Biztonságpolitika

A légierő (Luftwaffe) is bekapcsolódik a koronavírus-járvány elleni védekezésbe Németországban, ahol pénteken ismét rekordot döntött az újonnan regisztrált fertőződések napi száma, és aggodalmat okoz a vírus Dél-Afrikában felbukkant új változata.

Az ARD országos közszolgálati televízió jelentése szerint a Luftwaffe az Airbus A310 típusú MedEvac (Medical Evacuation, azaz egészségügyi kimenekítő) repülőgépével kapcsolódik be a védekezésbe. A hat intenzív osztályos beteg és további 38 fekvőbeteg szállítására alkalmas gép péntek délután kezdi meg az első bevetést, a bajorországi Memmingenből szállít súlyos állapotú fertőzötteket az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Münster-Osnabrück repülőtérre.

A művelet iránya mutatja a németországi járványhelyzet legfőbb jellegzetességét. Délen, főleg Bajorországban, és keleten, a volt NDK területén – vagyis azokban a tartományokban, amelyekben a szövetségi átlag alatt van az átoltottság – a kórházi kezelésre szoruló, többnyire oltatlan fertőzöttek beáramlása helyenként már kezdi túlterhelni az egészségügyi ellátórendszert. Északon és a nyugati tartományok többségében viszont egyelőre nincs ellátási válság, az átoltottság pedig viszonylag magas.

Ugyanakkor az ország egészét tekintve a járvány negyedik hulláma továbbra is a meredeken felívelő szakaszban van. Ezt jelzi a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki kimutatása, amely szerint az utóbbi 24 órában 76 414 ember szervezetében mutatták ki az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2). Ez bő 40 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 52 970-hez képest és új rekord, csaknem 500-zal több több a szerdán 75 961 esettel beállított előző csúcsnál.

Az új esetekkel együtt 5 650 170 fertőződést mutattak ki tesztekkel a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A vírus okozta betegség (Covid-19) egy nap alatt 357 halálos áldozatot követelt – ez ugyancsak jelentős növekedés az egy héttel korábbi 201-hez képest -, ezzel 100 476-ra emelkedett a járvány áldozatainak száma.

A járványvédelmi szabályok alakításáért és a védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok egyelőre főleg az oltatlanok mozgásterének korlátozásával igyekeznek lassítani a járványt. A mindennapi élet egyre több területéről tiltják ki őket, Berlinben például szombattól csakis az alapellátást biztosító üzletekbe léphetnek be. Mindenkire egyformán vonatkozó korlátozásokat és lezárásokat csak néhány különösen súlyos déli és keleti járásban vezettek be.

A védekezés lehetőségeit az első három hullámhoz képest szűkíti, hogy november 24-től megszűnt a kivételes jogrend, a szabályokat így csak a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megreformált változata alapján lehet alakítani. Ez a törvény nem teszi lehetővé teljes ágazatok – például az idegenforgalom, a vendéglátás, vagy a közoktatás – működésének általános és országos felfüggesztését, és éjszakai kijárási korlátozások bevezetését sem.

A negyedik hullám emelkedésével azonban a következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok vezetőinek körében erősödő hajlandóság mutatkozik az úgynevezett kemény – mindenkire vonatkozó, országos, általános – korlátozásokra, amelyeket eddig a tervezett koalíció legkisebb pártja, a liberálisok (FDP) nyomására vetettek el. Pénteken a szociáldemokraták (SPD) egyik társelnöke, Saskia Esken és a Zöldek egyik társelnöke, Annalena Baerbock is megjegyezte egy nyilatkozatában, hogy nem lehet kizárni szigorúbb intézkedéseket.

Az új kormány december elejére ütemezett megalakulásáig dolgozó ügyvezető kormány szerint előfordulhat, hogy tovább nehezítheti a védekezést a SARS-CoV-2 Dél-Afrikában felbukkant, B.1.1.529 jelzésű változata, amely az első adatok szerint fertőzőképesebb, mint a Németországban uralkodó delta variáns. Ezért Jens Spahn ügyvezető szövetségi egészségügyi miniszter pénteki közleménye szerint a veszélyes vírusváltozatokkal sújtott területek közé sorolják Dél-Afrikát. A besorolás a többi között azzal jár, hogy a légitársaságok csakis német állampolgárokat szállíthatnak Dél-Afrikából Németországba, és nekik is karanténba kell vonulniuk 14 napra, akkor is, ha rendelkeznek teljes oltással és nem mutatható ki szervezetükben a vírus.

The post Járvány: a légierő is bekapcsolódik a védekezésbe Németországban appeared first on .

Legalább tíz holttestet találtak egy kelet-szlavóniai tömegsírban Vukovár közelében – jelentette be Tomo Medved horvát veteránügyi miniszter.

A tíz holttestet feltételezhetően az 1991-1995-ös délszláv háború idején földelhették el a Vukovártól nem messze fekvő Pacsinta (Pacetin) település mellett, 26 kilométerre az 1996-ban feltárt ovcarai tömegsírtól, amelybe kétszáz kivégzett embert temettek. A tárcavezető kiemelte: a területet egy hónappal ezelőtt kezdték átvizsgálni, és eddig egyharmadát sikerült feltárniuk. Medved megjegyezte, hogy még mindig 1853 eltűnt személyt tartanak nyilván Horvátországban, a legtöbbet éppen Vukovár környékén.

Emlékeztetett rá, hogy 2016 óta országszerte 261 újabb próbaásást végeztek, 99-cet Vukovár-Szerémség megyében. A mostaniak kivételével 18 holttestet találtak, közülük 16-ot azonosítottak – húzta alá. 1995 és 2015 között Horvátország területén 148 tömegsírt tártak fel, a legtöbbet, 55-öt Vukovár-Szerémség megyében, 43-at pedig a közép-horvátországi Sziszek-Monoszló megyében.

A vukovári temetőben lévő sírból – amely Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta – 938 személyt hantoltak ki, azonosítottak és helyeztek végső nyugalomra. A legfiatalabb egy hat hónapos csecsemő, a legidősebb egy 104 éves nő volt. Az áldozatok között a civilek mellett katonák és önkéntesek is voltak. Többségük Vukovár 1991-es ostroma alatt esett el.

1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt. Három hónappal később, november 18-án áttörték a védelem állásait. A szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zártak, majd két nappal később kétszázat közülük az erdőszélen kivégeztek. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.

The post Horvátországban újabb tömegsírt tártak fel a délszláv háború idejéből appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov kelet-ukrajnai oligarcha részvételével.

Az államfő ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy valóban megkísérlik végrehajtani a puccsot. Kifejtette: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítik elő az államcsínyt ellene, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő ebbe már beleegyezett volna. Megjegyezte, hogy szerinte Ahmetovot “felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.

Zelenszkij ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Ukrajna leggazdagabb üzletembere – aki egyebek mellett a DTEK energetikai vállalat tulajdonosa – most “az ukrán állam ellen harcol”, és ehhez parlamenti képviselőket toboroz, akikkel új pártot készül alapítani. Mindez Zelenszkij szerint “nagy hiba”. Ezért meghívta őt a hivatalába, hogy személyesen beszéljenek erről.

Zelenszkij azt hangoztatta, hogy nem fogja elhagyni az országot, mint Viktor Janukovics volt elnök, aki 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések hatására Oroszországba menekült. Hozzátette, hogy nem fogja csitítani a tüntetőket, úgy, mint Petro Porosenko exállamfő tette egy buldózeren állva a Majdan-tüntetések idején. Leszögezte, hogy tovább dolgozik hivatalában, és ott várja a tüntetőket. Kijelentette, hogy nem lesz újabb “Majdan-forradalom” Ukrajnában, mert a jelenlegi vezetés “nem tolvajokból áll”. Szerinte hecckampány folyik ellene a médiában az oligarchaellenes törvény miatt. Leszögezte, hogy egyetlen ukrán média sem a szövetségese.

Ahmetov – reagálva az elhangzottakra – “teljes hazugságnak” minősítette az elnök által mondottakat. “A Zelenszkij által nyilvánosságra hozott értesülés arról, hogy állítólag valamiféle államcsínybe vontak be engem, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy az elnököt milyen indítékok vezérlik” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Ahmetovot, aki hozzáfűzte még, hogy “mint ukrán állampolgár, az ország legnagyobb befektetője, adófizetője és munkaadója, továbbra is megvédi a szabad Ukrajnát, a szabad gazdaságot, a demokráciát és a szólásszabadságot”.

“Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy megakadályozzam a tekintélyelvűséget és a cenzúrát Ukrajnában” – hangoztatta.

Sajtóértesülések szerint Zelenszkij és Ahmetov kapcsolata azután romlott meg, hogy a parlament elfogadta az elnök által beterjesztett oligarchaellenes törvényt, de megromlott a viszonyuk Dmitro Razumkov házelnök leváltása miatt is. Ahmetov cáfolja, hogy megváltozott volna a hangnem közte és az elnöki hivatal képviselői között, és tagadja, hogy emiatt az érdekeltségébe tartozó tévécsatornák élesebben kezdték bírálni az államfőt. Ugyanakkor Zelenszkij és környezete a napokban visszautasította a meghívást Ahmetov egyik tévécsatornájának műsorába – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az elnök szerint az Ukrajna határainál nagy létszámú csapatokat állomásoztató Oroszország és az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok bármelyik napon eszkalálhatják a helyzetet, viszont ezzel egy időben egyes ukrán sajtóorgánumokban félelemkeltés zajlik: azzal riogatják a lakosságot, hogy bármikor egész Ukrajnára kiterjedő háború törhet ki. Emlékeztetett arra, hogy országa már nyolc éve háborúban áll.

Szavai szerint több ország is jelezte, hogy kész támogatni Ukrajnát, ha nagyszabású támadás érné Oroszország részéről. Kiemelte, hogy eddig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Törökország és Kanada fejezte ki ilyen irányú szándékát, de a segítségnyújtás konkrét formájáról – mint mondta – nem kapott információt.

Közölte: Németország és Franciaország szeretné, ha Kijev velük együtt folytatná a párbeszédet Oroszországgal. Kiemelte, hogy folynak egyeztetések a lehetséges találkozókról, és hivatalvezetője, Andrij Jermak hamarosan kapcsolatba lép az orosz féllel. “Mi ezt egyáltalán nem ellenezzük” – szögezte le.

Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnának semmi köze sem volt a Wagner elnevezésű orosz zsoldoshadsereg tagjainak tavaly nyáron Minszkben történt őrizetbe vételéhez. Kijelentette, hogy nem volt semmiféle különleges művelet, azaz nem tervezték el, hogy a török légitársaság gépét, amelyen az orosz zsoldosok utaztak, Kijevben leszállásra kényszerítsék, hogy ott vegyék őrizetbe közülük azokat, akiket a Donyec-medencei konfliktusban való részvétellel gyanúsítanak. Az államfő szavai szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt sosem bocsátotta volna meg Ukrajnának.

Vaszil Burba, az ukrán katonai hírszerzés volt főnöke a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot váltott ki azzal az állításával, miszerint azért hiúsult meg a repülőgép Kijevbe irányítására előkészített titkos művelet, mert az elnöki irodát vezető Jermak kérte elhalasztását egy újabb Donyec-medencei tűzszünet életbe lépése érdekében. Zelenszkij értésre adta, hogy nem áll szándékában meneszteni Jermakot.

The post Zelenszkij: államcsínyre készülnek Ukrajnában appeared first on .

Hét év fegyházra ítélt nem jogerősen egy apját agyonverő férfit a Budapest Környéki Törvényszék. Tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen azt a férfit, aki különös kegyetlenséggel ölte meg az édesapját idén januárban Balatonszemesen.

Honlapjára feltett közleményében a Budapest Környéki Törvényszék ismertette: az eljárás adatai szerint a vádlott szüleivel élt egy háztartásban. Édesapjával rendszeresen voltak konfliktusai, gyakran veszekedtek egymással. 2018 nyarán az apa két alkalommal kért rendőri segítséget fia agresszív viselkedése miatt, büntetőeljárás azonban egyik ügyben sem indult.

A vádlott 2019. szeptember 1-jén pontosan meg nem határozható okból szidalmazta a szüleit, dulakodott édesapjával. A sértett önvédelmi célból kést vett fel a konyhapultról, azonban a vádlott kicsavarta a kezéből és bántalmazta, ököllel és egy kemény tárggyal ütötte az idős férfi arcát, fejét, szidta, életveszélyesen fenyegette édesapját. Az utcán hallották a történteket, és volt, aki rendőri segítséget kért. A mentők kórházba vitték a sértettet, életmentő műtétet hajtottak végre rajta, azonban öt hónappal később, 2020. január 27-én a bántalmazott férfi a sérüléseivel összefüggésben kialakult kétoldali tüdőgyulladás, valamint keringési és légzési elégtelenség miatt elhunyt.

Az ügyészség halált okozó testi sértés miatt emelt vádat az áldozat fia ellen. A csütörtöki tárgyaláson a törvényszék a vádlottat az ügyészi vádirattal megegyezően halált okozó testi sértés miatt mondta ki bűnösnek, és ezért – mint többszörös visszaesőt – 7 év fegyházbüntetésre ítélte. Az elsőfokú döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott azonban felmentésért nyújtott be fellebbezést, védője pedig téves minősítés, téves tényállás megállapításáért és felmentésért, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.

Fegyházbüntetést kapott a balatonszemesi apagyilkos
Kaposvári Törvényszék a közleményében azt írta: az egy háztartásban élő, italozó életmódot folytató apa és fia január 18-án összeveszett. A sértett ököllel megütötte a fiát és kalapáccsal a kézfejére sújtott. A vádlott kivette a szerszámot az apja kezéből és azzal, majd egy baltával is többször fejbe vágta őt. Annak ellenére, hogy az áldozat már az első ütéstől magatehetetlenné vált, a fia kést ragadott és elvágta a nyakát. A két férfi kapcsolata régóta rossz volt: amikor a vádlott még gyermek volt, az apja többször megverte, miután felnőtt, kölcsönösen bántalmazták egymást. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, az ítéletet ő és védője is tudomásul vette. Az ügyészség ugyanakkor súlyosításért fellebbezett, így az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

The post Két apagyilkosság, két ítélet appeared first on .

A kormány kiemelten kezeli az erőszakos bűncselekmények elleni határozott fellépést és fokozott figyelmet szentel az áldozatok segítésének is – írta az igazságügyi miniszter a közösségi oldalán a nők elleni erőszak megszüntetésének napja alkalmából.

Varga Judit bejegyzésében a segítség formáit részletezve a lelki segélynyújtást, a jogi tanácsadást, a felvilágosítást, pszichológiai támogatást vagy krízishelyzet fennállása esetén az azonnali anyagi és egyéb segítségnyújtást említette. Emlékeztetett arra, hogy ennek érdekében az elmúlt időszakban nyolc áldozatsegítő központot nyitottak meg a főváros mellett Szegeden, Pécsen, Kecskeméten, Szombathelyen, Szolnokon, Veszprémben és Miskolcon, valamint egy áldozatsegítő ponttal bővítették a hálózatot Salgótarjánban.

A kormány kiemelt célja, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen ilyen központ – hangsúlyozta. A politikus hozzátette: létrehoztak egy áldozatsegítő vonalat is, a 06/80-225-225-ös telefonszámon éjjel-nappal elérhető segítséget biztosítanak a rászorulóknak.

Varga arra biztatott mindenkit, hogy ha bűncselekmény áldozatává vált, illetve ismer valakit, aki ilyen helyzetbe került, vegye fel a kapcsolatot a szakértőkkel, akik szakszerű, személyre szabott segítséget nyújtanak minden bajbajutottnak.

The post Varga: van segítség a kapcsolati erőszak áldozatainak appeared first on .

Európa és Magyarország biztonságához elengedhetetlen a világpiacon működőképes hadiipar, ezért az Európai Uniónak meg kell teremtenie az ágazat fennmaradását biztosító szabályozási környezetet – hangsúlyozta a védelmi fejlesztésekért felelős magyar kormánybiztos a Berlin Security Conference biztonságpolitikai konferencián.

Maróth Gáspár a Berlin Security Conference (BSC) védelmi beszerzésekről szóló panelbeszélgetésén vett részt francia, holland, német, norvég és spanyol kollégákkal. Elmondta: az idei BSC fő problémaköre az, hogy miként lehet Európa “hiteles, és valós képességekkel rendelkező partner” a NATO-ban. Ennek egyik eleme a beszerzések kérdése, amellyel kapcsolatban mindenki szorgalmazta, hogy a politika gondoskodjon a védelmi ágazat beszerzési igényeihez illeszkedő szabályozási környezethez – tette hozzá.

