Biztonságpolitika

Románia katonai kiadásai növelésével akarja védelmi képességeit erősíteni, ugyanakkor energetikai beruházásokra készül a teljes energetikai függetlenség elérése érdekében – jelentette be Klaus Iohannis államfő, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülését követően.

Az elnök szerint ennek a két stratégiai célkitűzésnek a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrás-, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség – tette hozzá Iohannis.

A CSAT arról is döntött, hogy – a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén – további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.

Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat.

A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldova támogatásának erősítése is – mutatott rá a román elnök, anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntött a román legfelsőbb védelmi tanács.

Iohannis szerint a “felháborító, egy szuverén és független ország elleni brutális orosz támadás” példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni olyan agresszorral szemben, amely a globális biztonságot fenyegeti.

A román elnök elismeréssel szólt “a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról” és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térkének erőszakos átrajzolása. Iohannis úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.

A román határrendészet összegzése szerint a háború kezdete óta csaknem 90 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, ötvenezren közülük pedig már elhagyták az országot.

The post Orosz agresszió: Románia növelné védelmi kiadásait appeared first on .

Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, és Minszkkel szemben is érvényesíteni kell őket – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az úgynevezett weimari háromszög lengyelországi találkozóján.

A közép-lengyelországi Lódzban szervezett találkozón Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelte: a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ugyanezeket a szankciókat Fehéroroszországgal szemben is ki kell vetni, mivel Minszk is részt vesz az Ukrajnával szembeni agresszióban – tette hozzá Le Drian. A francia külügyminiszter Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról is nyilatkozott, bejelentve: ez az egyik kiemelt téma az Európai Unió Tanácsában ebben a félévben, amikor Franciaország tölti be a soros elnöki tisztséget.

Baerbock elmondta: Putyin tévedett, amikor azt gondolta, hogy sikerül megosztania az európai közösséget. “Ellenkezőleg, még egységesebbek vagyunk ezekben a nehéz időkben, együtt állunk ki Ukrajna mellett, mert tudjuk, mi a tét” – fogalmazott. Egyúttal tiszteletét fejezte ki mindazon oroszok iránt, akik a várható letartóztatásuk tudatában is az utcán tüntetnek, mutatván, hogy – mint Baerbock mondta – “ez nem az ő háborújuk, hanem az orosz elnöké”.

Rau Oroszország Ukrajnával szembeni, “semmivel sem igazolható agressziójáról” beszélt. Úgy vélte: a háború miatt “radikálisan megváltozott nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági berendezkedése”. Az ukrajnai háború elhúzódása esetén a szankciók köre bővülni fog – húzta alá.

Baerbockhoz hasonlóan Rau is megemlítette az eddiginél szorosabb európai egységet, mely – mint mondta – az Európai Unió és a transzatlanti közösség számára alapvető értékeket érinti, valamint a gazdaságra, a biztonságra, a békés együttélésre vallott nézeteket is.

Beismerte: Európában eddig “ily messzemenő egységben senki sem reménykedett”. Jelenleg pedig Európa egy hangon beszél az Oroszországtól való energetikai függőség leállításáról – jelentette ki, megemlítve e vonatkozásban az Északi Áramlat-2 és az Északi Áramlat-1 orosz-német gázvezetéket. “Most egyhangúan mondjuk, hogy más energiaszállítási módokat kell keresnünk, és egységet kell mutatnunk e tekintetben is” – húzta alá Rau.

A találkozón online formában részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Őt a varsói külügyi tárca Twitter-bejegyzése szerint az értekezlet résztvevői arról biztosították, hogy “határozottan kiállnak Ukrajna mellett”.

A weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) nevű konzultációs fórumot 1993-ban hozták létre. Államfői szinten utoljára február elején, Berlinben találkoztak, tizenegy éves szünet után. A berlini csúcstalálkozót az akkor már kiéleződő orosz-ukrán feszültség miatt rendezték.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter Minszket is szankcionálná appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az EJEB arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.

Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.

Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.

Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről.

The post Orosz agresszió: az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot appeared first on .

Az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését, valamint az oligarchák nyilvános nemzetközi “nyilvántartásba vételét” szorgalmazta Mario Draghi közgazdász-miniszterelnök a parlamenti felszólalásában, amelyben a pártok támogatását kérte Ukrajna katonai megsegítéséhez.

Draghi bejelentette, hogy “szükség esetén Olaszország kész további szigorító intézkedésekre”. Elsők között említette az oligarchákkal szembeni lépéseket egy “nyilvános nemzetközi regiszter” létrehozásával, amely a tízmillió euró feletti vagyonnal rendelkezők neveit tartalmazná.

Draghi, aki az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is volt, az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését szorgalmazta, valamint azt, hogy a svájci székhelyű Nemzetközi Fizetési Bank vegyen részt a Moszkva elleni szankciókban. Ezzel egy időben elengedhetetlennek nevezte a Moszkvával folyó párbeszéd fenntartását.

“Nem csak egy szabad és szuverén állam megtámadásáról van szó, hanem a szabadság és demokrácia, valamint az általunk épített nemzetközi rend elleni támadásról” – jelentette ki Draghi. Úgy vélte, Oroszország “előre eltervezett és indokolatlan agressziója” a szomszédos ország ellen több mint nyolcvan évvel repítette vissza az európai történelmet.

A kormány és az egész olasz nép szolidaritását fejezte ki az ukrán elnöknek, kormánynak és népnek, valamint annak a több mint 230 ezer ukránnak, aki Olaszországban él és dolgozik. Példamutatónak nevezte az Oroszországban a háború ellen tüntetők bátorságát.

Draghi bejelentette a minimális létszámra csökkentett, olasz diplomáciai képviselet Kijevből Lvivbe történő átköltöztetését, valamint távozásra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó 2300 olaszt. Emlékeztetett arra, hogy Róma eddig 110 millió euróval támogatta a kijevi hatóságokat, tízmillió euró azonnali segélyt különített el az Olaszországba érkező első ukrán menekültek segítésére, és a római kabinet egymillió eurót juttatott a Nemzetközi Vöröskeresztnek is.

Draghi elmondta, hogy a NATO keretében szolgáló olasz flotta “már tengeren van”, Lettországban 239 olasz katona van jelen, Romániában megduplázzák a NATO kötelékében szolgáló olasz kontingens létszámát, valamint Róma további 3400 katonával tudja támogatni szövetségeseit.

“Ha egy nép katonai támadással szemben védekezik, és segítséget kér demokráciáinktól, akkor arra nem lehet puszta bátorítással válaszolni” – jelentette ki Draghi, emlékeztetve, hogy a kormány igennel válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, és kész “fegyvereket, katonai felszerelést és járműveket szállítani Ukrajnába”.

“Az orosz invázió nem csak Ukrajnát érinti (…) Nem fordíthatjuk el tekintetüket” – jelentette ki a miniszterelnök. Majd azt hangsúlyozta: “nem engedhetjük meg, hogy Európában visszatérjünk oda, hogy a határokat erővel húzzák meg”.

Draghi nyugalomra szólította fel Olaszországot, hangoztatva, hogy a hatóságok minden intézkedést megtesznek az esetleges biztonsági, gazdasági és energetikai vészhelyzet elkerülésére.

Emlékeztetett arra, hogy Olaszország a gázfogyasztása 95 százalékát importálja, s több mint negyven százalékot Oroszországból. Jelenleg 2,5 milliárd köbméter tartaléka van az országnak, és közeledik a meleg idő: “rövid távon az Oroszországból érkező gáz teljes leállítása (..) sem járna komoly gonddal” – állapította meg az olasz kormányfő. De hozzátette: az év második, hidegebb felében azonban “komplikáltabbá válhat a helyzet”.

