Biztonságpolitika

Az Európai Bizottság 700 ezer eurós humanitárius támogatást nyújtott a fehérorosz határon rekedt, kiszolgáltatott helyzetben lévő menekülteknek – közölte az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete.

Első körben a bizottság 200 ezer eurót utalt át a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC). Ez a támogatás az IFRC által kezelt Katasztrófavédelmi Sürgősségi Alaphoz való átfogó uniós hozzájárulás részét képezi, amit a Fehérorosz Vöröskereszt segélyszervezethez juttatnak el.

A bizottság további félmillió euró finanszírozást is mozgósított, és egyeztetést folytat az unió humanitárius partnerszervezeteivel a pénzeszközök felhasználása érdekében.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós arra kérte a humanitárius szervezeteket, hogy a támogatást folyamatosan juttassák el a menekültek és menekültek e nagyszámú csoportjához. Az “Európai Bizottság készen áll arra, hogy a sürgős szükségleteket fedező finanszírozást nyújtson, amint a humanitárius partnerszervezetek hozzáférése a határokon rekedt menekültekhet akadálytalan lesz” – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke Twitter-üzenetében hangsúlyozta: “Európa a fehérorosz határon rekedt emberek oldalán áll, készek vagyunk többet is tenni értük”. “A fehérorosz rezsimnek azonban fel kell hagynia azzal, hogy embereket csal csapdába és életveszélybe sodorja őket” – hívta fel a figyelmet az elnök.

Az EU által biztosított segély élelmiszereket, takarókat, higiéniai és elsősegélycsomagokat és azok szállítását fogja fedezni.

The post Lengyel menekültválság: az EU 700 ezer eurós segélyt ad appeared first on .

Ideiglenes belépést kell biztosítani az Európai Unió területére a lengyel-fehérorosz határ fehérorosz oldalán rekedt embereknek – mondta Wolfgang Schäuble, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa egy közölt interjúban.

A szövetségi parlament (Bundestag) volt elnöke a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) hírportálján megjelent interjúban felidézte, hogy az egykori NDK vezetése az 1980-as években tamil menekülteket utaztatott be Sri Lankáról az egykori Nyugat-Berlinbe, hogy így gyakoroljon nyomást a nyugatnémet kormányra.

Kiemelte, hogy “a diktatúrák sajnos gyakran visszaélnek a menekültekkel, a nyomásgyakorlás eszközeként” használják őket. Ebben van egyezés az NDK-s példa és az Európai Unió (EU) külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult helyzet között – mondta.

A hetek óta tartó válságban “az EU alapvetően helyesen cselekszik” – tette hozzá, kifejtve, hogy minden érintett országot meg kell győzni arról, hogy állítsa le a közel-keleti menekülteket Fehéroroszországba szállító repülőjáratokat, Lengyelországnak pedig segítséget kell nyújtani a határ ellenőrzéséhez.

Mint mondta, “gyors, humanitárius megoldás szükséges a kétségbeesett embereknek, akiket az embercsempészek bántalmaznak, és akik megalázó körülmények között várakoznak a határon”.

A német politikus szerint ez azt jelenti, hogy “biztosítani kell ezeknek az embereknek az ideiglenes belépést az EU-ba”, és gyorsan le kell folytatni a menekültügyi eljárásokat a jogállásuk tisztázása és “a nem politikai üldözöttek hazatelepítése érdekében”.

Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy “ez egy egyszeri, kivételes helyzet”, egy “humanitárius gesztus”, amely “nem nyit állandó alternatív bejutási lehetőséget Európába” — húzta alá Schäuble. Arra a kérdésre, hogy miért tartja mindezt fontosnak, kiemelte, hogy “egyértelműen elkötelezettek vagyunk a menedékjog és a Genfi Menekültügyi Egyezmény mellett, de csak akkor tudjuk biztosítani a toleranciát és a befogadókészséget Európában, ha fenntartjuk a rendezett eljárást, és nem veszítjük el a kontrollt az Európába irányuló bevándorlás felett”.

Hozzátette: “teljesen helyes volt az a 2015-ös döntés, hogy befogadunk harmincezer menekültet Budapestről”, de “utólag visszatekintve” látható, hogy “nem sikerült szembeszállnunk azzal a hamis üzenettel, hogy most már bárki jöhet Németországba”, függetlenül attól, hogy valóban éri-e üldöztetés.

“Ez nem történhet meg velünk újra Fehéroroszországgal” – jelentette ki Schäuble. Ugyanakkor – tette hozzá – “nem hagyhatjuk magára a lengyeleket, mert az emberek nyilvánvalóan tovább akarnak menni, különösen Németországba, Franciaországba vagy Hollandiába”.

Aláhúzta: “természetesen segítenünk kell a rászorulókon, de nem úgy, hogy mindannyiukat Európába hozzuk”, különben “mi magunk is elveszítjük a rend, a stabilitás és a biztonság garantálásának képességét”.

A lengyel-fehérorosz EU-s külső határon kibontakozott migrációs hullám az Európai Bizottság szerint összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt a minszki rezsim ellen nyáron bevezetett EU-s szankciókkal, és államilag finanszírozott embercsempészetet jelent.

Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. A napokban több ezren gyűltek össze a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. Az illegális határátlépések száma hetek óta emelkedik. A lengyel kormány több mint tízezer katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

The post Lengyel menekültválság: Wolfgang Schäuble szerint ideiglenes belépést kell biztosítani a menekülteknek appeared first on .

A menekültek délelőtti visszavonulása után újabb tábor keletkezett a Kuznica Bialostocka-Bruzgi lengyel-fehérorosz határátkelőnél, s a határkerítés fehérorosz oldalán filmes stábok is láthatók – közölte a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője, Stanislaw Zaryn.

A külföldiek egy része megközelíti a kerítést a keddi határostrom helyszínén – olvasható Zaryn Twitter közösségi honlapján, amelyen a leírt helyzetet megelevenítő videofelvételek is találhatók. A szóvivő szerint pszichológiai harc zajlik a határon, ezt az állítást például olyan felvételekkel támasztotta alá, amelyeken egy fotóriporter a közeli sátrakból a kerítéshez hozott gyermekeket fényképez.

A bezárt kuznicai határátkelőnél kedden a menekültek megostromolták a lengyel határt, köveket és hanggránátokat használtak, a lengyel oldalról pedig vízágyúkat és könnygázt vetettek be.

Szerda délelőtt a lengyel hatóságok közölték: a menekültek elhagyják a határátkelő környékét, a fehérorosz oldalon buszokra szállnak fel és ismeretlen helyre távoznak. Egyúttal nem zárták ki, hogy a külföldieket más helyre viszik, ahol esetleg tábort vernek, és újabb határátkeléssel próbálkoznak.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter szerda reggel egy rádióinterjúban úgy ítélte meg, hogy a határon fennálló válság hónapokig, netán évekig húzódhat el.

Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon több mint 33 ezer határsértési kísérletet regisztráltak. A feszültség a múlt hét elején éleződött ki, amikor Kuznica Bialostockánál nagyobb tömeg bevándorlót kísértek a határhoz fehérorosz egyenruhás fegyveresek. Azóta lengyel becslések szerint három-négyezer illegális bevándorló tartózkodik a határvonal mentén, ők az utóbbi napokban többször próbáltak tömegesen áttörni a határon.

A határszakaszon a lengyelek a jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emelnek. A határ menti térségben november végéig rendkívüli állapot van érvényben. A szejm a határőrizeti törvény módosításáról szavaz, mely lehetővé tenné a bejárási tilalom meghirdetését a térségben, és szabályozná az onnan jelenleg kitiltott újságírók munkáját is.

The post Lengyel menekültválság: új tábor keletkezett a kuznicai határátkelőnél appeared first on .

A NATO kicsit lassan reagált a mesterséges intelligencia (AI) fejlődésére, de soha nincs későn felgyorsítani az iparági megoldások alkalmazását – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a római NATO-Ipari Fórumon.

