Biztonságpolitika

Megalapításának 30. évfordulóját ünnepelte november 19-én a Magyar Detektív Szövetség. Az évfordulóról Baráth György, a szövetség elnöke, és Szabó Lajos, az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért (REMOK) kuratóriumi elnöke emlékezett meg.

A detektívszövetség elnöke elmondta, hogy egy ilyen évfordulón illik emlékezni a Szövetség elmúlt 30 éves múltjának főbb meghatározóbb eseményeire, történéseire. Az ember igyekszik a jóra gondolni, a kellemetlen dolgokat próbáljuk a szőnyeg alá söpörni és nem beszélni róla, de önmagunkat is becsapnánk, ha csak örömódákat zengenénk magunkról. Történetünkben voltak hegyek és völgyek is, fenyegetett a felbomlás, megszűnés réme. Köszönhetően az elkötelezett és kitartó tagságnak, a hibákból okulva, a nehézségeken felülemelkedve tartunk ott, hogy a Szövetség mai napig is él, működik, nem csak papíron, hanem valójában is.

A rendszerváltás és a hazai piacgazdaság kialakulásának hajnalán kis túlzással talán forradalmi tettnek minősült, optimista elképzelésnek tűnt, hogy egy civil szervezet felkarolja, felvállalja az akkor még javában tiltott kategóriába eső magánnyomozás és a frissen alakult vagyonvédelmi vállalkozások szakmai érdekvédelmi képviseletét, amivel kinyitotta történetének ajtaját és belépett az ismeretlenbe — mondta Baráth.

Harminc évvel ezelőtt, 1991-ben a rendszerváltást követő alig több mint egy évvel még az előző rendszerből örökölt jogi környezetben, a friss piacgazdasági átalakulás közepette ismerték fel az alapítók, hogy az újonnan születő szakmának valamilyen öngondozó, önképviseleti szervezetbe kell tömörülnie.

A Szövetség úttörő szerepet vállalt a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1997 számú kormányrendelet, majd később a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998 évi IV. törvény kodifikációs folyamataiban — jelentette ki Baráth.

Szövetségünk 2013 óta folyamatosan lobbizott egy önálló és korszerű, magánnyomozói törvény létrehozásáért, majd, aktívan részt vett annak előkészítésében is. Bár a parlament törvénykezési tervében szerepelt, a kormány ismeretlen okból mégsem terjesztette a ház elé.

Büszkék lehetünk arra is, hogy rendszeresen szerveztünk különböző személyes jelenlétű szakmai rendezvényeket, továbbképzéseket tagjaink és érdeklődők részére. Először 2006-tól Magánnyomozó Akadémia, majd később MDSZ Akadémia és Detektívklub néven indultak sikeres továbbképzési programok. A COVID-19 pandémiás időszak beköszöntével, virtuális platformon elindítottuk a MDSZ Online Akadémia sorozatot, amelyre büszkén mondhatjuk, hogy a tagjainkon kívül is nagy érdeklődésnek és részvételnek örvend. A pandémiás helyzet bezártságát oldottuk az MDSZ Kávéház online virtuális találkozókkal, amelyben a hangsúlyt az egymás iránti érdeklődésre, vélemények és az egyéni problémák megismerésére helyeztük — mondta a szövetség elnöke

A REMOK kuratóriumi elnöke a felszólalásában kifejtette, hogy a Magyar Detektív Szövetség három évtizedes munkája bizonyítja, hogy szükség van egy stabil, jól működő érdekképviseleti szervezetre, ami kapcsolatot teremt a mindenkori törvényhozás, kormányzat és a magánnyomozói szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők között. Az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért és a Magyar Detektív Szövetség kapcsolata már egy évtizedes, kapcsolatunk a magánbiztonsági tevékenységen, az oktatáson, kutatáson keresztül realizálódik.

Alapítványunk ezen kívül is minden tevékenységében, igyekszik propagálni az MDSZ tevékenységét, és mindennapi problémáinak megoldását. A magánbiztonsági szektorban dolgozók, vagy ahhoz kapcsolatot keresők részére fontos, hogy tisztában legyenek a magánnyomozás adta lehetőségekkel.

A Magyar Detektív Szövetség sokrétű tevékenysége során megalkotta Online Akadémiáját, ami teljes mértékben kapcsolódik az oktatás és kutatás téma területhez, ami Alapítványunk küldetése, így minden eseményt az Óbudai Egyetem Biztonságtechnikai Mérnök hallgatók és tanárok felé is továbbítottuk, hogy ismereteiket növelhessék — mondta Szabó.

The post Jubilál a Magyar Detektív Szövetség appeared first on .

A többség támogatná Magyarországon a gyorshajtás ellen bevethető átlagsebesség-mérés bevezetését – derül ki a K&H Biztosító biztos jövő felméréséből.

A magyarok majdnem kétharmada – 63 százaléka – jó ötletek tartaná ezt a megoldás, szemben a korábbi 56 százalékkal. A kutatás egyébként nagyon felemás képet mutat a gyorshajtásról. A megkérdezettek 81 százaléka szerint sok autós nem tartja meg a sebességhatárokat. Ezzel szemben a jogosítvánnyal rendelkezők 36 százaléka azt mondta, hogy szigorúan mindig csak a megengedett sebességgel megy, 54 százalék pedig – saját bevallása – szerint csak nagyon ritkán lépi túl a sebességkorlátozást.

A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

A K&H felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, tíz százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Teljesen más eredmény jött ki a válaszokból, amikor a jogosítvánnyal rendelkezők nyilatkoztak arról, hogy ők maguk betartják-e a sebességhatárokat. Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint szigorúan kezeli ezt, azaz nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A K&H biztos jövő kutatása szerint a magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka szerint viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

A K&H Biztosító szakértői szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – emberi sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

The post K&H: a többség támogatja az átlagsebesség-mérés bevezetését appeared first on .

Több mint 100 ezer ember halt meg kábítószer-túladagolásban az Egyesült Államokban a 2021 áprilisával zárult 12 hónapos időszakban – derült ki az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) közzétett adataiból.

A CDC közlése szerint a túladagolás miatti halálozások száma több mint két évtizede folyamatosan emelkedik, az elmúlt két évben ez a folyamat felgyorsult, és a szerdán közzétett új adatok szerint 2020 májusától 2021 áprilisáig csaknem 30 százalékkal nőtt. Az adatok azt mutatják, hogy az opiátok csaknem 75 ezer halálesetet okoztak az idén áprilisig, és a szintetikus opiátok, mint például a fentanil, 64 000 ember halálához vezettek.

A fentanil az Egyesült Államokban öt évvel ezelőtt – a legtöbb túladagolásos halálesetet okozó kábítószer-típusok között – megelőzte a heroint. A kábítószerkereskedők a fentanilt más kábítószerekkel keverik, ez az egyik oka annak, hogy a metamfetamin és a kokain okozta halálesetek száma is emelkedik.

A CDC utalt arra, hogy a fentanillal összefüggő halálesetek száma ugrásszerűen növekszik például Las Vegas környékén is. A dél-nevadai egészségügyi körzetben idén augusztusig 160 kábítószer-túladagolásos halálesetet regisztráltak. Brandon Delise, az egészségügyi körzet járványügyi szakértője szerint a régióban minden valószínűség szerint túlszárnyalják majd a tavaly tapasztalt 193, fentanil okozta halálesetet.

A szakértők úgy vélik, hogy a fentanil elterjedése mellett a koronavírus-járvány is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a kábítószerfogyasztás és -túladagolás, illetve az ezzel összefüggő halálozások aránya az egész országban. A Covid-19 járvány ugyanis sok kábítószer-fogyasztót is “szociálisan elszigetelt”, aki emiatt nem kapta meg a szükséges kezeléseket.

