Biztonságpolitika

Svédország immár több mint kétszáz éve, 1814 óta nem viselt hadat, kimaradt mind az első, mind a második világháborúból, mindössze nemzetközi missziókban vett részt. Az ország Napóleon kora óta tartó semlegességére sok svéd büszke, azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy ez a hozzáállás továbbra is tartható-e. A jelenleg kormányzó szociál-demokraták és zöldek ellenzik az ország NATO-hoz való csatlakozását, eközben pedig a hidegháború óta nem látott mértékben fejlesztik a haderőt, hogy az ország ily módon tudja garantálni saját biztonságát. A 2022-es parlamenti választások azonban fordulópontot jelenthetnek, hiszen a jelenlegi ellenzék győzelme esetén reális esély lesz rá, hogy Svédország több évtizedes közeli NATO-partnerség után teljesjogú tagja legyen a szövetségnek. A hidegháború évei

A második világháború után Svédország sem a nyugati, sem a kommunista blokk felé nem kötelezte el magát, habár érezhetően az előbbi felé húzott. Erősen támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének felállítását, elkötelezte magát a demokrácia és az emberi jogok nemzetközi védelme mellett. Rengeteg svéd diplomata dolgozott az ENSZ megalkotásán és „beüzemelésén”. Legjobb példa erre nem is lehetne más, mint Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkára. Ő volt továbbá a nemzetközi békefenntartó missziók megindításának egyik legfőbb támogatója. A folyamatos fejlődésen áteső, és napjainkban is zajló missziókban a NATO és tagállamai kiemelt szerepet vállaltak és vállalnak továbbra is. Svédország hosszú évtizedeken keresztül a közvetítő szerepét játszotta, hatalmas presztízsre szert téve a diplomácia világában.

Svédország hidegháborús doktrínája a „békeidőben el nem kötelezett, háborúban semleges” (alliansfrihet i fred syftande till neutralitet i krig) volt. A svéd vezetés egy kimondatlan, azonban de facto létező védelmi garanciával számolt a nyugati szövetségesek részéről egy esetleges kommunista agresszió esetére. Ennek megfelelően Svédország a színfalak mögött széleskörű együttműködésben vett részt az Egyesült Államokkal és a NATO egyéb államaival. Stockholm nem bízta azonban sorsát csupán a nyugati hatalmak jóindulatára, a hidegháború alatt modern és ütőképes haderőt tartott fent. Az 1960-as évek végéig pedig még a svéd atombomba kifejlesztése is az ország ambíciói között szerepelt, hogy ezzel garantálja saját háborítatlanságát.

Az Egyesült Államok politikája a hidegháború éveiben a balti régió kapcsán a szovjet befolyás féken tartásából állt, a térségben található szövetségesek és semleges országok támogatásán keresztül. Majd mikor 1993 és ’94 folyamán az orosz csapatok elhagyták a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) területét, az Egyesült Államok minél előbb át kívánta venni Moszkva szerepét a térségben. Bill Clinton elnök úgy nyilatkozott, a régió egyetlen országa sem fog szürke zónává vagy ütközőállammá válni. A három balti állam 2004-ben csatlakozott is a NATO-hoz a Békepartnerség (PfP) programban való részvétel után. Svédország és Finnország is a NATO partnerévé vált, azonban nem lépett be a szövetségbe. Ahogy a világ figyelmét a terror elleni globális háború és a Közel-Kelet kötötte le, valamint Oroszország saját belső válságaival küszködött, a Balti-tenger térsége nyugalmat és stabilitást élvezett, nem szerepelt a nagyhatalmak által kiemelten kezelt régiók között. Az Egyesült Államok csupán a krími válság után kezdett újra hangsúlyt fektetni az északi államokra.

Svédország, mint NATO-partner

1994-ben, mikor a NATO meghirdette a Békepartnerség (angolul Partnership for Peace, PfP) programot, Svédország szinte azonnal a szövetség partnerévé vált. A PfP keretében Svédország továbbra is közeli kapcsolatot ápol a NATO-val, közös hadgyakorlatokon és konferenciákon vesz részt, valamint többek közt szerepet vállalt a NATO albániai és szerbiai aknamentesítési programjaiban is. Svéd csapatok részt vettek a NATO afganisztáni és koszovói újjáépítési és békefenntartói misszióiban, valamint a NATO Reagáló Erő gyakorlatain is. A NATO tag balti államokkal és Norvégiával különösen szoros Stockholm együttműködése, míg előbbieknek azok védelmi fejlesztéseiben segédkezett, utóbbival közös légi és tengeri megfigyelő küldetésekben vett részt.  Ezen kívül tagja az Európai Unió Északi Harccsoportjának, Finnország, Norvégia, a balti államok és Írország mellett. Megemlítendő a svéd védelmi ipar is, amelynek gyártmányait számos NATO tagállam használja, ahogyan például Magyarország is a Saab által gyártott JAS 39 Gripen vadászbombázó repülőgépeket rendszeresítette. A NATO tehát módot talált a papíron semleges országokkal való érdemi együttműködésre, és azoknak bizonyos szintű integrációjára. Finnország és Svédország megközelítőleg tagállami szintet ért el az interoperabilitás szintjén. Nem meglepő tehát, hogy a két ország az úgynevezett kibővített lehetőségekkel járó NATO-partnerség (Enhanced Opportunities Partners, EOP) programnak is a résztvevője.

Svédország és a NATO közös gyakorlataira kiváló példa a 2019-es „NORTHERN WIND 19”, melynek alkalmával Észak-Svédországban szimulálták egy magas intenzitású háború megvívását rendkívül hideg körülmények között. Körülbelül tízezer, többek közt finn, norvég, brit, amerikai, valamint svéd katona vett részt a gyakorlaton, melynek során a svéd és finn csapatok végezték a védelmi műveleteket, míg a NATO tagok vállalták magukra a támadó ellenség szerepét. Stefan Smedman svéd ezredes szerint az efféle gyakorlatok kiváló lehetőséget teremtenek a fejlődésre egészen a dandárok szintjéig. Elégedettségét fejezte ki az iránt, hogy NATO csapatokat fogadhattak Svédországban, ezzel lehetőséget teremtve az egymástól való tanulásra és az interoperabilitás további építésére.

A svéd közvélemény – egy 2014-es közvélemény kutatás alapján megkérdezettek 66%-a – bízik a NATO által nyújtott gyors segítségben egy esetleges külső támadás esetében, ahogyan azt a hidegháború alatt is tette. Annak ellenére, hogy az amerikai fél kijelentette, hogy erre már nincsenek konkrét tervek és előkészületek. Mivel az Egyesült Államoknak (és a NATO-nak) de jure nem kötelessége megvédeni Svédországot, ezért ennek elmaradása esetén az Észak-atlanti szerződés 5. cikke nem veszítene kredibilitásából. A svédek és finnek pontosan tudják, hogy egy krízis vagy háború esetében a szövetségesek fognak prioritást élvezni, habár ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne kaphatnának támogatást. Azonban ez is elsősorban a NATO érdekei alapján történne, nem pedig a svéd vagy finn igények alapján.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár 2015 novemberi svédországi látogatása alkalmával aggodalmát fejezte ki az oroszok kalinyingrádi erőösszpontosításával kapcsolatban, aminek keretében rakéta- és légvédelmi rendszereket, valamint tengeralattjárókat szállítottak az orosz exklávéba. A főtitkár szerint ennek célja a NATO elrettentése a balti régió további katonai és politikai megerősítésétől.

A Hultqvist-doktrína

A Svédországot kisebbségből kormányzó Szociáldemokrata-Zöld koalíciós kormány 2015 nyarán az Egyesült Államokkal való védelmi együttműködés elmélyítése mellett kötelezte el magát. E mögött a lépés az állhat, hogy a kormány nem bízik benne, hogy egy esetleges konfliktus esetén a NATO elég gyorsan lenne képes (és hajlandó) reagálni, ezért Svédország biztonságát elsősorban speciális kétoldalú megállapodásokkal lehet garantálni. A washingtoni kormány reakciói pozitívok voltak a bilaterális tárgyalásokon az úgynevezett Hultqvist-doktrínára, amely a svéd védelmi miniszter nevét viseli. Ennek értelmében Svédország úgy kívánja szorosabbra fűzni az Egyesült Államokkal, Finnországgal és a NATO-val való kapcsolatát, hogy közben a NATO-n kívül marad, lényegében fenntartva semlegességét. Ezt a doktrínát egészíti a svéd kormány által az elmúlt években megkezdett haderőfejlesztési program.

2017-ben decemberében Svédország létrehozta az első új ezredét a második világháború óta, mely 350 fővel biztosítja a Balti-tengeren kiemelt geostratégiai jelentőséggel bíró, Stockholm és Kalinyingrád között félúton elhelyezkedő Gotland szigetét. 2005 óta egy évtizeden keresztül a sziget szinte teljesen demilitarizált terület volt, az új ezrednek most a sziget legnagyobb városa, Visby fog otthont adni. A svéd katonai jelenlét újbóli megerősítése a 2014-es krími válság után kezdődött meg. 2020 szeptemberében – egyes riportok szerint orosz hadihajók Gotland közelében való elhaladására válaszul – a svéd fegyveres erők nagyszabású mozgósításba kezdtek a szigeten. Stockholm az elmúlt években többször is megvádolta Moszkvát légtere és vizei megsértésével. Gotland legnagyobb kikötőjét harckocsikkal biztosították, míg a légtéret sugárhajtású vadászrepülőgépekkel, de a mozgósításban részt vettek hadihajók, nehéztüzérségi eszközök, valamint csapatszállító járművek is. A hidegháború óta ez volt svéd fegyveres erők legnagyobb gyakorlata, amelynek hivatalos célja a Balti-tenger ellenőrzésének megerősítése volt. Svédország 2010-ben eltörölte a sorkatonaság intézményét, 2018-cal kezdődően azonban visszaállították, és immár nem csak a svéd férfiak kötelesek szolgálatot teljesíteni, hanem a nők is. A svéd állam évi 4000 újonc kiképzésével számolt.

Oroszország saját kommunikációjában nem kezeli kiemelt helyen Svédországot, mint ahogy az fordítva történik. A svédek által felrótt légi és tengeri határsértéseket annak tulajdonítják, hogy egyszerűen nincs elég hely alapvető gyakorlatok végrehajtására, tehát szó sincsen arról, hogy Gotland invázióját terveznék. Az orosz fél túlzottnak tartja a svédek riadalmát, amelyet szerintük a NATO gerjeszt, Svédország ugyanis csak akkor merülne fel orosz célpontként, ha csatlakozna a NATO-hoz és ezzel felhívná magára a figyelmet.

Napjainkban

A Riksdag, vagyis a svéd parlament 2020 decemberében a védelmi költségvetés 40%-os megemelését szavazta meg a 2021-2025-ös időszakra, ez az elmúlt 70 év legnagyobb növekedését jelenti. 2025-re ezzel a svéd védelmi költségvetés átszámítva 11 milliárd amerikai dollárra fog rúgni. Ez körülbelül a GDP 1,5%-át fogja jelenteni, ami az utóbbi 17 év legmagasabb értéke lesz. Az 1991-ben 2,6%-on álló védelmi kiadások 2012-re csökkentek 1,2%-ra. A javaslatot a Szociáldemokrata-Zöld kormány terjesztette elő, indoklásukban az oroszoknak való üzenetküldésnek nevezték a lépést, mellyel a Krím 2014-es annexiójára, a balti államok légterének többszöri megsértésére, valamint a kalinyingrádi exklávéban végbemenő erőösszpontosításra reagálnak. 2030-ra a fegyveres erők létszámát 55000-ről 90000-re szeretnék növelni.

Az eddigi 4000-es évi újonclétszámot 2021-ben várhatóan megduplázzák, és öt területvédelmi zászlóaljat fognak felállítani, melyeknek feladata a norvégiai Osloból és Trondheimből kiinduló tengeri útvonalak védelme lesz. A svédországi Gothenburgban, amely Skandinávia legnagyobb kikötője pedig várhatóan egy kétéltű egység felállítására fog sor kerülni. A légierő újtípusú Gripen vadászrepülőgépekre számíthat, melyek fejlettebb radarberendezésekkel és nagyobb hatótávval rendelkeznek. Ezeknek egy része egy új, Stockholmtól 70 kilométerre északra található uppsalai repülőezrednél fognak szolgálatot teljesíteni. A haditengerészet egy új tengeralattjárót helyezhet üzembe, valamint finanszírozást kap egy új hadihajó megtervezésére. Ezek mellett légvédelmi rakétákkal fognak ellátni egyes meglévő hajókat, ezzel egy tizenöt éves lemaradást behozva. Niklas Granholm, a svéd védelmi kutatóintézet munkatársa szerint a cél a hidegháborús felkészültség újbóli elérése, ez pedig azt jelentené, hogy Svédország egy esetleges háború alkalmával legkevesebb három hónapig képes legyen megvédeni önmagát, míg meg nem érkezik a várt segítség. Egy másik szakértő szerint a svéd védelmi erők az elmúlt húsz évben „krízishelyzetben” voltak.

Ezek után 2020 decemberének végén a NATO-csatlakozást pártoló politikai erők győzelmet könyvelhettek el a svéd törvényhozásban. A semlegességet támogató Szociáldemokrata-Zöld kormány és a Baloldali Párt ellenében a megszavazták az úgynevezett NATO-opciót, 204-145 szavazati arányban. Erre azért lehettek most képesek, ugyanis a szélsőjobboldali Svéd Demokraták változtattak korábbi álláspontjukon, amely egyértelműen NATO-ellenes volt. Habár a konkrét tagságot továbbra sem támogatják, az opció megszavazását fontos elemének tartják Svédország védelmi politikájának összehangolásában a skandináv országokkal, és elsősorban Finnországgal. Utóbbival ugyanis a Svéd Demokraták egy önálló védelmi szövetség létrehozását szorgalmazzák. Ez az eredmény azonban nem jelenti a csatlakozási folyamat megkezdését, csupán a törvényhozás szintjén megteremtette ennek lehetőségét. Finnországban 1995-ben került sor a NATO-opció elfogadására, azonban azóta sem lépett be a szövetségbe.

Ann Linde külügyminiszter szerint ez egy komoly és negatív fejlemény a svéd biztonság ügyében. Elemzők arra számítanak, hogy ez a szavazás a témával kapcsolatos diskurzus fellángolásához fog vezetni. A Szociáldemokraták szerint Svédország függetlensége bárminemű szövetségtől továbbra is jól szolgálja az ország érdekeit, a NATO-hoz való csatlakozás csak feleslegesen mérgezné az Oroszországgal való kapcsolatot, és ezzel további feszültségeket generálna Európa keleti felén. Hultqvist svéd védelmi miniszter úgy nyilatkozott, nem kívánnak a kísérletezgetés és kalandozás útjára lépni a biztonságpolitika területén, tehát a miniszter továbbra is tartja magát a nevéhez fűződő doktrínához. A NATO-pártiak ezzel szemben azzal érvelnek, hogy Svédország egy „biztonsági senkiföldjén” ragadott, ugyanis Oroszország a nyugati biztonsági rendszer részeként kezeli, miközben a NATO államai mégsem nyújtanak számára védelmi garanciát. Svédországban 2022-ben fognak parlamenti választásokat tartani, amennyiben sikerül elmozdítani a jelenlegi balközép koalíciós kormányt, szinte biztosra vehető, hogy a NATO-tagságról referendumot fognak kiírni.

