Biztonságpolitika

A 35 éves, büntetlen előéletű szentesi férfi szeptember 13-án adta az apósának a fagyállót tartalmazó becsomagolt üveget, egy születésnapi jókívánságot tartalmazó ajándékkártya kíséretében. Azt állította, az “ajándékot” a férfi szarvasi lakótelepi lakásának postaládája alatt, a sértettnek címezve találta.

A vő azért adta az etilén-glikol tartalmú folyadékot az apósának, hogy így torolja meg, amiért italozó életmódja miatt fájdalmat okozott a családjának. Az idősebb férfi az ital elfogyasztása után a békéscsabai kórházba került, ahol szeptember 26-án elhunyt.

Az elkövetőt a rendőrség november 8-án vonta felelősségre előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt. A férfi letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint a tanúk lehetséges manipulálása miatt rendelték el – írta a főügyészség.

The post Letartóztatták a férfit, aki fagyállóval ölte meg az apósát appeared first on .

A biztonságunk legfőbb szavatolója a mobiltelefon, ami életmentő lehet, ha nagy a baj. Sőt, ezt az eszközt használhatjuk tájékozódásra is, hiszen a különböző applikációk hatalmas segítséget jelentenek. Ugyanakkor nem szabad alábecsülni a hagyományos megoldásokat sem; egy papíralapú térkép és egy iránytű abban az esetben tesz kiváló szolgálatot, ha a mobiltelefonunk lemerül, elveszik, tönkremegy vagy csak egyszerűen nem talál hálózatot. Persze érdemes tudni, hogy léteznek kifejezetten túrázáshoz tervezett GPS-készülékek, amelyek egyfajta garanciát jelentenek a tájékozódásban. A papírtérképre és az iránytűre ma már vésztartalékként tekintünk, arra a célra viszont tökéletesek.

A biztonságunkat képes szavatolni egy kisebb elsősegélycsomag is. Sajnos az erdőkben könnyen összeszedhetünk kisebb sérüléseket, amelyek kötözése és fertőtlenítése gyorsabb gyógyulást eredményez, hiszen védelmet nyerünk a fertőzések kialakulásával szemben. A túrázáshoz összeállított csomagnak tartalmaznia kell sebfertőtlenítőt, sebkötözőt, steril gézt, alkoholos törlőkendőt és közönséges ragtapaszt.

Érdemes felkészülni a váratlan esetekre; legyen nálunk kellően erős zsineg és zsebkés. Ezek segítségével kisebb javításokat végezhetünk a tönkrement vagy elszakadt felszereléseink esetében, botot és tartópálcát készíthetünk különböző feladatok segítésére, felnyithatjuk a konzerveket… Érdemes beruházni egy kicsit jobb minőségű zsebkésre, amely éle nem csorbul ki, és amire bármikor számíthatunk.

Fel kell készülnünk az időjárás viszontagságaira is. A hegyeken a mikroklíma egészen különböző lehet, mint a síkvidéki településeken, ráadásul az időjárás igen gyorsan változhat. Egy kisebb esőkabátnak mindig szorítsunk helyet a túratáskában; nagyszerű szolgálatot fog tenni, ha elered az eső. Tartós eső esetén érdemes megszakítani a túrát és a lehető legrövidebb úton visszatérni a lakott környezetbe, hiszen az esőtől a hegyi ösvények és kövek rendkívül síkossá válnak és balesetveszélyesek lehetnek. Az esőkabát nem képes megvédeni bennünket a fizikai sérülésektől, a meghűléssel szemben viszont jelentős védelmet képes biztosítani.

Ha kellően felkészülünk a túrázásra, jelentősen csökkentjük a kellemetlen következményekkel járó kisebb-nagyobb balesetek esélyét. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a biztonságunk érdekében odafigyelésre és a kockázatok elkerülésére van szükség. A téli időszakban használjunk megfelelő felszerelést, fagypont alatti hőmérsékleten pedig soha ne induljunk útnak egyedül!

The post A biztonságos túrázás alapjai, avagy ezeket vigyünk magunkkal mindenképpen… appeared first on .

A fehérorosz vezetés tisztségviselőire vonatkozó, vízumkiadást megkönnyítő rendelkezések felfüggesztése egyebek mellett azokra a határozatokra terjed ki, amelyek például a többszöri beutazási vízumok kiadását teszik lehetővé, illetve csökkentik a vízumkérelmek díját.

Kiemelték: a határozat nem érinti a fehérorosz átlagpolgárokat, akik továbbra is ugyanazokat az előnyöket élvezhetik a vízumkönnyítési megállapodás értelmében, mint jelenleg.

A tanács tájékoztatása szerint a fehérorosz politikai fordulat, majd az arra válaszul elfogadott uniós korlátozó intézkedéseket követően 2021 júniusában Minszk menekültek szervezett szállítását kezdte meg előbb a Litvániával közös határszakaszára, majd a fehérorosz-lett és a fehérorosz-lengyel határra. Fehéroroszország 2021. június 28-án bejelentette, hogy felfüggeszti az EU-val tavaly július elején kötött, a menekültek visszafogadására vonatkozó megállapodást.

“Ezek az intézkedések sértik azokat az alapelveket, amelyek alapján a vízumkönnyítési megállapodást kötötték, és ellentétesek az EU érdekeivel” – szögezték le. A határozat a kihirdetéstől követő második napon lép hatályba – közölték.

