Biztonságpolitika

A legtöbb szülő olyan készségfejlesztő játékokat venne a gyermekének, ami jó minőséget képvisel és emellett hosszú időn át szórakoztató a számára.

Az egyik legjobb megoldást a GALT játékok nyújtják, mivel nemcsak sokszínűek, de remek elfoglaltságot biztosítanak minden korosztálynak. 

A legkisebbek számára

Akár vendégségbe mentek, akár saját gyermeked számára vásárolsz kicsiknek szánt, biztonságos fejlesztőjátékot, a GALT játékok garantáltan a buli sztárjai lesznek. Legnagyobb kedvenc a puha dominókocka, ha igazán piciről van szó, de ha egy kicsit nagyobbakról, akkor alapvetően nagyon sok mindenből válogathatsz, hiszen a termékek többsége uniszex. Ezzel a megoldással elkerülhető az, hogy a testvérek esetleg összevesznek rajta, esetleg egy fiúnak vagy egy lánynak nem a nemének vagy ízlésének megfelelő darabot választunk.

Persze vannak kifejezetten kislányok számára készült, karkötőkészítő szettek, amikből varázslatos művek szoktak készülni. Mindezeket megtalálod a Játéksziget GALT játékok kínálatában, ahol garantáltan jó áron juthatsz hozzájuk!

Miért pont GALT?

A GALT termékek immár 60 éve uralják a piacot és nyerik el sorra, majdnem évente a legjobb játékoknak járó elismerést. Csecsemőkortól egészen iskoláskorig próbálják megismertetni a tudomány csodálatos világát a gyerekekkel. Sok készletük kifejezetten játékosan vezeti be a gyermekeket a különböző ismeretekbe, hiszen kereshetnek akár dinócsontot, vagy pedig kísérletezhetnek almával és ez abból nyerhető energiával. Sőt, a színváltós főzetek és a titkosírás rejtélyei sem maradhatnak ki a felsorolásból. 

Ha utazáshoz keresel valami igazán leleményes és sokáig tartó elfoglaltságot a gyermekeidnek, akkor jobbat keresve sem találhatsz, mint a GALT kifestő. Ehhez nem kell más, csak víz és már elő is bújnak az izgalmas színek. A varázslatos kifestő extra vastag lapokból készült, így ha megszárad, akkor a színek is eltűnnek a vízzel együtt. Ez azt jelenti, hogy akárhányszor ki lehet festeni, ahányszor csak a gyermek szeretné.

Remek megoldás hosszabb várakozáshoz, autóútra, esetleg vonat- vagy repülőútra szintén. Mivel csak a tollat kell utántölteni vízzel, így nem hagy maga után nyomot. Ha megszáradt és eltűntek a színek, akár a gyerekek egymás közt is cserélgethetik, ha újat szeretnének festeni. Rengeteg variációban elérhetőek, többek között háziállatos, vízi állatos, dinós, járműves, sőt ezenkívül még szám- és betűtanulós változatban is. Külön előnye hogy tökéletesen uniszex képeket tartalmaz, így nem kell arra számítani, hogy a gyerekek nyafogásban törnek ki, hogy a választott kifestő túl fiús vagy épp túl lányos. 

Ahogy látható, a GALT játékok tekintetében igen széles a paletta, egészen kiskortól az iskoláskorig, és fiúknak, lányoknak egyaránt tartogat különleges elfoglaltságot.

The post Ismerj meg egy különleges játékot! appeared first on .

Az utóbbi két hétben a szomszédunkban zajló és az elmúlt időszak legnagyobb fegyveres konfliktusaként emlegetett orosz-ukrán háború képei és történetei árnyékolják be mindennapjainkat. Olyan kérdések osztják meg a világ lakosságát, mint a harcoló ukrán alakulatok fegyverekkel való támogatása, az európai energiabiztonság jövője, vagy éppen az, hogy mennyire jogos az Oroszország által megindított offenzíva. Azonban gyakran figyelmen kívül marad az a tény és annak veszélye, hogy a háború nem csak a „fizikai” síkon zajlik – a harcok a kibertérbe is átköltöztek, cikkemben ezeket szeretném röviden sorra venni.

A kibertérben zajló legjelentősebb lépések a különböző csoportok által végrehajtott támadások. Az Ukrajna és Oroszország közötti kibertámadások nem újkeletűek, hiszen nagyobb támadásokról már a krími konfliktus idején is értesülhettünk. A legjelentősebb akció 2015 decemberében zajlott, amikor az oroszbarát „Sandworm” hackercsoport a nyugat-ukrajnai infrastruktúra ellen hajtott végre kibertámadást, amelynek eredményeképpen mintegy 225 000 háztartás maradt áram nélkül.

Az Oroszország által „különleges katonai műveletként” fémjelzett háború február 24-i kirobbanásának hírére azonban a világ egyik legjelentősebb hackercsoportja, az Anonymous is megmozdult: a hackercsoport kiberháborút hirdetett Moszkva ellen. Az Anonymous DDOS támadásai (túlterheléses támadásai) miatt az orosz állami szervek mellett a nagyobb bankok weboldalai is több alkalommal elérhetetlenné váltak, illetve a hackercsoport a nevében nyilatkozók állítása szerint az Orosz Védelmi Minisztérium adatbázisából is információkat szivárogtatott ki. Mindemellett az Anonymous tevékenysége nem merült ki csak a weboldalak támadásában: a csoport azt a hackertámadást is magára vállalta, amelynek során egy időben több orosz állami csatorna műsora is a háborúban felvett videókat kezdte el sugározni. Az Anonymous támadásaira azonban az egyelőre szinte ismeretlen, feltehetőleg a háború miatt megalakuló Killnet nevű hackercsoport is „ellencsapásokat” indított, elősorban az rivális csoport ellen, illetve egyes Twitter posztok szerint az sem kizárható, hogy a szervezet az Ukrán Biztonsági Szolgálat adatbázisába is bejutott.

Ezek alapján látható, hogy a jelenlegi harcokban a kiberhadviselés is jelentős szerepet kapott. Félő azonban, hogy az orosz-ukrán konfliktusban szerzett ismeretek később Ukrajna határán kívül is bevethetők lesznek: egyes tanulmányok szerint az ukrán infrastruktúra ellen indított támadások során szerzett tapasztalatok – az egyébként kiberbiztonságára egyre nagyobb hangsúlyt fektető – Európának is fenyegetést jelenthetnek, illetve a virtuális világ határok nélkülisége miatt annak a lehetősége is fennállhat, hogy Ukrajna más országok hackercsoportjainak játszóterévé váljon.

Bennünket jelenleg azonban jobban érint a háború egy másik hatása, a maximális fordulatszámon pörgő információs hadviselés. A helyzetet bonyolítja az, hogy mind Oroszország, mind a „Nyugat” – jelen esetben az Európai Unió és az Egyesült Államok – szankciók tömkelegével kezdte el ostromolni egymást. Ennek eredményeképpen több nagyobb hírportál – például a CNN, a BBC, vagy az orosz érdekeltségű Russia Today (RT) – és csatorna is kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét az orosz, illetve nyugati piacon. Egyes közösségi oldalak, mint például a Facebook és az Instagram is kiszorult Oroszországból, amely ugyancsak azt eredményezheti, hogy a híráramlás – minőségétől függetlenül – akadályokba ütközik. Mindez magában hordozza azt a veszélyt, hogy az egyoldalú hírközlés és az ezáltali hangulatkeltés bármelyik fél számára fegyverré válhat, amely olyan társadalmi és nemzetek közötti súrlódásokat okozhat, amelyek a jelenleg zajló fegyveres konfliktusnál sokkal tovább húzódó problémákat eredményezhetnek.

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A virtuális tér mint hadszíntér a 2022-es orosz-ukrán konfliktusban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A legmodernebbnek számító harci repülőgépre, az amerikai Lockheed Martin F-35-ös modelljére cserélhetik a német légierő (Luftwaffe) Tornado típusú gépeit hétfői német sajtóértesülések szerint.

A szövetségi kormány terve szerint legfeljebb 35 darabot vásárolhatnak az atomfegyverek célba juttatására is alkalmas harci repülőgépből a több mint negyven éve bevezetett Tornado modell lecseréléséről szóló programban, amelynek végrehajtását a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciós szerződése is előírja.

Az egyre inkább elöregedő harcigép-flotta cseréjét évek óta tervezik. Az F-35-ös beszerzése ellen korábban azzal érveltek a kormányzaton belüli vitákban, hogy hátráltathatja az európai katonai repülőgépek új nemzedékének kifejlesztésére indított német-francia-spanyol programot (FCAS). Az F-35-ös mellett szól viszont, hogy számos európai NATO-partner használja, aminek révén nagyobb hatékonyságra, szinergiahatások kiaknázására nyílhat lehetőség, és a modell azt is biztosítja, hogy a német légierő megfeleljen az úgynevezett nukleáris részvétel elvének.

A flotta modernizációjának lendületet ad az Ukrajna elleni orosz invázió is, amelynek hatására a szövetségi kormány elhatározta, hogy a hidegháború vége óta követett visszafogott haderő-fejlesztési politikával szakítva felállít egy százmilliárd eurós korszerűsítési alapot, és ezentúl minden évben a NATO-tagoktól elvárt szintet – vagyis a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget – meghaladó mértékben költ védelemre.

