Biztonságpolitika

Benkő Tibor magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett intézkedéscsomagja, amely meghatározza, hogy a tagországoknak miként célszerű reagálniuk a várható kihívásokra és fenyegetésekre, tartalmazza mindazt, amit Magyarország látni szeretne benne.

Megegyezik a magyar koncepcióval, amely szerint Magyarországnak erős és ütőképes honvédséggel kell rendelkeznie. Olyan haderőre van szüksége, amely képes önállóan is az ország és az emberek békéjét és biztonságát szolgálni és biztosítani – emelte ki.

A védelmi miniszterek Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése egyik fő üzenetét tolmácsolva Benkő elmondta, az erős európai nemzetállamok mellett a transzatlanti kapcsolatok erősítésére is szükség van. Fontos, hogy mindezt nem egymást gyengítve, hanem erősítve kell megvalósítani – hangsúlyozta.

Az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán kialakult migrációs helyzettel kapcsolatban azt mondta, Magyarország több mint hatéves pasztalattal bír az illegális migrációval kapcsolatban, ezért cseh és szlovák visegrádi partnereivel közösen felajánlotta segítségét és támogatását Lengyelországnak. Magyarország képes akár technikai eszközökkel, anyagi készlettel vagy emberi erővel, azaz katonákkal részt venni a feladatokban Varsó kérése esetén – mondta.

Ha azonban a migrációs probléma az ukrán-fehérorosz határon is jelentkezik, akkor Magyarországnak különös figyelmet fordítania arra, hogy a menekültek ne jussanak el a magyar-ukrán határra – figyelmeztetett a honvédelmi miniszter.

The post Benkő: az európai nemzetállamoknak képesnek kell lenniük önállóan megfelelni a kihívásoknak appeared first on .

Az esetek többsége a közös határ középső szakaszán, Dubicze Cerkiewne település közelében történt – mondta el a sajtónak a határőrség szóvivője, Anna Michalska. Ott a legnagyobb menekültcsoport mintegy kétszáz főt számlált, más esetekben több tucat személyről volt szó.

A menekültek köveket, petárdákat dobáltak a lengyel oldalra, könnygázt is használtak. Huszonnégy személynek sikerült átjutnia a határvonal lengyel oldalára, ott feltartóztatták és visszafordították őket – közölte Michalska.

Hozzátette: mentőket hívtak ki egy három fős családhoz, amely nemzetközi védelmet kér Lengyelországban. A szülőpár nyolchónapos kislányát könnygáz érte a fehérorosz oldalon, anyjával együtt kórházba került, egészsége nincs veszélyben.

A határon fennálló helyzetről szombaton Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter az RMF FM kereskedelmi rádiónak elmondta: fel kell készülni arra, hogy – mint arra a fehérorosz magatartásból következtetni lehet – a hibrid támadás hónapokig tart majd. A miniszter kijelentette: a fehérorosz rezsim csak a Kreml támogatásának köszönhetően marad fenn.

A Kuznica Bialostockánál kedden meghiúsított tömeges határostrom után Lukasenka a támadás más lehetőségeit keresi – fejtette ki Blaszczak. Lehetségesnek nevezte, hogy a menekültek az ukrán határt is megostromolják, miután a lengyel határ átjárhatatlannak bizonyult.

Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon több mint 34 ezer határsértési kísérletet regisztráltak. Lengyel becslések szerint 3-4 ezer menekült tartózkodhat a határ fehérorosz oldalán, ahol egyes táborhelyeket már elhagytak, máshol pedig újakat vertek. További több ezer külföldi pedig, lengyel értesülések szerint, Fehéroroszország belterületén tartózkodik azt követően is, hogy Minszkből az első, mintegy 400 menekültet Irakba szállító gép indult e héten.

Lengyelország a jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon. A határ menti térségben november végéig rendkívüli állapot van érvényben.

The post Lengyel menekültválság: több, csoportos határsértési kísérletről számolt be a lengyel határőrség appeared first on .

A biztos felhívta a figyelmet, hogy “a Memorial Nemzetközi Történelmi és Ismeretterjesztési Társaság az egyik legrégebbi és legjelentősebb emberi jogi csoport Oroszországban, és egyben a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott fáradhatatlan küzdelem szimbóluma a posztszovjet térségben és azon kívül is”. Mint fogalmazott: “feloszlatása meglehetősen negatív következményekkel járna a civil társadalom egészére és az emberi jogok védelmének a helyzetére az országban”.

Mijatovic hozzátette: az Európa Tanács már többször felhívta az orosz hatóságok figyelmét, hogy az “idegen ügynökké” nyilvánításról szóló törvény nem felel meg a nemzetközi és európai emberi jogi normáknak, és sürgősen hatályon kívül kell helyezni. A biztos óva intett attól, hogy a törvényt a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői elleni megtorlás eszközeként használják.

Mint írta, arról is megdöbbenéssel értesült, hogy a Memorial jogvédő központ is felszámolási eljárás alatt áll. E központ törvényes munkájára az orosz hatóságok úgy tekintenek, mint amely szélsőséges és terrorista tevékenységeket próbál igazolni. “Az orosz hatóságoknak az emberi jogi civil szervezetek zaklatása és megbélyegzése helyett inkább együtt kellene működniük velük, biztonságos munkakörnyezetet teremtve számukra” – hangsúlyozta.