Az EU és Fehéroroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás 2020. július 1-jén lépett hatályba, célja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítése.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóközleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fehérorosz vezetés politikai céljai elérésére használja fel a menekültek, és felszólította a tagállamokat a fehérorosz hatóságokkal szembeni kiterjesztett szankciórendszer jóváhagyására.

The post Az EU felfüggesztette a fehérorosz vezetésre vonatkozó vízumkönnyítési rendelkezéseket appeared first on .

Sugajev szerint India az év végéig megkapja az első ezredkészletet. Alekszandr Mihejev, a fegyverkivitelre szakosodott Roszoboronexport állami vállalat vezetője július 20-án közölte az Interfaxszal, hogy az Indiának szánt Sz-400-asok első tétele a gyártás végső fázisába került.

2018. október elején jelentették be hivatalosan, hogy az orosz-indiai csúcstalálkozót kísérő tárgyalások részeként szerződést írtak alá Sz-400 Triumf típusú légvédelmi rendszerek eladásáról. Az 5,43 milliárd dollár értékű szerződés keretében India öt Sz-400-as ezredkészletet kap. A teljes rendszert várhatóan 2024 végére szállítják le.

Sugajev arról is beszámolt, hogy Moszkva Ankarával orosz katonai eszközük szállításáról és közös fegyverfejlesztésről folytat tárgyalásokat, de konkrétan nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor írják alá az Sz-400-as újabb tételének leszállítására vonatkozó szerződést. Elmondta viszont, hogy “a régió számos országa mutatott érdeklődést az S-400 Triumf rendszer iránt” a dubaji kiállításon.

Mihejev augusztusban azt mondta, hogy még idén megszülethet az újabb orosz-török megegyezés az Sz-400-asokról. Szeptemberben Recep Tayyip Erdogan török elnök az amerikai CBS televíziónak nyilatkozva megerősítette a vásárlási szándékot. Hivatalos források szerint a szerződés része lehet a gyártás egy részét Törökországba helyezik át.

Törökország pár éve 2,5 milliárd dollárért négy ezredkészletet vásárolt. Ezeket a Roszoboronexport 2019. október 23-i bejelentése szerint Oroszország határidő előtt leszállította Törökországnak. 2020. december 7-én Szergej Csemezov, a fejlett technológia exportjával foglalkozó Rosztyeh állami vállalat vezetője azt mondta, hogy Törökország kifizette a rendelést.

Hivatalos források szerint Moszkva egyebek között negyedik generációs Szu-35-ös vadászrepülőgépek vásárlását is felajánlotta Törökországnak.

Az Egyesült Államok többször is aggodalmát fejezte ki az Sz-400-asok török beszerzése miatt, mert attól tart, hogy Oroszország a rendszereket az ötödik generációs F-35-ös vadászbombázókról való információgyűjtésre használhatja fel. Ezen gépek gyártási programjából Washington ki is zárta Ankarát.

A Pentagon szerint emellett Törökországnak vissza kellene szolgáltatnia az Sz-400-asokat Oroszországnak, ha amerikai Patriot rakétarendszereket akar beszerezni.

Az Almaz-Antej konszern által kifejlesztett és gyártott Sz-400 Triumf légvédelmi rendszer hadászati és taktikai repülőgépek, ballisztikus rakéták, hiperszonikus célpontok és egyéb légitámadási eszközök elektronikus és egyéb eszközökkel való legyőzésére szolgál. A rendszer képes akár négyszáz kilométeres hatósugárban megsemmisíteni az aerodinamikai célpontokat, a másodpercenként akár 4,8 kilométeres sebességgel repülő ballisztikus célpontokat pedig néhány méterestől több tíz kilométeres magasságig terjedő magasságban, akár hatvan kilométeres hatótávolságban.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy Oroszország új légvédelmi rendszert hoz létre. Az Sz-550-es jellemzőit nem közölte.

Az Interfax nyílt forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Sz-550-es rövid hatótávolságú elfogó rakétavédelmi rendszer, amelyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1980-as években. A projektet, több másik mellett, Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan és amerikai elnök 1986-os találkozója után leállították, és egyes források 1992-ben a prototípust is megsemmisítették.

The post Megkezdődött az Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Indiába szállítása appeared first on .

A miniszter a Bild című német lapnak azt mondta, hogy a Közel-Keletről Fehéroroszországba beutaztatott emberek megjelenése és tevékenysége a lengyel-fehérorosz határon a minszki és a moszkvai vezetéstől kiinduló “hibrid fenyegetés”, amelynek célja “az EU, és különösen Németország destabilizálása”.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa kifejtette, hogy “a lengyelek eddig helyesen reagáltak”. Erőfeszítéseiket “nyilvánosan is támogatnunk kell”, és “nem bírálhatjuk őket azért, mert megengedhető eszközöket használnak az EU külső határának védelmére”.

Arra a kérdésre, hogy Németország miként támogatja Lengyelországot, kijelentette, hogy minden lehetséges segítséget megadnak, “úgy, ahogy Lengyelország akarja”.  A lengyelek “nagyon fontos szolgálatot tesznek egész Európának, ahogy Törökország is a több mint hárommillió menekült befogadásával” – mondta Seehofer, megjegyezve, hogy ez “különbség Putyin és Erdogan között”.

