Biztonságpolitika

Hadera városközpontjában, a központi buszpályaudvarnál, két merénylő automata fegyverekkel tüzet nyitott az ott tartózkodó rendőrökre és civilekre. A közelben lévő határőr katonák meghallották a lövéseket, a helyszínre siettek, és agyonlőtték a támadókat. Hét sérültet a közeli Hillel Kórházba szállítottak. Közülük ketten súlyosan megsebesültek, hárman közepesen, ketten pedig könnyebben sérültek meg a rádiónak nyilatkozó orvos szerint.

“Ez egy nagyon súlyos incidens. (…) Két eszméletlen ember is volt a terepen életjelek nélkül, náluk, sajnos, csak a halál beálltát tudtuk megállapítani” – nyilatkozta egy mentős a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek. A merénylők az észak izraeli Umm al-Fahem nevű városból autón érkeztek Haderára, arab nemzetiségű izraeli állampolgárok. A Hamász és az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezetek üdvözölték az iszlám böjti hónap, a ramadán előtt egy héttel elkövetett merényletet.

Múlt héten Dél-Izraelben Beér-Seván történt hasonló, akkor négy emberéletet kioltó merénylet, melyet egy, a Negev-sivatagban élő, szintén arab nemzetiségű izraeli állampolgár hajtott végre.

The post Két terrorista agyonlőtt két embert Izraelben, hetet megsebesített appeared first on .

A lap szerint Németország a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre. A rendszer nagyjából kétmilliárd euróba kerülhet és 2025-re telepíthetik.

“Jobban meg kell védenünk magunkat az Oroszországból érkező fenyegetéssel szemben, és ehhez gyorsan szükségünk van egy egész Németországra kiterjedő rakétavédelmi pajzsra” – mondta a Bild am Sonntagnak Andreas Schwarz, a szövetségi parlament költségvetési bizottságának védelmi költségvetésre szakosodott tagja, hozzátéve, hogy a Nyíl-3 “jó megoldás” lenne.

Olaf Scholz kancellár és Eberhard Zorn, a hadsereg (Bundeswehr) főfelügyelője szerdán kezdte meg a részletes egyeztetéseket arról, hogy konkrétan miként kellene felhasználni a védelmi képességek fejlesztésére szánt 100 milliárd eurós (37 300 milliárd forint) külön alapot. A Nyíl-3 rendszer beszerzésének lehetőségéről is tárgyaltak – írta a Bild am Sonntag.

Az ügyben a Bundestag vezető védelmi szakpolitikusai is tájékozódnak egy vasárnaptól csütörtökig tartó izraeli látogatáson. A küldöttség tagjai között van a védelmi bizottság elnöke, Agnes Strack-Zimmermann is. A politikus a Welt hírtelevíziónak vasárnap azt mondta, hogy a “fenyegetettségi helyzetre” és az orosz hadseregben használt fegyverrendszerekre tekintettel, a német kormánynak is meg kell vizsgálnia egy rakétavédelmi rendszer beszerzésének kérdését. Hozzátette, hogy többféle lehetőség is van.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás első napjaiban határozta el, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Arról is döntöttek, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító hagyományos német álláspontot megváltoztatva, mégis küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

A Kremlt aggasztják Biden Putyinra tett megjegyzései
Joe Biden amerikai elnök szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban “mészárosnak” nevezte Putyint, aki szerinte “nem maradhat hatalmon”. Az amerikai elnök erkölcstelen háborút folytató “gyilkos diktátornak”, “gonosztevőnek” és “háborús bűnösnek” is nevezte Putyint. A Kremlt aggodalommal töltik el Biden  újabb, Putyinra tett megjegyzései és továbbra is élénk figyelemmel kíséri a tengerentúli vezető kijelentéseit – nyilatkozott hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak Moszkvában.

The post Orosz agresszió: izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik Németországban appeared first on .

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerint az irodák bezárása már folyamatban van. Hétfői tájékoztatásában a bank hangsúlyozza, hogy erőteljesen elítéli az ukrajnai háborút, és a moszkvai, valamint a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Fehéroroszország segítséget nyújt.

Az EBRD közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, a már összeállított egy támogatási csomagot kétmilliárd euró értékben Ukrajnának és a háború által érintett más országoknak. Ezt a programot az EBRD két hete hirdette meg.

Az igénybe vehető támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelemfinanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, sürgősségi likviditásfinanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.

Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.

Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó települési helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelemfinanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is. Az EBRD a minap bejelentette azt is, hogy a kormányzótestület jóváhagyása esetén határidő megjelölése nélkül felfüggeszti Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését a bank finanszírozási forrásaihoz és szakértői tevékenységéhez.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták az igazgatóságnak, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban. Ezt a döntést teszi hivatalossá – és terjeszti ki Fehéroroszországra is – az EBRD igazgatótanácsának kezdeményezése az oroszországi és a fehéroroszországi finanszírozások felfüggesztésére.

Több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál
Több mint tízezer hektár erdő áll lángokban a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zónában a térségben zajló harci cselekmények miatt – közölte Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Az ombudsman közölte, hogy 31 tűzesetet jegyeztek fel. “A tüzek megfékezése és oltása lehetetlen, mivel az orosz csapatok elfoglalták a tiltott zónát. Az égés következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat” – fogalmazott. A tisztségviselő kiemelte, hogy a szeles és száraz időjárás miatt nő a tüzek intenzitása és területe. “A lángok a csernobili zóna területén található kiégett nukleáris fűtőelemek és nukleáris hulladékok tárolására szolgáló létesítményeket is elérhetik” – figyelmeztetett. A biztos ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó felszereléseket Ukrajnába. “A katasztrofális következmények csak a terület orosz megszállásának azonnali megszüntetésével előzhetők meg. Ezért felszólítom a nemzetközi emberi jogi szervezeteket, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozására az Ukrajna elleni katonai agresszió leállítása és az magas kockázatú zónák felszabadulása érdekében” – tette hozzá az ombudsman.

The post Orosz agresszió: az EBRD bezárja moszkvai és minszki irodáit appeared first on .