A moszkvai ügyészség a múlt pénteken kezdeményezte a Nemzetközi Memorial és társcsoportja megszüntetését arra hivatkozva, hogy a kifogásolt szervezetek tevékenységüket ugyan a vallásszabadsághoz való jog gyakorlásaként mutatják be anyagaikban, ám ezek valójában arra irányulnak, hogy relativizálják a nemzetközi szélsőséges és terrorista szervezetek tevékenységét, valamint a részvételt e szervezetekben.

A Nemzetközi Memorial 2016, a Memorial jogvédő központ pedig 2014 óta szerepel az idegen ügynöknek minősített, nem kormányzati szervezetek listáján. A Nemzetközi Memorial az egyik legrégebbi nonprofit szervezet, amely az egykori Szovjetunióban és a szerinte a mai Oroszországban is alkalmazott politikai elnyomás tanulmányozásával foglalkozik.

The post Emberi jogi ET-biztos: Oroszországnak hatályon kívül kell helyeznie az “idegen ügynökké” nyilvánításról szóló törvényt appeared first on .

Az Egyesült Királyság területére vonatkozó intézkedés azt jelenti, hogy bűncselekményt követ el, aki csatlakozik a brit kormány által militáns iszlamista terrorszervezetnek nyilvánított csoporthoz, és az is, aki másokat a Hamász támogatására biztat.

A nemrégiben szigorított brit terrorizmusellenes törvény alapján 14 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók, akiket e két vádpontban a brit bíróságok bűnösnek találnak.

A brit belügyminisztérium a londoni alsóháznak péntek este beterjesztett rendelet indoklásában kiemelte, hogy a Hamász rendszeresen Izrael megsemmisítésére felhívó nyilatkozatokat tesz, és az iszlám törvényalkalmazáson, a saríán alapuló iszlám palesztin állam létrehozására törekszik.

A szervezet katonai szárnyát a brit kormány már húsz évvel ezelőtt törvényen kívül helyezte, de a brit belügyminiszter által elvégzett új helyzetértékelés arra az eredményre jutott, hogy az intézkedést a Hamász egészére, vagyis a szervezet politikai szárnyára is ki kell terjeszteni a brit lakosság és a nemzetközi közösség védelme, a terrorizmus elleni globális küzdelem támogatása jegyében – áll a minisztérium péntek esti londoni közleményében.

Priti Patel belügyminiszter a rendeletet beterjesztő alsóházi felszólalásában kiemelte, hogy a Hamásznak komoly eszköztára van terrorcselekmények elkövetésére, jelentős mennyiségű fejlett fegyverzethez fér hozzá, és terrorcselekményekre kiképző létesítményei is vannak.

A Hamász katonai szárnyát a brit kormány 2001 márciusában helyezte törvényen kívül. London akkori megítélése szerint különbség volt a szervezet katonai és politikai szárnya között. Ez azonban a brit kormány mostani helyzetértékelése szerint “mesterséges különbségtétel” volt, mivel a Hamász egységes szervezetként készít elő és hajt végre terrorcselekményeket, szervezeti szinten vesz részt ilyen támadásokban, illetve biztat másokat ilyen cselekmények elkövetésére – áll a brit belügyminisztérium péntek esti állásfoglalásában.

A Hamász törvényen kívül helyezésére pénteken beterjesztett brit kormányrendelet a parlamenti vita után, egy hét múlva lép érvénybe.

A Hamász lesz a 78. olyan terrorcsoport, amelyet a brit kormány törvényen kívül helyez.

The post Törvényen kívül helyezi a palesztin Hamászt a brit kormány appeared first on .

“A terrorizmus fenyegetése félelemben és bizalmatlanságban tartja a társadalmat, egyértelműen meg kell védeni az embereket az ilyen támadásoktól. Ugyanakkor azt is gondosan mérlegelni kell, hogy a terrorellenes intézkedések milyen hatással vannak az emberek életére és jogaikra” – hangsúlyozta Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója.

A szakértői véleményekre támaszkodó jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelvet az alapvető jogokkal történő visszaélések és megkülönböztetés nélkül alkalmazni. A szakértők szerint az Európai Bizottságnak mindenekelőtt egyértelműbbé kellene tennie a terrorizmus jogi definícióját.

A jelentés összeállítói felhívták a figyelmet, hogy az uniós irányelv egyes tevékenységeket – például a radikális nézetek kinyilvánítását, a kiképzést vagy a konfliktusövezetekbe történő utazást – a terrorista cselekedetek előzményének, bűncselekménynek minősít. “Ez növeli annak kockázatát, hogy a hatóságok tévesen terrorizmusnak tekintsék az újságírók, a humanitárius szervezetek, a kutatók vagy a művészek munkáját, fontos tehát, hogy a nyomozati hatóságok egyértelműen különbséget tegyenek törvényes és törvénytelen cselekedetek között” – írja a jelentés.

A szakértők szerint a személyek megfigyelése érintheti az adatvédelemhez, a magánélethez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az országoknak megfelelő egyértelmű engedélyezési szabályokat, valamint felügyeletet kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a vizsgálatok célzottak és indokoltak legyenek.