A svéd gothenburgi egyetem kutatói által végzett közvélemény-kutatások alapján 2019-ben a lakosság 32%-a ellenezte a NATO-hoz való csatlakozást, míg 29% támogatta azt. 2015-ben és 2016-ban a csatlakozáspártiak voltak többségben, ez a svéd társadalom reakciója volt az ukrajnai krízisre. A krími események előtt a NATO ügye nem is tartozott a svéd politikai diskurzus fősodrába, csupán a védelempolitika döntéshozói foglalkoztak a kérdéssel.  Másik befolyásoló tényező lehetett az a svéd partokhoz közelében elvonuló „misztikus orosz tengeralattjáró”, amelyről a svéd média 2014 októberében számolt be. Ekkor egy nyugalmazott svéd altábornagy vett észre egy feltételezett tengeralattjárót a Stockholmhoz közeli partoknál kiemelkedni a vízből, a haditengerészet által végrehajtott két hajtóvadászat azonban nem akadt a nyomára.

2021. április 27-én Linde Budapestre látogatott, így véget ért az a kilenc éves időszak, mialatt svéd külügyminiszter nem látogatott Magyarországra. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a gazdaság- és védelempolitikát nevezte Magyarország és Svédország együttműködésének sikerterületeinek. Szijjártó szerint nem túlzás, ha a két ország szövetségesnek hívja egymást, hiszen mindkét állam az Európai Unió része, és Svédország habár nem tagja, de szoros kapcsolatot ápol a NATO-val. Emlékeztett továbbá a Magyarország által használt svéd gyártmányú Gripen vadászgépekre, amelyekkel nem csak a saját légterét biztosítja, hanem Szlovéniának és balti államoknak is segít ebben.

Összegzés

Svédország két évszázados semlegessége példaértékű lehet bármely békeszerető nemzet számára, látható azonban, hogy ez a hozzáállás egyáltalán nem jelent tétlenséget. A svédek a hidegháború alatt Moszkvát lehetséges agresszornak tartották, ugyanúgy, ahogyan ezt a 2014-es ukrajnai események óta újra teszik. Svédország az Európai Unió tagjaként és NATO egyik legközelebbi partnerként a nyugati szövetségi rendszerbe tartozik, azonban teljes NATO tagsággal nem rendelkezik, ezért az nem köteles garantálni az ország biztonságát. A svéd jobboldal a teljes elköteleződést választaná, beléptetné az országot a NATO-ba, míg a jelenleg kormányzó baloldal szerint éppen ez tenné valóban ellenségessé a Stockholm és Moszkva közti viszonyt. Mindenképpen érdemes lesz szemmel tartani, hogy a közvéleményre milyen befolyást gyakorolt az idei, ukrán határral szomszédos területeken tartott, rekord nagyságú orosz hadgyakorlat. A jövőre esedékes svéd parlamenti választások egyik, ha nem a legnagyobb kampánytémája minden bizonnyal Oroszország és a NATO tagság kérdése lesz. Minden orosz lépés, melyet a nyugat fenyegetésként érzékelhet, a NATO karjaiba tereli a svéd közvéleményt, és mivel egy demokratikus államról beszélünk, magát Svédországot is. A NATO-párti erők választási győzelme esetén ugyanis szinte biztosra vehető a kérdésben egy népszavazás kiírása. A következő egy év tehát komoly változásokat hozhat a témában, Svédország akár az immár kétszáz éve fennálló függetlenségét adhatja fel biztonságérzetéért cserébe. Így a skandináv állam válhatna a NATO harmincegyedik tagjává, geopolitikai előnyhöz juttatva a szövetséget a Balti-tenger térségében.

További felhasznált irodalom

• Anna Wieslander: NATO, the U.S. and Baltic Sea Security. Swedish Institute of International Affairs, Stockholm, 2016.
• Barbara Kunz: Sweden’s NATO Workaround: Swedish Security and Defense Policy against the Backdrop of Russian Revisionism. Institut français des relations internationales, Párizs, 2015.
• Johan Martinsson – Ulrika Andersson (eds.): Swedish Trends 1986-2019. SOM Institute, University of Gothenburg, 2020.
• Greg Simons, Andrey Manoylo & Philipp Trunov: Sweden and the NATO debate: views from Sweden and Russia, Global Affairs, 5:4-5, 335-345, DOI: 10.1080/23340460.2019.1681014. 2019.

Címlapkép: Arlanda, 2020. augusztus 28.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter (b) és Barbara Barrett, a Pentagon légierőért felelős államtitkára könyöke érintésével üdvözli egymást a Stockholm közelében fekvő Arlanda repülőtéren 2020. augusztus 8-án. A felek a térség biztonságáról és az északi-sarkköri területeteket érintő kérdésekről tárgyalnak.
(Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg)

A Hultqvist-doktrína: Hidegháborús készültség Svédországban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A cikkben alapvetően a 2020. november elején kirobbanó tigré felkelés gyökereit, valamint hátterét kísérlem meg feltárni. Biztonságpolitikai szempontból fontos kérdés mindezek mellett a konfliktus által generált instabilitás, valamint az emberi jogok érvényesülése a régióban. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan sikerül a jövőben az országot stabilizálni, illetve milyen érdekekkel rendelkeznek a régióban a világ vezető hatalmai? Történeti kitekintés

Ahhoz, hogy megértsük a Tigré Népi Felszabadító Front (TPLF) és az Etióp Nemzeti Védelmi Erők (ENDF) közt 2020. november 3-4 éjszakáján kirobbanó nyílt fegyveres konfliktus hátterét, egy röpke pillantást kell vetnünk az ország belpolitikai változásaira és etnikai sajátosságaira egyaránt.

Az 1974 szeptembere és 1991 júniusa között lezajlott az Eritrea által is támogatott Etióp Kormányellenes Felkelő Erők és az Etióp Kommunista Katonai Junta, más néven Derg kormányerői közötti rendkívül véres, és éhínséggel is járó polgárháború a felkelő erők győzelmével zárult. Ezek után az államban a győztes koalíció Etióp Népi Forradalmi Demokratikus Front-ja (EPRDF) által működtetett egypárti kormányzás állandósult. Etiópia rendkívül heterogén etnikai összetételéből adódóan ezen pártszövetségnek etnikai alapokon kellett működnie a stabilitása megőrzése érdekében.

1. ábra: Az etióp polgárháború politikai erőviszonyai. (Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ethiopian_Civil_War#/media/File:Ethiopian_Civil_War.png (Letöltés dátuma: 2021. 03. 27.)

Az egyesített front első miniszterelnökének, az amhara Tamrat Layne Admassu-nak 1995-ös leváltása után az a (jelenből visszatekintve) furcsa helyzet állt elő, hogy a Tigré Népi Felszabadító Front elnöke, a tigré származású Meles Zenawi Asres lett az EPRDF vezetője. Zenawi rendkívül hosszú ideig, egészen 2012. augusztus 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be tisztségét, mely nagyban hozzájárult az tigré elitt hatalomvágyának növekedéséhez. Az őt követő Hailemariam Desalegn Boshe 2018. február 15-én az Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság (továbbiakban Etiópia) történelmében első vezetőként mondott le miniszterelnöki tisztségéről a 2016-ban meginduló Oromo zavargások miatt.

A tigré felkelés közvetlen előzményei

A jelen események egyik meghatározó alakja, az oromo származású Abiy Ahmed Ali 2018. április 2-án lett beiktatva, mint Etiópia negyedik miniszterelnöke. Az EPRDF pártszövetségének Oromo Demokratikus Pártjából megválasztott Abiy egyik legfontosabb intézkedése volt az Etiópiát akkor már majdnem 28 éve kormányzó EPRDF átalakítása az újonnan létrejövő Prosperitás Párttá. Bár 2018-ban az Eritreával akkorra már csaknem 20 éve tartó határkonfliktusnak véget vető elnök az ezt követő évben Nobel-békedíjat kapott, azonban az EPRDF 2019. december 1-i felszámolása rendkívül nagy ellenérzéseket váltott ki a TPLF részéről, melynek vezetői nem kívántak csatlakozni az új pártba. [1]  Nem csoda tehát, hogy az etnikumok pártjainak koalícióján alapuló pártszövetség (EPRDF) felszámolásának következtében mind a politikai feszültségek, mind az etnikai nyugtalanság növekedett az észak-kelet afrikai államban.

A feszültség azonban akkor kezdett egyre veszélyesebb méreteket ölteni, mikor a Debreitsion Gebremichael vezette TPLF illegitim miniszterelnöknek nevezte Abiy Ahmed Ali kormányfőt, miután ő a 2020 májusában esedékes, már egyszer 2020. augusztus 29-re elhalasztott választásokat a COVID-19 következtében meglévő járványveszélyre hivatkozva ismételten elhalasztotta egy 2021-es meg nem meghatározott dátumra. [2]A TPLF szembe szegülve a kormánnyal 2020. szeptember 9-én tartományi választásokat tartott, ahol nem meglepő módon Debreitsion Gebremichael a 2.633.848 szavazatból 2.590.620 szavazatott kapott.

Az eseményt követően az addis ababai központi kormány a választásokat egyértelműen illegálisnak minősítette.[3] Abiy azzal vádolta meg a TPLF-t, hogy aláássák Etiópia területi egységét, és a központi kormány hatalmát, míg a TPLF egész egyszerűen elfogadhatatlannak tartotta a 2020. szeptember 9-i választások el nem ismerését. [4]

A harcok megindulása, háborús bűncselekmények és gyanúsítgatások A fegyveres konfliktus kibontakozása

A fentebb ismertetett fokozódó feszültség következtében, már a fegyveres konfliktus 2020. november 4-i kirobbanása előtt is megfigyelhető volt a nagyszámú ENDF erő jelenléte az északi Tigré tartományban. A november 3-a és 4-e fordulóján, éjfél környékén meginduló TPLF támadást közvetlenül megelőzte Debreitsion Gebremichael november 2-i sajtótájékoztatója, melyen azt állította, hogy az ENDF egy az északi tartomány ellen indítandó támadást tervez.[5] Ezzel a lépéssel a pártelnök a TPLF speciális alakulatok és milíciák másnap megindított támadását egyértelműen megelőző csapásként próbálta beállítani.

Egy, a BBC által megkérdezett ENDF katona szerint az ENDF Adigrat melletti katonai támaszpontját már november 3-án 23:30 körül bekerítették a TPLF erők, akik éjjel 1:00 körül már meg is indították támadásukat a támaszpont ellen. A 15 órán át tartó közelről vívott tűzharcban az interjúalany állítása szerint 32 ENDF- és nagyjából 100 TPLF katona vesztette életét. A kormányerők megkérdezett harcosa továbbá azt is nyilatkozta a BBC-nek, hogy a tőlük, mintegy 82 km-re fekvő agulai bázist is közel azonos időpontban támadták meg a TPLF erői, hiszen az ENDF kommunikációs rendszeréből egyértelműen kivehető volt, hogy erősítést kérnek. Hasonló események történtek az előbb említettekkel közel egy időben a dansha-i és az eritreai határ közelében fekvő sero-i katonai bázison is. [6]
Figyelemre méltó mindemellett, hogy a dansha-i támadásnál a France 24 forrásai szerint részt vettek volt ENDF katonák is, akik a TPLF-hez álltak át.[7]

A 2020. november 4-i TPLF támadások főbb célpontjai . (Forrás: 4. https://www.bbc.com/news/world-africa-54996795 (Letöltés dátuma: 2021. 03. 27.)

A meginduló TPLF offenzíva egyik legfontosabb célpontja egyértelműen a Tigré tartomány fővárosa, a kormányt támogató amhara tartomány határán fekvő és több mint 310.000 lakosú Mekelle (Mak’allè) városa. [8]A november 4-én korai órákban megindított Tigré támadás gyorsan sikerrel járt, ugyanis az ENDF északi főparancsnokságának mekelle-i főhadiszállásán nagyrészt kiszolgáló személyzet tartózkodott, így azt különösebb nehézségek nélkül foglalták el a TPLF csapatai. [9]

Háborús bűncselekmények, gyanúsítgatások – mekkora a humanitárius katasztrófa?

Már a fegyveres konfliktus kirobbanásának vizsgálata során is egyértelműen ellentmondásokba ütközhetünk, ugyanis a TPLF és a kormányerők egyértelműen másképp értékelték a harcok fellángolását. Míg a TPLF erők a már említett november 2-i sajtótájékoztatói nyilatkozat értelmében akciójukat egyértelműen „önvédelemként” értékelték, addig Abiy Ahmed Ali további szándékaira vonatkozóan nem sok kétséget hagyva úgy nyilatkozott, hogy „A vörös vonalat átlépték”. [10]

Az első, hatalmas port keverő háborús perfídiát november 9-ről 10-re fordulóan éjszaka követték el a szudáni és az eritreai határhoz is egyaránt rendkívül közel fekvő Mai Cadera-ban. A mintegy 600 civil áldozatot követelő mészárlás elkövetőinek kiléte azonban a gyanúsítgatások miatt máig tisztázatlan. Elgondolkodtató, hogy az Amnesty International és az Etióp Emberi Jogi Bizottság előzetes vizsgálatai szerint helyi tigré milíciák, valamint a TPLF-hez köthető rendőri erők az elkövetők[11], míg egyes menekültek a Reuters-nek azt nyilatkozták, hogy amhara milíciák mészároltak le tigré civileket. [12]További hasonlóan sajnálatos események történtek november közepéig. Példa erre a november 12-én Humera-ban elkövetett mészárlás, melyet feltehetőleg az ENDF mellett olyan amhara milíciák követték el, mint a Fano, egy erősen nacionalista ifjúsági szervezet. [13]

A sok tisztázatlan esemény ellenére az elég biztosan látszik, hogy az etnikai törésvonal miatti polgárháborús állapotok, és az ennek következtében kialakuló létbizonytalanság, valamint sok esetben életveszély hatására számos etióp állampolgár – elsősorban tigré származásúak – kényszerült elhagyni otthonát, és vált menekültté. Megdöbbentő, hogy az ENSZ felmérései szerint az etióp kormány által a még 2020 november elején történt állami szolgáltatás felfüggesztés következtében 2020. december közepére a Tigré tartományban már nagyjából 2,3 millió gyermek szorult sürgősen humanitárius segítségre. [14]Mindemellett a már novemberben Eritreát is elérő konfliktus következtében jelentős számban érkeztek eritreai menekültek is a Tigré régióba. A tartományban lévő bejelentett menekültek 4 nagyobb menekülttáborban vannak összezsúfolva, mely a COVID-19 vírus terjedésének kiváló feltételeket biztosít, ezzel is nehezítve a már egyébként is súlyos humanitárius katasztrófát.  [15]Nem meglepő tehát, hogy egyre világosabban látszik, hogy a fentebb ismertetett mérhetetlen szenvedéseknek egyedül a felek közti párbeszéd megindulásával, a békét elsődleges szempontként kitűző kompromisszumkészséggel, valamint normál állapotok visszaállításának megkezdésével (békeépítéssel) lehetne véget vetni.

