A döntést az ügyész és a gyanúsítottak tudomásul vették, de a közös meghatalmazott védő fellebbezett, így a végzés nem végleges, de végrehajtható – olvasható a közleményben.

The post Apja, fia: letartóztatták a dunavarsányi gyilkosság gyanúsítottjait appeared first on .

Terrorfinanszírozás gyanúja miatt betiltottak és felszámoltak egy iszlamista egyesületet szerdán Németországban.

A hivatalosan muszlim segélyszervezetként működő Ansaar International felszámolására országos razziát hajtottak végre, egyszerre tíz tartományban tartottak házkutatásokat. A terror elleni küzdelem sikeréhez “ki kell szárítani a terror pénzforrásait” – hangsúlyozta Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a műveletről kiadott közleményében, amely szerint az Ansaar International és a befolyási köréhez sorolt egyéb szerveződések “szalafista világképet terjesztenek, és a humanitárius segítségnyújtás leple alatt világszerte a terrort finanszírozzák”.

Az Ansaar International bejegyzett társadalmi egyesület, 2012 óta működik Németországban. Csaknem ötven országban tevékenykedik, közreműködésével a többi között kutakat ásnak ivóvízellátás nélküli településeken, és otthonokat építenek árváknak. Támogatnak vallási intézményeket is, köztük korániskolákat és mecseteket. Az ARD országos köztelevízió jelentése szerint a szervezet adományok révén jelentős összegekkel gazdálkodik, így például 2018-ban tízmillió eurónál (3,65 milliárd forint) is nagyobb bevételre tett szert. Még vasárnap is tartottak egy online árverést, a pénzt szíriai fejlesztési projektekre szánták.

A belügyminisztérium gyanúja szerint a pénzből terrorista szervezeteket is támogatnak, elsősorban a Tahrír as-Sám nevű szélsőséges iszlamista gyűjtőszervezetet vezető szíriai Dzsabhat Fatah es-Sám – korábbi nevén: an-Nuszra Front – dzsihadista csoportot, a Gázai övezetet uraló Hamászt és a szomáliai al-Shabaabot. A terroristáknak juttatott összegek esetében nem tájékoztatják a támogatókat arról, hogy valójában mire költik a pénzüket, így az egyesület a terrorfinanszírozás mellett csalással és okirat-hamisítással is gyanúsítható.

Az egyesület betiltását indokolja a német alaptörvénnyel ellentétes “hittérítő tevékenység” is – idézett az ARD az Ansaar International felszámolását elrendelő belügyminisztériumi utasításból, amely szerint a szervezet közreműködésével külföldre utaztatnak gyermekeket, hogy szalafista tanokat neveljenek beléjük. A szalafizmus a Németországban leginkább elterjedt radikális muszlim vallási irányzat. Célja az iszlám jogrend, a saría alapján álló állam kiépítése. Követőinek száma meghaladja a tízezret.

A belső elhárításért felelős szövetségi és tartományi alkotmányvédelmi hivatalok szerint az irányzat németországi jelenléte azért is gond, mert bővíti az iszlamista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. A szakértők tapasztalatokon alapuló “ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

The post Betiltottak egy iszlamista szervezetet Németországban appeared first on .

Egy 41 éves rendőr volt a halálos áldozata annak a közúti balesetnek, amely szerda hajnalban történt az M70-es autópálya csörnyeföldi pihenőhelyén – közölte a Készenléti Rendőrség.

A gyászhír szerint a rendőr főtörzsőrmester, a Készenléti Rendőrség járőrparancsnoka szolgálatteljesítés közben, közúti balesetben vesztette életét Csörnyeföld közelében. A 41 éves, zalaegerszegi születésű főtörzsőrmester 2009 óta dolgozott a Készenléti Rendőrségnél. A rendőrség megrendülve és együttérzéssel osztozik az elhunyt rendőr családjának fájdalmában – olvasható a rendőrség honlapján.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság hajnalban adott hírt arról, hogy az M70-es autópálya 15-ös kilométerénél, a Csörnyeföld közelében lévő pihenőhelyen egy gépkocsi nekihajtott egy út mellett álló mikrobusznak. A jármű elgázolt egy embert, aki a helyszínen életét vesztette. A kisbusz vezetőjét a mentők súlyos sérüléssel vitték körházba.

The post Rendőr volt a halálos áldozata az M70-esen szerda hajnalban történt balesetnek appeared first on .

Oroszország kész elősegíteni az izraeli-palesztin rendezési tárgyalások felújítását, amivel kapcsolatban vannak elképzelései – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor szerdán Moszkvában fogadta palesztin hivatali partnerét, Rijád al-Malikit.

“Aggodalommal tölt el bennünket, hogy hogy nincs perspektivikus megállapodás a békefolyamat, a béketárgyalások újraindításáról. Készek vagyunk segíteni ebben, van néhány ötletünk” – mondta Lavrov, de az elképzeléseket nem osztotta meg a nyilvánossággal. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Moszkva, a járványhelyzet függvényében, szeretné mielőbb megtartani az orosz-palesztin kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülését.

Maliki a tanácskozást követően közölte, hogy átadta Lavrovnak Mahmúd Abbász palesztin vezető Vlagyimir Putyinhoz intézett levelét, amelyben köszönetet mondott a palesztinoknak szállított Szputnyik V vakcináért, és kifejtette a Közel-Keletre vonatkozó, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatos állásfoglalását. Hangsúlyozta, hogy Palesztina az eddig biztosított félmillió adag után érdekelt további orosz oltóanyag-szállítmányokban. Rámutatott, hogy az orosz oltóanyag volt az első, amely eljutott a palesztin területekre.

A TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy áprilisban Vlagyimir Szafronkov, az orosz külügyminisztérium közel-keleti rendezés ügyében illetékes különmegbízottja kezdeményezte a közvetítő “kvartett” – Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az EU – miniszteri szintű tanácskozásának összehívását.

The post Moszkva kész elősegíteni a közel-keleti rendezési tárgyalások felújítását appeared first on .

Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt jogerősen 21 év 11 hónap fegyházra ítélte a Pécsi Ítélőtábla kedden azt a Tolna megyei férfit, aki 2019 tavaszán hatéves unokatestvérét szexuális indíttatásból bántalmazta és a kislány halálát okozta Szekszárdon.

A másodfokon eljáró ítélőtábla az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jogerősen megállapított tényállás szerint a bűncselekmény elkövetésekor 19 éves vádlott 2019. március 8-án követte el a bűncselekményt. Elhívta a kislányt a Séd-patak melletti töltéshez, ahol – szexuális indíttatásból – bántalmazni kezdte a védekezésre képtelen gyermeket. Térkővel többször fejen ütötte, majd a még lélegző kislányt a patakba húzta, és hazament.

A gyermek halálát a fulladás következtében beállt agybénulás okozta, de a korábbi bántalmazás is a halálához vezetett volna. A sértett eltűnését észlelve a családja értesítette a rendőrséget, és rövid keresés után megtalálták a holttestét a patakban.

A bíróság szerint a vádlott mentális retardációban, magatartászavarban és a tinédzserkori drogfogyasztás miatt kialakult fokozódó személyiségzavarban szenved. Több alkalommal kezelték pszichiátrián, de betegségei a kóros elmeállapot szintjét nem érik el, cselekményét pedig beszámítási képessége teljes birtokában valósította meg.

Az első fokon tavaly decemberben ítéletet hirdető Szekszárdi Törvényszék halmazati büntetésül húsz év fegyházra ítélte a férfit, a fellebbezések folytán eljáró Pécsi Ítélőtábla – a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlya és a minősítő körülmények nagy száma miatt – súlyosbította az ítéletet 21 év 11 hónap fegyházra.

A bíróság közleményében jelezték: a vádlott a bűncselekmény elkövetésének idején betöltött életkorára tekintettel a másodfokon kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést nem lehetett kiszabni.

Az ítélőtábla az ügyben a kiskorú sértett kegyeleti jogainak védelméért zárt tárgyalást tartott, csak a határozathirdetés volt nyilvános.

The post Csaknem huszonkét év fegyházra ítélték a hatéves unokahúgát meggyilkoló férfit appeared first on .

A cseh-orosz diplomáciai konfliktus után belpolitikai botránnyá fajult a dél-morvaországi vrbeticei lőszeraktárban 2014 őszén történt robbantások ügye Csehországban.

Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatokat (GRU) jelölte meg a robbantások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának a korlátozásához is vezetett.

Néhány nappal a robbanás elkövetőinek nyilvános megnevezése előtt Jan Hamácek belügyminiszter, megbízott külügyminiszter bejelentette: Moszkvába utazik, hogy a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyaljon. Később azt mondta, útjának bejelentése csak elterelő manőver volt, nehogy az oroszok idő előtt megtudják, mit akar Prága bejelenteni.

A Seznam Zprávy hírportál kedd reggel jól értesült forrásokra hivatkozva cáfolta Hamácek akkori bejelentését. A portál azt írja: Hamácek azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrbeticei robbanások elkövetőinek eltussolása ellenében egymillió Szputnyik V vakcinát kérjen az oroszoktól, illetve azt, hogy Moszkva Prágát javasolja a tervezett orosz-amerikai elnöki találkozó színhelyéül.

Hamácek ezt az elképzelését állítólag egy áprilisi prágai munkaértekezleten több cseh titkosszolgálati és rendőri vezetővel, a főállamügyésszel, valamint a moszkvai cseh nagykövettel is megvitatta.

Hamácek keddi nyilatkozatában hazugnak és spekulatívnak minősítette a Seznam Zprávy értesülését a bejelentett, majd lemondott moszkvai útról. A három jobboldali ellenzéki pártot (ODS, TOP 09, KDU-CSL) tömörítő Spolu (Együtt) választási szövetség szerint azonban Hamácek tervei kimerítik a hazaárulás fogalmát, ezért a képviselőház azonnali összehívását követelik. A nem nyilvános ülésen a képviselőházat a cseh titkosszolgálatok tájékoztatnák a vrbeticei robbanás hátteréről és körülményeiről. A képviselőház vezetése egyelőre nem reagált az ellenzék követelésére.

The post Országos botránnyá dagadt a vrbeticei lőszeraktárban történt robbantások ügye appeared first on .

Továbbra is a szélsőjobboldali törekvések jelentik az első számú fenyegetést Németország biztonságára – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter kedden Berlinben, a politikai indíttatású bűncselekményekről készített 2020-as statisztika bemutatóján.

A politikai indíttatású bűncselekmények ugyan az összes bűncselekmény alig egy százalékát teszik ki, de jól tükrözik a társadalom állapotát – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy tavaly jelentős mértékben, éves összevetésben 8 százalékkal emelkedett az ilyen bűncselekmények száma – 44 692-re -, ami a társadalom “eldurvulását” jelzi. Az esetek többsége – 52,8 százaléka – szélsőjobboldali motivációjú volt.

Egy év alatt 23 604 szélsőjobboldali bűncselekményt regisztráltak. Ennél többet egyszer sem jegyeztek fel a rendszeres adatfelvétel 2001-es kezdete óta – húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a szélsőjobboldali erőszak kilenc halálos áldozatot szedett tavaly. Kiemelte, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőséges iszlamista meggyőződésből fakadó politikai indíttatású bűncselekmények is nagyban veszélyeztetik Németország biztonságát.