Mint mondta, a védelmi szektor “nem olyan terület, amelyen az ember bemegy a boltba és leemeli a terméket a polcról, hanem folyamatos kooperációt és interakciót igényel a fejlesztésben részt vevő cégekkel”. Ezért a “hagyományos beszerzési módszerek” helyett speciális, az ágazatra szabott megoldásokra van szükség. Ilyen a védelmi beszerzések kormányközi megállapodásokon alapuló módszere.

Magyarország is ezt alkalmazza, erre példa a NATO-nak tett vállalás értelmében felállítandó nehézdandár legfontosabb fegyverrendszerét alkotó Lynx gyalogsági harcjárművek magyarországi – zalaegerszegi – gyártása. Maróth hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a kormányközi beszerzési rendszerhez megfelelő szabályozást Európában, mert ez a megoldás biztosítja a kellően “védett” környezetet a kutatás-fejlesztéshez és a versenyképességhez. A világpiaci erőknek teljes mértékben kitett hadiipar “könnyen elveszítheti kutatás-fejlesztési erejét, és ezáltal versenyképességét” – mondta a kormánybiztos.

Maróth kijelentette: az Európai Uniónak “világos választ kell adnia” erre a problémára, hiszen a hadiipar “nem csupán üzleti kérdés”. Hozzáfűzte: a közösség biztonságának fontos alkotóeleme, hogy legyen saját hadiipara, és ha nem sikerül megőrizni az ágazat versenyképességét, illetve versenyelőnyét, akkor nemcsak a közösség, és benne Magyarország védelmi képessége gyengül, hanem az egész európai ipar.

Hozzátette: a hadiipart hasonlóképpen kell kezelni, mint más nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely “a realitások, és nem a felesleges politikai ideológiák talaján áll”.

The post Maróth: elengedhetetlen a működőképes hadiipar Európa és Magyarország biztonságához appeared first on .

Közös tengeri járőrözést javasolt Franciaországnak Priti Patel brit belügyminiszter.

A kezdeményezés közvetlen előzményeként szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek a tengerbe fulladt, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkelni a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába. A hatósági beszámolók szerint a csónak az átkelési kísérlet közben elsüllyedt. A tengerbe fulladt nők egyike terhes volt.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetének (IMO) adatai szerint ez eddig a legtöbb halálos áldozattal járó ilyen jellegű szerencsétlenség a Nagy-Britannia és Franciaország közötti tengerszorosban, amely a világ legforgalmasabb tengerhajózási útvonala.

A brit belügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtöki tájékoztatójában közölte: nincs gyorsan alkalmazható megoldás “az embereket teherszállítmányként kezelő” embercsempész bandák és utánpótlási útvonalaik felszámolására, a feladat nemzetközi összefogást igényel.

Patel elmondta: a Franciaországnak javasolt közös tengeri járőrözés mellett folyamatos és személyes kapcsolatban van mások mellett a lengyel, a belga, az olasz, az osztrák és a görög belügyminiszterrel. Hozzátette: az embercsempészek mindig találnak olyan embereket, akiket kihasználhatnak és manipulálhatnak, és akik közül sokan nem is tudják, hogy az Egyesült Királyság felé tartanak.

Patel szerint olyan nemzetközi összefogásra van szükség, amely a problémát annak forrásaihoz közelebb kezeli, nem arra várva, hogy az embercsempészek által behálózott emberek elérjék az Európai Unió területét.

A brit belügyminiszter egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy véleménye szerint végső soron Franciaország felelőssége az illegális átkelési kísérletek megakadályozása. Úgy fogalmazott: a menedékkérőknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogért folyamodniuk, “és senkinek nem kell Franciaországból menekülnie ahhoz, hogy biztonságban legyen”.

Patel kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a brit kormány szoros és eredményes együttműködést folytat a francia hatóságokkal, és ennek eredményeként az idén eddig több mint húszezer illegális átkelési kísérletet sikerült megakadályozni, a két ország 17 szervezett bűnözői hálózatot számolt fel, több mint négyszáz gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ezekben az ügyekben eddig 65 bírósági ítélet született.

A válság azonban ettől még nem múlt el, és nem is lehet gyors megoldásokban bízni – mondta alsóházi felszólalásában a brit belügyminiszter.

The post Menekültválság: közös járőrözést javasolt Franciaországnak a brit belügyminiszter appeared first on .

Németország szolidaritást vállal Lengyelországgal a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzet ügyében – jelentette ki Angela Merkel ügyvezető német kancellár csütörtökön Berlinben a lengyel kormányfővel folytatott megbeszélése után.

Mateusz Morawieckivel tartott tájékoztatóján a kancellár kiemelte, hogy a német kormány álláspontja szerint Lengyelország minden lehetséges lépést megtesz azért, hogy ne mérgesedjék tovább a helyzet az Európai Unió külső határát is jelentő lengyel-fehérorosz határon. Németország a legteljesebb mértékben szolidáris Lengyelországgal. Ez azt is jelenti, hogy kiáll a fehérorosz vezetés elleni büntetőintézkedések további szigorításáért, ha nem sikerül előrelépni a válság megoldása felé – mondta.

Merkel kiemelte: a német és a lengyel kormány egyetért a “válság természetének” megítélésében, és abban is, hogy miként kell azt megoldani. Mint mondta, a német megközelítés fontos része, hogy a határozott fellépés mellett a párbeszéd lehetőségét is fenn kell tartani, ezért tárgyalt telefonon Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel két alkalommal is. A német kormány azt is fontosnak tartja, hogy bánjanak emberségesen mindazokkal, akik az Európai Unióba jutás szándékával utaztak a Közel-Keletről Fehéroroszországba.

Morawiecki mindenekelőtt az hangsúlyozta, hogy Lengyelország megvédi az Európai Unió külső határát. Ez azt is jelenti, hogy “megvédjük Németországot egy nagy menekülthullámtól” – mondta. Kiemelte: a közösségnek készen kell állnia arra, hogy bevezessen újabb, köztük kereskedelmi szankciókat is Fehéroroszország ellen, ha ismét elmérgesedik, eszkalálódik a helyzet a határvidéken.

A lengyel-fehérorosz uniós külső határon augusztus óta bontakozott ki migrációs hullám. Az Európai Bizottság szerint a fejlemény összefügg a fehérorosz ellenzéki mozgalmak elleni erőszak miatt a minszki rezsim ellen bevezetett EU-szankciókkal, és államilag finanszírozott embercsempészetet jelent.

Brüsszel ismeretei szerint az EU-ba igyekvők fehérorosz állami idegenforgalmi vállalatok szervezésében jutnak el Fehéroroszországba. A lengyel hatóságok több mint 37 ezer határsértési kísérletet regisztráltak az idén a Fehéroroszországgal közös határon. A kormány tízezernél is több katonát mozgósított a folyamat feltartóztatására.

The post Merkel: Németország szolidáris Lengyelországgal appeared first on .

Lengyelország a fehérorosz határon fennálló helyezettől függetlenül továbbra is befogadja a hazájukban üldözött fehérorosz állampolgárokat, csak az elmúlt huszonnégy óra folyamán negyven ilyen személy érkezett – közölte a lengyel határőrség szóvivője.

A fehérorosz menekültek a határátkelőkön nyújtották be a nemzetközi védelemre vonatkozó kérelmüket, és lengyel humanitárius vízumot kaptak – mondta el sajtóértekezletén Anna Michalska.

A lengyel idegenrendészeti hivatal október végi adatai szerint a fehéroroszok képezik idén a legnagyobb, 870 fős csoportot azok közül, akiknek megadták Lengyelországban a nemzetközi védelmet élvező személy státuszát. Emigrációjuk a tavaly augusztusi, vitatott tisztaságú fehérorosz elnökválasztás után alkalmazott hatósági erőszak következménye.

A másik, 560 fős csoport az afgán állampolgároké. Ők az afganisztáni lengyel békefenntartó alakulat és diplomáciai képviselet alkalmazottai voltak, akiket a NATO augusztusi afganisztáni csapatkivonásakor, illetve az azt megelőző hónapokban menekítettek ki.