A fórum – a minisztérium magyarázata szerint – az iparral folytatott stratégiai párbeszéd elsődleges helyszíne a NATO védelmi képességeinek tervezéséről, fejlesztéséről és megvalósításáról. A miniszter a fórumnak abban a panelbeszélgetésében vett részt, amely a mesterséges intelligenciának az autonóm fegyverrendszerekben történő alkalmazásáról szólt.

“A fő kérdés az, hogy az AI civil területen alkalmazott megoldásait hogyan lehet a hadiipar, a védelem területén is alkalmazni, és hogy a NATO mint szövetség – nem pedig a tagországok külön-külön – a maga szempontjából hogyan reagál az AI fejlődésére” – mondta Palkovics.

“Az egész konferencia pedig arról szól, hogy a NATO az innováció területén hogyan tud versenyképes maradni a világ más katonai hatalmaival szemben. Ezzel kapcsolatban elhangzott az egyik előadáson, hogy innováció szempontjából a világ legjobb egyetemeinek jelentős része – 20-ból 15 – NATO-tagországokban van. Ezenkívül az innováció szempontjából fontos startup cégek jelentős része is a szövetség tagországaiban működik, tehát semmi okunk nincs azt gondolni, hogy a NATO ezen a területen ne lenne versenyképes a világ bármely más katonai hatalmával” – jelentette ki a miniszter.

A NATO védelmi minisztereinek kétnapos októberi tanácskozásán Jens Stoltenberg főtitkár bejelentette: fontos lépéseket tettek a védelmi képességek növelése érdekében egy új, az innováció felgyorsítását célzó kezdeményezés (angol betűszóval DIANA) elindításával, és az ehhez kapcsolódó alap megteremtésével. Ennek révén a civil iparban született kutatási eredményeket a hadiipar területén is hasznosítani szeretnék, hogy a NATO ne maradjon le a biztonság szempontjából kulcsfontosságú, legújabb technológiákról.

Stoltenberg akkori tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak a szövetségnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó első stratégiájában is.

The post A NATO felgyorsítja a mesterséges intelligencia megoldásainak alkalmazását appeared first on .

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat három férfi, köztük két egykori rendőr ellen a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsánál.

Központi Nyomozó Főügyészség közleményben azt írta, hogy 2019 májusában a két rendőr határrendészeti járőrszolgálatot látott el Hajdú-Bihar megyében, amikor egy két település közötti útszakaszon megállítottak egy fát szállító pótkocsit vontató járműszerelvényt. A rendőrök intézkedni kezdtek a járművet vezető 49 éves férfival szemben és közölték vele, hogy szabálysértést követett el, mert a járműszerelvénnyel az adott úton nem közlekedhetne.

Amikor az egyik rendőr az intézkedés helyszínéről kissé eltávolodott, a másik rendőr felajánlotta a férfinak, hogy ha pénzt ad nekik, akkor elkerülheti a szabálysértési eljárást és a szankciót. A férfi ebbe beleegyezett és megkérdezte, mennyit adjon, amire a rendőr azt válaszolta, hogy “mindkettőjüknek elegendőt”.

A férfi ezután a neki korábban visszaadott forgalmi engedélybe rejtve, egy tízezer forintos bankjegyet adott át a rendőrnek, aki a pénzt magához vette, majd azt társának adta, aki ezzel egyetértve, azt kabátjának belső zsebébe tette. A sofőr a történteket távozása után jelezte főnökének, aki minderről értesítette a rendőrök elöljáróit, akik egy ellenőrzés keretében megtalálták náluk a jogtalan előnyként elfogadott bankjegyet.

A korrupciós pénzt átadó férfi a nyomozás során beismerő vallomást tett, míg a két rendőr – akiknek azóta megszűnt szolgálati jogviszonya – tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az ügyészség vádiratában a vesztegető férfival szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, míg a volt rendőrökkel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta – áll a közleményben.

The post Vádat emeltek két egykori rendőr ellen korrupció miatt appeared first on .

Leállították a lengyel rendvédelmi erők a Kuznica Bialostocka határátkelőnél kedd délelőtt megkezdődött ostromot, amely során a migránsok köveket és hanggránátokat használtak, a lengyel oldalról pedig vízágyúkat és könnygázt vetettek be, a határt védők közül hárman megsérültek – közölte a lengyel média.

A lengyel határőrség kedd délelőtt közölte: a kuznicai határátkelő fehérorosz oldaláról migránsok támadják a lengyel rendvédelmiseket. Kora délutáni órákban Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője a Twitter közösségi fiókján megírta: leállították a támadások első hullámát.

Rendőrségi közlés szerint az ostrom több mint két órán át tartott. A lengyel nemzetvédelmi tárca szerint a külföldiek köveket, valamint a fehéroroszoktól kapott hanggránátokat dobáltak a lengyelek felé.

A támadás “az elejétől a végéig” elő volt készítve – mondta el a térségbeli rendőrségi szóvivő, Tomasz Krupa, hozzátéve, hogy a legagresszívabb személyek arca el volt takarva, és zsákokba előkészített köveket szállítottak nekik folyamatosan, a hanggránát- és a kővetéshez pedig csúzliszerű tárgyakat is használtak.

A lengyel hatóságok három sérültről számoltak be. Stanislaw Zaryn közlése szerint egy lengyel rendőr komoly fejsérülést szenvedett. Később a határőrség is közölte, hogy kórházba szállítottak egy tisztviselőnőt, akit kővel találtak el. A nemzetvédelmi tárca pedig egy arcán megsérült katonáról adott hírt.

A tárca azt is megerősítette, hogy lengyel oldalról vízágyúkat és könnygázt vetettek be. A közszolgálati rádió arról számolt be, hogy az ostrom után a migránsok a fehérorosz fegyveresek kíséretében visszavonultak a határátkelő környékére. A lengyel oldalon tart a készenlét.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. A fehérorosz-lengyel határon a múlt hét elején éleződött ki a feszültség, amikor nagyobb tömeg bevándorlót kísértek a határhoz fehérorosz egyenruhás fegyveresek. Azóta lengyel becslések szerint 3-4 ezer migráns tartózkodik a határvonal mentén.

Az utóbbi napokban többször próbáltak tömegesen áttörni a határon, miközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt a lengyel határőrség jelentései szerint.

The post Lengyel menekültválság: leállít a határostrom Kuznica Bialostocka határátkelőnél appeared first on .

Hszi Csin-ping kínai elnök a békés együttélést és a mindkét fél számára előnyös együttműködést jelölte ki az amerikai-kínai kapcsolatok céljaként azon az egyeztetésen, amelyet pekingi idő szerint kedd reggel videókapcsolaton keresztül folytatott Joe Biden amerikai elnökkel – írta a virtuális csúcstalálkozóról a Hszinhua kínai állami hírügynökség az államfőt idézve.

Tudósításában kiemelte, hogy a két elnök két részletben tartott megbeszélése “nyílt hangvételű, építő jellegű, tartalmas és eredményes” volt.

Hszi hangsúlyozta: a két országnak tisztelnie kell egymást, és belügyei megfelelő kezelése mellett teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségeit is. Elismerve, hogy a két fél közötti nézetkülönbségek elkerülhetetlenek, a kínai elnök azt szorgalmazta, hogy mindkét részről szükséges lépéseket tenni a kezelésükre, illetve a nézetkülönbségek kiéleződésének elkerülésére. Kínát és az Egyesült Államokat két hajóhoz hasonlította, amelyeket biztos kézzel kell kormányozni, hogy ne veszítsék el a megfelelő sebességet és irányt, együtt haladhassanak előre ahelyett, hogy összeütköznének.

“A következő ötven évben a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eleme, hogy Kína és az Egyesült Államok megtalálja a helyes utat a békés együttélésre” – idézte a Hszinhua a kínai elnököt, aki hozzátette, hogy “bármit, amit egy politikus tesz ennek elősegítésére vagy hátráltatására, azt lejegyzik majd a történelem részeként”.

