Biztonságpolitika

A jelen hatályos jogszabályra való tekintettel, adott méretű (alapterületű) és adott funkciójú közösségi, ipari, tárolási célú és rendeltetésű épületekben – így irodaházakban, üzemekben, gyárakban, raktárakban, de akár repülőtereken vagy bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kormányhivatalokban stb. is kötelező tűzjelző rendszert üzemben tartani (működtetni) az ott dolgozók, az ott bármilyen okból tartózkodó személyek védelmére, valamint az épületekben lévő vagyontárgyak védelme érdekében. Azonban, talán nem mindenki ismeri a tűzmegelőzés eme gyengeáramú jelzőrendszerének főbb funkcióit, hiszen legtöbbször csak a tűzjelző rendszer jellegzetes hangját ismerik fel, illetve észlelik, egy-egy esemény kapcsán, a rendszer működéséből.

A SMARTme B. T. Kft., mint biztonságtechnikai cég – tűzjelző rendszerek tervezésével, telepítéssel és karbantartással  – foglalkozik: Móró Tibor cégvezetőt kérdeztük a tűzjelző rendszerek fontosságáról.

„A jogszabályi és szabványi előírásoknak megfelelően kiépített (beüzemelt) beépített tűzjelző rendszerek működésének – a szakmán belül – három fő, illetve alapvető funkcióját különböztetjük meg: az érzékelést, a jelzésadást és az un. beavatkozást” – magyarázza Móró Tibor. – „Az érzékelést magát, a rendszer automatikus (különféle típusú és működési elvű) érzékelői biztosítják, valamint az un. kézi jelzésadók – ezek mindegyik kell egy teljeskörű tűzjelző rendszerbe. A mai modern tűzjelzők érzékelők, már nemcsak kizárólag magát a füstöt képesek detektálni és jelezni, hanem akár, az égés kémiai folyamatával járó egyéb jellemzőket is (pl. hőmérsékletváltozás vagy emelkedés, CO vagy láng jelenlét), így egyrészt egy szélesebb spektrumban képesek az érzékelést végezni, másrészt a különféle korai fázisú tűzjellemzők felismerésével, még korábbi jelzést képesek adni.

Egy-egy adott épületben telepíthető jelzésadók fajtáját és típusát (azok alkalmazási korlátait) jogszabályok és előírások határozzák meg – többek között a tűzjelző rendszerek tervezést, illetve telepítést végzők felelőssége az, hogy ezeknek megfeleljen az adott tűzjelző rendszer.”

Móró kiemeli, hogy a második alapvető működési funkció esetében – a jelzésadásnál – a legfontosabb, hogy mindenki, aki az adott épületben tartózkodik, értesüljön (érzékelje) a veszélyhelyzetről, figyelmeztetést, illetve értesítést kapjon.

„Az un. evakuációs hangjelzés (szirénázó hangjelzés) mellé, – kifejezetten közösségi tereknél – akár fényjelzések is párosulhatnak a hangjelzés mellé, ami például rendkívül fontos lehet akár hallássérült társaink számára, de fontos szerepe lehet nagy zajterheléses munkahelyeken, ahol a hangos munkavégzés miatt, nem kellően hatékony kizárólag hangjelzést alkalmazni. A fenti alapszintű evakuációs hangjelzésen kívül – szintén leginkább a közösségi épületek, terek esetében – a jelzésadás kiegészülhet egy úgynevezett (vész)hangosító rendszerrel is. Ez a rendszer egy speciális hangosító rendszer, amely a tűzjelző rendszer által vezérelve, az épület akár szakaszos kiürítését is elősegítheti  olyan módon, hogy az épületben tartózkodókat hangbemondással (amely helyi nyelven, vagy nemzetközi forgalmat lebonyolító épületekben (pl. repülőtér) nemzetközi nyelveken is megszólalva) figyelmeztet a tűzveszélyre és akár a menekülési módokat vagy irányokat is megadja. A jelzésadás legfontosabb feladata, hogy hatására a veszélyeztetett épületben lévők, a lehető legrövidebb időn belül, minden lehetséges útvonalat felhasználva (vészkijáratokon, menekülő útvonalakon át) biztonságban elhagyhassa az adott épületet.”

Móró Tibor cégvezető a rendszerek reakcióadását is részletezi:

„A tűzjelző rendszer egy tűzjelzést követően különféle előre programozott vezérlési feladatokat képes ellátni, amivel egyrészt – egy esetleges valós tűzeset kapcsán – indirekt módon magát a tűzterjedés is képes fékezni, gátolni, másrészt egy tűzeset un. másodlagos hatásait is képes lehet megakadályozni (pl. gázrobbanás). A tűzjelző rendszer például vezérelheti, indíthatja, leállíthatja, vagy elzárhatja:

• a hő- és füstelvezető rendszereket (motoros ajtók, ablakok, füstkupolák),
• a túlnyomásos lépcsőházakat,
• tűzgátló ajtók ajtótartó mágneseit,
• belső falitűzcsaphálóst nyomásfokozó szivattyúját,
• helyi oltórendszereket (vízködös tűzszakaszhatár védelem),
• liftek vezérlése,
• vészhangosító rendszer,
• beléptető rendszer,
• tűz- és füstcsappantyúk,
• mobil fütkötények,
• stb.

A legtöbb tűzjelző rendszer esetében (még az un. állandó felügyelettel rendelkező rendszerek esetébe is), a fentebb részletezett vezérlések mellett – azokkal egyidőben – a tűzesetről automatikus átjelzés indul vagy közvetlenül a tűzoltóság irányába vagy valamilyen távfelügyeleti szolgáltató irányába, akik a szükséges további intézkedéseket és értesítéseket elvégzik.”

A SMARTme vezetője kiemeli, hogy a tűzjelző rendszerek rendszeres karbantartása és felülvizsgálata, legalább olyan fontos, mint maguknak a rendszereknek a telepítése. Mivel egy automatizált technológia felel az élet- és vagyonvédelemért (amelynek a hatósági előírásoknak és szabványoknak is meg kell felelniük), így ezen rendszerek bizonyos időközönkénti ellenőrzése, minden szempontból kötelező.