A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti hatóságok hajlamosak egyes vallási gyakorlatokat a radikalizálódás jeleként félreértelmezni. Az ilyen előítéletek és félreértések elkerülése érdekében a rendfenntartási szervek tagjait speciális szakképzésben kell részesíteni.

Az FRA emellett felhívta a figyelmet, hogy egyes országok nem alkalmaznak egyértelmű szabályokat bizonyos közigazgatási intézkedéseik – a házi őrizet, az utazási tilalom, a gyanúsítottak, sőt a felmentettek megfigyelése – elrendeléskor. Az ilyen közigazgatási intézkedésekre kevesebb korlátozás vonatkozik, mint a büntetőjogra, és szélesebb körben alkalmazzák őket, gyakran a hírszerző szolgálatoktól származó információk alapján. Ez megnehezíti az érintettek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést – fogalmazott az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége.

The post FRA: a terrorizmus elleni küzdelemnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat appeared first on .

Tavaly július 5-én riasztás érkezett a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtérre arról, hogy egy siklóernyős a fák közé zuhant, ezért légi mentésre van szükség – idézték fel.

A kutató-mentő szolgálatot teljesítő gyanúsított a Magyar Honvédség MI8 Rescue 34 típusú helikopter parancsnokaként a helyszínt megközelítette, majd – miután a katasztrófavédelem a mentést a földről nem tudta végrehajtani, – megkezdte a paplanernyőjével együtt a fa lombkoronáján rekedt, de sértetlen siklóernyős mentését.

A gyanúsított – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte meg – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst, hogy a fedélzetről egy hatvan méter hosszú alpinkötelet engedjenek le neki, amelynek segítségével a saját erejéből a talajra ereszkedhet – írták a közleményben.

A megalapozott gyanú szerint a parancsnok, anélkül, hogy a mentési körülményekről az elvárható módon, kellő körültekintéssel tájékozódott volna, egyre közelebb repült a siklóernyőshöz. A helikopter rotorlapátjaival olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett, ami a faágak letörésével, majd a fán lévő siklóernyő “belobbanásával” járt. Ennek következtében a légörvény és a siklóernyő súlya letörte azt a faágat, amelyen a sértett ült.

A földre zuhanó sértett súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, és augusztus 10-én a szakszerű orvosi ellátása ellenére meghalt – írták.

A gyanúsított nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, amelyet azonban a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított – áll a közleményben.

The post A helikopterparancsnokot gyanúsítják a vértesszőlősi siklóernyős mentése ügyében appeared first on .

Lukasenka a BBC-nek adott Minszkben interjút, amelyből a brit közszolgálati médiatársaság péntek délután, még a teljes interjú műsorra tűzése előtt, néhány előzetes részletet közzétett.

Arra a kérdésre, hogy a fehérorosz erők segítették-e a határon összegyűltek átjutását Lengyelországba, az elnök a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek úgy fogalmazott, hogy “ez abszolút lehetséges”. “Szlávok vagyunk. Van szívünk. Katonáink tudják, hogy a bevándorlók Németországba tartanak” – tette hozzá.

“Lehet, hogy valaki segített nekik. Én nem is fogok ezzel foglalkozni” – mondja Lukasenka a BBC-interjúban.

“Megmondtam, hogy nem fogok bevándorlókat a határon feltartóztatni és ott tartani őket, és ha ezután is érkeznek, akkor sem fogom megállítani őket, mivel nem az én hazámba tartanak, hanem az önök országaiba” – idézi a BBC a fehérorosz elnököt.

Lukasenka hozzátette ugyanakkor, hogy nem ő hívta Fehéroroszországba a lengyel határon összegyűlt embereket, és nem is akarja, hogy átvonuljanak Fehéroroszországon.

A BBC-tudósító az interjúban felvetette, hogy a fehérorosz hatóságok békés tüntetőket bántalmaztak, és megpróbált lejátszani egy videofelvételt is, amelyen kínzások során szerzett sérülések nyomait viselő emberek hagyják el az egyik hírhedt minszki fogházat.

Lukasenka erre reagálva elismerte, hogy “embereket vertek meg” a főváros Okresztina utcai fogházában. “De rendőröket is megvertek, és erről ön nem mutatott (videót)” – tette hozzá a fehérorosz államfő.

Arra a felvetésre, hogy a fehérorosz hatóságok július óta 270 nem kormányzati szervezetet számoltak fel, megsemmisítve gyakorlatilag a civil társadalmat, Lukasenka azt válaszolta, hogy “kiirtjuk a söpredéket, akiket önök (Nyugatról) finanszíroznak. Önök felháborodnak azon, hogy az önök összes szervezetét megsemmisítettük, az önök nem kormányzati szervezeteit, bármik legyenek is ezek, amelyeket önök pénzelnek” – idézi a fehérorosz elnököt pénteki ismertetésében a BBC.

The post Lukasenka: “Lehet, hogy segítettük migránsok átjutását az EU-ba” appeared first on .

A kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője pénteken kijelentette: Kína határozottan ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást és diplomáciai kapcsolatokat más országok és Tajvan között. Hozzátette: a Tajvant irányító Demokratikus Haladás Pártja “szakadár szándékból” aláássa az “egy Kína” elvét és szeparatista akciókat folytat a nemzetközi színtéren.