A nyugat újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen
A nyugat és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is. “Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota.

The post Orosz agresszió: Olaszország további pénzügyi nyomásgyakorlást szorgalmaz Moszkvára appeared first on .

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra – mondta Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett hírszerzési értesülései szerint az utóbbi egy napban nem sokat haladtak előre a Kijev ellen vonuló orosz alakulatok, és Oroszországnak az ukrán légteret sem sikerült ellenőrzése alá vonnia. Raab a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: az ukrajnai hadjárat kezd “sokkal veszélyesebb szerencsétlenséggé” alakulni Putyin számára, mint ahogy azt az orosz államfő valaha is gondolta volna.

Hozzátette: Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt mindent megtesz az orosz háborús gépezet gyengítésére, de Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni. Raab szerint Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerilla-hadviselésre rendezkednének be, és ez megoldhatatlan helyzet kialakulását jelentené Putyin katonai céljainak teljesítése szempontjából.

Ebben a helyzetben – és a nyugati szankciókra adott válaszként is – fennáll az a veszély, hogy Putyin egyre barbárabb módszerekhez folyamodik az ukrajnai háborúban – mondta a brit miniszterelnök-helyettes. Ennek lehetőségére Boris Johnson brit miniszterelnök is felhívta a figyelmet.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság ismertetése szerint Varsóban tartott, keddi sajtóértekezletén Johnson kijelentette: egyértelmű, hogy Putyin kész barbár, válogatás nélküli módszerekhez folyamodni civilek ellen, például úgy, hogy lakótelepi magasházak ellen intéz rakétatámadásokat.

Arra a kérdésre, hogy támogatná-e repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, Dominic Raab a Sky News-interjúban azt mondta: ahogy azt Ben Wallace védelmi miniszter is már egyértelművé tette, a Nyugat nem folyamodik ehhez a módszerhez, mert ez a gyakorlatban orosz katonai repülőgépek lelövését jelentené.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett, katonai hírszerzési adatokon alapuló helyzetértékelése szerint Oroszországnak eddig nem sikerült ellenőrzése alá vonnia Ukrajna légterét, és az orosz hadvezetés emiatt az éjszakai műveletekre helyezi át a hangsúlyt az orosz alakulatok veszteségeinek mérséklése végett. A tárca szerint a Kijev ellen vonuló orosz egységek nem sokat haladtak előre az elmúlt 24 órában, valószínűleg a folytatódó logisztikai problémák miatt.

A minisztérium által idézett hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg fokozta tüzérségi tevékenységét Kijevtől északra, valamint Harkiv és Csernihiv közelében. A nehéztüzérség bevetése sűrűn lakott városi körzetekben jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy a hadműveleteknek civilek esnek áldozatául – áll a brit védelmi minisztérium keddi hírszerzési helyzetértékelésében.

The post Orosz agresszió: Raab szerint Putyin barbár módszerekkel reagálhat a szankciókra appeared first on .

Szomszédságpolitika Az Európai Unió 2004-ben elindított szomszédságpolitikája keretében tíz déli szomszédját, illetve 2007-től öt keleti szomszédját támogatja szakpolitikai eszközrendszerein keresztül olyan kulcsterületeken, mint az ifjúságpolitika vagy a klímapolitika. Mindennek célja, hogy az Európai Unió mint felelős szomszéd és normatív hatalom segítse a határa mentén elhelyezkedő országokat a stabilitás, a biztonság és a prosperitás fokozásában. Mindezek elérésére az Európai Unió számos projektet indít a régiókban, illetve diplomáciai és egyéb jellegű cselekménnyel is segíti ezen országokat. Algéria

Algéria tekintetében a legjelentősebb történés az, hogy az észak-afrikai ország októberben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 73. részvényese lett, így az EBRD már az országban is szélesebb körben támogathatja a befektetéseket és politikai reformokat.

Egyiptom

Az észak-afrikai ország tekintetében októberben és novemberben számos kiemelt esemény történt. Az Unió vezető tisztségviselőivel jónéhány egyeztetésre került sor. Sameh Shoukry, egyiptomi külügyminiszter és Ylva Johansson, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős uniós biztos 2021. november 15-én elindította a harmadik EU-Egyiptom migrációs párbeszédet, amely a migrációval kapcsolatos átfogó együttműködést célozza az érdekelt felek között. A migráció főbb kérdésköre mellett a társadalmi-gazdasági szempontokról és a munkahelyteremtésről is szó esett többek között. A migrációval kapcsolatos bűncselekmények is a tárgyalás napirendjét képezték, mint az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem, a legális migráció előmozdítására irányuló erőfeszítések támogatása. Ugyanezen napon Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Kairóban találkozott Abdel Fattah al-Sisivel, Egyiptom elnökével. A találkozó napirendjének témáját elsősorban az EU és Egyiptom közötti gazdasági és politikai kapcsolatok alkották, így például a két elnök érintette az alapvető szabadságjogok és emberi jogok helyzetét, valamint a regionális stabilitást és biztonságot, illetve a terrortámadások nyomán kialakult jelenlegi nemzetközi feszültségeket. Korábban, október 17. és 20. között az EBRD alelnöke, Alain Pilloux Egyiptomba látogatott, ahol az egyiptomi kormány tisztviselőivel találkozott, az ország stratégiájának megvitatására, illetve különböző projektek elindítása és az üzleti szférával való találkozók lebonyolítása céljából. Pilloux biztosította az országot a szervezet elkötelezett támogatási szándékáról is. Az EBRD Egyiptomban számos tevékenységet végez, például nagyvonalú kölcsönökkel járul hozzá a nők helyzetének javításához a KKV-szektorban.

Izrael

Az Európai Unió és Izrael Állam közötti politikai nézeteltérések a vizsgált időszakban is folytatódtak. Az Unió novemberben ismételten felszólította az állam vezetését, hogy szüntesse be a telepesmozgalmat érintő tevékenységét. Az üzenet apropója az volt, hogy az időszakban közel 4200 újabb lakóegység megépítésére írt ki Izrael pályázatot, amelyek többsége Ciszjordánia területét is érintette. Mindezen tevékenysége a zsidó államnak megnehezíti a Palesztinával való kiegyensúlyozottabb viszony előmozdítását.

Jordánia

A Jordán Hásimita Királyság tekintetében az időszakban elsősorban a környezeti és energiabiztonságot célzó projektek kerültek fókuszba. A fenntartható hulladékkezelést célzó DECOST projekt keretében például közoktatási intézményekben tartottak figyelemfelhívó órákat és több komposztáló vagy szelektív hulladékgyűjtő eszközt is kihelyeztek. Októberben Jordánia vízügyi és öntözési minisztere és különböző vállalatok 24 millió euró értékű szerződést írtak alá az EU és több európai partner társfinanszírozó (pl. AFD – Agence Française de Développement) jelenlétében az Irbidi Kormányzóság vízhálózatainak megerősítésére és szerkezetátalakítására. Mindez kiemelten fontos a térség vízbiztonságának előmozdításában. Októberben Jordánia csatlakozott a Globális Metán Kezdeményezéshez is, amelynek célja a részes felek metánkibocsátásának redukálása. Mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés lassítása okán, hiszen a metán kibocsátásának redukálása az egyik leghatékonyabb eszköz rövidtávon a globális felmelegedés csökkentését célzó célkitűzések kapcsán. Emellett az ENI CBC MED által is társfinanszírozott ESMES projekt tekintetében az érintett részes felek is megvitathatták novemberben az ország előtt álló energiahatékonysági fő akadályokat, illetve jógyakorlatokat és tapasztalatokat cserélhettek. A társadalmi és egészségügyi biztonság területén is történtek előrelépések: az Unióval szoros együttműködésben az Al-Balad rádió kampányt indított a vakcinákkal kapcsolatos dezinformáció következményeinek visszaszorítására a lakosság körében. Emellett az EDU-JORDAN és EDU-SYRIA program keretében kilenc projektet indítottak novemberben a kiszolgáltatott jordán és szíriai menekültek és fiatalok megélhetési lehetőségeinek javítására. A Királyságot novemberben Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is meglátogatta, hogy több vezető tisztségviselőjével találkozzon az országnak, s így megerősítse az Unió és Jordánia közötti partnerséget, illetve előmozdítsa a déli szomszédokra vonatkozó gazdasági és beruházási terv és a földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrend célkitűzéseinek végrehajtását.