The post Élet- és vagyonvédelem az épületekben – a tűzjelzők működése appeared first on .

Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva elkerülje a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.

Meg kívánják akadályozni továbbá, hogy az orosz központi bank nemzeti tartalékokat, köztük aranyat adjon el azért, hogy az Ukrajna elleni háborút finanszírozza. A tanácskozás résztvevői között egyetértés alakult ki abban is, hogy “a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna”.

Információk szerint az EU, a Hetek, és más hasonló gondolkodású partnerek meg kívánják akadályozni Fehéroroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

A Hetek csoportja és az Európai Unió nyilatkozatot fogadott el, amelyben megerősítette kiállását Ukrajna mellett, és határozott arról, hogy további nyomást gyakorol Oroszországra az egy hónapja tartó háború befejezése végett. Megállapodtak az információk naprakész megosztásában, és abban, hogy összehangolják a szankciók esetleges orosz kijátszásával szembeni válaszlépéseket. Közölték, együttműködnek annak érdekében, hogy más kormányokat is rábírjanak a már bevezetett korlátozó intézkedésekhez hasonló szankciók elfogadására, beleértve az orosz központi bank aranytartalékára vonatkozó tranzakciókat is.

Leszögezték: Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti a nukleáris létesítmények épségét. A Hetek óva intettek továbbá a vegyi, a biológiai és a nukleáris fegyverek használatától. Megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására, a kibervédelem megerősítésére.

Elhatározták, intézkedéseket hoznak azért, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiától, és törekednek arra, hogy az ellátást biztonságos alternatív és fenntartható energiaforrásokkal biztosítsák. Elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják azokat az országokat, melyek fokozatosan megszüntetnék függőségüket az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimporttól. Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásának el kell kerülniük a globális mezőgazdasági termékek kereskedelmére gyakorolt negatív hatást.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyugati hatalmak készek arra, hogy szükség esetén fokozzák az Oroszország elleni szankciókat.

“A szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra, és érezhetőek. Fent kell tartani őket és éppen az elrettentő hatásuk miatt szükség esetén meg kell erősíteni őket” – fogalmazott.

A francia államfő elmondta, hogy a G7-ekkel egyetértésben az élelmezés biztonságát szavatoló vészhelyzeti tervet javasolt az ukrajnai háború miatt számos országot fenyegető élelmiszer-ellátási zavarok esetére. Szavai szerint Oroszország lesz a felelős azért, ha az ukrán mezőgazdasági termelés leállása okozta gabonahiány miatt 12-18 hónapon belül “elkerülhetetlen éhínség” lép fel.

Mario Draghi olasz miniszterelnök kifejtette: a G7-ek nem ítélték el Kínát a Moszkvát támogató kijelentései miatt. Véleménye szerint remény van arra, hogy Peking tevékenyen hozzájárul a béketeremtési folyamathoz.

Olaf Scholz német kancellár elutasította Putyin azon követelését, hogy az országok rubelben vásároljanak orosz gázt. Emlékeztetett arra, a szerződések rögzítik, hogy a kifizetéseket euróban vagy dollárban kell teljesíteni.

Zelenszkij a NATO összes repülőgépének és harckocsijának egy száz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert. “Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált” – indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására. “Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ” – fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.

The post Orosz agresszió: a Hetek Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik appeared first on .

Mint mondta: “Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent”. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

“Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból” – vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. “A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért” – szögezte le.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: “az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal”.

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg “Oroszország nem lép át egy másik határvonalat”. “Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk “- jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Putyin rubelben adná el a gázt a “barátságtalan országoknak”, kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: “Nem állhatunk önmagunkkal háborúban” – jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon.”

A Vöröskereszt segítene a civileken orosz-ukrán tűszüneti megállapodás esetén
Kész segíteni a Mariupolban és a háborús övezet más városaiban rekedt civileknek a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) ha az orosz és az ukrán fegyveres erők tűzszüneti megállapodásra jutnak – jelentette ki Peter Maurer, az ICRC elnöke az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően. “Mindig is azt mondtuk, hogy lehetetlen a Mariupolba vagy bárhol máshová történő bejutásról vagy evakuálásról beszélni, amíg nincs kidolgozott és jóváhagyott szilárd megállapodás a két fél katonái között. Ha ilyen megegyezési mechanizmusok léteznek és megjelennek, akkor mi, mint humanitárius szervezet, készen állunk dolgozni és mindent megteszünk, hogy eljussunk a legnehezebben elérhető területekre és segítsünk a civileknek” – mondta Maurer. Hozzátette, hogy a frontvonal bonyolult alakzatú, emiatt sok civil csapdába eshetett. Az ICRC elnöke elmondta, hogy a világ közösségének figyelme Mariupolra összpontosul, de a Vöröskereszt más lakott település helyzetét is válságosnak tekinti.

The post Orosz agresszió: katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára appeared first on .

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ. “A válaszunk arányos lenne” – hangsúlyozta.

Véleménye szerint az orosz elnök a NATO megosztását akarta elérni az ukrajnai inváziójával, Putyin azonban az ellenkezőjét érte el annak, amit akart. “Nem gondolta, hogy meg tudjuk őrizni ezt az egységet. A NATO még sosem volt ilyen egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében” – fogalmazott az amerikai elnök, s és hozzátette: a szankciók szigorú végrehajtásával fent kell tartani a nyomást Moszkván.

“Felvetettem annak lehetőségét is, hogy Oroszországot ki kellene zárni a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoportból (G20)” – közölte. Azt mondta, ha azonban olyan országok, mint Indonézia és mások nem értenek egyet Oroszország eltávolításával, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin.

Közölte továbbá: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat. Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz – vélekedett Biden. Egyben reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Biden megerősítette korábbi bejelentését, miszerint országa százezer ukrán menekültet fogad be. A hangsúly a “családok egyesítésén és a veszélyben lévők védelmén van” – fogalmazott. Biden közölte továbbá, az Egyesült Államok egymilliárd dollár humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai orosz támadások elől menekülőket befogadó országoknak. A menekültek befogadásának terheit “nem Lengyelországnak, Romániának vagy Németországnak kellene egyedül hordoznia”, ez nemzetközi felelősség – tette hozzá az amerikai elnök.