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig azzal fenyegette meg Litvániát, hogy “megfizet majd azért, amit tett”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a kínai vezetés milyen ellenlépéseket tervez, azt válaszolta: “majd meglátják”. Hozzátette: Vilnius csakis magát okolhatja majd.

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Tajvan ugyan több külföldi országban – köztük Magyarországon – is működtet képviseletet, jellemzően kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániában csütörtökön megnyitott iroda az első Európában, amelynek a neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amelyek csak Tajpej város nevét használják.

Litvánia az idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinaadománnyal is segítette a szigetet.

Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az “egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Pekingben a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok “külföldi erőkkel folytatott összejátszásának” tulajdonították.

The post Peking tiltakozik az ellen, hogy Tajvan saját néven képviseleti irodát nyitott Litvániában appeared first on .

A katonai gépeken fehérorosz, örmény, ukrán és afgán állampolgárok is voltak. Az Il-76-osok Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására repültek Kabulba az orosz állampolgárok kimenekítésére, és 36 tonna humanitárius segélyt is szállítottak az afgán lakosság számára.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a nyugtalanító afganisztáni helyzettel indokolta az evakuációt.

A gépek útközben a tádzsikisztáni Gisszarban és a kirgizisztáni Kantban szálltak le üzemanyagot felvenni. Az Il-76-osokon egészségügyi szakemberek is utaztak a szállítandó emberek ellátására.

Orosz katonai szállítógépek augusztus 25-én és 26-án több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik és üzbég állampolgárt menekítettek ki Afganisztánból.

The post Civileket menekítettek ki orosz katonai gépek Afganisztánból appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtöki határozatában elítélte Horvátországot egy afgán menekült gyermek halála és a családjával szembeni állítólagos embertelen bánásmód miatt.

Az ügy érintettje egy 14 tagú afgán család, melynek tagjai 2017-ben, egyéves utazás után érkeztek Horvátországba. Ott a helyi hatóságok elutasították a menedékkérelmüket, és vasúttal vissza kellett térniük Szerbiába. Az utazás folyamán hatéves gyermeküket egy vonat halálra gázolta. Kitoloncolásuk után több hónappal a család és tagjai visszatértek Horvátországba, ahol tranzitközpontba szállították őket, mivel nem tudták igazolni a személyazonosságukat. A központban két hónapig kellett maradniuk, miközben menedékkérelmük elbírálása folyamatban volt. A hatóságok azt is megtagadták, hogy a család kapcsolatot tartson ügyvédjével.

A strasbourgi bírói testület megállapította, hogy a balesetet szenvedett gyermek halálának körülményeit a horvát hatóságok nem vizsgálták ki elég alaposan, továbbá azt is letagadták, hogy a családot ők utasították ki az országból. Az EJEB úgy ítélte meg, hogy a családot, különösen a gyermekeket, embertelen körülmények között tartották fogva a tranzitzónában.

A testület emellett bírálta a felperesek menedékjog iránti kérelmére és fogva tartásuk jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó, a közigazgatási bíróságok előtt folyó eljárások elhúzódását. A bíróság határozata szerint, Horvátországnak 40 ezer euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie az afgán család számára.

The post Az EJEB elítélte Horvátországot egy afgán gyermek halála miatt appeared first on .

Csütörtökön közzétett nyilatkozatában Borrell arra reagált, hogy az előző nap a szudáni biztonsági erők a múlt hónapban végrehajtott államcsíny ellen tüntetőket öltek meg, a katonai vezetés pedig megszüntetett minden távközlési lehetőséget.

Az uniós főképviselő szerint a történtek az alapvető emberi jogok, köztük a gyülekezés, és a véleménynyilvánítás szabadsága jogának megsértését jelenti. Kijelentette: a jogsértések elkövetőit felelősségre kell vonni. Szavai szerint az Európai Uniót aggodalommal tölti el a szudáni hatóságok által elrendelt teljes információzár, amely – mint mondta – mégsem akadályozza meg a világot abban, hogy tájékoztatást kapjon az emberi jogi jogsértések eseteiről. Minden kommunikációs szolgáltatást azonnal és teljes körűen helyre kell állítani – fejtette ki közleményében a politikus.

Borrell hangsúlyozta: az Európai Unió támogatja a szudáni demokratikus átmenetet, és nem fogadja el, hogy az alkotmányos rend és a demokratikus átmenet az október 25-i katonai puccs miatt meghiúsuljon. Az alkotmányos rend helyreállítása elmaradásának súlyos következményei lesznek az uniós támogatások szempontjából, beleértve a pénzügyi támogatást is – emelte ki.

Kijelentette továbbá, hogy Abdalla Hamdok volt szudáni miniszterelnököt vissza kell helyezni hivatalába, és lehetővé kell tenni számára, hogy polgári kormányt alakítson. A katonai puccs által előidézett válságból az egyetlen kiutat átfogó társadalmi párbeszéd jelenti egy olyan ütemtervről, amely a demokratikus átmenet előtt álló kérdésekkel foglalkozik – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az afrikai országban azóta vannak megmozdulások, hogy Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok október 25-én megdöntötte a hadsereggel hatalommegosztásban működő civil kormányt, feloszlatta a parlamentet, valamint az ország kormányzati intézményeit, és letartóztatták az elmozdított kabinet szinte összes civil tagját. Burháni egy hete új átmeneti tanácsot alakított, a testület elnökévé pedig önmagát nevezte ki.