Az év elejétől október végéig összesen 1600 külföldi kapott Lengyelországban menedékjogot. Menekültstátusszal, illetve kiegészítő védelmi jogállással rendelkeznek.

The post Lengyel menekültválság: Varsó továbbra is befogadja a fehérorosz menekülteket appeared first on .

Fokozott készültséget szorgalmazott az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán Andrzej Duda lengyel elnök, miután a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel tárgyalt Brüsszelben.

A közös sajtóértekezleten Duda a lengyel-fehérorosz határon folytatódó menekültválság kapcsán úgy értékelte: semmi sem utal arra, hogy csökkenne a feszültség. Elmondta: Varsó attól tart, hogy a határsértési próbálkozásokkal együtt járó fehérorosz provokációk során fegyverhasználatra is sor kerülhet akár a menekültek, akár a fehérorosz határőrök részéről.

A lengyel elnök szerint a fehérorosz oldalról folytatott hibrid támadás mellett erősödő orosz katonai aktivitás is észlelhető Lengyelország keleti határai közelében, konkrétan az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen, Fehéroroszországban és az orosz-ukrán határnál.

Mindezért szükség van a NATO fokozott figyelmére, arra, hogy legalább átmenetileg megerősítenék a térség megfigyelését, valamint a Baltic Air Policing fedőnevű, a három balti államban folytatott missziót, illetve a szövetség keleti szárnyán telepített nemzetközi alakulatok készültségét – mondta Duda.

Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Lengyelország elkötelezett NATO-tagország, jelentősen hozzájárul a szövetségesek közös védelmi célkitűzéseihez, a védelmi költségvetéshez, és misszióival segíti a légi és tengeri járőrözést, ahogy a NATO is több nemzetközi alakulattal jelen van az országban.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a lengyel elnökkel egyeztetve áttekintették a jelenlegi kihívásokat: az orosz katonai csapatösszevonásokat az ukrán határon, továbbá a migrációs válsághelyzetet a lengyel, lett és litván határokon.

Stoltenberg a szövetségesek teljes szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és határozottan elítélte az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim “cinikus és embertelen” módszerét, amellyel védtelen embereket használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a szomszédos országokra.

Mint mondta, az elmúlt hetekben aggasztóan és szokatlan mértékben megnőtt az orosz fegyveres erők koncentrációja Ukrajna határainál, és ezt a helyzetet Moszkva agresszív retorikája és dezinformációs tevékenysége csak tovább szítja. Felhívta az orosz vezetés figyelmét, hogy tegye átláthatóvá katonai műveleteit, és törekedjen a feszültség enyhítésére.

“A szövetségesek továbbra is éberen, szorosan figyelemmel követik a fejleményeket, és minden lehetséges politikai és gyakorlati segítséget felajánlanak Ukrajna számára” – jelentette ki a NATO-főtitkár. Hozzátette: ez nem jelent semmilyen fenyegetést Oroszország számára, de Ukrajnának joga van megvédenie magát az agresszió ellen.

The post Duda túltolja: fokozott készültséget szorgalmaz a NATO keleti szárnyán appeared first on .

A Fekete-tenger partvidékén lévő amerikai katonai támaszpontról lopott üzemanyagot éveken keresztül egy román bűnszövetkezet. A mintegy kétmillió dolláros kárt okozó bandára és ötven további bűnszövetkezetre az utóbbi évek legnagyobb összehangolt rajtaütése keretében csaptak le a román hatóságok.

A román rendőrség valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 457 helyszínen végzett szerdán házkutatást és 367 gyanúsítottat állított elő. Ezek közül a Konstanca megyei üzemanyaglopás keltette a legnagyobb médiavisszhangot, a Mihail Kogalniceanu katonai repülőtér és amerikai támaszpont ugyanis az ország egyik legszigorúbban őrzött létesítményének hírében állt, most pedig kiderült, hogy egy héttagú banda, amelynek tagjai az egyik beszállító cégnél dolgoztak, 2017 óta lopja a generátorokból a gázolajat.

A DIICOT az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni, a kár Románia legfőbb stratégiai szövetségese szerint kétmillió dollárra rúg. A bűnszövetkezetek elleni akciókban főleg az ember- és gyermekkereskedelemre, védtelen emberek kihasználására, menekültcsempészetre, kiberbűnözésre és kábítószercsempészetre szakosodott hálózatokat vették célba.

The post Amerikai katonai támaszpontról lopott üzemanyagot egy román bűnszövetkezet appeared first on .

Az izraeli belbiztonsági szolgálat (Sin Bet) több tucat Hamász-tagot tartóztatott le Ciszjordániában – jelentette a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál.

A Sin Bet nyomozása alapján letartóztatták egy ciszjordániai Hamász-csoport több tucat tagját, akik előrehaladott terveket szőttek terrortámadásokról Ciszjordániában és az 1967-es vonalakon belüli Izraelben. Az izraeli biztonságiak több hónappal ezelőtt kezdték felgöngyölíteni a szervezkedést. Először szeptemberben fogták el a csoport több tagját, amikor egy razzia során kitört fegyveres harcban súlyosan megsebesült két izraeli katona, és életét vesztette több palesztin gyanúsított.

Hétfőn – a Sin Bet beszámolója szerint – több mint ötven Hamász-harcost tartóztattak le, és nagy mennyiségű fegyvert, valamint legalább négy pokolgép elkészítéséhez szükséges robbanószert foglaltak le. Ennek a terrorcsoportnak az egyik tagja hajtotta végre vasárnap azt a fegyveres merényletet Jeruzsálem óvárosában, melyben megöltek egy izraeli civilt, és megsebesítettek négy másik izraelit, köztük két biztonságit.

A Sin Bet szerint a ciszjordániai Hamász-tagokat távolról Szaleh al-Aruri, a szervezet helyettes politikai vezetője és Zacharia Nadzsib irányította, akit 2011-ben engedtek szabadon egy izraeli börtönből cserében a Gázai övezetben fogva tartott izraeli Gilád Salit tizedes szabadon bocsátásáért. Nadzsib azóta Törökországban él.

A nyomozás szerint al-Aruri több százezer sékelt (több tízmillió forintot) fektetett be a terrorista sejt tevékenységébe, és 1 millió dollárt (csaknem 330 millió forintot) ígért nekik, ha sikeresen végrehajtanak egy emberrablást. A ciszjordániai Hamász-tagok a külföldről kapott pénzből fegyvereket szereztek be és robbanóanyagokat készítettek.

Izrael 1967-ben Jordániától elfoglalta és azóta ellenőrzése alatt tartja a többségében palesztinok lakta Ciszjordániát és benne Kelet-Jeruzsálemet. Szintén 1967-ben szerzett fennhatóságot az 1948 és 1967 Egyiptomhoz tartozó Gázai övezetre, melyet 2007 óta az iszlamista Hamász terrorszervezet ural.

Közben hétfőn Jeruzsálemben megkezdődött a Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök elleni három per egyike, amelyben a politikust hivatali hatalommal történt visszaéléssel vádolják. A pert múlt hétfőről halasztották el egy héttel.

Az első nap fejleményeit nagy érdeklődés kísérte: tanúvallomást tett ugyanis Nir Hefec, Netanjahu egyik volt bizalmasa és kommunikációs tanácsadója. Hefec a többi között azt állította: a volt miniszterelnök “megszállottja volt” annak, hogy kézben tartsa, ellenőrizze a sajtóban róla kialakítandó képet. “A médiára vonatkozó minden ügyben mindent tudni akart, még a legkisebb részleteket is” – fogalmazott Hefec. Az izraeli igazságszolgáltatás azzal vádolja Netanjahut, hogy pénzben is mérhető kormányzati előnyöket biztosított a Bezeq médiavállalkozásnak a róla szóló pozitív tudósításokért.

The post Az izraeli belbiztonsági szolgálat több tucat Hamász-tagot tartóztatott le Ciszjordániában appeared first on .

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) aktívabb fellépésre szólított fel a nők elleni erőszak felszámolásában, és a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó isztambuli egyezmény ratifikálását sürgette.

Gurmai Zita országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) a nők elleni erőszakkal foglalkozó jelentéstevője szerdán, a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-én esedékes nemzetközi napját megelőzően tett közzé nyilatkozatot. A jelentéstevő hangsúlyozta: noha minden erőfeszítés ellenére a nők elleni erőszak folytatódik és új formákat ölt, van remény a jelenség “társadalmi tudatosítására”. Manapság ugyanis a nők elleni erőszakot egyre ritkábban tekintik tabunak vagy magánügynek – jelentette ki.