A Mekelle-offenzíva

A tigré tartomány fővárosának november 4-i TPLF általi „megszállása” jelentős érvágás volt a kormányerők számára a tartomány feletti ellenőrzés és a felkelés elfojtására tett kísérlet szempontjából. Nem meglepő tehát, hogy már november közepén megindult az ENDF ellentámadása, mely a tartományi főváros feletti kormányzati ellenőrzés visszaállítását tűzte ki céljául. A meginduló támadás sikeresnek mondható, hiszen a november 17 és 19 között zajló ütközetsorozat következtében a kormányzati erők kezére került számos olyan jelentős tigré város, mint Akszúm, Alamata, vagy Shire.[16] Ezen sikerek az ENDF számára megteremtették a szükséges feltételeket az ekkorra már eritreai haderővel is harcban lévő TPLF elleni offenzíva további sikeres folytatásához. [17]

November 23-a, hétfőre az ENDF erők sikeresen bekerítették Mekelle-t és nemzetközi jogilag nem kissé vitatható módon megkezdték a város tüzérségi tűzzel való bombázását. Az Etióp haderő katonai szóvivője, Dejene Tsegaye ezredes azt nyilatkozta, hogy az ENDF-nek a várost mindenképp tűz alá kell venni, a civil lakosságnak pedig a haderő által képviselt bármilyen féle megértés hiányában pedig egyértelműen a város elhagyását tanácsolta. [18]A mintegy 5 napig tartó harcok után az ENDF annak ellenére különös kegyetlenséggel foglalta el végleg a települést, hogy a TPLF vezetői számos harcosukkal együtt eddigre már elhagyták Mekellét. Bár Abiy Ahmed Ali miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a városi harcok során az ENDF erők a civil lakosságban semekkora pusztítást nem végeztek, a Human Rights Watch jelentései szerint azonban 27 halottra és nagyjából 100 sebesültre rúgnak a civil veszteségek. [19]

Összegzés

Ugyan Mekelle november 28-i elfoglalását követően, még aznap Abiy egyértelműen kijelentette, hogy tigré konfliktus egyértelműen véget ért Mekelle elfoglalásával, a további történések szöges ellentétben álltak az etióp miniszterelnök állításával.[20] A TPLF ugyan látva egyre tarthatatlanabbá váló helyzetét, már 2020 novemberében kérelmezte az Afrikai Uniónál, hogy szólítsa fel béketárgyalásra a feleket, azonban ezt Abiy Ahmed Ali visszautasította.[21] Bár számos kísérlet történt a konfliktus rendezésére, jelentősebb mértékben egyik fél sem hajlandó engedni célkitűzéseiből, így a mély etnikai és politikai ellentétek mentén folyó polgárháború, annak minden gazdasági, egészségügyi, pszichológiai hatásával együtt jelenleg is folytatódik.

Felhasznált irodalom

Binnie, Jeremy: Ethiopia says Northern Command is counterattacking Tigray rebels. Janes, 19.11.2020. https://www.janes.com/defence-news/news-detail/ethiopia-says-northern-command-is-counterattacking-tigray-rebels (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Brown, Will: After the bombs they attacked with knives, claim Ethiopians fleeing peace prize winner’s war. Daily Telegraph, 23. 11. 2020. https://www.telegraph.co.uk/news/2020/11/23/ethiopia-unleashes-bombing-knife-wielding-militias-civilians/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Calvin-Smith, Georja: Ethiopian election board proposes controversial August date for crucial polls. France 24, 15.01.2020. https://www.france24.com/en/20200115-abiy-ahmed-ethiopia-elections (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Chanie, Paulos: Clientelism and Ethiopia’s post-1991 decentralisation. The Journal of Modern African Studies, Volume 45, No. 3, 2007. 43.

De Waal, Alexander: Evil Days: Thirty Years of War and Famine in Ethiopia. Human Rights Watch, New York, 1991.

Ethiopia crisis: Tigray leader vows to keep fighting as government advances. BBC News, 18.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54984056 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia lurches towards civil war. Economist, 7.11.2020., https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2020/11/04/ethiopia-lurches-towards-civil-war (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia PM Hailemariam Desalegn in surprise resignation. BBC News, 15.02.2018. https://www.bbc.com/news/world-africa-43073285 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia PM says Tigray operation over after army seizes Mekelle. Al-Jazeera, 28.11.2020. https://www.aljazeera.com/news/2020/11/28/ethiopian-army-takes-full-control-of-tigray-capital-abiy-says (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia: Investigation reveals evidence that scores of civilians were killed in massacre in Tigray state. Amnesty International, 12. 11. 2020. https://www.amnesty.org/en/latest/news/2020/11/ethiopia-investigation-reveals-evidence-that-scores-of-civilians-were-killed-in-massacre-in-tigray-state/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Ethiopia: Unlawful Shelling of Tigray Urban Areas. Human Rights Watch, 11.02.2021. https://www.hrw.org/news/2021/02/11/ethiopia-unlawful-shelling-tigray-urban-areas (Letöltés dátuma 2021.03.23)

Ethiopia’s Tigray crisis: How a soldier survived an 11-hour gun battle. BBC News, 10.12.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55215431 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Ethiopia’s Tigray crisis: PM gives Tigray forces 72 hours to surrender. BBC News, 22.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55023029 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Gadner, Tom: Will Abiy Ahmed’s Bet on Ethiopia’s Political Future Pay Off? Foreign Policy, 21.01.2020.

Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

https://foreignpolicy.com/2020/01/21/will-abiy-ahmed-eprdf-bet-ethiopia-political-future-pay-off/ (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

https://www.bbc.com/amharic/news-54094329?at_campaign=64 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Millions of children in Tigray remain out of reach, despite access agreement – UNICEF”. UNICEF (New York), 15.12.2020. https://www.unicef.org/press-releases/millions-children-tigray-remain-out-reach-despite-access-agreement-unicef (Letöltés 2021.03.23.)

More than a million displaced in Tigray as Ethiopian PM warns of ‘final’ offensive against region. France 24, 26.11.2020. https://www.france24.com/en/africa/20201126-more-than-1-million-displaced-in-ethiopia-s-tigray-region-as-un-warns-of-critical-food-shortages (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Plaut, Matrin: Ethiopia’s Hailemariam Desalegn sworn in as prime minister. BBC News, 21.09.2012. https://en.wikipedia.org/wiki/Ethiopian_People%27s_Revolutionary_Democratic_Front#cite_ref-HIST_9-0 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

Siddig, Khalid Abdelaziz, El Tayeb: Ethiopians fleeing to Sudan describe air strikes and machete killings in Tigray. Reuters, 13.11.2020. https://www.reuters.com/article/us-ethiopia-conflict-sudan-bombings-idUSKBN27T1OP (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Situation Report Europe External Programme with Africa 18. 11. 2020. https://www.eepa.be//wp-content/uploads/2020/11/Situation-Report-EEPA-Horn_18-November-2020.pdf (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

The 2015/16 Ethiopian Household Consumption – Expenditure (HCE) Survey. Federal Democratic Republic of Ethiopia Central Statistical Agency, 06.06.2018., 42. https://web.archive.org/web/20180606103106/http://www.csa.gov.et/ehioinfo-internal (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

The midnight confrontation that helped unleash Ethiopia’s conflict. France 24, 27.11.2020. https://www.france24.com/en/live-news/20201127-the-midnight-confrontation-that-helped-unleash-ethiopia-s-conflict (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

TPLF wins Tigray by-election. BBC News, 11.09.2020.

Wanjohi, Coletta: TPLF asks AU to intervene in Ethiopia’s military offensive launched by government. SABC News, 20.02.2021. https://www.sabcnews.com/sabcnews/tplf-asks-au-to-intervene-in-ethiopias-military-offensive-launched-by-government/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Lábjegyzetek

[1] Gadner, Tom: Will Abiy Ahmed’s Bet on Ethiopia’s Political Future Pay Off? Foreign Policy, 21.01.2020.

https://foreignpolicy.com/2020/01/21/will-abiy-ahmed-eprdf-bet-ethiopia-political-future-pay-off/ (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[2] Calvin-Smith, Georja: Ethiopian election board proposes controversial August date for crucial polls. France 24, 15.01.2020. https://www.france24.com/en/20200115-abiy-ahmed-ethiopia-elections (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[3] TPLF wins Tigray by-election. BBC News, 11.09.2020.

https://www.bbc.com/amharic/news-54094329?at_campaign=64 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[4] Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[5] Gebremedhin, Desta: Tigray crisis: Ethiopia orders military response after army base seized. BBC News, 04.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54805088 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[6] Ethiopia’s Tigray crisis: How a soldier survived an 11-hour gun battle. BBC News, 10.12.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55215431 (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[7] The midnight confrontation that helped unleash Ethiopia’s conflict. France 24, 27.11.2020. https://www.france24.com/en/live-news/20201127-the-midnight-confrontation-that-helped-unleash-ethiopia-s-conflict (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[8] The 2015/16 Ethiopian Household Consumption – Expenditure (HCE) Survey. Federal Democratic Republic of Ethiopia Central Statistical Agency, 06.06.2018., 42. https://web.archive.org/web/20180606103106/http://www.csa.gov.et/ehioinfo-internal (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[9] Binnie, Jeremy: Ethiopia says Northern Command is counterattacking Tigray rebels. Janes, 19.11.2020. https://www.janes.com/defence-news/news-detail/ethiopia-says-northern-command-is-counterattacking-tigray-rebels (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[10] Ethiopia lurches towards civil war. Economist, 7.11.2020., https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2020/11/04/ethiopia-lurches-towards-civil-war (Letöltés dátuma 2021.03.20.)

[11] Ethiopia: Investigation reveals evidence that scores of civilians were killed in massacre in Tigray state. Amnesty International, 12. 11. 2020. https://www.amnesty.org/en/latest/news/2020/11/ethiopia-investigation-reveals-evidence-that-scores-of-civilians-were-killed-in-massacre-in-tigray-state/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[12] Siddig, Khalid Abdelaziz, El Tayeb: Ethiopians fleeing to Sudan describe air strikes and machete killings in Tigray. Reuters, 13.11.2020. https://www.reuters.com/article/us-ethiopia-conflict-sudan-bombings-idUSKBN27T1OP (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[13] Brown, Will: After the bombs they attacked with knives, claim Ethiopians fleeing peace prize winner’s war. Daily Telegraph, 23. 11. 2020. https://www.telegraph.co.uk/news/2020/11/23/ethiopia-unleashes-bombing-knife-wielding-militias-civilians/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[14]  “Millions of children in Tigray remain out of reach, despite access agreement – UNICEF”. UNICEF (New York), 15.12.2020. https://www.unicef.org/press-releases/millions-children-tigray-remain-out-reach-despite-access-agreement-unicef (Letöltés 2021.03.23.)

[15] More than a million displaced in Tigray as Ethiopian PM warns of ‘final’ offensive against region. France 24, 26.11.2020. https://www.france24.com/en/africa/20201126-more-than-1-million-displaced-in-ethiopia-s-tigray-region-as-un-warns-of-critical-food-shortages (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[16]Ethiopia crisis: Tigray leader vows to keep fighting as government advances. BBC News, 18.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-54984056 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[17] Situation Report Europe External Programme with Africa 18. 11. 2020. https://www.eepa.be//wp-content/uploads/2020/11/Situation-Report-EEPA-Horn_18-November-2020.pdf (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[18] Ethiopia’s Tigray crisis: PM gives Tigray forces 72 hours to surrender. BBC News, 22.11.2020. https://www.bbc.com/news/world-africa-55023029 (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[19] Ethiopia: Unlawful Shelling of Tigray Urban Areas. Human Rights Watch, 11.02.2021. https://www.hrw.org/news/2021/02/11/ethiopia-unlawful-shelling-tigray-urban-areas (Letöltés dátuma 2021.03.23)

[20] Ethiopia PM says Tigray operation over after army seizes Mekelle. Al-Jazeera, 28.11.2020. https://www.aljazeera.com/news/2020/11/28/ethiopian-army-takes-full-control-of-tigray-capital-abiy-says (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

[21] Wanjohi, Coletta: TPLF asks AU to intervene in Ethiopia’s military offensive launched by government. SABC News, 20.02.2021. https://www.sabcnews.com/sabcnews/tplf-asks-au-to-intervene-in-ethiopias-military-offensive-launched-by-government/ (Letöltés dátuma: 2021.03.23.)

Írta: Kovács Tibor 

Címlapkép: Addisz-Abeba, 2019. október 11.
2018. július 16-án készült képen Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök (b) és Iszajasz Afeverki eritreai elnök az eritreai nagykövetség újranyitási ünnepségén Addisz-Abebában. Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke 2019. október 11-én bejelentette, hogy Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat.
(Forrás: MTI/EPA)

A Polgárháború Afrika szarván: A tigré felkelés eszkalációja a kirobbanástól a Mekelle-offenzíváig bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Peking felszólította Brüsszelt, hogy gondolja át a “hibás és egyoldalú” szankcióit, amelyeket Kínával szemben alkalmazott.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön úgy foglaltak állást: amíg érvényben vannak Kína márciusban bevezetett, uniós diplomatákat és intézményeket sújtó szankciói, addig minden megállapodást elutasítanak Pekinggel. Nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett befektetési megállapodás ratifikációjával sem.

A kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztségviselő ellen büntetőintézkedéseket hozott a zömében muszlim vallású, ujgur kisebbség emberi jogainak súlyos megsértése miatt.

A kínai külügyi szóvivő azonban pénteken úgy fogalmazott: a Kínával szembeni, egyoldalú szankciók alkalmazása hibás döntés az EU részéről. Csao arra szólította fel Brüsszelt, hogy párbeszéden keresztül kezelje a felmerülő különbségeket, és térjen vissza az együttműködés helyes útjára.

