Biztonságpolitika

Ha harci gépről van szó, a fegyverzet teszi teljessé a képet. (Ezért is teljességgel értelmetlen bárminemű harci gépről beszélni - eleve nem létező, lejárt, elfogyott, de kifogással persze jól megtámogatott. - fegyverzet híján).. Mellette, függesztve, aztán még közel, de már leoldva, "dolgát végezve". Mindegy, csak legyen.

A létező fegyverzetek boldog családjából ma a Gripen GBU-12 vetésével lett ma gazdagabb a LégierőBlogger végre.

Zord

„A bolygó még sosem volt ennyire szomjas”

World Water Development Report 2015, ENSZ jelentés

Bevezetés Manapság a megfelelő mennyiségű és minőségű víz birtoklása a világ egyik, ha nem legmeghatározóbb kérdése, amely a legnagyobb kihívás elé állítja az államokat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 21. század a vízért folytatott háborúk időszaka lesz, az államok pedig a fegyveres erők alkalmazásától sem riadnak vissza, hiszen a vízdiplomácia és vízbiztonság kérdése egy erősen biztonságiasított problémává nőtte ki magát. Feltehetően a klímaváltozás hatására a jövőben is meghatározó konfliktusforrás lesz. A Földön fellelhető édesvíz mennyisége véges, a bolygó felszínének 76%-át víz borítja, viszont ennek csak 4%-a a fogyasztásra alkalmas édesvíz, valamint egyre kevésbé tud megújulni olyan mértékben, mint arra a civilizációknak szüksége volna. Hozzáférhetősége egyre problémásabb – 70%-át a sarkvidéki jégtakaró rejti – illetve eloszlása is nagyon egyenlőtlen a térségek és a társadalmak között. A jövőbeli fegyveres konfliktusnak azok a leginkább kitett területek, ahol egy folyó vagy tó vizétől több állam is erősen függ. Napjainkra eljutottunk arra a pontra, hogy nemzetbiztonsági kérdésként tekintenek az államok a vízre. Afrika vizei

Afrikát nevezik a kutatók a legforróbb földrésznek, mivel területének 95%-a a forró éghajlati övben fekszik. A csapadék eloszlása térben és időben egyaránt egyenlőtlen, azonban folyókban, tavakban gazdag a földrész. A térség négy legnagyobb folyója a Nílus, a Kongó (Zaire), Niger és a Zambézi. Két fő folyója a Fehér- és a Kék- Nílus. A Fehér-Nílus Afrika északkeleti részén csörgedezik, a Viktória-tótól egészen Kartúmig. Hossza megközelítően 3700 kilométer, Szudán, Dél-Szudán és Uganda területét érinti. A Kék-Nílus Etiópia, Szudán és Egyiptom területét látja el vízzel. Hossza 1600 kilométer. Együttesen alkotják a bolygó második leghosszabb folyóját, a Nílust, amely a régió északkelti térségét táplálja évezredek óta. Afrika Nagy-tavai a Nagyhasadék-völgy mentén helyezkednek el. Megemlíthetjük emellett a Viktória-, Albert-, Edward- tavat. A Viktória-tó a kontinens északkelet részén helyezkedik, Uganda, Tanzánia és Kenya területét érinti. Vízgyűjtő területe 238. 900 km2 (akkora, mint Magyarország területének közel háromszorosa), elsődleges lefolyása pedig a Fehér-Nílus.

A legfőbb folyók és tavak mellett érdemes megemlítenünk, hogy a csapadékmennyiség eloszlása is időszakos a térségben. A folyók medre csak az év bizonyos szakaszában telik meg vízzel, de előfordulhat, hogy éveken keresztül száraz marad. Ez hatalmas, kiszámíthatatlan biztonsági kockázat elé állítja a közel másfél milliárd lakost számláló kontinenst. Legfőképp a felvizi országoknak jelent komoly kihívást a kiszámíthatatlan vízhozam, mivel Afrika népességének legfőbb jövedelemforrása a mezőgazdasági termelés. A vízhiány nem csak az élelmezést fenyegeti, de a legfőbb bevételforrást, a mezőgazdasági termények exportját is veszélybe sodorja.

A Nílus nyáron árad, az áradás pedig ősszel éri el Egyiptom térségét, majd jó minőségű iszappal tölti fel a mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket, így elősegítve már az ókori civilizáció virágzását is. Az utóbbi években az aszályos, száraz hónapok száma megszaporodott, ezért komoly – esetenként fegyveres- konfliktusok alakultak ki a régióban. A szíriai polgárháború egyik legfőbb kiváltó oka volt az a rég nem látott aszály, amely 2006 és 2011 előtt pusztított az országban. A gazdák új kutak ásásával igyekezték csökkenti káraikat, viszont a talajvíz sem tudta fedezni az élethez szükséges csapadékmennyiséget. A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés tönkrement a térségben, sokan pedig a városokba költöztek a biztos jövedelem reményében.

Az államok igyekeznek hatékonyan kihasználni a vízenergiát, azonban jelenleg csak töredékét képesek eredményesen hasznosítani, pedig a folyók vízesésben gazdagok, amely sok energiatakarékot rejt magában. Hosszú ideig a legnagyobb vízerőműnek az asszuáni Nagy-gát számított, amely Egyiptomban található és az ország teljes elektromosenergia-termelésének felét adja 1967 óta. A gát negatív és pozitív hozadékokat is rejt magában. Egyiptom felvizi ország, ezért számára nagyon fontos, hogy nincsen kiszolgáltatva teljes mértékben a Nílus vízhozamának, egyenletesen tudja szabályozni a vízmennyiséget, folyamatosan tudja biztosítani az öntözést és az energiatermelést. Viszont a gáttal megszűnt a Nílus áradása, ezzel együtt megszűnt az iszap is, amely táplálta a talajt, illetve a folyamatos öntözés révén jelentős szikesedés indult meg a térségben.