A megbuktatott Hamdok miniszterelnök jelenleg háziőrizetben van. Az EU és az Egyesült Államok, valamint több nyugati ország arra szólította fel a jelenlegi szudáni vezetést, hogy térjen vissza a puccs előtti állapotokhoz.

The post Borell egyre keményebb: elfogadhatatlannak nevezte az államcsíny ellen tüntetők megölését Szudánban appeared first on .

Rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat “túllépi a kereteket” és hogy az orosz államhatártól húsz kilométerre szállnak hadászati bombázók.

“Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a «vörös vonalakról», de természetesen értjük, hogy partnereink – hogy’ is mondjam, finoman? – nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a +vörös vonalakról+ szóló szavainkhoz” – fogalmazott az államfő.

Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, s ez ügyben “figyelmeztetéseket” is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.

Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. Hangsúlyozta, hogy a katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.

Nehezményezte továbbá, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban.

Elégtelennek minősítette az orosz-amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta, a Joe Bidennell júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására. Fontosnak nevezte, hogy mindkét fél teljesítse az ott elért megállapodásokat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz.

Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva, azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.

Putyin a külügyminisztériumban csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől.

Az orosz elnök szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól, amely azzal, hogy halált okozó harci eszközök szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.

Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró menekültekkel szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszk elleni nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, s közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal. Egyúttal a tárgyalások megkezdését indítványozta a fehérorosz kormány és az ellenzék között.

“Tudjuk és értjük, hogy ha az országon belüli helyzet le is nyugodott, vannak még problémák. Ezzel tökéletesen tisztában vagyunk. Természetesen párbeszédre hívunk fel a (fehérorosz) hatóságok és az ellenzék között” – mondta. Putyin szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.

The post Putyin: a Nyugat nem veszi komolyan az orosz figyelmeztetéseket appeared first on .

Csütörtök reggel landolt a Tel-Aviv melletti Ben Gurion repülőtéren a különgép, melyet az izraeli kormány küldött az Oknin házaspár hazaszállítására, miután kilenc napig fogva tartották őket Törökországban kémkedés gyanújával.

“Köszönetet mondunk Jichák Hercog államelnöknek, Naftali Bennett miniszterelnöknek és Jaír Lapid külügyminiszternek, a külügyminisztérium minden tagjának és Izrael egész népének” – mondta Mordi és Natali Oknin, miután visszaérkeztek Izraelbe.

Bennett és Lapid közleményben mondott köszönetet Erdogannak és kormányának az “együttműködésért”. A ynet szerint Izraelnek semmit sem kellett cserébe adnia visszaengedésükért, de a török gesztus után izraeli gesztus is várható.

A török hatóságok politikai és katonai kémkedés gyanújával tartóztatták le az izraeli házaspárt – melynek mindkét tagja az Egged busztársaság sofőrje, – mert Erdogan palotája előtt szelfit készítettek magukról, és elküldték családtagjaiknak. Ezen a helyen az izraeli média szerint rendszeresen készítenek magukról fényképeket az Izraelből és más országokból érkező turisták.

Izrael és Törökország között régóta feszült a viszony, a két kormánynak jelenleg nincs nagykövete egymás országában, s ez megnehezítette a letartóztatott házaspár kiadatásáról folytatott tárgyalásokat.

The post Jobb, ha nem szelfizel Erdogan palotájánál appeared first on .

Morawiecki egy vidéki sajtóértekezleten újságíróknak nyilatkozott a lengyel-fehérorosz határon kialakult menekültválság lehetséges megoldásairól. A kormánya által ez ügyben folytatott diplomácia offenzíva kapcsán közölte: Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnökkel, valamint a Kurdisztáni Autonóm Régió miniszterelnökével, Maszrúr Barzánival tárgyalt a menekülteket Fehéroroszországba szállító légijáratok leállításáról.

Annak kapcsán, hogy a lengyel-fehérorosz határhelyzetről Merkel hétfőn és szerdán telefonon egyeztetett Lukasenkával, Morawiecki leszögezte: tisztában kell lenni azzal, hogy minden közvetlen tárgyalás Lukasenkának kedvez, legitimálja a rezsimjét. Ezzel megerősítette a több lengyel politikai vezető által is e héten megfogalmazott álláspontot.

Annak kapcsán, hogy a fehérorosz elnök szóvivője szerint Merkel szerdán elfogadta: uniós szinten vitassák meg Lukasenka azon javaslatát, miszerint az Európai Unió alakítson ki humanitárius folyosót kétezer, Fehéroroszországban tartózkodó menekültek számára, Morawiecki leszögezte: nem ismeri részletesen a megbeszélteket. Aláhúzta egyúttal, hogy óva int a menekültek Németországba szállításától.

“Természetesen, Németországra tartozik, ha repülőgépeket küld, és bárkit nyugatra szállít egy másik állam területéről” – jegyezte meg, hozzátéve: minden ilyen lépés bátorítaná Lukasenkát, és “hiú reményt ébresztene az embercsempészekben is afelől, hogy tevékenységük hatékony lehet”.