A kínai külügyi szóvivő továbbá a Kína részéről márciusban kirótt szankciók szükséges válaszlépést jelentettek az ujgurok lakta., északnyugat-kínai Hszincsianggal kapcsolatos, “ádáz hazugságokkal” szemben. (Érdemes tudni, hogy számos bizonyíték, tanúvallomás támasztja alá, hogy az ujgur kisebbséget brutálisan elnyomják. A -szerk- megj.)

The post Peking felszólította az EU-t, hogy gondolja át a Kínával szembeni szankcióit appeared first on .

Görgei Artúr tábornok alakja, felelősségteljes magatartása, hazája és katonái melletti elkötelezettsége ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Görgei tábornok sírjánál, a Fiumei úti sírkertben.

Németh Szilárd a honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen felidézte: 105 évvel ezelőtt, éppen Budavár dicső visszafoglalásának napján, május 21-én hunyt el az akkor 98 éves Görgei, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás hadvezére, többször a honvédség főparancsnoka és a Szemere-kormány hadügyminisztere.

Hozzátette, ma is igaz Görgei megállapítása, hogy a honvédségben is a legfontosabb érték a kiválóan képzett, testileg-lelkileg ép, hazáját szerető és azért életét adni kész katona. Az államtitkár a honvédelem napján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte a magyar honvédeket és a honvédelmi alkalmazottakat.

Németh Szilárd emlékeztetett: Görgei az 1848-as márciusi forradalmat követően létrejövő magyar kormány felhívására jelentkezett az újonnan szerveződő hadseregbe, tehetsége és kiemelkedő szervezőképessége révén megkapta a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot, több alkalommal a honvédsereg fővezére volt, de kinevezték hadügyminiszternek is. Hozzátette: a többszörös orosz-osztrák túlerő miatt, azért, hogy a további felesleges vérontást elkerülje, Görgei 1849. augusztus 13-án Világos mellett letette a fegyvert.

A feltétel nélküli fegyverletétel miatt és azért, mert őt nem ítélték halálra, hosszú időn át árulónak tartotta a magyar közvélemény, a fegyverletétel után hatvanhét, küzdelemmel és meghurcoltatással teli év jutott még Görgeinek – tette hozzá az államtitkár. Az mondta, még egy- másfél évszázad elteltével is csak kevesen ismerték fel Görgei Artúr tetteinek mozgatóját, döntésének hátterét, katonai, politikai és emberi nagyságát.

Görgei “vitathatatlanul nemzetünk legkiválóbbjai közé tartozott”, akinek vészterhes időkben kellett felelősségteljesen döntenie. “A hazája iránt mélyen elkötelezett hadvezér a lehetőségekhez képest a legjobb döntést hozta, amikor az értelmetlen véráldozat helyett letette a fegyvert” – jelentette ki.

Ugyan sokáig kellett várni – tette hozzá -, de Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett, a mostani diákok előtt már egy polihisztor és tudós ember, felelősségteljes politikus és zseniális katona, egy hazafi képe jelenik meg, ha Görgeiről tanulnak.

Az államtitkár szerint az 1848/49-es forradalom- és szabadságharccal egy időben született magyar honvédség máig legnagyobb hadvezéreként lehet Görgei Artúrra tekinteni, aki személyesen is példát mutatott katonáinak, bizonyította bátorságát, képes volt felmérni hadserege teljesítőképességét és nem követelt észszerűtlen, vállalhatatlan áldozatokat.

Méltán viseli az egykori tábornok nevét a Görgei Artúr-életműdíj, amellyel 2009 óta ismerik el a Magyar Honvédségért végzett kiemelkedő szolgálatteljesítést – mondta.

Németh Szilárd szerint ma, amikor a 173 éves Magyar Honvédség megerősítése, modernizációja, képességeinek fejlesztése folyik, a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításához is találni tanulságot, követendő példát Görgei Artúr életművében.

Görgei jól látta, hogy a hadászatban és harcászatban, valamint az alapjukat képező logisztikában milyen jelentősége van a korszerű eszközök alkalmazásának. Emellett fontos felismerése volt Görgeinek, hogy ha már nem tud azonos típusú puskákat adni minden katonának, legalább az egységes szervezési elvek alkalmazásával kell megpróbálnia növelni a honvédsereg hatékonyságát – jegyezte meg.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója a rendezvényen azt mondta: a Fiumei úti sírkert “nyitott történelemkönyvként” lehetőséget ad arra, hogy “történelmi alakjainkról lehámozzuk a különböző korok által rájuk aggatott ítéleteket és előítéleteket, és egykori szerepükhöz méltó módon emlékezhessünk rájuk”.

Az ünnepségen koszorút helyezett el Görgei sírjánál a Honvédelmi Minisztérium nevében Németh Szilárd, a Magyar Honvédség nevében Barát István vezérőrnagy, a MH Parancsnoksága törzsfőnöktámogató helyettese és Mudra József ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, valamint Móczár Gábor.

Százhetvenkét éve, a tavaszi hadjárat végén, 1849. május 21-én a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után, Görgei tábornok parancsnoksága alatt sikerült visszaszerezniük a Budai várat. Ennek emléket állítva 1992 óta a honvédelem napja május 21.

The post Megemlékeztek Görgei Artúr haláláról appeared first on .

Jogerősen három év börtönre ítélték azt a férfit, aki egy éve részegen randalírozott a szolnoki Hetényi Géza kórház Covid-részlegén – közölte a Szolnoki Törvényszék.

A negyvenes évei végén járó, büntetett előéletű férfi tavaly április 19-én a kórház Covid-részlegén – ahová kérésére, koronavírus-fertőzés gyanúja miatt vitték a mentők – részegen, trágár módon szidalmazta a magyar egészségügyet és a kórházi dolgozókat. Kivizsgálása befejezése előtt távozni akart, majd amikor visszatartották, megpróbálta megütni az egyik beteghordót – írták.

A Szolnoki Járásbíróság tavaly júliusban a vádlottat közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt három év börtönre ítélte. A vádlott és védője – elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért – fellebbezett a döntés ellen. A törvényszék azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a lényegét tekintve helybenhagyta – áll a közleményben.

The post Három év börtönt kapott a szolnoki Covid-részlegen randalírozó férfi appeared first on .

Az Egyesült Államok “nemzeti érdekeire” hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról – derült ki egy a Reuters hírügynökség birtokába jutott, szerdán a kongresszusnak elküldött külügyminisztériumi jelentésből.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy “a vállalat és annak vezérigazgatója, Matthias Warnig, aki Vlagyimir Putyin szövetségese, büntetőintézkedésekkel sújtható tevékenységet folytattak, de az Egyesült Államok nemzeti érdeke, hogy lemondjon a szankciókról.”

Sajtóinformációk szerint a külügyminisztérium négy orosz hajóra és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat, azonban amerikai törvényhozók szerint mindez nem elegendő ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését.

Jeanne Shaheen demokrata szenátor azt mondta, csalódott a történtek miatt. “Minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni a (gázvezeték) befejezésének megakadályozására” – fogalmazott a politikus. Joe Biden szintén a projekt ellenzői közé tartozik. Az amerikai elnök szerint ugyanis ez “rossz üzlet Európának.”

Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer. Az új földgázvezeték majdnem kész, befejezéséhez még nyolcvan kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket.

Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.

Heiko Maas német külügyminiszter üdvözölte a lépést. “Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel” – mondta a tárcavezető. Az orosz tisztviselők szerdán jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javítja Washington és Moszkva kapcsolatát.

Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a Északi Áramlat-2 Oroszország “legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje”.

Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését negyven százalékról több mint hatvan százalékra emelné.

The post Washington nemzeti érdekeire hivatkozva lemondott az Északi Áramlat-2 elleni szankciókról appeared first on .

Beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta, győztesnek hirdeti magát Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász, miközben Izrael a radikális iszlamista szervezet ellen elért eredményeket hangsúlyozza – írta a ynet.

Éjjel 2 óra, a tűzszünet meghirdetésének időpontja óta hallgatnak a fegyverek a Gázai övezetben és Izraelben. “Előkészítettünk egy súlyos rakétatámadást, amely északon Haifától, délen az Eilat közelében lévő Ramon repülőtérig csapott volna le Izraelre, de ezt az akciót a tűzszünet miatt befagyasztottuk” – közölte Abu Obeida, a Hamász szóvivője pénteken, hangsúlyozva megmaradt arzenáljukat és katonai képességeiket.

A másik oldalon az izraeli hadsereg közzétette a 11 napos Falak őrzője hadművelet eredményeit. Ezek szerint megsemmisítették a Hamász betonalagútjainak több mint száz kilométerét, célzottan végeztek a Hamász és az Iszlám Dzsihád öt fontos vezetőjével, húsz felső és középvezetőjével, mintegy kétszáz fegyveresével, több száz rakétát lőttek ki az iszlamista szervezetek katonai létesítményeire, kilövőhelyeire, fegyvergyártó műhelyeire, raktáraira, a Hamász irányító szerveinek irodáira, a pénzeiket kezelő öt bankra, s kiképző helyeire, miközben a légvédelmi rendszer a levegőben megsemmisítette az Izraelre lőtt rakéták 90 százalékát.

A Hamász mégis sikerként értékelte a tűzszünetet, a közszolgálati csatornán közzétett videofelvételek szerint győzelmi felvonulásokat tartottak az övezetben és Ciszjordánia központjaiban, melyeken a tüntetők az “ellenállás diadalaként” ünnepelték a fegyvernyugvást. A Hamász gázai helyettes vezetője Halíl el-Híja előjött rejtekhelyéről, és bejelentette, hogy “a palesztin népnek ajánlja a győzelmet”.

A Hamász állítása szerint a tűzszünettel garanciákat kaptak, hogy “Izrael leveszi a kezét” az iszlám vallás Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helyéről, az Al-Aksza mecsetről, valamint a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra lakónegyedről, ahol több palesztin család kiköltöztetése miatt alakult ki viszály. Jeruzsálem tagadta, hogy egyezség született volna ezekben a kérdésekben.

A ynet katonai elemzője, Ron Ben Jisáj szerint a hadjárat legfontosabb eredménye Izrael számára az elrettentő hatás helyreállítása volt, amely megakadályozza legalábbis rövid távon, hogy ismét támadást indítsanak az övezetből Izrael ellen. A szerző szerint az elrettentés fenntartásához a jövőben be kell tartani három elvet: akadályozni kell a gázai haderőfejlesztést, aránytalan katonai választ kell adni Izrael szuverenitásának megsértésére akkor is, ha csak gyújtóléggömbökkel történik, viszont fokozatosan lehetővé kell tenni a Gázai övezet humanitárius és gazdasági helyreállítását fogolycsere-egyezmény után, amelyben gyilkos terroristákat nem engednek szabadon. A katonai sikerekhez képest jóval szerényebbek a közvélemény alakításában elért izraeli sikerek. Ben Jisáj szerint a Hamász a palesztinok körében Jeruzsálem és az Al-Aksza védelmezőjévé vált, amely nemcsak beszél, hanem óvóhelyekre szorítja az izraelieket.

A Hamásznak sikerült nemcsak Jeruzsálemben, hanem Ciszjordániában és az izraeli arabok körében, valamint a palesztin diaszpórában, s különösen a Libanonban elérni és feltüzelni a fiatal palesztinokat. Kihasználták a vallási érzelmeket és a palesztinok Izrael elleni gyűlöletét, és ezek segítségével legyőzték a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt, aki sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy a Hamász a palesztin nép meghatározó politikai szereplőjévé váljon.

A Háárec című izraeli újságban Ámosz Harel elemzése szerint Joe Biden amerikai elnök kényszerítette ki a tűzszünetet, s a harcok folytatását, vagy legalább fogolycsere fejében születő nyugalmat követelő jobboldali nyomás ellen Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hadjárat során dicsőített katonai vezetőkre hárította a felelősséget a hadjárat leállításáért. A tűzszünetről kiadott közlemény szokatlan módon a politikai döntéshozást háttérbe szorítva azt hangsúlyozza, hogy a biztonságpolitikai kabinet csütörtök esti ülésén a katonai és biztonsági vezetők javaslatát elfogadva vetettek véget a harcoknak.

A Háárec összefoglalója szerint a Falak őrzője hadművelet idején Jeruzsálemben és Ciszjordániában 27 halott, és az erőszakos tüntetéseken 6 197 sebesülés történt, miközben a Gázai övezetből az izraeli ellencsapások nyomán 232 halottról, közülük 121 civil áldozatról és 1900 sebesülésről számoltak be. Izrael felé 4369 rakétát lőttek ki az övezet irányából, melyek közül a lakott területek felé tartók mintegy kilencven százalékát megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. A becsapódott rakéták 12 ember halálát okozták Izraelben.

The post Izrael: beszüntették a rakétacsapásokat a tűzszünet kezdete óta appeared first on .

Kerítés miatt jogerősen két és fél, illetve két év börtönre ítéltek Pécsen két férfit, akik barátnőik prostitúciós tevékenységéből szereztek pénzt – közölte a Pécsi Törvényszék.

A bíróság a kedden meghozott ítélet kapcsán kiadott közleményében azt írta: a vádlott férfiak ismerték egymást és tudtak egymás tevékenységéről is, azonban a cselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve, külön követték el.

Az elsőrendű vádlott 2019 szeptemberétől fotókkal, álnéven hirdette a kiskorú lány által pénzért végzett szexuális szolgáltatásokat egy szexhirdetéseket tartalmazó weboldalon. A lányt felnőtt korúnak tüntette fel és a szexuális szolgáltatás fajtáinak ellenértékét is ő határozta meg, továbbá gyakran a szolgáltatást igénybe vevőkkel ő maga tárgyalt telefonon.

A lány eleinte egy baranyai településen végzett prostitúciós tevékenységet, majd – a nagyobb jövedelem reményében – 2019 októberétől Pécsre költöztek. A lány által megszerzett pénzből az elsőrendű vádlott és a kiskorú lány egy pécsi panelházban bérelt lakást a másodrendű vádlottal és annak szintén kiskorú barátnőjével közösen. A megszerzett pénz – összességében mintegy hárommillió forint – jelentős részét az elsőrendű vádlott rendszeresen szerencsejátékban költötte el.

A másodrendű vádlott 2019-ben vette rá kiskorú barátnőjét, hogy prostitúciós tevékenységet végezzen, ennek keretében júliusban álnéven regisztrálta a lányt egy szexpartnerkereső internetes oldalon, majd segített a szolgáltatások megszervezésében, a lány utaztatásában is. A másodrendű vádlott és barátnője 2019. augusztus végétől 2020. januárjáig összesen mintegy kétmillió forintos jövedelemre tett szert.

A másodrendű vádlott a fenti időszakban kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, aki az általa elkövetett bűncselekményt a másodrendű vádlottól beszerzett ötletek és tapasztalatok alapján, a másodrendű vádlott cselekményének mintájára szervezte, s egy alkalommal előfordult, hogy a lányok közösen nyújtottak szolgáltatást.