Az ugrásszerű népesség robbanás, az éghajlatváltozás káros hatásai, az ipar és mezőgazdaság szennyező tevékenysége együttesen sújtják Afrikát, így a régióban felelhető problémák egy többszörösen összetett, komplex képet mutatnak. A víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, a kontinensre teljes mértékben jellemző, hogy a víz birtoklása egyenlő a hatalom birtoklásával.

A klímaváltozás nyomán a térség hatalmas tavai, mint a Csád-tó kiszáradásnak indultak, a Nílus vízhozama egyre csökken. Az államok készek újratárgyalni a jelenleg hatályban lévő szerződéseket, hatalmas gátakat és vízgyűjtőket építenek és katonai erővel is hajlandók megvédeni folyóikat, tavaikat. Ezek jelentős népességmozgást eredményeznek mind a kontinensen belül, mind külföldre irányulóan, amely mindinkább kiélezik a konfliktusokat. A cikk további részében a Nílust egyik leginkább meghatározó nézeteltérésbe szeretnék bepillantást nyújtani.

Etiópia vs. Egyiptom és Szudán

A víz stratégiai fontosságú. Minden olyan tevékenység, amely a víz szabályozására, mennyiségének csökkentésére irányul nemzetbiztonsági kérdésnek számít a térségben, hiszen a létfenntartást veszélyezteti. Etiópia, Szudán és Egyiptom a rendelkezésére álló édesvizet a Nílusnak köszönheti, azonban az elmúlt évtizedekben a folyó vize már nem tudta fedezni a hatalmas lakosságot számláló államok vízigényét. A konfliktus akkor éleződött ki, amikor Etiópia megkezdte – Egyiptom és Szudán tiltakozása ellenére- a térség legnagyobb duzzasztógátjának és vízerőművének, a Nagy Etióp Újjászületés Gátjának a tervezését, majd az építését. A hatalmas vízerőmű segítségével Afrika a kontinens legbefolyásosabb energiaexportőrévé kíván válni és elegendő, biztos vízkészletet szeretne felhalmozni, amellyel képes lakosságát ellátni. A duzzasztógát 2010 óta épül amerikai pénzügyi támogatással. Azonban míg az egyik nemzetnek az újjászületést szimbolizálja, addig Egyiptom és Szudán fél, hogy a gát halálra ítéli az saját mezőgazdaságukat, ipari termelésüket, édesvízkészletüket és a társadalmukat, mivel sokkal kevesebb vizet tudnak majd felhasználni.

A kérdéskört tovább bonyolítja, hogy a térségben jelenleg érvényben lévő szerződések, amelyek szabályozzák a Nílus vizének használati jogát, egyáltalán nem időszerűek. Nem tartalmazzák egyenlően a felek jogait és kötelezettségeit, illetve nem tudnak megfelelően reagálni az új biztonsági kihívásokra, mint a gyors és szabályozatlan népességszám-robbanás vagy az éghajlatváltozás negatív hatásai.

Az első jelentős szerződés, amely a mai napig érvényben van, 1929-ben köttetett Egyiptom és Nagy-Britannia között. A Nílusi Vízi Egyezmény néven elhíresült szerződés leszögezte, hogy egyetlen ország sem valósíthat meg olyan projektet a Nílus mentén és annak mellékfolyóin, amely akadályozná vagy lecsökkentené az Egyiptomba és Szudánba áramló víz mennyiségét. Továbbá megtiltja a folyó vízgyűjtő rendszeréhez tartozó államok számára, hogy a kvótákba foglalt értékek felett használják a Nílus vizét. A szerződés ellen – Egyiptom és Szudán kivételével- minden állam tiltakozik és eltörlését követelik.

A második szerződés, amelyet érdemes megemlítenünk az 1959-ben aláírt „Megállapodás a Nílus Teljes Használatáért”. Ez a megállapodás teljes jogot biztosít Szudánnak és Egyiptomnak a Nílus vize felett és feljogosítja őket az esetleges katonai támadásra is, ha valamely állam gátakkal vagy vízerőművel csökkentené a folyó vízhozamát, amely az országukba érkezik. Ezzel egyértelműen korlátozzák a térség többi államának vízrendezési jogát. Az államok aggodalmukat fejezték ki, ugyanis a gyarmatosítás időszakából származó szerződések többletjogokkal ruházták fel Egyiptomot és Szudánt, ez pedig inkorrekt a folyó felső szakaszánál fekvő államokra nézve. A folyó felső részén szövetségek alakultak ki.  Egyiptom és Szudán nem kíván engedni kedvezményezett helyzetéből, viszont Etiópia mindent megtesz a gyarmati örökség felszámolása érdekében. A hatalmas duzzasztógát építését Kairó Egyiptom ellen irányuló háborús bűncselekményként tartja számon. A felek felkérték az Európai Uniót az elmérgesedett helyzet megoldására, ugyanis az érintettek egyetértenek abban, hogy ideje kölcsönösen előnyös megoldást kötni. Egyiptom külügyminisztere, Nabil Fahmy leszögezte: „Egyiptom fenntartja magának a jogot, hogy különböző technikai, diplomáciai, jogi lépéseket vegyen fontolóra a gát építés ellen”, hiszen nemzetbiztonsági kérdésként tekinti a Nílus vizét.  Az Unió közvetítő szerepet vállalt a felek között.