Még egy évig a NATO főtitkára marad Stoltenberg
A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy további egy évvel, 2023 szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását. Stoltenberg közölte: megtiszteltetés számára a 30 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek egyhangú döntése. Stoltenberg, az idén 62 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2005 és 2013 között, majd 2002 és 2014 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

The post Orosz agresszió: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna appeared first on .

A helyi védettség alatt álló, 1950-es években emelt épület 820 millió forint kormányzati forrásból újult meg . Hőszigetelték a falakat, kicserélték a nyílászárókat, a teljes gépészeti, elektromos és közműrendszert, megújították az informatikai rendszert.

Hozzátette, az épületet bővítették, a tetőszerkezet megemelésével beépíthetővé vált a tetőtér is: ott kapott helyet az orosházi katasztrófavédelmi kirendeltség, így mostantól az épületben több szakmai feladatot is el tudnak látni. Az orosházi tűzoltó-parancsnokságon hatvanöt tűzoltó teljesít szolgálatot, a járműparkot két gépjárműfecskendő, egy vízszállító, egy gyorsbeavatkozó jármű, egy magasból mentő és egy tűzoltásvezetői gépjármű alkotja.

A tűzoltóság működési területe 12 települést, összesen több mint 97 ezer hektárnyi területet fed le, amelyen csaknem 53 ezer 400 ember lakik. A tűzoltóság egységeit 2021-ben 477 káreseményhez riasztották (129 tűzeset, 282 műszaki mentés, 64 téves riasztás, két szándékosan megtévesztő jelzés). Az orosházi tűzoltóság működési területén öt önkéntes tűzoltó egyesület működik.

A kirendeltség személyi állományának jelenlegi létszáma tíz fő, illetékességi területéhez 26 település tartozik több mint 89 ezer 200 lakossal.

The post Befejeződött az orosházi tűzoltó-parancsnokság felújítása appeared first on .

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők negyvenezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.

“Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Putyint, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló – fogalmazott, és kifejtette, hogy a NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt.

A szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától – közölte. A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.

Információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől.

“Az emberek és városaink megmentéséhez Ukrajnának katonai segítségre van szüksége, korlátozások nélkül jelentette ki” – az ukrán elnök. Kifejtette, hogy Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgépállományuk egy százalékára tartana igényt – mondta.

“A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserbenhagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának
Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.

The post Orosz agresszió: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett appeared first on .

Közölték: az Európai Békekeret keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben.

Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. “Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország teljes felelősséggel tartoznak a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Trudeau: Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, ártatlan civileket gyilkol
Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, és most ártatlan ukrán civileket gyilkol meg kórházak és lakóépületek lebombázásával – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. “A törvény és az emberi élet ilyen égbekiáltó semmibevétele hatalmas fenyegetést jelent Európára és a világra nézve” – hangsúlyozta a kanadai miniszterelnök. Hozzátette, “Putyin bűnös inváziót indított egy demokratikus, szuverén ország, Ukrajna ellen, mindezt olyan aggályos időkben, amelyet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás is megnehezít.” Mint fogalmazott: “ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni”. Trudeau hangsúlyozta: “Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy meg tudja gyengíteni a NATO-t és az EU-t, mivel most sokkal egységesebbek és eltökéltebbek vagyunk, mint valaha, mert tudjuk, hogy a demokrácia fenntartásáért erőfeszítéseket kell tenni.” Hozzátette: “Putyin azt gondolta, hogy demokráciáink gyengék, de rosszul hitte, mert nem érti, hogy a mi demokráciáinkat a vita ereje és a polgári részvétel teszi erőssé.”

The post Orosz agresszió: az EU egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott támogatását appeared first on .

Az Agerpres román hírügynökség által idézett tárcavezető szerint a jászvásári Antibiotice gyógyszergyár már húszmillió kálium-jodid tablettát juttatott el a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, és további tízmilliót szállít le a hét folyamán. A miniszter hangsúlyozta: a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra szabad bevenni: megelőzésszerű alkalmazásuknak semmi értelme, sőt, kifejezetten veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat.

Azt ígérte: a tabletták felhasználásáról és megfelelő tárolásáról tájékoztató anyagokat fognak szétosztani.

“Ezeket a tablettákat semmiképpen sem szabad bevenniük az embereknek, se gyermeküknek beadni, csak kifejezett hatósági javaslatra, meghatározott időpontban, nukleáris incidens esetén” – nyomatékosította Rafila.

Romániában március elején rendelt jódtablettákat az egészségügyi minisztérium a jászvásári gyógyszergyártól, miután – az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hatására – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. A tárca akkor azt közölte, hogy a hatóságok szükség esetén a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak a jódkészítményeket, csakhogy kiderült, hogy az állami tartalékalapban sincs elegendő tabletta.

Az Antibiotice keddi közleménye szerint a harmincmillió, 65 milligrammos kálium-jodid tablettát rekordidő alatt, három műszakban, 13 nap alatt gyártották le, a továbbiakban pedig más európai uniós országoktól érkezett kormányzati megrendelésekre is gyártanak jódtablettákat. A vállalat megemlíti, hogy először 11 éve, a fukusimai atomerőmű-baleset után gyártott jódtablettát, akkor is kormányzati megrendelésre.

Az Európai Bizottság az uniós finanszírozás emelését javasolja a menekülteket befogadó tagállamok számára
Az ukrajnai háború elől menekülteket befogadó tagállamok támogatására az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 3,4 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forint) növeljék az uniós régiókat segítő alapból (REACT-EU) származó teljes előfinanszírozást – közölte a brüsszeli testület szerdán. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az intézkedés felgyorsítja a tagállamok hozzáférését a menekültek teljes körű ellátásához szükséges infrastrukturális, valamint a lakhatást, az eszközöket és a felszereléseket biztosító kiadásaikat támogató uniós forrásokhoz. Az előfinanszírozás segíti továbbá a menekültek hozzáférésének biztosítását a munkaerőpiachoz, valamint a menekült gyermekek oktatása, a befogadás, az egészségügyi ellátás és a gyermekgondozás terén jelentkező kiadásokat. A javasolt módosításokat az Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia.