Új fejlemény a koronavírus-világjárvány lassítását szolgáló intézkedéseket bíráló és a vírus létét vagy veszélyességét megkérdőjelező körök, a magukat másként gondolkodóknak nevezők (Querdenker) mozgalmának tüntetésein megmutatkozó erőszak – fejtette ki Seehofer. Hangsúlyozta, hogy a járvány körüli ügyekhez kritikusan viszonyuló emberek tüntetésein a rendőröket vagy más állami tisztségviselőket és újságírókat érő támadások valójában Németország szabadságra épülő berendezkedése ellen irányulnak.

A szövetségi bűnügyi hivatal által készített kimutatás szerint a politikai indíttatású bűncselekmények kategóriájában tavaly leginkább az erőszakos cselekmények száma emelkedett, éves összevetésben 18,82 százalékkal 3365-re. Ezek többsége – 1526 eset – a szélsőbalhoz köthető. A szélsőbaloldalhoz a bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 10 971 eset soroltak.

A politikai bűncselekmények jellemző típusa az úgynevezett gyűlölet-bűncselekmény. Ilyen esetben a jogsértés motivációja az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. Németországban tavaly 10 240 ilyen esetet regisztráltak. Van köztük például 2351 antiszemita, 1026 iszlámellenes, 222 németellenes és 141 keresztényellenes bűncselekmény.

The post Továbbra is a szélsőjobb a legnagyobb biztonsági fenyegetés Németországban appeared first on .

Részben beismerték bűnösségüket a budapesti Ráday utcai kollégium felgyújtása miatt megvádolt fiatalok a Fővárosi Törvényszéken kedden tartott előkészítő ülésen – közölte a bíróság sajtóosztálya.

A tűzben egy ember meghalt és több milliárd forintos kár keletezett. A vád szerint a két akkor 15 éves fiú és 16 éves társuk 2019. január 23-án együtt töltötte az időt, az elsőrendű vádlott pedig felvetette, hogy gyújtsanak fel valamit. Egy kisboltban közösen vettek acetont az égés gyorsítására, majd a harmadrendű vádlott javaslatára elhatározták, hogy a ferencvárosi kollégium ajtajának támasztott matracot gyújtják fel. Volt helyismeretük, tudták, hogy az épület lakott. Este fél kilenckor az elsőrendű vádlott két társa közreműködésével meggyújtotta a matracot, majd elfutottak.

A tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a kollégium egyik lakója rossz felé menekült, forró levegőt lélegzett be és életét vesztette. A kollégiumból kilencven, a mellette lévő társasházból ötven embernek kellett kimenekülnie. A kár több mint négymilliárd forint: a tűz miatt a kollégium épületét el kellett bontani, a bontás költsége csaknem 220 millió forint volt, az újraépítésé pedig csaknem négymilliárd. A kollégiumi szobák berendezésében több mint negyvenmillió forint kár keletkezett, a diákotthon lakóit pedig 15 millió forintot meghaladó kár érte.

Az ügyészség halált előidéző közveszély okozásával vádolja a három fiatalt. Az előkészítő ülésen az elsőrendű vádlott annyiban ismerte el bűnösségét, hogy a matracot meggyújtotta, a másodrendű vádlott pedig annyiban, hogy az öngyújtót átadta az elsőrendű vádlottnak. A harmadrendű vádlott a vádirattal egyezően ismerte el bűnösségét, de a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le – írták.

Mindhárom vádlott kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a tűz miatt meghalt egy ember.

A vád, a védelem és a sértetti képviselő előadta bizonyítási indítványait, majd a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet. Az eljárás szeptember 22-én vádlottak és tanúk meghallgatásával folytatódik – közölte a Fővárosi Törvényszék.

The post Részben beismerték bűnösségüket a Ráday utcai kollégium felgyújtásával vádolt fiúk appeared first on .

Megalakult a Magyarországi Drón Koalíció; az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére létrehozott szervezet alapító tagjainak száma meghaladja a hatvanat — jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics közölte, a drónokkal összefüggő gazdasági lehetőségek indokolják a magyarországi drón koalíció létrehozását, ugyanis az Európai Bizottság becslései szerint húsz év múlva több mint százezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területek, amelyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a tízmilliárd eurót. Magyarország is szeretne ehhez a folyamathoz csatlakozni és előkelő helyet kíván kivívni magának a drónok alkalmazása, kutatása és gyártása területén – fűzte hozzá a miniszter. Hozzátette, a drón koalíció célja egy stratégia kidolgozása.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője elmondta: itt az ideje a Magyarországi Drón Koalaíció megalakításának, hiszen az országban a drónokkal összefüggésben vannak még szabályozási, szervezési, fejlesztési és gyártási teendők is. A DJP közleménye szerint a most létrejött együttműködési fórum koordinációs feladatait a Közlekedéstudományi Intézet és a Digitális Jólét Program látja el.

A drón koalíció céljai közé tartozik, hogy a biztonságos üzemeltetés, és támogató jogszabályi keretrendszer mellett ösztönözze a drónok széleskörű elterjedését.

A koalíció feladata, hogy állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosítson a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Emellett támogatást kíván nyújtani a pilóta nélküli légijárművek felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezésnek. A szervezet szellemi műhelyként is működik, ezért a tervek szerint szakértői- és munkacsoportokat hoz létre, valamint konferenciákat is szervez a jövőben – olvasható a DJP közleményében.

A sajtótájékoztató végén a miniszter, Józsa János, a BME rektora és Rohács Dániel, a BME tanszékvezetője, a Magyarországi Drón Koalíció elnöke aláírta a koalíció alapító okiratát. A szervezet több mint hatvan alapító tagja – köztük minisztériumok, háttérintézmények és érdekképviseleti szervek, valamint akadémiai és iparági szereplők – online követte az eseményeket.

