Biztonságpolitika

Amikor idén júniusban a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison leszállt az utolsó afganisztáni váltást szállító Airbus A319-es, még úgy tűnt, hogy ezzel véget ért a honvédség szerepvállalása a közép-keleti országban. Aztán bő két hónappal később a szürke Airbusok ismét útra keltek Kabul felé azzal a feladattal, hogy a kint tartózkodó magyarokat, az őket segítő afgánokat és családjukat kimenekítsék az immár tálibok uralta fővárosból.

Ismert, hogy a húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadás hívta életre az USA és a NATO afganisztáni műveletét. Magyarország 2003-ban kezdte meg szerepvállalását, és katonáink 18 éven át szolgáltak Afganisztánban. Joe Biden amerikai elnök idén áprilisban bejelentette, hogy májustól megkezdik az amerikai katonák kivonását, és legkésőbb szeptember 11-ig be is fejezik. A bejelentést követően a tálibok olyan ütemben foglalták el az egyes országrészeket, hogy világossá vált: rövidesen Kabul is a kezükre kerül. Mindezek hatására menekültek százezrei igyekeztek elhagyni Afganisztánt. Augusztus közepén a legnagyobb videó megosztó révén az egész világ láthatta, hogy milyen állapotok alakultak ki a volt elnökről, Hamid Karzairól elnevezett kabuli nemzetközi repülőtéren. A kialakult helyzetben a magyar kormány úgy döntött, hogy magyar állampolgár ne maradjon Kabulban, továbbá segítünk azokon az embereken és családjukon, akik támogatták katonáinkat. A feladatot augusztus 17-én kapta a honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség Parancsnokság részére meghatározták a végrehajtandó feladatot. A célkitűzések a következők voltak.

Létre kellett hozni a különleges műveleti feladatokra kiképzett és felkészített katonákból álló csoportot és megszervezni útba indításukat. A kimenekítést a honvédség saját képességeire támaszkodva kellett végrehajtani, a harctéri művelet végrehajtásához szükséges technikai eszközökkel és állománnyal. A Kabulba indítandó egyik A319-est fel kellett szerelni a harctéri életmentést és a sérültek légi szállítását biztosító berendezéssel, felkészülve arra, hogy esetleg a helyszínen kell életmentést végrehajtani illetve súlyos sérültek ellátását biztosítani a hazavezető úton. A megszokott eljárásrendtől eltérve, soron kívül kellett beszerezni azokat a diplomáciai engedélyeket, amelyek birtokában a honvédség gépei, mint állami légijárművek berepülhetnek a művelet során érintett országok légterébe. További feladatot jelentett egy olyan szomszédos országot találni Afganisztánnal, ahova a kimenekítést végre lehet hajtani, és amelyik ideiglenesen befogadja a kimenekítetteket. Ez az ország Üzbegisztán lett. A feladat következő része úgy szólt, hogy a kontingens éjjel és nappal mindaddig folyamatosan végezze a munkát, amíg van remény a kimenekítés végrehajtására. Elsődleges helyen a magyar állampolgárok biztonságát kellett garantálni, azt követően pedig azokról az afgán családokról kellett gondoskodni, akik segítették a magyarokat. Végül azt is ki kellett dolgozni, hogy akik Afganisztán területén belül olyan helyen tartózkodnak, hogy egy meghatározott helyen és időben nem lehet elérni őket, milyen segítséget, támogatást, iránymutatást kapjanak ahhoz, hogy szándékaik szerint el tudják hagyni az országot.

A remény rabjai. Kabul, 2021. augusztus

A katonák kevesebb, mint 20 óra alatt felkészültek és augusztus 18-án, szerda délutánra készen állt a kontingens. A Sámán elnevezésű műveletre létrehozott különleges műveleti osztagot egy különleges műveleti csoport, egy rohamlövész alegység, a légierő gépeinek személyzete, a titkosszolgálat emberei és tolmácsok alkották. Az A319-es személyzetek felkészítését és az eligazítást a szállítórepülő század parancsnoka tartotta az indulás előtti napon, a kockázatelemzést a rendelkezésre álló információk alapján a műveletet irányító törzs végezte el. Az immár kellő tapasztalattal rendelkező repülőműszakiak a gépek előkészítésére és a repülések közötti műszaki kiszolgálására készültek fel. A repülőgépeken átalakításra nem volt szükség, mivel a 604-es Airbuson állandó jelleggel van beépítve az egészségügyi evakuálás (Medevac) során folyamatos ellátást biztosító berendezés. Higiéniai és járványügyi okokból mindkét gép utas üléseire műanyag zsákokat húztak, amelyeket a szakszemélyzet minden feladatot követően cserélt.

Magyar katonák és felszerelésük az A319-es mellett

A hajózó és repülőműszaki személyzeteken kívül a szakorvosból, mentőtisztből és szakasszisztensből álló háromfős egészségügyi szakszemélyzet is felkészült. Utóbbit az afgán nőkre vonatkozó vallási és kulturális sajátosságokat figyelembe véve jelölték ki, hogy a betegvizsgálat során ne jelentsen problémát a nemek különbözősége. Az egészségügyiek a végrehajtó állomány és a menekültek figyelembe vételével az elérhető készletekből egészítették ki az alapfelszerelést. Az Airbuson ezzel rendelkezésre állt a teljes Medevac felszerelés: EKG monitor, defibrillátor, lélegeztetőgép, infúziópumpák, oxigén, gyógyszerek és kiegészítő egészségügyi anyagok (további gyógyszerek, kötszer, hordágyak, stb.) továbbá a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos fertőtlenítőszerek, védőeszközök és ruházat. Az indulás előtt még egy eligazításra és feladatpontosításra került sor, illetve a feladat végrehajtásának időtartamára, és a hazaérkezés utáni teendőkre vonatkozóan a közegészségügyi szabályok ismertetése is megtörtént. A legrosszabb forgatókönyv, amire az egészségügyi csoport felkészülhetett az volt, hogy a végrehajtó állomány valamelyik tagja olyan súlyos állapotba kerül, hogy Medevac feladat keretében haza kell szállítani.

*

Amint a diplomácia engedélyek megérkeztek, a csoport augusztus 19-én, csütörtök hajnalban útnak indulhatott. A gépek a kecskeméti repülőbázisról közvetlenül az üzbegisztáni Buharába repültek. Üzbegisztánban létre kellett hozni egy előretolt műveleti bázist, megteremteni a kontingens és a kimenekítettek szállását, étkeztetését, egészségügyi biztosítását illetve kialakítani egy vezetési pontot a folyamatos kapcsolattartáshoz és megszervezni az állandó biztosítást. Ugyancsak meg kellett szervezni a honvédség gépeinek kiszolgálását is, mert a kabuli repülőtér infrastruktúrája erre már nem volt alkalmas.

A 604-es Airbus mögött holland és lengyel Herculesek és egy amerikai Globemaster III-as látható a mögöttük sorakozó menekülőkkel

A művelet következő fázisában az Airbusok berepültek Kabulba. Valamennyi kabuli érkezés és indulás a repülőteret felügyelő amerikai légierő által meghatározott időpontokban történt. Afganisztán légterében már nem létezett semmiféle légiforgalmi irányító szolgálat. Az üzbég-afgán határ eléréséig Üzbegisztán biztosította az irányítást és radar alapján a biztonságos elkülönítést a polgári repülési szabályok szerint. A határ átrepülése után a két A319-es személyzete magára maradt. Visszaúton a határ elérése előtt tíz perccel kellett meghívni az üzbég irányítást azonosítás és a határátlépés várható időpontjának megadása céljából.