The post Orosz agresszió: Románia jódtablettákat készített elő a lakosság számára “nukleáris incidens” esetére appeared first on .

Jens Stoltenberg tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a Balti régiótól a Fekete-tengerig.

Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben – emelte ki.

A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.

“Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna” — fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.

Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat. Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz – közölte.

“Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától” – fogalmazott. Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését – tette hozzá. A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.

“Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút” – fogalmazott. A főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert – mint mondta -, ahogyan azt az ukrajnai háború is megmutatta, “a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.

Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát
Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által kedden a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn. A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. A “különféle diplomáciai státuszú” orosz állampolgárok kiutasítását megerősítette szerda déli sajtóértekezletén Lukasz Jasina lengyel külügyminisztériumi szóvivő. Közölte: a diplomatáknak öt napon belül kell elhagyniuk Lengyelország területét, egy kiutasított férfinak pedig 48 órán belül kell távoznia.

The post Orosz agresszió: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét appeared first on .

“Egy intézkedéscsomag mielőbbi végrehajtásáról döntöttem, miszerint az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át” — szögezte le az orosz elnök.

Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt “a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.

“Ugyanakkor minden külföldi fogyasztónak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve az orosz rubel vásárlását a hazai devizapiacunkon. Arra kérem Oroszország Nemzeti Bankját, hogy a kormánnyal együtt egy héten belül szabályozza az ügyletek ügymenetét” – rendelte el Putyin.

Putyin szerint a Nyugat mindenki előtt bebizonyította, hogy lehet nem teljesíteni az euróban és dollárban vállalt kötelezettségeket. Mint mondta, a “kollektív Nyugat” azzal a döntésével, hogy törvénysértő módon befagyasztotta Oroszország nemzetközi aktívumait, gyakorlatilag fizetésképtelenséget jelentett be Moszkva előtt, és aláásta fizetőeszközeinek megbízhatóságát.

“Teljesen világos, hogy ebben az összefüggésben az Európai Unióba, az Egyesült Államokba történő árusszállításainknak, amelyekért dollárban, euróban és egyéb devizában kaptuk a kifizetést, már nincs értelmük számunkra” – jelentette ki Putyin.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az orosz szénhidrogének elleni embargó a globális kőolaj- és földgázpiac összeomlásához vezetne. Rámutatott, hogy Oroszország a világpiac legnagyobb energiaforrás-szállítója, az orosz energiaexport részesedése mintegy húsz százalékos.

Novak szerint az energiaárak növekedése kiszámíthatatlan lehet, miközben Európa már most is soha nem látott, ezer köbméterenkénti 4000 dolláros tőzsdei árral szembesül. Hozzátette, hogy Oroszország “soha nem használta fegyverként az energiaforrásokat”, és még a “legbonyolultabb geopolitikai helyzetben” is folytatja “a gázszállításokat az európai fogyasztóknak a kérelmeknek és a szerződéseknek megfelelően, az ukrán gázszállítási rendszer felhasználásával, a 2024-ig szóló szerződés alapján”.

Mint mondta, az Északi Áramlat-2 projektet, amely további gázmennyiséget biztosíthatott volna Európának, most lényegében eltemették. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az európai fogyasztóknak még magasabb energiaárakkal kell szembenézniük.

“Szeretném hangsúlyozni, hogy az európai döntéshozók teljes hozzá nem értése, a rosszul átgondolt politikák és a stratégiai tervezés hiánya vezetett ehhez az eredményhez. Ahogyan az Egyesült Államok esetében sem, Oroszországnak semmi köze sincs ehhez a helyzethez, és semmilyen módon nem járult hozzá az energiaellátás csökkenéséhez” – fogalmazott.

Az orosz kormány március 7-én hagyta jóvá az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült. A határozat értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országokban működő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

Berlin szerint szerződésszegés rubelben kérni az orosz gáz árát
Szerződésszegés rubelben kérni az orosz földgáz árát – jelentette ki Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó új elszámolási rendszerről. Az Európai Unió összes tagállamára vonatkozó moszkvai döntés “kevéssé ijeszt meg”, mert Németország földgázellátása a tavasz végéig biztosított – mondta a Zöldek politikusa egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva. Már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított “pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva “nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) “felhajtani a világpiacon”.

A tárca mellett működő független tudományos tanácsadó testület egyik legtekintélyesebb tagja, Jens Südekum, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem (HHU) nemzetközi gazdaságtannal foglalkozó kutatója első gyorselemzésében kiemelte, hogy a hosszú távú földgázszállítási szerződésekben minden bizonnyal rögzítették az elszámolás pénznemét. Ez euró vagy dollár lehet, az orosz elnök döntése így “egyoldalú szerződésszegés”. Kifejtette: a nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis “Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”. Az “úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése “megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában”. Mindezzel “valószínűbbé vált a teljes gázembargó forgatókönyve, akár akarjuk, akár nem” – írta a szakértő.

The post Orosz agresszió: Moszkva áttér a rubelelszámolásra a gázért a barátságtalan országokkal appeared first on .

A 2020-ban feloszlatott speciális egységet most nem csak újból felállítják, hanem létszámát és hatáskörét is kibővítik.

2020-ban, miután rendőri túlkapás következtében Minneapolisban meghalt George Floyd, az Egyesült Államokban a rendőri erőszakra hivatkozva sok helyütt tüntetések voltak, és nyomukban csökkentették a rendőrségek létszámát és hatáskörét, s volt, ahol átmenetileg meg is szüntették a rendőrőrsöt. Az egyébként demokrata párti Adams már akkor is ellenezte a rendőrség leépítését.

Az ismét létrehozott egység tevékenységét a város további öt körzetére terjesztették ki. A cél azonban összesen harminc ilyen egység működtetése a több mint tízmilliós nagyvárosban. Ezek a speciális rendőri egységek – amelyeket szomszédsági közbiztonsági csoportoknak neveznek – már dolgoznak is. A múlt hétfő óta tíz fegyvert koboztak el és 31 letartóztatást hajtottak végre Bronxban.

A hétvégén összesen 23 incidensben 28 embert lőttek meg a városban, ketten életüket vesztették. A National Review szerint a speciális rendőri egység hatáskörének kiterjesztéséről szóló döntés szorosan összefügghet a múlt hét végén történtekkel.