“Ezek az adatok iszonyúak” – nyilatkozta Katherine Keyes, a Columbia Egyetem kábítószerrel történő visszaélésekkel foglalkozó szakértője szerdán az amerikai AP hírügynökségnek. “Ez olyan mértékű túladagolásos haláleset, amelyet ebben az országban még nem tapasztaltunk” – tette hozzá.

A kábítószer-túladagolás ma már meghaladja az autóbalesetek, a fegyveres erőszak, sőt az influenza és a tüdőgyulladás miatt bekövetkezett halálesetek számát is az Egyesült Államokban. Az összesített adat megközelíti a cukorbetegség miatt elhunyt emberek számát. A cukorbaj az ország hetedik számú halálozási oka.

A CDC adatai szerint a túladagolásban elhunyt áldozatok száma Delaware, New Hampshire, New Jersey és Dél-Dakota államok kivételével minden tagállamban nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A legnagyobb növekedést Vermont (70%), Nyugat-Virginia (62%) és Kentucky (55%) államokban tapasztalták. Minnesotában 858-ról 1188-ra, körülbelül 39 százalékkal nőtt a túladagolás miatti halálesetek száma 2020 májusa és 2021 áprilisa között.

The post Egy év alatt több mint százezer ember halt meg kábítószer-túladagolásban az USA-ban appeared first on .

Az Egyesült Arab Emírségek francia Rafale szuperszonikus vadászbombázókat vásárol – jelentette be Párizsban az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal, miközben Emmanuel Macron francia államfő Dubajban tárgyal.

A francia közlés szerint az Emírségek pénteken írta alá a nyolcvan darab Rafale típusú vadászbombázó vásárlásáról szóló szerződést. A negyedik generációs szuperszonikus harci repülőket a francia Dassault Aviation gyártja. A Challenges francia hírportál értékelése szerint 2004 óta – amióta hadrendbe állt – ez a legjelentősebb Rafale-megrendelés, értéke mintegy 16 milliárd euró. A francia védelmi minisztérium közlése szerint a Rafale-okat 2027 és 2031 között szállítják le az Emírségeknek.

A vadászbombázók mellett az Egyesült Arab Emírségek szerződést írt alá 1egy tucat Caracal helikopter vásárlásáról is. A Caracalok nagy hatótávolságú taktikai katonai szállító helikopterek, amelyeket az Airbus gyárt.

A francia elnöki hivatal szerint a szerződések “a két ország közötti stratégiai partnerség szélesebb körű megalapozását” jelentik. A közlemény kiemelte azt is, hogy a szerződések annak a “kölcsönös bizalomnak a megnyilvánulásai”, amelyet az Emírségekben található három francia katonai támaszpont is jelez. Florence Parly, francia védelmi miniszter is jelezte elégedettségét. “Ez a stratégiai partnerség szilárdabb, mint valaha. Büszke vagyok, hogy a kiváló francia ipart a csúcsokon láthatom” – írta a miniszter.

The post Az Egyesült Arab Emírségek francia Rafale szuperszonikus harci gépeket vásárol appeared first on .

Vádat emeltek egy hódmezővásárhelyi férfival szemben, aki édesanyjuktól erőszakkal vette vissza láthatáson lévő kiskorú gyermekeit, majd a rendőrök elől menekülve szenvedett közúti balesetet – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Saághy Flóra közölte, a férfit kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, valamint könnyű testi sértés és társtettességben elkövetett magánlaksértés vétségével vádolják.

A férfi és élettársa kapcsolatának megszakadását követően a három- és hatéves lányaik felügyeltét a bíróság az apjuknak ítélte. 2019. december 6-án a nő – a vádlottal egyeztetve – hazavitte két lányát édesanyja lakásába. Másnap a nő azzal hívta fel korábbi élettársát, hogy a kislányok nem akarnak délben hazamenni, vele szeretnének maradni.

A férfi délután 3-kor a testvérével megjelent a társasház előtt. Előbb telefonon követelte vissza a gyerekeket, majd a lépcsőházba bejutva, a lakás ajtaját ököllel verték és berúgták. Az apa a lányait a hóna alá kapva indult kifelé, félrelökve az útból a nagymamát, akinek még a hátába is belerúgott.

A férfi a helyszínre érkező rendőrök elől menekülve a gyerekeket autója hátsó ülésre ültette, oda ő is beszállt, majd testvére a rendőrautót a füves útpadkán kikerülve nagy sebességgel elhajtott. A városban 100 km/h, a települést elhagyva pedig 180-200 km/h sebességgel ment, míg egy körforgalomba érkező autónak ütközött. A baleset során személyi sérülés nem történt, azonban a kislányokat a vádlottak nem gyermekülésben szállították, nem voltak övvel bekötve és az időjárásnak megfelelően felöltöztetve sem. Az átfázott gyerekeket az intézkedő rendőrök takarták be plédekkel.

A történtek a kislányoknak súlyos érzelmi megrázkódtatást okoztak, ehhez hozzájárult az is, hogy az esetet követően a vádlott hónapokig nem engedte őket az édesanyjukkal találkozni.

Az apa testvére ellen társtettességben elkövetett magánlaksértés vétsége miatt emeltek vádat – közölte az ügyész.

The post Vádat emeltek egy férfival szemben, aki gyerekeivel menekült rendőrök elől appeared first on .

Varsó arról tárgyal, hogy magyar és cseh katonák is támogatást nyújtanának a lengyel-fehérorosz határon fennálló válságban – közölte pénteken Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

Sajtóértekezletén Blaszczak megköszönte a szövetséges erők szolidaritását a Lengyelország keleti határát érő hibrid támadás során. A miniszter annak kapcsán nyilatkozott, hogy a lengyel-fehérorosz határon már megkezdődött a brit és az észt század missziója. Közölte: jelenleg tárgyalások folynak a lengyel határ védelmében részt vevő további katonák támogatásáról, nevezetesen magyar és cseh katonai egységek részvételéről. “Arról egyeztetünk, hogy mikor és milyen formában kapnánk e támogatást” – tette hozzá a lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A Varsó által “legjobb megoldásnak” Blaszczak azt tartaná, ha a magyar és a cseh katonák a fehérorosz határon emelt, a menekültek ostromaikor megrongált drótkerítés, valamint a határmenti utak karbantartását vállalnák el. A csütörtökön mintegy 155 fős brit, valamint 150 fős észt század részvételével megkezdődött lengyelországi missziót is a miniszter által említetthez hasonló feladattal bízták meg.

A lengyel határőrök segítségére eddig mintegy 12 ezer lengyel katonát vezényeltek ki.

A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok – Lengyelország mellett Litvánia és Lettország – keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. A fehérorosz-lengyel határon az év elejétől közel 40 ezer határsértési kísérletet regisztráltak. Az utóbbi hetekben a külföldiek többször próbáltak tömegesen átjutni Lengyelország területére, miközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt a lengyel határőrség jelentései szerint.

Lengyelország a jelenlegi drótkerítés mellett jövő év közepéig öt méter magas acélfalat emel a Fehéroroszországgal közös határszakaszon. A határ menti térségben szeptember elejétől rendkívüli állapot van érvényben, az ehhez kapcsolódó intézkedések nagy részét, köztük a belépési tilalmat helyettesítette szerdától az előző este kiadott belügyminiszteri rendelet.

A rendelet kiadását a határőrizeti törvény e heti módosítása tette lehetővé. A jogszabály újabban lehetővé teszi az akkreditált újságírók munkáját is a határmenti térségben. Ennek kapcsán a határhoz közeli Poplawce községben sajtóközpontot nyitottak meg.

The post Lengyel menekültválság: Varsó magyar és cseh katonák támogató részvételérő is tárgyal appeared first on .