Libanon

A közel-keleti ország tekintetében elsősorban az energia- és klímapolitikához kapcsolódó projektek kapták a hangsúlyt a vizsgált időszakban: Kfarzabad községben új napelemes rendszer települt, amely elsősorban a vízellátást segíti elő. A telep kiemelt fontosságú, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy a közelmúlt energiaválságai során 16 000 személy vízellátása legyen folyamatos.  Emellett a 8 ország részvételével futó MAIA-TAQA projekt keretében javaslatokat gyűjtöttek be kisüzemi kísérleti szennyvíztisztító telep és annak áramellátására szolgáló napelemes rendszer és az öntözőrendszer megvalósítására.

Az Európai Unió az országban zajló történésekre is reagált: az októberi tüntetéseken eldördülő lövések kapcsán felhívta az érdekelt felek figyelmét arra, hogy nyugodtan és felelősségteljesen járjanak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az erőszak további fokozódását ebben a kritikus időszakban.

Marokkó

A vizsgált időszakban az észak-afrikai ország tekintetében elsősorban a klímapolitika területére esett a hangsúly. Októberben Marokkó csatlakozott a Globális Metán Kezdeményezéshez is, amelynek célja a részes felek metánkibocsátásának redukálása. Mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés lassítása okán, hiszen a metán kibocsátásának redukálása az egyik leghatékonyabb eszköz rövidtávon a globális felmelegedés csökkentését célzó célkitűzések kapcsán. Emellett az Európai Unió és tagállamai szeptember 30. és október 17. között marokkói régióiban “Cselekvés és ambíció” címmel klímadiplomáciai heteket indítottak, a Glasgow-ban megrendezésre kerülő klímakonferenciára való felkészülés érdekében.

Tunézia

Tunézia esetében is elsősorban a fenntarthatóság és környezetvédelem került az EU homlokterébe. A COMMON projekt tekintetében helyi halászokkal beszéltek a tengeri szemét halászatra kifejtett hatásáról. Emellett az EBRD 6.2 millió euró kedvezményes kölcsönt biztosít az ország számára, az olívaolaj-szektor fejlesztése érdekében.

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán számára az EU elsősorban a COVID-19 járvány leküzdésében nyújtott segítséget. Az EU a WHO-val további egészségügyi felszereléseket és eszközöket adományozott Azerbajdzsánnak, hogy segítse a betegek felépülését a COVID-19-ből, illetve a mentális egészséggel foglalkozó intézményekben segíti a fertőzés mielőbbi kimutatását célzó tudás fejlesztését. Emellett az EU segíti az ország fenntartható és zöld fejlődését: ezúttal egy olyan platform létrehozásával, amely segíti a KKV-szektor résztvevőit a zöld mechanizmusok elsajátításában.

Fehéroroszország

Fehéroroszország kapcsán az Európai Unió felhívta a kelet-európai ország figyelmét arra, hogy egyedüliként alkalmazza a halálbüntetés mechanizmusát a kontinensen, s ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki az igazságszolgáltatás és jogállamiság nem megfelelő funkcionálása kapcsán, amely gyakran eredményezi az önkényesség gyakorlatának alkalmazását, illetve az ítéletek helytelenségét is. Mindennek kapcsán kiemelten aggasztó a halálbüntetés érvénye az országban, s az Unió sürgeti Fehérországot annak eltörlésére. A következő történés is az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik: az EU megbízottjai és nagykövetei a politikai foglyok családtagjaival találkoztak, amelyet követően az EU a következőket fogalmazta meg: „a transzatlanti nemzetek közössége továbbra is követeli a Fehéroroszországban önkényesen fogva tartott összes személy azonnali szabadon bocsátását, beleértve a politikai foglyokat is”.

Grúzia

Grúzia esetében az EU meglehetősen átfogó területeket célzott. Az országnak elsősorban az irreguláris migráció elleni küzdelemben és a határbiztonság fokozásában segédkezett modern okmányellenőrző eszközök adományozásával. Emellett a gazdasági biztonság elmozdítása tekintetében 6 millió eurónyi kedvezményes kölcsönt folyósított az ország vezető bankjának, hogy az továbbhitelezze a COVID-19 járvány által súlyosan érintett KKV-szektor számára.

Moldova

Moldova esetében az unió figyelme elsősorban az energiabiztonságra, illetve a társadalmi biztonságra esett. Az Unió támogatta két moldáv régió vízellátási kapacitásának növelését, amelynek következtében 37000 moldáv állampolgár vízellátása válik biztosítottá, emellett egy másik régió szennyvíztisztító és csatornarendszerzéséhez is hozzájárul. Moldova gázellátási problémáival kapcsolatban Ursula von den Leyen biztosította az országot az EU szünetlen támogatásáról, illetve a további támogatási intézkedések megvizsgálásáról. A közlekedés területén az EBRD 23.5 millió euró értékű kedvezményes kölcsönt biztosít az ország vasúti szolgáltatójának a vasutak infrastrukturális fejlesztésére.

A társadalmi és politikai biztonság tekintetében az egyik legfontosabb esemény az EU és a Moldovai Köztársaság éves emberi jogi párbeszéd megtartása volt. A felek számos kérdésről folytattak megbeszéléseket: az EU emberi jogi politikájának alakulásáról, a demokráciáról és a választási jogokról, az igazságszolgáltatási rendszerről, a munkaügyi normák végrehajtásáról, a médiaszabadságról, a gyermekek jogairól és a nemek közötti egyenlőségről is. Moldova az időszakban ratifikálta a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló, jogilag kötelező erejű Isztambuli Egyezményt is, amely mindenképpen előremutató az ország társadalmi és politikai biztonságának fokozása tekintetében.

Ukrajna

Ukrajna esetében a legkiemelendőbb esemény az EU releváns szakpolitikájának kontextusában az, hogy az ország, mint nem uniós állam elsőként vehette át a Duna-stratégia elnökségét. Emellett a környezeti biztonság területén a Fekete-tenger védelméhez is hozzájárult az EU az EU4EMBLAS projekt keretében a főbb szennyeződések felkutatásával.

Örményország

Az országba látogatott október 4 és 8. között az EB területért felelős igazgatója, az EIB elnöke, illetve az EBRD elnöke. A látogatás célja az EU-s projektek megtekintése volt, illetve a kormány tagjaival, valamint a kulcsfontosságú üzleti és civil társadalmi szereplőkkel való találkozás az Örményország fejlődését célzó főbb cselekvési területek megvitatására. Emellett figyelmet kapott a vízbiztonság is, így például az EU4SEVAN projekt tekintetében a Sevan-tó megőrzésének elősegítése.

Környezet- energia- és klímapolitika

Az Európai Unió és tagállamai számára kiemelten fontos a fenntarthatóságra való törekvés. A fenntarthatóság előmozdításához az integráció nem csupán uniós szinten, hanem nemzetközileg is hozzájárul. Az Európai Unió egyik kiemelt célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, amely hozzájárul például mind az egészségesebb élettérhez, mind az energiahordozók rendelkezésre állásának szűkösségéből adódó konfliktusok redukálásához.