Az Észak-kaukázusi Szövetségi Körzet (Северо-Кавказский федеральный округ) hét szubjektumot foglal magába:

1. Csecsenföld
2. Dagesztán
3. Észak-Oszétia
4. Ingusföld
5. Kabard-és Balkárföld
6. Karacsáj- és Cserkeszföld
7. Sztavropoli határterület

A szövetségi körzet 170,4 ezer négyzetkilométernyi területet foglal magába, mely az Oroszországi Föderáció 1%-át teszi ki. A legfrissebb demográfiai adatok alapján a területen közel 10 millió ember él, tehát a föderáció népességének közel 7%-a. Az észak-kaukázusi térségben olyan népekkel találkozunk, mint az adigék, kabardok, balkárok, karacsájok, ingusok, avarok, kumikok, kalmükök, nogájok, oszétok.[i] Etnikai szempontból egy rendkívül színes és többségében muszlim lakosságú körzetről beszélhetünk.[ii]

Az Észak-Kaukázus legnagyobb őslakos népe a csecsen, akiknek önelnevezése a „nohcsij”. A csecsen nyelv a kaukázusi nyelvek közé sorolható. Vallásuk a szunnita muszlim, ami a 18. században vált meghatározóvá. Történelmük során több birodalom kereszttüzébe kerültek, így a 16-17. században az Oszmán Birodalom, majd Irán célvonalába.[iii] Az Orosz Birodalom a 19. század elején déli irányba kezdett terjeszkedni. Ezt követően 1829-ben jött létre az Észak-kaukázusi Imamátus, melynek pacifikálása hosszú évtizedekig tartott az orosz hatalom számára. A korszak emblematikus alakja Samil imám, aki 1834-1859 között vezette a csecsen felkelést az orosz cári csapatok ellen. Az előbb megnevezett imámot a mai napig nemzeti kultusz övezi. Végül 1864-ben az Orosz Birodalomhoz csatolták a csecsen területeket az Alekszej Petrovics Jermolov tábornok által vezetett erők. [iv]

1922-ben hozták létre a Csecsen Autonóm Körzetet a Hegyi Autonóm Szocialista Köztársaságon belül. Ezt követően 1934-ben a csecsen területet egyesítették az ingus autonóm területekkel és létrejött a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. A második világháború során, 1944-ben a csecsen népet kollektíve a németekkel való kollaborációval vádolták, aminek eredményeként az egész lakosságot (kb. fél millió főt) deportálták Kazahsztánba és Kirgíziába. A hruscsovi olvadás időszakában, 1957-ben térhettek vissza hazájukba. A szovjethatalom konszolidációja hosszú időt vett igénybe, hiszen a társadalomban fennmaradtak az általuk gyakorolt tradicionális-patriarchális elemek, mint a vérbosszú, a saría, az idősek feltétlen tisztelete és az erős vallásosság.[v]

A peresztrojka és glasznoszty időszakában nemzeti mozgalmak alakultak ki a függetlenség érdekében. Ezt követően 1991-ben Dzsohar Dudajev vezetésével kikiáltották függetlenségüket, és létrejött a Csecsen Köztársaság. A volt autonóm köztársaság másik része (Ingusföld) az Oroszországi Föderáció tagköztársasága lett, míg 1993-ban a csecsen vezetés ezzel ellentétesen a függetlenség mellett döntött. Ezután kezdődött meg az első csecsen háború (1994-1996), melynek lezártával Csecsenföld autonómiát kapott, de instabilitás jellemezte a köztársaságot. A források szerint a bűnözés és korrupció egyre többször jelent meg. A helyzet hozzájárult a társadalomban a radikális iszlám terjedéséhez és a terrorcselekmények számának növekedéséhez. Ennek következtében kezdetét vette a második csecsen háború (1999-2000). Ebben a háborúban már a szeparatista törekvések mellett a radikális iszlám is dominált és több terrorista akció vette kezdetét. Az első és második csecsen háború külön elemzés tárgyát képezhetné, így csak a legfontosabb, a cikk logikai szempontjából szükséges elemek kerülnek említésre. A második háború lezárását követően vette kezdetét a Vlagyimir Putyin által meghirdetett terrorizmus elleni harc a térségben, mely a 2010-es évekig tartott és sor került a csecsen hadurak likvidálására. A meghirdetett terrorizmus elleni harc a Nemzet és Biztonság egyik vonatkozó tanulmánya szerint hivatalosan 2009. április 16-án ért véget.[vi]

A Kaukázusi Emirátus nevű terrorszervezetet az Észak-Kaukázus ISIS-eként is szokták emlegetni a témában megjelent szakirodalomban. A terrorszervezet létrejötte és ideológiája összefüggésben áll a korábban bemutatott 19. századi orosz hódító tevékenységgel, mely során a függetlenségi harc állt a középpontban. Fontos kiemelni, hogy a 18. század során a térségben egy sajátos törzsi iszlám honosodott meg. Ennek értelmében az iszlám hitelemeket saját vallási tanaikhoz és hiedelmeikhez igazítva vették át, így az Észak-Kaukázusban gazvatnak nevezett dzsihád is más értelmezést nyert.[vii]

Az iszlám fundamentalizmus a 80-as évek második felében, majd a 90-es években rohamosan terjedni kezdett, központja Dagesztán és Csecsenföld lett. Ez az irányzat népszerűvé vált a fiatalok körében, akik a saría törvénykezésen nyugvó, Észak-Kaukázusra kiterjedő muszlim állam megvalósítására törekedtek. Mi lehetett ennek az oka? Hozzájárult a régióban lévő magas munkanélküliségi ráta, korrupció, a gazdasági hatalomért folyó harc a klánok között, a jövedelemelosztás és a szövetségi költségvetésből való részesedés közötti ellentét is, tehát kijelenthető, hogy a gazdasági és szociális nehézségek okán fordulnak a fiatalok a radikális eszmékhez.[viii] Fontos kiemelni, hogy elsősorban azokról a fiatalokról beszélhetünk, akik átélték az első és második csecsen háború borzalmait és akár egész családjukat elvesztették közben. A szociális és gazdasági problémák mellett hangsúlyozásra kerül az emberi jogok tiszteletben nem tartása és az orosz hatóságok és fegyveres erők kegyetlen fellépése.[ix]

A 90-es évek eseményeinek és a szervezet létrejöttének megértéséhez fontos kiemelni, hogy az iszlám vallás és az állami politika a korábban említett Dudajev elnöksége idején kezdett egybefonódni. Miután 1996-ban Dudajevet az orosz titkosszolgálat sikeresen likvidálta, Zeliman Janderbijev vette át a hatalmat. Őt követte 1997-ben Aszlan Maszhadov, akinek elnöksége idején a szociális és gazdasági problémák súlyosbodtak. A hatalmat a tejpek és szervezett bűnözői csoportok gyakorolták. Ekkor vette kezdetét a „harc” Samil Baszajev hadúr és Aszlan Maszhadov között. Baszajev a második háború során, – mely a dagesztáni betöréssel vette kezdetét Ibn Hattab vezetésével és 1999 nyarán kikiáltották a Dagesztáni Iszlám Államot – taktikai eszközként használta a radikális iszlámot, elnöksége idején alkotmányi szintre emelte az iszlám vallást és bevezetésre került a saría alapú törvénykezés. A Samil Baszajev tevékenysége idején végrehajtott terrorcselekmények között találhatjuk a 2002. október 23.-i Dubrovka Színház elleni támadást, a 2004-es moszkvai metró robbantást, illetve az orosz 9/11-ként emlegetett beszláni, általános iskolai túszdrámát is. [x]