Az utóbbi években számos kísérlet született annak érdekében, hogy újratárgyalják a szerződések szabta lehetőségeket. 2015-ban a felek aláírták az Alapelvekről szóló nyilatkozatot. A megállapodás az Etióp Gát felépülése nyomán köttetett és kísérletet tett a konfliktusok rendezésére és a kártérítésre, valamint kimondta, hogy elsőbbséget kell biztosítani az alvizi országoknak a gát által termelt villamos energia hasznosítására. Ennek kapcsán láthatjuk, hogy Szudán és Egyiptom megpróbálta minimalizálni az Etiópiában épülő gát és vízerőmű kapcsán elszenvedett veszteségeiket. Ám a felek között nem csitult a feszült helyzet, mely már a diplomáciai kapcsolatokra is komoly nyomást gyakorol. Kairó úgy fogalmazott, hogy az óriási vízduzzasztó tömegpusztító fegyverként is bevethető az alvizi országok ellen.

Az Etiópiában épülő hatalmas duzzasztógát elkészült, feltöltését öt-hét év alatt szeretné megvalósítani az etióp kormány. Ahmed Abij, Etiópia miniszterelnöke 2020-ban bejelentette, hogy feltöltötték az első évre tervezett szintig- 4,9 milliárd köbméter– és megkezdődik a 13 turbina közül az első kettő üzembe helyezése. A második szakaszban 13,5 milliárd köbméter víz felhalmozását tűzték ki célul. A teljes feltöltést öt-hét év alatt szeretnék kivitelezni, amelyhez 74 milliárd köbméter víz szükséges. A vízerőmű a maga 5000 megawatt teljesítményével Afrika leggigantikusabb vízerőműveként tartható számon. A vita fő kérdései a felek között jelenleg, hogy milyen ütemben fogja feltölteni Etiópia a duzzasztót, illetve mennyi víz fog az alvizi országokhoz jutni. Egyiptom vízszükségletének 90%-át a Nílusból nyeri, ezért szeretné, ha Etiópia legalább évi 40 köbméter édesvizet biztosítana számára, ám stratégiai ellenfele ennél kevesebbet ígér. A feltöltés következtében a folyó vízhozamának drasztikus csökkenésével számolnak. Egyiptom diplomáciai nyomás gyakorlásával igyekszik érdekeit érvényesíteni, egyelőre siker nélkül. Etiópia a gát segítségével nemcsak villamosenergia- szükségletét tudja kielégíteni, de javíthatja exportképességét is, illetve mezőgazdasága és ipara is fejlődésnek indulhat.

Egyiptom a diplomáciai eszközök mellett a katonai erő alkalmazását sem veti el, annak érdekében, hogy elegendő vízhez juthasson a civilizáció. A duzzasztógát megközelítése nem egyszerű az egyiptomi katonai erő számára, hiszen távol helyezkedik el a határaitól. Az egyetlen megoldás az lenne, ha Szudán reptereinek bevonásával hajthatna végre támadást a létesítmény ellen, ezzel azonban még több szereplő kapcsolódna be a katonai konfliktusba. Egyiptom részéről többször is elhangzott, hogy Etiópia felrúgta a térségben érvényben levő szerződéseket és ezzel komoly nemzetbiztonsági fenyegetést okozott a térségnek, azonban a felek eltökéltek a kölcsönösen előnyös megoldás keresésében.

Végszó

A csökkenő édesvízkészlet komoly kihívás elé állítja az országokat. A permanens vízhiány mára már egyre több fegyveres konfliktushoz vezetett és minden valószínűség szerint a jövőben is jelentős szerepet fog kapni. Az államokat komoly nemzetbiztonsági kihívás elé állítja a kérdés, és szükségét érzik, hogy más fontos területekről – mint az oktatás vagy az egészügy – forrásokat csoportosítsanak át a veszteségek minimalizálása érdekében.

„Az élet bölcsője”, Afrika esetében sincs ez másként. A kontinens államai kénytelenek megosztozni a folyók, tavak egyre csökkenő vízmennyiségén. A konfliktusok mindinkább kiéleződni látszanak, az alvizi országok elsőként kerülnek nehéz helyzetbe.

Az Etiópiában felépült hatalmas duzzasztógát most kezdi majd csak igazán éreztetni hatását, és megállapodás hiányában a konfliktusok tovább eszkalálódhatnak Szudánnal és Egyiptommal.

A Nílus már nem tudja fedezni ezeknek a hatalmas népességgel rendelkező államoknak a szükségleteit, esetleges kimerülése pedig újabb embertömegeket indíthat el Európa felé.

 

Írta: Benczik Veronika

Kiemelt kép: A Nagy Etióp Újjászületés Gátja

Forrás: Embassy of the Federal Democratic of Etiopia  

A A vízbiztonság kérdése Afrikában, a Nílus kincse bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt három-három év börtönre ítélt első fokon a Fővárosi Törvényszék két autópálya-rendőrt. A vádhatóság súlyosításért fellebbezett – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Fürcht Pál főügyész közölte: a vádirat lényege szerint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó két autópálya-rendőr elhatározta, hogy közös szolgálatuk alatt “látszólagos intézkedést kezdeményeznek” külföldi gépkocsivezetőkkel szemben, arra hivatkozva – akár valótlanul is -, hogy közlekedési szabálysértést követtek el. A vádlottak eltekintettek a szabálysértési eljárás kezdeményezésétől vagy a helyszíni bírságtól, ha a sofőrök cserébe pénzt ajánlottak nekik vagy kérésükre hajlandóak voltak fizetni.