Hétfőn több ezer ember jelent meg a fehérorosz-lengyel határon abban a reményben, hogy bejuthatnak az EU-ba. Az illegális határátlépések száma hetek óta emelkedik. A lengyel kormány több mint tízezer katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

A lengyel-fehérorosz EU-s külső határon kibontakozott migrációs hullám az Európai Bizottság szerint összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt nyáron bevezetett EU-s szankciókkal, és államilag finanszírozott embercsempészetet jelent. Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba.

Az első számú célpont Németország. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint a január-júliusi időszakban csupán 26-an érkeztek Németországba illegálisan a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon. Augusztusban viszont már 474 ilyen jogcím nélküli belépést regisztráltak, szeptemberben 903-at, októberben pedig 5285-öt.

A Welt am Sonntag című német lap szerint a fehérorosz rezsim igyekszik tovább növelni az EU-ba irányuló illegális migrációt. Ezt jelzik a minszki repülőtér menetrendi tervei, amelyek szerint a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezik majd Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból. Ez bő kétszeres növekedés a 2019/2020 telén regisztrált 17-hez képest.

Német biztonsági körök becslése alapján naponta átlagosan 800-1000 ember érkezik repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. Hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba. Ezeket a repülőtereket belföldiből nemzetközivé minősítik át. Az egyik ilyen a lengyel határtól mindössze húsz kilométerre fekvő Grodno repülőtere – mondták a Welt am Sonntag forrásai, hozzátéve, hogy a minszki rezsim orosz támogatással tevékenykedik, így nemcsak a Közel-Keletről, hanem Moszkvából is szállítanak embereket Fehéroroszországba.

The post Horst Seehofer: segíteni kell Lengyelországot a külső határ biztosításában appeared first on .

“Miközben nekünk címzett kijelentéseket vagy vádakat hallunk, mindenkinek azt szeretném mondani: foglalkozzanak a belső problémáikkal, és ne hárítsák át másra az ügyeiket, amelyeket a saját szakintézményeiknek kellene megoldaniuk. De mi készek vagyunk minden lehetséges módon hozzájárulni (a helyzet megoldásához), ha persze itt bármi is rajtunk múlik” – mondta Putyin .

Az orosz elnök szerint a válságot a nyugati államok okozták, mert maguk alakítottak ki olyan körülményeket, amelyek több százezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.

“Most pedig felelősöket keresnek, hogy elhárítsák a felelősséget mindazért, ami történik” – fogalmazott. Leszögezte, hogy az Aeroflot orosz légitársaság nem vett részt közel-keleti menekültek Fehéroroszországba szállításában.

Elmondta, hogy a migrációs válságról a médiából értesült, és hogy korábban soha nem tárgyalt a kérdésről Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel. Korábban kifejezte reményét, hogy Lukasenka és Angela Merkel német kancellár hamarosan megbeszélést folytat egymással és megvitatja a Fehéroroszország nyugati határain kialakult helyzetet is, mert sok menekült Németországba igyekszik.

Az interjúból szombaton is mutattak már be részleteket. Ezekben Putyin egyebek között szintén azt hangoztatta, hogy Oroszországnak semmi köze sincs a migrációs válsághoz, és orosz légitársaságok nem szállítottak menekülteket Fehéroroszországba.

Kifejezte azt a reményét, hogy Fehéroroszország nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket.

Az is hangoztatta, hogy Oroszország nem tervez saját hadgyakorlatot a Fekete-tengeren, válaszul az ott folyó, nem tervezett NATO-manőverekre. “Vészjóslónak” nevezte azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint Oroszország “katonai invázióra készül Ukrajna ellen”. Megismételte, hogy az orosz katonai erők mozgása az ország területén senkiből sem válthat ki aggodalmat, ez “senki számára sem jelent fenyegetést”.

The post Lengyel menekültválság: Putyin: kész segíteni a helyzet megoldását appeared first on .

A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.

A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg – köztük a brit fegyveres erők több mint tízezer veteránja – kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt. A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.

Ezután helyezte el a királynő koszorúját az uralkodó elsőszülött fia, Károly trónörökös, aki éppen vasárnap ünnepelte 73. születésnapját.

A Buckingham-palota – a királyi család első számú londoni rezidenciája és hivatala – alig három napja még azt közölte, hogy II. Erzsébet királynő jelen lesz a háborús áldozatok emléke előtt tisztelgő vasárnapi londoni ceremónián.

Az udvar azonban vasárnap, nem sokkal a megemlékezés kezdete előtt bejelentette, hogy a 95 esztendős uralkodó mégsem tud részt venni a rendezvényen, mivel izomrándulás miatt hátfájdalmakkal küszködik, és emiatt komoly sajnálkozással ugyan, de kénytelen volt lemondani részvételét a gyászünnepségen.

A királynőnek ez lett volna az első nyilvános, hivatalos megjelenése azóta, hogy orvosai a múlt hónapban pár hét pihenést írtak elő számára.

Az uralkodó az utóbbi hetekben két másik jelentősebb programot is lemondott: a múlt hónapban a tervekkel ellentétben nem utazott el Észak-Írországba, és múlt hétfőn nem volt jelen a skóciai Glasgowban rendezett ENSZ-klímacsúcs nyitófogadásán sem.