Beszámolt arról a telefonbeszélgetésről is, amelyet előző nap ő folytatott Merkellel. Ennek során aláhúzta: semmilyen, Lengyelországot érintő megállapodást nem lehet kötni a varsói kormány hozzájárulása nélkül. “Semmi rólunk, nélkülünk” – jelentette ki, hozzátéve: a német kancellár elfogadta ezt az álláspontot.

A lengyel kormányfő szerint szolidáris és határozott politikával, valamint az uniós határok védelmével el kell érni a menekültek hazatérését Fehéroroszországból. Felajánlotta a lengyel részvételt a hazaszállító járatok finanszírozásában.

The post Lengyel menekültválság: Morawiecki szerint minden közvetlen tárgyalás Lukasenkát legitimálja appeared first on .

Az ügyészség a férfit közösség tagja elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak és súlyos testi sértés kísérletének bűntettével vádolta.

A jogerős ítélet szerint a sértett február 25-én egy Csepelen közlekedő autóbuszon utazott egy olyan, szájat és orrot takaró maszkban, amelyen jól láthatóan egy “tiltakozást képviselő mozgalomhoz tartozást jelképező felirat” volt olvasható – írta közleményében a Fővárosi Törvényszék.

A vádlott felfigyelt a maszkon látható szövegre, a felirat miatt feldühödött és kötekedni kezdett a sértettel, majd szidalmazta és fenyegette is őt. A vita közben a férfi egy nyolc centiméter pengehosszúságú késsel megszúrta a nőt az arcán, majd a következő megállóban leszállt a buszról és elmenekült.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság első fokon hat év börtönre ítélte a vádlottat. A döntés ellen az ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezett – írták.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott, helyesen értékelte a bizonyítékokat és indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. A kiszabott büntetés enyhítését pedig azzal is indokolta, hogy a két vádbeli bűncselekmény motivációja azonos volt, és a súlyos testi sértés bűntette kísérleti szakban maradt. A törvényszék szerint a másodfokon kiszabott büntetés mértéke kellő visszatartó erővel bír mind a terhelt, mind pedig a társadalom többi tagja számára – áll a közleményben.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság korábban az ügyről azt közölte, hogy a 37 éves budapesti férfi a 151-es buszon sebzett meg késsel egy nőt, aki “free SZFE” feliratú maszkot viselt. A megszúrt asszony könnyű sérülést szenvedett.

Lövöldözésbe torkollott egy maszkviselés miatti vita
Lövöldözésbe torkollott egy vita a kelet-ukrajnai Harkiv metrójában a helytelen maszkviselés miatt – számoltak be ukrán hírportálok. Egy volt rendőr egyetemistákkal szólalkozott össze, amiért a fiatalok helytelenül viselték az arcukon a védőmaszkot, azaz nem takarták el teljesen a szájukat és az orrukat is. A vita elfajult, a férfit a diákok szidalmazták, lökdösni kezdték, mire többször a levegőbe lőtt, majd lábon lőtte az egyik egyetemistát. A férfi a hatóságok előtt önvédelemre hivatkozott.

The post Öt év börtönre enyhítették a csepeli buszon késelő férfi büntetését appeared first on .

Benkő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a magyar kormány támogatásáért nem jár külön köszönet, hiszen a georgiai és a magyar kormány hasonló európai értékeket képvisel. Továbbá közösek a szándékaik és céljaik, hogy a rendkívül törékeny nemzetközi helyzetet stabilizálni tudják.

Hasznosnak és hatékonynak nevezte a georgiai kollégájával folytatott megbeszélést. Kiemelt témák voltak: a kaukázusi térség, valamint a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása, továbbá Magyarország regionális szerepe. Áttekintették napjaink és a jövő kihívásait – mint például a pandémiás helyzet -, melyek kezeléséhez közös erőfeszítések kellenek – tette hozzá. Megerősítették korábbi megállapodásukat is, mely szerint a két ország segíti egymást a katonák kiképzésében, felkészítésében.

Dzsuanser Burcsuladze georgiai miniszter tájékoztatása szerint náluk csaknem 90 százalékos a katonák átoltottsága – ismertette Benkő, hozzátéve: Magyarországon is hasonló ez az arány, így a magyar katonák védettsége magasnak nevezhető. Benkő köszönetét fejezte ki a két ország eddigi együttműködéséért, melynek révén többek között magyar fiatalok is tanulhatnak Georgiában. Fontosnak nevezte továbbá a két ország szakértőinek közös tanácskozásait.

Burcsuladze mindenekelőtt azért mondott köszönetet, hogy a magyar kormány támogatja országa euroatlanti csatlakozási törekvéseit. Ebben szerinte fontos szerepe van az ilyen magas szintű találkozóknak is, hiszen ez nyilvános üzenet a NATO és a tagállamok számára egyaránt. Ezen támogatás mellett Georgiában ott vannak a magyar katonák is, hogy segítsék őket ebben a munkában. Elmondta, hogy a két ország több területen sikeresen együttműködik, például a gazdasági, a kulturális és a védelmi szférában is. Csütörtökön pedig egy együttműködési megállapodást is aláírnak a budapesti NATO Katona-Egészségügyi Kiválósági Központtal is (NATO KEKK) – közölte Georgia védelmi minisztere.