A vizsgált szakpolitika területén az időszakban kiemelt figyelmet kaptak a harmadik országokkal vagy régiókkal való partnerségek. Sor került a klímaváltozás elleni fellépés területén a partnerségi kapcsolatok és együttműködések megerősítésére az indiai–csendes-óceáni térség országainak vezetőivel, az Unió a Mediterráneumért és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) szervezet tagországainak vezetőivel, illetve a Kínai Népköztársasággal is.

Az Európai Unión belüli szakpolitikai történések tekintetében kiemelendők az új beruházások létesítése, illetve az éves jelentések elfogadása. A Bizottság meghirdette 1,5 milliárd eurós költségvetésű, nagyszabású projektjét, amely a megújuló energia, az energiaigényes iparágak, az energiatárolás, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás terén áttörést jelentő technológiákat fog finanszírozni. A projekt az Innovációs Alap pénzügyi keretéből valósul meg, amely a világ egyik legnagyobb, az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előmozdítására irányuló programja. Egyedülálló, hogy az Alapot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének kibocsátási egységeinek árveréséből származó bevételekből finanszírozzák. Az éves jelentésekből megtudható, hogy az uniós intézkedések nagyban hozzájárulnak a 2030-ig vagy 2050-ig kitűzött célok megvalósításához, azonban további, sürgető intézkedések szükségesek. Többek között a közúti közlekedési üzemanyagok üvegházhatásúgáz-intenzitásának 4,3%-os csökkenéséről, a  2019-es adatokhoz képest az üvegházhatású-gázok kibocsátásának közel további 10%-kal való csökkenéséről, illetve a villamosenergia- és gázárak általános csökkenéséről is beszámoltak.

Szankciós politika

Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának egyik eszköze a szankciók vagy korlátozó intézkedések, amelynek eszköztára több tevékenységből is áll. Az Európai Unió korlátozó intézkedései a politikai párbeszédtől, a kiegészítő intézkedéseken át a más rendelkezésre álló eszközökig is terjedhetnek. A szankciók elfogadásával több célt is szolgálhat az EU, így az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelmét, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusok megelőzését és a nemzetközi biztonság erősítését. Mindennek címzettje lehetnek különböző országok kormányai, egyéb szervezetei, csoportok és szerveződések, illetve egyének is.

Az EU idén számos szankcióval sújtotta Nicaraguát és annak állampolgárait. A nicaraguai aggasztó helyzet 2018 óta áll fent, s az Unió 2019-ben léptetett életbe először szankciókat a közép-amerikai országgal szemben. Októberben az Unió meghosszabbította további egy évvel a 14 nicaraguai állampolgárt érintő korlátozásokat, amelyek a vagyonaik befagyasztására, a pénzeszközök rendelkezésükre bocsátásának tilalmára, illetve beutazási tilalomra vonatkoznak. Nicaragua mellett az Ukrajna területi integritását és szuverenitását aláásni célzó törekvéseket is aggodalommal követi az Unió. Októberben további 8 személyt sújtott szankcióval az integráció, így jelenleg összesen 185 személyt és 48 egyéb entitást szankcionál az EU az ukrán helyzet kapcsán.  Az EU szankciós listájára felvett személyek között vannak olyan igazságszolgáltatási tisztviselők is, akik a Krím-félszigeten és Szevasztopolban az orosz törvények betartatásáért felelősek. A megjelölt személyek vagyonának befagyasztását – ideértve a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalmát – és utazási tilalmat foglal magában a szankciórendszer. Az EU novemberben további szankciókkal reagált a fehérorosz migrációs helyzetre, amely az EU külső határait érintik: egy módosítással az Unió már megcélozhatja azokat a magánszemélyeket és szervezeteket, akik a Lukasenko-rezsim olyan tevékenységeit szervezik, amelyek az EU külső határainak illegális átlépésére irányulnak. Az Unió novemberben további 4 újonnan kinevezett szír minisztert vett fel szankciós listájára. A közel-keleti ország vonatkozásában először 2011-ben vezetett be az EU szankciókat, s azóta mintegy 287 személyt és további 70 egyéb szervezetet tartalmaz a lista. A szankciók célja az ország döntéshozóinak presszionálása a tárgyalások megkezdésére és a helyzet politikai rendezésére. A szankciók elsősorban a vagyoneszközök befagyasztását, illetve beutazási korlátozásokat tartalmaznak, de idetartozik még az olajimport tilalma, bizonyos befektetések korlátozása, a Szír Központi Bank EU-ban lévő eszközeinek befagyasztása, valamint a politikai céllal felhasználható eszközök és technológiák exportkorlátozása.  Törökország engedély nélküli fúrási tevékenységét a Földközi-tenger medencéjének keleti részén is aggodalommal követi az Unió az elmúlt években, elsősorban a térségben kiéleződő energiadiplomáciai konfliktus kapcsán. Az EU épp ezért egy évvel meghosszabbította a szankciórendszert, amely elsősorban utazási korlátozásokat és a pénzeszközök hozzáférésnek korlátozását jelenti. Októberben a Tanács további egy évvel, 2022. október 16-ig meghosszabbította a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedéseit is. A jelenlegi szankciórendszert először 2018-ban vezették be a vegyi anyagok kifejlesztéséért és használatáért közvetlenül felelős személyek és szervezetek ellen. A korlátozó intézkedések, amelyek jelenleg 15 egyént és 2 jogi személyt érintenek, az EU-ba történő utazási tilalmat, valamint a magánszemélyek vagy jogi személyek vagyonának befagyasztását tartalmazzák. Ezenkívül az EU-beli személyeknek és szervezeteknek tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani a szankcionáltak számára. Az Unió az időszakban hasonlóképpen meghosszabbította a szankciókat az Al-Káidához és a Dáeshez köthető egyének és szervezetek vonatkozásában is.

Írta: Mészáros Kinga

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A EU Hírfigyelő 2021 október-november bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz – számolt be az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már “szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók – mint írják – kivételt tesznek “bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta: az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka. “A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót” – fogalmazott a tisztviselő.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette.

Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását – mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.

Az EU-külügyminiszterek elfogadták az Oroszország elleni szankciócsomagot
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn léptek életbe. A miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek “bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. “Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki. A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá “a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek. Az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez. Az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely “immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd “kollaboráns” fehérorosz vezetést.

The post Orosz agresszió: az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot appeared first on .

A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését – állapította meg az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága.

Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak – legfeljebb harminc rakéta kilövésével – továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket. A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének – írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán. Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők – saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait – tették hozzá.

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat – biztosítottak a szárazföldi erőknél.

Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.

A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában – írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.

The post Orosz agresszió: továbbra is Kijev elfoglalására törekszik a putyinista had appeared first on .

Liz Truss brit külügyminiszter szerint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Truss a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz. Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.

“Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” – mondta a brit külügyminiszter.

Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz. Brit médiabeszámolók szerint Zelenszkij vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette azt a korábban is többször elhangzott brit kormányzati álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem küld katonákat Ukrajnába az orosz hadsereg ellen. Wallace kijelentette, hogy a közvetlen brit katonai részvétel az orosz invázió elleni ukrajnai harcokban egész Európára kiterjedő háborút jelentene.

A brit kormány más magas beosztású tagjai is kizárták legutóbbi nyilatkozataikban annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön Ukrajnába. James Cleverly, a brit külügyminisztérium európai és észak-amerikai ügyekért felelős államtitkára a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: Ukrajna Nagy-Britannia jó barátja, de nem tagja a NATO-nak, vagyis nem terjed ki rá a szövetség kollektív védelmi garanciája.

Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: külföldi állampolgárok “elsöprő számban” követelik, hogy harcolhassanak Ukrajnáért az orosz invázió ellen.

Truss – aki Prisztajko után nyilatkozott a műsorban – kijelentette: a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy védelmi jellegű fegyverzettel támogassa Ukrajnát, emellett az eddigieknél is sokkal súlyosabb szankciókat kezdeményez Oroszország ellen annak érdekében, hogy elvághassa “Putyin háborús gépezetét” finanszírozási forrásaitól.

A brit külügyminiszter kijelentette: a tárca már összeállított egy listát az orosz oligarchákról, és a brit kormány néhány hetenkénti időközökre osztva új és még újabb szankciókkal veszi célba ezeknek a Kreml-közeli embereknek a magánrepülőgépeit, ingatlanvagyonát és a birtokukban lévő egyéb értékeszközöket.

Arra a kérdésre, hogy London háborús bűnösnek tekinti-e Vlagyimir Putyint, Liz Truss úgy fogalmazott: a nemzetközi büntető törvényszék már jelezte, hogy figyeli, mi történik Ukrajnában, és “ha én magas beosztású orosz illetékes lennék, vagy éppen személyesen az orosz elnök, akkor nagyon meggondolnám a további lépéseimet”.

Az Ukrán belügy szerint az agresszor Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtte Harkiv lakónegyedeit, sok civil áldozat
Az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet hétfőn a kelet-ukrajnai Harkiv lakóövezeteire, a támadásban többtucatnyi polgári személy meghalt és százak szenvedtek sebesüléseket – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója. A támadásról filmfelvétel is kikerült a Youtube videomegosztó portálra. A beszámolót megerősítette Ihor Terehov, Harkiv polgármestere is. Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert – mondta, hozzátéve, hogy eddig egy elhunyt nőről, 15 megsebesült katonáról és 16 sebesült civilről tudnak. “Harkiv Ukrajna szerves része, mi eszerint cselekszünk, és minden helyi lakos ezt támogatja, egy ökölben egyesültünk. A végsőkig kiállunk Ukrajna mellett. Olyan egységesek vagyunk, mint még soha” – hangoztatta a polgármester.

A BM-21 Grad rakéta-sorozatvető a második világháborúból ismert “Katyusa” utódja, egy 122 milliméteres, legtöbbször Ural teherautóra szerelt rakétarendszer. Negyven indítócsővel rendelkezik, másodpercenként két rakétát képes kilőni. Maximális lőtávolsága körülbelül 40 kilométer. Mint általában a rakéta-sorozatvetők, a csöves tűzfegyverekkel – ágyúkkal, tarackokkal, aknavetőkkel – ellentétben a Gradok is kevésbé pontosak, viszont az összes rakétájukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni.

The post Orosz agresszió: London támogatja Zelenszkij felhívását nemzetközi alakulat létrehozására appeared first on .

Nyugdíjba vonul Tóth László Tibor országgyűlési vezérőrnagy, az Országgyűlési Őrség parancsnoki tisztségét Lisoczki László országgyűlési dandártábornok veszi át tőle márciustól.

Kövér László házelnök a parancsnokváltási ünnepségen felidézte, hogy tíz éve tettek esküt az új állandó Országgyűlési Őrség tagjai. Tóth megtartotta fogadalmát – mondta. A vezérőrnagy elévülhetetlen érdemeket szerzett a testület múltjának feltárásában, az újjáalapítás jogi környezetének létrehozásában – jelentette ki Kövér. Tóth gondoskodott a szervezet felkészítéséről, felszereléséről, szolgálati rendjéről. Felelősséget vállalt embereiért.

Elkötelezetten vezette az Országgyűlési Őrséget a rutinszerű munka során és akkor is, amikor “a jogállamiság szabályait (.) messze meghaladó jelenségekkel kellett szembeszállni” – mondta a házelnök. Kiemelte, hogy Tóth biztosította a Parlament épületének fizikai védelmét. “Ez a tíz esztendő komoly fejezet volt az Országgyűlés történetében” – hangoztatta Kövér.

A házelnök azt kérte Lisoczkitól, hogy a testület ne veszítse szem elől a mércét, továbbra is hűséggel és becsülettel szolgálja a hazát.

Tóth azt mondta, hogy hatalmas feladatra vállalkoztak 2012-ben, és azt sikeresen teljesítették: az államhatalmi ágak szétválasztásának jegyében visszaállították a teljesen önálló, külső befolyástól mentes Országgyűlési Őrséget. Felidézte, hogy a szervezet elődje az 1912. december 28-án szentesített törvénycikkel létrehozott Képviselőházi Őrség. Az Országgyűlési Őrség tagjai éppen száz évvel később, 2012. december 28-án tették le esküjüket.

Az előkészítési munkálatokat egy üres bérlakásban kezdték 2012 tavaszán, azonban nem kifogásokat kerestek, hanem megoldásokat, így fél év alatt a semmiből létrehoztak egy önálló fegyveres szervet – mondta Tóth. Feladatuk a házelnök személyi védelme, az objektumvédelem. Járőrszolgálatot látnak el, ellenőriznek embereket és csomagokat. Protokolláris, díszelgési feladatokat is végeznek, de önálló tűzoltósággal is rendelkeznek – sorolta a nyugdíjba vonuló parancsnok.

Azt hangoztatta, hogy a testület felszerelése a kor minden igényét kielégíti, a kiképzés színvonala magas, a fegyelmi helyzet pedig stabil. Tóth kiemelte, hogy távol tudták tartani a pártpolitikától az Országgyűlési Őrséget, amely a jog és a szakma szabályai szerint működik. A nyugdíjba vonuló parancsnok szerint helyes irányba indultak el, így érdemes követni a megkezdett utat. Úgy vélekedett, hogy jó kezekbe adja a testületet.

The post Országgyűlési Őrség: őrségváltás appeared first on .

Mintegy kilencvenezren lépték át az orosz agresszió kezdete óta a magyar határt Ukrajna felől – nyilatkozta a kormányszóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is “tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja az ukrajnai háború elől menekülőket.

Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik. Minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.

A kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani. A menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében.

A kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket. Szentkirályi példaként említette, hogy a kabinet működteti a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot, amelynek feladata a segélyek, adományok gyűjtése, a humanitárus segélyek kiszállítása, továbbá segíti a magyarországi segélyszervezetek – köztük a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt – munkáját.

A kormányszóvivő jelezte, hogy hétfőn öt helyszínen – Beregsuránynál, Tiszabecsnél, Záhonynál, Barabásnál és Lónyánál – hat segélypontot nyitottak meg. Szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek továbbra is várják szálláshelyek és befogadócsaládok jelentkezését, illetve örömmel fogadják a tartósélelmiszer-felajánlásokat is.

Szentkirályi beszámolt arról is, hogy eddig 65 millió forintot ajánlottak fel a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül. A 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani, emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat. Továbbá a karitatív szervezetek saját adományvonalain is lehet adakozni. “Az egész ország megmozdult és egy emberként igyekszik segíteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is “tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja a háború elől menekülőket.

The post Orosz agresszió: közel százezer menekült érkezett már Magyarországra appeared first on .

A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány szombaton úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.

Olaf Scholz kancellár szombat este a Twitteren közölte, hogy az Ukrajna elleni “orosz invázió fordulópontot jelent”, Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát “Putyin megszálló hadserege elleni védekezésben”. Ezért ezer páncéltörő fegyvert és ötszáz Stinger légvédelmi rakétát “szállítunk ukrajnai barátainknak” – írta a német kancellár.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori “Népi Demokratikus” Németország, az NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.