A vád szerint az azóta leszerelt rendőrök legkevesebb 28 esetben követtek el bűncselekményt, és megállapíthatóan legalább 645 euróval, 40 bolgár levával és 75 román lejjel gazdagodtak alaptalanul – tette hozzá a főügyész. A törvényszék katonai tanácsa a vádlottakat bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt egyaránt három év börtönbüntetésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint vagyonelkobzásról is rendelkezett.

Fürcht közölte: a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség súlyosításért fellebbezett az ítélet ellen.

The post Három év börtönre ítéltek két, vesztegetést elkövető autópálya-rendőrt appeared first on .

Tervek szerint csütörtökön találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás. A megállapodásról Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést.

Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget. Hétfőn Fehéroroszországban a tervek szerint megtartják az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóját. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint mind Moszkva, mind Kijev küldöttsége megérkezett a találkozó helyszínére a Belovezsszakaja Puscsa nemzeti parkban.

Vlagyimir Megyinszkij, orosz elnöki tanácsadó, az orosz delegáció vezetője kijelentette, hogy ismét megpróbál megállapodni az ukrán féllel az ostromlott ukrán városokból létesítendő humanitárius folyosók működtetéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva az orosz offenzívát “bármikor” leállíthatja, ha Kijev teljesíti a feltételeit. Ezek között sorolta fel annak alkotmányba foglalását, hogy Ukrajna nem lesz katonai szövetségek tagja, valamint a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának, valamint a Donyec-medence két szakadár “köztársasága” függetlenségének elismerését.

Az orosz kormány hétfőn jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listáját, amelyre felkerült az Európai Unió összes országa, így Magyarország is. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia. Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan.

Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint 8 órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.

Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet. Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.

Igor Konasenkov vezérőrnagy a hétfői hadijelentésében az ukrán katonai infrastruktúra 2 396 objektumának, köztük 82 ukrán vezetési kommunikációs pont, 119 légvédelmi rakétarendszer és 76 radarállomás megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, az ukrán légierő újabb három Szu-27-es és egy Szu-25-ös, valamint két Mi-24-es helikoptert veszített.

Konasenov és Megyinszkij tájékoztatása szerint Mariupolban vasárnap “ukrán nacionalisták” csoportja több mint 150 embert maga előtt terelve próbált meg kijutni a városból. A fegyveresek az élő pajzs mögül tüzet nyitottak donyecki milicistákra. Az incidens következtében négy civil életét vesztette, további öt megsebesült. Konasenkov szerint a kiszabadított lakosokat biztonságos helyre menekítették.

A Frontex erősítést küld Romániába az ukrán és a moldovai határ ellenőrzésére
Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére – közölte a román határrendőrség. A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, hatvan megfigyelő kamerával, negyvenöt járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját. A román határrendőrség összegzése szerint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta vasárnap éjfélig több mint negyedmillió (261 ezer) ukrán állampolgár érkezett Romániába, közölük 182 ezer távozott az országból. A bukaresti belügyminisztérium közölte, hétfőig 3288 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában.

The post Orosz agresszió: Lavrov és Kuleba találkozik csütörtökön Antalyában appeared first on .

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian azt is kijelentette: hisz Ukrajna végső győzelmében az orosz invázióval szemben.

“Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának. Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére. A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Putyinnal “a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.

Le Drian arról is beszélt, hogy hisz Ukrajna végső győzelmében, de tart attól, hogy az ukrán nagyvárosok orosz ostroma rombolással és civil áldozatokkal járhat. “Tíz napja a legszembetűnőbb Ukrajna erős ellenálló-képessége, amire a szakértők nem számítottak” – hangsúlyozta Jean-Yves Le Drian. “Most következnek az ostromok, amelyek szomorú tapasztalatunk szerint részét képezik az orosz erők tevékenységének” – tette hozzá.

“Előttünk van Groznij és Aleppó példája, ez fog most elkezdődni” – hívta fel a figyelmet, az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött csecsen és szíriai városokra utalva. “Úgy vélem, hogy látni fogjuk Mariupolnál, amikor vége lesz a háborúnak, borzalmas lesz, és ott van Odessza és aztán Kijev” – fogalmazott Le Drian.

Az Elysée-palota szerint Macron úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím-félsziget és a Donyec-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Úgy vélem, hogy Ukrajna győzni fog” – jelentette ki a francia külügyminiszter Oroszország diplomáciai elszigetelődésére és a nemzetközi szankciók hatásaira alapozva.

“Jelentős szankciókat foganatosítottunk, amelyek hatásai most kezdenek súlyosakká válni, és szerintem egyre súlyosabbak lesznek. Emiatt a háború ára elviselhetetlen lesz, s egy idő után Putyin elnöknek azzal kell szembesülnie, hogy döntenie kell: vagy hatalmas következményekkel jár mindez Oroszország működésére, vagy megnyitja a tárgyalásokat” – mondta a francia külügyminiszter.

Orosz magánszemélyek havi ötezer dollárig utalhatnak külföldre
Az orosz jegybank havi legfeljebb ötezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak. A jegybank közleményében azt írta: “figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat. A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket. Korábban Putyin az Ukrajna elleni háború miatti szankciók kiváltotta rubelgyengülés hatására tízezer dollárnak megfelelő összegben korlátozta a készpénzkivitelt külföldre.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter szerint Ukrajna győzni fog appeared first on .

Ukrán zászlókat vontak fel hétfőn a prágai Hradzsinban, a cseh köztársasági elnökök székhelyén az Ukrajnával való cseh szolidaritás kinyilvánítására – közölte a cseh elnöki iroda.