Hszi kézzelfogható lépések megtételére szólította fel az amerikai elnököt, Bidennek szerinte tartania kell magát azon kijelentéséhez, hogy nem törekszik új hidegháborúra. Leszögezte: Kína készen áll arra, hogy egyeztetéseket és együttműködést folytasson az Egyesült Államokkal egyebek mellett a gazdasági fejlődés, az energia, a hadügyek, az oktatás, a technológia, a kibertér és a környezetvédelem területein. Hszi úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás válhat a kínai-amerikai kapcsolatok új fókuszpontjává. Az előzményekhez tartozik, hogy két ország a múlt héten, az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be.

A vírtuális csúcstalálkozón a várakozásoknak megfelelően szóba került Tajvan kérdése is. Hszi figyelmeztette amerikai kollégáját, hogy amennyiben a Tajvan függetlenségét pártoló erők átlépnek egy bizonyos határt, Peking határozott intézkedések megtételére kényszerül. A Hszinhua jelentése szerint Biden megerősítette Washington elkötelezettségét az egy Kína elve mellett, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem támogatja Tajvan függetlenségét. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy fennmarad a Tajvani-szoros békéje és stabilitása.

A kínai elnök leszögezte: országa nem helyesli, hogy az emberi jogokra hivatkozva beavatkozzanak más országok belügyeibe.

Hszi a koronavírus-járvány megjelenése óta nem hagyta el országát, ezért szervezték meg a csúcstalálkozót videókapcsolaton keresztül. Biden hivatalba lépése óta a két elnök már két alkalommal egyeztetett egymással telefonon.

A két ország között az utóbbi időszakban a viszony egyre feszültebbé vált elsősorban a Kína által saját területének tekintett Tajvan, továbbá egy sor egyéb kérdés kapcsán. Vita van köztük például az északnyugat-kínai Hszincsiangban élő, muszlim vallású ujgurok emberi jogi helyzete, a hongkongi szabadságjogok korlátozása, valamint Kína dél-kínai-tengeri területi követelései miatt is.

The post Peking: a kínai elnök a békés együttélést jelölte ki a kínai-amerikai kapcsolatok egyik céljaként appeared first on .

A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba – mondta amerikai idő szerint hétfőn este Joe Biden amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott virtuális csúcstalálkozón.

“Felelősséggel tartozunk a világ és a népeink iránt” – fogalmazott Biden, aki a személyes találkozót előnyben részesítette volna, de a kínai vezető a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el országát.

Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy legközelebb személyesen találkozhat kínai hivatali partnerével, és hogy “nyílt beszélgetést” folytatnak majd az emberi jogokról és a biztonsági kérdésekről is.

Biden hangsúlyozta, hogy minden országnak “ugyanazon szabályok szerint kell játszania”. Jelezte, hogy a találkozón felvet olyan kérdéseket is, amelyekkel kapcsolatban az Egyesült Államok tisztviselői “aggályaikat fejezték ki”.

A két vezető közötti virtuális találkozó az Egyesült Államok és Kína közötti feszült viszony közepette jött létre. A Biden-adminisztráció többször bírálta Pekinget az északnyugat-kínai ujgur kisebbség erőszakos elnyomása, a hongkongi demokratikus tiltakozások elfojtása, valamint a Tajvan elleni katonai agresszió miatt. A kínai kormány tagjai pedig azt kifogásolták, hogy Washington beleavatkozik az ázsiai ország belső ügyeibe.

A videókapcsolaton keresztül tartott magas szintű találkozón, a Fehér Ház Roosevelt-termében az amerikai elnökhöz csatlakozott többek között Antony Blinken külügyminiszter, Janet Yellen pénzügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is.

“Rettenetesen sok időt töltöttünk azzal, hogy beszélgessünk egymással, és remélem, ma este is tudunk őszintén beszélgetni” – mondta Biden, aki arra utalt, hogy a két vezető jól ismeri egymást, ugyanis többször is találkoztak személyesen, amikor mindketten alelnökök voltak. “Világosnak és őszintének kell lennünk azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet, és együtt kell dolgoznunk azokon az ügyeken, ahol az érdekeink találkoznak. Különösen olyan létfontosságú globális kérdésekben, mint a klímaváltozás” – fogalmazott az amerikai elnök.

Hszi azt mondta Bidennek, hogy mindkét félnek javítania kell a kommunikációján. “Készen állok arra, hogy együtt dolgozzunk elnök úr, hogy konszenzust alakítsunk ki, aktív lépéseket tegyünk, és a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat pozitív irányba mozdítsuk el” – mondta a kínai elnök, aki “öreg barátjának” nevezte Bident.

Szakértők szerint a mostani találkozó fényt deríthet Biden Kínával kapcsolatos elképzeléseire. Az amerikai elnök ugyanis korábban célként fogalmazta meg a kínai befolyás ellensúlyozását, valamint Peking “lekörözését a világ színpadán betöltött szerepében”. A Biden-adminisztráció ugyanakkor együtt kíván működni Kínával a globális felmelegedés megfékezésében és a globális egészségügyi problémák megoldása érdekében. Az amerikai tisztségviselők nem fogalmaztak meg konkrét eredményekkel kapcsolatos várakozásokat a találkozó előtt, mondván Biden szándéka az, hogy elmélyítse a kommunikációt Kínával.

The post Biden: a cél, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba appeared first on .

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kér az ügyészség arra a férfira, aki az elsőfokú ítélet szerint 2004-ben meggyilkolt egy 77 éves makói asszonyt és 51 esztendős lányát – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség helyettes szóvivője.

Lajkó Szilvia közölte, a vádlottat a Szegedi Törvényszék különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtotta azzal, hogy legkorábban harminc év után bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítélet szerint a férfi 2004 novemberében Makón, a 77 éves sértett által egyedül lakott ház melléképületében elrejtőzött, majd az oda érkező idős nőt egy vascsővel brutálisan bántalmazta. Az asszony az ütésektől magatehetetlen állapotban a földre zuhant. Rövid időn belül a sértett 51 éves lánya is megérkezett az ingatlanba, ahol összetalálkozott a férfival, és dulakodni kezdtek. A vádlott a fiatalabb sértettet egy késsel nyakon szúrta, majd a vascsővel őt is durván bántalmazta. A férfi nem sokkal később az ártalmatlanná tett sértettek nyakát elvágta és elmenekült az ingatlanból.

A mórahalmi járásban élő, nőtlen, gyermektelen, vagyontalan, hajléktalan vádlottat tavaly februárban fogta el a rendőrség.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a kiemelkedően súlyos élet elleni bűncselekményt elkövető férfival szemben a lehető legszigorúbb büntetést kell kiszabni – közölte az ügyész.

The post Tényleges életfogytiglant kaphat a makói kettősgyilkos appeared first on .

Kilenc és fél év fegyházbüntetést szabott ki első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy többszörösen büntetett férfire, aki tavaly augusztusban az V. kerületben megtámadott egy 75 éves nőt és kitépte a nyakából az arany láncát – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közölte: a 35 éves férfi egy belvárosi társasházban támadt rá az időskorú nőre, megragadta a nyakát, fojtogatni kezdte, majd letépte a nyakában lévő 200 ezer forint értékű arany láncot és megpróbált elmenekülni.

A sértett a támadáskor elejtette bevásárlószatyrait és elesett a lépcsőn, ami miatt könnyebb sérüléseket szenvedett. Ezután felállt, kilépett a társasházból és segítségért kiabált. Járókelők figyeltek fel a sietősen távozó férfire, utána futottak, majd mindvégig követték őt, miközben értesítették a rendőröket – írta a főügyész, hozzátéve: a vádlott menekülés közben a nyakláncot egy díszfa tartójába dobta.

A rendőrök a férfit egy hotel parkolóházában, egy gépkocsi alatt találták meg és fogták el. Az ékszert a sértettnek visszaadták.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettében, ezért őt mint többszörös és különös visszaesőt 9 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható – írta közleményében a főügyész.

Az ítélet nem jogerős.

The post Kilenc és fél év fegyház az anyakláncrablónak appeared first on .