“Amíg azonban az egész társadalom nem ismeri fel a változás és az erőszaknak véget vető valódi egyenlőség szükségességét, amíg az áldozatok hibáztatása nem szűnik meg, s a férfiak nem szólalnak fel a nemi alapú erőszak ellen, addig nem győzhetünk” – fogalmazott nyilatkozatában Gurmai. A jelentéstevő a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távolmaradó tagországokat.

Kiemelte: az aláíró országoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az iskolák, a sajtó és a politika is a kölcsönös tisztelet és megértés új üzenetének közvetítői legyenek. Sikeréért és az “ellenségeskedés mérgező forrásainak azonosításában és megszüntetésében” az egész társadalomnak együtt kell működnie – mondta.

“Minden eddiginél határozottabban szólítom fel a férfiakat és a fiúkat, hogy vegyék ki részüket a nők elleni erőszak megszüntetésében” – tette hozzá Gurmai.

The post Az Európa Tanács aktívabb fellépést vár a nők elleni erőszak felszámolásában appeared first on .

Kriminalisztikai oktató kabinetet alakított ki a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság, a joghallgatók és a frissen végzett hivatásos állomány képzését szolgáló létesítményt szerdán adták át Szegeden.

Polyák Zsolt megyei rendőrfőkapitány az ünnepségen azt mondta, a bűnüldözés és a jogászi hivatás folyamatos, szakszerű képzést követelő “gyakorlatérzékeny” szakma. A rendészettudomány és a jogtudomány ötvözésével létrehozott oktatási kabinet lehetőséget teremt a kriminalisztikai gondolkodásmód megismerésére, elsajátítására.

A szegedi határrendészeti kirendeltség épületében két, vagyon elleni bűncselekmények helyszíneinek beállított, egy-egy élet elleni bűncselekmények és rendkívüli halálesetek helyszíneit szemléltető termet, valamint egy bűnügyi technikai laboratóriumot alakítottak ki. Ezeket két krimináltaktikai oktatóterem egészíti ki, amelyek közös falsíkján elhelyezett detektívtükör segítségével az egyikben felismerésre bemutató helyiség, a másikban pedig egy kihallgatóiroda kapott helyet – tudatta a dandártábornok.

A kabinet elsődleges feladata támogatni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogászhallgatóinak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem frissen végzett rendőrtiszti állományának gyakorlati képzését – közölte a főkapitány. Polyák kifejtette, a gyakorlati helyet szeretnék alkalmassá tenni az online oktatásra is.

Görög Márta, az SZTE jogi karának dékánja hangsúlyozta, az országban egyedülálló oktató kabinet végigviszi a hallgatókat a nyomozati eljárás egészén, lehetőséget teremt arra, hogy a leendő jogászoknak átadják a rendőrségen felhalmozott tapasztalati tudást.

The post Kriminalisztikai oktató kabinetet adtak át Szegeden appeared first on .

Az Európai Bizottság különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség, a diszkrimináció és az idegengyűlölet minden formájának felszámolására – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos, az Európai Parlament plenáris vitája keretében Strasbourgban.

A romák elleni túlzottnak minősített rendőri fellépéssel kapcsolatos vitában a biztos kifejtette: létfontosságú a romák egyenlőségének megvalósítása az Európai Unióban, ezért a bizottság azoknak az ajánlásoknak a betartását szorgalmazza a tagállamokban, amelyek a roma civil társadalom döntéshozatalba történő bevonását, a gyűlöletbeszéd, illetve ebből eredő bűncselekmények, valamint a kirekesztés felszámolását mozdítják elő.

Azzal az esettel kapcsolatban, amikor Csehországban júniusban egy roma férfi elhunyt a rendőri intézkedések közben, Dalli elmondta: annak ellenére hogy az EU-nak korlátozott hatásköre van e téren, a bizottság felvette a kapcsolatot a tagállami illetékes szervekkel, amelyektől az ügy alapos kivizsgálását kérte.

Dalli arra is kitért, hogy a tagállami esélyegyenlőségi szerveknek kulcsfontosságú feladatuk van a jogérvényesülés terén. Ugyanakkor – tette hozzá – nagy különbségek vannak a nemzeti testületek működése, hatásköre és finanszírozása között az Európai Unióban. Mint mondta, a bizottság jövőre jogalkotási javaslatot indít el, ezen testületek támogatása, függetlenségük kiegyensúlyozása érdekében.

Vincze Lóránt, az RMDSZ uniós parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a romák elleni erőszaknak és az ellenük irányuló rendőri túlkapásoknak nincs helyük demokratikus társadalmakban. Véleménye szerint aggasztó hogy az Európán belüli fajgyűlöletre, etnikai kirekesztésre kevés figyelmet fordít az unió.

“Az erőszakos esetek kivizsgálása és az elkövetők felelősségre vonása mellett, a tagállamok feladata a megelőzés, a társadalmi párbeszéd, valamint a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, továbbá a romák társadalmi felzárkóztatása is. Az Európai Bizottságnak pedig sokkal gyorsabban kell fellépnie a romák elleni erőszak eltussolásával kapcsolatos esetekben” – hangsúlyozta az uniós biztos.

The post Uniós biztos: az EU különös hangsúlyt fektet a cigányellenesség felszámolására appeared first on .

A NATO egységes fellépését, a teljes keleti szárny védelmének megerősítését sürgette a lengyel migránsválság kapcsán kedden Bukarestben Zbigniew Rau lengyel és Bogdan Aurescu román külügyminiszter.

Munkamegbeszélésük után rendezett közös sajtónyilatkozatuk során Rau elmondta: egyetértett vendéglátójával abban, hogy Fehéroroszország cinikus módon, hibrid hadviselés eszközeként használja fel a Lengyelország, Litvánia és Lettország határára szállított, megtévesztett menekültek ezreit, ami komolyan fenyegeti a NATO és az EU kohézióját.

Mindkét fél aggodalmát fejezte ki az Ukrajna határai mentén történt orosz csapatösszevonás miatt is, a lengyel diplomácia vezetője pedig kifejezte azon meggyőződését, hogy a közös nevező az Ukrajna és Lengyelország ellen irányuló fenyegetés esetében az, hogy “mindkettő moszkvai ihletésre és a felügyelet alatt történik”.

Rau kifejtette: Lengyelország jelenleg nem felszerelési-, vagy létszámgondokkal küzd, még meg tudja védeni a határait, hanem elsősorban politikai támogatásra van szüksége.

Aurescu Románia szolidaritásáról biztosította lengyel partnerét, akivel megállapodott arról, hogy a NATO jövő heti, Rigában tartandó külügyminiszteri értekezletén közösen fogják szorgalmazni az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elrettentő és védelmi szerepének megerősítését a teljes keleti szárnyon.

A román külügyminiszter egyetértett azzal, hogy a Lukasenka-rezsim többdimenziós biztonsági válság előidézésére használja a migránsokat az EU és a NATO keleti határán, humanitárius válságot is előidézve.

Aurescu szerint ugyanakkor a NATO keleti szárnyát egységes egészként kell védeni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a térségben, mert nem engedhető meg az sem, hogy a Fekete-tenger fenyegető és destabilizáló műveletek helyszínévé váljon.

The post Lengyel menekültválság: egységes NATO-fellépést sürgetett a lengyel és a román külügyminiszter appeared first on .

A nemzetközi biztonság aktuális kérdéseiről tárgyalt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Erről kedd este az orosz védelmi tárca adott ki szűkszavú közleményt. A két katonai vezető eszmecseréje olyan időszakban történik, amikor mind több jelentés lát napvilágot egy lehetséges csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel lehetőségéről. Geraszimov és Milley szeptemberben Finnországban személyesen is találkozott. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint akkor egyebek között a katonai incidensek kockázatának csökkentéséről tárgyaltak a felek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban kínai hivatali partnerével, Vej Feng-hóval tárgyalt, akinek elmondta, hogy az amerikai hadászati erők novemberben tartott Global Thunder hadgyakorlata során tíz stratégiai bombázó gyakorolta a nukleáris fegyverek Oroszország elleni bevetésének forgatókönyvét, egyszerre nyugati és keleti irányból.

“A minimális távolság az államhatárunktól húsz kilométer volt” – mondta Sojgu.