Október második felében az udvar részletek ismertetése nélkül bejelentette, hogy II. Erzsébet királynő egy éjszakát kórházban töltött “bizonyos előzetes jellegű vizsgálatok elvégzése céljából”, de már másnap visszatért állandó rezidenciájára, a London nyugati határában fekvő Windsorba.

Orvosai október végén ugyanakkor még legalább további kétheti pihenést rendeltek el, azzal az engedménnyel, hogy könnyebb, íróasztali munkákat végezhetett, és videókapcsolaton keresztül audienciákat is tarthatott.

Az udvar azonban már akkor hangsúlyozta, hogy a királynőnek határozott szándéka a személyes részvétel a Remembrance Sunday londoni megemlékezésén, és a Buckingham-palota szóvivője csütörtök este még azt közölte, hogy az uralkodó jelen lesz a vasárnapi ceremónián.

Udvari illetékesek hangsúlyozták, hogy a hátfájdalmak, amelyek miatt a királynő végül mégsem vett részt a megemlékezésen, nincsenek összefüggésben a múlt havi kórházi kivizsgálás és az utána elrendelt pihenés okaival, egyszerű izomrándulásról van szó, amely nem igényel kórházi kezelést.

II. Erzsébet királynő a korábbi évtizedekben személyesen is megkoszorúzta a londoni emlékművet, ám miután néhai férje, Fülöp edinburghi herceg 2017-ben visszavonult a közélettől és befejezte hivatalos szerepléseit, az uralkodó sem koszorúz. Azóta Károly trónörökös helyezi el minden évben a királynő koszorúját, ahogy ez vasárnap is történt.

Az idei Remembrance Sunday volt az első ilyen megemlékezés azóta, hogy Fülöp herceg elhunyt.

Fülöpöt, aki a brit királyi haditengerészet tengernagyi rangját viselte és a második világháborúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített, április 9-én, századik születésnapja előtt néhány héttel érte a halál.

The post Az uralkodó nélkül emlékeztek meg Londonban a brit háborús halottakról appeared first on .

Két újabb menekültcsoport próbált átkelni Fehéroroszországból a lengyel határon – közölte vasárnap reggel a határ őrzésében segítő lengyel rendőrség szóvivője. A lengyel határőrség szerint a nap folyamán nagyobb ostrom várható.

Az első kísérlet a lengyel-fehérorosz határszakasz középső részén, Klukowicze település közelében történt szombat este. Több tucat menekült próbált ott áttörni a határkerítésen, mintegy további száz külföldi pedig a közelben várakozott.

A Podlasiei Vajdaság rendőrségi szóvivője, Tomasz Krupa vasárnap reggel közölte: a helyszínen beavatkozó rendőröket az illegális bevándorlók kövekkel dobálták meg, egy rendőr könnyebben megsérült.

A másik esetben a Klukowiczétől északra, mintegy harminc kilométerre fekvő Dubicze Cerkiewne község közelében mintegy ötven menekült jutott át Lengyelország területére. A térségben szolgáló rendőrök feltartóztattak 22 iraki állampolgárt, átadták őket a határőrségnek – közölte Krupa.

A határőrség szóvivője később közölte a PAP hírügynökséggel: a csoport többi tagját közvetlenül a határvonalnál tartóztatták fel, és visszafordították őket. A határátlépést megelőzően átvágták a határkerítést, fatörzseket dobtak rá, és köveket dobáltak, a kísérletnél jelen volt néhány fehérorosz fegyveres – mondta el a szóvivő.

A lengyel határőrök irányába dobált kövek kapcsán Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője a Twitteren azt írta: az utóbbi napokban teherautókkal törmeléket és köveket hordtak fehérorosz építőipari üzemekből a határra. Zaryn a levegőbe adott lövésekről is írt.

A határőrség az közölte a Twitteren, hogy Kuznica Bialostocka környékére, ahol hétfő óta több száz menekült táborozik, fehérorosz fegyveresek újabb csoportjai érkeznek, és megjelent egy fehérorosz tévéstáb is.

“A fehérorosz fél láthatóan egy nagy határostromkísérletre készül ma” – összegzik a helyzetet a bejegyzésben, amely szerint a lengyel erők készenlétben állnak.

Lengyel hatósági értesülések szerint a fehérorosz határszakasz mentén jelenleg három-négyezer menekült tartózkodik, és hétfő óta többször próbáltak tömegesen átjutni a határon.

Szombat este Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter a Twitteren közzétett bejegyzésében megírta: a határon táborozó menekültek körében olyan értesülés terjed, hogy Lengyelország beleegyezett egy Németországba irányuló folyosó megnyitására. “A készülő provokáció kapcsán” a menekültek sms-ben angol nyelvű figyelmeztetést kapnak a lengyel kormány biztonsági központjától, abban az olvasható, hogy ne adjanak hitelt e híresztelésnek – közölte Kaminski.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. Az Európai Unió szerint a minszki vezetés, felhasználva a migránsokat, hibrid támadást indított az unió ellen, Brüsszel ezért csütörtökön kilátásba helyezte, hogy akár már hétfőtől újabb szankciókat vezethet be Fehéroroszországgal és a migránsokat odaszállító légitársaságokkal szemben. Bővíthetik például a beutazási tilalommal sújtott fehérorosz állampolgárok listáját.

The post Lengyel menekültválság: újabb migránscsoportok próbáltak átkelni Fehéroroszországból a lengyel határon appeared first on .