Óva intette újabb hidegháború kialakulásától Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamait csütörtökön, az együttműködés Wellingtonban megrendezett, virtuális fórumán videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.

Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint beszédében a kínai elnök hangsúlyozta: az ázsiai és csendes-óceáni térségnek nem szabad visszaesnie a hidegháborús időszak összetűzéseibe és széttagoltságába. “Az ideológiai határvonalak kijelölésére, valamint geopolitikai csoportosulások kialakítására tett kísérletek kudarcra ítéltek” – fogalmazott.

Hszi kijelentette: Kína elkötelezett marad a reform és nyitás előmozdítása mellett annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. A térségnek pedig – vélekedett – biztosítania kell az ellátási lánc működését, és folytatnia kell a kereskedelem és a befektetések liberalizálását. A kínai elnök mindazonáltal elsődleges feladatként a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint a járvány utáni helyreállítást jelölte ki.

Hszi a tervek szerint szombaton videókonferencián vesz majd részt a csendes-óceáni térség vezetőivel. A virtuális esemény részvevője lesz továbbá Joe Biden is. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi és Biden rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet.

Az Egyesült Államok és Kína szerdán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be. Míg azonban a klímavédelem terén hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, az ázsiai és csendes-óceáni térség a két nagyhatalom közötti feszültség egyik fő forrását jelenti. Kína októberben rekordszámú harci gépet küldött Tajvan légvédelmi zónájába, amerikai részről pedig ennek kapcsán többször születtek olyan nyilatkozatok, miszerint esetleges támadás esetén az Egyesült Államok segítséget nyújtana a szigetnek a védekezésben.

Tajvan mellett Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Szeptemberben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália új, védelmi és biztonsági szervezet létrehozását jelentette be az indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítására. A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Peking elítélte a szervezet létrehozását, “hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.

The post Óva intett újabb hidegháborútól a kínai elnök appeared first on .

Marsai Viktor írt egy elemzést a Takuba műveletbe történő magyar hozzájárulás kapcsán, részletek alább. A konkrét magyar részvételről kevés van, cserébe bőven a politikai és biztonsági helyzetről és a szembenálló erőkről

Még egy poszt Maliról. A Barkhane művelet lezárása folyamatban van, két újabb bázisról vonultak ki (Tessalit, Kidal) Észak-Maliból. A cikk érdekessége (nekem) a francia jelenlét átalakításának rövid és világos megfogalmazása 4 pontban:

1) the training and advice of the local armed forces, via the French elements in the Sahel. Senegal [EFS] and the French Forces in Côte d'Ivoire [FFCI], 2) combat support, provided by the European grouping of special forces "Takuba", 4) "reassurance" for the benefit of allied and partner forces, in particular with air assets, 3) and the pursuit of targeted actions against executives of jihadist organizations.Innen már jobban látszik a Takuba művelet helye a francia elképzelésekben.
A francia jelenlétet Gao-ba (Észak-Mali) és Niamey (Niger) fogják összevonni, harmadikként Timbuktuból lesz még kivonulás.
A cikk további része arról szól, hogy micsoda logisztikai menetet hajtottak végre a franciáj Gaoból, mert az egyik város 400 km-re a másik 700 kmre van állandó fenyegetettség mellett, hogy aztán 48 óra alatt összecsomagolják több tucatnyi teherautóra a technikát és visszainduljanak. (A bázisok a malii hadsereghez kerültek át)
A cikk végén külön foglalkozik a Wagner csoporttal, mert szárnya kapott, hogy a kormánya megegyezne velük, amire a franciák kivonulást, az EU meg szankciókat ígértek be. Elég zavaros lesz, ha jönnek az oroszok, mert valahogy laikusként úgy érzem, ez nem csak üres pletyka volt.http://www.opex360.com/2021/11/16/barkhane-a-transfere-la-base-de-tessalit-a-larmee-malienne-qui-espere-une-aide-militaire-russe-accrue/

Jogerősen tizenkét és fél év fegyházbüntetésre ítélt a Győri Ítélőtábla egy férfit, aki Kolumbiából és Ecuadorból hozott, illetve hozatott kokainnal kereskedett, Szombathelyen pedig bordélyházat üzemeltetett – közölte a Győri Fellebbviteli Főügyészség.

A férfit kétrendbeli, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem, prostitúció elősegítése és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében találták bűnösnek. A vádlott élettársát jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem és prostitúció elősegítésének bűntette miatt hét év fegyházra ítélték.

A férfi és élettársa részben Magyarországon vásárolt, részben Dél-Amerikából behozott kábítószerrel kereskedett és ebből tett szert rendszeres jövedelemre. Az egyik esetben a férfi mintegy másfél kilogramm kokain behozatalára kérte meg egy nőismerősét, akit viszont Kolumbia és Magyarország között, Németországban lelepleztek és elítéltek.

Egy másik esetben a férfi bankhitelből finanszírozta négykilónyi kokain beszerzését Ecuadorban, és megszervezte a drog hazahozatalát is. A kábítószert azonban Győr-Moson-Sopron megyében lefoglalták. Az élettársak mindemellett bordélyházat is üzemeltettek Szombathelyen, amelyben legalább tizenkét nő nyújtott szexuális szolgáltatásokat, úgy, hogy a bevétel felét tarthatta csak meg.

Mindezeken túl a férfi engedély nélkül tartott pisztolyt és lőszereket. A nő a férfi “irányítása alapján, érzelmi és gazdasági függésben követte el a terhére rótt bűncselekményeket” – olvasható a közleményben.

The post Kokainkereskedő, bordélyház-üzemeltető férfit ítéltek 12,5 évre appeared first on .

A világ vezető gazdaságait tömörítő G20 idén is megtartotta az éves csúcstalálkozóját. Az olasz elnökség olyan aktuális témákat készített elő tárgyalásra, mint a klímaváltozás kérdése, az energiaellátás zöldebbé tétele, az ellátási láncok biztonsága és a már állandósult témaként megjelenő koronavírus okozta gazdasági visszaesésből történő talpraállás. A kormányközi fórum már több évtizedes múltra tekint vissza, ez alatt az idő alatt sikerült olyan átfogó problémakörökre megfelelő választ adnia, mint a 2008-as világválság. Vajon még mindig rendelkezik valós eredményeket hozó képességekkel a G20 és sikerült-e ezeket korunk kihívásainak megoldása érdekében megfelelően alkalmaznia?  Történelmi kitekintő

Ahhoz, hogy megértsük a G20 működését, meg kell vizsgálni a G7 létrejöttét, amelyből kifejlődött a húsz országot felölelő kormányközi szervezet. Az 1970-es évek gazdasági megrázkódtatásai, mint  a Bretton Woods-i rendszer összeomlása és az olajválság, arra a következtetésre juttatták a világ vezető gazdasági hatalmait, hogy szükség van egy egyeztető fórumra, ahol az érdekeket és célokat megfelelő módon tudják harmonizálni. A kezdetben az Egyesült Államokat, Nagy Britanniát, Franciaországot, Japánt, a Német Szövetségi Köztársaságot, Franciaországot és Olaszországot magába foglaló csoport 1975-ben a Rambouillet-i találkozót követően kiadott egy 15 pontból álló nyilatkozatot, amely azonosította azokat az alapvető célokat, melyek mentén a részes országok együtt kívántak működni. Az itt megfogalmazott alapvető célok máig részét képezik a tárgyalások programpontjainak, ezek magukban foglalnak olyan kérdésköröket, mint az energiaellátás biztonsága, a nemzetközi monetáris rendszer stabilitása, munkanélküliség csökkentése, a vámok mértékének csökkentése és szabályozása. A későbbiek során ugyanezen területek továbbfejlesztését fedi le a G20 tevékenysége. Egy évvel később Kanada is csatlakozott a kezdeményezéshez, így valósult meg a ma ismert G7. Az Európai Közösségekkel az 1977-es londoni csúcson kezdődött meg az együttműködés, ettől kezdve az Európai Tanács és az Európa Bizottság elnöke is részt vett meghívott vendégként az egyeztetéseken. Az 1980-as években a Szovjetunió afganisztáni intervenciója és az Irak-Irán között kirobbant háború jelentette kihívások eredményeként a G7 tárgyköre kibővült a kül- és biztonságpolitikával. Ezt a tendenciát megfigyelhetjük a G20 országok esetében is, mivel ahogy a G7, úgy a húsztagú szerveződés is egyre inkább felismeri, hogy korunkban a gazdasági folyamatok zavartalan működését több területről is érhetik fenyegetések, ezeket a dimenziókat pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni. 