Nyolcvanötmillió forint értékű kokaint foglaltak le a rendőrök Siófokon – írta a Police.hu.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya (KRNNyINBEFKBEO) eljárást folytat jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt K. Márk 26 éves budapesti lakos és szökésben lévő 48 éves siófoki társa ellen – olvasható a rendőrség oldalán.

A nyomozás adatai szerint a két gyanúsított egy autószállító tréler pótkerekében csempészett nagy mennyiségű kábítószert Hollandiából Magyarországra. Siófokon parkolták le a trélert, majd annak pótkerekét azonnal leszerelték. K. Márk az utcán várakozott, míg társa a pótkereket bevitte a ház udvarára. A rendőrök ekkor csaptak le rájuk, azonban csak K. Márkot sikerült elfogni, társa elmenekült – írták.

A leszerelt pótkerékben a nyomozók 2214 gramm kábítószergyanús anyagot találtak és foglaltak le, amely az előzetes szakértői vélemény szerint kokain. A nyomozók kutatást tartottak a szökésben lévő férfi lakásán és garázsában, ahol 1225 gramm kábítószergyanús fehér anyagot, az elsődleges vizsgálatok szerint szintén kokaint, valamint 5500 eurót és 2,2 millió forint készpénzt foglaltak le. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke közel 85 millió forint.

A nyomozók K. Márkot őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását, amelyet a bíróság 2021. december 3-án elrendelt, míg társa ellen elfogatóparancsot adtak ki.

The post Nyolcvanötmillió forint értékű kokaint foglaltak le a rendőrök Siófokon appeared first on .

Megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek “BBB” szintű, befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. Az osztályzat kilátása változatlanul stabil.

A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz-ukrán feszültség háborúvá fajul, bár megítélése szerint továbbra is magas az Oroszország elleni újabb nemzetközi szankciók kockázata. A Fitch Ratings elemzése szerint Oroszország “BBB” szintű – Magyarországéval megegyező – államadós-besorolását a rendkívül erőteljes külső orosz pénzügyi mérleghelyzet támasztja alá, és az a tény, hogy Oroszország államadóssága legalacsonyabb a “BBB” szuverén besorolású kategórián belül.

A Fitch Ratings prognózisa 2021-re 4,4 százalékos orosz GDP-növekedést valószínűsít. Ennek fő hajóereje a cég szerint a hazai fogyasztás élénkülése lesz. A hitelminősítő várakozása szerint az orosz hazai össztermék növekedési üteme 2022-ben 2,6 százalékra lassul, elsősorban a bázishatások és a valószínűsíthető mérsékelt szakpolitikai szigorítás miatt.

A Fitch elemzése szerint az ukrán határ közelében tapasztalt növekvő orosz katonai jelenlét jelzi a geopolitikai és a szankciós kockázatokat. A cég szerint továbbra sem egyértelmű ugyanakkor, hogy milyen stratégiai számítások állhatnának az Ukrajna elleni esetleges orosz katonai invázió mögött, így a Fitch Ratings alapeseti előrejelzési forgatókönyve változatlanul az, hogy a jelenlegi helyzet nem eszkalálódik nyílt háborúvá Oroszország és Ukrajna között.

A Moszkva ellen áprilisban érvényesített amerikai szankciók – amelyek megtiltották az amerikai intézményi befektetőknek rubelben denominált orosz államadósság vásárlását az elsődleges forgalmazói piacon – korlátozott hatást gyakoroltak, részben azért, mert ezen a piacon egyébként is csekély a külföldi jelenlét. A Fitch Ratings magasnak tartja a további szankciók kockázatát, a cég szerint azonban nem tartozik a legvalószínűbb forgatókönyvek közé egy olyan széleskörű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne, vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában. A hitelminősítő nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék a fennálló orosz szuverén kötelezettségek adósságszolgálatának teljesítését.

The post A Fitch, nem számít orosz-ukrán háborúra appeared first on .

Kik az ujgurok? Az ujgur népcsoport Kínában élő, muszlim vallású közösség, körülbelül 12 millió fős létszámmal. Ők a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület lakói, bár a név sugallatával ellentétben itt sincsenek többségben, körülbelül felét adják a népességnek. Ez a kissé ellentmondásos helyzet a természetes folyamatok mellett a mindenkori kínai kormánynak köszönhetően alakult így: A han kínaiak (akik Kína népességének több, mint 90%-át adják) folyamatos betelepítésével el tudták érni, hogy az ujgurok kisebbségnek számítsanak még a saját területükön is.

Mindez annak ellenére alakult így, hogy a népcsoport körülbelül 1759 óta van jelen a térségben, a jelenlegi kínai államnak pedig 1949 óta része, 1955 óta autonóm tartományi rangban. A XIX-XX. század során három alkalommal is sikerült saját államot alapítaniuk Kelet-Turkesztán néven, ugyanakkor ezek nem voltak hosszú életű szerveződések.

A muszlim közösség ellen a kínai kormány az utóbbi években emberi jogokba ütköző módon lépett fel. Ide sorolható közel egymillió ujgur jogtalan fogvatartása – pusztán vallási, etnikai alapon- az úgynevezett “átnevelő” táborokban, illetve százezernél is többeket zártak közülük börtönbe. Gyakorlott metódus még a kényszermunka alkalmazása, a külvilág elől elzárt táborokban pedig nem ritka a szexuális bántalmazás sem.

A vallási szál

Napjainkban a vallási, illetve kulturális konfliktusok egyfajta “reneszánszukat” élik, az ilyen jellegű ellentétekből fakadó összetűzések a világ minden pontján megtalálhatóak. Miközben a világ egyre globalizáltabbá válik, a határok elmosódnak, a nemzetekre jellemző kulturális jegyek pedig gyakorlatilag megszűnnek létezni, a kisebb népcsoportok esetében ez a fajta identitásvesztés akár az egész közösség létének végét jelentheti, hiszen a többségi társadalomtól őket elválasztó jegyek hiányában nem beszélhetünk kisebbségi csoportról. Fontos elhatároló jegyek például a többségi társadalomtól eltérő nyelv, történelem, hagyományok, vallás vagy kulturális sajátosságok.

Az ujgurok az iszlám szunnita vonalát követik, és egy, a törökhöz hasonló nyelvet beszélnek. A 2017-es életbe léptetett “extrémizáció kifejezése elleni” törvény közvetetten ellenük irányul, mivel az abban foglaltak alapján szigorításokkal sújtották a tradicionális ruházatot, hajviseletet, illetve az iszlám által megkövetelt étkezési szokásokat is. A jogszabály értelmében ezernyi mecsetet romboltak le vagy alakítottak át más célokra, amellyel a vallásgyakorlás elsődleges, szakrális helyszíneit szentségtelenítették meg. A vallási jelentőséggel bíró helyszínek mintegy 50%-a sérült valamilyen módon, amelyek egy része komoly történelmi értékkel is bírt. Néhány helyen üresen álló telkek maradtak, máshol parkolót vagy utat építettek rá, míg a mezőgazdasági felhasználásra alkalmas területeken élelmiszertermelés zajlik. Ez a kínai kormány narratívája szerint a muszlimok biztonságát szolgálja, mivel a mecsetek és egyéb épületek nem voltak biztonságosak, így lerombolásuk, bezárásuk megvédi a hívőket egy esetleges katasztrófától.