Zord

Ezért is szerettünk volna külön bejegyzésben foglalkozni azokkal a praktikákkal és célravezető megoldásokkal, amelyekkel nem árt tisztában lenni a gumi szálszakadásának a hatékony kezelése kapcsán.

Először is vegyük át azt, hogy miben rejlik egyáltalán a szálszakadás lényege

A dolog lényege a gumiabroncsok összetételében keresendő. Tudniillik a modern autógumik rugalmasságát és tapadását valamilyen gumikeverék adja, ezzel együtt viszont a szilárdságát egy kordszálakból álló vázrendszer támasztja alá.

Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy a szálszakadás jelensége ezen szálak sérüléséből indul ki. Ugyanis nem árt tisztában lenni vele, hogy ezek a szálak, illetve velük együtt a gumiabroncsok is egészen érzékenyek a mechanikai hatásokra.

Tehát egy-egy padkázás, nemkívánatos kátyú, vagy esetleg erőteljes ütés is meglepő könnyedséggel válthatja ki azt a folyamatot, hogy valamit kezdeni kell a szálszakadt gumival.

Miért nem tanácsos továbbhaladni az autóval, ha szálszakadt gumi van fent rajta?

A jelenség úgy néz ki, hogy az alapból rugalmas gumi a szálszakadás következtében már kevésbé tudja elnyelni a terhelést. Az egyébként szilárdító kordszálak ugyanis egyre kevésbé tudnak ellenállni és tartást adni, úgyhogy elindul a negatív spirál.

Ilyenkor egyébként csúnya is lesz a gumiabroncs külseje, ugyanis a gumi oldalfalán hurkák, kitüremkedések keletkeznek. Persze az esztétikumon túl még inkább lényeges tényező, hogy szálszakadt gumival borzasztó veszélyes közlekedni.

Mivel a szálszakadás következtében a gumi jelentősen veszít a stabilitásából és az ellenálló képességéből, emiatt az autó könnyen irányíthatatlanná válhat. Ezt értelemszerűen erősen javasolt elkerülni.

Mi a teendő akkor, amikor észleljük a szálszakadás jelenségét a gumikon?

Ha megtörténik a baj, akkor az a legjobb, ha mielőbb a pótlásról és a cseréről gondoskodunk. Például olyan formában, hogy megnézzük az Olcsobbgumi.hu webáruház gumiabroncs kínálatát.

Ott ugyanis nagy eséllyel megoldható a kifogástalan minőséget és tartós állagot képviselő, a célokhoz pedig maradéktalanul illeszkedő gumiabroncsok beszerzése. Ha a későbbiekben szerencsénk van, akkor tartósan használhatjuk az autónkat szálszakadás nélkül.

Felmerülhet másrészt a szálszakadt gumi javításának az ötlete és gondolata is. A valóság azonban úgy néz ki, hogy mindkettő egészen alacsony hatékonysággal kivitelezhető művelet. A legjobb, ha mielőbb egy új, minőségi gumit szerzünk be a szálszakadt példány helyett.

The post Miért elképesztően veszélyes a szálszakadt gumi? appeared first on .

A rendőrség 110-es, és a mentőszolgálat és a tűzoltóság 112-es közös segélyhívó számát üzemeltető Deutsche Telekom távközlési szolgáltató adatai szerint a fennakadás 4:30-tól 5:40-ig tartott.

A rendőröket, a mentőket és a tűzoltókat a 16 tartomány közül 11-ben nem lehetett felhívni, köztük Berlinben, Hamburgban, Baden-Württembergben és Szász-Anhaltban. Alsó-Szászországban a rendőrség és a kórházak nyilvános telefonvonalai is süketek voltak.

A fennakadásról mindenütt igyekeztek tájékoztatni a működő csatornákon, például a katasztrófákra figyelmeztető okostelefon-alkalmazásokon (Katwarn, Nina) és a Twitteren.

Legutóbb szeptemberben volt hasonló meghibásodás a Deutsche Telekom hálózatában, akkor főleg a 112-es telefonszámon nem lehetett segítséget kérni, egyes helyeken pedig a 110 is süket volt. A fennakadás nagyjából 30 percig tartott.

The post Több mint egy óráig elérhetetlen volt a rendőrség és a mentők segélyhívó száma Németország nagy részén appeared first on .

A tájékoztatása szerint az egyik előállított az elkövető alkalmazottja a kőműves vállalkozásában, egy másik pedig a szállásadója. “Még mindig az elkövető indítékait próbáljuk megérteni” – jelezte a rendőrségi forrás.

A megtámadott rendőrök szerint a támadó a prófétára hivatkozott a támadáskor, de az ügyben hivatal személy elleni emberölési kísérlet miatt indított eljárást a helyi ügyészség, a párizsi terrorelhárítási ügyészség egyelőre csak “megfigyelőként” figyeli a nyomozást.

Az algériai állampolgárságú, de Európában több mint egy évtizede legálisan tartózkodó 37 éves támadó hétfő reggel fél 7-kor jelent meg a cannes-i központi rendőrőrs előtti parkolóban, és egy járőrözésre készülő rendőrautóban helyet foglaló rendőrökre támadt késsel.

A golyóálló mellényt viselő rendőrök nem sérültek meg, a támadót szolgálati fegyverükkel ártalmatlanították a rendőrök. Az elkövetőt életveszélyes állapotban szállították kórházba, ahol megműtötték, az állapota már stabilizálódott, de még nem tudták kihallgatni.