Változik a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter azt írta: “azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről”.

A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője azt írta, hogy “célzottan” kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis “a megfelelő embereket” sújtja.

A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT- rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni – érvelt a napokban mások mellett Baerbock.

Prága újabb fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának
Csehország újabb fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának – jelentette be a kormány döntését Jana Cernochová védelmi miniszter. A csehek gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert adnak az ukránoknak – pontosított a miniszter. Az adomány értéke 188 millió korona. A védelmi tárca már felvette a kapcsolatot az ukránokkal, hogy konkrétan hová küldje a fegyvereket és a lőszert.

Az olasz kormány katonai eszközöket küld Ukrajnának
Az ukrán hatóságok katonai eszközökkel és felszereléssel való támogatásáról határoztak az olasz kormány hétfői ülésén, melyen az Ukrajnából érkező menekültek ellátásáról, valamint az ipari gázfogyasztás esetleges csökkentéséről is döntés született.

Zágráb fegyvereket küld Ukrajnának
Zágráb 124 millió kuna értékben (1 kuna jelenlegi árfolyamon közel 49 forint) gyalogsági fegyvereket és felszereléseket küld Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet hétfői ülésén. A horvát hadsereg emelte a készültségi szintjét. “Az orosz hadsereg Ukrajna elleni, semmivel sem igazolható, szárazföldi, légi és tengeri brutális támadásának vagyunk tanúi” – mondta a kormányfő, hozzátéve: miután hetekig hallgatták az orosz diplomácia bizonygatását, hogy nem készülnek támadásra, “most lehullottak az álarcok”.

The post Orosz agresszió: Németország mégis küld fegyvert Ukrajnának appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét reálisnak tartja.

Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. “A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe” – tette hozzá Szibiha.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul. Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

“Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” – hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de “a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. “Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” — szögezte le az államfő.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét appeared first on .

Az utóbbi években a sajtóban és a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban fordult elő a „kiberháború” szóösszetétel, azonban a kifejezés lényegét és valódi tartalmát csak a téma avatott szakértői értették igazán. A kibertámadások szóba kerültek az amerikai elnökválasztás során, pénzéhes hekkerek bankok tucatjainak okoztak súlyos gondokat vagy zsarolóvírusokkal támadták meg a lyukas védelemmel működő hálózatokat – és a sor hosszasan folytatható lenne.

A kiberháborúnak azonban egészen más jelentése van békeidőben, mint akkor, amikor valódi fegyverek ezrei dörögnek, tankok százai támadnak egy másik országra. A számítógépes rendszerek ellen intézett akciók ilyenkor mutatják meg igazán az informatika hatalmát, adott esetben sorsfordító erejét.

Tudjuk, hogy világszerte vannak etikus hekkerek is, akik a jó oldalon állnak, és professzionális tudásukat a mindenkori „gonosz” ellen alkalmazzák. Jelen esetben az orosz-ukrán háborúban vetik latba szakértelmüket, amelynek eredményeként már néhány nappal a háború megkezdése után megbénítják az agresszor gazdaságát, ellehetetlenítik Oroszország mindennapi életét.

Sok valódi, és sok álhír kap szárnyra ilyenkor, laikusként nehéz eligazodni a néha egymásnak ellentmondó információknak, ezért jelent biztos iránytűt, ha a téma avatott szakértői foglalják össze a történteket. A CyberSevices Zrt. szakértői folyamatosan figyelik kiber világban zajló eseményeket, az alábbiakban a február 28-án délután közreadott összefoglaljuk olvasható.

Kiberháborús gyorsjelentés (2022.02.28. 17:00 óra)
Az ukrán informatikusokból önkéntesen verbuválódott IT Army mellé beállt az Anonymous hekker csoport háborút is ellenző részlege az AgainstTheWest (ATW) és a GNG csapata is, amelyek elképesztően sikeres támadásokat hajtottak végre.

1. Feltörték a SBER bank rendszerét, ennek hatására a bank részvényei 75 százalékot zuhantak. Hétfőn a pénzintézet magyarországi fiókjaiban is kétnapos bankszünet kezdődött, ezalatt vizsgálják meg a bank likviditását.
2. A pénzügyi rendszer támadása és a szankciók miatt az orosz tőzsde nem nyitott ki ma 13.00-kor a tőzsde, és holnap se fog. A MOEX-et pénteken a nemzeti bank úgy tornázta fel, hogy nem engedték külföldieknek az eladást.
3. Az ATM rendszereket folyamatosan támadják, ezért akadozik a készpénz-felvétel, sok bankkártya nem működik.
4. A bitcoin brókerek is támadás alá kerültek, így az orosz tulajdonosok nem tudják kriptopénzre váltani felhalmozott készpénz-készleteiket.
5. Sorra törik fel a belorusz és orosz fegyvergyártó cégek honlapjait és informatikai rendszereit, majd nyilvánosan is publikálják az ott talált dokumentumokat.
6. Feltörték a TASZSZ hírügynökség rendszerét, és az orosz propaganda-hírek helyett, vagy azok mellett háborúellenes cikkeket publikáltak.
7. Feltörték a belorusz állami televízió informatikai hálózatát.
8. Elérhetetlenné tették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nemzetközi hálózatát.
9. Folyamatosan támadják az orosz egészségügy számítógépes rendszereit.
10. Feltörték az orosz oldalhoz hű CONTI zsarolóvírus-csoport teljes kommunikációs rendszerét, nyilvánosságra hozták támadó infrastruktúrájukat, publikálták email-címeiket és darkwebes oldalaikat.
11. Leállították az orosz közlekedési rendszer fizető- és értékesítő-hálózatát, így nem lehet busz- vagy vonatjegyet vásárolni.
12. A YANDEX (a Google orosz megfelelője) hálózata akadozik, ráadásul feltörték az orosz operációs rendszer fejlesztői környezetét is.
13. Folytatódik az orosz ipari folyamatirányítási rendszerek támadása, számos energetikai vezérlő-rendszert is feltörtek.
14. Feltörték a belorusz és az orosz Mezőgazdasági Minisztérium,valamint az orosz Belügyminisztérium informatikai rendszereit.

The post Kibertámadásokkal a tankok ellen appeared first on .

The translator of the German newspaper Welt burst into tears while translating Zelensky’s latest video message. pic.twitter.com/KT9HUyKZMy

— KyivPost (@KyivPost) February 27, 2022

Az ukránok addig harcolnak, ameddig csak kell, hogy felszabadítsák az országukat az orosz megszállóktól – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videoüzenetében. Élő adásban sírta el magát a német tolmács, miközben Zelenszkij beszédét fordította.

“Ukrajna készsége megvédeni államát, egymás iránti szolidaritásunk és bátorságunk meghiúsította országunk megszállásának forgatókönyvét. Méltóképpen ellenállunk. Harcolni fogunk, ameddig az ország felszabadításáért kell. Még ha a gyermekek az óvóhelyen jönnek is világra, még ha az ágyúzás folytatódik is, az ellenségnek nincs esélye ebben a népháborúban” – hangoztatta Zelenszkij, utalva arra, hogy egy ukrán anya az óvóhelyen szülte meg a gyermekét.

Zelenszkij kiemelte, hogy a világ civilizált országai támogatják Ukrajnát az Oroszországgal szembeni ellenállásban. Azerbajdzsán például kőolajjal és üzemanyaggal segíti Ukrajnát – tette hozzá.

Az ukrán hadsereg arra kérte közben a civileket, hogy “tegyenek meg mindent az agresszor megállításáért, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva”. Az ukrán szárazföldi erők a Facebookon közzétett felhívásukban arra kérték az embereket, segítsék a fegyveres erőket azzal, hogy úttorlaszokat építenek, akadályozandó az ellenség mozgását.