Az ünnepélyes zászlófelvonáskor elhangzott a cseh és az ukrán himnusz. Ukrán zászlók lengenek a Hradzsin első várudvarán lévő oszlopokon, ahol máskor a cseh és az európai uniós zászlók lobognak. A prágai várban hétfőn este kerítenek sort a legmagasabb cseh állami kitüntetések ünnepélyes átadására, amely tavaly októberben a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Ezeket a kitüntetéseket október 28-án, az állami ünnep alkalmával szokták átadni a Hradzsinban.

Több meghívott vendég – köztük a cseh parlament két házának elnöke, a parlamenti pártok elnökei, képviselők, szenátorok, valamint az egyetemek és a főiskolák rektorainak többsége – már bejelentette, hogy nem vesz részt az ünnepi rendezvényen, tiltakozásul az ellen, hogy Milos Zeman államfő egészen az ukrajnai orosz invázió megindulásáig nyilvánosan támogatta Putyin politikáját.

Zeman azonban az orosz támadás napján nyilvánosan kijelentette, hogy tévedett Putyin megítélésében, az orosz katonai akciót a “béke elleni bűntettnek” minősítette, és határozottan kiállt Ukrajna mellett. A hétfői ünnepi ceremónia megnyitásakor elmondott beszédében Zeman bejelentette: egy parlamenti képviselő javaslatára a legmagasabb cseh érdemrendet (Fehér Oroszlán érdemrend) adományozza Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. Zeman a beszédében magasra értékelte Zelenszkij bátorságát és elszántságát Ukrajna katonai védelmének irányításában.

A cseh kormány eddig mintegy 600 millió korona értékben adományozott fegyvert és lőszert Ukrajnának, és több milliárd koronát fordít a menekültek megsegítésére. A cseh civil szervezetek is eddig már több mint 1,5 milliárd koronányi segélyt gyűjtöttek össze.

Vít Rakusan belügyminiszter vasárnap esti kijelentése szerint eddig mintegy százezer ukrán menekült érkezett Csehországba, közülük mintegy ötvenezret már nyilvántartásba is vettek a hatóságok.

Bár a hatályos törvények tiltják, hogy cseh állampolgárok külföldi hadseregek kötelékeiben harcoljanak, az államfő és Petr Fiala kormányfő megállapodtak abban, hogy azokat, akik Ukrajnába mennek harcolni az oroszok ellen, az elnök úgynevezett abolícióval kegyelemben részesíti, s ezért nem lesznek büntethetőek. A cseh védelmi tárca nyilatkozata szerint hétfőig mintegy 300-an jelentkeztek hivatalosan, hogy készek Ukrajnába indulni és bekapcsolódni az oroszok elleni küzdelembe.

A prágai oktatási minisztérium kezdeményezésére és anyagi támogatásával hétfőn mintegy húsz csehországi iskolában ukrán nyelvű osztályok nyíltak, ahol anyanyelvükön oktatják a menekültek gyermekeit. Az egyosztályosokat hat és 17 év közötti ukrán gyerekek látogathatják. A tárca azzal számol, hogy az ukrán osztályok hálózata tovább bővül, s végül több tízezer gyermek fogja látogatni az oktatást. Az ukrán iskolaköteles gyermekek saját döntésük alapján a cseh iskolákat is látogathatják.

Az OMV leállította oroszországi befektetéseit
Az osztrák OMV olajtársaság leállította oroszországi befektetéseit és azt is fontolgatja, hogy kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből. Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektetnek be Oroszországba és hogy Oroszországot már nem tekintik az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának. Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező fejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. “Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.

A Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező az egyik legnagyobb Oroszországban. A kitermelési licenc a Szevernyeftyegazprom tulajdona. Ebben a cégben 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a Gazprom, és jelentős tulajdonhányada van a német Wintershall Dea GmbH és az osztrák OMV Exploration and Production GmbH cégeknek. Az Ukrajna elleni orosz háború során a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty elveszítette stratégiai partnereit. A brit BP, a Rosznyefty második legnagyobb részvényese megszüntette az együttműködést, a Gazprom legrégebbi partnere, a British Shell pedig a BP-t és az Equinort követően kivonul minden oroszországi olaj- és gázprojektből.

The post Orosz agresszió: Ukrán zászlót vontak fel a prágai Hradzsinban appeared first on .

Putyin arról biztosította francia kollégáját, Emmanuel Macront, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket Ukrajnában – közölte vasárnap a francia elnöki hivatal a két ország vezetőjének újabb telefonos egyeztetését követően.

A csaknem kétórás megbeszélésen az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően “súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt.

Az orosz elnök kijelentette, hogy nem áll szándékban megtámadni atomerőműveket és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) az atomerőművek védelmét érintő rendelkezéseit – olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett, hogy “a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzó Tanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

A közlemény szerint Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg civileket céloz, szerinte a “felelősség az ukránokat terheli amiatt, hogy hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”.

Macron szerint viszont “a támadó hadsereg az orosz” és semmi sem utal arra, hogy az ukrán hadsereg veszélyeztetné a polgári lakosságot – jelezte a francia elnöki hivatal. A francia elnök ismételten arra kérte orosz kollégáját, hogy szüntesse be a katonai hadműveleteket Ukrajnában. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta negyedik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök.

Az Elysée-palota szerint Macron megítélése szerint Putyin “továbbra is nagyon eltökélt azon céljai elérésében, amelyeket az orosz elnök nácitlanításnak vagy Ukrajna semlegesítésének nevez”, valamint a Krím félsziget és a Donyeck-medence függetlenségének elismertetésében, ami pedig Párizs szerint “elfogadhatatlan az ukránok számára”.