A grasse-i ügyészség az elkövető cannes-i lakásában végzett házkutatás után azt közölte, hogy semmi nem utal arra, hogy a férfi iszlamista, vagy arra, hogy valamilyen dzsihadista csoporttal került kapcsolatba. A titkosszolgálatok látókörébe soha nem került, nem szerepel semmilyen nyilvántartásban, és soha nem volt dolga a rendőrséggel.

The post Három ember őrizetben a cannes-i késelés miatt appeared first on .

Az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli a mianmari fegyveres erők által február eleje óta elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket: a civilek és falvak elleni támadásokat, a kínzásokat, a szexuális erőszakot, az önkényes fogva tartást, valamint a magántulajdon és a vallási helyek megrongálását – hangsúlyozta hétfői sajtóközleményében Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

A főképviselő emlékeztetett: egy évvel ezelőtt Mianmar lakosai, törvényes választásokon, a demokráciára szavaztak, azonban február elején a hadsereg, a nép akaratát durván megsértve, erőszakkal megbuktatta a polgári kormányt. Ennek katasztrofális társadalmi, gazdasági és emberi jogi következményei voltak. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, az erőszak fokozódása az ország középső és északnyugati részén, különösen Csin államban, A jogsértések elkövetőit felelősségre kell vonni – húzta alá Borrell.

A főképviselő felhívta a mianmari vezetés figyelmét, hogy tartsa magát ahhoz az öt pontból álló, válságrendezési egyezményhez, amely a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) áprilisi – a mianmari helyzet miatt összehívott – rendkívüli találkozóján született. Az egyezség szerint a kormányerőknek véget kell vetniük az erőszaknak, be kell engedniük az országba a humanitárius segélyt, és tárgyalásokat kell kezdeniük az ellenzékkel. A főképviselő emellett felszólított Vin Mjint elnök, Aung Szan Szú Kjí államtanácsos, és mindazok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket a puccs után önkényesen vettek őrizetbe.

“Az Európai Unió továbbra is támogatja az ASEAN erőfeszítéseit a jelenlegi válság békés megoldására, amely biztosítja az ország gyors visszatérését a demokratikus útra” – tette hozzá Borrell. A délkelet-ázsiai országban a februári államcsíny óta, mintegy ezerkétszáz, jórészt ellenzéki civilt ölt meg a karhatalom, és több ezren kerültek börtönbe.

The post Mianmari puccs: az EU továbbra is elítéli a hadsereg által elkövetett emberi jogi jogsértéseket appeared first on .

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy hétfőn lépett hatályba tárcájának az a rendelete, amely felsorolja azokat a szakmákat, iparágakat és szervezeteket, amelyeknek dolgozóit kötelezték a védőoltás felvételére. Ezek a központi végrehajtó hatóságoknak és területi szerveiknek, a helyi államigazgatási szerveknek és azok részlegeinek, valamint az oktatási intézményeknek az alkalmazottai. A felsorolt intézmények azon dolgozóit, akik november 8-ig még nem kapták meg az első dózis védőoltást sem, fizetés nélkül felfüggesztik állásukból addig, amíg fel nem veszik az oltást. Nem függeszthetők fel viszont azok az alkalmazottak, akik számára ellenjavallt az oltás, és erről orvosi igazolással rendelkeznek.

Ljasko tájékoztatóján elmondta, hogy eddig már 31 millió dózis oltóanyagot szállítottak Ukrajnába. A hétvégén érkezett meg az országba 2 millió 930 ezer adag Moderna-vakcina a COVAX nemzetközi kezdeményezésen keresztül, ezen felül 1 millió 400 ezer adag Pfizer-oltóanyag, amelyet a kormány az állami költségvetés terhére vásárolt meg.

A miniszter tájékoztatása szerint mostanáig az ukrán lakosság 36,7 százaléka kapta meg az oltás első, és 25,6 százaléka a második dózisát is. Továbbra is a fővárosban, Kijevben a legnagyobb arányú az átoltottság, ahol a lakosok 57 százaléka vette fel az oltás első dózisát és 45,7 százaléka élvez teljes védettséget.

Ljasko kijelentette, hogy az oltásoknak köszönhetően már több mint 5,5 ezer ember életét sikerült megmenteni.

Jurij Hanicsenko, a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) vezetője hétfőn az RBK-Ukrajina hírportálon megjelent nyilatkozatában előre jelezte, hogy a járvány tetőzése Ukrajnában november első felében, a hónap közepén várható. Szerinte a napi fertőzésszám az elkövetkező napokban még emelkedni fog. Az egészségügyi minisztérium alá tartozó Ukrán Egészségvédelmi Központ szerint viszont a járvány már ezen a héten elérheti a tetőpontot – számolt be az UNIAN hírügynökség.

Ukrajnában hétfőre 13 068-cal 3 088 501-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 473-mal 72 557-re, az aktív betegeké pedig több mint négyezerrel 494 988-ra. Az elmúlt napon 3532 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteget szállítottak kórházba.

A legfrissebb adatok szerint valamely oltás mindkét dózisát eddig 7 938 053-an adatták be maguknak a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában, további 3 468 231-en pedig még csak az első adagot kapták meg. Vasárnap 85 083 embert oltottak be az országban.