Baszajev vezetésével a csecsen szeparatista mozgalom a regionális dzsihád eszméje felé kezdett fordulni, így jött létre 2005-ben a Kaukázusi Front Abdul Halim Szudajev vezetésével. Ennek egyik oka volt, hogy Baszajev likvidálása után és a 2004. szeptember 1-én zajló „beszláni túszdrámát” követően a kaukázusi terrorizmus változáson esett át. Ezt követően megfogalmazódott, hogy a kormányzati és katonai létesítmények ellen kell elkövetni a támadásokat.[xi]

Így jött létre 2007-ben a Kaukázusi Emirátus nevű szervezet, melyet Doku Hamatovics Umarov alapított. Ez egy ernyőszervezet, mely másik 5 szervezetet foglal magába, ezáltal vilajetekre tagozódik, melyeknek élén emírek állnak. Az általuk megfogalmazott dzsihád célja az iszlám állam kikiáltása az Észak-Kaukázusban, így egyfajta pánkaukázusi eszméről beszélhetünk. A terrorszervezet Doku Umarov alapítása óta a szunnita szalafita irányzat elveit követi és további célja az al-Kaida globális dzsihádjához való csatlakozás volt, melyet 2009-ben meg is tettek. Emellett hosszabb időre visszanyúlóan jelentős kapcsolatokat tartottak fent az al-Kaidával és a Talibánnal. [xii]

Mint korábban említésre került, a ’90-es évek és a 2000-es évek korai éveinek célpontjaival ellentétben a kormányzati és katonai létesítmények elleni támadásokat hangsúlyozta a szervezet vezetője. Ezt 2011-ben kiegészítették azzal, hogy a gazvat során az akciókat orosz belügyi és katonai szervezetek ellen hajtsák végre.  A Kaukázusi Emirátus ezen időszakában hajtották végre például a Nyevszkij Expressz elleni támadást (2009. november 27.), moszkvai metró támadását (2010. március 29.) és Domogyedovo repülőtér elleni támadást (2011. január 24.).[xiii]

Elmondható, hogy még Doku Umarov vezetősége idején (2007-2013) szakadás történt a szervezeten belül, ugyanis több emír esküt tett az ISIS-nek, és a szíriai polgárháború kirobbanásával több radikális eszmét valló személy hagyta el a térséget és távozott Irakba és Szíriába (kb. 5000 fő). 2015-ben felmerült a szervezet feloszlatásának gondolata, aminek hátterében a nemzetközi finanszírozása csökkenése állt, továbbá a régió csoportjai közül többen hűséget nyilvánítottak az Iszlám Államnak. A Kaukázusi Emirátust az ISIS egyik helyi ágazata „cserélte le” Wilayat al-Qawqaz” néven. Elmondható, hogy a 2016 után elkövetett támadásokért az ISIS vállalta a felelősséget. A szakirodalom kitér arra, hogy az Emirátus modellje az ISIS számára is inspiráció volt. Egy 2021-ben íródott tanulmány szerint jelenleg 400-1500 főre tehető a harcosok száma és működésük a csecsenföldi hegyvidékre korlátozódik.[xiv]

A terrorizmusra adott válaszreakció már az első csecsen háború során zajló túszdrámák után jelentkezett. Egy 1998-ban kiadott jogszabály fogalomtisztázó jellege mellett kilátásba helyezett olyan intézkedéseket, melyekben a kollektív büntetésről és különböző szűrőtáborok létesítéséről rendelkezett. A 2000-ben elfogadott kül-és biztonságpolitikai dokumentumok sora veszélyforrásként tekinti a terrorizmusra. A terrorizmus finanszírozása elleni harcról szóló törvényt 2002 nyarán hirdették ki. A stabilitás megteremtéséhez szükséges másik elem a Kremlhez lojális vezető kinevezését és a magas pénzbeli támogatást foglalja magába. A Kreml és Csecsenföld között egy kliens-patrónus viszony figyelhető meg, melyben a „stabil instabilitás” jelenik meg.[xv]A nemzetközi terrorizmus elleni harc során az észak-kaukázusi szervezet tevékenységére válaszreakcióként 2006. február 15-én létrehozták a Nemzeti Antiterrorista Bizottságot. A rendelkezésre álló forrás szerint a Bizottság célja, hogy „koordinálja a terrorizmus ellenes tevékenységgel foglalkozó szervezetek munkáját, kapcsolatot tartson fenn a külföldi társszervezetekkel”. A fő szerepet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat kapta és helyi operatív törzseket hoztak létre. A Nemzeti Antiterrorista Bizottság külön Észak-Kaukázusi Szövetségi körzet elnöki követtel rendelkezik. Több nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó szervezet elítélte bizonyos esetben munkájukat.[xvi] A 2014-es Szocsi Olimpa elhalasztása is felmerült a Kaukázusi Emirátus tevékenysége miatt. Az emír felszólította a modzsáhedekett, hogy „az őseik csontjai felett rendezendő olimpiát minden-Allah által adott-eszközzel akadályozzák meg…,és mindent tegyenek meg azért, hogy meghiúsítsák ezt az őseik csontjain való sátáni táncikálást..” A Kreml válaszreakcióként egy 2013-as augusztusi rendeletben a biztonság szavatolhatósága érdekében kijelentette, hogy blokád alá vonja Szocsi városát 2014. január 7-étől március 21-ig. Ennek értelmében szigorította a ki- és belépést, tiltott zónákat hozott létre, a külföldiek iratainak szigorú ellenőrzését helyezte kilátásba, szabályozza a fegyvertartást és a nemzetbiztonsági szervek hatáskörének erősítését hangsúlyozta.[xvii] A nyilvánosságra hozott terrorizmus elleni hadműveletek adataiban évről évre csökken a likvidált személyek és szervezek száma, akik kapcsolatba hozhatók a radikális megmozdulásokkal. Az orosz biztonsági erőknek fontos azon változásokra figyelniük, melyek az Irakból és Szíriából visszatérő dzsihadista harcosokkal járhatnak.[xviii]

A cikkben bemutatásra került az Észak-kaukázusi Szövetségi Köztársaság és az ott élő népek. Megismerhettük a Kaukázusi Emirátus történetét, melynek létrejötte és ideológiai iránya a 19. század nyúlik vissza, valamint szoros összefüggésben áll a 90-es években zajló első és második csecsen háborúval. A cikk során bemutatásra került a „gazvat”, azaz az észak-kaukázusi dzsihád, melynek jellege összefügg a kaukázusi népek által elszenvedett sérelmekkel és szenvedéssel. Az eltérő jelleget példázza, hogy alapvetően egy nemzetiségi indíttatású dzsihádról beszélhetünk, mely az oroszok és „kiszolgálóik” ellen irányul, továbbá megismerhettük az ISIS és a Kaukázusi Emirátus közötti kapcsolatot is.