A terület egyik legbefolyásosabb szakpolitikusa, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke egy február végi, az irányváltás bejelentése után néhány nappal tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a legelső feladat a Tornadók cseréjének rendezése. Az FDP-s politikus hangsúlyozta, hogy a német légierőnek az F-35-ösre van szüksége, mert az a világ legmodernebb harci repülőgépe és sok partner használja. Hozzátette: az ukrajnai háború világosan mutatja, hogy “a támadásokat a levegőből hajtják végre, és ennek megfelelően kell válaszolni vagy megakadályozni a támadásokat”.

A nukleáris részvétel elve azt jelenti, hogy a NATO elrettentő erejének fokozása érdekében az atomfegyverek használatába be kell vonni az észak-atlanti szövetség olyan tagországait is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé. Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy – esetleges bevetésükkor – az Egyesült Államok haderejének Németországban telepített atomtölteteit amerikai katonák élesítenék ugyan, de a Luftwaffe gépei juttatnák célba.

Az Egyesült Államok -meg nem erősített adatok szerint- húsz atomtöltetet telepített a Luftwaffe egy támaszpontján, a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben.

The post Németország F-35-ös vadászgépeket vásárolhat appeared first on .

Több tízezer lakás áramellátásához elegendő mennyiségű, nagy teljesítményű generátorokat ad Ukrajnának a brit kormány.

A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia ötszáz, mobil áramtermelő egységet szállít Ukrajnába. A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a berendezéseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete kérte Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Kwasi Kwartenggel, az üzleti ügyek miniszterével tartott legutóbbi megbeszélésein. A tájékoztatás szerint a brit kormány külön munkacsoportot állított össze a brit hálózati áramelosztó cégek részvételével a generátorok beszerzésére és továbbítására.

A nagy teljesítményű áramtermelő berendezések hozzávetőleg 20 ezer lakást tudnak ellátni elektromos energiával, de az elsődleges cél az orosz támadások miatt áramellátás nélkül maradt alapvető fontosságú intézmények, köztük kórházak, menedékhelyek és víztisztító művek áramszolgáltatásának biztosítása.

A Downing Street tájékoztatása szerint a generátorokat brit kereskedelmi szállítók adják majd saját készleteikből, és a berendezések nagy részét a szomszédos országokon keresztül viszik Ukrajnába.

A tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában Johnson hangsúlyozta: “minden egyes nap látszanak Putyin súlyos hibájának tragikus következményei Ukrajnában, és Nagy-Britannia mindent tőle telhetőt megtesz az illegális invázióval szembeni ukrán ellenállás támogatására gazdasági, diplomáciai és humanitárius intézkedésekkel, valamint védelmi célú katonai felszerelés szállításával”.

London ezúttal generátorokat ad Ukrajnának az áramkimaradások okozta nehézségek enyhítésére, és annak elősegítésére, hogy az alapvető fontosságú közszolgáltatások működőképesek maradjanak és az ukrán nép folytathassa országa védelmét – fogalmazott a brit kormányfő.

Találat ért egy kijevi lakóházat, halottak is vannak
Lövedék csapódott egy kijevi lakóépületbe hétfőre virradóan, legkevesebb két ember meghalt és heten megsebesültek – jelentette az ukrán televízió az ország belügyminisztériumára hivatkozva. Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy a sebesülteket kórházba vitték. A támadás a város északi részén lévő Obolony kerületet érte. A kijevi városvezetőség azt közölte, hogy a tűzoltóság a helyszínen van, a kilencemeletes épületből mintegy hetven embert menekítettek ki, a tüzet pedig sikerült eloltani. A katasztrófavédelem túlélők után kutat. A NEXTA fehérorosz ellenzéki hírportál Twitteren arról adott hírt, hogy az épület félig összeomlott.

The post Orosz agresszió: A brit kormány több tízezer lakás áramellátásához elegendő generátorokat ad Ukrajnának appeared first on .

Az orosz erők beszüntették a Donyeck megyei Mariupolból kifelé vezető humanitárius folyosó blokádját, így az ott lakók elhagyhatják az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost Bergyanszk-Zaporizzsja irányába – erősítette meg az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Petro Andrjuscsenko, a település polgármestere.

Később a városvezetés azt közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt és már Bergyanszk felé tart. Több mint ötven autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Mariupol az elmúlt napokban teljesen el volt zárva, sem a menekülők nem tudták elhagyni a várost, sem segélyszállítmányok nem érkezhettek oda. Az egyik, Mariupolba tartó segélykonvoj például vasárnap kénytelen volt visszafordulni Bergyanszkba. Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy egy konvoj segélyszállítmánnyal, és evakuációs buszok indultak el a városba.

Közben az ukrán fegyveres erők vezérkara saját értesülésre hivatkozva közölte, hogy megérkezett Oroszoroszágba négyszáz szíriai zsoldos, akit Ukrajna ellen készülnek bevetni. “A rendelkezésre álló információk szerint Szíriában zsoldosok toborzóközpontjait nyitották meg, ahol az elmúlt napokban több, mint ezer embert toboroztak, közülük már mintegy négyszáz ember megérkezett Oroszországba. Az ukrán határ közelében lévő Rosztov és Gomel régiókban táborokat hoztak létre az elhelyezésükre és a képzésükre” – írta közleményében a kijevi vezérkar.

Az UNIAN arra emlékeztetett, hogy Oroszország 14 toborzóközpontot nyitott Szíriában, ahová Líbiából is érkeznek fegyveresek kiképzésre. Az ukrán hírszerzés korábban azt közölte, hogy információi szerint 300 és 600 dollár közötti havi fizetést ad Oroszország a külföldi zsoldosoknak.

Franciaország egymillió eurós alappal támogatja az ukrán és az orosz ellenzéki művészeket
Franciaország egymillió eurós alapot hoz létre az ukrán kulturális élet azon művészeinek befogadására, akik az orosz támadás miatt voltak kénytelenek elhagyni a hazájukat, de az intézkedés nyitva áll az orosz ellenzéki alkotók számára is – jelentette be a kulturális tárca. Az egymillión felül további 300 ezer eurót biztosít a kulturális minisztérium a művészeti iskolákba érkező ukrán és orosz diákok számára. A támogatott ukrán és orosz alkotókat három hónapon át családjukkal együtt művészeti rezidenciákon szállásolják el, és oroszul és ukránul segítik a francia hatóságok az eligazodásban.

Roselyne Bachelot francia kulturális miniszter már korábban jelezte, hogy Franciaország, ahova eddig mintegy 10 ezer ukrán menekült érkezett a háború február 24-i kitörése óta, az emigrációba kényszerülő orosz művészeket is támogatja. A tárcavezető azt is jelezte: megkérte a francia állami intézményeket, hogy mondjanak le vagy halasszanak el minden olyan eseményt, amely az orosz hivatalos kulturális intézmények és olyan művészek közreműködésével készült, akik hosszú ideje nyilvánosan és egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere mellett foglalnak állást.

The post Orosz agresszió: megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt appeared first on .

Négy napon belül másodszor jeleztek bombariadót az Air Serbia szerb légitársaság Belgrádból Moszkvába tartó gépén, a múlt pénteki eset hamisnak bizonyult, hétfőn pedig szintén visszafordult a gép, de még vizsgálják.

A múlt pénteken azt követően kellett a gépnek visszatérnie a belgrádi Nikola Tesla repülőtérre, hogy bejelentés érkezett, miszerint robbanószer van az éppen felszállt utasszállítón. A gépet a leszállást követően átvizsgálták, de nem találtak rajta bombát. Hétfőn szintén a felszállást követően kapott értesítést a repülőtér, hogy a 125 utassal és a személyzet öt tagjával elindult gépen robbanóanyag található.

A napokban több bírálat is érte Szerbiát, amiért “nyerészkedni” akar az Oroszország ellen bevezetett európai szankciókon, mert miután az európai országok betiltották az Oroszországba tartó repülőjáratokat, az Air Serbia megtöbbszörözte Moszkvába tartó járatai számát. Urmas Paet észt európai parlamenti képviselő a közösségi médiában például azt írta, hogy véleménye szerint az Air Serbia gépeit is ki kellene tiltani az európai légtérből.

Aleksandar Vucic szerint ismét “lincselési kampány” folyik Szerbia ellen, amiért nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Mint mondta, Törökország, a közel-keleti és ázsiai országok is repülnek Moszkvába, ellenük azonban senki nem szólal fel. Nem szólalnak fel a NATO-tag Törökország, vagy az olaja miatt fontos közel-keleti országok ellen, pedig onnan több járat indul – nehezményezte a szerb elnök. Hozzátette, Szerbia készen áll arra, hogy visszaállítsa az ukrajnai háború kitörése előtti járatszámot, vagyis naponta csak egy gép indul majd az orosz fővárosba, de előtte mindenképpen el kell indulniuk azoknak a gépeknek, amelyekre már megváltották a jegyeket – hangoztatta Vucic.

Az Air Serbia részvényeinek 51 százaléka a szerb állam, 49 százaléka pedig az Egyesült Arab Emírségek Etihad légi közlekedési vállalatának a tulajdonában van.