The post Ukrajnában elkezdtek felmondani a beoltatlan alkalmazottaknak appeared first on .

“A fehérorosz vezetés kíméletlen cselekedetei kiszolgáltatott emberek életét veszélyeztetik, a NATO-szövetségesek felszólítják Fehéroroszországot, hogy hagyjon fel ezekkel az támadásokkal, tartsa tiszteletben az emberi és az alapvető szabadságjogokat, valamint a nemzetközi jogot” – írja a sajtóközlemény.

A szövetségesek emellett szolidaritást vállalnak Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal és más szövetséges nemzetekkel, továbbá támogatják az alapvető értékek és nemzetközi jog által vezérelt, egyénileg, illetve közösen hozott intézkedéseket.

A szervezet felhívta a figyelmet: továbbra is szorosan nyomon követi a fehérorosz vezetés provokatív támadásait a határokon, illetve azok hatását szövetség biztonságára.

The post Lengyel menekültválság: a NATO határozott appeared first on .

A tárca szerint az ejtőernyős alegység az orosz légideszantos erők meglepetésszerű harckészültség-ellenőrzésének részeként az orosz ejtőernyősök egy alegysége leszállást hajt végre egy ismeretlen területen a Fehéroroszország északnyugati területén lévő Grodna megyében. Az orosz katonák közös taktikai gyakorlaton vesznek részt a fehérorosz fegyveres erők alegységeivel.

Az ejtőernyősöket Il-76-os szállító repülőgépek vitték Fehéroroszországba. A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint a közös gyakorlatokat követően az orosz deszantosok visszatérnek állandó oroszországi állomáshelyükre.

A gyakorlatot azzal párhuzamosan rendezték meg, hogy Lengyelország és Fehéroroszország határán feszültség alakult ki, miután a határt több ezer, az Európai Unióba vágyó közel-keleti menekült próbálta meg átlépni fehérorosz oldalról. Lengyelország több ezer katonát vezényelt az övezetbe, szögesdrótból határkerítést épített, és szükségállapotot rendelt el az övezetben.

The post Orosz légideszantosokat vezényeltek egy fehéroroszországi hadgyakorlatra appeared first on .

A határátkelőnél hétfőn vertek sátrakat a fehérorosz oldalról fegyveres egyenruhások kíséretében érkezett bevándorlók. A lengyel hatóságok az utóbbi napokban mintegy nyolcszáz főre becsülték az ezen a helyszínen táborozók számát, míg az egész lengyel-fehérorosz határszakasz mentén jelenleg három-négyezer menekült tartózkodik értesüléseik szerint.

A határőrség szóvivője, Katarzyna Zdanowicz szerint péntek reggel Kuznica Bialostockánál újabb menekültek tucatjai csatlakoztak az ott táborozókhoz. Előtte átjutottak a Kuznica Bialostocka határátkelő fehérorosz részén, anélkül, hogy lengyel területre léptek volna. A határátkelőt Lengyelország bezárta.

A lengyel sajtó a fehérorosz állami határbizottság (GPK) közleményét is idézi, amely szerint délelőtt egy másik, mintegy százfős csoport is a határ irányába tartott.

A lengyel belügyi tárca azt közölte a Twitter közösségi fiókján, hogy a fehérorosz oldalon nagy menekülttábor megépítését célzó munkálatok zajlanak, ehhez a fehérorosz szervek hozzák a szükséges felszerelést.

Beszámolt a szóvivő arról is, hogy Kuznica Bialostockánál éjjel fehérorosz határőrök egy negyvenfőnyi, többségében nőkből és gyermekekből álló csoportot a határkerítéshez szorítottak. A határon végül nem jutottak át, a meghiúsult kísérlet után a csoport távozott – mondta el a szóvivő.

Egy másik csoportos határátkelési kísérletre a Kuznica Bialostockától mintegy 150 kilométerre délre eső Polowce településnél került sor. Ott mintegy száz menekült kövekkel és faágakkal dobálta meg a lengyel határőröket, de a határon nem sikerült átjutniuk.

A szóvivő szerint a lengyel határőrök az előző hetekben történt provokációk után újabbakat is észleltek a fehérorosz rendvédelmisek részéről. Ezúttal két alkalommal lézerfénysugarakat irányítottak a lengyel határőrök felé; a sugarak ereje nem ismert, és azt sem tudják, okoznak-e látáskárosodást – mondta el Zdanowicz.

Hétfő óta, amikor különösen feszültté vált a helyzet a fehérorosz határon, a lengyel határőrök több tömeges határsértési kísérletet hiúsítottak meg. Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon közel 33 ezer határsértési kísérletet regisztráltak, november eleje óta mintegy 4500-at.

Lengyelország a migrációs nyomás megfékezése céljából szögesdrótkerítést emelt a fehérorosz határon, ezt a jövő év közepéig megerősíteni tervezik egy öt méter magas, mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt acélfallal.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter, Mariusz Blaszczak közölte: Lengyelországba brit hadmérnökök érkeztek terepszemlére, és “segítenek majd a lengyel katonáknak a határkerítés megerősítésében”.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. Az Európai Unió szerint a minszki vezetés, felhasználva a menekülteket, hibrid támadást indított az unió ellen, Brüsszel ezért kilátásba helyezte, hogy újabb szankciókat vezethet be Fehéroroszországgal és a menekülteket odaszállító légitársaságokkal szemben.