Írta: Ignáth Dorina

Kiemelt kép forrása: flickr.com

[i]Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei. Adattár. Russica Pannonicana, 2011. 154-182.

[ii]Kiss Annamária: A radikális iszlám észak-kaukázusi terjedése, mint orosz biztonsági kihívás. Külügyi Szemle. 2013.(ősz). 77.

[iii]Uo. 164-165.

[iv]Lars Karl: Egy meg-és kitalált lázadó. Samil imám este az Orosz Birodalommal és a Szovjetunióval, 1859-1953. Világtörténet, 2014. 3. 483-484.

[v]Gyóni Gábor, 2011: 164-165.

[vi]Kiss Adrienn: Konfliktusok és önrendelkezés a Kaukázusban. Hadtudományos, 2016. 26. évfolyam.130-131.

Likvidálások menetéről bővebben lásd: Kiss Annamária, 2013: 82.

[vii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: Kaukázusi Emirátus (Imarat Kavkaz). Az Észak-Kaukázus ISIS-e. Hadtudomány. 31. évfolyam, 2. szám. 2021. 11-14.

[viii]Kiss Annamária, 2013: 79.

[ix] Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 33.35.

[x]Kiss Annamária, 2013: 81-82.

[xi] Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 19.

[xii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 19-25.

[xiii]Uo.

[xiv]Uo. 26.32.

[xv]Kiss Annamária, 2013: 77-78.

[xvi]Uo. 35.

[xvii]Kiss Annamária, 2013: 86-89.

[xviii]Gerencsér Árpád-Siposné Kecskeméthy Klára: 27.

A A Kaukázusi Emirátus története bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő, nagy-britanniai székhelyű OSDH szerint a török katonák feladata az Irak mentén végzett műveletek támogatása lenne.

Tavaly a török hadsereg nagyszabású katonai akciót indított a török-iraki határ térségében, illetve az Irak északi részén bujkáló kurd gerillák ellen, a műveletekben a török fegyveres erők különleges egységeit is bevetették. Az akció célja az Ankara – valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió – által terroristának minősített PKK bázisainak megsemmisítése volt. Az akció során a török légierő iraki célpontokat is bombázott, emiatt Bagdad tiltakozott.

Elképzelhető, hogy a most kivonandó kontingenst újabb egységek követik majd – jegyezte meg az OSDH. A török parlament 2021 októberében két évvel meghosszabbította a hadsereg szíriai és iraki műveleteire adott mandátumát. Az északnyugat-szíriai, 2017-ben létrehozott létrehozott övezetben jelenleg mintegy 13 500 török katona állomásozik.

Az as-Sark al-Avszat hozzátette, hogy az elmúlt napokban több összecsapást jelentettek a Törökország támogatását élvező szíriai milíciák és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fegyveresei között az északkeleti Haszaka tartományból. A harcok nyomán több helyen áramkimaradásról számoltak be.

The post Szíria: Törökország több száz katonáját vonja ki a “feszültségcsökkentési” övezetből appeared first on .

A katasztrófavédelem közleménye szerint tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. Felhívták a figyelmet, hogy a csapadékmentes időjárás miatt nagy a szárazság, ezért amíg ki nem zöldül a természet, a legkisebb figyelmetlenség is könnyen hatalmas tűzhöz vezethet.

A tűzoltókat az idén már több mint 3500 alkalommal riasztották szabadtéri tűzhöz, a leégett terület nagysága csaknem hétezer hektár. A szabadtéri tüzek miatt öt ember sérült meg. A napokban a Kis-Balatonnál hatszáz hektárnyi terület égett le – emelték ki.

Azt javasolták, hogy a tüzek megelőzése érdekében a dohányosok ne dobják el az égő cigarettacsikket. Ahol engedélyezik a kerti zöldhulladék-égetést, ott csak az önkormányzati rendeletben meghatározott időben szabad ezt végezni. Mindig legyen a közelben víz és egy szerszám, amellyel kordában lehet tartani a tüzet – kérte a katasztrófavédelem.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményben kérte, hogy mindenki legyen fokozottan körültekintő, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza. Ahivatal szerint a gondatlan és szándékos tűzhasználat miatt megnövekedett a vegetációtüzek esetszáma a tűzgyújtási tilalommal eddig nem érintett megyékben is. “A kiszáradt talaj és biomassza miatt gyors tűzterjedés alakulhat ki akár már kisebb szél vagy lejtőhatás esetén. Megnő a keletkező tüzek intenzitása, valamint ugrótűz potenciálja, ami tovább gyorsíthatja a tűzterjedést” – figyelmeztetett a Nébih.

The post OKF: tűzgyújtási tilalom van az egész országban appeared first on .

Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban. Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amelyet jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.

A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében – írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.

Az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában ismét tüntettek a helyi lakosok annak ellenére, hogy az orosz erők betiltották a demonstrációkat. A Moszt helyi hírportál jelentése szerint az orosz katonák lövéseket adtak le és oszlatógránátokat vetettek be a megszállás ellen tüntetőkkel szemben. Szemtanúk sérültekről is beszámoltak, pontos számuk azonban egyelőre nem ismert.

Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Huszarivka településről. Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg. Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkiv megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.

A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 16 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 121 orosz repülőgépet, 127 helikoptert, hét hadihajót, 582 harckocsit, csaknem 1700 páncélozott harcjárművet, mintegy háromszáz tüzérségi és 52 légvédelmi rendszert, valamint 93 rakéta-sorozatvetőt.

The post Orosz agresszió: Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisült appeared first on .

“Irán nem izraeli probléma” – hangsúlyozta a Kan közszolgálati rádió szerint Lapid, amikor négyszemközti tárgyalásukat követően találkoztak az újságírókkal. “A világ nem engedheti meg magának a nukleáris Iránt, és azt sem, hogy a Forradalmi Gárda tovább terjessze a terrort az egész világon” – emelte ki a média képviselői előtt.