The post New York városában újra felállítják a fegyveres bűnözés elleni rendőri egységet appeared first on .

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. “Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.

“Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

“Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko. A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.

“Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.

A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását
Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. “A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi” – hangsúlyozta Glinski. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása “egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”. A PAP hírügynökség harkivi tudósítója számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.

A Totalitarizmus Áldozatai harkivi temetőjét 1999-2000-ben létesítették, ott nyugszanak az 1937-38-as sztálini megtorlás áldozatai, valamint az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlás áldozatai is, köztük a jelenlegi lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau nagyapja. A katyni mészárlás során a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) közel 22 ezer lengyel állampolgárt végzett ki. Az ukrajnai Harkiv a likvidálás egyik fő helyszíne volt, az oroszországi Szmolenszk és az ehhez közeli Katyn, valamint a szintén oroszországi Kalinyin (ma Tver) mellett. A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora, valamint a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is. Korompay a kivégzése előtt a sztarobelszki fogolytáborba került, onnan vitték Harkivba kivégzésre a tiszteket.

The post Orosz agresszió: Klicsko szerint soha nem adják meg magukat appeared first on .

Navalnijra emellett 1,2 millió rubel (mintegy 3,9 millió forint) pénzbírságot is kiszabtak, és szabadulása után még további egy évig korlátozzák szabadságában. A Meduza című független portál és több külföldi ügynökség azt jelentette, hogy az elítélt politikus két jogi képviselőjét, Olga Mihajlovát és Vagyim Kobzevet a pokrovi börtönben őrizetbe vették.

Az ítélet nem jogerős és megfellebbezhető. Az ügyészség eredetileg 13 évi fegyházat és kétévi szabadulás utáni korlátozást kért. Navalnij nem ismerte el bűnösségét és politikai ügynek minősítette az eljárást. Ügyvédei közölték, hogy magasabb szintű bírósághoz fordulnak.

A bíróság súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy Navalnijt korábban csalás miatt már elítélték. A tárgyalást abban a börtönben tartották, amelyben a politikus két és fél éves büntetését tölti, amelyet az úgynevezett Yves Rocher-ügy miatt szabtak ki rá. Az Yves Rocher-ügyben Navalnijt és testvérét 2014-ben felfüggesztett börtönre ítélték a kozmetikai cég ellen elkövetett sikkasztás miatt, annak ellenére, hogy a céget saját bevallása szerint nem érte kár. Ennek a felfüggesztett ítéletnek a feltételeit sértette meg azzal, hogy németországi lábadozása idején nem jelentkezett az orosz rendőrségnél, és emiatt került ténylegesen rács mögé.

“A kilencévi szabadságvesztést az összes ítélet összevonásával szabták ki, beleértve az Yves Rocher csalási ügyében hozott ítéletet is” – jelentette ki a TASZSZ-nak Mihajlova ügyvéd.

Az orosz nyelvű amerikai Szabadság Rádió szerint a most kiszabott büntetést valószínűleg nem fogják teljes egészében hozzáadni ahhoz, amelyet éppen most tölt, a politikust azonban át fogják szállítani egy szigorított rendű büntetésvégrehajtási intézménybe. A pokrovi börtönben első ízben elítélt őrizetesek töltik büntetésüket.

Az ítélethirdetés nyomán Navalnij nevében nyilatkozatot tettek közzé a közösségi médiában. “Kilenc év szigorított börtön. Az űrutazásom késik egy kicsit – az űrhajó időhurokba került. Az jutott eszembe, hogy ebben a sagában olyan vagyok, mint az a fickó a Csillagok közöttből” – hangzott az üzenet.

A közlemény szerint a számok nem számítanak, csak egy táblát jelentenek a barakkon, és “várni” sem Navalnij, sem a társai nem szándékozik: az Oroszországban betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) nemzetközi szervezetté válik, amihez az Európai Parlament által odaítélt Szaharov-díj lesz az első hozzájárulás.

“Putyin fél az igazságtól” – hangzott a szöveg, amely arra biztatott, hogy minél több néző csatlakozzon a Navalnij által március 5-én meghirdetett Populjarnaja Polityika (Népszerű politika) című YouTube-csatornához, amelynek máris majdnem egymillió követője van

A politikus tárgyalásán két esetet egyesítettek. Az első eljárást azon a címen indították Navalnij ellen, hogy a 2018-as elnökválasztási kampány alatt, egyebek között az általa alapított FBK és az alapítvány munkatársainak bankszámláján keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi (több mint 1,9 milliárd forintnyi) adományt, holott tudatában volt annak, hogy egy korábbi gazdasági bűncselekményben (az úgynevezett Kirovlesz-ügyben) történt elmarasztalása miatt el fogják tiltani a részvételtől. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt (több mint 1,1 milliárd forintot) jogellenesen a saját céljaira költött el. Az ügynek négy adományozó a károsultja.

A második ügyet egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az “igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” sértegetése címén indították. Navalnij abban a perben tanúsított kifogásolt magatartást amelyben egy veterán rágalmazása címén tavaly februárban 850 ezer rubelre (csaknem 2,8 millió forintra) megbírságolták.

A per folyamán, korábban Fjodor Gorozsanko, az FBK volt munkatársa, akit a vád idézett be tanúnak, elutasította, hogy Navanij ellen valljon, az eljárást “abszurdnak és megrendezettnek” nevezte. Gorozsanko ezt követően külföldre távozott. Navalnij és társai ellen szélsőséges közösség létrehozása címén is eljárás indult.

Navalnij Putyin politikájának bírálójaként vált ismertté. 2020 augusztusában, egy szibériai út során, feltehetően idegméreggel támadást követtek el ellene. Külföldi gyógykezelése után, tavaly januárban visszatért Moszkvába, ahol letartóztatták, majd egy korábbi, felfüggesztett szabadságvesztés-büntetése letöltésére ítélték, miután a hatóságok szerint megsértette feltételes szabadlábra helyezés előírásait. Tavaly júniusban bíróság tiltotta be Navalnij regionális irodáinak és korrupcióellenes alapítványának működését.