A kabuli repülőtéren irányító szolgálat vagy radar elkülönítést biztosító légiforgalmi irányítás nem létezett. Az amerikaiak a kabuli közelkörzeti frekvencián adtak egyfajta tájékoztatás a széllel és a repülőtéri légnyomással kapcsolatos adatokról. A szabvány kifejezések és eljárások megszűntek létezni. Le- és felszállási engedélyek kiadása sem létezett, helyettük a „le- és felszállás saját kockázatra” kifejezést használták, a teljes felelősséget és döntést a gépszemélyzetre hagyva. Amikor a magyar Airbusok az első fordulót teljesítették, felhívták a pilóták figyelmét arra, hogy a guruló utakon és az előtéren fokozott figyelemmel mozogjanak, lévén semmilyen kapcsolat nincs a különböző gépjárművekkel. A repülőtéren uralkodó állapotokat az is jól mutatja, hogy a fénytechnika, vagyis a pálya, a gurulóút és az előtér világítása nem működött. A gurulást és a felszállást sötétedés után kikapcsolt fényszórókkal és helyzetjelző lámpákkal valamint lesötétített utas ablakokkal kellett végrehajtani. A le- és felszállások végrehatása során normál és taktikai eljárásra egyaránt szükség volt. Az egész kabuli jelenlétet a „várd a váratlant” elve határozta meg. A repülőgépet elhagyni – például körbejárás, ellenőrzés céljából – csak kevlár mellényben és sisakban lehetett. A repülőtérre behallatszó fegyverropogás hangja korábban nem volt része a mindennapoknak, ahogyan az sem, hogy a leszállás után még nagy sebességgel guruló Airbusszal a pálya középvonala mellett heverő, hűtőszekrény nagyságú dobozt kelljen kerülgetni.

A 605-ös Airbus mellett az amerikai hadsereg CH-47-es helikoptere gurul

Az első időszakban az Airbusok a leszállást követően mindössze 30 percig maradhattak a kabuli repülőtéren. Ez az időtartam később a műveleti helyzet függvényében változott. Úgy kellett összegyűjteni a menekülteket, hogy amikor a magyar gép érkezik, azonnal felszállhassanak rá. Addig a biztonsági ellenőrzésüket is el kellett végezni, nehogy olyan is felkerüljön a gépre, aki nincs a listán, vagy nem hozzánk tartozik, illetve ne vihessen fel a gépre olyan eszközt, ami a fedélzeten tartózkodók illetve a repülőgép biztonságát veszélyezteti. Fel kellett venni a kapcsolatot a helyi parancsnokkal, hiszen a kabuli reptér katonai irányítás alatt volt, majd értékelni a biztonsági helyzetet, kialakítani a saját biztosítást, megszervezni a menekültek tartását és ellátását, illetve létrehozni egy előretolt vezetési pontot. A különleges műveleti osztag parancsnoka a helyszínről irányított. Meg kellett ismerni a kabuli repülőtér beléptetési eljárásának rendjét és alkalmazkodni hozzá, valamint kapcsolatba lépni azokkal a személyekkel, akik korábban segítették a magyarokat. A különleges műveleti csoport és a rohamlövész szakasz folyamatosan kint volt a hírműsorokban is látott területen. Kezdetben egy beléptetési pont volt a kabuli repülőtéren, ezért a magyar katonák „más” megoldásokat is kerestek a beléptetésre, annak érdekében, hogy mindenki, akit el akartunk hozni, felszállhasson a gépeinkre.

Az a bizonyos létrás fotó, amelyet az amerikai tengerészgyalogság őrvezetője, Nicolas Guevara készített a Kabulban várakozó Airbusunkról. A Boeing 737-estől eltérően az Airbus A320-as típuscsalád gépei, így az A319-esek közül kevés készült beépített lépcsővel, aminek oka az eltérő tervezési filozófiában keresendő. A hatvanas évek második felében megjelent 737-es törzse közel „ül” a földhöz, hogy a kisebb belföldi reptereken a csomagok ki- és berakodását szállítószalag nélkül, kézi erővel is el lehessen végezni. A húsz évvel később készült keskenytörzsű Airbusok esetében az európai mérnökökben ilyen aggályok nem merültek fel, ráadásul ekkor már számolni lehetett az újabb, egyre nagyobb átmérőjű hajtóművekkel, amelyeknek szintén helyet kellett találni a szárny alatt. Ezért ezek az Airbusok hosszabb futószárakat kaptak és a törzsük magasabban van, mint a 737-eseké, a magasban lévő ajtóhoz viszont hosszabb lépcső kell, ami további súlyt és karbantartást jelent és esetleg meghibásodhat. Beépített lépcsőt elsősorban a privát Airbusok tulajdonosai igényeltek, a légitársaságok csak elvétve. A két honvédségi Airbus korábbi tulajdonosai sem kértek a lépcsőből, így a bizonytalan infrastruktúrájú Kabulban maradt az a kreatív megoldás, amit Guevara őrvezető fotóján láthatunk.

Mindeközben az Airbusok egyik hajtóműve folyamatosan járt, mivel a normál eljárástól eltérően minden Kabulban álló repülőgépnek járó hajtóművel kellett várakoznia. Az amerikai, brit és ausztrál C-17-es pilóták ezt úgy oldották meg, hogy a járó hajtóművekre ráhúzták a sugárfordítót. Ezzel azt idézték elő, hogy a kiáramló forró gázsugarat a mellettük parkoló gépek, például a magyar A319-es alá fújták. Emiatt az Airbus néhány rendszere olyan magas hőmérsékletet érzékelt, hogy ha még kikapcsolt állapotban is volt, megszűnt működni. Ez a „C-17-es probléma” azzal járt, hogy a magyar személyzetek folyamatosan a légkondicionáló rendszer hibájával küszködtek. (A légkondicionáló rendszer a kompresszor kimeneti oldalán 97-105 fokos levegőt érzékelt még kikapcsolt állapotban is, így visszajelzési probléma jelentkezett.) A futómű kibocsátást és behúzást vezérlő komputer hibája szintén előállt a kabuli várakozás közben, de ezeket a problémákat a géppel utazó műszakiak megszüntették.

A kecskeméti Airbus és az amerikai C-17-es egyaránt az utasokra vár. Az előtéren haladó pick-up szintén az USAF-hoz tartozik

A háromfős egészségügyi csoport alapbázisa Üzbegisztánban volt, és folyamatosan a Medevac-készlettel felszerelt Airbushoz voltak rendelve. A különleges műveleti katonák közül többen harctéri életmentő katona képesítéssel is rendelkeztek. Kabulban ők kezdhették meg egy egészségügyi probléma megoldását, amit az egészségügyi csoport, megérkezését követően emelt szinten folytathatott. A csoport Kabulban az előzetes információk alapján és egy helyszíni egészségügyi kikérdezéssel mérte fel, hogy a repülőút során szüksége van-e bármelyik menekültnek ellátásra. Miután átadták őket az üzbég hatóságoknak, az ottani egészségügyi szakemberek folytatták a magyarok által megkezdett ellátást. A csoport munkáját nagyban segítette, hogy két tagja - a szakorvos és a szakasszisztens – két afganisztáni misszióban együtt látott el egészségügyi feladatokat. A vallási és kulturális sajátosságok, a népszokások, illetve a hely és a klíma ismerete a megérkezést követően egy azonnali akklimatizációt jelentett. A menekültek között számos olyan személy – tolmács, őr, alkalmazott – volt, akiket a korábbi missziók révén személyes ismerősként üdvözölhettek. 