A börtönbüntetés mellett az elsőrendű vádlottal szemben hárommillió forint, a másodrendű vádlottal szemben pedig kétmillió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendeltek, továbbá végleges hatállyal eltiltották őket minden olyan foglalkozástól vagy egyéb tevékenységtől, amelyek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzik.

Az ítélet jogerős.

The post Kiskorú lányokat futtató férfiakat ítéltek el appeared first on .

Minden bizonnyal a Gladio név hallatán a történelmet kedvelők közül sokaknak először a római légionáriusok hírhedt 50-70 centiméter pengehosszúságú rövidkardjára (gladius) vagy az arénában küzdő gladiátorokra asszociálnak, nem pedig a NATO hidegháborús szerepvállalásának egy kevésbé ismert fejezetére. Írásunkban a „stay-behind” (a továbbiakban SB) előzményeit, elméleti részét, a vele kapcsolatban felmerülő kérdéseket és dilemmákat ismertetjük, valamint NATO-országok példáján keresztül bemutatjuk, hogy milyen funkciót töltött be a hidegháborús védelmi stratégiákban, és mindez hogyan valósult meg a gyakorlatban. Végül érintjük még a témát körülölelő információ és forráshiány problematikáját, illetve az ebből hasznot húzó, összeesküvés-elméletekre hajlamos írások megjelenését.  Kémjátszmák Olaszországban és a Gladio-botrány

Két férfi kicserél egy-egy csomagot a sötét éjszakában Róma egyik félreeső parkolójában, majd hirtelen megjelenik a helyszínen az olasz csendőrség (Arma dei Carabinieri) és letartóztatja őket. Az oroszul beszélőt diplomáciai mentessége védi, ezért hamar elengedik, majd kiutasítják az országból, a másik fél ellen, (aki az az olasz haditengerészet fregattkapitánya) pedig vádat emelnek kémkedésért és államtitkok megsértéséért. A rajtaütés során talált tárgyi bizonyítékok (NATO-dokumentumok és jelentős mennyiségű készpénz) is alátámasztják, miszerint az adósságokkal[1] küszködő olasz tiszt fizetség fejében katonai dokumentumokat adott át az orosz hírszerzőnek. Igazi hidegháborús kémtörténet is lehetne mindez, ha nem napjainkban (2021 márciusában) történik.[2] Az ügy horderejét jól szemlélteti az olasz média egyöntetű állásfoglalása, amely a hidegháború óta nem tapasztalt súlyosságú esetként hivatkozik rá.

A ’90-es évek elején is egy másik több ország nemzetbiztonsági szolgálatát érintő esettől volt hangos az olasz média: az újságok címlapon tudósítottak az egyik parlamenti vizsgálóbizottság eredményeiről, amely az általa összegyűjtött információk alapján rejtett fegyverraktárakról, a NATO és CIA koordinálta titokban működő paramilitáris szervezetekről és azok esetleges részvételéről az olasz belpolitikában számolt be. Az ügy kirobbantója a második világháború utáni olasz politika meghatározó tagja, az események idején miniszterelnök Giulio Andreotti volt, aki 1990-ben egy parlamenti vita során (a magas rangú hivatalt betöltő személyek közül) elsőként fedte fel a Gladio létezését és adta elő a szervezet keletkezésének történetét. Ezt követően, kénytelen-kelletlen, Francesco Cossiga, Olaszország államfője is beismerte, hogy az ’50-es években részt vett a Gladio megalakításában, mely nyilatkozata után a kommunista utódpárt, a Baloldali Demokrata Párt (Partito Democratico della Sinistra), hazaárulással vádolta meg és kezdeményezte az alkotmányos módon történő elmozdítását. Sikertelenül.[3]

Az olasz Gladio-botrány aztán továbbgyűrűzött más NATO-tagországokba (sőt olyan semleges országokba is, mint Ausztria, Svédország vagy Svájc[4]): a közvélemény, újságírók, a be nem avatott parlamenti képviselők és politikusok összefogva követeltek magyarázatot a kormányzatoktól és a hírszerző közösségtől a hazájukban zajló fedett műveletekről. A NATO érezve a nyomást hivatalos közleményt adott ki az üggyel kapcsolatosan,[5] a nyugat-európai és skandináv kormányok pedig félszegen elismerték, hogy az olaszokéhoz hasonló szervezetek működtettek az országukban.[6] Állást foglalt az Európai Parlament is, mely felszólította a tagországok igazságszolgáltatásának szerveit, hogy vizsgálják ki hazájuk érintettségét az ügyben, továbbá a nemzeti kormányokat, hogy számolják fel a szóban forgó titkos hálózatokat.[7]  Fontos megjegyezni, hogy a Gladio-üggyel párhuzamosan zajlott az Öbölháború, ami nem meglepő módon sokkal nagyobb médiafigyelmet kapott akkoriban; azt mondhatjuk valamennyire el is sikkadt az egész botrány a kuvaiti beavatkozás árnyékában. Ezzel együtt, Andreotti időzítése nem volt a legideálisabb a koalícióban résztvevő NATO-országok szempontjából, hisz gondoljunk bele, egy háború közepén senki nem akar magyarázkodni az otthon több évtizedig titokban működtetett szervezetekkel kapcsolatban.

Összeesküvés-elméletek és a kutatás során felmerülő nehézségek

Ha rákeresünk a worldcat.org-on a Gladio-szóra és megnézzük az így generált hálózat-ábrát (1. ábra), visszatérő elemként vannak jelen rajta az olyan címszavak, mint: anti-kommunista mozgalmak, paramilitáris szervezetek, szélsőjobboldali terrorizmus, államilag támogatott terrorizmus, terror-elhárítás, különböző hírszerző ügynökségek (Moszad, KGB, CIA stb.), egyes esetekben titkos társaságok (Propaganda Due-botrány), szervezett-bűnözés (maffia), drogkereskedelem és még a katolikus egyház is. Mindezekből a szavakból mozaikszerűen a hidegháborús Olaszország képe rajzolódik ki előttünk, annak sokszereplős és komplex kapcsolati rendszerével együtt, amelyben alapították és működtették a Gladio-szervezetét.

A témát kutatóknak hamar szembesülnie kell vele, hogy rengeteg mindennel összefüggésbe hozták már a Gladio-t és egyes összeesküvés-elméletekben előszeretettel kap kiemelt szerepet, amelyek nagyban megnehezítik a terület feldolgozását. Ez alól hazánk sem kivétel: teljes fogalmi zavart okozva, egy a napjainkig fennálló(!) titkos hidegháborús struktúrát vizionál elméletében az ismert konteós, Drábik János is, aki szerint a „háttérhatalom” (értsd: nemzetközi pénzügyi elit), a NATO „titkos hadseregein” (értsd: ukrán szélsőjobboldali milíciák) keresztül befolyásolta a 2014-es ukrajnai eseményeket.[8]

1. ábra A Gladioval társított szavak hálózat-ábrája (Forrás: http://worldcat.org/identities/lccn-nr97018688/) letöltve: 2021.04.05.

A Gladio-történetének[9] feldolgozása erősen hiányos az akadémiai oldalról, ellenben már rengeteg nagyratörő, forrásokkal kellően alá nem támasztott, illetve azokat helytelenül értelmező mű íródott. A témában született legátfogóbb könyv a zürichi Center for Security Studies (CSS) volt kutatójáé Daniel Ganseré (NATOs Secret Armies – Operation Gladio and Terrorism in Western Europe), amely elköveti ugyanezt a hibát: túl sokat akar mutatni (sorra veszi az összes nyugati „stay-behind” erőt), ez pedig kutatása alaposságának a rovására megy, ezenkívül rosszul von le összefüggéseket és eltúlozza a NATO szerepét (mindezt a saját narratívájának is ellentmondó források szerepeltetése után!). A svájci kutató könyvét annak tudatában kell olvasni, hogy írója hangos kritikusa a NATO-nak és az általa imperialistának nevezett Egyesült Államok politikájának, ezenkívül többször is vendége volt már az orosz állami média németnyelvű adásainak.[10] Ganser korábban a 9/11 terrortámadást kivizsgáló bizottság egyes állításait is kétségbe vonta.[11] Esete nem egyedi, több más könyv, amely a Gladioról született, axiómaként kezel be nem bizonyított állításokat (pl.: a ’70-es és ’80-as évek olaszországi terrortámadásai és a szervezet közötti kapcsolatot stb.), egyúttal nem élnek forráskritikával, holott az ilyen rejtetten működő hálózatok esetében rendszeres a dezinformáció minden oldalról. Jó példa erre az a FM 30–31-es „amerikai” harcszabályzat esete, melyre Ganser is (részben) alapozta az állításait. Az FM 30-31-es vagy más néven Westmoreland Field Manual (állítólag William Westmoreland vezérkari főnök aláírása szerepel rajta) különböző felkelés ellenes műveleteket tárgyal, köztük a „feszültség keltés stratégiáját” (strategy of tension), amely az erőszak szintjének növelését támogatja az adott (szövetséges) országban, akár „false flag” műveleteken keresztül is.[12] A dokumentumról már a nyolcvanas években is azt híresztelték, hogy KGB-hamisítvány,[13] ezt erősítette meg egy interjúban a CIA egykori igazgatója, William Colby is; vannak olyanok akik, azonban hitelesnek tartják, mint például a BBC-dokumentumfilmjében nyilatkozó egykori vezető elemző a CIA-nál.[14] Hogy ez is csak egy elterelés volt az amerikaiak részéről és a dokumentum valódi, azt nehéz megítélni ezek után, mindenesetre komplett elméleteket teljes bizonyossággal nem lehet alapozni rá, olyan módon ahogy azt Ganser és több más szerző is tette.

Ettől eltérő megközelítést alkalmazott a Leopoldo Nuti és Olav Riste a The Journal of Strategic Studies-ban megjelent “Preparing for a Soviet Occupation: The Strategy of ‘Stay-Behind’.” című tanulmánykötete, amely összegyűjtötte és bemutatta a biztosan tudható és állítható információkat az SB csapatokról Olaszországban, Franciaországban, Norvégiában és Hollandiában, anélkül, hogy nagyratörő megállapításokat tenne. Úgy gondolom ez az óvatos, tartózkodó, „biztos minimum” viszonyulás sokkal célratörőbb, azzal együtt, hogy nyitva hagy és nem ad választ több kérdésre sem (szélsőjobboldali terrorizmus ügye Olaszországban), ugyanakkor bölcsebb így eljárni, mint kétes eredetű forrásokra alapozva (esetleg hamis) narratívát alkotni.

Mindenképp érdekes és egyúttal hasznos lenne, ha a Gladio-ügyben érintett országok szélesebb körben kutathatóvá tennék a vonatkozó anyagokat titkosításuk feloldásával, annak érdekében, hogy egy lehetőleg tiszta képet lehessen a szervezet felépítéséről és működéséről kapni, ezáltal megcáfolni a már említett összeesküvés elméleteket (ha csak részlegesen is). A dolog természetéből fakadóan erre azonban még egy ideig nem számíthatunk: a „svájci Gladioról”, a P-26-ról, nyílt kiállítás 2018 novemberében Gstaadban: a média és a nyilvánosság részvétele nélkül tartott átadási ünnepségen kiderült, hogy a múzeum 2041-ig nem fogad látogatókat, mert egészen addig tart a bemutatott anyagok titkosítása.[15]

A második világháború öröksége: a stay-behind erők[16]

A második világháború történései nagyban befolyásolták a hidegháborús katonai stratégiák megalkotását a vasfüggöny mindkét oldalán. A nyugati-blokk államaiban ezalatt leginkább a német megszállás során szerzett tudást és tapasztalatot értjük; a háborút követően több országban is hasonló módon kezdték el megszervezni a védelmüket, mely részben önálló indíttatásból történt, részben amerikai-brit javaslatok és felügyelet alapján. Általános volt a félelem attól, hogy a történelem megismétli önmagát[17], azonban a német csizmák helyett a szovjetek fogják lerohanni a nemzeti szuverenitásukat épphogy csak visszanyert országokat.

A hidegháború elején a nyugati védelmi stratégiák kidolgozói azzal számoltak, hogy a következő háború hasonló dinamikával fog zajlani, mint az előző, ezúttal mindez nem éri majd váratlanul őket és tudatosan feltudnak rá készülni. Úgy gondolták a nyugati és a szovjet erők összecsapásának korai szakaszában először az utóbbiak fölénye fog érvényesülni, ezért az ellenséges erők inváziója és a megszállás elkerülhetetlen. Ezt az állapotot azonban csak átmenetinek tekintették: a konfliktus későbbi szakaszában a friss nyugati erők (amerikaiak) beérkezésével újra lehetőség nyílik majd a megszállt területek felszabadítására (ahogyan az a második világháborúban is történt). Egészen eddig azonban folyamatos ellenállást kell kifejteni a megszálló haderő csapatainak lekötésére, akadályozására, illetve a felszabadítás előkészítésére. A koncepció sikere érdekében igyekeztek már gondosan lerakni az alapjait egy földalatti ellenálló-hálózatnak, amely a bekövetkező invázióra felkészült, kiképzett, továbbá rendelkezik a feladatainak elvégzéshez szükséges kompetenciákkal és felszereléssel. Ezen szempontok fontosságának felismerése a már említett második világháborús tapasztalatok alapján született, amikor rengeteg anyagi és élőerő ráfordítást igényelt az ellenálló-hálózatok létrehozása a német vonalak mögött, illetve annak működtetése során ugyancsak sok problémával (logisztika területén) szembesültek a szövetségesek.[18] Ilyen módon hozták létre, és kezdték el szervezni tehát a „stay-behind” erőket, Rómától Stockholmig.

Jellemző módon a hálózatok felállításával olyanokat bíztak meg, akik már rendelkeztek a korábbi évekből gyakorlattal ezen a téren: legyen szó civilekről, partizánokról, hírszerzőkről vagy egykori katonatisztekről. A résztvevő személyek mind első kézből tanulták meg, illetve alkalmazták élesben a különböző hírszerzési módszereket és fedett tevékenységeket; kiterjedt kapcsolati hálóval bírtak és készek voltak újak létrehozására. Leggyakrabban a honi katonai nemzetbiztonsági szolgálatok alá osztották be az újonnan alakult egységeket, lévén tevékenységük rejtett volt és megkövetelte a titoktartást.  A világháború alatt a British Special Operations Executive (SOE), továbbá a The US Office of Strategic Services (OSS) és a megszállt területeken működő ellenállók között már létrejött a kapcsolat, mely egyúttal megágyazott a későbbi hidegháborús együttműködésnek is.[19] A gyakorlatban ez azt jelentette, sokszor a személyes ismertség révén, hamarabb öltött testet az együttműködés informális úton, minthogy a hivatalos csatornákon az megtörtént volna.