 Az átnevelőtáborokban a vallási rituálék tiltottak, a halal étkezési előírásokat pedig a kínai kormány nem tartotta tiszteletben, sőt egyenesen ellenük cselekedett: a fogvatartottaknak húsételként disznót szolgáltak fel, amely fogyasztását a vallásuk alapvetően tiltja. Nem használhatják emellett a saját nyelvüket sem, kötelező a mandarin nyelv elsajátítása, mindemellett a Kínai Kommunista Párthoz és Hszi Csin-pinghez való imádkozás. A bebörtönzések gyakran ártalmatlan dolgokon alapulnak, például ujgur nyelvű e-könyvek letöltése miatt is szabhatnak ki büntetést. Bár Hszincsiang tartomány lakossága a teljes állam lakosságának alig 1,5%-át adja, 2017-ben egész Kínára vetítve itt történt a letartóztatások 21%-a. 

Alapjában véve ez a fajta megnehezítése, sőt ellehetetlenítése a vallásgyakorlásnak már önmagában súlyosan sérti az emberi jogokat, ugyanakkor a bevezetőben említett életellenes, szabadságkorlátozó cselekedetekkel együtt már a többi nagyhatalom figyelmét is felkeltette az események sorozata.

A nemzetközi közösség szerepe

Az átnevelő központok, valamint az erőszakos asszimilációs kísérletek a nemzetközi közösség figyelmét is Kínára terelték. 2019 júliusában huszonkét ország, köztük Japán és az Egyesült Királyság közös levélben sürgette Kínát a tömeges bezáratások és jogsértések felhagyásával, illetve felszólították Pekinget az ENSZ szakértők beengedésére. A kényszermunka elleni fellépés eszközeként pedig az Egyesült Királyság megtiltotta a Hszincsiangból érkező gyapot és paradicsom behozatalát az országba. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági szankciókat léptetett életbe a tartományból importált termékekre. A terület körülbelül 80%-át adja Kína teljes gyapottermelésének, ami az ország textiliparban betöltött szerepét tekintve igen jelentős mennyiség. A termelés az elmúlt években azonban főleg kényszermunkán alapszik, amelyért cserébe a munkások nem, vagy csak nagyon minimális mértékű fizetséget kapnak.

Az Európai Unió 2019-es állásfoglalásában kifejezte aggodalmát az elnyomott kisebbségeket illetően, valamint felszólította a kínai hatóságokat a jogsértő magatartás megszüntetésére. Az EU kiemelte, hogy Kína biztosítson szabad belépést a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre a független média képviselői és a nemzetközi megfigyelők számára, többek között idesorolva az ENSZ emberi jogi főbiztosát. A nyilatkozatban megjelennek az ellátási láncokat érintő kérdések is, úgy mint a nemzetközi vállalatok elsődleges nyersanyagforrásával kapcsolatos kételyek, a fent említett kényszermunkával való összefüggésben.

Diplomáciai szempontból Biden amerikai elnök megemlítette, hogy a 2022-es Pekingi Téli Olimpián való részvétel bojkottálását fontolgatja, így tiltakozva az ország területén zajló kisebbségellenes cselekedetekkel szemben.

Az Ujgur Világkongresszus, amely a népcsoport diaszpórájában élőket tömöríti azonban nem elégedett az eddig tett lépésekkel. Az idén november 11 és 14 között tartott gyűlésükön csalódottságukat fejezték ki azt illetően, hogy a nemzetközi közösség nem tesz eleget a Kínában fogvatartott ujgurok megsegítésére, valamint nem hoznak elég szigorú szankciókat az ázsiai államot illetően. Az eddig született elítélő nyilatkozatok tartalmát a Kongresszus nem tartja egyenlőnek a népcsoportot ért atrocitások mértékével, főleg, hogy az említett jogsértések már négy éve változatlanul fennállnak. A találkozón említésre került, hogy Kína a fennhatósága alatt élő ujgurok mellett a külföldön élő személyeket is igyekszik feltérképezni, adott esetben a Kínában fogvatartott szeretteikkel zsarolva őket, ha fel mernek szólalni a kisebbséget érintő intézkedések ellen. Ennek kapcsán megemlítendő Tádzsikisztán, mely ország engedélyt adott a kínai hatóság számára a területén élő ujgurok felkutatására és Kínába való deportálására, ennek köszönhetően az ujgurok lélekszáma 85%-kal csökkent a közép-ázsiai államban.

Emellett a Kínával való kereskedelmi háború, a nagyhatalmi rivalizálás erősödése is hatott a nyugati reakciókra, ebből fakadóan tehát bár egybeesik a táborok nyitása a kapcsolatok romlásával, de valószínűsíthető, hogy ha nem lenne kapcsolatromlás, a felzúdulás sem lenne ekkora. 

Genocídium az ujgurok ellen

A genocídium, azaz népirtás “különböző cselekedetek összehangolása, mely arra irányul, hogy elpusztítsa egyes népcsoportok alapvető létfeltételeit, végső célja pedig, hogy magukat a népcsoportokat semmisítse meg”. A népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény 1948-ban látott napvilágot, reagálva a második világháború alatt tapasztalt bűnökre, amelyek korábban nem látott mértékben jelentek meg. Ez az egyezmény felsorolta azokat a cselekedeteket, amelyek a dokumentum értelmében népirtásnak minősülnek, úgy mint például a csoport tagjainak megölése, a születések megakadályozása, a gyermekek csoporttól való erőszakos elszakítása, a csoport tagjainak okozott fizikai vagy mentális sérelmek. Ezt az egyezményt Kína 1949-ben aláírta, majd 1983-ban ratifikálta, ezáltal önmagára kötelezőnek ismerte el, ebből következően nemzetközi jogi szempontból felelős a területén zajló eseményekért. Ez a felelősség független attól, hogy a jogsértések a kínai kormány szándékával összhangban történtek – e, mivel alapvetően a területén folyó atrocitásokért minden szuverén állam felelős.

Az elmúlt években az USA egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy a kínai kormány genocídiumot, azaz népirtást hajt végre a Kínában élő ujgur közösség, valamint más, kisebb muszlim népcsoportok ellen. Bár az elnyomás évtizedek óta jelen van, 2017 óta eszkalálódott olyan mértékben a helyzet, ami mellett már az amerikai kormány sem mehet el szó nélkül. Az átnevelőtáborok túlélői beszámoltak többek között bántalmazásról, étel- és alvásmegvonásról, valamint a nők számára kötelezően előírt fogamzásgátlásról, illetve sterilizációról. Utóbbi az egyértelmű népességcsökkentő okok mellett részben magában foglalja az alsóbbrendűnek tartott népcsoport teljes lelki megtörését, amely csoportot fennmaradása egyetlen biztos zálogától fosztanak meg ezáltal. Kína tagadja az ellene felhozott jogsértéseket, a kommunista ország narratívája szerint a táborok mindössze a vallási extrémizmus és a terrorizmus elleni prevenció helyszíneiként szolgálnak.

A születésszabályozás korábban “puhább” módon zajlott – 2017-ig a kevesebb gyermeket vállaló ujgur családokat pénzbeli kompenzáció illette meg. Miközben azonban a kínai egygyermekes politika lezárult, és az állam területén visszaesett a nőkön végzett sterilizációs beavatkozások száma, a reprodukciót visszaszorító műtétek mennyisége az ujgurokat érintőleg nőtt, annak ellenére, hogy a népcsoport vallási szemszögből is ellenzi az ilyen jellegű drasztikus, természetellenes operációkat. 2019-ben már a nők 80%-át érintette a visszafordíthatatlan művi beavatkozás, vagy valamiféle beültetett fogamzásgátlási eszköz alkalmazása. Amennyiben nem egyeztek bele, a kínai hatóságok börtönbüntetéssel sújtották őket. Mindezen intézkedések már láttatják is a közvetlen hatásukat: 2012 és 2018 között Hotan megyében (Hszincsiang tartomány egyik területén) 70.8%-os zuhanás érzékelhető a születések számában.