Beszálláshoz készülnek a kimenekítendő utasok. A lépcső mindkét végén különleges műveleti katonák állnak

A maximális felszállótömeg miatt az Airbusszal egy körben 60-70 főt lehetett kihozni. Ezt olyan tényezők határozták meg, mint a kabuli repülőtér tengerszint feletti magassága, a levegő hőmérséklete, és az üzemanyag mennyisége. Hogy az egyes fordulók hatékonyak legyenek, a különlegesek egy része folyamatosan Kabulban tartózkodott. Az ő feladatuk az volt, hogy a gépek visszaérkezéséig, találjanak alternatív megoldásokat, hogy bevihessék a repülőtérre azokat az embereket, akik számítanak ránk. Nagyon fontos volt az, hogy az osztag folyamatos kapcsolatot tudjon tartani a kimenekítésre várókkal, hogy mindig tudják, merre járnak, merre tartózkodnak, hol találják meg őket, és hogyan tudják majd a repülőtérre bevinni őket.

Érkezés Üzbegisztánba

Az üzbégekkel kötött megállapodás értelmében a kimenekített emberek a lehető legrövidebb időt töltötték Üzbegisztánban. Amint a kimenekítetteket az Airbusokkal sikerült átjuttatni Buharába, Wizz Air és Uzbekistan Airways gépek fedélzetén azonnal útnak indították őket Magyarország felé. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a belügyminisztérium vette át a menekülteket. A Sámán művelet során a katonák kimenekítettek 540 főt, magyar, osztrák, amerikai és afgán állampolgárokat. Valamennyi olyan magyar állampolgárt kihoztak, akik jelezték, hogy ki akarnak jutni. A magyarokat segítő afgánok 87 százalékát sikerült kihozni – ők azok, akikkel sikerült kapcsolatba lépni. Ez 57 afgán családot és 180 gyermeket jelent. A művelet során a két Airbus 319-essel tizennégyszer tették meg az utat Afganisztán és Üzbegisztán között. A magyar személyzetek számára a két forduló közötti pihenőidőt az határozta meg, hogy milyen időpontot adtak meg az amerikaiak a kabuli érkezésre és távozásra. Volt, hogy mindössze öt óra alvás jutott a gépszemélyzeteknek, más alkalommal 14 órát is pihenhettek. Azokon a napokon, amikor kétszer fordultak Kabul és Buhara között, az utasok kiszállítása és a gép tankolása után azonnal indultak vissza Afganisztánba.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a kontingens hazaérkezése után tartott sajtótájékoztatón a művelet végrehajtásával kapcsolatban így fogalmazott:

„Megvalósult a haderőnemek közötti együttműködés, a szárazföld és a légierő közösen dolgozott együtt. Pilóták, különleges műveletisek, titkosszolgálat, lövészek, egészségügy, híradó, műszakiak, egy parancsnokság alatt dolgoztak. Mindez nem jöhetett volna létre, ha a haderőfejlesztés nem ilyen sikeres. Azért tudtam nyugodt szívvel útnak indítani ezt az osztagot, mert meg volt az a fegyverzet, felszerelés, szállítóeszköz, ami kell ahhoz, hogy a katonáimat nyugodt lelkiismerettel küldjem műveleti területre, egy olyan feladatra, amit még soha nem hajtottunk végre, csak gyakoroltunk itthon.”

* * *

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönöm a szállítórepülő századnak, a helyszíni fotókat dr. Toperczer István alezredesnek. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2021. novemberi számában jelent meg.

A tárca szerint a hiperszonikus rakéta repülése megfelelt a beállított paramétereknek. A tesztlövészet övezetét az Északi Flotta hajói és repülőgépei előzetesen lezárták.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Cirkon állami tesztelését november-decemberben folytatják le. Ennek keretében öt indítást terveztek, tengeri és parti célpontok ellen. A Cirkon előző teszteléseiről tavaly július 26-án, október 7-én, november 26-án, valamint idén július 19-én és október 4-én számoltak be az orosz fegyveres erők.

Vlagyimir Putyin elnök az orosz parlament két háza előtt 2019 februárjában elmondta, hogy a Cirkon kilencszeres hangsebességgel haladva több mint ezer kilométeres hatókörben lesz alkalmas tengeri és szárazföldi célpontok megsemmisítésére. 2019 decemberében közölte, hogy készül a hiperszonikus robotrepülőgép szárazföldi állomásoztatású változata is. Alekszandr Moiszejev, az Északi Flotta parancsnoka tavaly márciusban helyezte kilátásba, hogy tengeralattjárókat is alkalmassá tesznek az indítására.

Alekszej Krivorucsko védelmi miniszterhelyettes januárban közölte, hogy a Cirkon sorozatszállítása az orosz fegyveres erőknek a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg. Augusztusban, az Armija 2021 haditechnikai fórum alkalmával a moszkvai katonai tárca közölte, hogy a gyártásra leszerződött a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz Északi Flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az Északi Flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonai körzet státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik.

A Fehér-tenger a Jeges-tenger egyik beltengere Észak-Európában, Oroszország északnyugati részén. A tenger egésze Oroszország fennhatósága alá tartozik. Nyugatról Karélia, északról a Kola-félsziget, keletről az Arhangelszki terület veszi körbe. Keleti partján fekszik Arhangelszk kiemelkedő fontosságú kikötője, korábbi fontos kereskedelmi kikötő, napjainkban az orosz flotta bázisa. A tengert a Balti-Fehér-tengeri csatorna (Belomorkanal) köti össze a Balti-tengerrel. Délnyugati partján Belomorszk városa található.

The post A Fehér-tengeren semmisített meg célpontot a Cirkon hiperszonikus rakéta appeared first on .

“Ne engedjenek Irán nukleáris zsarolásának” – üzente az izraeli kormányfő az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris tárgyalások újrakezdése nyomán a nemzetközi közösségnek. “Irán a jogsértései és a nukleáris ellenőrzés aláaknázása ellenére tárgyalóasztalhoz fog ülni Bécsben, és vannak, akik szerint megérdemli a szankciók eltörlését, és a korhadt rendszerükbe befolyó több százmilliárd dollárt. Ők tévednek” – hangsúlyozta Bennett.

Az izraeli miniszterelnök szerint Iránnak az a célja, hogy a tárgyalásokon szinte semmit se ajánljon fel cserében az ellene bevezetett szankciók feloldásáért. “Irán nemcsak megtartja atomprogramját, hanem mától fizetnek is neki érte”- vélekedett Bennett a videoüzenetben. A kormányfő hangsúlyozta, hogy iráni vezetők gyakran megismételték, hogy szeretnék Izraelt elpusztítva látni. Emlékeztetett rá, hogy néhány napja Iszfahánban saját, a vízhiány miatt tiltakozó polgáraira lövetett az iráni vezetés, és felszólított, hogy ilyen “gyilkos rezsimet” ne “jutalmazzanak”.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter hétfőn délelőtt Londonban hangoztatta azt, hogy Teheránnak nem áll szándékában leállítani az atomprogramját. “Az irániak csupán egyetlen okból mennek el a tárgyalásokra, azért, hogy elérjék az ellenük hozott szankciók feloldását” – fogalmazott Lapid, miután memorandumot írt alá brit kollégájával, Liz Trusttal. Lapid szerint Iránnak “pénzre van szüksége”. Mint fogalmazott: “kell nekik a Hezbollahra, a Forradalmi Gárdára, a globális terrorista hálózatukra és az atomfegyverek előállítását célzó folyamatos versenyfutásukra”.

A héten Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Washingtonba utazik, hogy szintén az iráni atomprogramról szóló esetleges megállapodás ellen érveljen.

Bécsben az ENSZ égisze alatt hétfőn kezdődtek újra a nemzetközi tárgyalások a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás újraélesztésére. A tárgyalásokra több mint öthónapos szünet után kerül sor, az új teheráni kormány hivatalba lépését követően. A korábbi megállapodás aláírói 2015-ben több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.