HM: riasztották a magyar Gripeneket egy civil repülőgép miatt
Riasztották a Magyar Honvédség légvédelmi készültséget ellátó Gripenjeit hétfő kora délutáni egy Belgrád-Moszkva útvonalon haladó, szerb lajstromjelű, civil Airbus A-319-es repülőgép miatt – közölte a Honvédelmi Minisztérium. A közlemény szerint a belgrádi irányítótorony olyan információt közölt a polgári légi irányítással, amely szerint a repülőgép fedélzetén bomba van. A gépet a magyar-szlovák határnál visszafordították, miközben a NATO déli Egyesített Légi Hadműveleti Központja riasztotta a Magyar Honvédség Gripenjeit, amelyek rövid időn belül azonosították a szerb A-319-es repülőgépet, és biztosították annak kikísérését Magyarország légteréből, Szerbia irányába. A magyar Gripen géppár addig maradt a határmenti légtérben, amíg a visszafordított repülőgép le nem szállt Belgrádban – írták.

The post Ismét bombariadó volt egy Moszkvába tartó szerb repülőgépen appeared first on .

A lengyel államfő szerint Putyin politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök “bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem. Duda kijelentette, a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának. A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat.

Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné – mondta Duda a BBC-műsorában.

A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene. “Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal” – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

A Kreml nem utasítja el egy Putyin-Zelenszkij-találkozó lehetőségét
Moszkva sosem utasította el Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt. Korábban Zelenszkij Jeruzsálemet említette ebben a lehetséges minőségben.

The post Orosz agresszió: Duda szerint Putyin politikailag már elvesztette a háborút, és katonailag sem áll nyerésre appeared first on .

Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette a CTK hírügynökség.

Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.

“Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este.

A miniszter szerint eddig több mint kétszázezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni. A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam komfortos ellátást 250 ezer menekültnek képes biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.

A konténeres lakóház-központok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték és csatorna-rendszerre. “A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Rakusan.

Az eddigi több mint kétszázezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy harminc százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.

A világ több vezető szállodalánca csatlakozott az Oroszország elleni embargóhoz
A Novotel és az Ibis szállodalánc francia tulajdonosa közölte, hogy felfüggesztette az összes tervezett oroszországi szállodanyitást és -fejlesztést, valamint az orosz cégekkel való együttműködést, bár továbbra is működteti több mint 50 szállodáját az országban, hogy 3500 orosz alkalmazottját támogassa. Az Accor volt az első nemzetközi szállodalánc, amely bejelentette, hogy felhagy terjeszkedési terveivel Oroszországban, amit a Hilton (egyebek között az LXR Hotels & Resorts, Waldorf Astoria, Hilton márkák) és a Hyatt is követett. A Marriott és az IHG még nem nyilatkozott. A Hilton lánc bejelentette, hogy bezárta moszkvai irodáját, és felfüggeszti az oroszországi szállodák építését. A cég közleménye szerint továbbra is figyelemmel kísérik az oroszországi helyzetet. Az Airbnb és a Booking.com foglalási szolgáltatók leállították tevékenységüket Oroszországban.

The post Orosz agresszió: Csehország az EU segítségét kéri a menekültek elszállásolásához appeared first on .

Őrizetbe vettek a rendőrök egy nyírvasvári férfit, aki megölte élettársát, majd a holttestet elásta – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrségre péntek este érkezett a bejelentés, hogy a férfi feltehetően megölte az élettársát. A rendőröknek a helyszínen a 44 éves férfi azt mondta, hogy élettársa elhagyta, és nem tudja hová ment.

A szabolcsi nyomozók azonban tovább folytatták az adatgyűjtést, és megállapították, hogy a férfi otthonukban olyan súlyosan bántalmazta a 32 éves élettársát, hogy az belehalt a sérüléseibe. Ezt követően a férfi a nő holttestét a ház mögötti melléképületben elásta.

A rendőrök a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit szombaton elfogták, előállították és emberölés megalapozott gyanújával kihallgatták. A férfi beismerte tettét. A rendőrök előterjesztést tettek a férfi letartóztatásának indítványozására.

The post Elfogtak egy férfit, aki megölte élettársát, majd elásta appeared first on .

Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német lapnak.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva abszurd állításokat tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és “most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml “hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Putyinnak “világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”. Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. “Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” – mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, “közvetlen konfrontációt” jelentene.

Ugyanakkor – fejtette ki Stoltenberg – a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint kétszáz hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt “tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” – jelentette ki a NATO főtitkára.

A devizatartalékai feléhez nem fér hozzá Oroszország
Az orosz jegybank devizatartalékainak felét befagyasztották a szankciók miatt – jelentette ki Anton Sziluanov. Az orosz pénzügyminiszter szerint ez körülbelül a fele azoknak a tartalékoknak, amelyekkel rendelkeztünk. Összesen körülbelül 640 milliárd dollárnyi tartalékunk van, körülbelül 300 milliárd dollárnyi tartalékunk van most olyan állapotban, amelyet nem tudunk felhasználni — mondta Sziluanov. A miniszter elmondta, hogy Oroszország tartalékainak egy része kínai devizában van, eközben a nyugati országok nyomást gyakorolnak Kínára, hogy korlátozza az orosz féllel folytatott kereskedelmet. A miniszter emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal szembeni adósságaikat rubelben fogják kifizetni.

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti appeared first on .

Cikkemben azt vizsgálom, milyen hatással van az egyes operációs rendszerek védelmére az, hogy milyen forráskóddal rendelkezik az adott program. Elsősorban Debian alapú Linux és Microsoft Windows operációs rendszerek vizsgálatát végzem el, leginkább az ellenük irányuló támadások típusa és minősége függvényében. Fentiek mentén szó lesz ezek civil, szervezeti és katonai szintű alkalmazásáról, a különböző támadások elleni hatékony védekezés módjáról, mindazon metodikákról, amelyek elősegítik a rosszindulatú támadások elleni védelmet. A fentiek mentén tehát nem elkerülendő a különböző definíciók bemutatása, és alapvetően a támadási felületekkel kapcsolatos kifejezések tisztázása sem, hiszen azok a későbbiek során más, hasonló tartalommal rendelkező cikkek esetében is támaszként szolgálhatnak.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben Magyarországon, de alapvetően Európa- szerte mindenhol komoly figyelem összpontosul a kiberbiztonságra. Az ukrán-orosz konfliktus egyik legfontosabb műveleti tere a kibertér, amely az európai szankciók kapcsán is komoly szerephez jut. Cikkek százai, ezrei találhatók a témában az interneten, sőt, a közösségi média felületeinek hála már keresni sem igazán kell őket. Ami biztos azonban, hogy ahol felüti a fejét a digitalizáció, a technológiai fejlődés, ott előbb-utóbb óhatatlanul is összeakad a kiberbiztonság témakörével az olvasó. Ha már úgyis operációs rendszerekről lesz szó, érdemes ezzel kapcsolatban átnézni a Microsoft definícióját.

Amint az cikkem címéből már világossá vált, jelenlegi témám a nyílt és zárt forráskódú operációs rendszerek vizsgálata kiberbiztonsági szempontok alapján. Ehhez szükséges megvizsgálni néhány alapvető fogalmat, elsőként a forráskódét. Erre számos formát találni, az egyszerűség és könnyű hozzáférhetőség miatt a Wikipédia vonatkozó szócikkét tartom hasznosnak elolvasni erről.

„Forráskódon (angolul: source code) egy olyan szöveg értendő, ami egy leíró nyelv jelöléseinek vagy egy programozási nyelv definícióinak és/vagy utasításainak sorozatát tartalmazza. Az elnevezés arra utal, hogy az ilyen szövegek létrehozásának a célja az, hogy forrásai legyenek egy fordítóprogramnak vagy interpreternek, és végül megjelenjen valamilyen dokumentum, vagy létrejöjjön egy szoftver.”

Jon Smajda szerint a nyílt forráskód használata megegyezik az egyenlő felek közötti együttműködés elképzelésével. Informatikai szinten mára a társas élet számos egyéb területére kiterjedt a hadviseléstől a várostervezésen át a gyógyászatig. De mi is az a nyílt forráskód?

„Az Open Source Initiative meghatározása szerint az OSS nem egyszerűen ingyenes szoftvert, illetve a program forráskódjának szabad hozzáférhetőségét jelenti, hanem előírásokat is a kód jövőbeli felhasználására, módosítására és a származtatott szoftverekre – de személyekre, csoportokra vagy alkalmazási területekre vonatkozó megkülönböztetések nélkül.”

A fentiek mentén nem nehéz értelmezni a zárt forráskódú szoftver definícióját, amely szöges ellentéte az előző meghatározásnak, ennélfogva a forráskód magántulajdon részét képezi, vagyis nem módosítható, fejleszthető a tulajdonos engedélye nélkül, azt semmilyen formában más nem használhatja, kivéve, ha a tulajdonos erre kifejezetten engedélyt ad.

Adott zárt forrású program felhasználása és módosítása azonban két külön dolog, fontos tehát leszögeznem, hogy ebben az esetben, például operációs rendszer vásárlásakor, pusztán a használati jogot kapjuk meg, tulajdonjogot nem szerzünk a kód felett. Az egyes programok vásárlásakor a jogi kötelmeket általában licenc szerződésben közlik.