Ezeken a dimenziókon túl még számos egyéb pontban is felfedezhetőek a genocídium jegyei, például a kínai kormány ujgur vallási és kulturális vezetők, valamint értelmiségiek ellen irányuló támadásaiban. Mivel a csoportidentitásban igen fontos szerepet töltenek be a közösséget összefogó vezető személyek, az ő erőszakos eltávolításuk felgyorsítja a kulturális gyökerektől való elszakadást. A születésszabályozás közvetett hatásaival együttesen pedig a teljes népcsoport léte kerülhet veszélybe, hiszen az elöregedő társadalom nem képes a fiataljai számára fenntartani a kulturális örökséget. Mivel az ujgur írók munkáit a kínai kormány igyekszik minél nagyobb mértékben megsemmisíteni, ezért félő, hogy pár éven belül már csak a szájhagyomány útján terjedhetnek a hagyományok, a nyelv és a történelmi ismeretek a közösségben.

Megfigyelés a modern kor eszközeivel

2016 óta a kínai állam már a technológia nyújtotta lehetőségeket is kihasználja az ujgur népcsoporttal szemben, úgy mint a biometrikai adatok gyűjtését, illetve egyéb digitális megfigyelőeszközök alkalmazását. 2016 és 2017 között a kormányzat mintegy 36 millió mintát gyűjtött be, köztük ujjlenyomatokat, arcszkenneléseket, retinaszkenneléseket, DNS-t és vérmintákat, miközben a biztonsági ellenőrzőpontokat, az okostelefonokat és a wifi hálózatokat figyelve képes nyomon követni a mintát adó személyek mozgását. Ezen terület szabályozása a nemzetközi jog számára jelenleg még igen komoly feladat, nem sikerült még az államoknak konszenzusra jutniuk azügyben, mekkora mozgástere van egy országnak a megfigyelés, illetve az ilyen típusú adatgyűjtés terén. Kína ezt a kiskaput kihasználva gyakorlatilag szabadon gazdálkodhat a megszerzett információval. A nagyvárosokban számos kamerával figyelik meg a lakosságot, ezáltal ellehetetlenítve azt is, hogy újságírók hiteles információkat tudjanak szerezni, hiszen a riport elkészítésével a letartóztatást kockáztatják. Ugyanakkor egyrészt a táborokból sikeresen elszökött fogvatartottak, illetve a hosszabb ideje diaszpórában élők beszámolói elég pontos képet festenek a mindenkori helyzetről, alkalmanként pedig képek, valamint videók is nyilvánosságra kerülnek. 2019-ben véletlenül maga a kínai állam szivárogtatott ki mintegy 400 fontos dokumentumot, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogyan igyekszik Kína elnyomni a területén élő kisebbségeket. Ezzel egészen újszerű helyzet állt elő, hiszen a legtöbb esetben nem állnak rendelkezésre a jogsértő állam által készített belső feljegyzések, amelyekre például egy büntetőeljárás során hivatkozni lehetne.

Kína álláspontja

Kína természetesen tagadja az ellene felhozott vádakat, minden általa bevezetett intézkedést a vallási extrémizmus és a terrorizmus elleni prevenciós lépésként ismer el. Ezzel együtt a kormány narratívája szerint a kisebbségek számára nyitva állnak a lehetőségek a munkavállalásra, és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulásra. Az átnevelőtáborokban az ország álláspontja szerint valójában segítségnyújtás zajlik, hiszen a gazdasági nagyhatalom nem engedheti meg magának, hogy területén jövőképpel nem rendelkező, újratermelődő szegénységi spirálban élő személyek lakjanak, ezért véleményük szerint a hozott intézkedések a megélhetéshez nyújtanak támogatást, a terrorizmus elleni harc csak egy mellékvágány.

A régió ugyanakkor geopolitikai és gazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír, nagy kiterjedésű olajmezőkkel, valamint a már említett gyapottermeléshez megfelelő földrajzi adottságokkal rendelkezik. Ez a szempont, bár nem jelenik meg a hivatalos állami narratívában, a vallási ellentétek mellett megmagyarázhatja Kína fokozott érdeklődését a terület iránt.

Összegzés, konklúzió

A kínai kormány az elmúlt években az emberi jogokat súlyosan sértő intézkedéseket vezetett be a területén élő ujgur népcsoport ellen, amely intézkedések gyakorlati és jogi szemmel nézve is népirtásnak minősülnek, céljuk a muszlim vallású közösség felszámolása. Ezen cselekedeteket látva a nemzetközi közösség több tagja is felszólalt, illetve közös dokumentumban foglalt állást, elítélve az ujgurok szisztematikus ellehetetlenítését. Jelenleg még nincsen továbblépés az ügyben, a jövő kérdése, hogy a nagyhatalmak vagy az ENSZ képesek- e kivetni Kínára olyan jellegű szankciókat, amelyek már ténylegesen nyomást tudnak gyakorolni az ázsiai államra. Bár a Kongresszus határozott és gyors fellépést követel a világ országaitól, a jelenlegi gazdasági helyzetben erre aligha lesz lehetőség. Kína gazdaságán alapszik számos állam ellátottsága, ha ezek a termelési láncok akár csak ideiglenesen is megszűnnek működni, az súlyos problémákat okozhat a gyártásban. Ezt megfordítva egyedül az import – vagyis a Kínán kívüli országok szempontjából az export – útján lehet fogást találni a gazdasági nagyhatalmon, hiszen 2020-ban legfontosabb kereskedelmi partnerei az ASEAN és az EU voltak, utóbbi önmagában 85%-át adta a behozatalnak. Mivel az Unió eszméivel élesen ellentétben áll az ujgurok elleni népirtás, talán az exportot szabályozó intézkedések útján lenne képes hathatós és számára is értékelhető eredményt elérni a kérdésben.

Felhasznált irodalom:

Bozzay Zoltán: Népirtások a XX. században, Scolar Kiadó, 2019, 12. oldal

 

Címlapkép: Táncoló párok Hszincsiang tartományban
Akszu, 2021. április 21.
Párok táncolnak az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen lévõ Akszuban 2021. április 20-án, egy külföldi újságíróknak szervezett kormányzati rendezvényen. A fõként mezõgazdaságból élõ Akszu prefektúrában 36 etnikai csoport él, de a teljes népesség több mint 80 százalékát muszlim ujgurok teszik ki. Emberi jogi csoportok szerint a kínai hatóságok emberiesség elleni bûncselekményeket követnek el az ujgurok és más muzulmán kisebbségek tagjai ellen.
Forrás: MTI/EPA/Vu Hong

A Kína és az ujgurok – a modernkori népirtás példája bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Zord

Az Európa Tanács (ET) értesítést küldött Törökországnak, hogy kötelezettségszegési eljárást indíthat vele szemben, amiért az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) korábbi döntésének megfelelően nem engedi szabadon Osman Kavala török üzletembert és emberi jogi aktivistát.

Az ET közleményében közölte: a bírósági eljárás megindításáról a szervezet Miniszteri Bizottsága 2022. február 2-i ülésén dönthet. Egyúttal felkérte Ankarát, hogy január 19-ig nyújtsa be álláspontját az ügyben, miután a múlt héten egy török bíróság úgy határozott, hogy a több mint három éve börtönben lévő Kavalát továbbra is fogva tartják.

A 47 tagot számláló strasbourgi szervezet arra hívta fel Ankara figyelmét, hogy az ET felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntését addig is végre kell hajtani, amíg az ellene jelenleg is folyó eljárás ügyében a török alkotmánybíróság döntést nem hoz.

Emlékeztettek rá: 2019. decemberi ítéletében az emberi jogi bíróság úgy ítélte meg, hogy a török hatóságok a bűncselekmény bizonyítékainak hiánya ellenére vették őrizetbe a török üzletembert. Ankara ezzel megsértette Kavala Európai Emberi Jogi Egyezményben rögzített szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogát. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, “az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.