The post Palkovics: megalakult a Magyarországi Drón Koalíció appeared first on .

Bekérette az Európai Unióhoz (EU) rendelt orosz nagykövetet az unió külügyi szolgálata (EEAS) – közölte az Európai Bizottság (EB).

A nagykövetet tájékoztatták: az EU elítéli és elfogadhatatlannak tarja Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az EU nyolc állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek.

A pénteken bejelentett orosz intézkedés David Sassolinak, az Európai Parlament (EP) elnökének, Vera Jourovának, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének, igazságügyi biztosnak, valamint hat uniós tagállam tisztségviselőjének tiltja meg a beutazást Oroszországba. A moszkvai külügyminisztérium indoklásában egyebek mellett kifogásolta, hogy az EU a közelmúltban “illegitim” és “alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen.

Az uniós külügyi szolgálat közleményében emlékeztetett, hogy az uniós intézmények vezetői, Ursula von der Leyen, az EB, Charles Michel, az Európai Tanács, valamint David Sassoli, az EP elnöke pénteken a lehető leghatározottabban elítélték az orosz döntést.

Felidézték, hogy Oroszország nemrégiben cseh diplomatákat utasított ki, továbbá, hogy Moszkva kormányrendeletet fogadott el úgynevezett ellenséges államokról. Az intézkedések hatása aggodalomra ad okot – közölték. Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az orosz lépésekre megfelelő válaszintézkedéseket hozzon – tették hozzá.

The post Az EU bekérette az unióhoz rendelt orosz nagykövetet appeared first on .

Washington válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre, de nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára — nyilatkozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek hivatalosan kedden kezdődő londoni értekezletére érkezett a brit fővárosba, Dominic Raab brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok a viszony további éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lenne.

“Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – tette hozzá.

Blinken kijelentette: Joe Biden amerikai elnöknek alkalma lesz ezt közvetlenül is kifejteni Vlagyimir Putyin orosz államfőnek kettejük találkozóján. Az amerikai külügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy mikor várható az amerikai-orosz csúcstalálkozó. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyaránt kifejezett érdeke, hogy megpróbálja felkutatni az együttműködés lehetséges módjait. E területek közül is valószínűleg a legfontosabb a hadászati stabilitás – mondta Blinken a hétfő esti londoni sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok és Kína viszonyáról szólva Blinken kijelentette: Washington “nem kordában tartani vagy lenyomni akarja Kínát”, de azt szeretné, ha Kína is tartaná magát az elmúlt évtizedekben rengeteg munkával felépített, szabályokra alapuló nemzetközi rendhez. Az amerikai külügyminiszter kiemelte: a jól működő demokráciák legfontosabb eleme a politikai vezetőkön tevékenységüket számon kérő szabad sajtó, amelynek támogatására London és Washington egyaránt elkötelezetten törekszik.

Dominic Raab brit külügyminiszter a hétfő esti közös sajtótájékoztatón ugyanerről szólva hangsúlyozta: a G7-országcsoport értékekre alapuló partnerség, és ennek megfelelően helyénvaló, hogy a Hetek külügyminiszterei éppen a sajtószabadság világnapján találkoznak. Raab kiemelte, hogy az újságírók és általában a médiaszabadság elleni támadások száma riasztó mértékben emelkedik világszerte, és ezért üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok a többi G7-országgal együtt egyöntetűen kiáll a demokrácia szempontjából életbevágóan fontos médiaszabadság megőrzéséért.

Hozzátette: a globális médiaszabadság-koalíció társelnökeként Nagy-Britannia együttműködést folytat más partnerországokkal annak érdekében, hogy fény derülhessen a szabad sajtó elleni támadásokra, és támogatást nyújt azoknak az újságíróknak, akik igyekeznek e támadásokra világszerte ráirányítani a figyelmet.

Nagy-Britannia a G7 soros elnökeként júniusban csúcstalálkozón látja vendégül a csoport többi országa – az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – vezetőit.

The post Washington nem akarja a feszültség további éleződését Moszkvával appeared first on .

A 2021-es év során Afrika több országában kerül vagy került már sor helyi, parlamenti, illetve elnöki választásokra. Jelen cikk a 2021 április 11-ig bezárólag megvalósult választásokat foglalja össze, kitérve a bennük lévő hasonlóságokra, következtetéseket vonva azokból.

Az afrikai kontinens legtöbb országa alig valamivel több, mint fél évszázada került ki a gyarmati státuszból, így elmondható, hogy az önrendelkezési gyakorlat ezen országok esetében még igencsak kiforratlan. Számos esetben feszültséget okoznak az önkényesen, ámde az etnikai-törzsi határokat abszolút figyelmen kívül hagyva meghúzott államhatárok. Általánosságban véve a politikai kultúra és képzettség színvonala alacsony, bár ez a szegmens folyamatosan fejlődik, köszönhetően a fiatal társadalmaknak és az ifjú korosztály politikai állásfoglalási vágyának.

A választásokat azonban megnehezítik az államon belüli ellentétek, a lázadó, illetve terrorszervezetek jelenléte, illetve gyakori eset, hogy az aktuális kormányerők igen nehezen engedik át a hatalmat. Ehhez kapcsolódóan gyakran megjelennek különféle nemzetközi szervezetek, főként az Afrikai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió, akik a választások tisztaságát figyelik meg az adott országban. Habár ez a gyakorlat megkérdőjelezi a valódi függetlenséget, illetve a szuverenitás tiszteletben tartását, az eddigi tapasztalatok alapján kétségkívül hasznos a megfigyelő missziók jelenléte.