A szakirodalom az operációs rendszerek csoportosítását forráskód szerint is számontartja. Ennek oka, hogy mind a zárt, mind a nyílt forrású programok rendelkeznek bizonyos előnyökkel és hátrányokkal, melyeket élelmes hackerek könnyűszerrel kihasználhatnak. Ha már itt tartunk, alapvetően nem is gondolná az ember, mekkora szerepe is van a hackertársadalomnak a nyílt forráskódú szoftverek evolúciójában. Pedig ahogyan Mátyus Imre írásában is tájékozódhat róla az érdeklődő, a hackerek komoly ideológiai és etikai határok mentén végzik teendőiket. Persze vannak kivételek, de ahogyan ma is léteznek „etikus hackerek”, úgy a ’90-es években is voltak olyan informatikus szakértők, akik elsősorban a fejlesztés szabadságáért, az információ szabad áramlásáért harcoltak, sőt harcolnak ma is.

Hogy párhuzamot vonhassak fentiek és a jelen eseményei között, érdemes közelebbről megnézni az Anonymous nevű hackercsoport tevékenységét, amellyel az orosz agresszió ellen harcolnak az ukrán nemzet oldalán. Anélkül, hogy a részletekbe belemennék, kijelenthetem, hogy fentiek remek példával szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a hackereknek is rendelkeznek belső értékrenddel, etikával és erkölcsi nívóval, még ha ez nem is mindig egyezik a társadalom aktuális elvárásaival.

Visszatérve a nyílt és zárt forrású operációs rendszerekre, lássuk tehát a zárt forráskóddal kapcsolatos észrevételeket. A zárt forráskóddal rendelkező szoftverek nem rendelkeznek folyamatos védelemmel egy hackertámadással szemben, ennek oka, hogy csak a tulajdonos ismeri a teljes kódot, tehát csak ő tud javításokat, ú.n. patcheket fejleszteni, amelyekkel időtállóvá lehet tenni a programokat a külső támadásokkal szemben. Ez máris egy komoly hátrány, hiszen, ha egy zárt forrású szoftverhez félévente csak egy javítás érkezik, azalatt a fél év alatt az addig meglévő hibákat szünet nélkül ki lehet használni, ennek leglátványosabb példája a Microsoft Windows operációs rendszere, de nincs másként az Android és MacOS esetében sem. Utóbbi kettő esetében a kép jóval árnyaltabb a megszokottnál. Míg az Andriod alapvetően a nyílt forrású Linux rendszeren alapul, számos zárt forrású adalékkal rendelkezik, a MacOS rendszertöltője és kernel magja nyílt, azonban az arra épülő elképesztően vaskos API már zárt.

Voltaképpen a fentiek ismerete akkor szükségszerű, amikor arra keressük a választ, miért létezik Windows rendszerre olyan sok kártevő, míg a Linuxra alig találni párat? Persze a válasz itt sem egészen fehér vagy fekete, erről még a későbbiekben lesz szó.

Mivel én alapvetően a kiberbiztonsági részekre fogok kitérni, álljon itt egy ábra Répási Sándor remek cikkéből, amelyből még a későbbiek folyamán fogok idézni.

1. ábra A nyílt és zárt forrású szoftverek jellemzői. Forrás: Répási Sándor: Kritikus információs infrastruktúrák védelme nyílt forráskódú kiberbiztonsági szoftverek segítségével. In: Bolyai Szemle 2016/2. 40.

Nyílt forrású szoftvereknél, amint az látható a fenti ábrán is, igen sok előnyt és hátrányt különböztetünk meg, azonban véleményem szerint az előnyök messze túlmutatnak a hátrányokon. A legnépszerűbb nyílt operációs rendszer, a Linux például egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban, bár ahogyan már említettem, a gamer-kultusz és a játékok DirectX függősége miatt még sokáig nem kell attól tartani, hogy a Windows kimegy a divatból. A Linux nagyjából olyan, mint egy nyílt forrású szoftverekből álló kirakós, ahol minden darabot magunk szabhatunk formára egészen a kernel és a rendszerbetöltő kiválasztásától az utolsó asztali elemig (feltéve, hogy szeretnénk desktop felületet).

A nyílt forrású operációs rendszer egyik legnagyobb védelmi erőssége abban rejlik, hogy —ahogyan azt a fenti ábrán is láthatjuk— magas a közösségi támogatása, ebből adódóan tehát folyamatos ellenőrzés alatt van. Könnyen elképzelhető, mi történne, ha egy létező rendszerelem sebezhetőségére írnánk egy kártékony kódot; mire odajutnánk, hogy használatba helyezzük, addigra jóeséllyel egy szaktárs programozó már észlelte és javította is a hibát, és ezzel meg is válaszoltuk feltett kérdésünket. De ha nem is azonnal, a népszerűbb platformok (mint a debian-alapú linux disztribúciók) esetében órákon belül felfedezik és kijavítják a hibát. A másik komoly probléma a biztonsági célú kódelemzés. Mivel a zárt rendszer forráskódja nem nyilvános, nem lehet tudni, milyen sorokat tartalmaz, amelyek esetleg harmadik félnek továbbítják adatainkat tudtunk nélkül, vagy egyéb módon szolgáltatják ki adatainkat a külvilágnak. Éppen ezért manapság a felhasználói tudatba is kezd beszivárogni az a felfogás, hogy minél több nyílt forrású alkalmazást használjunk, hiszen azokon jóval kisebb a biztonsági kockázat.

A képen láthatjuk, milyen adatokat kötnek a felhasználókhoz az egyes chat és közösségi média alkalmazások. Látható továbbá az is, hogy míg a zárt forrású Messenger alkalmazás szinte minden létező adatot rögzít, addig a Signal például szinte semmit, ami a felhasználóhoz köthető. Ebből egyértelműsíthető, hogy azok az alkalmazások, amelyek forráskódja nyilvános, jóval kisebb eséllyel próbálják meg becsapni a felhasználót annak érdekében, hogy illetéktelen adatokhoz jussanak. Természetesen azoknak a programoknak sincsenek 100%-os védelmi paraméterei, amelyek nyíltak. A példaként használt Signal nevű alkalmazást is feltörték már, elvégre gyengesége, hogy két végpont között titkosítja a forgalmat, tehát ha a bármelyik fél eszköze eleve kompromittálódott, vajmi keveset ér az egész. Erről többek között itt lehet érdekességeket olvasni.

Az operációs rendszerek kiberbiztonsága kapcsán a Linux és a Windows között ég és föld a különbség. Mint ismeretes, a Linux rendszer betöltését az ú.n. kernelbetöltő végzi el. Ilyen a LILO, a Grub, és még számos egyéb változata ismert. A számítógépeken található egy BIOS modul, (vagy U(EFI)) amely megkeresi ezt a kernelbetöltőt és elindítja azt, mely megfelelő működés esetén elindítja az operációs rendszer további funkcióit (a kernel általában tömörített változatban van jelen a lemezeken, így az első lépés indítás előtt annak kitömörítése).

Ha a védelem/elterjedtség arányokat vizsgáljuk, jelenleg a világelső operációs rendszer a Linux. Ismételten annak nyílt forrású és változatos jellegéből adódóan semmilyen Windows rendszer nem képes megközelíteni egy jól konfigurált és karbantartott Linux biztonságát, és ami legalább ennyire fontos, stabilitását, bár persze a Linux kernel sem sérthetetlen.

A Linux biztonságát sok egyéb metódus is szavatolja. Mint ismeretes, a Windows rendszeren minden program akár alapértelmezett alkalmazásként is futhat, sőt, indítópultba kerülve minden indításkor betölt, ami már önmagában is egy veszélyforrás. Ennek oka, hogy ha egy vírus bejut a számítógépre, automatikusan fog futni, ameddig valamilyen módon eltávolításra nem kerül. Ezzel szemben a Linux alapú operációs rendszerek esetében erre nincsen lehetőség, hiszen csak akkor fut egy program, ha a felhasználó erre kifejezett engedélyt és utasítást ad, és a kernel is jóval biztonságosabb.

A felhasználói jogkör kérdése is komoly dilemmára ad okot. Míg a Windows operációs rendszerben alapvetően rendszergazdai jogosultsággal indul a gép a telepítést követően, addig a Linux esetében a felhasználói fiók jogköre alapból alacsonyra van állítva, s amíg át nem állítja a felhasználó, semmi nem futhat engedély nélkül (átállítás után sem mindig). A rendszergazdai Windows fiók adminisztratív hozzáférést biztosít a felhasználó számára, tehát ha megfertőződik, szabadon végezheti tevékenységét a céleszközön.

A fentiek után joggal merül fel a kérdés, hogy ha tényleg ennyivel biztonságosabb a Linux és különböző disztribúciói, mi lehet az oka annak, hogy bizonyos körökben mégis népszerűbb a Windows rendszer. Ennek számos oka van.  A tárgyalt operációs rendszer elterjedése megváltoztatta a világot, elterjedésével vált népszerűvé a grafikus felületet alkalmazó operációs rendszer, a már említett desktop alapú elrendezés, az egér használata és megszámolhatatlan egyéb funkció.