“Nem lehetetlen, hogy hamarosan újabb szankciókat foganatosítunk” – jelentette be a francia elnöki hivatal, de nem erősítette meg, hogy ez érintheti-e az orosz gáz- és olajimportot. Párizs szerint ugyanakkor az Európai Unió kilátásba helyezte a stratégiai készletek megnyitását annak elkerülésére, hogy az árak emelkedése tovább fokozódjon.

“A cél továbbra sem az, hogy háborúzzunk Oroszország ellen, hanem az, hogy Putyin számításain változtassunk” – jelezte az elnöki hivatal. Macron tanácsadói szerint a vegyi fegyverek kockázata nem áll fenn, viszont “láthattuk, hogy Oroszország hogyan lépett fel Csecsenföldön vagy Szíriában, a Közép-Afrikában vagy Maliban. Nem biztos, hogy Ukrajnában ugyanezt fogja tenni, de muszáj elérni, hogy a harcok minél előbb véget érjenek” – hangsúlyozta a francia elnöki forrás.

A francia elnök az este folyamán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet, kedden pedig amerikai bejelentés szerint hivatalában fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert.

Az izraeli kormányfő Putyinnal tárgyalt
Naftali Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit a lapnak nyilatkozó diplomáciai források szerint. Bennett a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyesen közvetítésre kérte fel Oroszországgal az izraeli miniszterelnököt. Bennettet elkísérte útjára tolmácsként Zeév Elkin építésügyi miniszter, aki Harkivban született, és testvére jelenleg is Ukrajnában él. Mind Bennett, mind Elkin vallásos zsidók, akik szombaton csakis emberélet megmentése érdekében utaznak, és végeznek munkát.

The post Orosz agresszió: állítólag Putyinnak nem áll szándékban atomerőműveket támadni appeared first on .

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás “határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén “rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől. Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.

Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma. A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.

Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban – hangsúlyozta Dworczyk.

Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő “egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. “Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Putyin megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” — jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.

Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet. A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Háborúellenes tüntetések, előállítások orosz városokban
Több mint 3500 embert állítottak elő vasárnap az Ukrajna ellen indított orosz invázió elleni “törvénysértő” tüntetésen – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca. A tárca szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az előállítottak száma. A belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt. Az OVD-Info elnevezésű, tüntetők védelmével foglalkozó civil szervezet szerint 49 városban csaknem 2700 tüntetőt állítottak elő. A csoport vasárnap este azt közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta csaknem 13 ezer embert állítottak elő. Az orosz állami média arról számolt be, hogy a “különleges hadművelet” támogatói a hétvégén országszerte flashmob-jellegű és egyéb rendezvényeket tartottak. Ezeken a megmozdulásokon az orosz páncélosokra felfestett “V” és “Z” betűt használták fő motívumként.

The post Orosz agresszió: Varsó magasabb uniós támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak appeared first on .

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) előzetes adatai alapján a hazai biztosítási piac díjbevétele 10,75 százalékkal, 1376 milliárd forintra emelkedett 2021-ben az előző évihez képest – mondta a szövetség elnöke a szervezet online sajtótájékoztatóján.

Pandurics Anett kiemelte: a tavalyi növekedés több mint duplája a megelőző évinek. A növekedés motorja a korábbiaktól eltérően az életbiztosítási ágazat volt, ahol 13,9 százalékkal 634 milliárd forintra nőttek a díjbevételek, míg a nem-élet területen 8,2 százalékkal 742 milliárd forintra emelkedtek.

Az életbiztosításoknál a nyugdíjbiztosítások szegmense tavaly is húzóerő volt, ezen a területen éves összevetésben 13,4 százalékkal emelkedtek a díjbevételek. Az adatok jelzik, hogy a koronavírus miatti válság, illetve az elmúlt két év felerősítette az öngondoskodás jelentőségét – mutatott rá a Mabisz elnöke.

Hozzátette, hogy a visszavásárlások aránya is kedvezően alakult, az ügyfelek nem nyúltak hozzá a hosszú távú megtakarításokhoz, ha nem volt feltétlenül szükséges. Pandurics Anett elmondta, hogy a Mabisz adatai kissé eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáitól, mert a fióktelepek eredményeit a jegybank nem veszi figyelembe.

A nem életbiztosítási területen a vállalati vagyonbiztosítások díjbevételeinek növekedése volt a legmagasabb, 18,5 százalékos. A legalacsonyabb emelkedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) volt, ezen a területen 3,3 százalékkal nőttek a díjbevételek. A járvány miatt a károk gyakorisága kedvezőbben alakult, a díjakra ugyanakkor egyre nagyobb mértékben hat a kárinfláció – mondta a Mabisz elnöke.

A lakossági vagyonbiztosítások 7,9 százalékkal nőttek. Az utasbiztosítási piac eredményei javultak tavaly, de még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni.

Pandurics a sajtótájékoztatón bejelentette: a Mabisz az ukrajnai menekültek ellátása érdekében tízmillió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. A magyarországi biztosítók eddig közvetlenül – anyavállalataik felajánlásai mellett – több mint 135 millió forintot ajánlottak fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekült családok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez – közölte.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: négy éve működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, több mint tízezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20 százalékos növekedés. Az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisznak, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is csökkent. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezik bővíteni, illetve a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros.

The post Mabisz: több mint tíz százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly appeared first on .

Spanyolország is küld fegyvereket az “ukrán ellenállásnak”, amellett, hogy tagállamként részt vesz az uniós fegyverszállításban Ukrajna számára – közölte Pedro Sánchez miniszterelnök a spanyol.