A megállapodás összeomlását követően Irán a megengedettnél jóval magasabb, 60 százalék közeli szintre dúsított urániumot kezdett előállítani kis mennyiségben, és ehhez az egyezményben tiltott, továbbfejlesztett centrifugákat használ. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban.

The post Bennett “iráni nukleáris zsarolásra” figyelmeztet appeared first on .

A strasbourgi székhelyű, 47 tagot tömörítő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felszólította a tagországok parlamentjeit: hívják fel a figyelmet a gyermekek elleni szexuális visszaélések drámai és tartós következményeire. Tegyenek az ellen, hogy a gyermekek elleni visszaélések ne számítsanak tabunak, nyilvános megtárgyalásukkal ugyanis – mint mondta – meg lehet előzni e cselekedeteket.

“Rajtunk múlik annak biztosítása, hogy a gyermekek szabadon beszámolhassanak az őket ért visszaélésekről, hogy a társadalom egésze meghallja a hangjukat, hogy az ilyen ügyek eljussanak a rendőrséghez és az igazságszolgáltatáshoz, valamint az is, hogy segítsük a sérelmek feldolgozását” – fogalmazott.

Daems felszólította a tagállamok parlamentjeit, hogy erősítsék tovább a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét, az erre vonatkozó nemzeti politikákat és intézkedéseket.

Hangoztatta: noha az Európa Tanács mind a 47 tagállama ratifikálta a gyermekek védelmére 2007-ben elfogadott Lanzarote-i Egyezményt, még sok a tennivaló annak biztosítására, hogy a résztvevő országok teljes körűen tiszteletben tartsák kötelezettségvállalásaikat, és hogy a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelme valóban biztosított legyen. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elkötelezett e törekvés támogatása mellett – tette hozzá az a közgyűlés elnöke.

The post ET: többet kell tenni a gyermekek szexuális erőszakkal szembeni védelméért appeared first on .

A vádhatóság közleménye szerint a Zala megyei településen élő, munkahellyel nem rendelkező, szociális segélyben részesülő párnál 2017-től lakott életvitelszerűen a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló lány.

A szállásadók rendszeresen, haszonszerzési céllal segítették a lány prostitúciós tevékenységét azzal, hogy szolgáltatásait férfiak részére ajánlották, hirdették és a sértettet az együttlétek – esetenként külföldi – helyszíneire – szállították. A lány ügyfeleinek közvetítésében egy harmadik vádlott is közreműködött.

A bíróság a sértettet befogadó párt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem miatt két és fél, illetve két év szabadságvesztésre ítélte. A harmadik vádlott másfél év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az ítélet mindhárom vádlott esetében jogerős.

The post Emberkereskedelem miatt ítéltek szabadságvesztésre egy zalai párt appeared first on .

A főtitkár elmondta: idén már második alkalommal került sor Oroszország részéről szokatlanul erőteljes csapatösszevonásra Ukrajna határai közelében. Az orosz katonai erők tankokkal, tüzérséggel, páncélos egységekkel, drónokkal, és elektronikus hadviselési eszközökkel vannak felszerelve – mondta.

“Ez a katonai csapatösszevonás indokolatlan és megmagyarázhatatlan, és amennyiben Oroszország erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, annak nagy ára lesz” — hangsúlyozta Stoltenberg.

Elmondta, hogy egyeztetnek a tagországok külügyminisztereivel a lett, litván és lengyel határon zajló migránsválságról, mivel “nem lehet hagyni, hogy az Aljakszandr Lukasenka által vezetett fehérorosz rezsim védtelen embereket használjon fel, hogy destabilizálja az Európai Uniót. Mint mondta, a helyzetet csütörtökön megvitatta Andrzej Duda lengyel elnökkel, továbbá vasárnap Ursula von der Leyennel az Európai Bizottság elnökével együtt Lettországba és Litvániába utazik, hogy a helyi vezetőkkel tárgyaljon.

“A NATO és az Európai Unió közötti szoros együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy felvegyük a harcot ezzel a hibrid hadjárattal szemben” – tette hozzá.

A NATO-tagállamok külügyminiszterei a jövő kedden Rigában tanácskoznak.

The post NATO-főtitkár: párbeszédre lenne szükség Oroszországgal appeared first on .

A terepjáróval közlekedő gyanúsított a jármű hátsó kerekével áthajtott a vele szemben intézkedő rendőr combján is; a rendőr súlyosan megsérült, elszakadt a térdszalagja – közölték. A férfi elismerte bűnösségét – tették hozzá.

A 29 éves férfi egy rendszám nélküli terepjáróval közlekedett egy település külterületén, ezért a komlói járőrök ellenőrizni akarták. Az autós a rendőrök jelzésére nem állt meg, és a főútvonalról egy földútra hajtva menekülni próbált. A rendőrök autójukkal elállták az útját, megállásra kényszerítették, de a férfi a felszólítások ellenére nem volt hajlandó kiszállni a járműből.

Az egyik rendőr a terepjáró vezető felőli ajtajához ment, megkísérelte kinyitni, miközben a másik kezével a sofőr ruházatára fogott rá. Ennek ellenére a férfi gázt adott és elsodorta a törzszászlóst – ismertették a közleményben.

The post Elsodorta az intézkedő rendőrt, elismerte bűnösségét appeared first on .

“Megőrizzük cselekvési szabadságunkat. A kihívások formáltak, megerősítettek bennünket, és nagyrészt ezek tettek azzá, amilyenek vagyunk. Ennek a kihívásnak is meg tudunk felelni” – mondta az izraeli miniszterelnök az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások folytatása előtti beszédében kedd reggel egy a herzliai Reichman Egyetemen tartott konferencián.

“Amikor kevesebb mint hat hónappal ezelőtt beléptem a miniszterelnöki hivatalba, megdöbbentett a retorika és a tett közötti szakadék. Izrael elaludt az Irán és a nagyhatalmak közötti nukleáris megállapodás aláírása után. A 2015-ös, első nukleáris megállapodás után elkövetett hiba nem fog megismétlődni” – bírálta a kormányfő elődje, Benjámin Netanjahu Iránnal szembeni politikáját.

Noha az izraeli kormány korábban azt mondta, hogy nyitott lenne új nukleáris megállapodásra, amely szigorúbb korlátozásokat határoz meg Iránnal szemben, Bennett beszédében elzárkózott az új egyezménytől. “Bonyolult időknek nézünk elébe. Lehetséges, hogy vitáink lesznek a legjobb barátainkkal is” – mondta az Iránnal szemben diplomáciai megoldásra törekvő washingtoni politikára utalva.

“Irán három évtizede Izrael első számú ellensége” – emlékeztetett a miniszterelnök beszéde elején. “Hatalmas erőforrásokat szánt titkosan és nyíltan az ország az iráni katonai, politikai, gazdasági, technológiai fenyegetés leküzdésére” – tette hozzá. “Irán nukleáris programja rendkívül fejlett, urándúsítása kifinomultabb és szélesebb körű, mint valaha. A nukleáris program előmozdítása mellett Irán következetesen minden oldalról milíciákkal és rakétákkal vette körül Izraelt” – hangsúlyozta Bennett.

“Izrael szilárd gazdasággal, világelső kibereszközökkel, demokráciával és legitimitással rendelkezik” – mondta a kormányfő. “Irán sokkal sebezhetőbb, mint gondolnánk. Az iráni rezsim korrodálódik, 1979 óta a legszélsőségesebb pontján található. Nem tudja ellátni vízzel polgárait, gazdasága gyenge, a kormány korrupt, erővel és félelemmel irányítja az országot” – vélekedett Bennett.