Válságoktól övezve

A kezdeti időszakban a G7 megfelelően el tudta látni a globális gazdasági folyamatok koordinálását. Az 1990-es években azonban olyan kihívásokkal szembesültek a fórum országai, amelyeket nem voltak képesek kívülről önállóan kezelni. A G7 országok kevés hatással tudtak lenni a krízisekre azok kezdeti szakaszaiban, s az így keletkező negatív hatások sem kerülték el őket. 

Elsőként jelentkezett az 1994-es mexikói peso válság, avagy ismertebb nevén a Tequila válság. A válság azzal kezdődött, hogy a mexikói állam megszüntette a peso dollárhoz kötött árfolyamát, és lebegő árfolyamrendszerre tért át, kitéve valutáját a piaci viszonyoknak. Mivel az országba befolyó közvetlen külföldi tőkebefektetés nagy része G7 országokból érkezett- elsődlegesen Kanadából és az Egyesült Államokból- a leértékelődő peso miatt megnövekedett kockázat és növekvő veszteségek miatt szükségessé vált a beavatkozás. Az IMF, a Federal Reserve és a Bank of Canada biztosított külső pénzügyi támogatást, ezzel kisegítve Mexikót. A tőkebefektetések mellett Kanada és az USA érdekelt volt még az egyes mexikói kereskedelmi bankok által rendelkezésükre bocsájtott banki betétek kezelésében is, így többszörösen kitetté váltak a válság hatásainak. 

Az évtized másik nagy horderejű gazdasági megrendülése az 1997-es ázsiai pénzügyi válság volt. Ekkoriban a délkelet-ázsiai régió egy kifejezetten stabil és dinamikusan fejlődő térségnek számított. Az infláció mértéke 10% alatt volt, és az államadósság szintje is kezelhető szinten mozgott, néhol csökkent is. A nagymértékű növekedés főleg az erős export központú kereskedelemnek és a külföldről érkező befektetéseknek volt köszönhető, amelyhez szükséges volt a dollárhoz kötött árfolyam alkalmazása. A válság kiváltó okai többek között a nagy mennyiségű beáramló pénz miatt kialakuló buborék és a thai valuta, a bát lebegő árfolyamrendszerre való áttérése voltak. A bát 20%-os gyengülésének következtében a külföldi befektetők elkezdték kivonni befektetéseiket az országból, ezzel megingatva az ország gazdaságának egyik pillérét. A kialakuló pénzügyi pánik átterjedt a szomszédos országokra: Malajziára, a Fülöp-szigetekre és Dél-Koreára. A helyzetet az IMF által nyújtott több milliárd dolláros mentőcsomagoknak sikerült konszolidálni. 

Ahogy a korábbi mexikói válságban, a G7 országok itt is veszteségeket szenvedtek el, valamint a nemzetközi gazdasági rendszer is megrendült az olajárak megemelkedése miatt. A válság továbbá arra is rávilágított, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb részét teszik ki a globális termelésnek. Ezek a feltörekvő gazdaságok pedig a bővülő külföldi befektetések és a kereskedelmi kapcsolataik szélesedése miatt bekerülnek a globalizáció vérkeringésébe, ezzel létrehozva egyfajta interdependeciát. A G7 ezt felismerve a bővítés útjára lépett. Egyértelmű volt, hogy a nemzetközi gazdasági tér meghatározóvá váló szereplőinek motivációit nem lehet külsőleg megismerni, vagy döntéseikre hatással lenni. Ennek hatására megszületett a döntés egy új informális egyeztető csoport létrehozásáról, amely a világ egyes régióiból a fejlett és iparosodott államokat gyűjti össze. 

1999 decemberében sor került az első találkozóra Berlinben. A tagok Argentína, Ausztrália, Brazília, Kína, India, Indonézia, Mexikó, Koreai Köztársaság, Oroszország, Szaúd-Arábia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Törökország lettek, kiegészülve a meglévő G7 csoporttal és az Európai Uniót képviselő Tanács és Bizottság elnökökkel. Állandó meghívottként jelen vannak a nemzetközi szervezetek is, mint az ILO, a WTO, az ENSZ, a Világbank, az ASEAN, az Afrikai Unió, a NEPAD, egyedüli országként pedig Spanyolország. 

Működés és felépítés

A G20 fórumot általában évente rendezik meg, minden alkalommal más ország ad otthont a csúcstalálkozónak. Előfordulhatnak különleges esetek, mikor ad hoc kezdeményeznek gyűlést a világban zajló rendkívüli esemény vagy események hatására, ilyen volt például az idén október 12-én összehívott megbeszélés, amely az afganisztáni humanitárius helyzet megoldási lehetőségeit tárgyalta. Mivel a G20 csupán egy kormányközi egyeztető fórum, így nincsen állandó szervezete, sem titkársága, döntéseit konszenzusos alapon hozza. Mindig egy adott ország adja az elnökséget éves ciklusokban. Az Európai Uniós soros elnökséghez hasonlóan itt is működik a trojka rendszer, tehát a volt, aktuális és jövőbeli elnökség segíti egymás munkáját azért, hogy a felvállalt ügyek kapcsán kialakított tervek a maguk teljességében valósulhassanak meg. 

Eleinte a találkozók csak pénzügyminiszteri szinten zajlottak, a központi bankok elnökeinek részvételével. A 2008-as válság idején azonban George W. Bush a körülmények súlyára való tekintettel Washingtonba hívta a G20 országok állam- és kormányfőit, ez vált azóta az általános gyakorlattá, megtartva a miniszteri szintű egyeztetéseket. Ez utóbbi külön, a csúcsoktól függetlenül működik a fókuszterületek szempontjából releváns minisztériumok bevonásával. Ezeken a találkozókon az országok minisztériumai egyeztetnek a szakpolitikai kérdésekről, és kidolgozzák  javaslataikat, amelyeket majd az állam- és kormányfők hagynak jóvá és használják fel azt a közös álláspont kialakításához. Az aktuális agendát mindig az elnökséget betöltő ország állítja össze, amelyhez a már említett minisztériumok mellett az úgynevezett „Serpák” is segítséget nyújtanak. A Serpák az államfők személyes képviselői, akik különböző konferenciákon a megegyezések különböző változatait dolgozzák ki, ezzel meggyorsítva a tárgyalások menetét. Megnevezésük analógikus, utalva a nepáli népcsoportra, akik a Himalájára irányuló expedíciók segítőiként járulnak hozzá a csúcs eléréséhez.

Az évek során a döntéshozatal kibővült a hivatalos szakmai csoportok (official engagement groups) tanácsadói tevékenységével. Ezek a csoportok az egyes társadalmi aktorokat képviselik, így megtalálható gazdasági, civil, munkaügyi, tudományos és ifjúsági csoport is. Az utóbbi időszakban ez kibővült nők helyzetével és az urbanizációval foglalkozó szakmai csoportokkal. Ezek az elemek teljesen függetlenek a kormányoktól, és egy szélesebb szakmai kört vonnak be a döntéshozatalba, még ha csak tanácsadói jelleggel is. A felsorolt kategóriákba tartozó nem állami szereplők ténylegesen tudják befolyásolni a G20 által tárgyalt folyamatokat, így a velük való együttműködés hozzájárulhat a szervezet hatékonyabb működéséhez. 