The post Az Európa Tanács eljárást indíthat Törökországgal szemben appeared first on .

Videokonferencia keretében készül tárgyalni egymással Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök, az időpontról azonban még mindig nem történt megállapodás – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Peszkov szerint december 7. is felmerült a lehetséges dátumok között, de, mint mondta, a kapcsolatfelvétel “bármelyik” pillanatban megtörténhet. A szóvivő elmondta, hogy több más kérdésben sincs egyetértés. Ezek között a delegációk összetételét említette meg.

Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, Moszkva bízik benne, hogy a két elnök eszmecseréje mielőbb megvalósul.

Peszkov kitért Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtöki stockholmi találkozójára is. Mint mondta, ez jó alkalom volt arra, hogy a felek tisztázzák egymás között Oroszország és az Egyesült Államok sok kérdésben eltérő álláspontját.

Lavrov és Blinken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet miniszteri tanácsának ülése alkalmával találkozott a svéd fővárosban. Az orosz külügyminiszter utóbb azt mondta, hogy az eszmecsere “meglehetősen szakszerűnek” bizonyult, a többi között Ukrajnát illetően is. Az amerikai diplomáciai vezetője őszintének nevezte a beszélgetést, amely, mint mondta, nem fajult vitává.

Peszkov megerősítette, hogy Putyin a Kremlben fogadta Milorad Dodikot, a bosznia-hercegovinai háromtagú államelnökség szerb tagját. Dodik közölte: megállapodtak arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak szállítandó orosz gáz ára változatlan marad. Beszámolója szerint vendéglátója egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a Balkáni Áramlat gázvezetéket meghosszabbítsák a szerb entitásig.

The post Kreml: nincs megállapodás Putyin és Biden videokonferenciájának időpontjáról appeared first on .

Magyarország immár kilencedik Áldozatsegítő Központját adták át pénteken Nyíregyházán, az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére létrehozott központok célja, hogy megadják a bűncselekmények áldozatai számára mindazt a segítséget, amelyre szükségük van – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit bejegyzésében úgy fogalmazott, “tettekkel lehet igazán segíteni, nem szavakkal.” Ez az alaptétel az, amely cselekvésre ösztönöz mindannyiunkat és együttérzésünket tényleges segítségnyújtássá alakítja – húzta alá. Ez az alapelv volt a kiindulópont az első Áldozatsegítő Központ megnyitásánál 2017-ben és ugyanez ma is, amikor országosan immáron a kilencedik központot adjuk át Nyíregyházán – írta a miniszter.

Rámutatott, az államnak kiemelt feladata a bűnözés okozta anyagi, erkölcsi, lelki károk csökkentése, enyhítése és lehetőségekhez mérten azok felszámolása.

A központokkal a céljuk olyan biztonságos környezet megteremtése, amely nemcsak megkönnyebbülést, hanem reményt is ad az áldozatok számára. Egy olyan intézményi hálózat kialakítása, amely a problémát jelentősen csökkenti, a jövőt pedig könnyebbé teszi. Ebben nyújtunk nemcsak lelki, fizikai és jogi, hanem anyagi támogatást is mindazoknak, akik kapcsolaton belüli erőszak elszenvedői, bántalmazott gyermekek, kiszolgáltatott családtagok vagy a bűncselekmények közvetett érintettjei – írta Varga.

Kiemelte, november 1-jétől annak érdekében, hogy minél szélesebb áldozati kör számára legyen elérhető az azonnali segítségnyújtás lehetősége, már nemcsak a személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén, hanem az áldozatok sérelmére elkövetett szexuális visszaélés, kerítés, gyermekprostitúció kihasználása, zaklatás, kifosztás, valamint a lopás vétsége bűncselekményi tényállásai esetén is van azonnali segítség.

Az áldozatsegítő kapacitások folyamatosan bővülnek. Immár kilenc nagyváros – Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Veszprém, Szombathely és a mai naptól Nyíregyháza – rendelkezik Áldozatsegítő Központtal, valamint Salgótarjánban egy Áldozatsegítő Pont működik bajbajutottak megsegítéséért – írta Varga.

Közölte, céljuk, hogy 2025-ig minden megyeszékhely rendelkezzen Áldozatsegítő Központtal.

The post Varga: átadták az ország kilencedik Áldozatsegítő Központját Nyíregyházán appeared first on .

Háborús bűnök gyanújával hét egykori boszniai szerb rendőrt fogtak el a hatóságok Bosznia-Hercegovinában pénteken – közölte internetes oldalán a Nezavisne Novine című boszniai napilap.

A férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején civilek ellen követtek el háborús bűncselekményeket. Az ügyészség közleménye szerint a gyanúsítottak a boszniai szerb rendőrség tagjaiként 1992 szeptemberében kivégeztek huszonkét boszniai civilt – köztük hét gyermeket és nyolc nőt – az északkelet-boszniai Balatunban.

Néhány nappal ezelőtt a boszniai rendőrség kilenc, háborús bűnökkel gyanúsított egykori katonát fogott el, akik a gyanú szerint bosnyák és horvát civileket gyilkoltak meg, valamint több száz embert tartottak fogva illegálisan a háború idején.

A boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

The post Háborús bűnökkel gyanúsított egykori rendőröket fogtak el Boszniában appeared first on .

Megérkezett az utolsó H145M típusú könnyű, többcélú helikopter pénteken Németországból, az Airbus donauwörthi bázisáról Magyarországra, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisra, ezzel teljessé vált a húsz gépből álló flotta – jelentette be Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség (MH) parancsnoka.

A H145M típusú helikopter kötelékben érkezett egy Mi-17-es és egy Mi-24-es helikopterrel, majd az Airbus-gépet vízágyúval köszöntötték Szolnokon, ahol a helikopterbázis állományának egy része fogadta. Ruszin-Szendi a gép leszállása után elmondta: ezzel fontos szakasza zárult le a hazai modern katonai forgószárnyas képesség fejlesztésének. A haderőfejlesztési program “él, létezik és folytatódik” – hangoztatta az altábornagy.

Megjegyezte: végre a pilótáink tudnak repülni évente annyi órát, hogy az nemcsak a képességeik szinten tartásához, de a folyamatos fejlődéshez is elég. Ez a géptípus, amelyet kaptak, átvettek, üzemeltetnek és használnak, a maga nemében a legkorszerűbben felszerelt, s vannak még ötletek közösen a gyártóval, hogyan lehet még tovább fejleszteni – közölte.

“Legyen példa ez a fejlődés, hogy amit ígértek, terveztek, az nagy valószínűséggel valósággá válik!” – fogalmazott a parancsnok.

Magyarország, a Magyar Honvédség meghatározó haderőt lesz képes felmutatni rövid távon ebben a térségben, hogy békét, biztonságot biztosítson a magyar embereknek – hangsúlyozta Ruszin-Szendi. Hozzátette: már készülni kell a következő géptípusra, amely 2023-tól érkezik, és amíg lehet, használják a Mi-17-es és Mi-24-es géptípust is. Ruszin-Szendi elmondta: 2023-tól 2025-ig érkeznek a H225 típusú helikopterek, összesen 16 gép.

Koller József dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka, aki az utolsó H145M típusú helikoptert Szolnokra vezette elmondta: a H145 többcélú, ami azt jelenti, hogy egy helikopter képes különleges műveleti, kutató-mentő, felderítő feladatokat végezni, és szállításra is alkalmas.

The post Megérkezett az utolsó H145M típusú helikopter is Szolnokra appeared first on .