A konferencián szintén felszólaló Beni Ganz védelmi miniszter elmondta, hogy az izraeli hadsereg 2018 februárjában elfogott egy Ciszjordániába TNT robbanóanyagot szállító drónt, amelyet Irán indított útnak egy szíriai repülőtérről. “Irán Izrael megsemmisítésére törekszik, és ez válaszlépésekre kötelez bennünket” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Ganz szerint Irán nem csak Izraelre jelent veszélyt, ugyanis előbb a térség urává szeretne válni, majd világuralmi célokra törekszik, és olyan szélsőséges ideológiát próbál terjeszteni, amelyben az emberi jogokat lábbal tiporják, az LMBT-közösség tagjait felakasztják, a nőket marginalizálják, az erőforrásokat a rezsim számára összpontosítják.

“Először Damaszkuszt, majd Berlint foglalják el” – idézte módosítva Leonard Cohen előbb Manhattant, majd Berlint említő dalát. Ganz hangsúlyozta, hogy a világnak számos cselekvési lehetősége van az iráni fenyegetéssel szemben, egyaránt támaszkodni kell a politikai, a gazdasági és a katonai eszközökre.

Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

The post Bennett: Izrael nem vesz részt a megállapodásban Iránnal és nem köti az atomalku appeared first on .

A tárcavezető felszólalásában kifejtette, hogy az ukrán határőrök és más rendvédelmi szervek kétlépcsős védelmi rendszert alakítanak ki a fehérorosz-ukrán határon. Szavai szerint az első lépcsőben lévők fegyvertelenek lesznek. “A menekültek agresszív fellépése esetén a második lépcsőben (…) a határőrök életének és testi épségének veszélye esetén minden szükséges intézkedést megteszünk, beleértve a lőfegyverek használatát is” – fogalmazott a miniszter.

Monasztirszkij az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint kijelentette: a parlamentnek készen kell állnia arra is, hogy szükségállapotot hirdessen a határ menti régiókban. Hozzátette viszont, hogy most még erre nincs szükség.

Az Ukrajinszki Novini hírügynökség emlékeztetett arra: az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) a múlt héten határozatot hozott arról, hogy megerősíti az ukrán-fehérorosz határszakaszt, megakadályozandó, hogy menekültek törjenek be onnan Ukrajnába.

Ennek érdekében 8500 katonát, határőrt és rendőrt, valamint 15 helikoptert, két repülőgépet és 44 drónt vezényeltek a határszakaszra. A rendvédelmi szervek emellett két hét múlva terepgyakorlatot tartanak a fehérorosz határ térségében. Az országos rendőrség szerdán közölte, hogy gyorsreagálású erőket vezényelt az ország nyugati határaihoz, megerősítendő velük a védelmet.

Monasztirszkij kijelentette, hogy egyelőre Ukrajnát nem fenyegeti veszély, ugyanakkor tárcája egy hete közölte, hogy illegális bevándorlók jelentős koncentrációja figyelhető meg Fehéroroszországban az ukrán határ közelében.

A Fehéroroszországgal szomszédos uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális migránsok, legtöbbjük Irakból. A válság november 8-án éleződött ki, amikor a fehérorosz biztonsági erők több száz migránst kísértek a lengyel határra. Varsói közlés szerint jelenleg is több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán. Az elmúlt napokban több sikertelen tömeges határátkelési kísérletet hajtottak végre.

Ukrajna – az európai uniós országokkal egyetértve – a minszki vezetést vádolja a mnenekültválság elmélyítésével, az illegális bevándorlók határhoz szállítását pedig provokációnak minősíti. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök viszont a Nyugatot teszi felelőssé azért, hogy menekültek érkeznek tömegesen Európába.

The post Ukrajna kemény: a rendvédelmi szervek fegyvert is használhatnak az országba betörő migránsok ellen appeared first on .

Szeiler Orsolya azt mondta: a kormány kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni hatékony fellépést, elkötelezett a nők és a sérülékeny csoportok ellen elkövetett erőszak elleni küzdelemben, valamint minden más bűncselekmény, szabálysértés áldozatainak megsegítése mellett. A kormány áttörő lépéseket tett a kapcsolati erőszak minden formájának felszámolásáért, és az áldozatok, nők megóvásáért: a jogrendszer 2013 óta kiemelten bünteti a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeket – ismertette.

Kiemelte, hogy a hatékony áldozatsegítő rendszer felépítésének legfontosabb eleme az áldozatok elérése, ezért a kormány 2025 végéig országos áldozatsegítő hálózatot épít ki, és minden megyében elérhetővé teszi az áldozatsegítő központok szolgáltatásait.Továbbá rendőrségi együttműködéssel, az adatvédelmi követelmények betartásával lehetőség van az áldozatok követlen felkeresésére – fűzte hozzá.

Elmondta: jelenleg nyolc áldozatsegítő központ működik az országban, novemberben Nyíregyházán átadják a kilencediket, jövőre pedig Egerben és Debrecenben nyitnak újat. Emellett Nógrád megyében áldozatsegítő pont működik a megyei rendőrséggel együttműködésben – tette hozzá.

Tudatta: idén október végéig mintegy 15 ezer áldozatot értek el, többet, mint tavaly egész évben, miközben a bűncselekmények száma csökkent. November elsejétől a rendszer további fejlesztésének köszönhetően még szélesebb áldozati kör számára érhető el az azonnali segítségnyújtás a rendőrségen, január elsejétől pedig eltörölték a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésénél a rászoruló feltételt, három hónapról egy évre emelték a kárenyhítési igényérvényesítésre vonatkozó időkorlátot, és bővítették az azonnali pénzügyi segély igénybevételére rendelkezésre álló időt – mondta a helyettes államtitkár.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából tartott konferencia célja a résztvevők tájékoztatása az áldozatoknak nyújtható segítségekről, valamint mélyebb ismeret átadása a gyermekvédelem és hozzátartozók közötti jelzőrendszer tagjainak, és ezzel szorosabb, hatékonyabb együttműködés kialakítása.

Az előadásokban többi között beszámolnak a Budapesti Áldozatsegítő Központban indult, a kapcsolati erőszak áldozatainak tartott csoportfoglalkozások tapasztalatiról és a jelzőrendszerek, pszichológiai szolgáltatások szerepéről.

The post Helyettes államtitkár: van segítség a bűncselekmények áldozatainak appeared first on .

A hatóságok azzal vádolták meg az érintetteket, hogy tagjai az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muszlim hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara terrorszervezetnek nyilvánított, és amely Recep Tayyip Erdogan török elnök rendszere szerint a 2016. július 15-ei puccskísérlet mögött állt.

Az európai bírák egyöntetűen úgy ítélték meg, hogy a török állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye által garantált “szabadsághoz való jogot” azzal, hogy a bírákat és ügyészeket letartóztatták. A strasbourgi testület bírái szerint ezek az önkényes fogva tartások nem “a törvény által előírt eljárásnak megfelelően” történtek, és nem voltak szükségszerűek.

Az EJEB emlékeztetett arra is, hogy “a jogbiztonság még nagyobb hangsúlyt kap az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások esetében”, és 5000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg minden sértett számára.

A 2016-os hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat leszámítva csaknem 250 ember halt meg, körülbelül kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 140 ezer embert függesztettek fel hivatalából vagy bocsátottak el, és tízezreket vettek őrizetbe.

The post EJEB: Törökország emberi jogokat sértett több száz bíró fogva tartásával appeared first on .