A két miniszter délelőtt részt vett egy az ellenállóképesség fontosságáról, annak erősítéséről szóló szakmai konferencia megnyitóján is a budapesti Stefánia Palotában. Itt beszédében Benkő többek között felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország – a NATO által is megjelölt – déli és keleti fenyegetettség metszéspontjában van, így mindkét irányból érkező kihívásoknak ki van téve. Felidézte: az új Nemzeti Biztonsági Stratégia is rögzítette a célt, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országa között legyen. Ehhez a miniszter szerint elengedhetetlen az ellenállóképesség erősítése. Ennek érdekében – mint mondta -, Magyarország már jelentős lépéseket tett, ezt segíti a honvédelmi és haderőfejlesztési program is.

Benkő kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Magyar Honvédségnek is felkészültnek kell lennie az újabb kihívásokra – mint például a tömeges illegális migráció, valamint a koronavírus-járvány -, és az azokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

Burcsuladze elmondta, az ő védelmi stratégiájukban is kiemelt szerepe van az ellenállóképesség megerősítésének. Ez számukra azért is fontos, hiszen ez a képesség a NATO számára is elvárás, és Georgia szeretne erős tagja lenni a szövetségnek.

The post Magyarország támogatja Georgia euroatlanti csatlakozásának kérdését appeared first on .

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata vádirata szerint a férfi 2020 júniusában egy budapesti mecsetben felvette az iszlám vallást, 2021 tavaszára pedig már az iszlám radikális, dzsihadista irányzatának követője és az Iszlám Állam terrorszervezet támogatója lett.

Később hűséget is fogadott az Iszlám Államnak úgy, hogy elkészítette a terrorszervezet zászlaját, amelyet szobája falára tűzött, majd elmondta a kifejezetten ebből a célból beszerzett angol nyelvű esküszöveget – közölték.

Az ügyészség szerint a vádlott merényletet tervezett, és ehhez a lehetséges célpontokat, valamint az elkövetés módját kereste. Tudatosan keresett és töltött le az internetről az iszlamista terrorizmussal kapcsolatos tartalmakat, emellett március és május között több emberrel beszélgetett különböző netes felületeken terrorcselekmények elkövetéséről.

A férfi az online kommunikáció keretében május elején az egyik felhasználótól szöges csőbomba házi elkészítésével kapcsolatos írásos anyagokat és tanácsokat kapott, amely alapján megkezdte a robbanószerkezet elkészítéséhez szükséges anyagok beszerzését; egy webáruházból távirányítót rendelt.

Május végén – szintén az online térben – egy beszélgetőpartnerével abban állapodott meg, hogy egyidőben követnek el nagy hírértékű, egész Európa lakosságának rettegését kiváltó merényletet, úgy, hogy a vádlott autóval a siófoki sétányon a turisták tömegébe hajt, eközben társa pedig Budapesten követ el – a vádlott által elkészítendő csőbombával – merényletet.

A férfi ellen terrorista csoportban történő elkövetés érdekében megvalósított terrorcselekmény előkészületének bűntette miatt nyújtottak be vádiratot. A nyomozó ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság a letartóztatásban lévő vádlottat fegyházbüntetésre ítélje és zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

The post Vádat emeltek egy magyar fiatal ellen, aki siófoki terrorakciót tervezett appeared first on .

Müller a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) reggeli műsorában megerősítette, hogy Varsónak előzetesen jelezték Berlinből a Lukasenkával folytatandó telefonbeszélgetést. “Őszintén szólva, magam furcsának tartom, hiszen ez bizonyos értelemben (elnökké) választásának elismerése” – jelentette ki. Hozzátette: érti a helyzetet, de “nem jó lépésnek” tartja a történteket.

Úgy látta: Németország és Franciaország jogosult arra, hogy beszélgetést folytasson a fehérorosz és az orosz partnerekkel, de “az adott kérdéskörben nem illetékesek”. Egyben hasznosnak nevezett minden olyan, Lukasenka és Putyin irányában adott jelzést, mely “határozottan elítéli” eddigi lépéseiket a fehérorosz határon zajló válság kapcsán.

Az ügyben szerdán Witold Waszczykowski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője, volt külügyminiszter is nyilatkozott a PAP hírügynökségnek. Felidézte: az EU nem ismerte el Lukasenkát a vitatott tisztaságú tavalyi elnökválasztás után, Merkel viszont a telefonbeszélgetéssel “jóváhagyta a fehérorosz diktátor játszmáját” – fogalmazott.

Szerinte Minszk – Moszkva támogatásával – azért idézte elő a menekültválságot, hogy tárgyalásokat kényszerítsen ki az EU-ból. “Ilyen értelemben nagyon negatívan értékelem Merkel beszélgetését Lukasenkával” – szögezte le, kifogásolva azt is, hogy a német kancellár az EU hivatalos struktúráin kívül kezdett tárgyalni.

Kedden a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva hasznosnak nevezte, ha a lengyel-fehérorosz határon fennálló helyzetről szélesebb nemzetközi fórumon is tárgyalnak. “Viszont nem olyan módon, hogy a fejünk felett egyeztetnek, márpedig ilyen javaslatok is jöttek” – tette hozzá. Aláhúzta: a helyzet nemzetközi szintű megoldása keresésének helytelen módja csak tovább mélyítheti a válságot.