Benin és a választási reform

Beninben 2021 április 11-én zajlott le az elnökválasztás, mely során az állampolgárok a következő öt évet illetően hoztak döntést. A legesélyesebb jelölt egyértelműen Patrice Talon volt, aki 2016 óta van hatalmon a kicsiny Nyugat-afrikai országban. 2016-os megválasztásakor kinyilatkoztatta, hogy később nem kíván elindulni a választásokon, ám utóbb azt közölte, be szeretné fejezni az általa elkezdett munkát. Egy 2019-ben bevezetett választási reformnak köszönhetően, amely erősen megnehezítette a választásokon való elindulást, Talonnak mindössze két kihívója akadt, Corentin Kohoue és Alassane Soumanou. Ez a 2016-os adathoz (akkor 33 induló volt) mérve meglehetősen kevés, és nehezen összeegyeztethető a demokratikus választás fogalmával. Bár Benint alapvetően többpárti demokráciaként tartják számon, jelenleg jó úton van egy autoriter rezsim kialakítása felé. Az amerikai Freedom House nemrégiben az állam politikai besorolását „free”  (vagyis szabad) státuszról „partly free” (vagyis részben szabadra) változtatta. Ezzel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy bár a jelenlegi államszervezet erősen korrupt, a korábban üzletemberként tevékenykedő Talon elnöksége alatt sokat tett az infrastruktúra fejlődéséért és a gazdasági növekedésért.

A választásokat megelőző csütörtökön zavargások törtek ki, a tüntetők lezártak egy főútvonalat, a rendőrökkel való összecsapás során ketten életüket vesztették. A választási reformmal összefüggésben több ellenzéki vezető arra kérte a követőit, hogy bojkottálják a szavazást.

A végső eredmények értelmében Talont 86%-kal újraválasztották. Habár három nemzetközi megfigyelő misszió jelezte, hogy igen alacsony volt a részvételi arány (a választásra jogosultak 50.17%-a jelent meg), összességében békésen zajlott a szavazás, komoly problémákat nem azonosítottak.

Dzsibuti és az egyfős választás

Dzsibuti kis alapterületű, Kelet-afrikai ország, ahol 2021 februárjában elnökválasztásokra került sor. Az állammal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az eddigi adatok alapján kifejezetten jól kezelte a koronavírus-járványt, gyors gazdasági felépülést mutatott, és a kontinens többi országával ellentétben elkerülte a recesszió is.

Az idei választások során valójában kevéssé beszélhetünk demokratikus értelemben vett választásról: Számos ellenzéki vezető el sem indult, mert nem látta értelmét a szinte nyilvánvalóan előrejelezhető végeredmény miatt. Ennek ellenére a kormányoldali kampány aktívan zajlott, a 73 éves Ismail Omar Guelleh elnök pedig ötödjére indult el a választásokon. Mivel a hatályos alkotmány értelmében 75 év a felső korhatár a választások idején az elnökjelölt számára, ez lehetett az utolsó reális esélye, hogy további öt évig hatalmon maradhasson. A kampány során elsősorban a fiatalokat célozták, mivel az ország 75%-a 35 év alatti, így bennük komoly támogatóerő összpontosul.

A választásokat megelőzően érkeztek ugyan fenyegetések a gyerekkatonákat is alkalmazó as-Sabáb terrorszervezettől, ám a szavazás végül viszonylagos békében zajlott le. Guelleh-et ötödjére is megválasztották, a szavazatok 98%-át szerezte meg. Legfőbb riválisa, az üzletember Zakaria Farah alig ötezer szavazatot kapott, míg az elnök több, mint 165 ezret.

Az inkumbens elnök már 22 éve van hatalmon, a jelenlegi eredmények értelmében pedig további öt évre meghosszabbodott a mandátuma. Ezzel a szabad Dzsibuti történelmében továbbra is ő a második elnök. Az eredmények nyilvánosságra hozatala után Guelleh a következőt osztotta meg a közösségi médiában: „Thank you for your trust, thank you for Djibouti! Together, let’s continue!”, azaz „köszönöm a bizalmatokat, köszönöm neked Dzsibuti! Folytassuk együtt {amit elkezdtünk}!”

Az Afrikai Unió megfigyelői szerint minden rendben zajlott, bár ellenzéki képviselők nem jelentek meg a választási helyszíneken. Ezzel részben tiltakozásukat fejezték ki, részben a fent említett okokból döntöttek a távolmaradás mellett.

Közép-afrikai Köztársaság és a választási erőszak

A mintegy 4,75 milliós lakosú Közép-afrikai Köztársaságban a tavalyi és idei évben háromfordulós parlamenti választások zajlottak, azonban a decemberi első fordulót lázadó csoportok szabotálták. A jelenlegi elnök, Faustin-Archange Touadéra a korábbi elnököt, Francois Bozize-t gyanúsította a zavargások szításával. A gyanú talán nem alaptalan, ugyanis Bozize szintén indulni szándékozott a választásokon, ám kérvényét elutasították, arra hivatkozva, hogy nem felel meg a „jó moralitás” kitételnek, amely elengedhetetlenül szükséges az elnökjelöltté váláshoz. A felkelés több várost, köztük a fővárost is érintette, az ENSZ számításai szerint mintegy 30 000 kényszerült elhagyni az otthonát és vált menekültté.

Ennek ellenére számos helyen sikerült megtartani a választásokat, amelyek Touadéra-t hozták ki győztesként. Az ellenzék tiltakozik az eredmény ellen, az alacsony részvételi arányra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították a győzelmet, ugyanis a decemberi választásokon csak az arra jogosultak mintegy egyharmada jelent meg.