Az orosz tárcavezető szerint az orosz hadsereg az amerikai légierő hadászati bombázóinak “jelentősen megnövekedett aktivitását észleli Oroszország államhatárának közelében”. Mint mondta, az elmúlt hónapban mintegy harmincszor repültek ilyen gépek a határ irányába, ami két és félszer gyakoribb, mint tavaly ilyenkor. Sojgu különösen fontosnak nevezte Oroszország és Kína együttműködésének fejlesztését a “növekvő geopolitikai zavarokkal és a világ különböző részein erősödő konfliktuspotenciállal” összefüggésben. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Peking régóta stratégiai partnerei egymásnak.

Múlt szerdán az orosz-amerikai csúcsszintű párbeszéd előkészítése jegyében egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszélt telefonon egymással.

A Kommerszant című napilap korábban azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai alelnök az év vége előtt videokonferencia keretében, a jövő év elején pedig személyesen is találkozik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel idejéről és jellegéről még nem született megállapodás. A két vezető eddigi egyetlen csúcstalálkozóját az idén június 16-án Genfben tartották meg.

The post Az orosz és az amerikai vezérkari főnök a nemzetközi biztonsági helyzetről tárgyalt appeared first on .

Nagyszabású hadgyakorlatot kezdtek az “orosz megszálló erők” a Donyec-medencében, az önhatalmúlag kikiáltott szakadár “népköztársaságok” területén – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága kedden a tárca hivatalos honlapján.

A közlemény szerint ezzel egyidőben fokozta tevékenységét a propagandamédia, és újabb hamis híreket készül “gyártani” a térségben szolgálatot teljesítő ukrán fegyveres erők lejáratására.

“Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben” – fogalmazott a hírszerzési főigazgatóság. Kiemelte, hogy november 22-én az 1. (donyecki) és a 2. (luganszki) hadtestben nagyszabású parancsnoki állománygyakorlatok kezdődtek mozgósított tartalékosok, alegységek és a helyi megszállási igazgatások bevonásával.

A hírszerzés szerint a gyakorlatokat az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének 8. egyesített erőinek integrált bizottsága irányítja.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszpontosításokról számoltak be a közelmúltban washingtoni tisztségviselők is, köztük Antony Blinken külügyminiszter, aki aggodalmának adott hangot az Ukrajna határainál megfigyelt szokatlan erőmozgások miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette: nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.

Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői Twitter-bejegyzésében leszögezte: Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Hadgyakorlatba kezdtek az orosz erők a Donyec-medencében appeared first on .

Bevezető gondolatok A 21. század folyamatosan változó biztonsági környezeti változása olyan jól ismert fogalmakkal fémjelzett, mint a globális felmelegedés, az energiaválság, az országok politikai, gazdasági és pénzügyi instabilitása, a terrorizmus és a migráció. Az említett szavakat megvizsgálva egyértelműen kirajzolódik a tendencia, miszerint egyfajta paradigmaváltás ment végbe a világ konfliktusaiban: a határokon átívelő – gyakran geopolitikai, etnikai vagy vallási típusú elemekre, problémákra helyeződik a hangsúly. 

A változás oka, hogy a bipoláris világrend megszűnésével ugyan a nukleáris háború veszélye eltűnt, a világ mégsem lett – a várttal ellentétben – biztonságosabb. A szuperhatalmak küzdelmének megszűnésének és ezzel párhuzamosan a stabilitás hiányának köszönhetően számos addig elfojtott ellentét tört a felszínre. A kiújuló etnikai, ideológiai, nemzetiségi, területi vagy vallási alapú feszültségek alapvetően veszélyeztetni kezdték egy-egy régió biztonságát, jelentős erőfeszítésekre késztették a nemzetközi szervezeteket a konfliktusok megelőzése, a kialakuló feszültséggócok, válságok kezelése, a béke helyreállítása, fenntartása területén. Ennek köszönhetően a biztonsági katonai dimenziója az 1990-es évek során folyamatosan egyre inkább háttérbe szorult és átvette helyét a már említett gazdasági, a politikai majd a társadalmi szegmens, ezzel új biztonsági kihívások alapját képezve. 

A korábban említetteknek megfelelően a konfliktusok elsődleges kiváltó okai között szerepel az egyes régiók vagy országok politikai, gazdasági és pénzügyi instabilitása, valamint az ezekből is táplálkozó terrorszervezetek terjedése, nacionalizmus és a radikális vallási irányzatok fokozott térnyerése. Annak ellenére, hogy a történelem során volt precedens arra, hogy a vallás megjelenése kifejezetten kedélyjavítóan és csillapítóan hatott bizonyos régiók konfliktusaira, sajnos jelenkorunk másról tesz tanúbizonyságot: az egyes vallásokat gyakorlók élete és biztonsága fenyegetve van. Példaként hozhatók fel akár az elmúlt években a kereszténység elleni különböző iszlamista szervezetek által elkövetett terrorcselekmények, akár a jelen elemzés témáját képező iszlamofóbia jelensége. Ez utóbbi manapság már futótűzként terjed Európa országaiban köszönhetően a 2010-es évek közepén a terrorcselekményekkel fémjelzett időszaknak.

A téma aktualitását abban látom, hogy manapság a terrorszervezetek a vallást felhasználva igyekeznek legitimizálni ideológiai alapú tevékenységüket. Ugyanakkor egyre gyakoribb, hogy az európai országokban – az emberi természetből és az egyéni biztonságpercepció szubjektivitásából fakadóan – negatív, sőt kifejezetten agresszív megkülönböztetésben részesítik az iszlám hitet követő személyeket. Így a keresztény hit elleni agresszív iszlám támadások mellett, egyúttal egy ellenfolyamat is megfigyelhető: az iszlamofóbia, amely társadalombiztonsági tekintetben éppolyan káros vallási alapú konfliktus. Így az elemzés rendeltetéseként az alábbi gondolati szálon elindulva azt jelöltem ki, hogy tisztázza az iszlamofóbia fogalmát, általános képet adjon arról, miként látják egymást a muszlimok és a nem muszlimok és összegezze európai szemszögből a „felek” szembenállásának legfontosabb okait.

Az iszlamofóbia fogalma és megjelenésének gyökerei az európai társadalmakban

A téma további mélyebb értelmezéséhez elengedhetetlen az iszlamofóbia fogalmának tisztázása és európai megjelenésének elemzése. Ez előbbihez az elemzés munkadefiníciójaként az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 46. ülésszakán használt meghatározást alkalmaztam, amely szerint „Az iszlamofóbia a muszlimok vagy nem muszlim egyénektől való félelem, irántuk érzett előítélet és gyűlölet, amely a muszlim és a nem muszlim, de azonos etnikai hovatartozású személyeket érintő fenyegetésekben, zaklatásban, visszaélésekben, megfélemlítésben manifesztálódik mind az online, mind az offline világban.” Röviden összefoglalva tehát mint az iszlám vallástól és híveitől való félelmet jelenti, amely további passzív vagy aktív iszlámellenes reakciókat is kiválthat, azok táptalajaként szolgálhat.

Az elmúlt években egyre többször olvashatunk az újságban vagy hallhatunk a televízióban, rádióban a fogalommeghatározás utolsó szakaszában megjelölt „passzív vagy aktív iszlámellenes reakciók” mintapéldájaként szolgáló eseményekről. Itt hozható fel példaként akár a 2019. márciusi új-zélandi muszlimellenes terrortámadás vagy a 2015-ös marseilles-i antiterrorista és antiszemita eseménysorozat. A 2014 óta Európa országaiban -különös tekintettel Nagy-Britanniára, Németországra, Franciaországra- a muszlimellenes cselekmények száma folyamatosan és exponenciálisan növekszik. Ennek oka, hogy – tévesen – a társadalom nagy része az iszlamofóbia kifejezést gyakran használja azon társadalmi szemléletre, amely szerint minden muzulmán vallású személy veszélyt jelent a keresztény társadalmakra, mert általánosan egy egységes, kollektív hitelveket valló néptömeg részének tekinthetők. Így nem kerülnek megkülönböztetésre a különböző felfogású iszlám kultúrákból származó, önálló kulturális identitással és egyedi vallási meggyőződéssel rendelkező egyének alkotta közösségek. 