A Macron-Putyin telefonbeszélgetésről a francia elnöki hivatal hétfőn közölte: Macron a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzet rendezését támogatta, mindenekelőtt figyelembe véve “az eszközként felhasznált bevándorlók iránti humánus tiszteletet”. A felek viszont különbözőképpen ítélik meg a jelenlegi válság okát.

A Merkel-Lukasenka beszélgetésből a berlini kormány sajtóirodája a menekültek nyújtandó humanitárius segítséget emelte ki, valamint azt, hogy meg kell akadályozni a fehérorosz határon fennálló helyzet eszkalálódását. A felek a közlemény szerint megegyeztek, hogy az adott kérdéskörben folytatják az együttműködést.

The post Lengyel menekültválság: helytelenítik, hogy Merkel Lukasenkával, Macron Putyinnal tárgyalt appeared first on .

Akkor mindenképp érdemes elolvasnod a cikket, ugyanis megmutatjuk, mennyivel könnyebb az élet egy automataváltós autón elsajátítani vezetés alapjait.

Mit szólnál, ha két nehezítő körülményt kivennénk a jogosítványszerzés folyamatából?

Ez a két faktor név szerint a kuplung, illetve a sebességváltó kar kezelése. Mégpedig azok minden bonyodalmával, nehézségével együtt. A legtöbb tanuló számára ezek hatékony és problémamentes kezelésének az elsajátítása jelenti a legtöbb nehézséget.

Ha automataváltós autón kezdesz el vezetni tanulni, onnantól kezdve egy csapásra megoldódnak az ilyen jellegű problémák. Képzeld csak el, hogy neked pusztán gázt kell adnod, az autó pedig magától kapcsolja a sebességi fokozatokat szépen, egymás után.

Nem nehéz kitalálni, mennyivel hatékonyabb dolog így tanulni. Kicsit olyan ez, mintha bicikliversenyen motor hajtaná a bringád, látványosan megkönnyítve a dolgod.

Automataváltós autón könnyített pálya lehet vezetni tanulni

Minden egyes kezdő számára óriási próbatétel megtanulni az autó kezelésének a magabiztos menetét. Egész egyszerűen annyi mindenre kell figyelni menet közben, hogy tényleg komoly próbatétellel ér fel a dolog.

Figyeled az úttartást, a sávváltást, a sebességet, a táblákat, a többi közlekedő viselkedését. Automataváltós autón tanulva azért lehet sokkal könnyebb a helyzet, mert a rengeteg feladat mellett a kuplung és a sebességváltó kezelése alól mentesülhetsz.

Nem egy rossz dolog, ugye? Gondolj csak bele, milyen felszabadító érzés lehet ez. Neked csak a fék, a gáz és a kormány kezelésére kell leginkább figyelni, minden mást megold helyetted a fejlett automatika.

Automataváltós autón, de nem is akármilyenen vezetni lenyűgöző

Nem véletlen, hogy a LikeDrive autósiskola Tesla automataváltós járművén mindenkinek megakad a tekintete. Nem túlzás ennek fényében azt mondani, hogy ezen az autón egyfajta kiváltság elsajátítani az autóvezetés alapjait.

Tényleg az a megszokott, hogy egy Tesla automataváltós modellen tanulva félelem helyett a tanulók alig várják az újabb és újabb alkalmakat. Az autóvezetés olyan magas nívóját és kifinomult stílusát lehet így kapásból megszokni, amit lehetetlen nem imádni.

Nem beszélve arról, hogy az automataváltós autó nagyságrendekkel képes előrelendíteni a fejlődésed folyamatát. Egyik óráról a másikra érezheted azt, hogy tényleg fejlődsz, egyre jobban megy a vezetés.

Innentől kezdve szinte borítékolható, hogy záros határidőn belül el lehet kezdeni figyelni a vizsgaidőpontokat, hiszen készen fogsz állni a jogosítványszerzés utolsó próbatételére.

The post Ennyire még sosem volt könnyű jogosítványt szerezni appeared first on .

A két gyanúsítottat kedden állították elő a párizsi terrorelhárítási ügyészség által terrorista bűnszövetkezet és terrorcselekményre történő közvetlen provokáció gyanúja miatt indított eljárás keretében.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a gyanúsítottak a Telegram csevegő applikáción fegyvervásárlási szándékaikról váltottak üzeneteket. Az otthonaikban tartott házkutatások során fegyvereket, töltényeket és robbanószerkezetek előállításához alkalmas eszközöket foglaltak le a nyomozók.

A belső elhárítási szervek az egyik férfit Montauban városában tartóztatták le, ahol az önkormányzat alkalmazásában áll. A 46 éves férfi és társa a Franceinfo szerint a “fehér felsőbbrendűséget” hirdető mozgalomhoz tartozik, amely etnikai közösségek között próbál meg erőszakos összetűzéseket kiprovokálni. A Telegramon olyan csoport tagjai voltak, amely rasszista tartalmú videókat és szövegeket osztott meg egymással.

The post Terrortámadást előkészítő szélsőségeseket vettek őrizetbe Franciaországban appeared first on .