A parlament ülését azért hívták össze, hogy a kormányfő beszámoljon a kialakult háborús helyzetről és ismertesse az európai, valamint a spanyol válaszlépéseket. Mint mondta, Spanyolország 150 fővel növeli a Lettországban NATO-missziót teljesítő katonáinak számát, de nem küld csapatokat Ukrajnába, ahogy a transzatlanti szövetség sem.

“Csodálat és tisztelet azért a hősiességért és eltökéltségért, amellyel (Ukrajna) népe harcol szabadságáért és függetlenségéért” – fogalmazott a miniszterelnök az ülésteremben jelenlévő ukrán nagykövetségi ügyvivőhöz szólva, akit állva tapsoltak meg a képviselők.

Sánchez beszédében felszólította Putyint, hogy azonnal engedje szabadon a háború ellen tiltakozó oroszokat, és szolidaritását fejezte ki az orosz népnek is, amely szerinte “elnökének birodalmi törekvései miatt” szintén elszenvedője a háború következményeinek.

“Putyin fél Európától, mert fél a demokráciától” – vélekedett a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az orosz elnök stratégiai hibákat vétett az invázióval: alábecsülte Ukrajna ellenálló képességét és azt gondolta, hogy Európa megosztott lesz.

“Egységesebbek vagyunk, mint valaha” – mondta Sánchez, példaként felsorolva az elfogadott uniós szankciókat, amelyek célja “Putyin és az őt támogató oligarchák” elszigetelése. “Putyin rezsimje számára világosnak kell lennie, hogy ezek a szankciók mindaddig érvényben maradnak, ameddig véget nem vet az inváziónak, nem vonul ki Ukrajnából és vissza nem tér az Orosz Föderáció nemzetközileg elismert határaihoz” – mondta a kormányfő.

Spanyolország javasolja, hogy a további intézkedések részeként Oroszország kerüljön fel az adóparadicsomok feketelistájára is. Sánchez felhívta a figyelmet arra, hogy az elfogadott szankciók kedvezőtlen hatással lesznek az európai és a spanyol gazdaságra is. “Európa ezzel az áldozattal fizeti meg, amit az ukránok a szabadságukkal és az életükkel” – jegyezte meg.

Véleménye szerint a következmények enyhítése érdekében Európa stratégiai autonómiájának növelésén kell dolgozni, míg belföldön nemzeti paktum elfogadását javasolta a pártoknak. A nemzeti megállapodás egyebek mellett foglalkoztatást, adózást, a szociális kérdéseket és energiaügyet is érintő intézkedéseket tartalmaz.

A spanyol parlament homlokzatára kitűzték az ukrán zászlót és vasárnapig minden este kék-sárga színekkel világítják meg az épületet.

Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnába
Amerikai háborús veteránok készülnek önkéntesként Ukrajnában harcolni – írja a The New York Times. Egy floridai egykori tengerészgyalogos, Hector – aki biztonsági okokból kérte a vezetékneve elhallgatását – pénteken repült Varsóba, hogy az ukrán hadsereg segítségére siessen. Korábban két ízben is Irakban szolgált. Hector egyike a számos amerikai veteránnak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztatására részt akarnak venni az ukrajnai harcokban. Az ukrán elnök a héten jelentette be egy “nemzetközi légió” felállítását és önkénteseket kért szerte a világból, hogy segítsék országának Oroszország ellen védelmét. Egy másik önkéntes veterán, David Ribardo üzletember, a szárazföldi haderő volt tisztje a Volunteers for Ukraine (Önkénteseket Ukrajnának) nevű szervezetnek közvetít adományozókat a felszerelés és a repülőjegyek megvásárlására. A veteránok elmondták, hogy a múlt tapasztatai nyomán vállalják az önkéntességet. Vannak közöttük, akik a kudarcba fulladt iraki és afganisztáni misszió után akarnak szépíteni, mások a demokráciát akarják megvédeni a totális lerohanóval szemben.

The post Spanyolország is küld fegyvereket Ukrajnába appeared first on .

Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz invázió miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül – mondta a szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a menekültek elosztása az Európai Unió tagországai között.

“Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta Nancy Faeser a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban, rámutatva, hogy a menekültek túlnyomó többsége ukrán állampolgár, vagy ukrajnai tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, akik ezt a jogállást “magukkal hozzák”, így mentesülnek a hosszadalmas menekültügyi eljárás alól.

Az orosz invázió elől elmenekült, és ukrajnai tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek valószínűleg igen kevesen vannak, ők menedékjogot kérhetnek és védelmet kaphatnak az EU-ban – tette hozzá a miniszter. A politikus kiemelte, hogy közösségi szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása az EU-tagok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjön bármely tagország menekültügyi rendszere. Faeser rámutatott: első alkalommal fordul elő, hogy az összes uniós ország háborús menekülteket fogad be, “különösen keleti szomszédaink”. Ez “teljesen más helyzet, mint ami eddig Európában volt” – mondta. A tagországok belügyminisztereinek megállapodása az ukrajnai menekülthullám közös kezeléséről “történelmi jelentőségű” – tette hozzá, kiemelve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatai szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta 27 491 menekült érkezett a kelet-európai országból Németországba. Ez a szám az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint meredeken emelkedhet a következő időszakban, és akár a 225 ezret is elérheti.

A szövetségi kormány és a menekültek ellátásának gyakorlati ügyeiért felelős tartományi kormányok jól felkészültek az újabb menekülthullámra – nyilatkozott Reem Alabali-Radovan, a szövetségi kormány menekültügyi és társadalmi integrációs kérdésekkel foglalkozó megbízottja az ARD országos köztelevízió egy szombati összeállításában. A politikus – aki államtitkári beosztásban, a kancellári hivatal szervezeti keretében látja el feladatait – elmondta: a szövetségi kormány lehetővé kívánja tenni, hogy minden Ukrajnából Németországba menekülő ember részt vehessen egy integrációs tanfolyamon. Kifejtette, hogy ha egy ember nem tud visszatérni a hazájába, akkor ösztönözni kell az integrációt, a németországi beilleszkedést, ami azt is jelenti, hogy meg kell nyitni a munkavállalás és a szociális támogatások, juttatások megszerzésének lehetőségét.