“Izrael mindent megtesz, amit szükségesnek tart az iráni nukleáris fejlesztés megállítása érdekében, bármit” – hangsúlyozta Lapid Jeruzsálem következetes álláspontját. A fontos elemekben egyformán vélekedünk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy nem lesz atomfegyverük – tette hozzá az izraeli és az amerikai külpolitikai célok azonosságát nyomatékosítva.

Vannak nézeteltéréseink a nukleáris megállapodással és annak következményeivel kapcsolatban, de a nyílt és mély párbeszéd része erős barátságunknak – utalt az atomegyezményről zajló bécsi tárgyalásokon a megállapodásra törekvő Egyesült Államok és az azt elutasító Izrael közötti vitára az izraeli külügyi tárcavezető, aki azt is hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem és Washington továbbra is együttműködik Irán atomhatalommá válásának megakadályozásában.

Lapid és Blinken Ukrajna orosz lerohanásáról is értekezett, és az izraeli oldal hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem a háború első napja óta elítélte az inváziót.

“A két ország kapcsolata erős. Ez erős szövetség, mely közös értékeken alapul” – emelte ki az izraeli tárcavezető Jeruzsálem és Washington viszonyáról. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok pártolja Naftali Bennett izraeli miniszterelnök törekvéseit a diplomáciai megoldásra az oroszok Ukrajna elleni háborújának lezárására.

“Washington és szövetségesei katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, hogy megvédje magát. Lehetőségünk volt találkozni ukrajnai kollégáinkkal, jó volt szemtől szemben látni őket” – nyilatkozta Blinken. “Bennett energiát fordított a diplomáciai megoldás megtalálására, és mi ezt támogatjuk” – tette hozzá.

A nap folyamán Blinken várhatóan találkozik Jichák Herzog izraeli államelnökkel, Bennettel, majd Beni Ganz védelmi miniszterrel, később Rámalláhban Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Délután Izraelbe érkezik Egyiptom, Marokkó, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, hogy a Negev-sivatagban a négy arab állam bevonásával hatos külügyminiszteri csúcsot tartsanak elsősorban a közel-keleti térség aktuális kérdéseiről.

A “negevi csúcsot” Szdé Bókerben, a Kidma (előrejutás) nevű szállodában tartják, amelyet már teljes egészében lezártak. A megbeszélések után kötetlen vacsorán folytatják egymás véleményének megismerését és megértését a résztvevők. A vacsorán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint hal lesz a főfogás, és az iszlám országokra való tekintettel nem terveznek alkoholfogyasztást.

A szálloda David Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének Szdé Bóker kibucban ma már múzeumként működő szerény barakkja közelében található, ahová az Izraelt 1948-ban kikiáltó, és az ország területének 55 százalékát adó Negev-sivatag fejlesztését, lakhatóvá tételét szorgalmazó politikus a hatvanas években – 1973-as halálig – visszavonult.

A zsidó telepek bővítése ellen emelt szót az Egyesült Államok izraeli nagykövete
A ciszjordániai zsidó telepek bővítése ellen és a kétállami megoldás mellett emelt szót az Egyesült Államok izraeli nagykövete – jelentette a londoni székhelyű Middle East Monitor című portál. Tom Nides nagykövet leszögezte: “feldühíti” a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben lévő telepek bővítése, amellyel szerinte a kétállami megoldást sodorják veszélybe. Kitért a Kelet-Jeruzsálem északkeleti részén található telepek bővítésének a tervére is, “katasztrófának” nevezve az elképzelést. “Nagyon fontos területről van szó, amelynek beépítése a főváros minden lehetőségétől megfosztaná a palesztinokat” – fogalmazott a közel-keleti ügyekkel foglalkozó portál jelentése szerint az amerikai diplomata. Jóllehet, hozzátette, hogy Washington változatlanul Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, leszögezte azt is, hogy “a város végső státuszáról a két fél dönt majd”. “Nem követhetünk el olyan butaságokat, amelyek aláássák a kétállami megoldást – jelentette ki.

The post Lapid: Izrael és az Egyesült Államok együtt próbálja megakadályozni Irán atomfegyverkezését appeared first on .

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után terjesztette be a törvényjavaslatot a parlament elé, azzal a céllal, hogy névtelen külföldi befektetők ne moshassanak tisztára korrupt módon szerzett pénzeket Nagy-Britanniában. A jogszabály ugyanakkor minden külföldi befektetőre vonatkozik, nemcsak az orosz állampolgárokra.

A törvényt, amely évtizedekre visszamenőleg megköveteli a külföldi ingatlantulajdonosok kilétének felfedését, gyorsított eljárással fogadta el a londoni parlament és II. Erzsébet királynő kedden hirdette ki. A jogszabály alapján a nagy-britanniai ingatlantulajdonokról új regiszter készül, amely előírja az egyes ingatlanok külföldi tulajdonosainak kilétük felfedését a hatóságok előtt.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fedik fel tényleges haszonélvező tulajdonosaik kilétét, az új törvény erőteljesen korlátozza az adott ingatlanok értékesítésében, a szabálysértők pedig napi 2500 font (több mint 1,1 millió forint) pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

A külföldi ingatlantulajdonosokról készülő új regiszternek Angliában és Walesben húsz évre, Skóciában 2014 decemberéig lesz visszamenőleges hatálya. Azoknak a külföldi vállalkozásoknak is már teljes körűen fel kell fedniük tulajdonosi hátterüket, amelyek február 28. és az új tulajdonosi regiszter elkészülte között adják el nagy-britanniai vagyoneszközeiket.

A brit kormány emellett a cégalapítás szabályait is teljesen újraírja. Az erről összeállított fehér könyv alapján bárkinek, aki az Egyesült Királyság területén vállalatot alapít, működtet, birtokol vagy ellenőrző vállalati részesedése van, igazolnia kell kilétét a brit cégbíróság előtt. Az új szabályozás alapján a cégbíróságnak joga lesz kétségbe vonni a kérdéses hitelességűnek tűnő adatszolgáltatást, és gyanú esetén értesítheti a brit biztonsági szolgálatokat.

A fehér könyv alapján külföldi vállalati ügynökök a továbbiakban nem alapíthatnak cégeket az Egyesült Királyságban kilétüket eltitkoló oligarchák nevében. Mindemellett azonnali hatállyal új “kleptokrácia-ügyosztály” jött létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a külföldiek által korrupt módon szerzett nagy-britanniai vagyoneszközök feltárására.

A brit kormány az utóbbi napokban több száz orosz oligarcha ellen jelentett be nagy-britanniai vagyoneszközeik teljes befagyasztásával és beutazási tilalommal járó szankciókat az Ukrajna elleni orosz invázió miatt.