A korábbi tapasztalatok alapján márciusban fokozott erőkkel vigyáztak a választók biztonságára, ebben mind a kormányerők, mind az országban állomásozó ENSZ békefenntartó csapatok részt vettek. Az újonnan odaküldött háromezer békefenntartóval együtt már összesen 14 400 katona tartózkodik az Közép-afrikai Köztársaság területén. A 140 parlamenti helyből 22 az első fordulóban került megválasztásra, 49 a másodikban, a maradék 69 pedig a jelen álláspont szerint májusban, a harmadik fordulóban kerül kiosztásra.

Az Afrikai Unió megfigyelő missziójának jelentése alapján a szervezet összességében elégedett volt a választások lebonyolításával, több helyen sikeres volt a kormányerők és a fegyveres csoportok közötti közvetítés, azonban biztonsági okokból adódóan az ország számos területére nem tudtak ellátogatni. A missziót Modibo Sidibe, korábbi mali elnök vezette.

A választások között eltelt idő azonban korántsem zajlott békésen. Az ENSZ nyilatkozata alapján december óta számos emberi jogi sérelem történt az országban, többek között civilek elrablása, a felvonuló tömegbe éles lőfegyverrel történő lövések leadása, illetve választási épületek felégetése. A nemzetközi biztonság érdekében a kormányzatnak a jelenleginél sokkal nagyobb erőkkel kellene fellépnie az erőszak ellen, illetve a büntetések kiszabását is fokozottabb ellenőrzés alá kellene vonnia.

Niger és a demokratikus hatalomátadás

A Nyugat-afrikai Niger az idén már lezárult afrikai választások „mintadiákjának” tekinthető. A kétfordulós elnökválasztásban két komoly esélyekkel bíró jelölt állt szemben egymással, a kormányoldal jelöltje, Mohamed Bazoum, és a korábbi elnök, Mahamane Ousmane. Az idén áprilisig regnáló Mahamdou Issoufou két ötéves ciklust töltött hivatalban.

Bazoum a szavazatok 55.75%-át szerezte meg, ezzel április 2-től ő lett az új elnök. Kinevezését követően számos kihívással kell szembenéznie: a Száhel-övezeti konfliktus hatásai továbbra is komoly nyomást gyakorolnak Nigerre, illetve az egyre erősödő ISWAP tevékenysége is befolyással bír a térségben. Niger a Föld egyik legszegényebb országa, a szomszédos Mali és Nigéria területén folyó harcok pedig gyakran hatnak rá közvetlenül is.

Niger Legfelsőbb Bírósága legitimizálta Bazoum győzelmét, így hivatalosan kijelenthető, hogy ez lesz az első alkalom Niger történelmében, amikor demokratikus úton cserélődött a vezető. Mivel a választásra jogosultak 63%-a élt a lehetőségeivel, érvényesnek tekinthető Bazoum közel 56%-os eredménye, bár megjegyzendő, hogy 73 választási pont eredményeit egyszerűen semmisnek tekinti a Bíróság.

Noha a választás összességében békés körülmények között történt, az előzetes eredmények közzétételét követően volt némi belső feszültség az államban, amikor ellenzéki támogatók utcára vonultak. A rendőrségnek könnygázt kellett alkalmaznia a tömegoszlatáshoz, ketten életüket vesztették, négyszáznál is több embert pedig őrizetbe vettek.

Szenegál és az elhalasztott szavazás

Szenegál a korábbi években politikai szempontból az egyik legstabilabb államnak számított a Nyugat-afrikai régióban, jelenleg azonban ez nem mondható el róla. Macky Sall, a napjainkban hatalmon lévő elnök ciklusa alatt az amerikai Freedom House az állam státuszát „free”, azaz szabad besorolásról „partly free”, vagyis részben szabad kategóriára minősítette vissza.

Az elnökválasztásnak már 2019-ben meg kellett volna történnie, ám előbb 2020-ra, majd 2021 márciusára halasztották a megrendezését. Jelenleg nem ismert a következőnek betervezett dátum.

Szomália, a harminc éve anarchikus körülményekben fuldokló állam

A politikailag igencsak instabil, belső konfliktusoktól szenvedő országban eredetileg 2020 novemberében tartottak volna választásokat, ám ezeket inkább 2021 februárjára halasztották. A szavazás azonban idén sem tudott teljeskörűen megtörténni, mert Puntland és Jubaland tartományok vezetői meggátolták annak megvalósulását. Ez a jelenség már a korábbi, 2016-os választáson is észlelhető volt, és súlyos károkat okoz a demokratikus működésben, ugyanis a harminc éve anarchiába süllyedt államnak igen nagy szüksége lenne a stabilitásra, mind a társadalmi, mind a politikai szegmens tekintetében.

A jelenlegi döntés értelmében az elnök, Mohamed Abdullahi Farmaajo mandátuma meghosszabbításra került, így további két évig maradhat tisztségben, annak ellenére, hogy eredeti, négy évre szóló megbízatása februárban lejárt. Ez a döntés elsöprő méretű támogatottságot élvezett: 152 képviselőből 149 igennel szavazott. Ezalatt a két év alatt azonban a választásokat meg kell tartani, az államban évtizedek óta ez lesz az első közvetlen választás, amely megvalósulása esetén komoly előrelépést fog jelenti a demokratizálódási folyamat során.

Az államon belüli összetűzések, érdekütközések lehetőséget adnak az as-Sabáb számára a megerősödésre. Ha a szomáli vezetők figyelmen kívül hagyják ezeket a hatásokat, annak már rövid távon is komoly biztonságpolitikai következményei lehetnek.

Uganda – az inkumbens elnök és a popsztárból lett politikus szembenállása

Yoweri Museveni, aki a 35 éve tartó elnökségével az egyik legrégebb óta hatalmon lévő személy a világon, 2021-ben hatodik alkalommal kívánta elnyerni az elnöki tisztséget. Museveni 2017-ben megszüntette a korábbi alkotmányos kikötést, mely tiltotta, hogy 75 év feletti személy töltse be az elnöki posztot, így lehetővé téve saját maga számára az újbóli elindulást.