A NATO-megalakulása és szerepe a stay-behind erők működésében

Az olyan események, mint a csehszlovák és magyarországi kommunista hatalomátvétel, illetve a berlini blokád, arra sarkallták a nyugati tömb országait, hogy felgyorsítsák a „stay-behind” hálózataik kiépítését[20], továbbá ezek működésének multilaterális alapon történő koordinálását. Elsőként ez a Nyugati Unió (Western Union; WEU) keretei között valósult meg, amikor 1949-ben a Benelux-államok, Franciaország és Nagy-Britannia részvételével megalakult a WEUCC (Western Union Clandestine Comittee), mely bizottsághoz a közös stay-behind irányelvek lefektetését követően, 1950-ben megfigyelőként csatlakoztak az amerikaiak is.[21]

1949 áprilisában transzatlanti katonai szövetségként megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), amellyel intézményesült az amerikaiak befolyása a hidegháborús európai biztonságpolitikában. Ahogyan azt a NATO első főtitkára, Lord Ismay is megfogalmazta, a szervezet célja az volt, hogy „az amerikaiakat bent, az oroszokat kint és a németeket lent tartsa”.[22] A szovjetek távol tartása, vagy másnéven az Egyesült Államok feltartóztatási politikája (containment policy), számos politikai, gazdasági és katonai eszköz alkalmazását jelentette a Szovjetunió azon szándékával szemben, hogy befolyását kiterjessze Európa többi részére (lásd 2. ábra).[23] Ez utóbbi célt szolgálta tehát a „stay-behind” hálózatok megszervezése is.

2. ábra A szovjet befolyási övezet a második világháború utáni Európában (Forrás: https://www.thinglink.com/scene/644583434622074882) letöltve: 2021.04.12.

A korábban említett tevékenységek köréről („unorthodox warfare activites”) CPC pedig egy dokumentumot köröztetett a szövetséges országok hírszerző főnökei között: ebben szó volt titkos hírszerző tevékenységekről (secret intelligence activites; SI) és különleges műveletekről (special operations; SO), mely utóbbi magában foglalta a paramilitáris (gerilla) csapatokat és lélektani-műveleteket is.
A NATO megszületésével a WEUCC feladatait a következő év áprilisától a Clandestine Tervező Bizottság (Clandestine Planning Comittee, CPC) vette át, amelyet a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoka  (Supreme Commander for Europe, SACEUR) hozott létre, és kezdetben csak a NATO fő katonai erejét adó három ország (Standing Group) képviseltette benne magát (Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok), de értekezleteiken a többi szövetséges állam képviselői is részt vehettek. A CPC-ben megegyeztek arról, hogy a „stay.behind” tevékenységekért elsősorban a nemzeti kormányok felelősek, szövetségi szinten csak a koordinációról lehet szó. Ezt bizonyítja egy 1961-es dokumentum is, amely átfogó és részletes betekintést nyújt abba, hogy a NATO hogyan látta akkoriban a háború kitörését követő fejleményeket. Ez részben a tizenöt évvel korábbi koncepciót váltotta fel, amely, mint már említettük a második világháborúhoz hasonló kimenetellel számolt; mindeközben mindkét oldalon nagyszámban jelentek meg nukleáris fegyverek és modern katonai eszközök.  A kezdeti feltételezés tehát az volt, hogy az általános háború az atomfegyverek bevetésével kezdődik, és két szakaszból fog állni: az első, nagyszabású, szervezett hadviselésből álló szakaszból, amely valószínűleg nem tart 30 napnál tovább, és egy második, hosszabb ideig tartó részből, amelyet az újra szervezés és készletek feltöltése jellemez. A NATO stratégia ekkoriban már azzal számolt, hogy az ellenség nem lesz képes elfoglalni kiterjedt területeket Európában; a tagországi SB-készületek mindazonáltal továbbra is kívánatosak arra az esetre, ha a NATO-erőknek ideiglenesen vissza kellene vonulniuk bizonyos térségekből (különösen a határ menti területekről). Azt látjuk tehát, hogy mind a Szövetséges Európai Erők Főparancsoksága (Supreme Headquarters Allied Powers Europe, SHAPE), mind a CPC megállapodott arról, hogy az ilyen jellegű SB-tevékenység tisztán nemzeti hatáskörbe tartozik, és kizárólag a tagállamok területére korlátozódik: a tervezés részben sem a SHAPE, sem a CPC nem vette ki részét.[24] Ez egyrészt fakadt az SB-természetéből, melynek sokszor sejtszerű szerveződése megkövetelte, hogy a résztvevők személyéről és számáról csak korlátozott számú személy tudhat, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok azon törekvéséből, hogy az SB-hálózatok felett szuverén fennhatóságot gyakoroljanak, továbbá a hely és nyelvismeret fontosságát sem tekinthetjük ebben az esetben elhanyagolható tényezőne, amellyel kizárólag a helyi szereplők bírtak.

Az amerikaiak megpróbálták szorosabbra fűzni az együttműködést, és a CPC-t helyett egy erre a célra létrejött koordinációs központot létrehozni, de ez elbukott a részes felek nemzetbiztonsági szolgálatainak ellenállásán.[25] Később, először a Benelux-államok, majd más országok is helyet kaptak a bizottságban, amely 1958-tól ACC (Allied Clandestine Committe) néven folytatta tevékenységét egészen 1976-ig, amikor is nyugatnémet SB-erőkért felelős Heidrun Hoferről kiderült, hogy KGB-nek dolgozik. Az új név megalkotásakor ACC-ben a „clandestine”-t egyszerűen kicserélték „coordination”-re.[26] Az ACC, utolsó ismert ülését 1990-október 24-én, a Gladio-botrány kirobbanásának idején tartotta Brüsszelben.[27]

Ha országokra lebontva vizsgáljuk a különböző SB-szervezetek felépítését, létszámát és sokszor a rendeltetését is, akkor jelentős eltéréseket tapasztalunk. Példának okáért vegyük először az olasz SB-t, amely, mint ismeretes, Gladio név alatt híresült el. A későbbi Gladio-magját kezdetben a második világháború után reaktivált ellenálló csoport, az Osoppo jelentette; mintegy négyezer-ötszáz fős állományával az Osoppora kiemelt szerep hárult a ’45-utáni Olaszországban. Az 1948-as választások idején ugyanis az egyik legfőbb fenyegetést az észak-keletről beszivárgó jugoszláv csapatok jelentették, amelyek egy potenciális kommunista puccsot hivatottak támogatni; egyes (kissé túlzó) jelentések az olasz kommunisták (apparato) birtokában lévő fegyverek számát több mint kétszázezerre becsülték, amely kiegészülve külső támogatással jelentős kockázatot hordozott magában az olasz biztonsági erők megítélése szerint. A forradalom/puccs megelőzése érdekében titokban a jugoszláv–olasz határ térségébe vezényelték az Osoppo-t, amely legalább egy komoly összecsapásban bizonyítottan részt vett (méghozzá jugoszláv területen).[28]

1951-ben felmerült az olasz katonai hírszerzés (Servizio Informazioni Forze Armate; SIFAR) első emberében, Umberto Broccoli tábornokban, hogy az addigra már csak „O” néven futó paramilitáris szervezetet átalakítsák a többi nyugati ország mintájára SB-erővé. Bizonyos szempontól kényszerszülte megoldás volt ez, az amerikaiak hasonló irányú törekvésére[29] Olaszországban; az olasz nemzetbiztonsági szolgálatok úgy ítélték meg, hogy ennek elkerülése érdekében ki kell építeni a saját képességeket minél előbb, és biztosítani kell azok nemzeti kontroll alatt tartását. A SIFAR-t ezt követően meg is hívták 1952-ben Párizsba, a CPC-vel és SACEUR-ral közös egyeztetésekre, mely után (olasz–amerikai) bilaterális alapon kezdődött el ténylegesen a Gladio megalakítása (1956-ban fejeződött be véglegesen). A Gladio pár év alatt sikeresen betagozódott a NATO SB-struktúrájába: 1964-ben az ACC-ülésein már teljes jogú tagjaként volt jelen a SIFAR képviselője.[30]

3. ábra A Gladio-címer, alatta a felirat: „Csendben szolgáljuk a szabadságot”(Forrás: https://libcom.org/history/articles/operation-gladio) letöltve: 2021.04.20.

Hasonlóan Olaszországhoz, Franciaországban is a katonai hírszerzés, a DGSE (Direction Générale de la Sécurité Extérieure) és az NSZK-ban is a BND (Bundesnachrichtendienst) volt a felelős az SB-műveletekért. Ami feltűnő, hogy míg az olasz SB-ben egyszerre a becslések alapján akár ezer-ezerötszáz ember is szolgált, addig a nyugatnémet párjában 1979-ben összesen nyolcvanöt(!),[31] a franciáknál is csupán a DGSE operatív részlegén (Service Action) belül feleltek ezért (kisszámban).[32] Ugyanezt látjuk Hollandiában: összesen pár tucat emberről beszélhetünk az SB-kapcsán, akárcsak a semleges Ausztriában, amely ugyan nem volt NATO-tag, de Svédországhoz és Svájchoz hasonlóan amerikai segítséggel alakult az országban SB-erő a háború után. Az alacsony létszámmal zajló nemzeti SB-programok önmagukban is cáfolják Ganser állításait, aki titkos „NATO hadseregeket” vizionál könyvében, holott mint az az adatokból kiolvasható, mindez erősen túlzásnak tekinthető.[33] Akárcsak az általa felvázolt amerikai (CIA) és brit (MI6) befolyás mértéke a szervezetekre; Ganser narratívájában ők játszák a fő szerepet a CPC/ACC keretében zajló egyeztetéseken, ezzel szemben az igazság, hogy a képviselőik ugyan jelen voltak ezeken, de szavazati jog nélkül (!), és mint már említettük korábban is, a mindenkori nemzetbiztonsági szervek vezetői gondosan ügyeltek a szuverenitásuk megőrzésére az SB-erők kapcsán.[34]

Különösen igaz ez, a hollandokra. A holland SB-szervezet nem is vett részt a NATO-n belül zajló koordinációban, tevékenységével is kizárólag nemzeti kormányának irányába tartozott elszámolással. Eltért a tekintetben is, hogy a feladatszabásakor kizárták azt, hogy a holland SB bármikor is gerilla-erőként funkcionáljon egy szovjet megszállás esetén.[35] Ez utóbbi egyébként megfigyelhető más SB-k esetében is. Alapvetően két irány létezett e tekintetben, egyik a francia/brit modell, amely főleg a hagyományos hírszerzésre, beszivárgásra, ügynökök kimentésére stb. helyezte a hangsúlyt, és az amerikai (nyugat-német és olasz SB-k is e szerint szerveződtek), ami sokkal inkább cselekvésközpontú volt (gerillák, szabotázs stb.) Annak ellenére, hogy sikerült megőrizni a SB-eredeti ötletét és életben tartani a szövetségi rendszeren belül, mégis a NATO-t ez nem akadályozta meg abban, hogy új koncepciót dolgozzon ki: a különleges erőkét (Special Forces), mely létrejötte egyértelműen a szervezetben folyamatosan növekvő amerikai befolyással volt magyarázható.[36]

Szélsőjobboldali terrorizmus és további dilemmák

Talán a legvitatottabb és legnehezebb kérdés, amellyel foglalkoznunk kell még, a lehetőség, hogy az SB-hálózatok (Belgium és Olaszország esetében mertül ez fel) eredeti rendeltetésüktől eltérve, illegális tevékenységekben vettek részt, a „belső ellenségek” (kommunisták) elleni kémkedéstől kezdve, egészen a „false-flag” terrorizmusig bezárólag. Olaszország esetében például nem lehet kizárni, hogy a Gladio ne játszott volna szerepet az országot a ’60-as évektől megrázó terrorhullámban; igaz, amíg a parlamenti vizsgálóbizottságok által feltárt dokumentumok teljes bizonyossággal nem támasztják alá ezt a következtetést, addig ez csupán feltételezés marad. Jelenleg tehát nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, amelyek meggyőzően alátámasztják a kapcsolatot a Gladio és az elkövetett terrorcselekmények között. Mindenesetre figyelemre méltó egy a Thomas Polgarral (magyar emigráns, később magas rangú CIA-tiszt) készült interjú, amelyben elárulja, igaz az SB-műveletek elkülönültek a CIA tevékenységtől, ennek ellenére azonban személyi szinten néha történt egybeesés.[37] A hidegháború elején, amikor a szovjet megszállástól való félelem a legnagyobb volt, ez nem volt ritka: a rövid időn belül létrehozott titkos hálózatok gyakran fedték át egymást, a küldetésük és funkcióik egyértelmű elhatárolása nélkül. Ami a legérdekesebb, Polgar szerint „az 1970-es években Olaszországban néhányan egy kicsit túlléptek azokon a szabályokon, amelyeket a NATO lefektetett”. Hogy ez pontosan mit takart, és milyen jellegű tevékenységre utalt vele Polgar az a mai napig kérdés, mindenesetre szavai után jogosan merül fel az emberben a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével kapcsolatban gyakran idézett kétezeréves juvenalisi dilemma: „Quis custodiet ipsos custodes?” – „Ki őrzi az őrzőket?”.[38]

Írta: Hende Olivér

Lektorálta: Siposné Prof. dr. Kecskeméthy Klára ezds.

 Irodalomjegyzék

Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016.

Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Engelen, Dick: Lessons learned: The Dutch ‘Stay-Behind’ organization 1945–1992, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western Europe. Frank Cass, London. 2005.

Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006.

Nuti, Leopoldo and Riste, Olav (2007) ‘Introduction – Strategy of ‘Stay-Behind”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Prados, John: Safe for Democracy. The Secret Wars of the CIA. Chicago, Rowman and Littlefield Publishing Group. 2006.

Riste, Olav: With an eye to history: The origins and development of ‘Stay-Behind’ in Norway, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007.

Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014.

Wilian, Philip: Puppetmasters. The political use of terrorism int Italy. Constable and Company Ltd, 1991.

Wood, Randall Bennett: Shadow Warrior. William Egan Colby and the CIA. Basic Books, New York. 2013.

 

BBC: Italian officer ‘caught selling secrets to Russia’, https://www.bbc.com/news/world-europe-56588506 megtekintve 2021.04.01.

BBC: Italy Russia arrest: Wife of navy ‘spy’ reveals dire finances, https://www.bbc.com/news/world-europe-56600959 megtekintve 2021.04.01.

BBC: Operation Gladio – BBC Timewatch, 1992. https://www.youtube.com/watch?v=yXavNe81XdQ  megtekintve 2021.04.06.

Blog.nationalmuseum: Project 26, https://blog.nationalmuseum.ch/en/2020/02/secret-army-p-26-in-switzerland/ megtekintve 2021.04.08.

Die Wochenzeitung: Geheim bis 2041, Die Wochenzeitung. https://www.woz.ch/-84de megtekintve 2021.04.07.