“Tegyetek meg mindent, hogy ne tudjanak továbbhaladni: vágjatok ki fákat, feszítsetek ki hálót a kapuk között, bármi megteszi” – írták. Arra kérték az embereket, hogy ha látják, hogy erdőbe hajt be ellenséges konvoj, gyújtsák fel az erdőt! Akinek van kotrógépe, ásson gödröket a településeken, akinek távcsöves puskája van, lője ki az ellenséges járművek kerekeit! Vegyék le a helységnév-táblákat, hogy az ellenség ne tudjon tájékozódni! Ha kérdezik, hol járnak, hazudjanak valamit! A közeledő ellenséges konvojok előtt gyújtsanak meg szalmát, gumiabroncsokat, így a fekete füst láttán az ellenség azt fogja hinni, hogy a települést már ágyúzták, ezzel időt lehet nyerni – magyarázták a katonák.

A szárazföldi erőknél hangsúlyozták, hogy most minden segítség fontos számukra.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy szombaton ukrán csapatok felrobbantották azokat a csomópontokat, amelyek az ukrán és az orosz vasutakat összekötik. Ezt azért tették, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg vasúton történő utánpótlását katonákkal és hadifelszerelésekkel.

Az oroszok kérték az ukrán vasúttársaság vezetését, hogy állítsa helyre a kapcsolatokat, és állítólagos humanitárius szállítmányokra hivatkoztak. Az ukrán diszpécserektől viszont azt a választ kapták, hogy “orosz vonat, menj a f…ba!” Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy ugyanígy küldték el a Kígyó-szigeten szolgáló ukrán határőrök azt az orosz hajót, amelyik megadásra szólította fel őket.

The post Zelenszkij ellenállásra buzdít appeared first on .

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre – jelentette be Olaf Scholz kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A német kormányfő az Ukrajna elleni orosz háború miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésen aláhúzta, hogy a háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban “sokkal többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.

Vlagyimir Putyin – aki Ukrajna lerohanásával “kiírta magát a nemzetközi közösségből” – fel akar építeni egy “orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, “és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” – mondta.

A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal. Ezért közösen, elsősorban Franciaországgal együttműködve kell kifejleszteni a harckocsik és a harci repülőgépek következő generációját – fejtette ki Scholz.

Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz. A terminálokat az Északi-tengernél, Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben építik fel. Ugyancsak az orosz agresszió miatt földgáz-, és kőszénkészleteket kell felhalmozni, és ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrások használatát – mondta a német kancellár.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország első számú feladata, hogy “a történelem jó oldalán álló” demokráciaként támogassa Ukrajnát. Ezért döntött a kormány arról, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek – fejtette ki Scholz, utalva a szombati döntésre, amely szerint ezer páncéltörő fegyvert és ötszáz Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnának, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába négyszáz, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A második számú feladat letéríteni Vlagyimir Putyint a háború útjáról, amely nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is “katasztrófába” vezeti. Ezt szolgálják a gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciók, amelynek hatásait “hamarosan megérzik Moszkvában” — mondta Scholz.

A harmadik feladat: megakadályozni a háború átterjedését más országokra. Ezért Németország feltétel nélkül kiáll minden NATO-tagállam mellett és megerősíti védelmi képességeit – emelte ki a német kancellár. Hozzátette: mindez nem érinti a második világháború utáni megbékélést az orosz néppel, mert az Ukrajna elleni agresszió nem az orosz nép, hanem “Putyin háborúja”.

A negyedik feladat az új, “előrelátó” energiapolitika kialakítása, az ötödik pedig a diplomáciai erőfeszítések folytatása – fejtette ki Scholz, hangsúlyozva, hogy Németország soha nem fogadná el, ha az erőszak bevonulna a politika bevett eszközei közé, és minden körülmények között készen áll a párbeszédre az orosz elnökkel.

A kancellár beszéde végén kifejezte elismerését mindazok iránt, akik Oroszországban a letartóztatás kockázatának ellenére utcára vonultak a háború ellen, és köszönetet mondott azoknak is, akik Németországban tüntetnek az orosz elnök agressziója ellen.

A kormányfő beszédét – amelynek végén a képviselők többsége felállva tapsolt – üdvözölte a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője, Friedrich Merz is, aki a támogatásáról biztosította a szövetségi kormány törekvéseit az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A második legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezérszónoka, Alice Weidel társ-frakcióvezető az orosz agresszió elítélése mellett arról is szólt, hogy szerinte hiba volt kilátásba helyezni Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz, mert ez megsértette Oroszország biztonsági érdekeit.

The post Németország fegyverkezni kezd appeared first on .

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a szerencsejáték veszélyes lehet, függőséget okoz és családok mentek már tönkre miatta. Persze ez mind igaz, de képtelenek volnánk objektív képet kapni bármiről is, ha csupán az árnyoldalt vizsgálnánk. A felelőtlen felhasználó nem minősítheti az adott dolgot, akár sportfogadásról beszélünk, akár egy háztartási eszközről. Tehát az objektivitás jegyében vegyük sorra, milyen előnyei vannak a szerencsejátékoknak – természetesen a nyereményen felül.

A jellem fejlesztése

Talán a legfontosabb, amit a különféle szerencsejátékok, például az online sportfogadás nyújthat számunkra a nyeremény mellett, az saját karakterünk fejlődése. A jó szerencsejátékos ugyanis számtalan pozitív jellemzőt elsajátít a különféle fogadások során, amelyek a mindennapi életében is hasznára lesznek. Példának okáért önmérsékletet tanul. Aki nem költi el a félretett pénzét a legcsábítóbb nyerési esélyek mellett, az valószínűleg a privát életében is képes lesz takarékoskodni – ez pedig elengedhetetlen egy család számára, ha szeretnék az életszínvonalukat növelni. Ugyanígy a játék által meg tanulja az ember elviselni a kudarcokat és hozzászokik ahhoz, hogy nem esik letargiába, ha nem jönnek be a számításai. Szintén egy olyan jellemző, ami a mindennapi életben is elengedhetetlen a sikerhez. Ahogyan a türelmet és a hosszú távú tervezést is ide sorolhatnánk, hiszen a sikeres játékos alaposan megtervezett stratégiával operál.

Az elme pallérozása

Egy másik pozitív hatása a megfelelően, mértékkel játszott szerencsejátékoknak, akár fogadásokról, akár kártyajátékokról beszélünk, az elme pallérozása. Bármilyen furcsára is tűnhet elsőre egyeseknek, de egy olyan játéktípusról beszélünk, amihez komoly gondolkodás szükséges. Sőt, mi több, kutatás is. Bárki, aki szeret például pókerezni vagy különféle sporteseményekre fogadni, az olvas. Követi az sporteseményeket, technikákról informálódik, emberismeretről tanul. Ezeknek az ismeretében pedig egyfolytában mérlegel és próbálja megsaccolni a lehetséges kimenetelét egy-egy meccsnek, játéknak. A rendszeres szerencsejátékosok tehát egyáltalán nem buta emberek, akik csak vaktában teszik meg tétjeiket. Komoly szellemi felkészülés és taktikázás folyik a háttérben, amely valóban hasznos lehet a mindennapi életben is. Tehát nem csak a jellemformálást tudjuk ide sorolni, de az elme élesítését is. Szintén egy olyan tényező ugye, amely a mindennapok során is nagyon hasznos lehet a siker útján.