Meglátásom szerint ezen téves társadalmi megítélés alapja az európai iszlamofóbia kialakulásának történelmi gyökerei között keresendő, valahol a török hódoltság és az Oszmán Birodalom erőszakos iszlámhitre való térítési szándékának időszakában.  Az abból a korból fennmaradt és azóta még inkább elmélyült társadalmi, vallási, etnikai különbözőségeket figyelembevéve – és a fent leírtakból kiindulva – az iszlamofóbia párhuzamba állítható az antiszemitizmussal, hiszen mindkettő jelenség a „fajok” és kultúrák szembenállását hirdeti.

Továbbá egyiktől sem idegen az összeesküvéselmélet sem: az iszlámellenes elméletek a muszlimokat „megszállóknak” aposztrofálják, akik tömeges bevándorlás és magas születési arány révén igyekeznek uralmuk alá vonni a Nyugatot, lerombolva ezzel hagyományos kultúráját és identitását. 

Az iszlamofóbia elképzelésének alapjai tehát a múltban gyökereznek, manapság azonban folyamatosan felerősítik hatását a – kollektív társadalmi biztonságérzetre újra és újra fenyegetést jelentő – szélsőséges, radikalista iszlám csoportok által elkövetett terrorcselekmények. A 2001. szeptember 11.-i események utáni időszakot olyan események fémjelzik, mint a nemzetközi sajtó homlokterébe kerülő 2004-es madridi vasúthálózat elleni támadás, a 2005-ös londoni robbantássorozat vagy a 2020-as bécsi merénylet. Az ilyen támadások hatására az európai társadalmakban félelem generálódott és mindez öngerjesztő módon fokozza a negatív diszkrimináció széles skálájának megjelenését megkülönböztetés nélkül minden muszlim hitűvel szemben.

Ugyanakkor a téma tárgyalása kapcsán fontosnak tartom megemlíteni az elmúlt két évtizedben Európát fokozottan érintő migrációsnyomást is. A jelenség hatására a muszlim és nem muszlim népesség között nem csak a fent említett történelmi, de szociális-kulturális, gazdasági és politikai eredetű törésvonalak jelentek meg, illetve mélyültek el. Ezek a különbözőségek pedig négy fő pont és tényező kiemelésével foglalhatók össze:

1. A muszlim migránsok alkotják a legnagyobb és leginkább az európai társadalmakba beintegrálódott nem európai népességet. Az idő múlásával – a kezdetben jobb megélhetésért és munkavállalási okokból érkezett és letelepedett muzulmánok – számos ország társadalmi átalakulásához vezettek, magas lélekszámukból fakadóan önálló kisközösségeket építettek ki, illetve szilárd és kiterjedt kapcsolati hálóra tettek szert magasabb társadalmi osztályok körében is. Így érve el megtűrt, szükséges, majd sok esetben már megkerülhetetlen pozíciót az országok társadalmában.
2. Az európai migránsok legszervezettebb csoportja: több alkalommal sikeresen szálltak szembe országok kormányzatával, kiharcolva ezzel többletjogokat, ellen álltak az asszimilációs és szegregációs törekvéseknek és minden kényszerítés, szabályrendszer mellett is képesek voltak megtartani identitásukat. Mi több újkeletű mozgalomként megjelent Nyugat-Európában a több generáció óta a kontinensen élő migránsok körében a „másodrendű állampolgárság” elleni fellépés igénye.
3. Sok esetben a muszlimok – legyen szó migránsokról vagy általában véve a mohamedán vallású személyekről – nem hajlandóak azon ország társadalmi, nyelvi, kulturális szokásaihoz alkalmazkodni vagy azokat tiszteletben tartani, amelyben élnek. Ez a fajta önkéntes elkülönülés, az ismeretlen szokásoktól való félelemmel párosulva pedig alapvető ellenszenvet ébreszt a keresztény lakosságban, újabb távolságtartást és szegregációt eredményezve. 
4. Nem utolsó sorban számos felmérés kimutatta, hogy míg az európai társadalmak nagyrészt elöregedő tendenciákat mutatnak és a lakosságszám folyamatosan csökken, addig a betelepülő muzulmán hitűek – elsősorban fiatalok – száma exponenciális növekszik.

Megállapításom szerint a felsoroltak külön-külön is jól jelzik az iszlám hívő kisebbségek pozícióját és helyzetét a mai Európában. Továbbá egyúttal arra is magyarázatot adnak, miért érzik a másvallásúak, elsősorban keresztény európai lakosság saját társadalmi biztonságuk fenyegetettségét. A soron következő alfejezetben az veszem górcső alá, hogy az Európai Unió néhány kiemelt tagállamában miként vélekednek egymásról a muszlim és nem muszlim hitűek. 

Miként vélekednek egymásról a muszlimok és a nem muszlimok napjaink Nyugat-Európájában ?

Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg az Európai Unióban élő iszlámhitű lakosság arányának tekintetében. Ugyan nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok, de a számuk feltehetően 12 és 25 millió közé tehető, amely elsősorban Franciaország, Németország, illetve a nemrégiben az Unióból kilépő Nagy-Britannia területére koncentrálódik. A jelenség EU-t érintő hatásmechanizmusának megértéséhez azonban fontos tudni, hogy ez túlmutat a felvilágosodás utáni európai szekularizációra vonatkozó közhely tartalmán.

Az egyértelműen kijelenthető, – habár az uniós államok között erre nincs általános szabályozás – hogy a nyugat-európai országok tekintetében – a vallás és az állam hivatalos szétválasztása ellenére – a mai napig a közélet és politikai döntéshozatal szerves részét képezi a vallás. Mi több az elmúlt években megfigyelhető a „vallások reneszánsza”, amely folyamat keretében az egyes országokban az egyház közpolitikában játszott szerepe át -, és egyúttal ismét felértékelődött. Általános tendencia, hogy az iszlám vallással kapcsolatos problémák nem választhatóak el az adott országok „történelmi” vallásainak helyzetétől, illetve az állam és az egyház(ak), illetve vallás(ok) sajátos, az adott országra jellemző viszonyától. Ennek eredményeként pedig számos nyugat-európai ország nem részesíti egyenlő elbírálásban az összes vallást, különös tekintettel a muszlim hívőkre. 

A fent említettekből egyértelműen látszik, hogy iszlám és nem iszlámhívő lakosság között számos törésvonalról beszélhetünk: civilizációs – kulturális jellegű és – a csakugyan jelentős szerepet játszó – gazdasági – szociális – politikai törésvonalak egybeesnek, hatásaik egymást erősítik. Kiegészül mindez a kölcsönös általánosítások, az „ellenségkép” és a mássággal szembeni intolerancia jelenségeivel, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a „másik fél” negatív megítéléséhez. További érdekesség, ami a statisztikai felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a muszlimok és nem muszlimok kapcsolata nem jó, ugyanakkor nem egyenlő mértékben ítélik meg egymást. Egyrészt általánosságban jobb a muszlimok körében a keresztények megítélése, mint fordítva. Példának okáért a nyugat-európai muszlimok ugyanakkor lényegesen pozitívabban vélekednek a keresztényekről, mint általában az iszlám világ országaiban. Másrészt viszont az európai muszlimok több negatív jellemvonást tulajdonítanak a keresztényeknek, mint a nem muszlimok a muszlimoknak. Azt ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a megítélés minden európai ország esetében egyéni, függően az ország ideológiai beállítottságától, történelmi múltjától, a muszlim lakosság hányadától, összetételétől és az iszlamista terrorcselekmények számától.

Az amerikai Pew Research Center komplex elemzést készített négy európai országban (Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) a muszlimok és nem muszlimok egymásról alkotott véleményéről az alapján, hogy hét – öt negatív (erőszakos, arrogáns, önző, kapzsi és erkölcstelen) és két pozitív (becsületes, nagylelkű) – megadott tulajdonságból miket rendelnek a „másik félhez”. A végeredmény, az úgynevezett  „vallási-kulturális negativitási index”, ahol „0” a legpozitívabb, „7” pedig a legnegatívabb érték. A felmérésből kiderült egyfelől az, hogy a két fél igen eltérően vélekedik a feltett kérdésekről. Másrészt az is egyértelművé vált, hogy általánosságban a nyugat-európai lakosság negatívabban ítéli meg az iszlámhitűeket, mint fordítva. Példaként a számomra legérdekesebb tényezőt kiemelve a legnagyobb eltérés a válaszok között az iszlám és a modern társadalom összeegyeztethetőségét illetően volt. A nem muszlim közösségek szerint nem kapcsolódhat össze a kettő, köszönhetően az erősödő iszlám identitást átható idejétmúlt szokásoknak és hagyományainak egy modern társadalomban való élethez szükséges attitűddel. Ezt a kérdést érintően egyedül Franciaország tekintetében nem voltak kiugróan magas eltérések a két megkérdezett csoport válaszai között, amely a korábban említett történelmi múltból – gyarmatbirodalom vallási összetételéből – fakadó magasabb tolerancia.