Köztük van Roman Abramovics, a Premier League-ben játszó londoni Chelsea futballklub tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója. Az intézkedés után nem sokkal a Premier League megfosztotta Abramovicsot a Chelsea igazgatói tisztségétől.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki
Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

The post Orosz agresszió: “kleptokrácia-ügyosztály” alakult Nagy-Britanniában appeared first on .

Kétnapos lengyelországi látogatását záró beszédében az amerikai elnök felidézte II. János Pál pápa és a lengyel Szolidaritás mozgalom szerepét a kommunizmus megdöntésében, majd az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: “a jelenleg zajló csatában nem napokon vagy hónapokon belül győzünk”, hosszú küzdelemre kell felkészülni.

Az ukrán külügyi és védelmi tárca vezetőivel szombaton Varsóban megtartott találkozó kapcsán Biden elmondta: az ukránoknak szánt üzenete azonos azzal, amelyet Dmitro Kulebával és Olekszij Reznyikovval megosztott. “Mellettetek állunk ki. Pont” – jelentette ki.

Felidézett más XX. századi közép-európai demokratikus törekvéseket is, köztük az 1956-os magyar forradalmat és a lengyel munkásfelkelést, valamint az 1968-as prágai tavasz folyamatát, majd azzal folytatta, hogy Oroszország ma saját területén “megfojtotta a demokráciát, és máshol is ugyanezt akarja tenni”.

Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Putyin Ukrajna “nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, “ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.

A Moszkvával folytatott korábbi tárgyalásaira utalva Biden elmondta: Washington az európai biztonság átláthatóságát akarta elérni diplomáciai úton, Moszkva azonban sorra elutasította javaslatait. “Oroszország kezdettől fogva erőszakot akart” – jelentette ki. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: “tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”.

Az európai államokat Biden arra szólította fel, hogy szabaduljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az Egyesült Államok segít ebben – ígérte, utalva konkrétan a zöld energia alkalmazására. A Moszkvával szemben eddig kivetett szankciókról beszélve Biden azon véleményének adott hangot, hogy Oroszoroszág gazdasága “a következő években a felére zsugorodik”, az ország hamarosan kiesik a világ húsz legnagyobb gazdasága köréből.

Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek.

Az oroszok nem verték szét a NATO-t, a Nyugat jelenleg erősebb és egységesebb mint valaha. Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát számláló európai jelenléttel szembesül – állapította meg az amerikai elnök.

Az amerikai erők nem azért vannak Európában, hogy konfliktust idézzenek elő Oroszországgal, hanem azért, hogy megvédjék a szövetségeseket – nyomatékosította. “Szent kötelességünk, hogy az 5. cikkely értelmében megvédjük a NATO minden négyzetcentiméterét” – tette hozzá.

Végezetül Biden, utalva II. János Pál mottójára, úgy fogalmazott: “ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy “a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”. Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy “az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta. “Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon” – zárta beszédét az amerikai elnök.

The post Orosz agresszió: Biden hosszú küzdelemre készül appeared first on .

Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van. A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautórakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.

A londoni külügyi tárca közölte: Ukrajnában becslések szerint 12 millióan szorulnak humanitárius segítségre, de a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb. A minisztérium szerint alapvető fontosságú az adomány gyors eljuttatása, mivel fogy az idő a már bekerített, illetve bekerítéstől veszélyeztetett városok és települések elérésére.

Truss nyilatkozata szerint a brit stáb a lengyel és a szlovák partnerekkel, valamint az ukrán kormánnyal együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a leginkább veszélyeztetettek megkaphassák a számukra égetően szükséges szállítmányokat. Az élelmiszeradomány része annak az összesen 400 millió fontos (180 milliárd forintos) segélyprogramnak, amelyre London az orosz invázió kezdete óta kötelezettséget vállalt. Ebből a csomagból 220 millió font az Ukrajnának nyújtandó közvetlen humanitárius segítség értéke.

London jelentős katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. A Downing Street a héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának.

Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el Tiszabecsnél
Az Interpol által körözött orosz férfit fogtak el a rendőrök a tiszabecsi határátkelőhelyen – közölte a rendőrség honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Mint írták, a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen jelentkezett belépésre egy 35 éves orosz állampolgárságú férfi nem sokkal hajnali 1 óra előtt. A rendőrök az ellenőrzés alatt megállapították, hogy a férfi ellen az orosz hatóság az Interpol rendszerben halált okozó testi sértés és emberölés bűncselekmények elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a körözött férfit előállították a Fehérgyarmati Rendőrkapitányságra és őrizetbe vették. A főkapitányság közleményében jelezte, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határátkelőhelyekre továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnában zajló háború elől menekülők. A rendőrök a gördülékeny és folyamatos beléptetés mellet kiemelt figyelmet fordítanak a Magyarország területére érkező személyek alapos ellenőrzésére.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia élelmiszersegélyeket küld az orosz hadsereg által bekerített ukrajnai térségekbe appeared first on .

Az innovációs és technológiai miniszter a harcjárműgyár műszaki átadása és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya avatása kapcsán beszélt arról, hogy a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában, 60 milliárd forintból épült meg a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem a zalai megyeszékhelyen. A mintegy 18 hektáros területen a közel 30 ezer négyzetméteres gyártócsarnok épülete már áll, a termelés várhatóan 2023 elején megindul.

A fejlesztéshez kapcsolódóan a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya meglévő elemei kiegészülnek az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezettel is, mintegy 30 hektáros területen. Megépült már egy klímakamra, egy 250 méter hosszú, tesztelési célú lőcsatorna, és az off-road járművek összesen 15 különböző képességének vizsgálatára, ellenőrzésére alkalmas tesztpályaelemek – ismertette a miniszter.

A harcjárműgyár közvetlen szomszédságában valósult meg 45 milliárd forintos fejlesztésként a ZalaZONE Európában egyedülálló, ugyanakkor világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrája. Abban áll az egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi – jelezte Palkovics László.

Hozzátette: a beruházás első ütemeként 2019-re készült el a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem, vagyis a dinamikai felület, a nagy sebességre tervezett kezelhetőségi pálya, illetve a Smart City, amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is. Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfólióját, köztük fékfelülettel, autópályaszakasszal, országúti modullal, egy egyetemi pályamodullal, alacsony tapadású kezelhetőségi pályával, valamint zajmérőfelülettel és emelkedőkkel.

A miniszter kitért arra is, hogy a ZalaZONE működésében már kezdetektől jelen vannak az egyetemek és a kutatóintézetek is. Kutatási hálózati együttműködés jött létre mostanra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és több nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységek helyszíne a létesítmény szomszédságában kialakított Science Park.