A táblabíróság társtettesként elkövetett emberrablás bűntettében mondta ki bűnösnek a jelenleg 30 éves vádlottat és elrendelte a rá korábban más bűncselekmények miatt kiszabott egy év két hónapos szabadságvesztés végrehajtását is. A férfi társa egy év három hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve.

2017. október 14-én a az elsőrendű vádlott egy bajai kocsmában italozott, de annyira lerészegedett, hogy elaludt. Ezt használta ki a sértett, és legalább 130 ezer forintot ellopott a férfi kabátjának zsebéből.

Másnap a két vádlott egy szórakozóhelyen megkereste a sértettet, és kérdőre vonták az ellopott pénz miatt. Az elsőrendű vádlott – miközben társa lefogta a sértettet – többször megütötte a férfit, majd egy autóba tuszkolták. Elmentek a sértett nagyszüleihez, mert a férfi azt állította, a lopott pénz maradékát ott rejtette el.

A sértett szabadon engedését az ellopott összeg visszaadásához kötötték, de a férfi ennek nem tudott eleget tenni, mert már elköltötte a pénzt. Ezért aláírattak vele egy szerződést, amelyben a sértett elismerte, hogy 180 ezer forintot kért kölcsön az elsőrendű vádlottól, és vállalta, a hitelt heti 20 ezer forintjával törleszti.

Az elsőrendű vádlott részben elismerte a történteket, bocsánatot kért a sértettől, aki ezt elfogadta. A másodrendű vádlott elismerte bűnösségét.

A táblabíróság a döntésével enyhítette az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által a vádlottakra kiszabott négy, illetve két és fél éves börtönbüntetésen. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az elsőrendű vádlott kevert személyiségzavara megkönnyítette a bűncselekmény elkövetését. A táblabíróság az enyhítő körülményekre, közte az időmúlásra tekintettel látott lehetőséget a büntetés mérséklésére.

The post Emberrablásért két év három hónap appeared first on .

Az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatóján Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azon kijelentésével kapcsolatban hangzott el kérdés, miszerint Fehéroroszország választ vár az Európai Uniótól arra, hogy befogad-e Minszk javaslatának megfelelően kétezer, fehérorosz területen tartózkodó menekültet.

Peter Stano a kérdésre válaszolva közölte: az Európai Bizottság általában nem fűz kommentárt ahhoz, amit Lukasenka fehérorosz elnök mond, annak ugyanis szerinte nem sok köze van a valósághoz. Elmondta: az EU számos fehérorosz illetékessel áll kapcsolatban a helyzet megoldása érdekében. Az Európai Unió elsősorban azon fáradozik, hogy a menekültek visszajuthassanak hazájukba. Az ENSZ és a fehérorosz illetékeseivel legutóbb pénteken tartottak megbeszélést, meghatározandó a továbblépés módjait.

“Elkezdtük a szükséges logisztikai munkát, az ügy folyamatban van” – fogalmazott az uniós szóvivő.

A BelTA fehérorosz állami hírügynökség hétfői tájékoztatása szerint Lukasenka azt mondta: ragaszkodik ahhoz, hogy Németország befogadjon kétezer menekültet azok közül, akik Fehéroroszországban vannak. A fehérorosz elnök panaszkodott amiatt, hogy az EU nem tárgyal Minszkkel az ügyben. Hozzátette, hogy már szervezik a második repülőjáratot, amely hazaszállít illegális bevándorlókat az országból.

Lukasenka múlt csütörtökön közölte először, hogy Fehéroroszország azt szeretné, ha az Európai Unió befogadna kétezer menekültet abból a hétezerből, aki a területén lévő táborban tartózkodik, a többi ötezret pedig visszaküldené hazájukba, hogy megoldódjék a válság a fehérorosz-lengyel határon. Akkor azt is állította, hogy Angela Merkel ügyvezető német kancellár ígéretet tett neki arra, hogy uniós szinten megtárgyalják ezt a felvetést, Berlin azonban cáfolta Lukasenka állítását.

Azóta egy repülőgép több mint négyszáz menekültet hazavitt Irakba.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Litvánia, Lengyelország és Lettország határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az Európai Unió azzal vádolja a fehérorosz elnököt, hogy az ő rendszere szervezi a menekültek szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért. Fehéroroszország tagadja, hogy jogsértést követett volna el, s azt állítja, hogy maga is “hibrid támadás” áldozata.

The post Lengyel menekültválság: az EU a migránsok hazaszállításának lehetőségeit keresi appeared first on .

A fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzetet Leggeri ahhoz a tavaly februári válsághoz hasonlította, amikor is migránsok tömege indult meg Görögország felé azt követően, hogy Ankara bejelentette: a török hatóságok már nem akadályozzák meg, hogy belépjenek az unió területére.

A lengyel menekültválság tehát nem az első alkalom, hogy az EU-nak ilyenfajta hibrid fenyegetéssel vagy geopolitikai zsarolással kell szembenéznie – jelentette ki. Hozzátette, hogy fel kell nyitni a szemüket azoknak az embereknek, akik eddig nem értették meg, hogy a migrációs hullámokat politikai fegyverként is be lehet vetni az EU-val szemben.

A Frontex vezetője arra is kitért, hogy az ügynökség a lengyel hatóságokkal együttműködve a következő hetekben mintegy 1700 menekült Irakba történő visszaszállítását szervezi. Mint mondta, 25 ezer lengyel katona és határőr, valamint több ezer rendőr teljesít szolgálatot a lengyel-fehérorosz határon. Véleménye szerint az állandó határzár megépülése segíteni fogja a határt védők munkáját, mivel hatékonyan csökkenti a határsértéseket, így a visszatoloncolandók számát is.

“Amennyiben megépül a fizikai határzár, akkor már nem lehet a Frontexet többé erőszakos visszatereléssel vádolni” – tette hozzá.

A varsói székhelyű Frontexet több nemzetközi sajtóorgánum szerint azzal gyanúsították meg, hogy tagjai tavaly február és április között, a görög határőrséget segítve, részt vettek a Földközi-tengeren át érkező menedékkérők erőszakos visszaterelésében. Az uniós szervezetet az Európai Parlament is felszólította a menekültek alapvető jogainak tiszteletben tartására.

Észtország száz katonát küld a lengyel-fehérorosz határra
Megköszönte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter pénteki Twitter-bejegyzésében, hogy Észtország száz katonával támogatja Lengyelországot a fehérorosz határon. “Szívesen fogadjuk Észtország ajánlatát” – írta a miniszter, hozzátéve: egyeztetnek Tallinnal a támogatás részleteiről, és később beszámolnak róluk. Korábban az Egyesült Királyság is katonai támogatást ígért a lengyel határőrség számára. Ben Wallace brit védelmi miniszter lengyelországi látogatása során megerősítették: várhatóan még novemberben egy brit hadmérnöki századot vezényelnek a lengyel-fehérorosz határra: feladatuk a határkerítés javítása és a határ menti utak átjárhatóságának biztosítása lesz. A lengyel médiában pénteken idézett brit sajtóértesülések szerint 100-150 katonáról lesz szó.

The post Frontex: az EU-nak további menekültválságokra kell készülnie appeared first on .

Közleményük szerint a férfi 2019 januárjától – elöljáróként – ismétlődően arra próbálta rávenni a sértettet, hogy szexuális cselekményeket végezzen vele, amit a nő minden alkalommal elhárított. Az elutasítást követően a gyanúsított kritizálni kezdte a sértett munkavégzését, és közölte, hogy ezt addig folytatja, amíg a nő nem enged neki.

Miután a sértett mindezek ellenére sem volt hajlandó a gyanúsítottal szexuális kapcsolatot létesíteni, a férfi több alkalommal, különféle, az állományviszonyát is érintő fenyegetésekkel próbálta elérni, hogy a nő tegyen eleget a felszólításnak.