Instagram, Twitter, Facebook, like, „taggelés”… manapság ezek olyan fogalmak és szavak, amelyek a mindennapjaink részévé váltak. A közösségi média platformjai megkerülhetetlen részévé váltak az életünknek. Akárcsak mi, egyszerű civil emberek, úgy a politikai szervezetek, különböző cégek és vállalatok, valamint a katonai-, rendőri- és nemzetbiztonsági szolgálatok is rendszerint alkalmazzák az oldalakat a céljaik elérése érdekében.

2010 óta számos olyan esemény történt az életünkben, ahol szintén jelen voltak a különböző média platformok és jelentősen befolyásolták a történteket: Donald Trump 2016-os elnöki kampánya, 2019-es orosz szuverén törvény, a Cambridge Analytica botrány vagy a Brexit. Vajon tényleg feltehetjük magunkban azt a kérdést, hogy a social media platformok egy új hadszínteret teremtenek? Egyes kutatók és szakértők szerint jelenleg már a negyedik, illetve az ötödik generációs hadviselés korszakát éljük.  Az elemzők széles körűen egyetértenek abban, hogy manapság a különféle kihívások (kockázatok, fenyegetések, veszélyek) számos új, modern formában öltenek testet: a szembeálló felek által alkalmazott eszközök és technológiák tárháza pedig szinte kiapadhatatlan, egyre bővül és színesedik. A közösségi média platformok egyik legmeghatározóbb része a felhasználói tartalom előállítása, amelyre az okos eszközökön telepített applikációk is képesek. Ezeken az oldalakon mi is felhasználókká válunk. Érdekes és egyben ijesztő is, hogy egy internetes oldal mi mindent képes kideríteni a felhasználójáról. 2020-ban jelent meg egy tanulmány a  Zhenhua Dataról kínai vállalatról, amely körülbelül 2,4 millió nyugati állampolgár személyes információt és adatait tárolta egy adatbázisban. A leginkább érintett személyek politikusok, katonai – és vallási vezetők, illetve a királyi család tagjai voltak. A tárolt adatbázisban olyan létfontosságú információkat tároltak, mint például a születési dátum, lakcím és kapcsolati státusz, rokonság, politikai kapcsolatok, bankszámlák, álláspályázatok, nyilvántartások. Egyelőre nem derült ki, hogy milyen szempontok alapján történt a nevek és azokhoz kapcsolódó adatok begyűjtése, illetve milyen célokra szerették volna az összegyűjtött információkat felhasználni. A fent említett eset is igazolja, az emberek óvatlanul is adnak ki személyes információkat magukról, a részinformációk pedig ahhoz vezetnek, hogy végül teljes képet kaphatunk egy adott személyről. 

A digitális hadszíntér szorosan összefügg a lélektani hadviseléssel is, hiszen a közösségi média azonnal nagy, széles közönséghez szól. A social media platformok segítségével a nehezen hozzáférhető személyeket, csoportokat is el lehet érni a technológia magas szintű behatolási szintjének köszönhetően, illetve a közösségi média oldalakon a kommunikáció egy időbeli síkban történik. A kiadott információk könnyen módosíthatóak és megváltoztathatóak a számítógépes tartományban a célközönség megszólítása, elérése érdekében. Az oldalakon használt rugalmas és meggyőző technológiák interaktívak, lehetővé teszik a támadói számára, hogy a dinamikus helyzetekhez igazítsa a műveleteket. Természetesen ezen média felületek kezelése sokkal költséghatékonyabb és olykor sokkal hatékonyabb terjesztési eszköz is. Természetesen az előnyök mellett hátrányokkal is rendelkezik: a célközönséget online is el kell érni, a platformok által közzétett üzeneteknek sokkal jobban kell vonzaniuk a célközönséget, mint a legtöbb más médiumban: ehhez nagy erőfeszítésekre van szükség a kezdeményezők részéről. Nem csak a lélektani hadviselés esetében jelent kulcsfontosságú szerepet, hanem a  civil- katonai együttműködés  szempontjából is jelentős szerepet tölthet be a közösségi média, mivel a nem háborús katonai feladatok ellátása esetében a civil környezet hatással van a katonai műveletek elvégzésére és a platformok megfelelő használata segíthet növelni az együttműködést a civil környezet és a katonai erők között, előmozdítva egy-egy konfliktus békés lezárását, béke fenntartása és segíthet kialakítani egy civil, békés környezetet.

 

Címlapkép: HAUGEN, Frances
Washington, 2021. október 5.
Frances Haugen, a Facebook amerikai internetes közösségi portál volt termékmenedzsere a szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottságának meghallgatásán az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. október 5-én. Az elõzõ hetekben Haugen olyan belsõ dokumentumokkal látta el az amerikai sajtót, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy az amerikai cég tisztában van a termékei által okozott károkkal.
Forrás: MTI/EPA/Getty Images pool/Drew Angerer

 

A A közösségi média mint legújabb hadszíntér bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztattak egy büntetés-végrehajtási őrmestert és egyik rokonát – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az ügyben a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást – írták a közleményben.

A megalapozott gyanú szerint egy büntetés-végrehajtási intézetben biztonsági felügyelőként dolgozó férfi 2021. november elejétől egy rokonán keresztül illegális kapcsolatot tartott fenn az intézetben fogva tartott férfival. Ennek során a büntetés-végrehajtási őrmester a rokona közvetítésével jogtalan előnyként készpénzt fogadott el azért, hogy a fogvatartott igényének megfelelően tiltott tárgyakat – mobiltelefont, ahhoz tartozó töltőt és egyéb tárgyakat – vigyen be neki az intézetbe.

Az őrmester a 2021. november 25-én kezdődő szolgálata megkezdésekor hivatali kötelességét megszegve egy, a szokásosnál kisebb méretű mobiltelefont és egy – számára is ismeretlen tartalmú – csomagot vitt be a büntetés-végrehajtási intézetbe. A biztonsági felügyelő a tiltott tárgyakat azzal a szándékkal rejtette el, hogy azokat a szolgálata alatt a fogvatartottnak átadja.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség több helyszínen összehangolt bűnügyi akciót tartott, lefoglalta a megtalált tárgyakat és elrendelte a bűncselekményt elkövető biztonsági felügyelő és rokona őrizetét. A nyomozási bíró elrendelte mindkét gyanúsított letartóztatását.

A büntetés-végrehajtási őrmester terhére rótt bűncselekmény miatt kiszabható büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – közölte az ügyészség.

The post Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztattak egy bv-őrmestert és társát appeared first on .

A NATO rakétavédelmi rendszere, amely a romániai Deveselun létesített támaszpontot is magába foglalja, nem irányul Oroszország ellen, nem ássa alá Oroszország elrettentő képességeit, kizárólag önvédelmi célokat szolgál az ENSZ alapokmányával összhangban – szögezte le a román külügyminisztérium honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatában Bogdan Aurescu, a román diplomácia vezetője.

Aurescu arra reagált, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Stockholmban zajló miniszteri szintű ülésén mondott beszédében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt állította: Romániában és Lengyelországban támadó fegyverekként használható rakétavédelmi rendszereket állítottak hadrendbe.

A román külügyminiszter a NATO 2016-ban Varsóban megrendezett csúcsértekezletének zárónyilatkozatát idézve rámutatott: a NATO rakétavédelmi rendszere kizárólag arra való, hogy az esetleges ballisztikus rakétáktól védje meg a tagállamokat, nem fenyegeti Oroszországot, nem hatékony Oroszország nukleáris arzenáljának elrettentő kapacitásaival szemben, és senkinek nem áll szándékában a rakétarendszer ilyen célú átalakítása.