Mindezeken felül saját fejlesztőközpontot alapít a ZalaZONE környezetében az osztrák AVL független mérnöki cég magyar leányvállalata, a járműipari gyártó Robert Bosch, valamint a piacvezető műszaki minősítő TÜV Rheinland. A járműipari tesztpályán ötmilliárd forintos beruházással hozza létre egyik vidéki bázisát a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Már most több mint ötszáz fejlesztő számára létesülnek új munkahelyek, miközben további cégekkel is előrehaladott tárgyalások folynak – fűzte hozzá Palkovics László.

Úgy értékelt, hogy a high-tech gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése megalapozza Magyarországon a tudásalapú gazdaság megerősítését és megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. A versenyképes kutatási infrastruktúráknak és a köréjük épülő innovációs ökoszisztémáknak köszönhetően hazánk európai szinten is élenjáró szerepet tölthet be a korszakváltó technológiák meghonosításában – mondta.

A gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban és kivitelben egyaránt meghatározó járműipar globális trendjeivel lépést tartva, a nemzeti önrendelkezésben és önellátásban is meghatározó védelmi ipart újjáépítve, új munkahelyek létesülnek a magas hozzáadott értéket termelő szektorokban, s ezzel az ország innovációs teljesítménye tovább javul – részletezte.

Palkovics szerint ezen páratlan kapacitások, a köréjük épülő vállalati, egyetemi, kutatóintézeti és szakképzési bázisokkal együtt, megkerülhetetlen járműipari és innovációs központtá teszik Zala megyét.

The post Átadták a ZalaZONE tesztpályát appeared first on .

Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok “az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva” képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.

A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is “rendkívül fontos” Európa stabilitása – fűzte hozzá az amerikai elnök. Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait százezer ukrajnai menekült számára.

Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint az orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát “széttördeli és leválasztja a Nyugatról”. “Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk” – húzta alá.

Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye “szent kötelességvállalást” jelent Washington számára. “Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk” – fogalmazott.

Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséri a lengyelországi tárgyalásokon. A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.

A hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után, szombat délután Biden a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében. A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten az amerikai elnök hihetetlennek nevezte a menekültek lelki erejét. “Az ukrán gyermekek olyasmiket mondtak, hogy imádkozzak édesapjukért, bátyjukért, nagyapjukért” – osztotta meg Biden benyomásait az újságírókkal.

A Mariupol bombázására vonatkozó újságírói kérdésre Biden kijelentette az orosz elnökről: “Putyin egy mészáros”.

The post Orosz agresszió: Biden mészárosnak nevezte Putyint appeared first on .

Twitter közösségi oldalán Blinken megerősítette: Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel együtt szombaton Varsóban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel, és csatlakozott hozzájuk Joe Biden amerikai elnök is.

“Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben Putyin inváziójának második hónapja kezdődik” – olvasható Blinken bejegyzésében.

Kuleba a találkozó után a lengyel közszolgálati hírtelevízióban (TVP Info) sugárzott videoüzenetében közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben. Beszámolója szerint a megbeszélésen azt is megvitatták, “hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.

Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg. Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról – közölte Kuleba. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben “újabb lépéseket tesznek”.

Az ukrán külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek megerősítette: a varsói találkozón újabb, a védelmi együttműködés további fejlesztését érintő ígéretet kaptak az amerikai féltől.

The post Orosz agresszió: ösztökélnék a szankciótól húzódzkodó európai országokat appeared first on .

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.

“A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki. Az amerikai eszmei közösség lényege, hogy “minden férfi és nő egyenlő, bizonyos elidegeníthetetlen jogokat kaptak a Teremtőtől” A demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett “a próba órája” – tette hozzá.

“A demokrácia és az oligarchia közötti harc közepette vagyunk, egy új fázisban” – fogalmazott. A katonákhoz fordulva az amerikai elnök azt mondta, hogy az ő nemzedékük sorsdöntő pillanatban találta magát.

“Minden negyedik, ötödik nemzedékben eljön az olyan pillanat, amely mindent alapvetően megváltoztat” – közölte, hozzátéve: a világ már nem lesz olyan, amilyen eddig volt.

“A kérdés az, hogy ki fog diadalmaskodni, a demokrácia és az értékek, amelyeket képviselünk, vagy pedig az autokrácia” – fogalmazott Biden.

Ukrajnában tett korábbi útjaira utalva Biden kijelentette: az ukránoknak “valóban erős gerince van”. Rendkívüli jelenségnek nevezte, hogy az ukrán civilek is “puszta kézzel állnak a tankok előtt, mondván «nem mozdulok el innen, itthon vagyok»”.

Az amerikai 82. légideszant-hadosztály mintegy ötezer katonáját februárban, az ukrajnai háború kitörését megelőző orosz-ukrán feszültség miatt telepítették Rzeszów térségébe, bővítve a 2016-ban Lengyelországba telepített amerikai kontingenst.

The post Orosz agresszió: Biden szerint itt a megpróbáltatás órája appeared first on .

A program 2020 augusztusi kezdetét, szeptemberi aláírását, decemberi alapkőletételi-, majd 2021 szeptemberi bokrétaünnepét követően újabb mérföldkőhöz, a gyárépület elkészültéhez érkezett a zalaegerszegi harcjárműgyár létesítése.

A számos hazai rendezvényről ismert Lynx-demonstrátor az üzem délnyugati sarkánál.

Itt pedig egy kis környékbeli "terepmunkán".

Zord

Zelenszkij kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha, és Bucha városa “nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”.

“Városainkat lerombolták, de mi a helyünkön maradunk (..) miközben az ellenség soraiban önbizalmukat veszítik, mi a szembeszállásból merített lelki erővel állunk ellen a bombázásoknak” – mondta az ukrán államfő. Ukrajna elnöke a háború első hónapjának végén a La Repubblica napilap főszerkesztője Maurizio Molinari kérdéseire válaszolt, egy meg nem nevezett helyszínről.

Úgy vélte, “a háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort” – állította Zelenszkij.

Úgy vélekedett, hogy Putyin 48-72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők szerinte egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg “szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhármat teljesen leromboltak.

Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Putyinnal, “mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek. Az ukrán elnök “lehetséges veszélynek” nevezte, hogy Fehéroroszország is támadást indít Ukrajna ellen, hangsúlyozva, hogy Ukrajna “minden esetleges helyzetre fel van készülve”.