Az első ok talán arra vezethető vissza, hogy a kezdetekor a Linux alapú operációs rendszer komoly Unix (és alapvetően programozói) tudást igényelt a megfelelő használathoz, a Windows azonban a kezdetektől az átlagfelhasználót célozta meg. A már említett desktoppal és tálcával, amely minden Windows rendszer elengedhetetlen kelléke mind a mai napig, olyan mértékben egyszerűsítette le a digitális eszközök használatát, amely már önmagában garancia volt a sikerre (ma már számos Linux desktop verzió létezik).

A másik ok, hogy a Microsoft, mint fejlesztő cég komoly összegeket fordított PR kampányra, és a különböző eszközök gyártóival is igen magas összegű szerződéseket kötött a rendszer használatára.

Összességében szeretném leszögezni, hogy mind a Windows, mind a Linux megfelelő választás lehet akkor, ha megfelelően használjuk őket, azonban korántsem mindegy, hogy az átlag felhasználó milyen módon kerül kapcsolatba az egyes operációs rendszerekkel.

 

Írta: Gál Henrik Norbert

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Nyílt és zárt forráskódú operációs rendszerek vizsgálata kiberbiztonsági szempontok alapján bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Magyar Vöröskereszt közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a vöröskereszt embléma jogosulatlan használata háború idején bűncselekménynek számít.

A szervezet azt közölte, hogy a Magyar Vöröskereszt, illetve a Vörösfélhold Nemzeti Társaságok emblémájának használatát nemzetközi szerződések és nemzeti jog szabályozza. Ennek megfelelően nevesített azoknak a köre, akik jogosultak a használatára. Fontos, hogy békeidőben, illetve konfliktus idején a használat szabályai különböznek egymástól – tették hozzá.

Békeidőben az embléma használata jelzésértékű: a vöröskereszt nemzeti társaságok tevékenységeik során használhatják. Konfliktus esetén viszont már erős védelmi funkciója is van: a genfi egyezményeknek megfelelően védelmi célokra kizárólag a honvédség egészségügyi alakulatai, személyzete és felszerelésük, illetve a vöröskereszt társaságok használhatják – emelték ki.

A közlemény szerint a védelmi cél azt jelenti: az embléma jelzi azt, hogy a nemzetközi jog ezek részére védelmet ír elő. Használhatják még polgári kórházak, illetve olyan polgári egészségügyi egységek (például kórházak), amelyeket az illetékes hatóságok ilyenként elismertek és az embléma viselésére felhatalmaztak.

“Mindazok, akik a vöröskereszt vagy vörös félhold emblémákat utánozzák, jogosulatlanul alkalmazzák, vagy éppen így akarnak harcosokat vagy katonai alakulatokat védeni, súlyosan megsértik a nemzetközi humanitárius jogot” – szögezték le a közleményben.

The post Orosz agresszió: emblémavédelmi figyelmeztetést adott ki a Magyar Vöröskereszt appeared first on .

Romániában második napja csökken a háború elől elmenekült, Románia területén maradó ukrán állampolgárok száma – derült ki a határrendészet pénteken közölt összesítéséből.

Romániába 364 ezer ukrán menekült érkezett a háború kezdete óta, közülük 282 ezren továbbutaztak, többségük Magyarország felé. Napi bontásban a legtöbben – közel 34 ezren – vasárnap érkeztek, azóta számuk csökkenni kezdett, míg az országból távozóké egész héten 25 ezer körül stagnált. Szerdán és csütörtökön már kevesebb ukrán állampolgár érkezett, mint ahány elhagyta az országot, így a Romániában maradók száma a keddi 86 ezret közelítő csúcsról 82 ezerre csökkent.

A belügyminisztérium pénteki közlése szerint eddig 3623 ukrán állampolgár nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz, de többségük nem igényel szállást a bevándorlási hivatal (IGI) által üzemeltetett befogadó központokban, ahol – a Romániába határsértőkként érkezett több száz ázsiai és afrikai menedékkérőt is beleértve – a helyek telítettsége 71 százalékos.

A Romániában maradó ukrán menekültek többsége az önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által felajánlott szálláshelyeket veszi igénybe. A bukaresti kormány pénteki ülésén elfogadott határozat értelmében az ukrajnai (ukrán, vagy más állampolgárságú) menekülteket elszállásoló magánszemélyeknek menekültekként és éjszakánként 20 lejes (1540 forint) támogatást biztosítanak, amelyet a megyei katasztrófavédelemi igazgatóságokon keresztül fizetnek ki.

A bukaresti kormány egyelőre 15 ezer menekült két hónapnyi szállásköltségeire elegendő összeggel pótolta ki tartalékalapjából a belügyminisztérium költségvetését.

The post Orosz agresszió: Romániában csökkenni kezdett az ukrajnai menekültek száma appeared first on .

Tízezer fölé emelkedett az ukrajnai háború miatt Franciaországba érkező ukrán menekültek száma – jelezte pénteken a francia belügyminisztérium, kiemelve, hogy az elmúlt 24 órában ugrásszerű volt az emelkedés.

A határrendészet február 25. óta 10 077, Ukrajnából érkező menekültet regisztrált, közülük 9761-en ukrán állampolgárok. Egy nappal ezelőtt 7251 ukrajnai menekültet tartott nyilván a tárcaközi válságközpont, közülük 7251-en voltak ukrán állampolgárok. Azaz az érkezők száma 24 óra alatt háromezerrel nőtt.

A Franciaországban tartózkodó ukrán menekültek közül eddig 3857 embernek biztosított ellátást az állam, elsősorban szállás formájában.

Joseph Zimet a válságközpont vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: Franciaország azzal számol, hogy a következő napokban és hetekben ötven-százezer ukrán menekült érkezik az országba.

The post Orosz agresszió: Megugrott a Franciaországba érkező menekültek száma appeared first on .

Moszkva a lehető leghatározottabb intézkedéseket fogja meghozni, ha a Meta által működtetett Facebook és Instagram nem blokkolja az oroszok, köztük a katonák elleni erőszakra történő felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

“Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Peszkov, azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást.

“Egyszerűen nehéz elképzelni ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására” — mondta Peszkov.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken haladéktalan magyarázatot követelt a Meta Platformstól a Facebook és az Instagram tartalom-moderációs elveinek módosítása ügyében az orosz állampolgárok, köztük katonák esetében.

A Reuters brit hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a Meta Platforms egyes országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást. A hírügynökség, amely céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozott, az írta, hogy a Meta azt is engedni fogja ideiglenesen – általános elveivel ellentétben -, hogy Putyin  vagy Lukasenka megölésére buzdítson valaki e közösségi médiumokban. A Meta ideiglenes engedélye a következő országokban lenne érvényes az egyik kiszivárogtatott email szerint: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.

A Reuters által idézett e-mailek szerint a Meta ideiglenesen engedélyezni fogja az Azov ukrán ultranacionalista zászlóalj dicséretét “szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”, amelyet egyébként tilt.

Oroszország a múlt héten a területén blokkolta a hozzáférést a Facebookhoz, mert az korlátozta bizonyos orosz médiumok megjelenését az oldalon. Moszkva más külföldi platformokat is korlátozott. Másfelől több jelentős közösségi médium új korlátozásokat vezetett be, például Európában betiltották az RT és a Szputnyik orosz állami médiumokat.

The post Orosz agresszió: kemény fellépést ígért a Kreml a Metának, ha nem blokkolja az oroszok elleni erőszakra felbujtást appeared first on .

Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: “javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”. “Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt. A finanszírozást az Európai Unió az Európai Békekeretből biztosítja.

Az egy évvel ezelőtt létrehozott 5,6 milliárd eurós összegű, költségvetésen kívüli eszköz célja, hogy az EU fokozottan képes legyen a konfliktusok megelőzésére, a béke megteremtésére és a nemzetközi biztonság megerősítésére azáltal, hogy lehetővé teszi a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében végrehajtott, katonai vagy védelmi vonatkozású operatív intézkedések finanszírozását.

A finanszírozás felhasználásáról egyhangúlag döntenek a tagállamok, de azon kormányoknak, amelyek nem kívánnak háborús országnak fegyvereket szállítani, lehetőségük van “konstruktív tartózkodásra” annak érdekében, hogy ne blokkolják a döntést.

A Külügyek Tanácsa február végén már elfogadott egy 500 millió eurós összegű támogatási csomagot az ukrán fegyveres erők képességeinek és ellenálló képességének a megerősítéséhez Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése, valamint a polgári lakosság védelme érdekében. Ezt az összeget javasolja most Brüsszel egymilliárd euróra emelni.

A támogatás révén különböző felszereléseket és készleteket, többek között – az eddigi legelső alkalommal – halált okozó fegyvereket és felszereléseket finanszíroznak majd az ukrán fegyveres erők számára. Ukrajna konkrétan olyan felszereléseket kért, mint például légvédelmi rendszerek, páncéltörő rakéták, amelyekkel sikeresen megfékezhető az orosz harckocsik előretörése Ukrajnában, valamint csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.

Az eszközöket összehangolt módon Lengyelországba szállítják, amely az ukrán kormánynak nyújtandó katonai segítség központja lett. Innen indulnak a szállítmányok Ukrajna felé. A 27 tagállam viszont megosztott Ukrajna európai uniós csatlakozását illetően. A találkozó zárónyilatkozatában az szerepel, hogy “Ukrajna európai családunkhoz tartozik”, de az esetleges integrációt még távlati perspektívában sem említi meg a dokumentum.

“Késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát előrehaladásában az európai úton. Ukrajna európai családunkhoz tartozik” – írták a tagállami vezetők a tanácskozás első napjának nyilatkozatában. Az Ukrajna uniós csatlakozását támogató országok közül Szlovénia miniszterelnöke, Janez Jansa nyilvánosan is hangot adott csalódottságának.

“(A tagállami vezetők) jelentős többsége olyan erős politikai üzenetért emelt szót, amely szavatolja az uniós csatlakozást, de természetesen nem holnap” – mondta a szlovén kormányfő. Ukrajna a társulási megállapodást már 2014-ben megkötötte az EU-val. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint ezt a megállapodást kell megerősíteni.

“A kapcsolatok szorosabbra fűzésén fogunk dolgozni, például politikai téren” – fogalmazott a brüsszeli politikus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. A tagállami vezetők tárgyaltak az Oroszország elleni újabb szankciókról is. A balti államok és Lengyelország embargót szorgalmaztak az orosz gázszállításokra, amelyektől Németország, Olaszország és Magyarország elzárkózott.

Az állam- és kormányfők azonban megvizsgálták az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra is javaslatot tett, hogy az Európai Unió kötelezze el magát: 2027-re teljesen leválik az orosz fosszilis energiákról, de ebben sem született egyetértés a tagállamok között.

The post Orosz agresszió: Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget appeared first on .

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette ki Putyin, amikor fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

“Természetesen tájékoztatni fogom önt az ukrán viszonylatban kialakult helyzetről, mindenekelőtt arról, hogy hogyan haladnak most a tárgyalások, amelyek most már szinte napi rendszerességgel zajlanak. Történt néhány pozitív fejlemény, amint arról a mi oldalunk tárgyalói tájékoztattak” – mondta.

Az orosz és az ukrán fél között az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én elindított háború kezdete óta eddig három tárgyalási forduló zajlott le Fehéroroszországban, csütörtökön pedig Antalyában találkozott egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, a török diplomácia vezetője, Mevlüt Cavusoglu jelenlétében.

Putyin pénteken egyetértett fehérorosz vendégével abban, hogy Oroszországnak nincs oka mentegetőzni, amiért “különleges hadműveletet” indított “a Donyec-medence védelmében”. Lukasenka azt állította, hogy az ukrán fél amellett, hogy támadást készített elő a Donyec-medence ellen, csapást szándékozott mérni a Fehéroroszország területén tartózkodó orosz és fehérorosz csapatokra is, amelyek – mint mondta – hatalmas veszteségeket szenvedtek volna el, ha nem kezdődött volna meg az orosz támadás. A fehérorosz elnök szerint ezért “nem kell senki előtt sem mentegetőzni”.

Az ukrajnai helyzetet Putyin pénteken megvitatta Sauli Niinistö finn elnökkel is.

The post Orosz agresszió: Putyin szerint pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon appeared first on .

Több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány, azzal az indokkal, hogy az érintett törvényhozók támogatják a délkelet-ukrajnai szakadár térségeket.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti. A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá és üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön.

A külügyi tárca indoklása felidézi, hogy a Duma februárban megszavazta az Ukrajna szuverén területéhez tartozó luhanszki és donyecki térségek függetlenségének elismerését, és felhatalmazást adott orosz haderő állandó állomásoztatására ezeken a területeken. A brit külügyminisztérium szerint az orosz törvényhozás ezzel ürügyet szolgáltatott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.

A háború kezdete óta átlépte az ötszázat azoknak a legbefolyásosabb, komoly vagyonértékkel bíró orosz személyeknek, vállalatoknak és üzleti érdekeltségeknek a száma, amelyekre a brit szankcióintézkedések kiterjednek. Köztük van 18 vezető orosz oligarcha, akinek együttes vagyona meghaladja a 30 milliárd fontot (több mint 13 600 milliárd forint) – áll a brit külügyminisztérium tájékoztatásában.

A brit kormány előző nap egyszerre hét orosz oligarcha, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat. A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztja, megtiltja, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A Chelsea számára a kormány külön egyedi engedélyt adott ki, hogy a klub továbbra is játszhasson mérkőzéseket, és “a futballhoz kötődő egyéb tevékenységeket is végezhessen”.

Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása, amelynek tervét az orosz tulajdonos a múlt héten jelentette be. Brit sajtóelemzések szerint ugyanakkor az eladási folyamat újraindulhat, ha a brit kormány biztosítékokat kap arra, hogy a tranzakcióból származó bevételhez Abramovics nem jut hozzá. A BBC brit közszolgálati médiatársaság pénteki értesülése szerint elérheti a húszat azoknak a hiteles befektetőjelölteknek a száma, akik érdeklődnek a Chelsea megvásárlása iránt.

The post Orosz agresszió: több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

Magyarország légterébe lépésétől végig nyomon követte és ellenőrzés alatt tartotta a magyar légtérvédelem a Zágrábban lezuhant drónt – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM).

A HM közleménye szerint a Magyar Honvédség (MH) légtérvédelmi szolgálata csütörtök éjszaka észlelt egy repülő tárgyat a magyar légtérben, amely a radarképernyőn időnként feltűnt. A repülő eszköz, mint később beigazolódott, egy TU-141 típusú drón volt, amelyet az utóbbi időben az elavultsága miatt elsősorban kiképzési légicélként alkalmaznak. Ilyen eszközzel az ukrán, de korábban az orosz hadsereg is rendelkezett – írták.

A HM kiemelte: a nagy sebességgel közlekedő eszközt már Ukrajna területén is érzékelték. Magyarország légterébe Románia felől, Csengernél lépett be. A drón a Magyarországra történő belépésétől mindvégig nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva távozott az ország légteréből – fogalmazott a közlemény.

Megjegyezték, hogy az éjszakaihoz hasonló esemény pénteken, a déli órákban is történt Magyarország légterében, akkor az észak-keleti országrészben. Tekintettel az előzményekre, a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet nem találtak ott – közölték.

“Az ukrán háborús konfliktus miatt különösen fontos, hogy megfontoltan és higgadtan kezeljük az ilyen eseményeket… Hazánk célja továbbra is az, hogy kimaradjon ebből a háborúból, elkerülje azt, még abban az esetben is, ha ilyen, vagy ehhez hasonló események akár provokatív jelleggel történnek” – közölték.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, az MH parancsnoka felvette a kapcsolatot horvát partnerével és a szomszédos országok képviselőivel. Az eset körülményeit folyamatosan vizsgálják, az információkat egymással megosztják – tették hozzá.

“A Magyar Honvédség továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a légtérben történő eseményeket, garantálva hazánk szuverenitását és a magyar emberek biztonságát” – szögezték le a közleményében a HM. Értesülések szerint a HM provokációtól tart: nem akarja, hogy valamilyen indokolatlan intézkedés miatt Magyarország belekeveredjen a háborúba. Ezért először ellenőriznek és csak indokolt esetben intézkednek, ha a jármű képes fegyver szállítására – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: észlelte és ellenőrzés alatt tartotta a magyar légtérvédelem az Ukrajna felől érkező drónt appeared first on .

Bevezetés           A Nagy Etióp Újjászületés Gátjaként (a továbbiakban: GERD – Grand Ethiopian Renaissance Dam) ismert duzzasztógát 2022.02.20-án megkezdte az energiatermelést. A Nílus vízhozamának jelentős mértékben kitett, földrajzi szempontól Etiópiánál északabbra fekvő államok (Szudán, Etiópia) azonban a projekt 2011-es megindulása óta hevesen tiltakoznak a gát megépítése ellen. Ezen államok vezetői szerint ugyanis Etiópia korábbi nemzetközi jogi megállapodásokat felrúgva önkényesen sajátítja ki a Kék-Níluson a folyó vízhozamának jelentős részét. Mivel a Nílus északi részén lévő víz mintegy 85%-a az etióp magasföld felől lefolyó Kék-Nílusból ered, így mind Egyiptomnak, mind pedig Szudánnak elemi érdeke megakadályozni vagy korlátozni a gát működését.

A GERD projekt háttere

            A gát építésére irányuló eredeti elképzelések már rendkívül régre, egészen az 1960-as évek elejére vezethetők vissza. Bár Hailé Szelasszié, az utolsó etióp császár regnálása idején még reális esélyek voltak egy a Kék-Níluson építendő energiatermelésre, valamint vízraktározásra használható duzzasztógát építésére, az 1974-es Derg (kommunista katonai junta) által elkövetett puccs következményeként kirobbanó véres etióp polgárháború következtében a projekt terve szertefoszlott. Ezt követően még a 15 évig tartó polgárháború 1991-es lezárása után is majdnem két évtized kellett ahhoz, hogy ismét reális esélyei legyenek a kelet-afrikai állam vezetésének a gát megépítésére. 2009-ben az akkori etióp miniszterelnök, Meles Zenawi határozott lépéseket tett a projekt megvalósításának érdekében. 2009 októbere és 2010 augusztusa között a kormány elvégeztette a gát megépítésére kiszemelt terület alapos felmérését. A felmérés eredményeként a projekt kivitelezésének helyszínéül az Etiópia észak-nyugati részén fekvő Benishangul-Gumuz régiót szemelték ki, ahol a tervek szerint a szudáni határtól mindössze 45 km-re kezdték volna meg a munkálatokat.