The post Putyin a bűnös, Navalnijt ítélték el appeared first on .

A közös sajtóértekezleten Linde közölte: Rauval teljességgel egyetértenek abban, hogy az ukránokat folyamatosan támogatni kell, nem csak humanitárius segítségnyújtás formájában, hanem hadászati felszereléssel is, valamint további, kemény szankciók előkészítésével is. A svéd külügyminiszter ebben az összefüggésben aláhúzta az Európai Unió egységének fontosságát.

Az EurActiv uniós hírportál lengyel kiadása szerint a nem NATO-tag Svédország ötezer páncéltörő fegyvert, ötezer védősisakot és ötezer golyóálló mellényt küldött Ukrajnának az orosz invázió kezdete után, múlt héten pedig Magdalena Andersson svéd kormányfő újabb ilyen jellegű szállítmányt jelentett be.

Linde varsói sajtóértekezletén arról is beszámolt, hogy Svédországba egyre több ukrajnai menekült érkezik. Zbigniew Rau közölte: Lindével egyetértettek abban, hogy nem lehet visszatérni az orosz rezsimmel folytatott normális kapcsolatokhoz, valamint hogy szükség van további szankciókra, ezen belül az energetikai ágazatot érintőkre is. Megegyeztek abban is, hogy “az új valósághoz” kell igazítani a Keleti Partnerség politikáját, miután Ukrajna, Moldova és Georgia is benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét – mondta el Rau.

A kelet-európai országok fejlődését és uniós közeledését elősegíteni hivatott Keleti Partnerség projektjét az EU lengyel és svéd kezdeményezésre, 2009-ben indította el.

A lengyel külügyminiszter Joe Biden varsói látogatásáról elmondta: erre rendkívüli körülmények között kerül sor, amikor “veszélyben vannak az európai biztonsági berendezkedés alapjai”. Ezért természetes, hogy Biden a Lengyelországba telepített amerikai katonákkal találkozik, valamint “fontos, a lengyel társadalmat, de kétségtelenül a globális közvéleményt is megszólító” beszédet mond – jelezte Rau.

Vallási vezetők Kirill pátriárka közbenjárását kérik az ukrajnai háború befejezéséért
Zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási vezetők szólították fel Kirill pátriárkát, hogy kérje meg Putyint az ukrajnai háború befejezésére – jelentette a The Times of Israel. “Mi, többféle vallás vezetői azért írunk, hogy kifejezzük aggodalmunkat az Ukrajnában zajló eseményekkel kapcsolatban. Szomorúan látjuk a harcokat, amelyek elsősorban ortodox keresztényeket állítanak szembe egymással. A most zajló konfliktus máris számos emberéletet követelt, katonákét és civilekét egyaránt” – áll a vallási vezetők levelében. A 75 éves Kirill pátriárka Putyin közeli szövetségese, aki osztja vízióját egy erős Oroszországról, amely megvédi a hagyományos keresztény értékeket a látszólag erkölcstelen Nyugattól. Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai összhangban álltak Moszkva hivatalos retorikájával.

The post Orosz agresszió: Moszkvával szembeni kemény szankciókkal és hadászati felszereléssel kell támogatni Ukrajnát appeared first on .

Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.

Iohannis elmondta: Lengyelország és Románia kölcsönösen küld katonákat az országaik területén szervezett NATO-missziókba, de a román elnök szerint a Fekete-tenger térségében fokozni kell a NATO katonai jelenlétét “szigorúan defenzív válaszlépésként” Oroszország agressziójára, mielőbb meg kell alakítani a NATO romániai harccsoportját – egyebek mellett ezt az álláspontot akarja képviselni a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcson is, amelyen Joe Biden is részt vesz.

“Lengyelországgal együtt a NATO alapvető rendeltetésének, a kollektív védelemnek a megerősítését szeretnénk. Ilyen értelemben Biden európai látogatása és részvétele a két nap múlva esedékes észak-atlanti csúcstalálkozón a szövetségesek egységének és szolidaritásának bizonyítéka, és azt is jelzi, hogy az Egyesült Államok kiáll szövetségesei biztonságáért” – hangoztatta a román elnök.

Duda arról beszélt, hogy Oroszország példátlan agressziója egy független, szuverén állam ellen olyan új helyzetet teremtett, amely új NATO-koncepció kidolgozását teszi szükségessé. A lengyel elnök szerint a szövetségeseknek meg kell érteniük, mekkora fenyegetést jelent a világ békés országai számára az atomfegyverrel is rendelkező Oroszország, amely terjeszkedni akar.

“Nem akarunk ismét orosz érdekszférába kerülni! Volt már részünk benne, és nem akarjuk, hogy megismétlődjön” – hangoztatta a lengyel elnök.

Románia és Lengyelország uniós támogatást sürgetett Ukrajna uniós szomszédai számára is a menekültek százezreinek ellátásra. Duda Törökország példáját hozta fel, rámutatva, hogy a szíriai menekültválság idején az Európai Unió milliárdokkal segítette Ankarát.

“Természetesnek tartom, hogy ugyanilyen támogatást kapjanak azok az uniós tagországok is, amelyek most szembesülnek menekültáradattal az Ukrajnát érő orosz agresszió miatt” – mutatott rá a lengyel elnök.

Telefonon egyeztetett a szaúdi és az orosz külügyminiszter
Az orosz-ukrán konfliktus békés megoldását sürgette Feiszal bin Farhán Ál Szaúd szaúdi külügyminiszter helyi idő szerint hétfőn, orosz hivatali parterével, Szergej Lavrovval folytatott telefonos egyeztetésén – jelentette az Arabnews című szaúdi hírportál. A szaúdi tárcavezető egyúttal felajánlotta Rijád közvetítői szerepét, amelyet korábban Mohamed bin Szalmán, szaúdi trónörökös is kilátásba helyezett. A trónörökös március 3-án telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Putyinnal, a megbeszéléseken pedig hangsúlyozta: a királyság minden tőle telhetőt megtesz a rendezés érdekében. A szaúdi hatóságok a múlt héten, a trónörökös és Zelenszkij egyeztetését követően bejelentették, hogy humanitárius okokból meghosszabbítják a királyság területén tartózkodó ukrán állampolgárok vízumát.