EUR-Lex.europa.eu: Joint Resolution on the Gladio affair, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:JOC_1990_324_R_0186_01&from=EN megtekintve 2021.04.21.

National Review: Lord Ismay, NATO, and the Old-New World Order, https://www.nationalreview.com/2017/07/nato-russians-out-americans-germans-down-updated-reversed/ megtekintve 2021.04.08.

Oesterreichterrorismus.blogspot: Ein Waffenlager im Schrebergarten: Das vergessene stay behind-Depot in Wien-Lainz, http://oesterreichterrorismus.blogspot.com/2016/02/ein-waffenlager-im-schrebergarten-das.html megtekintve 2021.04.11.

RTde: Prohibitions, enemy images and conspiracy theories [DFP 44], https://de.rt.com/programme/der-fehlende-part/92286-verbote-feindbilder-und-verschworungstheorien-dfp/ megtekintve 2021.04.05.

Sputniknews: “Die Nato-Osterweiterung destabilisiert – Historiker Ganser über das Imperium USA”, https://de.sputniknews.com/politik/20200628327425877-ganser-imperium-usa-teil-2/ megtekintve 2021.04.05.

Thomas-riegler.net: „Du, der Papa hat für die CIA gearbeitet!“ https://thomas-riegler.net/2018/05/15/du-der-papa-hat-fuer-die-cia-gearbeitet/#more-2356 megtekintve 2021.04.13.

Thomas-riegler.net: Gladio – Mythos und Realität: Ursprung & Funktion von Stay behind im Nachkriegs-Österreich, https://thomas-riegler.net/2018/04/09/gladio-mythos-und-realitaet-ursprung-und-funktion-von-stay-behind-im-nachkriegs-oesterreich/ megtekintve 2021.04.15.

[1] Italy Russia arrest: Wife of navy ‘spy’ reveals dire finances, BBC, https://www.bbc.com/news/world-europe-56600959 megtekintve 2021.04.01.

[2] Italian officer ‘caught selling secrets to Russia’, BBC, https://www.bbc.com/news/world-europe-56588506 megtekintve 2021.04.01.

[3] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western

Europe. Frank Cass, London. 2005. 13.o

[4] Project 26, https://blog.nationalmuseum.ch/en/2020/02/secret-army-p-26-in-switzerland/ megtekintve 2021.04.08.

[5] Wilian, Philip: Puppetmasters. The political use of terrorism int Italy. Constable and Company Ltd, 1991. 90.o

[6] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 956.o

[7] Joint Resolution on the Gladio affair, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:JOC_1990_324_R_0186_01&from=EN megtekintve 2021.04.21.

[8] lásd: Drábik János: az ukrán Gládió a NATO titkos alakulata, http://www.vntv.hu/2014/04/drabik-janos-az-ukran-gladio-nato-titkos-alakulata/ megtekintve 2021.04.21.

[9] A Gladio, egy kialakult összefoglaló megnevezés, minden olyan szervezetre, amely az olasz „eredetivel” részben megegyező, de legalábbis hasonló tevékenységet végzett. Ezekre, a túlzott általánosítást kerülendő, „stay-behind”-ként vagy SB-ként fogunk utalni, amelyet pontosabbnak tartunk.

[10] “Die Nato-Osterweiterung destabilisiert – Historiker Ganser über das Imperium USA”, Sputniknews. https://de.sputniknews.com/politik/20200628327425877-ganser-imperium-usa-teil-2/ megtekintve 2021.04.05.

[11] Prohibitions, enemy images and conspiracy theories [DFP 44], RTde. https://de.rt.com/programme/der-fehlende-part/92286-verbote-feindbilder-und-verschworungstheorien-dfp/ megtekintve 2021.04.05.

[12] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western

Europe. Frank Cass, London. 2005. 7.o

[13] Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006. 184.o

[14] Operation Gladio – BBC Timewatch, 1992. https://www.youtube.com/watch?v=yXavNe81XdQ  megtekintve 2021.04.06.

[15] Geheim bis 2041, Die Wochenzeitung. https://www.woz.ch/-84de megtekintve 2021.04.07.

[16] Stay-behind force definiciója az AAP-06 NATO GLOSSARY OF TERMS AND

DEFINITIONS alapján: „A force which is left in position to conduct a specified mission when the remainder of the force withdraws or retires from the area.”.

[17] „Du, der Papa hat für die CIA gearbeitet!“ https://thomas-riegler.net/2018/05/15/du-der-papa-hat-fuer-die-cia-gearbeitet/#more-2356 megtekintve 2021.04.13.

[18] Wood, Randall Bennett: Shadow Warrior. William Egan Colby and the CIA. Basic Books, New York. 2013. 44.o

[19] Nuti, Leopoldo and Riste, Olav (2007) ‘Introduction – Strategy of ‘Stay-Behind”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 931-932.o

[20] Ein Waffenlager im Schrebergarten: Das vergessene stay behind-Depot in Wien-Lainz, http://oesterreichterrorismus.blogspot.com/2016/02/ein-waffenlager-im-schrebergarten-das.html megtekintve 2021.04.11.

[21] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 948.o

[22] Lord Ismay, NATO, and the Old-New World Order, https://www.nationalreview.com/2017/07/nato-russians-out-americans-germans-down-updated-reversed/ megtekintve 2021.04.08.

[23] Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014. 164-165.o

[24] Riste, Olav: With an eye to history: The origins and development of ‘Stay-Behind’ in Norway, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 1015.o

[25] Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016. 4.o

[26] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 948.o

[27] Ganser, Daniele: NATO’s Secret Armies: Operation Gladio and Terrorism in Western Europe. Frank Cass, London. 2005. 1.o

[28] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 960.o

[29] Prados, John: Safe for Democracy. The Secret Wars of the CIA. Chicago, Rowman and Littlefield Publishing Group. 2006. 110.

[30] Nuti, Leopoldo: ‘The Italian ‘Stay-Behind’ network – The origins of operation ‘Gladio”, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 972.o

[31] Gladio – Mythos und Realität: Ursprung & Funktion von Stay behind im Nachkriegs-Österreich, https://thomas-riegler.net/2018/04/09/gladio-mythos-und-realitaet-ursprung-und-funktion-von-stay-behind-im-nachkriegs-oesterreich/ megtekintve 2021.04.15.

[32] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 949.o

[33] Az SB-erők alacsony létszámára az a magyarázat, hogy a legtöbb országban úgy számoltak velük, hogy majd ők fogják jelenteni a magját a kialakuló szélesebb körű ellenállásnak, részben ez utóbbi megszervezése is lett volna a feladatuk egy szovjet invázió esetén. Az ellenállók felfegyverzéséhez ennek érdekében pedig több tucatnyi rejtett fegyver és felszerelésraktárt (arms caches) hoztak létre az érintett országok területén.

[34] Hansen, Peer Henrik: A Review of: “Falling Flat on the Stay-Behinds”, International Journal of Intelligence and CounterIntelligence, 19:1, 2006. 183.o

[35] Engelen, Dick: Lessons learned: The Dutch ‘Stay-Behind’ organization 1945–1992, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 995.o

[36] Arboit, Gérald: Quelles « Armées Secrétes » de l’OTAN ? Centre Français de Recherche sur le Renseignement, 2016. 4.o

[37] Cogan, Charles: ‘Stay-Behind’ in France: Much ado about nothing?, Journal of Strategic Studies, 30:6, 2007. 941.o

[38] Tas, Hakki: “Turkey’s Ergenekon Imbroglio and Academia’s Apathy.” Insight Turkey, vol. 16, no. 1, 2014. 163.o

Címlapkép: NATO-zászló. Forrás: https://vestnikkavkaza.net/upload2/files/2010/Feb/oyny.jpg 

A Gladio és NATO, avagy áttekintés a hidegháborús „stay-behind” erőkről bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Kreml pozitívan értékeli Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter reykjavíki találkozóját — jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Feltétlenül pozitív jelzés a párbeszéd ténye, amely, ahogy Lavrov mondta, konstruktív volt” – nyilatkozott a szóvivő. “De nyilvánvaló, hogy ez a folyamat nem lesz könnyű. Valóban, sok probléma halmozódott fel” — tette hozzá. Peszkov közölte, hogy az orosz diplomácia vezetője haladéktalanul beszámolt Vlagyimir Putyinnak az izlandi fővárosban történt kapcsolatfelvételről. Lavrov korábban konstruktívnak nevezte az amerikai hivatali partnerével megtartott találkozóját.

“Rengeteg a törmelék, és nem könnyű eltakarítani. De éreztem Antony Blinkenben és csapatában az elszántságot, hogy megcsinálják. Nem rajtunk fog múlni a dolog” — mondta az orosz miniszter a Rosszija 24 televíziónak.

Lavrov és Blinken az Északi-sarkvidéki Tanács reykjavíki külügyminiszteri ülésének alkalmával találkozott. A megbeszélés majdnem két órán át tartott. Ez volt a két tárcavezető első személyes megbeszélése azóta, hogy Blinkent amerikai külügyminiszterré nevezték ki. Előzőleg kétszer is tárgyaltak telefonon egymással.

A megbeszélést követően amerikai részről utalás hangzott el egy, a következő hetekben tartandó csúcstalálkozó lehetőségére, amit orosz részről eddig hivatalosan nem erősítettek meg.

The post Kreml: pozitív jelzés volt Lavrov és Blinken találkozója appeared first on .

Elrendelte Oroszország és a FÁK-tagállamok távozni kívánó állampolgárainak a Gázai-övezetből való evakuálását Vlagyimir Putyin.

Az orosz jogi információs portálon közzétett rendeletében Putyin arra utasította a rendkívüli helyzetek minisztériumát, hogy a külügyminisztériummal egyeztetve szállítsa Moszkvába mindazokat, akik erre bejelentik igényüket. A kimenekítés időpontjáról és módjáról a diplomáciai tárcának a rendkívüli helyzetek minisztériuma mellett a Külső Hírszerző Szolgálattal (SZVR) kell egyeztetnie.

“Az orosz kormánynak meg kell hoznia a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket” – állt a dokumentumban. A lépést a rendelet azzal indokolja, hogy a Gázai övezetben hirtelen megromlott a helyzet az izraeli fegyveres erők katonai művelete következtében.

Az Izrael és a Gázai övezet közötti határon már második hete feszült a helyzet. A Hamász iszlamista palesztin szervezet Gázából rakétákkal támadja Izrael területét, az izraeli védelmi erők pedig válaszul ellencsapásokat mérnek az övezetre.

The post Putyin elrendelte az oroszok evakuálását a Gázai-övezetből appeared first on .

Pénteken, a magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum, amelynek Fegyvertörténeti Látványraktára június 1-jéig ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992 óta május 21-én ünneplik a magyar honvédelem napját. Ezen a napon nyit újra a koronavírus-járvány miatt kényszerű zárva tartást követően a Hadtörténeti Múzeum, amely a pünkösdi hétvégén is várja a látogatókat – közölte az intézmény.

Mint közölték múzeum tárlatai mellett június 1-jéig az – egyébként csak külön belépőjeggyel és vezetéssel látogatható – Fegyvertörténeti Látványraktár ingyenesen, egyénileg is megtekinthető lesz. A múzeumba történő belépés feltétele a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a védettségi igazolvány felmutatása, valamint a szájat és az orrot eltakaró maszk használata; az épületbe egyszerre beengedhető látogatók létszáma 150 fő.

The post A magyar honvédelem napján nyit újra a Hadtörténeti Múzeum appeared first on .

Jászapáti méltó helye lesz a kormány szándékai szerint Magyarország minden járásában megépülő honvédelmi sportközpontok egyikének – közölte a Honvédelmi Sportszövetség elnöke a beruházás tervezett helyszínén.

Simicskó István kiemelte: öt településen – Újfehértón, Balassagyarmaton, Szarvason, Baján és Szigetváron – már tart az építkezés, a sportközpontok közül az ősszel remélhetően többet át is adhatnak.

Jászapátit járási székhelyként a politikus a fejlesztésre kijelölt területtel együtt ideálisnak nevezte. Hangsúlyozta, fontos, hogy örömmel fogadják ezt a létesítményt, amely a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését segítve “a hazaszeretet szellemiségét hordozza majd”. Azt üzeni: a haza mindannyiunk pótolhatatlan értéke, és ebben a rohanó, globalizált világban kiemelten fontos tudnunk, honnan jöttünk és hová tartozunk – tette hozzá.

Simicskó Klebelsberg Kunó egykori minisztert, politikust idézve rámutatott, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A kormány ez utóbbi szerint végzi munkáját – mondta.

Közölte: a kabinet döntése értelmében a honvédelmi sportközpontok hálózata első ütemben országszerte – Jászapátival együtt – 40 helyszínt foglal magában. A központok mindegyike egy “típusterv” alapján valósul meg, és egyebek mellett egy 712 négyzetméteres közösségi teret, valamint egy korszerű technikával felszerelt, tíz lőállásos, 50 méteres lőteret is magában foglal – ismertette.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt: a fejlesztés eredményeként “Jászapáti egy ranggal előbbre léphet”.

A városban az elmúlt időszakban megvalósult és folyamatban lévő számos beruházás legfontosabb üzenete a fiatalokkal való törődés – fogalmazott, hozzátéve: ebbe a sorba illik a honvédelmi sportközpont építése is, amely tovább javítja a település és térsége életminőségét, új, színvonalas infrastruktúrával bővítve az ott lakók sportolási és szabadidős lehetőségeit.

Farkas Ferenc, Jászapáti polgármestere köszöntőjében kijelentette: ismét nagy lehetőség kapujában áll a város azzal, hogy a közelmúltban jelentős fejlesztésen átesett helyi ipari parkban egy modern sportcentrum is kialakulhat. A beruházás gondolata összhangban áll a település gimnáziumának azzal az elképzelésével is, hogy az intézmény képzési palettáját kadétprogram elindításával bővítsék – jegyezte meg.

The post Simicskó: Jászapáti méltó helye lesz az egyik honvédelmi sportközpontnak appeared first on .

Meg kell védeni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket saját régióikban, beleértve a magyar kisebbséget, annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a Krím félszigeten és a Donyec-medencében történtek – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön Kijevben, a két éve tartó elnökségét értékelő sajtóértekezletén.

“Szeretném, ha ukránok lennének, de nem felednék, hogy magyar nemzetiségűek, például azok, akik Beregszászban élnek” – emelte ki az UNIAN ukrán hírügynökség. Ugyanakkor Zelenszkij szerint ehhez arra van szükség, hogy ne vegyék fel a magyar útlevelet. Utalt arra, hogy a magyar útlevelek osztogatása Kárpátalján már évek óta zajlik. Az elnök hasonló különleges lehetőségeket ígért Kárpátaljának, mint a Donyec-medencének. Utalt arra, hogy “érzi más államok befolyását”.