            Már a munkálatok megkezdésekor előrevetítette a folyó alsó folyásának ellenállását, hogy 1959-ben Szudán és Egyiptom egyezményt kötött a Nílus vizének használásáról és ellenőrzéséről. Ezen szerződés talán legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a Nílus teljes éves átlagos vízhozamát 18,5 (Szudán), illetve 55,5 (Egyiptom) milliárd köbméterben osztották fel egymás között. A szerződéssel kapcsolatos alapvető problémákat az okozza, hogy a szerződő államok Etiópiát kihagyták a megállapodásból, annak ellenére, hogy az ország területéről ered a folyó vízhozamának 80%-a. Etiópia azonban a Nílus felső folyásánál lévő államokkal összefogva 2010 májusától kezdeményezte a Nílus-medencei együttműködési keretmegállapodást, melynek elsődleges célja, hogy a Nílus valamennyi part menti állama között méltányos felhasználást biztosítson.

A projekt kivitelezése

Annak ellenére, hogy a keretmegállapodás Egyiptom és Szudán heves tiltakozását váltotta ki már 2010-ben, Etiópia megkezdte a tervezett építkezés kivitelezését. Ugyan a kormány majdnem közvetlenül az építkezések megkezdéséig titokban tartotta a projekt tervezését, az első benyújtott tervezet már 2010. novemberében megérkezett. Ezt követően a kormány 2011. március 31-én, egy nappal a projekt nyilvánosságra hozatala után, versenytárgyalás nélkül 4,8 milliárd dolláros szerződést kötött az olasz Salini Impregilo céggel, és 2011. április 2-án Meles Zenawi miniszterelnök letette a gát alapkövét.

A gátat eredetileg “X projektnek“, majd az olasz céggel való építési szerződés megkötését követően Millenniumi gátnak nevezték át. Végül 2011. április 15-én a Minisztertanács átnevezte Nagy Etiópiai Reneszánsz Gátra. Ugyan az eredeti tervek szerint a gát által működtetetett erőmű mintegy 5250 MW-os teljesítményével összesen évi 15 128 GWh áramtermeléssel kecsegtetett, az építkezés során a projektet többször felülvizsgálták. A felülvizsgálatok során folyamatosan növelték a beépítendő erőműegységek számát, mely által az összteljesítményt, s így a megtermelt elektromos energia mennyiségét szerették volna növelni. Ezek az átépítések sokszor jelentős többletmunkákat jelentettek, ugyanis a tervezőknek számos ponton újra kellett tervezni a munkálatokat, valamint a szükséges források mennyiségét is. Ennek fényében nem meglepő, hogy az eredeti tervek szerint 2017 júliusában befejezendő gát átadására csak mintegy három évvel később, 2020. július 30-án került sor. Bár 2019 őszére a munkálatok mintegy 70%-a készen állt, az építmény üzembe helyezését egyre jobban ellenző szudáni és egyiptomi kormányok rábírták Abiy Ahmed etióp elnököt arra, hogy az elkészült víztározó első feltöltési megkezdését pár héttel halasszák el. A nyári aszályos időszakban Szudán és Egyiptom komoly félelmei a víztározó feltöltéséből eredő vízhiányból erőszakos válasszal fenyegettek, éppen ezért is törekedett az etióp elnök arra, hogy a lehető leginkább kompromisszumkész legyen a két északi állammal.

A gát Szudánra és Egyiptomra gyakorolt hatása

Ahhoz, hogy a folyó alsó folyásánál fekvő országok a projekt iránti, annak kezdetétől meglévő ellenérzéseit megértsük érdemes figyelmet szentelni a GERD ezen államokra gyakorolt hatásaira. A hatások tényleges mivoltát illetően eddig csupán találgatni tudunk, mivel csak a közelmúltban kezdődött meg a gát működése. Látható ugyanakkor az is, hogy a folyási irány szerint lejjebb fekvő országok előzetes jelentései a félelmeik miatt (csökkenő vízhozam, Egyiptom Asszuáni Nagygátjának jelentőségvesztése) jelentősen eltérnek az etióp- valamint egyéb nemzetközi kutatócsoportok által készített előzetes jelentésektől. Mint megannyi más érdekütközés esetében, itt is a kooperáció segíthet a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni Szudán és Egyiptom vízveszteségből akadó esetleges gazdasági- és társadalmi érdeksérelmét. Egyes tanulmányok szerint a GERD tározóinak feltöltési fázisában az egyes „feljebb” érzékelhető hatásokat elsősorban olyan tényezők befolyásolják, mint az Egyiptom déli részén található Asszuáni Magasgát tározójának aktuális magassága, a feltöltési fázis során az Etióp- magasföldön lehulló csapadék mennyisége, valamint a három ország közötti tárgyalások sikeressége.

Mivel a tározó mintegy 74 km3-es térfogata lényegesen több, mint a Kék-Nílus átlagos éves vízhozama (49 km3) az egyiptomi-szudáni határon, ezért a tározó több évig tartó, fázisokra osztott feltöltése során mindvégig szükségeltetik az érintett országok egymás iránti kölcsönös bizalma és folyamatos együttműködésük. Kérdéses, hogy a feltöltési folyamat során az egyeztetések és az együttműködés mennyire lesz elég a Szudánt, de főképpen Egyiptomot érintő vízhiány ellensúlyozására. Előzetes hatásvizsgálatok szerint Egyiptomban mintegy kétmillió gazdát fog érinteni a feltöltési folyamat miatti alacsony vízhozam. Az, hogy ez a réteg mennyire lesz kitéve a kellemetlen változásoknak, nagyban függ a GERD töltési fázisának ütemezésétől, csakúgy, mint az Asszuáni Magasgát tárolási mennyiségétől. A mezőgazdasági hatások mellett energetikai problémákat is okoz a feltöltés. Egyes egyiptomi kritikák szerint a vízerőművek csökkenő teljesítménye miatt már az eddigi feltöltési fázisok során mintegy 25-40%-kal befolyásolta negatívan a projekt Egyiptom vízenergiával termelt elektromos energiájának mennyiségét. Ugyanakkor 2010-ben a vízenergia az egyiptomi teljes villamosenergia-termelés kevesebb, mint 12%-át adta, így a víz mozgásienergiáját kihasználó energiatermelés 25%-os átmeneti csökkenése az egyiptomi villamosenergia-termelés csupán kevesebb, mint 3%-os csökkenését jelenti.

Ami Szudánt illeti, az alacsonyabb vízhozammal járó problémákon túl pozitív hatásai is lehetnek a gát működésének. Mivel a GERD jelentős mennyiségű iszapot tart vissza, közvetve hozzájárulhat az északabbra fekvő szudáni gátak (Roseires-gát, a Sennar-gát és a Merowe-gát) anyagromlásának megakadályozásához, ezáltal potenciális élettartamuk növeléséhez. Mindemellett az etióp gát nagy segítség lehet Khartúm számára az árvízvédelem területén, ugyanis csökkentheti a Roseires-gát ad-Damazi-i tározóját körülvevő síkságok szezonális áradásait.

Összességében azonban a szudáni fél részéről is nagyfokú ellenérzések figyelhetőek meg az éppen megvalósult etióp projekttel kapcsolatosan. Nem meglepő, hogy Khartúm Kairóval összefogva már a GERD projekt kezdetétől fogva megtesz mindent a bilaterális-, multilaterális-, vagy akár nemzetközi fórumokon a Kék-Níluson való vízhozam lehető legmagasabb szinten tartásáért.

A GERD projekttel kapcsolatos diplomáciai viták és egyeztetések

Nem sokkal az építkezés megindítása után a három résztvevő ország egyetértett abban, hogy a már említett aggályok eloszlatása és orvoslása érdekében szükség van egy Nemzetközi Szakértői Testület alakítására. A felálló 10 tagú testület a következőképpen állt össze: 2-2-2 fő a három érintett országból, valamint 4 egyéb nemzetiségű, független szakember a vízgazdálkodás és hidrológiai modellezés-, a gátépítés-, a gazdasági és társadalmi hatások-, valamint a környezetvédelmi szempontok területéről. [1]Ugyan számos alkalommal ült össze a testület az egyes szakmai kérdésekkel kapcsolatos viták rendezése, valamint a kompromisszum keresése végett, az egyes szakterületeken (környezetvédelem) végzett hatásvizsgálatokon túlmutató teljes jelentés csak 2013-ban készült el. A szakértők azonban hamarabb megegyezésre jutottak, mint az állami döntéshozók, akik számos alkalommal a saját álláspontjukat kihangsúlyozva a jelentés felülvizsgálatát követelték.