Célok és a mögöttük rejlő tényleges súly

A G20 által megfogalmazott ambíciók sok esetben összecsengenek olyan más, hasonlóképpen gazdasági spektrumon belül mozgó szervezetek célkitűzéseivel, mint például az OECD. Így felmerül a kérdés, mi értelme is van a G7 és G20-hoz hasonló egyeztetéseknek. Mellettük szól, hogy bár nincsen kiépült szervezeti háttere vagy alapokmánya egyik formációnak sem, de éppen az informális jelleg teszi működőképessé, hiszen a keretek hiányában sokkal rugalmasabb reagálást tesz lehetővé. Erre jó példa a 2008-as válság, amikor megegyezés született a pénzügyi rendszer hosszútávú reformjáról és a kereskedelmi akadályok további lebontásáról a résztvevő országok között. A G20 súlyát támasztják alá azok az adatok is, hogy a benne foglalt államok a globális termelés 80%-át és a világ kereskedelmének 75 százalékát adják, mindezeken felül pedig a világ népességének kétharmada él az érintett országokban. A fórumon alkalom nyílik a multilaterális mellett a bilaterális találkozókra is, ezen felül pedig olyan, a nyugati politikai berendezkedés modelljétől eltérő országok is lehetőséget kapnak a másik féllel való egyeztetésre, amelyek vezetői és a nyugati országok képviselői ritkán találkoznának egymással az alkalmanként antagonisztikus ellentétek miatt. Ahogyan a G7-ek esetében is láthattuk, úgy a G20 is egyre inkább bővítette napirendi pontjainak körét és több, a nemzetközi békét és biztonságot is befolyásoló kérdés került előtérbe. Az elnökségek maguk is meghatároznak témákat, de előfordulnak olyan sürgető ügyek, amelyeket szintén a fórum tárgyal. Ilyen volt a 2017-es szíriai ideiglenes fegyverszünet feltételeinek és megkötésének a megvitatása és a 2008-as pénzügyi válság. Megfigyelhető, hogy vannak visszatérő kihívások, melyek kezelési módjáról szóló vita éveken át húzódhat. Az adóparadicsomok miatti bevételkiesés egy ilyen problémakör és már a 2017-es hamburgi csúcson is foglalkoztak vele. Az adóelkerülés jelenségére azonban az idei olaszországi csúcson adekvát választ tudtak adni a résztvevők, hiszen megegyezés született a 15%-os globális adóminimum bevezetéséről, ami főleg a nagy amerikai tech cégeket fogja érinteni, melyek kedvező adózási feltételeket kínáló helyszíneken hoztak létre irodákat. 

A római csúcs eredményei

Az olasz elnökség az idei megbeszélések középpontjába a gazdaságot és a COVID-19 járvány miatt állandósult egészségügyet helyezte. A kezdeti tervek alapján a tárgyalások során hangsúlyt kívántak fektetni a társadalmi reziliencia növelésére, amely magában foglalta a széleskörű információelérést, az oktatás magas színvonalának biztosítását és az egészségügyi ellátás biztonságát. Ezt a területet támogatnák szorosan a prosperációt megcélzó víziók, melyeknek a fő eszköze a magasabb szintű digitalizáció lenne. Az ehhez szükséges eszközök előállítása komoly externáliákkal jár, melyek miatt a digitalizáció akár ellentmondásos is lehet a gazdasági szférában meghatározott célokkal, mint a zöldebb és fenntarthatóbb fejlődés. A gazdasági elképzelések sorába illeszkedik még a koronavírus miatti gazdasági visszaesés elleni fellépés és az ehhez szükséges intézkedések. 

A klímaváltozással összefüggésben az a döntés született, hogy a 2015 párizsi egyezményben foglaltak alapján 1,5 fok körülire igyekeznek szorítani a globális felmelegedés mértékét. Az országok elkötelezték magukat, hogy megszüntetik a külföldön létesített szénerőművek építését, ez azonban nem vonatkozik a belföldi létesítmények létrehozására. A karbonsemlegesség ígérete itt is előkerült, aminek az elérését az évszázad közepére prognosztizálták. Ugyancsak döntöttek egy, a fejlődő országok részére nyújtandó támogatási csomagról, amely az előbb leírt célok elérésében segítené a nemzeteket. A klímával kapcsolatos döntések nem mutattak különösebb előrelépést. Mindegyik pont már korábban is deklarált és elfogadott vállalás. 

A találkozó egyik leglényegesebb eleme a 15%-os globális adóminimum, amelynek bevezetéséhez szükséges nemzetközi szabályok kialakításában a G20 munkacsoportok is részt vesznek, a kezdeményezés fő kivitelezőjének számító OECD-vel. A korábban 136 ország által támogatott kezdeményezés olyan vállalatok adóelkerülését akadályozhatja meg, mint az Amazon, a Google, a Facebook és az Apple. Ha a tényleges hazai kodifikáció megvalósul és egy működő jogi keretrendszert sikerült felállítani, úgy ez nagy előrelépés lesz az állam és az egyre inkább a kötelezettségek alól kibúvó és a társadalmi folyamatokat (egyes esetekben a rosszabb irányba) befolyásoló cégek közötti viszonyokban. A bevezetés határidejének 2023-at határozták meg. 

Előkerült az emelkedő energiaárak és az ellátási láncok biztonságának témaköre is. Mind Biden, mind pedig Macron arra kérte az olaj- és gáztermelő országokat, hogy növeljék a termelés mennyiségét, ezzel elegendő mennyiséget juttatva a piacra. A megnövekedett mennyiség által pedig harmonizálódnának az árak is. Vlagyimir Putin orosz elnök nem jelent meg a találkozón a koronavírus járványra hivatkozva, hasonlóan Hszi Csin-ping kínai elnökhöz. Mindketten videóközvetítésen keresztül követték a Rómában zajló egyeztetéseket. Az orosz álláspontot Alexander Novak orosz miniszterelnökhelyettes ismertette. A nyilatkozatban Novak kifejtette, hogy az európai energiahiányt könnyen enyhítené az Északi Áramlat 2 gázvezetéken keresztüli gáztranzit megkezdése. Az Egyesült Államok által ellenzett beruházás néhány eleme még jóváhagyásra vár. Európára kettős nyomás nehezedik. Egyfelől a szövetségi rendszerének vezető állama gyakorol politikai nyomást abból a célból, hogy visszaszorítsa az orosz befolyásgyakorlás minden egyes formáját, másfelől pedig az Oroszország felől érkező presszió a visszatartott gázszállítmányokkal. 

A kettő vagy egy kisebb csoportnyi országot bevonó mellékes egyeztetések az idei csúcson is megjelentek. Az Európai országok közül Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal tárgyalt Biden elnök az iráni atomalkuról. A felek egyetértettek abban, hogy Iránnak be kell szüntetnie a nukleáris programjának a JCPOA egyezményt megsértő elemeit és be kell engednie a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelőit, ezzel bizonyítva eltökéltségét a tárgyalások újrakezdéséhez. Ali Bagheri iráni főtárgyaló korábban november végére ígérte a tárgyalóasztalhoz való visszatérést. Európa-USA viszonylatban egy másik eredmény is született az Európából érkező acél és alumíniumra vonatkozó vámok mértékének csökkentésével. A vámról szóló 232-es cikket még Trump elnöksége alatt fogadták el, aki ezzel kívánta megvédeni az országon belüli kohászatot. Az európai szövetségesek akkor büntetővámokkal válaszoltak a lépésre. Jelen egyezség szerint ezeket a vámokat európai részről eltörlik, az amerikai fél pedig biztosítja az európai acél túlnyomó részének vámmentességét. 