The post Lengyel migránsválság: növekszik a feszültség appeared first on .

A vasárnap nulla órától érvényes besorolás azzal jár, hogy Németországba utazás előtt ki kell tölteni a kormány online beutazási bejelentési űrlapját, amely az einreiseanmeldung.de című oldalon érhető el.

Az oltatlanok – a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) elleni teljes oltással nem rendelkezők – csak friss negatív vírusteszt lelettel utazhatnak be. A határ átlépése után rögtön házi karanténba kell vonulniuk tíz napra.

Az elzártságnak véget vethet egy újabb negatív koronavírus lelet, de a tesztet legkorábban a karantén ötödik napján szabad elkészíttetni.

A fokozottan kockázatos besorolásról közösen dönt a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI), a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca.

Magyarország mellett Ausztria és Csehország is fokozottan kockázatos területnek minősül vasárnaptól. Ebbe a kategóriába tartozik az Európai Unió tagországai közül a három balti ország, valamint Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, és további mintegy hatvan EU-n kívüli ország, köztük Szerbia és Ukrajna. A pénteki frissítéssel egy országot vettek le a listáról, az Egyesült Államokat.

Németországban az utóbbi napokban majdnem minden járványügyi mutató rekordot döntött. Az újonnan kimutatott fertőződések napi száma például egy hét alatt háromszor emelkedett új csúcsra és átlépte az ötvenezres határt, az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra jutó száma – pedig sorban ötször döntött rekordot, és 260 fölé emelkedett.

Emelkedett a Covid-19 miatt intenzív kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek száma is, de messze van a járvány második hullámának idején, tavaly év végén regirsztrált csúcstól. Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki adatai szerint 2863 embert ápolnak a Covid-19 miatt az intenzív osztályokon. Ez ugyan 443-mal több az egy héttel korábbi 2420-nál, de a második hullám legsúlyosabb szakaszában feljegyzett 5762-es csúcsnak csak nagyjából a fele.

The post Németország fokozottan kockázatos területnek minősítette Magyarországot appeared first on .

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatban vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket, élőflórás probiotikumokat ellenőriztek, összesen negyvenegyfélét; a tárca élelmiszer és vegyipari laboratóriuma a termékek tényleges összetételét vetette egybe az előírásokkal és a csomagoláson, címkén feltüntetett jelölésekkel, csak négy esetben akadtak kifogásolható eltérésekre.

A közlemény szerint az egyik étrend-kiegészítőben a tájékoztatás szerinti mennyiségnél cinkből kétszer többet, C-vitaminból pedig feleannyit találtak.

Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a tápanyagokat. Szedésük az immunrendszer legyengülése miatt, vagy akkor javasolt, ha élelmiszerekkel nem jut elegendő vitaminhoz, ásványi anyaghoz a szervezet. A probiotikumok élő mikroorganizmusokkal segítik az egészséges bélflóra fenntartását. Használatukra különösen antibiotikum-kúra esetén lehet szükség.

A készítmények jótékony hatása azonban csak akkor érvényesül, ha megfelelő mennyiségben tartalmazzák a hasznos mikrobákat, tápanyagokat – hívta fel a figyelmet a tárca. A fogyasztó vásárláskor a címkén feltüntetett jelölések és a tápértéktáblázat alapján tud tájékozódni, döntést hozni. Az összetevők hibás szerepeltetése a kívánt hatás elmaradásához vezethet, vagy túladagolást idézhet elő.

A laborvizsgálatok során 125 paramétert mértek a többségében kapszulaként, tablettaként kínált termékekben.

Az ellenőrzés eredménye alapján négy árucikk adott okot a kifogásolásra. A huszonegy probiotikum közül három nem felelt meg az előírásoknak, nem tartalmazta a megadott koncentrációban a jótékony mikroorganizmusokat. A húsz étrend-kiegészítőből csak egy nem tett eleget a vizsgálati követelményeknek. A címkén szereplő értéknél jóval alacsonyabb volt a C-vitamin tartalma, cinkből viszont a feltüntetetthez képest közel kétszer több volt benne.

A vizsgálat részletes eredménye táblázatos formában a Fogyasztóvédelmi portálon érhető el.

A közlemény idézi Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: “Az ismétlődő vizsgálatokon füllentésen ért termékek gyártóit a hatóság a valós értékek feltüntetésére kötelezi. A hazai árucikkek ezúttal is megbízhatóbbnak bizonyultak, a 16 magyar készítményből mindössze eggyel volt baj.”

The post Az étrend-kiegészítők tizede kifogásolható appeared first on .

A holland fellebbviteli bíróság kedden kihirdetett ítéletében megerősítette azt a korábbi határozatot, mely szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket bő hét évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.

A műkincseket öt ukrán – közöttük négy krími – múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt döntött úgy, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül visszaadná a műtárgyakat az egyiknek, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.

A holland fellebbviteli bíróság keddi határozatának összefoglalóját ismertetve Pauline Hofmeijer-Rutten elnöklő bíró elmondta: Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek – mondta.

A döntés ellen a krími múzeumok a holland legfelsőbb bíróságon fellebbezhetnek.

A hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. VI. és II. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.

The post Egy holland bíróság Ukrajnának ítélte a Hollandiában rekedt krími kincseket appeared first on .