2013 júniusában diplomáciai krízis bontakozott ki Egyiptom és Etiópia között, amikor kiszivárogtak az akkori egyiptomi elnök, Mohamed Morszi tanácskozási ülésén elhangzott javaslatok. A Nemzetközi Szakértői Testület jelentését túlságosan részrehajlónak ítélve (Etiópia részére) egyes egyiptomi kormányzati döntéshozók az épülő gát lerombolásának lehetőségeit latolgatták. A botrányos tanácskozás témája ismertté vált Etiópiában, az etióp kormány rögtön magyarázatot követelt Egyiptom Addisz Abeba-i nagykövetétől. Ezt követően az egyiptomi diplomácia a hibát orvoslandó egy hivatalos nyilatkozatban békülékenyebb hangot ütött meg. Ezen nyilatkozatban az észak-afrikai állam a „jószomszédi viszonyt, a kölcsönös tiszteletet és a közös érdekek követését szorgalmazta anélkül, hogy bármelyik fél ártana a másiknak”.

A gát körül kialakult államközi nézeteltérések azonban ezzel még nem oldódtak meg, ugyanis Egyiptom érdekeinek érvényesítését nem érzékelte, így 2014 januárjában kilépett a tárgyalási folyamatból. Kairó ezen is túltéve diplomáciai „hadjáratot” indított, mellyel célja volt, hogy az Afrikai Unió egyes tagállamainak politikai vezetését meggyőzze arról, hogy ítéljék el Etiópia gátépítési tervét. 2014 áprilisában Etiópia miniszterelnöke, Haile Mariam Desalegne újabb, a gátról szóló tárgyalásokra hívta meg Egyiptomot és Szudánt, mire Nabil Fahmi, egyiptomi miniszterelnök májusában közölte, hogy Egyiptom ismételten tárgyalni kész. Az Abdel Fattah al-Sisi vezette egyiptomi kormány azonban csak úgy egyezett a tárgyalások újrakezdésébe, amennyiben azok külföldi szakértők nélkül zajlanak. A meginduló tárgyalási folyamat eredményeképp 2015. március 23-án Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök, Hailemariam Desalegn etióp miniszterelnök, valamint Omar al-Bashir szudáni elnök Khartúmban aláírta az úgy nevezett „Elvek nyilatkozatát”. A dokumentum döntő jelentőséggel bírt Etiópiának gátépítési projektje szempontjából. A lefektetett 10 alapelv értelmében ugyanis Egyiptom és Szudán is lemondtak a korábbi szerződések által meghatározott részarányukról a folyó vízének felhasználását illetően. Bár később Egyiptom, valamint Szudán is jogalkotási szempontból hibásnak titulálta a jogi dokumentumot, az „Elvek nyilatkozata” nemzetközi szempontból legitimálta az etióp projektet. Az utólagos egyiptomi és szudáni „reklamációt” követően 2015 decemberében az említett három állam külügyminiszterei szignójukkal látták el a khartúmi okmányt, melynek értelmében megerősítették az „Elvek nyilatkozatának” keretében tető alá hozott megállapodásokat, valamint megbíztak egy francia szakértői csoportot, hogy független tanácsadó csoportként készítsenek technikai- és szakmai véleményezőtanulmányokat a már folyamatban lévő projekthez. Feltételezhetnénk, hogy a gáttal kapcsolatos nézeteltérések a Khartúmban tető alá hozott megállapodásokkal végleg rendeződtek. 2017 májusában azonban a szakértői csoport által kiadott tanulmány következtében vita robbant ki a két legvehemensebbnek tekinthető fél, a szudáni és az egyiptomi között. A felek ütköző álláspontja miatt ismételten kudarcba fulladtak a tárgyalások, melyeket csak a 2019. novemberétől közvetítőként beavatkozó Amerikai Egyesült Államok tudott ismételten „mederbe terelni”. Érthető tehát, hogy az amerikai fél egyik fő motivációja a kompromisszumos megoldás minél elébb való megtalálása, valamint egy ezt tartalmazó egyezmény felekkel történő aláírattatása. Mindazonáltal az USA által a három vitás fél számára előkészített, Washingtonban aláírandó háromoldalú megállapodásból 2020. februárjában váratlanul kilépett arra hivatkozva, hogy nem állt rendelkezésére elegendő idő a helyi politikai erőkkel és érdekelt felekkel a megállapodás megvitatásához.[2] Több mint valószínű, hogy ez csupán egy ürügy volt és a visszalépés valódi okai a parlamentben való egyet nem értés (az USA javaslatát túlságosan Egyiptom-pártinak ítélték meg), valamint a közelgő 2020-as választások miatti belpolitikai elővigyázatosság voltak. A GERD projekt ügyében zajló tárgyalási folyamat ismételten kudarcba fulladt és 2020 második felében nyilatkozatok formájában többször is heves kirohanást intéztek egymás ellen a vitás felek.

2020 szeptemberében az Egyesült Államok felfüggesztette az Etiópiának nyújtott gazdasági támogatásának egy részét, mivel megítélése szerint nem történt megfelelő előrelépés a Szudánnal és Egyiptommal történő tárgyalásokban. Bár ez nem rendítette meg Etiópiát, a 2020 novemberében kirobbanó etióp polgárháború már komolyan veszélybe sodorta a nagyszabású projekt kivitelezését. Egyiptom és Szudán érdeke a kialakult helyzetben egyértelműen a fegyveres konfliktus minél hosszabbra való nyújtása volt. Ennek érdekében (a kezdetben legalábbis mindenképpen) gyengébb tigré felkelőket támogatták. A háború azonban nem tudta teljesen leállítani az feltöltési folyamatot és nem tett kárt a gátban sem, így 2022. február végére a GERD megkezdte az energiatermelést.

Konklúzió – Bizonytalanságok

A Nagy Etióp Újjászületés Gátjának jövőbeni működése és hosszútávon való megtérülése számos tényező miatt bizonytalan. Amellett, hogy Etiópiának az északi szomszédokkal még mindig nem sikerült rendezni a Nílus vízhasználatából fakadó jogi vitákat, komoly kockázatot jelenthet a gát jelentette energia exportálásból várhatóan befolyó bevételekre a Kelet-afrikai országban meglévő, és egyre inkább érvényesülő kínai gazdasági jelenlét. Csak magában a GERD projektben az erőmű turbináinak és egyéb elektromos felszereléseinek finanszírozására mintegy 1 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott a kínai Export-Import (Exim) Bank. A Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között kirobbanó globális kereskedelmi-gazdasági vetélkedésben mindkét fél számára rendkívül fontos jelentőséggel bírhat a térségben való befolyásszerzés, mivel a nemzetközi vízikereskedelmi útvonalak szempontjából rendkívüli fontossággal bír a térség (például a Vörös-tengerhez és az Ádeni-öbölhöz is kapcsolódik). Mindazonáltal nem várhatjuk a két „óriástól”, hogy megoldja a vitában álló afrikai országok problémáját. Ebben a vitás feleket véleményem szerint az őket ezer szállal egymáshoz fűző interdependencián alapuló viszonyok felismerése, valamint a kompromisszumkészség és józan belátás segítheti a jövőben.

Írta: Kovács Tibor Benedek

Egyéb felhasznált források:

1. Hijazi, Ali: The GERD Conflict: Challenges to Egypt’s Water Security, Social Sciences University of Ankara, Ankara, 2020.
2. Tadese, Jiregna: The Grand Ethiopian Renaissance Dam (GERD): Diplomatic War Between Ethiopia and Egypt, Berlin, University of Applied Sciences, 2020.
3. Kamara, Ahmed; Ahmed, Mohamed; Benavides, Arturo: Environmental and Economic Impacts of the Grand Ethiopian Renaissance Dam in Africa, 2022. 01.20.
4. East Africa seeks more Nile water from Egypt, 14. 05. 2010. http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/8682387.stm (Letöltés dátuma: 2022.02.27.)
5. Joint Statement of Egypt, Ethiopia, Sudan, the United States And the World Bank, 31. 01. 2020. https://home.treasury.gov/news/press-releases/sm891 (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)
6. El Tawil, Noha: Declaration of Principles on Renaissance Dam is ‘exclusive agreement’ binding Egypt, Ethiopia, Sudan together: intl. law expert, 23. 06. 2020. https://www.egypttoday.com/Article/1/88909/Declaration-of-Principles-on-Renaissance-Dam-is-exclusive-agreement-binding (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)
7. Wheeler, Kevin G.; Jeuland, Marc; Hall, Jim W.; Zagona, Edith; Whittington, Dale: Understanding and managing new risks on the Nile with the Grand Ethiopian Renaissance Dam, Nature Communications. Nature Communications Volume 11 Article (1), 2020. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7567800/ (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)

Képi források: Pinterest

1. https://hu.pinterest.com/pin/35114072085584396/ (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)
2. https://hu.pinterest.com/pin/736901557772963325/ (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)
3. https://hu.pinterest.com/pin/479211216608226616/ (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)
4. https://hu.pinterest.com/pin/625648573217145446/ (Letöltés dátuma: 2022. 02. 28.)

[1] International Panel of Experts on Renaissance Dam – The International Panel of Experts which commenced its activity officially on Tuesday, 15 May 2012, consists of 10-members. Six of the experts are from Ethiopia, Egypt and Sudan while the rest four are international experts.

[2] Hijazi, Ali: The GERD Conflict: Challenges to Egypt’s Water Security, „In February 2020 when Ethiopia announced its withdrawal from the tripartite agreement, which it was scheduled to sign in Washington”

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Vita a Nílus vizének felhasználásáról – A Nagy Etióp Újjászületés Gátjának története bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.