A volt katona 2021 májusában egy gyakorlat során – majd később többször is – egy másik alárendeltjével is közölte, hogy szexuális cselekményt akar vele végezni. Miután a sértett ezt visszautasította, a gyanúsított – a szexuális kapcsolat létesítése érdekében – kritikával illette a munkáját és azzal fenyegette, hogy el fogja távolítani a honvédségtől.

Az ügyészség kétrendbeli, a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális kényszerítés bűntettének kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki a volt tisztet. A férfi nem tett vallomást és panaszt jelentett be a megalapozott gyanú közlése ellen.

A nyomozó ügyészség a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel gyanúsított férfi letartóztatását indítványozta, amelyet a nyomozási bíró egy hónapra elrendelt.

A katona szolgálati jogviszonya időközben megszűnt – jelezte az ügyészség.

The post Szexuális kényszerítés kísérlete miatt letartóztattak egy volt katonatisztet appeared first on .

Az ukrán diplomácia vezetője arra reagált, hogy szerda este az orosz külügyminisztérium publikálta honlapján Szergej Lavrov orosz, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterek a “normandiai négyek” találkozóiról folytatott bizalmas levelezését. Ezt a lépést az orosz külügyi tárca azzal magyarázta, hogy állítólag folyamatosan “eltorzítják” a “normandiai négyek” külügyminiszteri találkozóinak megtartására, illetve azok tartalmára vonatkozó orosz álláspontot.

A levelezésben Lavrov – orosz források szerint – többször is rámutatott annak fontosságára, hogy a “normandiai négyek” találkozói ne üres protokollesemények legyenek, és ezek megrendezése előtt Ukrajna teljesítse a korábbi kötelezettségvállalásait, egyebek között kezdjen közvetlen tárgyalásokat a donyecki és a luhanszki szakadár “népköztársaságokkal”. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelezés, amely konkrét orosz javaslatokat is tartalmaz, azt bizonyítja, hogy a rendezési folyamatban éppen Moszkva játszott konstruktív szerepet, és most már lehetetlen lesz azt bizonygatni, hogy blokkolta a rendezési folyamatot.

Ezzel szemben az ukrán külügyminiszter kijelentette: Moszkvának ez a lépése nyilvánvalóan arra irányul, hogy “kivégezze” a normandiai formátumot, mivel nem érdekelt annak fejlesztésében, ezt viszont Kijev nem fogja hagyni. Hozzátette, hogy Oroszország a lépéssel saját hitelességét ásta alá.

“Egyet mondhatok: megállapodtunk német és francia kollégáinkkal, hogy nem adjuk meg Oroszországnak azt az örömet, hogy valaki más kezével rombolja le a normandiai formátumot. Azon fogunk dolgozni, hogy bevonjuk az Oroszoroszági Föderációt a tárgyalási folyamatba, a konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítésekbe” – hangoztatta Kuleba. Hozzátette, hogy a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala tovább nehezíti a munkát a normandiai formátumban, de ez folytatódni fog, mert Ukrajna “a békében, az igazságos megoldásokban és a biztonságban” érdekelt.

Kijev álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy nem folytat közvetlen tárgyalásokat a szakadár “népköztársaságok” képviselőivel, akiket Ukrajnában az önkényes elszakadási kísérletben és a fegyveres konfliktusban betöltött szerepükért hivatalosan terrorizmussal gyanúsítanak, másrészről az agresszornak minősített Oroszország által irányított “báboknak” tartják őket.

A közvetlen tárgyalások hiányának áthidalására jött létre a minszki összekötő csoport, amelyben Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői vesznek részt, valamint a normandiai formátum – Ukrajna és Oroszország mellett – Németország és Franciaország bevonásával. Kijev emellett ragaszkodik ahhoz az álláspontjához is, hogy nem rendezhetők meg a minszki megállapodásban előírt helyi választások a Donyec-medencei megszállt területeken az előtt, hogy Oroszország kivonná katonáit és fegyvereit a térségből, s visszaadná az ellenőrzés lehetőségét az ukrán félnek az orosz-ukrán határ teljes hosszán.

2018 februárjában lépett életbe a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig cáfolja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.

The post Kuleba: Oroszország végső csapást akar mérni a normandiai formátumra appeared first on .

Fülep Zoltán országos tűzoltósági főfelügyelő hangsúlyozta: évente hat-hétezer lakástűz történik, és ezek jelentős része az adventi időszakban, illetve karácsonykor következik be.

Mindenkitől azt kérik, hogy ügyeljenek a nyílt láng használatára, az adventi koszorún égő gyertyát ne hagyják égve magára, használjanak alátétet, és úgy helyezzék el a csillagszórókat, fényfüzéreket a karácsonyfán, hogy nyílt láng, illetve elektromos szikra ne okozhasson tüzet.

A továbbiakban a fűtőberendezések rendszeres ellenőrzésére, a nyílt lángú fűtőtestek oxigén-utánpótlására, a szén-monoxid-érzékelők használatára hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy azon tűzesetek esetében, amelyeknél a lakásban fel volt szerelve szén-monoxid-érzékelő, az elmúlt időszakban egy haláleset sem történt.

Antal Sándor, az Opus Global Zrt. hálózati igazgatója arról szólt, hogy energiaszolgáltatóként felelősséget éreznek a tűzesetek megelőzéséért, és fontosnak tartják a társadalmi szerepvállalást. Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelemmel napi kapcsolatban állnak, hiszen találkoznak a szakemberek a tűzeseteknél, a hibaelhárítások alkalmával. Ezért döntöttek úgy, hogy tízmillió forint értékű támogatást nyújtanak a szervezetnek, az adomány egy részét szén-monoxid-érzékelők teszik ki.

A sajtótájékoztatón a katasztrófavédelem háromszáz füstérzékelőt, valamint az Opus Tigáz Zrt.-vel közösen félezer szén-monoxid-érzékelőt adott át karitatív szervezeteknek, ezzel összesen nyolcszáz rászoruló család otthona válik biztonságosabbá.

The post A tűzmegelőzésre figyelmeztet az adventi időszakban a katasztrófavédelem appeared first on .

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy svéd állampolgárt, majd gyanúsítottként hallgatták ki lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétségének gyanúja miatt. A kihallgatásán tolmács közreműködésével közölték vele a gyanúsítást, majd szabadon bocsátották.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyesbírája szerint nincs semmilyen információ arról, hogy a tolmácsot milyen módon választották ki, a képességeit miként ellenőrizték és valóban megértették-e egymást a terhelttel. A bíró szerint sem az ügyvéd, sem a bíróság nem tudja ellenőrizni a tolmácsolás minőségét, emiatt pedig sérülhet a terheltnek a tájékoztatáshoz és a védekezéshez való joga. Ezért előzetes döntéshozatalt kért, azaz kérdést tett fel az uniós bíróságnak arról, hogy összeegyeztethető-e az ezzel kapcsolatos magyar szabályozás az erre vonatkozó EU-s irányelvekkel. Összeegyeztethetetlenség kimondása esetére pedig azt kérdezte még, hogy a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható-e.

A Kúria ezután – a legfőbb főügyész indítványára – törvénysértőnek minősítette a PKKB-nak az előzetes döntéshozatalt kérő határozatát, lényegében azzal az indokkal, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek a jogvita megoldása szempontjából. A kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig a Kúria ugyanezért fegyelmi eljárást kezdeményezett – amelyet időközben visszavont.