Záró gondolatok:

Zárásként Francia Fukuyama idevonatkozó gondolatát említem, amely szerint „Európa kudarca a muszlimok integrálása kapcsán ketyegő időzített bomba”, hiszen ennek nem megfelelő megvalósulása már eddig is a terrorizmus és az erőszak növekedéséhez vezetett, és miután még erőteljesebb reakciókat válthat ki egyes nativista és populista csoportok részéről, magát az európai demokráciát is veszélyeztetheti. A muszlim kisebbségek helyzetének tényleges megoldatlansága, az ezzel együttjáró említett szociális, gazdasági, politikai és kulturális problémák és feszültségek mellett bizonnyal az iszlamofóbia terjedésének és a szélsőséges muszlim- és idegenellenes pártok, szervezetek és csoportok erőteljes fellépésének és retorikájának elterjedéséhez jelentősen hozzájárult Európa-szerte.

Véleményem szerint az iszlamofóbia – mint a társadalmi biztonság tekintetében meghatározó probléma – terjedése számos tényező egymással párhuzamos és együttes hatásmechanizmusának eredményeként tartható számon, amelyben az alábbiak kiemelt szerepet játszanak:

1. az iszlamofóbia jelensége történelmi alapokon nyugszik Európában – gondoljunk akár a török hódoltsági időszakra -, amely nem determinálja és befolyásolja az egyes országok elveit, ideológiai beállítottságát és toleranciaküszöbét az adott témában, de egyfajta általános prekoncepciót alakított ki a lakosság tudatában;
2. az európai lakosság számára az iszlám hagyományainak felszínes vagy egyáltalán nem ismerete „aktiválja” az emberre általánosan jellemző „ismeretlentől való félelemérzetet”, így tovább erősítve a muszlimok szegregációját;
3. a 21. század első másfél évtizedét fémjelző – javarészt – radikális iszlamista szervezetek által elkövetett terrorcselekmények következményeként a nem muszlim lakosság mind egyéni, mind pedig kollektív tekintetben fenyegetve érzi testi épségét és életét, amely ellen természetes emberi reakcióként agresszív és elzárkózó tevékenységgel igyekszik védekezni;
4. némely esetben a terrorcselekmények nem kifejezetten a nem muszlim lakosságban való kártételt tűzték ki célul, sokkal inkább az iszlám különböző válfajai közötti harc gyakorlati manifesztálódásai;
5. köszönhetően az európai társadalmak elöregedő, míg az iszlám közösség folyamatosan növekvő lélekszámának, a nyugat-európai lakosság veszélyeztetve érzi anyaországa társadalmában többségi arányának fennmaradását
6. további nehezítő körülmény a manapság oly sokak által és gyakran „hiteles hírforrásként” használt közösségi médiafelületek figyelemfelkeltés céljából torzító hatása és gyakran szándékosan negatív narratívája. 

Az iszlamofóbia terjedésének csökkentése kifejezetten nehezen kivitelezhető, hiszen ahogy egységes kereszténység, úgy egységes iszlám vagy iszlám-felfogás sem létezik. Azaz az európai muszlimok – beleértve az egyes országokban élőket is – nem tekinthetők homogén csoportnak, nem képeznek monolit, egységes tömböt. Ellenkezőleg: rendkívül differenciáltak. Annak ellenére, hogy identitásukban erősödőben van az iszlám elem, etnikai-szektariánus, generációs, szocio-politikai különbségek mellett eltérő a befogadó társadalomhoz, a modernizációhoz, akkreditációjukhoz és magához a valláshoz való viszonyuk is. Éppen ezért nem dolgozható ki egy egységes – akár nemzetközi alapon megtervezett – szabályozás, amely minden iszlámhívő közösségre egyaránt maradéktalanul alkalmazható.

Ugyanakkor véleményem szerint – Francia Fukuyma nézeteivel egyetértve – a megoldást a muszlim és nem muszlim közösségek kapcsolatának javítására és ezzel párhuzamosan az iszlamofóbia terjedésének csökkentésére mégiscsak energikus lépéseket megtétele jelentené. Azonban a nem nyugati népesség egy közös liberális kultúrába történő integrációját országokra és a beintegrálandó csoportokra optimalizálva kell megtenni. Így a modern multikulturalizmuson túlmutató rendszerben lennének képesek a felek a másik kultúrájának megismerésére és így a hatékonyabb egymás mellett élésre.

Címlapkép: Gainutdin, Ravil
Moszkva, 2021. május 13.
Orosz hívõk a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnep alkalmából reggeli imát végeznek a moszkvai nagymecsetben 2021. május 13-án.
Forrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

A Az iszlamofóbia jelensége és hatása – A muszlim és nem muszlim közösségek egymás iránti megítélése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság úgy döntött: hogy a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az EU keleti határain zajló menekültválságról szólva Von der Leyen elmondta: a Fehéroroszország által alkalmazott stratégia egyértelműen az utazásszervezők és közvetítőik bűnrészességén alapul. Mint mondta, azt javasoljuk, hogy a menekültek kereskedelmére és csempészetére vonatkozó nemzetközi jog alapján állítsunk össze egy feketelistát minden közlekedési eszközre vonatkozóan, ezért a EB ma jogalkotási javaslatot terjeszt elő erről.

Elmondta továbbá, hogy testülete úgy döntött: a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások összegének megháromszorozását javasolja. “A cél az, hogy támogassuk a tagállamokat a megfelelő eljárások kialakításában annak érdekében, hogy az illegálisan érkezőket gyorsan és rendezetten, az alapvető jogokkal összhangban kezeljék” – tette hozzá. Von der Leyen kitért a járványhelyzetre is. Hangsúlyozta, hogy az oltatlanok között a legmagasabb az elhalálozások és a kórházi kezelések arány. A negyedik hullám főként róluk szól – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Az uniós tagállamok vezetőinek októberi csúcstalálkozójával kapcsolatos következtetéseket tárgyaló vitában, az EB elnöke példaként említette, hogy Portugáliában és Spanyolországban, ahol a felnőttek 80-90 százaléka be van oltva, november első két hetében 30-szor kevesebb volt a járvány okozta haláleset, mint a legalacsonyabb átoltottságú országokban. Von der Leyen hangsúlyozta: jelenleg a lehető legfontosabb az oltási kampányok folytatása, és a vakcinákkal kapcsolatos téves információk elleni küzdelem.

Mint mondta, ugyancsak nagy jelentőséggel bír a harmadik, emlékeztető oltás felvétele. “Szerencsések vagyunk, hogy Európában elegendő oltóanyaggal rendelkezünk a harmadik oltáshoz, mivel a bizottság nyáron újabb szerződést kötött a BioNTech és a Pfizer vakcinagyártókkal – tette hozzá. Emlékeztetett továbbá, hogy az embereknek a távolságtartási szabályok továbbra is be kell tartaniuk. “Megértem, hogy sokunknak kezd elege lenni a járványból. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: a múlt héten naponta átlagosan 1600 ember halt meg koronavírus-fertőzésben az EU-ban”-hívta fel a figyelmet.

A plenáris ülésen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kifejtette, hogy az EU milyen lépéseket tett a migrációs válság kezelésére, a diplomácia, a segélyezés, és a büntetőintézkedések területén. Mint mondta, “az egységes uniós fellépés részben sikerrel járt, a menekültek áramlása lelassult, és a fehérorosz vezetés is tett néhány intézkedést, amelyet mindenesetre fenntartással kell kezelni, és továbbra is óvatosnak kell maradni.”

Bejelentette továbbá, hogy az EU meg fogja tiltani az európai repülőgépek bérbeadását a fehérorosz Belavia légitársaságnak, hogy megakadályozza a menekültek csempészetét.

The post Von der Leyen a Litvániának, Lettországnak és Lengyelországnak szánt határvédelmi támogatások megháromszorozását javasolja appeared first on .