Egy új stratégiai partnerség kialakítása kezdődött el Emmanuel Macron és az indiai miniszterelnök Narendra Modi egyeztetésével. A partnerség célja az indai-csendes óceáni térségben meglévő francia jelenlét növelése kölcsönös érdekek mentén. Az erről szóló tárgyalássorozat a G20 találkozót követő hetekben indul el Párizsban. Hasonló szándékkal zajlott találkozó az indonéz és dél-koreai elnökkel. A háromoldalú biztonsági egyezmény, amely AUKUS néven vált ismertté azzal járt, hogy Franciaország elesett a 2016-ban Ausztráliával megkötött egyezménytől, aminek keretében 12 hagyományos tengeralattjáró készült volna a csendes-óceáni ország számára. Azáltal, hogy Franciaország elvesztette a közös kutatás-fejlesztés lehetőségét és a térségben meghatározó szerepének a technológiai transzferen keresztül történő megerősítését, szükségessé vált az új partnerek felkutatása. Mára tisztán látszik, hogy a gazdasági realitások és a világszinten meghatározó hatalmak stratégiái elsődleges prioritásként kezelik az ázsiai térséget. A külpolitikai erejének megőrzésére törekvő Franciaország nem engedheti meg, hogy kimaradjon Ázsia biztonsági környezetének formálásából és az ottani erőviszonyok alakításából, ez a szándék motiválhatja a közös érdekrendszer kialakítását az ázsiai G20 országokkal. 

Végkifejlet

Összességében a G20 működésével kapcsolatos kritikák, mint a transzparencia hiánya vagy a taggá válás ködös feltételei jogosnak tekinthetők, azonban a hatékonysága tagadhatatlan a kétoldalú egyeztetések tekintetében. A jelenlegi találkozó megtörte a közös cselekvésben beálló stagnálást a globális ügyek tekintetében, ami 2008 óta fennállt és megerősítette az állami pozíciókat a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben az adóminimum iránti elköteleződéssel.  A klímavédelem kapcsán szinte teljesen a 2015-ös párizsi egyezményben foglaltak kerültek megerősítésre. Elgondolkodtató ennek fényében milyen új vállalásokat tesznek a Rómából a COP 26 ENSZ konferenciára utazó vezetők.

Az energiaellátás arculatának átformálása nehézkes, ezt mutatja a szénerőművekkel kapcsolatos döntés is, amely csak az egyes államokon kívüli területekre vonatkozik. Egyik fél sem meri közép- és hosszútávon kockáztatni a belső stabilitását az energiaszektor ilyen hirtelen reformjával, ameddig nem áll rendelkezésre megfelelő módszer a szénkivonás után hátramaradt kereslet teljes kielégítésére. Az olasz elnökség által napirendre vitt témák mind fontos és releváns kérdések taglaltak, de ezekre még nem sikerült átfogó megoldást találni a legtöbb esetben, hiszen összetett és nem felfüggeszthető folyamatokról van szó. Elég csak az ellátási láncokra gondolni, amik ellenállóképessége környezeti és helyi viszonyoktól is függ, amikre nem minden esetben van ráhatása a világ vezető gazdaságainak.

Címlapkép: DI MAIO, Luigi; BORRELL FONTELLES, Josep
Bari, 2021. június 29.
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter (b) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje az olaszországi Bariban 2021. június 28-án, a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) külügyminisztereinek ülése elõtti napon.
Forrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

A A G20 csoport működése és a 2021-es római csúcs bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Kibővítette büntetőintézkedéseinek rendszerét az Európai Unió a Fehéroroszországgal közös határán kialakult helyzet miatt. Az intézkedés célja, hogy az EU reagálni tudjon arra, hogy Minszk hibrid támadásként menekülteket használ politikai céljainak elérésére – közölte az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács.

A szankciórendszer kiszélesítése egyebek között célzott megszorító intézkedések meghozatalát teszi lehetővé olyan emberekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek felelősek a fehérorosz rezsim tevékenységeiért, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy a menekültek számára megkönnyítsék az Európai Unió külső határainak illegális átlépését.

A tanácsi közlemény Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta: a döntés tükrözi az Európai Unió elszántságát amellett, hogy szembeszálljon azzal a fehérorosz tevékenységgel, mely a menekülteket eszközként használja politikai célok elérésére.
“Visszaszorítjuk ezt az embertelen és illegális tevékenységet, ahogy továbbra elfogadhatatlannak tartjuk a fehérorosz lakosság elnyomását” – fogalmazott.

Az uniós tanács emlékeztetett: a hétfői határozat követi az EU-tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács október második felében tartott ülésének következtetéseit, amelyek szerint az unió nem fogad el arra irányuló kísérletet, hogy menekülteket politikai célokra használjanak fel az unióval szemben, illetve elítéli az EU határain tapasztalt hibrid támadásokat.

Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, illetve résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére. Az uniós külügyminiszterek júniusban határoztak arról is, hogy – megerősítve a már meglévő korlátozó intézkedéseket – megtiltja az uniós légtér használatát a Fehéroroszországban bejegyzett légitársaságok számára, megtiltja a légifuvarozók számára az uniós repülőterek használatát, valamint célzott gazdasági szankciókat vezetett be.

Az uniós szankciók jelenleg 166 emberre és 15 szervezetre terjednek ki. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.

The post Menekültválság: az EU a minszki hibrid támadásra válaszul újabb szankciókat tett lehetővé Fehéroroszország ellen appeared first on .

Oroszországnak átláthatóvá kell tennie katonai tevékenységeit, mert csak így lehetséges elkerülni a feszültség fokozódását Ukrajnával – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartottak brüsszeli egyeztetésüket követően.

Mint mondta, az elmúlt hetekben szokatlanul megnőtt az orosz katonai erők koncentrációja Ukrajna határainál, azonban nincs közvetlen kockázata egyik NATO-tagállam megtámadásának sem. “Szövetségünk szoros figyelmemmel követi a helyzetet, és rendszeresen konzultál a tagországok vezetésével, mivel nagy aggodalomra adna okot bármilyen további agresszív fellépés vagy provokáció az orosz fél részéről” – húzta alá.

Megerősítette, hogy a szövetség továbbra is illegitimnek tekinti a Krím félsziget orosz megszállását és a Donyec-medencében szerveződő orosz-szimpatizáns fegyveresek támogatását. Hangsúlyozta: minden NATO-tagország egyöntetűen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, és támogatja azokat a reformokat, amelyek megerősítik Ukrajna euroatlanti törekvéseit. Hozzátette: Ukrajna támogatása a szövetség részéről nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, a NATO-csapatok fekete-tengeri műveletei védekezési célból és átláthatóan zajlanak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta: “ami jelenleg az ukrán-orosz határon tapasztalható, az nem egy egyszerű csapatösszevonás, mivel az orosz vezetés már tavasszal nagy létszámú hadsereget vezényelt a határhoz, amelyet azóta sem hívott vissza.

“A helyzet egyre romlik, Oroszország arra akarja felhívni a figyelmünket, hogy nagyon gyorsan képes aktiválni a már korábban összevont nagy létszámú csapatait” – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: Oroszország továbbra is fokozza a feszültséget Kelet-Ukrajnában, fegyvereket szállít, csapatokat vezényel oda, pénzügyileg támogatja a megszállást, továbbá orosz útleveleket bocsát ki a helyieknek.

A katonai manőverek, az energiaválság kialakítása Európában, a fehérorosz vezetés menekültcsempészete az európai határokhoz, a dezinformációs kampányok mind-mind az orosz vezetés hibrid háborús eszköze az euroatlanti biztonság ellen – vélte az ukrán miniszter.

The post NATO-főtitkár: Oroszországnak átláthatóvá kell tennie katonai tevékenységeit appeared first on .

A közelmúltban több házaló ügynök kisgyermekes családokat keresett meg a Magyar Államkincstár (MÁK) nevében Kincstári Start-értékpapírszámla nyitása és Babakötvény értékesítése ürügyén, azonban fontos tudni, hogy ilyen jellegű ügynöki tevékenységet a kincstár nem végez – hívta fel az ügyfelek figyelmét a MÁK közleményében.

Kiemelték, hogy az elmúlt években a kincstár számos kényelmi szolgáltatást vezetett be (WebKincstár, MobilKincstár, TeleKincstár, elektronikus számlanyitás), Kincstári Start-értékpapírszámla nyitása érdekében azonban sem telefonon, sem személyesen nem keresi fel jövendőbeli, illetve jelenlegi ügyfeleit, és házhoz sem megy.