A PKKB-s bíró ezután előzetes döntéshozatal iránti kiegészítő kérelmet terjesztett elő. Egyebek mellett azt kérdezte az uniós bíróságtól, ellentétes-e az uniós joggal az, hogy a Kúria a végzését törvénysértőnek minősítette, a kérdést előterjesztő bíróval szemben pedig ugyanezen okok miatt fegyelmi eljárást kezdeményeztek.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint ellentétes az uniós joggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírósága valamely alsóbb fokú bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmét azzal az indokkal minősíti törvénysértőnek, hogy az előterjesztett kérdések nem relevánsak és szükségesek az alapjogvita eldöntése szempontjából. Indoklása szerint az ilyen jogszerűségi vizsgálat az uniós bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, valamint korlátozhatja a nemzeti bíróságokat abban, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az uniós bírósághoz.

Ilyen körülmények között az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi az alsóbb fokú bíróságot, hogy hagyja figyelmen kívül az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának határozatát – szögezték le.

A kérdést előterjesztő bíróval szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogszerűségével kapcsolatban azt közölték: az uniós joggal ellentétes, ha valamely nemzeti bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azért, mert előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az uniós bírósághoz. Önmagában az a lehetőség, hogy a nemzeti bírák fegyelmi eljárásnak tehetők ki, sértheti az alapvető jelentőségű bírói függetlenséget. A fegyelmi eljárás alkalmas arra is, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását – közölte ítéletében az uniós bíróság.

The post EU-bíróság: a tagállami bíróságok mindig fordulhatnak kérdéssel az uniós bírósághoz appeared first on .

A szóvivő elmondta, hogy a kontrollmechanizmust nyomonkövetési rendszer fogja felváltani. Az új rendszer továbbra is biztosítja a kivitelek átláthatóságát, de az oltóanyag-gyártóknak már nem kell exportengedélyt kérniük. Hozzátette: az EU a világ legnagyobb vakcinaexportőre, és a mechanizmus hatályon kívül helyezése segíti a szükséges vakcinákhoz történő hozzáférést világszerte.

Az exportkontroll-mechanizmust a bizottság ez év elején vezette be, mivel az AstraZeneca gyógyszercég azt állította, hogy gyártási nehézségek miatt késedelmet szenvedett a vakcinák kiszállítása az uniós tagállamokba.

Az EU szerint bizalomhiány alakult ki a svéd és brit érdekeltségű céggel szemben, ezért márciusban nem hosszabbította meg a vállalattal kötött szerződést, sőt, pert is indított ellene. Szeptemberben az AstraZeneca és a bizottság egyezséget kötött, amelynek értelmében a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy – a szerződésben foglaltaknak megfelelően – idén októberig 60 millió és december végéig 75 millió, illetve jövő áprilisig további 65 millió adag vakcinát szállít az EU-tagországokba.

The post Az Európai Bizottság megszünteti az oltóanyagok exportkontrollját appeared first on .

A francia kormány azután mondta le a brit fél meghívását, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azt javasolta a Twitteren közzétett levelében Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy a két ország mielőbb kössön megállapodást a La Manche csatornán átkelő menekültek visszafogadásáról. A brit kormányfő szerint ez lehetne a legfontosabb lépés az embercsempészbandák üzleti modelljének tönkretételéhez. A javaslat előzménye az, hogy szerdán legalább 27 ember, köztük hét nő és három gyermek fulladt a tengerbe, miközben gumicsónakokkal próbáltak átkel a Doveri-szoroson Franciaországból Angliába.

Franciaország a levél tartalmán túl azt is kifogásolja, hogy a brit miniszterelnök közzétette azt. “Meg vagyok lepődve a módszereken, amikor azok nem komolyak” – mondta pénteken Macron római látogatásán. “Vezetők között nem szokás nyilvános Twitter-üzenetekben és levelekben ilyen témákról eszmét cserélni, mi nem leleplezők vagyunk” – fogalmazott.

Gérald Darmanin belügyminiszter brit kollégájának küldött üzenetében úgy vélte, hogy amennyiben a javaslat csalódást okoz, annak közzététele “még annál is rosszabb”. Erre hivatkozva mondta le a tárcavezető meghívását a vasárnapi calais-i egyeztetésre. Mindezek ellenére London azt kérte Párizstól, hogy gondolja át a lépést, és hívja meg ismét a brit tárcavezetőt a találkozóra, ahova eddig a francia, a belga, a német és a holland belügyminiszter, valamint az Európai Bizottság képviselője hivatalos.

“Elég volt a kettős beszédből és abból, hogy a problémákat folyamatosan mással akarják megoldatni” – fogalmazott pénteken Gabriel Attal francia kormányszóvivő a BFM hírtelevízióban. “Felmerül a kérdés, hogy Boris Johnson nem sajnálja-e, hogy kilépett az Európai Unióból. Amint felmerül ugyanis egy probléma, úgy gondolja, hogy azt Európának kell kezelnie” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a francia kormánynak szándékában áll-e felmondania a Nagy-Britanniába átjutni próbáló menekültek kezelését hivatott Le Touquet-megállapodást, amelyet 2004-ben kötött a brit kormánnyal, a kormányszóvivő elmondta: “sem a geopolitikát, sem a geopolitikai egyensúlyokat, sem a menekülteknek azt a vágyát, hogy Nagy-Britanniába jussanak, nem lehet megváltoztatni”.

Az észak-franciaországi kikötőváros, Calais több mint harminc éve a kontinensről Nagy-Britanniába átjutni vágyó illegális bevándorlók gyűjtőhelye. A helyzet megoldására 2003 februárjában Le Touquet városában aláírt és 2004-ben életbe lépett kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik. Miután Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek, minden olyan nem uniós állampolgár belépését megtilthatja, aki nem rendelkezik vízummal. A brit kormány ennek fejében évente több millió euróval támogatja a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését.

2018 óta a szerdai volt a legtöbb halálos áldozattal járó átkelési kísérlet. A hajótörést megelőzően idén eddig három holttestet találtak a francia hatóságok, és négy embert nyilvánítottak eltűntnek. 2020-ban hat holttestre bukkantak, és négy ember tűnt el, míg 2019-ben négyen vesztették életüket az átkelési kísérletekben.

Hivatalos francia adatok szerint az elmúlt három hónapban megduplázódott az átkelési kísérletek száma. Az év eleje óta 31 500 illegális bevándorló próbált meg átjutni a francia oldalról Nagy-Britanniába, közülük 7800-at felvett hajójára a francia parti őrség. London szerint az év első tíz hónapjában 22 ezren sikeresen keltek át a brit partokra. A határőrizeti kérdésen túl más, a Brexithez kapcsolódó másik probléma is elmérgesítette a két ország közötti viszonyt: a halászati vita.

Francia halászok pénteken ismét kikötőket és a La Manche-csatorna alagútjához bevezető kapukat torlaszoltak el a halászati engedélyek körüli vita miatt. Saint-Malo, Ouistreham és Calais kikötőjében több tucatnyi francia halászhajó akadályozza a brit hajók kikötését.

Helyszíni tudósítások szerint május óta ez volt az első alkalom, hogy a halászok “akciónapot” szerveztek. Májusban Jersey ellen szerveztek blokádot. Jersey önkormányzata ugyanis – az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására (TCA) hivatkozva – új halászati engedélyezési rendszert vezetett be, amelynek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken. A vita tárgya jelenleg a britek és a franciák között az, hogy milyen jellegű igazolásokat kell bemutatni, illetve hányat. Francia források szerint Jersey önkormányzata eddig csaknem 220 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak. A francia kormány, amely valamelyest csökkentette a követeléseit, még legalább 150 engedélyt kér.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel rendelkező, 108 ezer lakosú Jersey egyébként nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.

The post Menekültválság: egyre feszültebb a viszony Párizs és London között appeared first on .