Hangoztatta, hogy ha Európa és a NATO nem biztosítja az ukrajnai légtér lezárását, akkor az országnak a védekezéshez légvédelmi eszközökre, vadászgépekre van szüksége. Mindennapjairól Zelenszkij elmondta, hogy sosem aludt sokat, de most nagyon keveset alszik, és nehezen tud kapcsolatot tartani családtagjaival. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát végső esetben sem hagyja el.

“Az egyetlen félelmem az, hogy Európa egyik legnagyobb országát eltörlik a Föld színéről” – jelentette ki az ukrán elnök.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij a La Repubblicának: Putyin villámháborúja kudrcot vallott appeared first on .

A közlemény szerint a rendőrségre március 15-én tett bejelentést az egyik debreceni kórház arról, hogy egy fiatal lány életéért küzdenek, aki a vizsgálatok alapján kábítószertől lett rosszul. A szakszerű orvosi ellátás ellenére a lány március 20-án meghalt.

A nyomozás adatai szerint a lány március 14-én este szerzett két szem extasy tablettát. Az egyiket ő, a másikat pedig 22 éves barátnője vette be. A kábítószertől a fiatal lány rosszul lett, elájult, mentőt kellett hozzá hívni.

A rendőrök gyanúja szerint a lányok egy 18 éves püspökladányi fiútól vásárolták a tablettákat. A rendőrség kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben, és kezdeményezték a fiú letartóztatását.

The post Egy szem extasy tabletta okozta egy 17 éves lány halálát appeared first on .

A miniszterelnök a holland parlamentben tartott szerdai vita keretében azt fejtegette, hogy az olajbojkottnak “nem lesz túl nagy hatása” a holland gazdaságra nézve.

“Az Európai Unió eddig kemény szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, de egyre bonyolultabbá válik újabb büntetőintézkedésekkel előállni” – jelentette ki Rutte az NlTimes szerint.

A miniszterelnök hozzátette, hogy az orosz kőolajimport betiltása Kelet-Európa számára lenne nehéz, mert finomítóik az orosz olajtól függenek. Véleménye szerint az olajbojkott könnyen megvalósítható, de nem járna nagy eredménnyel, mert Oroszország máshol, például Indiában könnyen el tudja adni a kőolaját.

Azt a kezdeményezést, hogy az EU zárja le kikötőit az orosz hajók előtt, Rutte támogatja, de – mint fogalmazott – meg kell fontolni, mi történjen az élelmiszerszállító hajókkal. A hírportál azt is írja, hogy a holland kormány számára “nincsenek tabuk”, ha szankciókról van szó. Az orosz földgáz leállítása azonban egyelőre nem lehetséges, mert az EU még mindig túlságosan függ ebből a szempontból Oroszországtól.

A holland gazdaságtervezési hivatal (CPB) szerdán közzétett jelentéséből az derült ki, hogy Hollandiát – Rutte vélekedésével ellentétben – nagyon érzékenyen érintené az orosz energiaellátás megszakítása. A CPB elemzései azt mutatják: annak ellenére, hogy csak néhány szektort érint Hollandiában közvetlenül az orosz kőolaj- és földgázellátás esetleges kiesése, valamennyi iparág teljesítménye zsugorodna. A tervezési hivatal szerint minél integráltabb nemzetközileg egy szektor, a hatás annál jelentősebb lesz. Ha például 50 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezik, akkor a CPB szerint a holland autóipar 72 százalékkal zsugorodna, és súlyos károkat szenvedne a ruhaipar is.

A holland parlamenti pártok többsége szigorúbb szankciók bevezetése mellett érvel Oroszországgal szemben, és azt akarják elérni, hogy Európa ne vásároljon több orosz kőolajat, és tiltsa ki az orosz hajókat az európai kikötőkből.

The post Orosz agresszió: a “holland fickó” szerint gyorsan sor kerülhet az orosz kőolaj bojkottjára appeared first on .

Szemtanúk korábban arról számoltak be, hogy az égő hadihajóról a tűz átterjedt más hajókra, üzemanyagtartályokra és lőszerekre is. A megyei kormányzói hivatal azt közölte, hogy még két hajó sérült meg, és megsemmisült egy háromezer tonna üzemanyagot befogadó tartály is.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint e alapján hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek – adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.

A kijevi vezérkar fotókkal illusztrálva a Facebookon arról számolt be, hogy az ukrán csapatok az ország északi részén az orosz erők egyik támogató hadoszlopának egy részét elfoglalták, másik részét pedig megsemmisítették.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol város vezetése a Telegramon azt állította, hogy az orosz csapatok tömegesen, akaratuk ellenére szállítanak el autóbuszokkal helyi lakosokat a városból Oroszországba. A városvezetés közlése szerint már mintegy 15 ezer embert vittek el jogtalanul. “Arra is van bizonyíték, hogy az orosz megszállók elveszik az emberek útleveleit és egyéb ukrán személyazonosító okmányait” – tette hozzá a mariupoli tanács. Eközben a Zaporizzsjából Bergyanszkba érkezett ukrán evakuációs buszok állítólag változatlanul nem tudnak bejutni Mariupolba.

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz “propagandista” forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy “álértesüléseket tartalmazó” filmet készítsen az ottani helyzetről. Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában – amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett – közölte, hogy Kijev öt országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának. Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása. Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe – mint állította – Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését – tette hozzá a miniszter.

Izraelbe menekült Oroszországból Alla Pugacsova
Izraelbe menekült Oroszországból két orosz szupersztár, Alla Pugacsova popénekesnő és Maxim Galkin, Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége – jelentette a Háárec. A már 72 éves Pugacsova, akit Oroszországban Primadonna néven is tisztelnek, már a szovjet korszakban is a szórakoztatóipar egyik legismertebb személyisége volt, és a posztszovjet időkben is töretlenül megőrizte népszerűségét. Két forrás is megerősítette a Háárecnek izraeli tartózkodásukat, valamint azt, hogy közös kilencéves ikergyerekeik, a béranya segítségével született Lisa és Geri is velük költöztek Izraelbe. A lap értesülése szerint Galkin édesanyja zsidó, így a család minden tagja bármikor felveheti az izraeli állampolgárságot. Két nappal háborúellenes bejegyzése után – amely a hatályos orosz törvények szerint bűncselekménynek minősülhet – Galkin bejelentette, hogy fiókot nyitott a Telegram applikáción követői számára arra az esetre, ha nehézségekbe ütközne a kapcsolattartás korábbi fő csatornáján, az Instagramon, amelyet azóta betiltottak Oroszországban.

The post Orosz agresszió: nagy orosz hadihajót semmisítettek meg Bergyanszk kikötőjében appeared first on .