Közölték, hogy a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerint kizárólag a kincstár jogosult Kincstári Start-értékpapírszámla megnyitására és vezetésére. A kincstár mint a Babakötvény kizárólagos forgalmazója nem bízott meg harmadik felet a Babakötvények terjesztésével, forgalmazásával, illetve semmilyen “házaló” tevékenységgel.

A Babakötvény forgalmazása a kincstár Állampénztári Irodáiban és állampapír értékesítési pontjain történik. Személyes megjelenés nélkül értékpapírszámla- és Kincstári Start-értékpapírszámla nyitására kizárólag Ügyfélkapun keresztül van lehetőség.

Az államkincstár kéri a lakosságtól, hogy amennyiben bárkit felkeresnek a kincstár nevében, az haladéktalanul értesítse az államkincstár telefonos ügyfélszolgálatát.

The post A Babakötvény-értékesítő, csaló házaló ügynökökre figyelmeztet az államkincstár appeared first on .

Oroszország a Fehéroroszország és az EU közötti tárgyalások közvetítőjeként elősegíthetné a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válság megoldását – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Adott esetben kizárólag közvetítőként (lépne fel Oroszország), ami részben meg is történt” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök az ügyben már tárgyalt Angela Merkel ügyvezető német kancellárral és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel is, majd kifejezte reményét, hogy Brüsszel és Minszk közvetlen kapcsolatba lép egymással. Azt is mondta, hogy Moszkva kész minden lehetséges módon segíteni a migrációs helyzet megoldását a fehérorosz-uniós határon, ha bármi is ezen múlik.

“Hibás értelmezésnek” minősítette és elvetette azt az amerikai külügyminiszteri állásfoglalást, amely szerint Minszk a migrációs válsággal megosztottságot próbál teremteni, hogy elterelje a figyelmet az ukrán határ mentén kifejtett orosz katonai tevékenységről. Idézte Putyint, aki visszautasította azt a feltételezést, hogy Oroszországnak köze lenne a fehérorosz-lengyel határon kialakult migrációs konfliktushoz.

A Peszkov által kifejtett álláspont szerint nem Lukasenkát kell hibáztatni a kialakult helyzet miatt, mert az európai menedék elnyerésében reménykedő menekültek arra számítottak, hogy Lengyelországba érkezve ugyanolyan vendégszeretettel fogadják majd őket, mint a sorstársaikat más uniós országokban. Nehezményezte, hogy “az összeurópai humanizmus eszméi” Nyugaton senkinek sem jutnak eszébe, amikor pedig ezrek fagyoskodnak már csaknem egy hete a határvidéken.

Peszkov leszögezte, hogy Oroszország az Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezése után sem kívánja majd csökkenteni az EU-ba a Fehéroroszországon át irányuló gázexportját. Emlékeztetett: Putyin kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország teljesíti az európai gázfogyasztók iránti kötelezettségeit, miután Lukasenka a gáztranzit elzárásával fenyegetőzött újabb európai szankciók bevezetésének esetére.

The post Minden lében kanál: Moszkva kész közvetíteni Minszk és az EU között appeared first on .

Négy orvhorgászt fogtak el a vízirendőrök a Pély külterületén lévő, fokozottan védett természetvédelmi területen, a Patkós-holtágnál vasárnap délután – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság orvhalászat miatt indított eljárást a négy tiszabői férfi ellen, akik a gyanú szerint 37 kilogramm halat – nagyrészt nagypontyot, csukát, dévérkeszeget, süllőt – fogtak ki tiltott módon a Tisza melletti Patkós-holtágból – írták, hangsúlyozva, hogy a holtág fokozottan védett természeti területen található és ott tilos a horgászat is.

A gyanúsítottak a pecázásból a gépkocsijukhoz visszatérve találták magukat szembe a vízirendőrökkel, akik épp a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatával közösen összehangolt akciót tartottak.

Az egyenruhások a férfiaknál többségében a holtág jellegzetes, őshonos halfajait találták, továbbá lefoglalták a náluk lévő horgászeszközöket. A négy férfit a kiskörei rendőrőrsre előállították, a gyanúsítotti kihallgatásukon mindannyian beismerő vallomást tettek – áll a közleményben.

The post Orvhorgászokat fogtak el Pély külterületén appeared first on .

Terrorcselekménynek minősítette a rendőrség hétfőn a Liverpoolban előző nap történt robbantásos incidenst. Priti Patel belügyminiszter bejelentette, hogy az elhárító szolgálatok a második legmagasabb fokozatra emelték a nagy-britanniai terrorkészültség szintjét.

A robbanás vasárnap délelőtt a liverpooli nőgyógyászati klinika parkolójában, egy taxiban történt, amelynek utasa – a rendőrség feltételezése szerint az elkövető – a helyszínen meghalt. A taxisofőrnek sikerül idejében kimenekülni az autóból, és bár megsérült, de már hazatérhetett a kórházból.

Jackson elmondta: az eddig vizsgálat alapján rögtönzött kivitelezésű, házilag készített robbanószerkezet lépett működésbe, és valószínűsíthető, hogy a szerkezetet a taxi utasa állította össze. A rendőrségi vezető szerint nem ismeretes, hogy az illető miért a nőgyógyászati klinikához vitette magát a taxival, és az sem, hogy a robbanószerkezet ott miért lépett hirtelen működésbe. Hozzátette: a rendőrség tudni véli a taxi utasának kilétét, de a vizsgálat jelenlegi szakaszában ezt még nem kívánja nyilvánosságra hozni.

A brit sajtóban megjelent találgatásokra utalva Jackson elmondta: a rendőrség tudatában van annak, hogy a kórház közelében éppen a robbanás pillanataiban kezdődött a brit háborús halottak emléke előtt tisztelgő, minden év novemberében megtartott gyászünnepély, de jelenleg semmilyen vizsgálati adat nem utal arra, hogy az incidens és a rendezvény között kapcsolat lett volna.

A rendőrségi terrorelhárító szolgálat területi vezetője úgy fogalmazott: jóllehet a robbantás indítéka nem ismert, az összes körülmény figyelembevételével a szolgálat terrorcselekménynek minősítette az esetet.

Jackson elmondta, hogy a rendőrség két liverpooli lakcímen először három, majd később még egy embert őrizetbe vett, és az egyik helyszínen “jelentőséggel bíró” tárgyakat foglalt le.

Jackson ezek mibenlétét nem részletezte. Kijelentette ugyanakkor: a vizsgálat jelenleg annak kiderítésére összpontosít, hogy készült-e még hasonló robbanószerkezet, mi volt az incidens indítéka, és vannak-e az ügynek további érintettjei.

A brit belügyminiszter nem sokkal Jackson tájékoztatója után bejelentette, hogy a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) az eddigi jelentősről a második legmagasabb – hivatalos meghatározása szerint súlyos fenyegetettséget tükröző – fokozatra emelte a nagy-britanniai terrorellenes készültségi szintet.

Patel az intézkedéshez fűzött indoklásában kifejtette, hogy a készültségi szint megemelésének közvetlen előzménye a vasárnapi liverpooli robbantás, de a döntésben szerepe volt annak is, hogy az elmúlt hónapban ez a második nagy-britanniai terrorcselekmény.

A belügyminiszter arra utalt, hogy október közepén gyilkosság áldozatául esett Sir David Amess parlamenti képviselő.

A 69 esztendős, nős, ötgyermekes Amess, aki csaknem négy évtizedig volt a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagja, október 15-én képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, amikor egy férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta.

Sir David a gyors orvosi beavatkozás ellenére a helyszínen meghalt. A 25 éves gyanúsítottat, Ali Harbi Alit elfogták és a terrorellenes törvény alapján tartják őrizetben.

Nagy-Britanniában február 8-án csökkentették az országos terrorkészültséget az ötfokozatú skálán addig érvényben volt – hétfőn ismét életbe léptetett – súlyos szintről a középső, jelentős fokozatra. A súlyos fokozat a hivatalos besorolás szerint azt jelenti, hogy a hatóságok “nagyon valószínűnek” tartanak egy nagy-britanniai terrortámadást.

The post Terrorcselekménynek minősítette a rendőrség a liverpooli robbanást appeared first on .