Meggyőződése szerint ahhoz, hogy az országban élő nemzetiségiek ukránnak érezhessék magukat, pénzt kell befektetni az általuk lakott régióba, javítani kell életkörülményeiken, főként infrastrukturális befektetésekkel, hidak, utak építésével és a gazdasági, üzleti élet előmozdításával.

A tájékoztatón Zelenszkij oligarcháktól és háborútól mentes, a törvény előtti egyenlőséget mindenki számára biztosító Ukrajna felépítését nevezte meg fő prioritásokként. Zelenszkij leszögezte, hogy a jelenlegi vezetés olyan országot épít, amely nem függ más államok szankciós politikájától, hanem képes maga megvédeni szuverenitását.

A Vlagyimir Putyinnal tervezett négyszemközti tárgyalásával kapcsolatosan megismételte, hogy kész vele a Donyec-medencei frontvonalnál ukrán ellenőrzésű oldalon vagy bárhol, semleges területen találkozni. Közölte, hogy a találkozóról a két elnöki hivatal már megkezdte az egyeztetést. Kijelentette, hogy addig kell törekedni a Donyec-medencei háború befejezésére, amíg Putyin Oroszország elnöke. Kiállt továbbá a rendezésre irányuló párbeszédnek a “normandiai négyek” (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) formátumában való folytatása mellett is, mondván, hogy egyelőre nincs más alternatíva. Hozzátette, hogy a rendezésbe szeretné, ha bekapcsolódna valamilyen formában az Egyesült Államok is.

Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határok közeléből lassan zajlik, szerinte ez az orosz hadgyakorlatok befejezéséig, legalább szeptemberig eltart. Megjegyezte, hogy eddig mindössze 3500 orosz katonát vontak ki a Krímből, az összes többi alakulat a helyén maradt.

Joe Biden amerikai elnök és Putyin esetleges találkozójával kapcsolatosan úgy vélte: fennáll a veszélye, hogy olyan egyeségre jutnak, aminek következtében az Egyesült Államok Moszkva nyomására törli az Északi Áramlat-2 gázvezeték építése miatt Oroszországra kiszabott szankciókat. Ezzel viszont szerinte az Egyesült Államok és személyesen Biden elnök veszít.

Arra vonatkozóan, hogy indul-e másodszor is az államfői posztért, Zelenszkij közölte, hogy ez majd az ukrán társadalom felé irányuló bizalmától függ majd.

The post Zelenszkij: a magyar nemzetiségüek ne vegyék fel a magyar útlevelet appeared first on .

A Colonial Pipeline 4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a kiberbűnözőknek, mert az amerikai cégnél nem voltak biztosak abban, hogy a számítógépes támadás mennyire súlyosan érintette a rendszereiket, és mennyi időbe telhet a csővezeték újraindítása – mondta Joseph Blount, a vállalat vezérigazgatója a The Wall Street Journal című napilapnak adott interjújában.

A cég vezetése most először ismerte el, hogy fizettek a hackereknek. Blount szerint meg kellett hoznia ezt a döntést, figyelembe véve, hogy milyen kockázatokkal járhat az energetikai infrastruktúra egy ennyire fontos elemének leállítása. “Tudom, hogy ez egy nagyon ellentmondásos döntés. Nem könnyen hoztam meg. Bevallom, hogy nem éreztem jól magam, amikor azt láttam, hogy ömlik ki a pénz az ajtónkon ilyen emberek zsebébe ” – fogalmazott a vezérigazgató.

“De ez volt a helyes döntés az ország érdekében” – tette hozzá Blount, aki arról is beszámolt, hogy a kibertámadás végül több tízmillió dollárjába kerül majd a vállalatnak. Elmondása szerint hónapokba telhet egyes üzleti rendszerek helyreállítása. Példaként említette, hogy továbbra sem tudnak számlázni az ügyfeleiknek.

A vezérigazgató interjújában megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint május 7-én, azaz a támadás napján a váltságdíjat a bitcoin nevű kriptovalutában teljesítették. Mint mondta: a tranzakcióhoz olyan szakértők segítségét kérték, akik “korábban már foglalkoztak azzal a bűnszervezettel, amely a támadás mögött állt”.

Sajtóinformációk szerint miután a hackerek megkapták az összeget, egy úgynevezett visszafejtő eszközt küldtek a vállalatnak, amellyel fel lehet oldani a zárolásokat. Ez az eszköz azonban annyira lassú volt, hogy a vállalat továbbra is saját biztonsági mentéseit használta a rendszer helyreállításához.

A vezérigazgató a kibertámadást a hurrikánok okozta pusztításhoz hasonlította, azonban – tette hozzá – “ez bizonyos szempontból pusztítóbb volt. A Pipeline csővezetékeit még soha nem kellett egyszerre lezárni.”

A Colonial Pipeline csaknem 9000 kilométeres vezetékhálózatán benzint, gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és egyéb finomított kőolajszármazékokat szállít, naponta mintegy 2,5 millió hordó mennyiségben, és összeköti a Mexikó-öböl partján fekvő finomítókat a déli és a keleti parti tagállamokkal. A cég május 7-én kapcsolta le a hálózatát, miután tudomást szerzett a kibertámadásról. Emiatt az üzemanyag-szállítás az egész hálózaton leállt, és a vállalat informatikai rendszerét is részben le kellett kapcsolni.

A leállást követően üzemanyaghiány alakult ki az Egyesült Államok keleti partvidékén, emiatt az emberek pánikba estek és felvásárolták a maradék benzint is. Vasárnap estig körülbelül 12 466 töltőállomás volt, ahol nem lehetett üzemanyagot venni, és a szövetségi fővárosban a benzinkutak csaknem 90 százaléka üres volt. A történtek következtében az üzemanyagok ára hat és fél éve nem tapasztalt csúcsra emelkedett.

A vállalat a múlt héten helyreállította a szolgáltatást. Hétfőn már arról számoltak be, hogy a csővezetékrendszer ismét teljes kapacitással működik, azonban időbe telhet, amíg teljesen helyreáll az ellátási lánc.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) információi szerint profi kiberbűnözői csoport, a DarkSide állhat az incidens mögött. A DarkSide rendszeresen hajt végre zsarolóvírusos támadásokat, és vélhetően Oroszországban vagy Kelet-Európában van a székhelye. A zsarolóvírusok zárolják és titkosítják a kiszemelt áldozat számítógépes rendszerét, és pénzt követelnek azért, hogy tulajdonosaik visszakaphassák az ellenőrzést informatikai rendszereik, számítógépeik, hálózatuk felett.

The post A Colonial Pipeline vezérigazgatója elismerte, hogy váltságdíjat fizettek a hackereknek appeared first on .

Tíz év fogházbüntetésre ítéltek szerdán Oroszországban egy fiatalt férfit, aki vérengzésre készült egy burjátföldi iskolában – közölte a régió Nyomozó Bizottsága.

A RIA Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint a húszéves férfinak emellett 15 ezer rubel (58 ezer forint) pénzbüntetést kell fizetnie. Az ítélet szerint a férfi 2018 novemberében kezdte meg az előkészületeket a tömeggyilkosságra, rendszeresen nézett az interneten ezzel kapcsolatos híreket és videofelvételeket. Egy ulan-udei műszaki szakközépiskola elleni támadásra készült, és ehhez távirányítású pokolgépet és lőfegyvert is akart használni. Ulan-Ude Burjátföld fővárosa.

A mészárlásra készülve legkevesebb 15 pokolgépet készített és robbantott fel, és egy ilyen alkalommal egy faluban levegőbe röpített egy üresen álló lakóházat.

Tette elkövetéséhez társakat is keresett. Három ismerősével lépett kapcsolatba, de mindnyájan elutasították. Ennek ellenére folytatta az előkészületeket. Hogy akadálytalanul bejusson az épületbe, felvételizni is próbált a középiskolába, és érettségizőnek adva ki magát többször járt ott. A merénylethez gázpisztolyt, katonai felszereléseket, gázálarcot és más tárgyakat is vásárolt, de a tervét nem tudta megvalósítani, mivel a burjátföldi belügyminisztérium a hírszerző szervekkel együttműködve idejekorán leleplezte, és őrizetbe vette.

A Nyomozó Bizottság hangsúlyozta, hogy a bűnvádi eljárás során a férfit beszámíthatónak minősítették. Az ítélethirdetés néhány nappal az egyik kazanyi iskolában végrehajtott mészárlás után történt. Ott az iskola volt diákja, a 19 éves Ilnaz Galjavijev a múlt kedden automata fegyverből nyitott tüzet, és kioltotta kilenc ember, köztük hét gyerek életét. Kéttucatnyian megsebesültek, jórészt gyerekek.

Az eset után vita bontakozott ki Oroszországban a fegyverekhez való hozzáférésről és az erőszakot dicsőítő internetes tartalmakról. Vlagyimir Putyin elnök a fegyvertartás szigorítására szólított fel. Egy három évvel ezelőtti mészárlás után az orosz elnök még a globalizációt tette felelőssé, arra utalva, hogy az elkövetők az Egyesült Államokban történt iskolai mészárlásokat tartják követendő példának.

The post Tíz évet kapott egy fiatal férfi, aki vérengzésre készült egy iskolában appeared first on .

A sokadik alkalommal rendezték meg az európai NATO- és amerikai gyakorlatmenetrendbe illesztve az Adriatic Strike CAS/JTAC/JFO fókuszú rendezvényt Szlovéniában. A bloggernek sem ez az első jelentése innen, de mint korábban, most is meg tudom állapítani: igenis lehet jó hozzáférést adni a médiának éleslövészet, VIP-jelenlét és egyéb nehezítő körülmények közepette. 

Már ha van rá akarat. Legkisebb szomszédunknál, ismét és újólag, van.

BDU gyakorlóbombákat dob a szlovén PC-9M. Az AS21 ugyanazzal a csapadékos idővel szenvedett a héten, mint mi odahaza, de Postojna környékén, a Pocek lőtéren mára gyönyörű idő kerekedett.

A korszerűsített M-84-esek éltetik tovább a szlovén páncéloskultúrát. Érdekes, náluk a szárazföldön sem volt "minek a Trabantba színes display".

Egy kicsi haderőnek pláne nem lehet célja, hogy close combatban daráltassa le magát. Ezért is van jelentősége az olyan korszerű irányított páncéltörő rakétáknak, mint a Spike. (gyengébbek kedvéért: ez a kategória soha, semmilyen körülmények között nem téveszthető össze semmilyen irányítatlan pct rakétagránatavetővel, vállról használható hsn eszközzel, ha keleti, ha nyugati, ha mezítlábas-lesajnált, ha nyálcsorgatós-divatos). Az IPTR anno forradalmat hozott a hadviselésbe és köszöni szépen, máig jól tartja magát: stand-off, precíziós, ma már nlos, top attack. Minden ami egy RPG-féleség soha nem lesz - ahogy egy höki ágyú sem)

Zord

Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – jelentette be az OKF.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott a szervezet – írták. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése – tették hozzá.

A 2013-ban megkezdett és most befejeződött program nyomán az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is gyarapodott és fejlődött a jármű- és eszközállomány. A többi között 16 szimplafülkés vízszállító járművet, 14 duplafülkés vízszállító járművet, három konténerszállító járművet, három nehézterepi erdőtűzoltó járművet, 21 erdőtüzes gyorsbeavatkozó járművet és két üzemanyagszállító-töltő gépjárművet állítottak szolgálatba – közölték.

A fejlesztés nyomán – folytatták – a modern járműveknek köszönhetően csökken a vonulási idő, hatékonyabbak és gyorsabbak a beavatkozások, a nehezen megközelíthető, külterületi, erdős területeken is megoldott a vízutánpótlás, valamint az üzemanyag- és áramellátás.

A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek mielőbbi megfékezésével csökken a környezetszennyezés, épségben marad a természeti környezet, hosszabb távon pedig mindez csökkentheti a klímaváltozás hatásait is – olvasható a közleményben.

The post OKF: hatmilliárdos fejlesztés valósult meg az erdőtüzek megfékezéséért appeared first on .

A Központi Nyomozó Főügyészség “vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette” és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, az ügyben több száz millió forintot kértek egy vállalkozótól ügyvédek közreműködésével; két ügyvédet őrizetbe vettek.

A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával, köztük két ügyvéddel egy vállalkozótól megközelítőleg 800 millió forintot kapott. Az elkövetők valótlanul arra hivatkoztak, hogy ezen összegből a belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás.

Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további százmillió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével számára kedvezően befolyásolják. A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárást.

Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy az ügylethez a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású adóhatósági vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni. A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden tizenkét helyszínen összehangolt akciót hajtott végre, majd hét embert gyanúsítottként hallgatott ki.

A hatóság közreműködésével több száz millió forint értékben biztosítottak vagyontárgyakat. A nyomozó főügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és indítványozza letartóztatásukat – áll a közleményben.

The post Korrupciós bűncselekmények miatt vett őrizetbe ügyvédeket appeared first on .

A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük a független újságírók megfélemlítését és zaklatását, az összes őrizetbe vett sajtómunkást szabadon kell engedni, a többi politikai fogollyal együtt – írta szerdai sajtóközleményében Peter Stano az Európai Unió Külügyi Szolgálatának szóvivője.

Stano közleményében összefoglalta: az elnyomó fehérorosz rezsim – mint hangsúlyozta – újra lecsapott a független újságírókra és médiaorgánumokra, kedden a TUT.by internetes hírportál 15 munkatársát tartóztatták le a fehérorosz hatóságok, többek ellen bűnvádi eljárás indult, irodáikat, lakásaikat átkutatták, a honlapot letilttatták.

Kijelentette: fehérorosz hatóságok legutóbbi fellépései más független médiaorgánumok ellen, azt jelzi, hogy a minszki vezetés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a véleménynyilvánítás szabadságát. Példaként említette, hogy a rendvédelmi szervek pár nappal ezelőtt őrizetbe vették Alekszandr Burakovot a német közszolgálati adó a Deutsche Welle riporterét, Vlagyimír Lapcevicset a Mogilev Region helyi hírportál újságíróját, és Tatjána Kapitonova szabadúszó médiamunkást.

“Az EU felszólítja a fehérorosz hatóságokat, a békés tüntetőkkel, az emberi jogok védelmezőivel, a kisebbségek képviselőivel, valamint a politikai ellenzék tagjaival szembeni erőszak és elnyomás megszüntetésére” – írta a szóvivő. Hozzátette: Az emberi jogi visszaélések nem maradhatnak büntetlenül, az unió a nemzetközi közösséggel együtt erőfeszítéseket tesz, az elkövetők elszámoltatása érdekében.

“Az EU továbbra is a fehérorosz nép mellett áll és továbbra is támogatja a civil társadalmat és a független médiát” – húzta alá.

The post Uniós szóvivő: A fehérorosz hatóságoknak be kell szüntetniük az újságírók megfélemlítését appeared first on .