The post Orosz agresszió: Összehívják a B9-ek tanácskozását a júniusi NATO-csúcs előtt appeared first on .

A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. “A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. “Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.

Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy “nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat “a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami “többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak.

Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.

Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagyerejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram- víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.

Az ukrán rendőrség délben kiadott közleménye szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők tizenegy, Donyeck megyei településre mértek csapást – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.

Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Hollandiában eddig 392 millió euró orosz vagyont fagyasztottak be
Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából – jelentette az NlTimes hírportál. Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak hatmillió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be. Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására. “Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása” – szögezte le levelében a pénzügyminiszter. A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

The post Orosz agresszió: Ukrajna nem enged területi kérdésekben Oroszországnak appeared first on .

A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy “a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.

A The Wall Street Journal beszámolója szerint “1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy egy S-300-as, nagy hatótávolságú, az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett légvédelmi rendszert szállított. A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok “egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.

A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy “a meglévő készlet részét képezik”.

A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat. Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát. A Biden-adminisztráció illetékesei szerint ugyanis ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok vezette szövetség és az orosz erők között.

“Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” – fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. “A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” – áll a közleményben.

Mint írják: a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy továbbra is támogatják az országukat védő “bátor ukránokat”, és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. A beszámoló szerint a vezetők “megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.

Árverésre ajánlotta fel Nobel-érmét a menekültek javára a Novaja Gazeta főszerkesztője
Árverésre ajánlotta fel a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta független orosz újság főszerkesztője az elismeréssel járó Nobel-érmet az ukrajnai menekültek megsegítésére. “A Novaja Gazeta és én úgy döntöttünk, hogy a 2021-es Nobel-békedíjat egy ukrajnai menekülteket segítő alapnak adományozzuk. Már több mint 10 millióan menekültek el. Kérem az aukciósházakat, jelentkezzenek, hogy elárverezzék ezt az egész világ által ismert díjat!” – írta a főszerkesztő. A Nobel-bizottság októberben jelentette be, hogy Dmitrij Muratov és Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró kapja a békedíjat “a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele”. A díjátadó ünnepséget, mint mindig, december 10-én, Nobel halálának évfordulóján tartották Oslóban. Muratov a ceremónián elmondta, hogy a díjjal járó összeget a betegek megsegítésére és a független újságírás támogatására fogja fordítani. A Nobel-díj alapítójának profilját hordozó, 18 karátos aranyból készült, 175 gramm súlyú Nobel-érmeket az idén 13 díjazottnak adták át. A Nobel-békedíj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal jár.

The post Orosz agresszió: Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába appeared first on .

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG-30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót.

Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket. “Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is – tette hozzá az ezredparancsnok.

Este Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy a nap folyamán négy mariupoli gyermek sérült meg, közülük kettő súlyosan, miközben a családjukkal Mariupolból tartottak evakuációs buszon Zaporizzsja felé, és az orosz erők tűz alá vették a menekülőket. A tisztviselő hozzátette, hogy hétfőn az ukrán hatóságok több mint húsz autóbusszal igyekeztek kimenekíteni a helyi lakosokat az evakuálásra létesített folyosókon.

Az ukrán vezérkar hétfőn a Facebokon azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol.

A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB-341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB-341V (Lir-3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése “mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása”. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Telegram üzenetküldő portálon arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A közlés eszerint az orosz katonák óvodába vették be magukat. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta mostanáig 65 polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban és csaknem háromszázan sérültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. “Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk” – jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár “népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből kizárólag az ország semlegességébe hajlandó Kijev beleegyezni.

A Szuszpilne ukrán hírportálnak hétfőn este adott interjújában az államfő kijelentette, hogy az orosz féllel folytatott tárgyalásokon elfogadott kompromisszumokat Ukrajna lakosságának népszavazáson kell véglegesítenie. “Kész vagyok beleegyezni bármibe, ha a népünk is velem tart” – fogalmazott Zelenszkij.

Az elnök szerint a NATO azért nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, mert fél Oroszországtól. Szavai szerint vannak viszont olyan országok, amelyek nem adhatnak Ukrajnának NATO-tagságot, de garantálnák a biztonságát és készek mindent megtenni, amely a NATO kötelessége lenne, ha Ukrajna tagja volna a szövetségnek. Egy effajta garancia-vállalást Zelenszkij megfelelő kompromisszumnak tart a NATO-csatlakozási célkitűzés feladásáért cserében.

Közben hétfő esti videoüzenetében az ukrán elnök az ellenállás folytatására buzdította az ukrán városok lakóit.

Orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét kedden, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült – jelentette a Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva.

Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.

A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad városban az orosz erők rakétája megsemmisített egy vasútállomást, 15 tehervagon kisiklott, egy ember meghalt – közölte a régió katonai adminisztrációjának vezetője.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. “A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani” – hangsúlyozta Verescsuk. Kiemelte, hogy a konvoj a Nemzetközi Vöröskereszttel előre egyeztetett “folyosón” haladt. Arra nem tért ki, hány járműből áll a konvoj és hányan kerültek fogságba.

Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal. “Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek” – állította. “Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket” – fűzte hozzá.

A mariupoli városi tanács közben arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz bombázó repülőgépet a térségben. Az ukrán légierő pedig két orosz katonai repülőgép és egy drón megsemmisítéséről számolt be Harkiv megye légterében.

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.

Az ukrán egészségügyi minisztérium közben arról számolt be, hogy Izraelből érkezett 65 fős személyzettel – orvosokkal, ápolókkal és más szakemberekkel – megnyílt az első tábori kórház Ukrajnában, a lengyel-ukrán határon, a Lviv felé vezető úton. A tárca közlése szerint mindenkit ingyen látnak el, akinek orvosi segítségre van szüksége. A tábori kórházban műtéteket is végre tudnak hajtani.

Csehország kiterjesztené a szankciókat az energiaszektorra
Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta Jan Lipavsky, Csehország külügyminisztere. Mint elmondta, a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat. A Kalózpárt politikusa szerint nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert “sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor “mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Putyin szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt. A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek nyolcvan százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak, “a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd”.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők orosz veszteségekről és civil áldozatokról számoltak be appeared first on .