Aurescu teljességgel tévesnek nevezete az orosz álláspontot, kontraproduktívnak az erre alapozott, évekkel ezelőtt kezdődött retorikát, és elfogadhatatlannak az orosz fél azon kijelentéseit, amelyekben azzal fenyeget, hogy “célba veszi” a rakétavédelmi rendszert befogadó NATO-tagállamokat.

Romániában 2016 májusában avatták fel az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszert befogadó deveselui támaszpontot. A NATO szerint a romániai és lengyelországi elfogó rendszer nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és nélkülözhetetlen az euroatlanti térség védelme szempontjából, Oroszország viszont biztonsági fenyegetésként beszél róluk, azt állítva, hogy kilövőállásaik Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak.

The post Aurescu: a Romániába telepített rakétaelfogó rendszer nem irányul Oroszország ellen appeared first on .

 

tegnap írtam egy véleménycikket a Mandinernek arról, hogy az EU olyan elvárásokat fogalmazott meg a tálibokkal szemben az együttműködés esetére, amelyet csak a nyugati demokráciák tudnak teljesíteni. A világ országainak fele simán elbukna, ha velük szemben is ilyen követelményeket állítana fel az EU és persze a tagországok. Nem kell Brüsszelezni, mi is megszavaztuk.

A cikkhez való kutatás kapcsán keresgéltem a nők jogaihoz dolgokat. Afganisztánban a demokratikus rendszerben az alkotmány biztosította a nők megválaszthatóságát a parlamenti alsóházába. Eszerint minden tartománynak (ezek alkották a választási körzeteket) legalább két nő mandátuma volt.

Keresés közben találtam rá Suraya Akbarira, ő volt az utolsó parlament legfiatalabb képviselője, egyben Paktika tartomány egyik női kvótájának birtokosa (az afgán választási bizottság weboldala szerint a második nő kvóta nem is lett feltöltve. Ez afgán nők jogainak kisebb megsértése volt, de 2018-ban ez senkit sem érdekelt).

Suraya Akbari 495 szavazattal szerzett mandátumot Paktika tartományban, amelynek lakossága wikipedia szerint 798.000 fő. Mivel a lakosság 46 százaléka 15 év alatt, ezért nagy ráhagyással azt mondom 55 százalék 18 év alatti, azaz 45 százalék szavazókorú. Ez Paktika esetében durván 400.000 szavazójoggal rendelkező embert jelentene, ennek 0,1 százalékát jelenti durván az Akbari által begyűjtött szavazatok.

A tartományban a legtöbb szavazatot Mohammad Mirza Katawazai képviselő szerezte, ő sem teljesített sokkal jobban, 5142 szavazatot szerzett, ami durván a szavazóképesek 1 százalékát jelenti.

Hát erre mondom én, hogy ez az afgán demokrácia is kicsit fals volt, egy faszád, egy szép külső homlokzat, ami eltakart valamit. Mennyire érezték maguknak a paktikaiak? Ilyen identitás persze nincs, vannak helyette törzsek, azoknak az identitása az, amit számít. Ennyiben semmitmondó a jelöltek neve így messziről, mert lehet azért ők nyertek valójában, mert a törzseik együttműködtek a kormánnyal (hozzájuk jött a pénzt, ők adtak katonákat, rendőröket, kormányzókat, NDSt stb. A törzsek másik csoportja meg tálibok oldalán harcolt. A wikipedia szerint az alábbi két konföderáció törzsei élnek Paktikában:

·         Ghilji (Bettani)

o    Ibrahimzai

o    Alizai

o    Sulaimanzai

o    Jalalzai

o    Alikhel

o    Boran

o    Suleimankhel

o    TanoKhel

o    Toran

o    Katawazy

o    Kharoti

o    Andar

·         Karlanri

o    Zadran (Gayan Khel Clan)

o    Wazir

o    Mahsud (Menzai Clan)

 

Általában véve afgán képviselők egy része (biztos volt, aki sok szavazatot kapott), ha akarta éppen képviselhette is az egész tartományt, amelyikből megválasztották, de rájuk leadott szavazatok helyben egy falu, vagy egy kisebb törzs, vagy klán létszámát tették csak ki.

Persze az alacsony szavazatokban épp a tálibok mesterkedése is közrejátszhatott, hiszen a biztonsági helyzet sok helyen lehetetlenné tette a szavazó körök megnyitását. Paktika például elég rossz helynek számított emlékeim szerint. De azért az négy képviselő által begyűjtött kb 11.000 szavazat még így is csücskös.

Afganisztánban demomkrácia volt 2001 és 2021 között. Legalábbis papíron. A valóságban akkor sem azok az elvek és szempontok valósultak meg, amelyek a nyugatnak oly kedvesek, hanem a legtöbb esetben a puszta erő, a pénz és a kapcsolatok számítottak a döntésekben. Persze, ha muszáj volt legalább el lehetett játszani demokráciát a sok nyugati szakértőnek, politikusnak. Aki ott volt helyben és látta, utólag nem mondhatta el, vagy nem értem meg neki elmondani, hogy mit látott, hiszen akkor a saját munkáját értékelte volna le.

“Hajszál híján tényleg minden jó volt a Mikulás zsákjában: mindössze egyetlen csokoládéfiguránál talált jelölési hiányosságot a fogyasztóvédelem” – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a minisztérium csütörtöki közleményében hozzátette, a vizsgálati eredmény közzététele a hagyományos adventi ellenőrzéssorozat nyitányát jelenti.

A szakemberek a következő hetekben is állandó jelenléttel tesznek azért, hogy a magyar családok békésen ünnepelhessenek – tette hozzá.

Az előírások szerint egy termék akkor nevezhető csokoládénak, ha zsírtartalma csak kakaóvajból áll, vagy ha mennyiségének legfeljebb huszadrészét teszik ki az egyéb engedélyezett növényi zsírok, például a pálmaolaj vagy shea vaj. Utóbbi esetben a “kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz” szövegnek kell szerepelnie a címkén, csomagoláson. E jelölést az összetevők listájával együtt, azonos betűméretben, de a felsorolástól világosan elkülönítve kell feltüntetni.

A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha a gyártás során használt növényi zsírokra nem hívják fel az előírt módon a vásárlók figyelmét. A kakaóvajon kívüli egyéb zsírokat öt százaléknál nagyobb arányban tartalmazó készítmény nem nevezhető csokoládénak, hanem például éttáblaként vagy bevonómasszaként árusítható – emlékeztetett a minisztérium közleménye.

Az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laborja évente ellenőrzi, hogy a fogyasztók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapnak-e a csokimikulások összetételéről. Így szűrhetők ki azok a termékek, amelyeken nem tüntették fel a kakaóvajhoz hozzáadott növényi zsírokat, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak ilyen anyagot.

Idén tizenhét tej- és három étcsokoládéból készült mikulást vizsgált a labor. Csupán egynek a csomagolásán nem jelezték a felhasznált növényi zsiradékot. Az összes zsírtartalom terméken feltüntetett mennyiségét is ellenőrizték, ezzel kapcsolatos hibát nem találtak. Az eredményeket összegző táblázat a Fogyasztóvédelmi portálon böngészhető.

Schanda elmondta: “A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően a csokimikulások – és közeli rokonaik, a húsvéti csokoládényulak – évente ismétlődő vizsgálata hosszú ideje nem tárt fel súlyos kifogásolnivalót.” Az államtitkár kifejtette: “A most mulasztáson ért termék a téves tájékoztatás kijavítása után árusítható. A júliustól hatályos új szabályok alapján a fogyasztóvédelem felszólította a forgalmazót a szükséges intézkedések megtételére. Ha a vállalkozás ennek ellenére sem lép, hatósági eljárást indítanak vele szemben.”

The post Egy, csak egy csokimikulásnak van a talpán jelölési hiányosság a vidéken appeared first on .