Museveni számára a 2021-es választásokon tíz vetélytárs is akadt, akik közül kiemelkedett a korábban popsztárként elhíresült Bobi Wine. Wine, aki kihasználta a fiatal korából fakadó előnyöket, képes volt úgy megszólítani a fiatalokat, ahogy az idősödő elnöknek nem sikerült. Ez kulcsfontosságú volt a kampánya során, hiszen Ugandában van a világon a második legalacsonyabb medián átlagéletkor, ami 15.7 évet jelent. A fiatalság nagy erőt képvisel az államban, jobb állami szolgáltatásokat, megfizethető egészségügyi ellátást és mindenekelőtt munkát követelnek.

A választásokat megelőző hetekben meglehetősen erőszakos kampányidőszak zajlott, több ellenzéki vezetőt is őrizetbe vettek, Wine személyi testőreit pedig eltávolították saját használatú ingatlanja elől. Mivel Wine-on kívül más ellenzéki szereplőkkel is történtek atrocitások, a volt zenész januárban a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult azzal az indítvánnyal, melynek értelmében Museveni erőszakhullámot engedélyezett politikai szereplők és emberjogi jogászok ellen, illetve őt magát meg akarta gyilkoltatni, továbbá az állami rádióban nem biztosították számára a szabad beszéd jogát.

Az elnök ezzel szemben azt az álláspontot tartotta, hogy az ellenzékiek valójában külföldi ügynökök. A választások napján a kormányzat lekapcsoltatta az internetet, illetve megakadályozta a közösségi média platformjainak elérését. Ebből adódóan ellehetetlenült az online szavazás is, ami főként a fiatalokat fosztja meg jogaik gyakorlásának lehetőségétől.

A végső eredmények alapján Museveni a szavazatok 62%-át, míg Wine a 30%-át szerezte meg. Wine először nem fogadta el az eredményeket, jogi úton kért felülvizsgálatot, majd kérelmét visszavonta. Indoklásképpen azt nyilatkozta, hogy a bíróság Museveni kezében van, így nincs értelme a jogi procedúrát lefolytatni. A szavazás idején a szokottnál kevesebb nemzetközi megfigyelő volt jelen, az Európai Uniótól például egy sem, az USA megfigyelőinek pedig nem engedélyezték a jelenlétet. Végül csak az Afrikai Unió képviselői felügyelhették a választások tisztességes lebonyolítását.

Márciusban Wine kormányellenes fellépésre szólította fel az ugandaiakat, békés, fegyvermentes felvonulásra hívva őket, a rendőrség azonban ezt jogellenesnek titulálta és elutasította.

Az idei, Afrikában zajló választások közötti hasonlóságok

A fentiekből kitűnik, hogy az afrikai kontinensen sok helyen még gyerekcipőben jár a valódi demokrácia és a választások békés úton történő lezajlása. Számos esetben beszélhetünk – akár a választás napját megelőzően, akár az eredmények kihirdetését követően – zavargásokról, tüntetésekről, amelyek súlyosan veszélyeztetik az adott állam belső biztonságát.

A bevezetőben említett, alacsony színvonalú politikai kultúra részben összefüggésben áll azzal a könnyen felfedezhető ténnyel, hogy számos államban inkumbens vezetőkről beszélhetünk, akik akár több évtizede hatalmon vannak, illetőleg idén is elnyerték a lehetőséget mandátumuk megújítására. Ez nem kedvez a politikai nevelés számára, hiszen gyakorlatilag nem beszélhetünk többpárti demokráciáról, szabad választásokról, értelmezhető számú döntési lehetőségről.

Az amerikai Freedom House több esetben visszanyilvánított államokat a politikai szabadság alapján „free” kategóriából „partly free” kategóriába, amely egyfajta megtorpanást, visszazuhanást jelöl a korábban kedvezően alakuló politikai stabilitás terén. Összevetve ezt a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaeséssel, úgy vélem, a közeljövőben mindenképpen érdemes lesz a szokásosnál több figyelmet fordítani az Afrikában zajló politikai és társadalmi eseményekre, mivel egy együttesen zajló gazdasági és politikai instabillá válási folyamat további problémákat vonhat magával, például a migráció ismételten fokozott mértékű megindulását.

A legtöbb államban ugyanakkor kedvező, hogy a nemzetközi, független megfigyelő missziók többnyire nem azonosítottak problémákat, de nem elfelejtendő, hogy például a Közép-afrikai Köztársaság esetében eljutni sem sikerült minden meglátogatandó pontjára az országnak. Máshol, így Ugandában például a megfigyelést nem engedélyezték a hatóságok, így ott sem beszélhetünk fejlődésről ilyen téren. Összességében azonban látható egyfajta pozitív elmozdulás a nyitottság, transzparencia irányába.

Konklúzió

A cikkben bemutatott hét állam közül négyben továbbra is az idei évig hatalmon lévő elnök tarthatta meg tisztségét, két esetben pedig nem sikerült megtartani a választásokat, így összesen egy olyan országról beszélhetünk, ahol 2021-ben megtörtént a hatalom demokratikus átvétele. Ez a fejlett országokhoz viszonyítva igen alacsony arányszám, hiszen az adatok értelmében tulajdonképpen fennmaradt az évtizedek óta fennálló status quo. Mindazonáltal ez nem tekinthető sem egyértelműen előnyös, sem minden kétséget kizáróan hátrányos helyzetnek. Pozitívumként fogható fel, hogy az évtizedek óta regnáló elnökök képesek lehetnek pusztán a személyükkel is egyfajta stabilitást sugallni az állampolgárok felé, elindítva ezzel egy tényleges társadalmi stabilizálódást, amelyre kétségkívül szüksége van minden említett és bemutatott államnak. Negatívumként azonban szükséges megjegyezni, hogy ez a fajta bebetonozódása a hatalomnak természetszerűleg visszaveti a politikai kultúra és a politikai rendszer, az államszervezet fejlődését, mivel a benne lévők nem érdekeltek ebben.