“Bassár el-Aszad szíriai elnök az országában állomásozó orosz csapatoknak köszönheti hatalmát; Putyin pedig most benyújtja a számlát” – fogalmazott Alamuddín, idézve a szíriai polgárháborút nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) adatait, melyek szerint már csaknem negyvenezer szíriai jelentkezett zsoldosnak. “És nem csak az utcán lézengő munkanélküliekről van szó – tette hozzá -, Aszad saját különleges egységeiből is jelentkeznek”.

Arra a hírre, hogy az orosz elnökkel szövetséges Ramzan Kadirov csecseneket küldött az ukrajnai háborúba, Alamuddin felhívta a figyelmet: nemcsak az oroszok oldalán harcolnak csecsenek, hanem Ukrajnába is toboroznak olyan csecseneket, akik szemben állnak Kadirovval és Putyinnal, sokan közülük Szíriában is megfordultak, dzsihadisták és várnak az alkalomra, hogy bosszút álljanak mind az orosz elnökön, mind Kadirovon. Ebből akár még a különböző iszlám irányzatok egymás elleni harca is kialakulhat, mindez egy keresztény többségű országban – figyelmeztetett Alamuddin.

Felhívta a figyelmet az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) a jelentésére is, amely az ukrajnai háború nyomán kialakuló élelmiszerválság egyik legnagyobb áldozatainak az arab országokat nevezi. A polgárháború sújtotta Jemen és Szíria lakosai jelentős mértékben támaszkodnak a WFP-re, amely a gabona-szállítmányok legnagyobb részét eddig Ukrajnából szerezte be – mondta, hozzátéve, hogy az így is súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal küzdő Libanon a gabonája nyolcvan százalékát ugyancsak Ukrajnából szerzi be.

“Az éhség haragot szül” – fogalmazott Irakra kitérve, emlékeztetve arra, hogy az országban máris több tüntetést tartottak a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt. Az elmúlt napokban a dráguló élelmiszerárak és a növekvő élelmiszerhiány miatt lázadások, tüntetések voltak Irak mellett Jemenben, Szudánban, Tunéziában is.

Alamuddín többszörösen díjazott külpolitikai újságíró-elemző, aki számos ország vezetőjével, köztük Indira Gandhival, Bill Clintonnal, Fidel Castróval és Margaret Thatcherrel is készített interjút, jelenleg pedig az al-Haját című, londoni székhelyű pánarab napilap nemzetközi szakértője.

The post Orosz agresszió: élelmiszerválság fenyegeti az arab országokat appeared first on .

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy maradhat-e nyáron a téli gumi. Elég sok vélemény hallgató ezzel kapcsolatban, azonban azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a magas szilikáttartalmú abroncs jobban kopik a nyári hőségben, mint a kifejezetten nyári keverék. Sőt, minél magasabb a hőmérséklet, annál fokozottabb a kopás. A téli gumik nyári használata miatt elkopnak a mikrobarázdák közötti redők, így a következő téli időszakban gyengébb teljesítményt várhatunk tőlük. Egyszerűbben fogalmazva, a nyári használat extrém igénybevételnek teszi ki a téli gumikat, emiatt mindenképpen szükséges és ajánlott a tavaszi-őszi abroncsváltás.

A váltástól csupán abban az esetben lehet eltekinteni, ha a téli gumi elérte a minimális 4 milliméteres mintaárok mélységet, így a következő téli szezonban már úgyis használhatatlan lesz. Ennek ellenére a tavaszi csere ajánlott, hiszen a részben elkopott téli abroncs a nyári aszfalton kevésbé jó tapadást képes biztosítani, mint egy kevésbé használt nyári gumi.

Nyári gumik esetében nincs „szavatossági” idő. A téliek hatéves korukig használhatók, ezt követően mindenképpen cserére van szükség, még abban az esetben is, ha a kapaszkodást biztosító bordák relatív jó állapotban vannak. Szerencsére az úgynevezett DOT szám egyértelmű információval szolgál a gyártás időpontjáról; a négyszámjegyű jelzés első két számjegye a gyártás hetét, az utolsó két számjegy pedig a gyártás évét jelöli. Ha egy abroncson a DOT 0620 jelölést látjuk, akkor tudhatjuk, hogy a 2020-as év hatodik hetében, vagyis valamikor február közepén gördült le a gyártósorról.

Az abroncsok cseréje nem olcsó mulatság, így adja magát a lehetőség, hogy válasszunk inkább használtat, hiszen ruhából is beváltak az ilyen darabok… A gumikkal kicsit más a helyzet. Persze teljesen érthető, ha valami nem szeretné, hogy a teljes szett többe kerüljön, mint az autója, de a használt abroncsok vásárlása komoly odafigyelést igényel. Segítséget jelent a már említett DOT szám, ami a gyártás idejéről ad megbízható információt; négy évnél idősebb téli és 8 évnél idősebb nyári abroncsra már inkább ne költsünk. A használt abroncsok esetében fokozottan figyeljünk oda a futófelület egyenletes kopására; a nem megfelelően beállított futóművel közlekedő járművek által koptatott abroncsok balesetbeszélyesek! Soha ne vásároljunk olyan abroncsot, amely esetében a kopásminta aránytalan! Figyeljünk mindenféle deformációra! Alaposan át kell néznünk minden egyes abroncsot. A különböző görbületek és dudorok szakadás jelei lehetnek, amelyek szintén balesetveszélyt jelentenek. Leggyakrabban a széleken futó acélmerevítés szakadásával találkozunk. Ez a sérülés szerencsére jól látható problémákat okoz. Ne vásároljunk olyan használt gumit, aminek a belső felületén foltozás nyomait látjuk.

Ha tehetjük, döntsünk az új abroncsok mellett. A különböző tesztek segítenek megkülönböztetni a termékeket, illetve információval szolgálhatnak azok ár-érték arányáról. Vásároljunk megbízható helyről annak érdekében, hogy ne érhessen bennünket kellemetlen meglepetés!

The post A közlekedésbiztonság alapja az évszaknak megfelelő abroncs appeared first on .