Ezek alapján látnunk kell tehát, hogy ostobaság volna pusztán a játékot hibáztatnunk. Egy pohár vörösbor például a mai orvostudomány szerint is számtalan pozitív egészségügyi hatással bír, azonban vannak olyan instabil személyiségek, akik nem tudnak megálljt parancsolni önmaguknak. Nonszensz lenne ez alapján a borospincéket hibáztatnunk. A saját életünkért csakis mi magunk vagyunk felelősek, mi hozzuk a döntéseket. Vegyük hát fontolóra a cikkekben foglalt pozitívumokat is a számtalan figyelmeztetésen és negatív megjegyzésen kívül, mikor azt látjuk, hogy valamelyik szerettünk élvezettel adózik kedvenc játékának.

The post Szerencsejáték és önfejlesztés – avagy a fogadások kevésbé említett oldala appeared first on .

A Biztonságpolitikai Szakkollégium hosszú ideje nem rendezett előadást, konferenciát, vagy bármilyen eseményt, amely nem az online térben zajlott volna. 2022. március 1-jén, kedden azonban elkezdődik tavaszi konferenciasorozatunk: első eseményünk a Vallás és Biztonság témáját járja körbe, ismertetve a Szakkollégium kreditesített kurzusát! 

A színvonalas, 14 héten át tartó kurzus témáinak részletes ismertetése az érdeklődők és egyetemi hallgatók számára is elérhető regisztrációt követően.  A Szakkollégium a Nemzeti Tehetség Program keretében valósítja meg a szakmai kurzusról szóló prezentációt, mely által a résztvevők bepillantást nyerhetnek a vallás és biztonság szinte kimeríthetetlen témájának történeti vonatkozásaiba és aktualitásaiba egyaránt.

A részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken, érdeklődők és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára eltérő fülön lehet megtenni:

https://ludevent.uni-nke.hu/event/1722/ 

Hallgatók, figyelem! Az esemény kollégiumi pontszerző!

Az alkalomról további információkat az alábbi linken érhetnek el: https://fb.me/e/3nXHPeOtC 

Szeretettel várjuk eseményünkön!

 

Biztonságpolitikai Szakkollégium

A Vallás és Biztonság – új BSZK-s esemény! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több mint 62 ezren léptek be csütörtöktől szombat éjfélig a magyar-ukrán határon Magyarországra – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a rendőrségi honlapon.

Az összesítés szerint jóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak, a két ország közös határszakaszán csütörtökön 19 978-an, pénteken 19 618-an, szombaton pedig 23 140-en érkeztek az országba. A kilépők számában is emelkedést tapasztaltak, csütörtökön 5452-en, pénteken 5744-en, szombaton 7810-en távoztak valamelyik határátkelőhelyen át Ukrajnába.

A megyei rendőr-főkapitányság azt is közölte, hogy a rendőrség teljes kapacitással üzemelteti mind az öt ukrán viszonylatú közúti határátkelőhelyet és biztosítja az Ukrajnából Magyarországra érkezők folyamatos belépését. Mint írták, a rendőrök nem fordítanak vissza a határon senkit, aki Magyarországon keres menedéket, minden segítséget megadnak a háború viszontagságai elől menekülőknek.

Nem hagyják magukra azokat sem, akik menetrendi vagy anyagi okokból, családi, rokoni, baráti segítség híján nem tudnak a határátkelőhelyekről tovább indulni: őket menedékhelyekre kísérik, ahol kulturált körülmények között tartózkodhatnak és biztosítják ellátásukat – olvasható a police.hu oldalon.

A katasztrófavédelem három megyében is operatív törzzsel segíti a menekülőket

A katasztrófavédelem központi szinten és három megyében is operatív törzset működtet az Ukrajnából a háború elől menekülőkkel kapcsolatos feladatok koordinálása érdekében – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A közlemény szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is megyei operatív törzs szervezi a segítséget igénylők fogadását, “lebiztosított szálláshelyre történő szállítását, elhelyezését, ellátását”.

A katasztrófavédelem folyamatos kapcsolatot tart az EU polgári védelmi mechanizmusában részt vevő országokkal és az Európai Bizottság szakosított szerveivel – olvasható az OKF közleményében.

Egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből

A határmenti magyar településeken azt tapasztalják a helyi önkormányzatok, hogy egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből. Biri Sándorné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás község alpolgármestere elmondta: a harcok kezdete után elsősorban a kárpátaljai magyarok érkeztek. Mostanra viszont többségében ukránok kérnek segítséget tőlük, olyanok, akikkel nem tudnak magyarul beszélni.

Értük nem is Magyarországról, hanem Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeznek, ezekben az országokban dolgozó rokonok ismerősök. A többi településhez hasonlóan Barabáson is átmeneti szállást rendeztek be a helyi művelődési házban. A színházteremben 50 tábori ágyat állítottak fel segélyszervezetek segítségével. Az alpolgármester hangsúlyozta: van akiért két óra múlva megjönnek a rokonok, de sokan, többségében nők és gyerekek a művelődési házban töltik az éjszakát.

Megfordult már náluk kéthetes és háromhetes csecsemő is. Ezért nagyon örülnek annak, hogy a segélyszervezetek nem csak élelmiszert küldenek, hanem tisztálkodószereket is, a többi között popsitörlő kendőt. A helyiek szintén besegítenek adományokkal, illetve például egy budapesti általános iskola is gyűjtött a menekülők ellátására és személyesen hozták el nekik az adományokat – ismertette az alpolgármester.

A barabási határátkelőn is azt tapasztalható, hogy folyamatosan érkeznek a menekülő emberek Ukrajnából. Általában csomagokkal megrakodva, gyalog kelnek át a határon, ahonnan a magyar oldalon várakozó autókkal folytatják az útjukat. A menekülők arról számolnak be, hogy sokszor öt-hat órát várakoznak az átkelésre a határ ukrán oldalán, miközben az ukrán határőrök nem adnak magyarázatot arra, hogy miért tartják vissza őket. A kialakult helyzet miatt a barabási határátkelő is késő estig tart nyitva, miközben normál körülmények között este 7 órakor bezár.

Több ezer ukrajnai kért izraeli bevándorlást

Több ezren kérvényezték Ukrajnában a bevándorlást Izraelbe – jelentette a ynet. A lap szerint ezrek kérik az Izraelbe telepedést a Szohnuttól, vagyis a Zsidó Ügynökségtől, amely az izraeli bevándorlás ügyeit intézi külföldön. Ukrajna határaitól nyugatra, Lengyelországban, Moldovában, Romániában, Magyarországon hat pontot állítanak fel fogadásukra, és tömeges Izraelbe szállításukra. Ukrajnában a becslések szerint mintegy 200 ezren kaphatnak alija-engedélyt a “hazatérési törvény” alapján, olyanok, akik bizonyítani tudják, hogy legalább egy nagyszülőjük zsidó. A kérelmek elbírálását a Natív nevű izraeli kormányzati szervezet végzi a volt Szovjetunió területén.

The post Orosz agresszió: az elmúlt napokban több mint 62 ezren léptek be a magyar-ukrán határon appeared first on .

Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – jelentette be  az Európai Bizottság elnöke.

Ursula Von der Leyen közölte, hogy a bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. “Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is” – tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy “az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására”. Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti “a kollaboráns fehérorosz rezsim” elleni szankciókat is.

Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba. “Ki fogjuk terjeszteni azokat az exportkorlátozásokat is, amelyeket a kettős felhasználású árukra vezettünk be Oroszországgal szemben. Ezzel elkerülhetővé válik az Oroszországgal szembeni intézkedéseink kijátszásának kockázata is” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.

Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa “tárt karokkal” fogadja az ukrán menekült állampolgárokat.

The post Orosz agresszió: az EU lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, betiltja a Kreml médiagépezetét appeared first on .