Címlapkép: Kampala, 2021. január 15.
Bobi Wine egykori ugandai popcsillag, a legnépszerűbb ellenzéki elnökjelölt nyilatkozik a Kampala környékén lévő házánál 2021. január 15-én, az ugandai parlamenti és elnökválasztás másnapján. A hivatalos előzetes eredmények szerint Yoweri Museveni hivatalban lévõ államfő gyõzött, de Bobi Wine szerint erőszak és csalások jellemezték a választásokat, és ő nyert.
(Forrás: MTI/EPA)

A A 2021-es év és az afrikai választások bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Szikszói Járásbíróság letöltendő szabadságvesztésre ítélte azt a férfit és három társát, aki tavaly márciusban az Encsi Rendőrkapitányság jogszerűen intézkedő rendőreire támadt – közölte a Miskolci Törvényszék.

A bíróság közlése szerint 2020. március 19-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsóvadászon egy férfi késsel fenyegetett meg egy másik embert, aki erről bejelentést tett a rendőrségen. Az Encsi Rendőrkapitányság járőrei a helyszínre mentek, intézkedtek, ám a vádlott nem volt hajlandó igazolni magát, trágár szavakat használt és távozásra szólította fel a rendőröket. Időközben a helyszínre érkezett két férfi, akik maguk is bekapcsolódtak a szidalmazásba, kutyának nevezték a járőröket és azt követelték, hogy takarodjanak ki az udvarról.

Az intézkedés közben egyikük megragadta az egyik rendőr karját, így akadályozva a járőrök munkáját, őt csak a könnygáz tartotta vissza a további erőszaktól. Időközben még egy férfi érkezett a helyszínre egy ágvágóval, megöléssel fenyegetve a rendőröket. Később vasvilla és fejsze is előkerült, egyikük egy betondarabbal rohant ki az utcára és a néhány méterre álló rendőrök felé dobta, azt kiabálva, hogy “megdöglötök”. Az eseményeknek az vetett véget, hogy rendőri erősítés érkezett a helyszínre.

A vádlottakkal szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás. Két férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését, egyiküket egy év, társát pedig egy év tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság; egy másik vádlott nem jogerősen négy év hat hónap szabadságvesztést kapott, a betondarabbal támadó vádlottat pedig öt év szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte a járásbíróság és a letartóztatását is fenntartotta. A bíróság döntése ennél a vádlottnál sem jogerős, ő maga és védője is a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Az eljárás a Miskolci Törvényszéken folytatódik.

The post Rendőrökre támadó férfiakat ítéltek el Borsodban appeared first on .

Épp száz éve ismerte el Magyarország Észtországot, megalapozva a hivatalos diplomáciai kapcsolatot.

Határozott, európai szintű választ kell adni a digitális térben jelentkező új fenyegetésekre, meg kell védeni az állampolgárokat a kiberbűnözéssel és a szélsőséges ideológiák terjedésével szemben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Észtországban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek életének egy jelentős része átkerült a digitális térbe, ezért egyre többen vannak kitéve az interneten jelentkező veszélyeknek, a bűnözők, a szélsőséges szervezetek olyanokat is elérnek, akiket korábban nem.

Hangsúlyozta: a NATO tallinni kibervédelmi központjában magyar katonai szakértők is dolgoznak annak érdekében, hogy az euroatlanti szövetség megfelelő választ tudjon adni ezekre a kihívásokra a következő időszakban, illetve a téma meg fog jelenni az Európa Tanács hamarosan kezdődő soros magyar elnökségének prioritásai között is. Hozzátette, az eredményes európai válaszhoz szükség van a világ öt leginkább digitalizált országa közé tartozó Észtország segítségére is.

Szijjártó emellett aláhúzta, hogy a magyar külpolitikának mindig is fontos törekvése volt a balti országok biztonságának fenntartása. Ezért a magyar légierő 2022 végén ismét részt fog venni Észtország, Lettország és Litvánia légterének védelmében négy Gripen típusú repülőgéppel és 95 katonával. Ez lesz a harmadik ilyen alkalom, és a kormány a feladatot már előre elvállalta 2025-re is – mondta.

Szijjártó később közös sajtótájékoztatót tartott Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel. Utóbbi elmondta, hogy a két ország büszke tagja mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak, ugyanakkor tovább kell erősíteni a kétoldalú együttműködést is. Emlékeztetett továbbá arra, hogy idén van a magyar-észt diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója.

Liimets tájékoztatása szerint az ülésen egyebek mellett érintették a térség helyzetét is, ide értve például az ukrajnai és oroszországi fejleményeket.

Észtország és Magyarország között a hivatalos kapcsolatok 1921 elején kezdődtek, amikor Észtország lett az a hely, ahol a szovjet Oroszország és Magyarország képviselői összeültek, hogy tárgyalásokat folytassanak a hadifoglyok és menekültek hazaszállításáról. A magyar küldöttség Észtországba való megérkezését hamarosan tényleges, majd 1921. február 24-i de jure elismerés követte. A tárgyalásokon a magyar küldöttséget Jungerth Mihály vezette, aki hamarosan Magyarország első észtországi hivatalos képviselője lett. 1923-ban pedig az első követ.

The post Száz éve ismertük el az Észt Köztársaságot appeared first on .