Oroszország háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnában
Boris Johnson brit miniszterelnököt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával. Johnson válaszában kijelentette: teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában. Az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja. A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában. Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Németország példát mutat appeared first on .

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni – mondta az Európai Bizottság elnöke szombaton a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően.

“Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” – jelentette ki Ursula Von der Leyen. Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

“Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását” – mondta.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, “Putyin háborúja” hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak “meg kell szabadulnia” az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba – hangsúlyozta. Példaként beszélt Spanyolországról, ahol jelentős a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Mint mondta, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóján emellett arról is szó lesz, hogy miként segítsék azokat a fogyasztókat, akiknek nehézséget jelent energiaszámláik fizetése.

A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok is felfüggesztik oroszországi tevékenységüket
Ideiglenesen felfüggeszti tájékoztatási tevékenységét Oroszországból a spanyol EFE hírügynökség, valamint a közszolgálati televízió és rádió (RTVE) is – közölte a két sajtóorgánum. A döntést azzal az Oroszországban elfogadott új törvénnyel indokolták, amelynek alapján akár 15 éves szabadságvesztéssel büntethetőt azok, akik a hatóságok megállapítása szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységéről. “Az EFE hírügynökség mélységesen sajnálja ezt a nagyon súlyos támadást a szólásszabadság ellen; egy nyilvánvaló kísérlet a Kreml részéről, hogy eltitkolja az igazságot a közvélemény elől” – fogalmazott közleményében Gabriela Canas, az EFE elnöke. Emlékeztetett: a spanyol hírügynökség moszkvai irodájának 1970-es megnyitása óta most először kénytelenek felfüggeszteni akkreditált újságíróik tevékenységét az orosz fővárosban. A spanyol közszolgálati sajtóorgánumok oroszországi munkájuk szüneteltetésével csatlakoznak brit, olasz, német, amerikai és kanadai médiavállalatok hasonló döntéséhez.

The post Orosz agresszió: már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban. Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Putyin kitervelhette.

Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Visszahívták az olasz újságírókat Oroszországból
A RAI olasz közszolgálati televízió, valamint az Ansa olasz hírügynökség is felfüggesztette moszkvai tudósítóinak munkáját, miközben a római kormány nyilvánosságra hozta az orosz oligarchák Olaszországban lefoglalt vagyonának listáját szombaton. Mindkét döntés összefügg az Ukrajna ellen február 24. óta zajló orosz háborúval. A RAI közszolgálati rádió-televízió bejelentése szerint “minden újságírói szolgáltatást” szüneteltetnek. Ugyanezt a döntést hozta meg az Ansa, valamint a Berlusconi család birtokolta Mediaset médiacsoport is. A RAI mostanáig Moszkvából tudósító két újságírója szabadon dönthet, hogy visszatér-e Olaszországba vagy szabadságot vesz ki, és marad. A döntés a jelenleg Oroszország más területein dolgozó további négy RAI-újságíróra is vonatkozik. A közszolgálati média hangoztatta, hogy döntéséhez az orosz parlament alsóházában elfogadott törvényjavaslat vezetett, melynek értelmében 15 év szabadságvesztés is kiszabható azokra, akik a hatóságok szerint “hamis információkat” terjesztenek az orosz haderő tevékenységére vonatkozóan.

The post Orosz agresszió: Blinken egyáltalán nem biztos abban, hogy Oroszország megnyeri a háborút appeared first on .

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.

Stoltenberg hangsúlyozta: “Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék”. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből”.

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: “Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze”, és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe. Blinken hozzátette: “ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét.”

Stoltenberg a külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy “az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban”.

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

“Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában” – jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza “Putyin elnök háborújának” az ukrán határokon kívüli kiterjedését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg. “A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti” – hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell, még a NATO-ülésre érkezve, kijelentette: “mindent meg kell fontolnunk, továbbra is napirenden van minden”.

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek brit családegyesítési vízumot
A Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai rokonai is kérhetnek bizonyos feltételekkel brit tartózkodási engedélyt a London által indított ukrajnai családegyesítési program (Ukraine Family Scheme) alapján – jelentette be a brit belügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a részvétel ebben a programban az ukrajnai állampolgárok számára akkor lehetséges, ha a hozzátartozó, akihez csatlakozni kívánnak, brit állampolgár vagy olyasvalaki, akinek állandó nagy-britanniai letelepedési engedélye van. Az ukrajnai állampolgárok jogosultak lehetnek a tartózkodási engedély kérvényezésére a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok nem uniós országokból származó hozzátartozói számára meghirdetett brit családegyesítési program (EU Settlement Scheme Family Permit) alapján is.

The post Orosz agresszió: a NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal appeared first on .

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott.

Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben. Felidézte: jelenleg több mint tízezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken “teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát – számolt be Morawiecki. Aláhúzta, a szövetségesek “ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság “ma abszolút prioritást jelent”.

A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek “lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT rendszerből való kizárás. Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozott.

Hétfőn, 11 órakor morgatás lesz
Az orosz agresszió miatt elmarad a monitoring és lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű próbája, csak a rövidebb és csendesebb morgatópróbát tartják meg – közölte a katasztrófavédelem a honlapján. A közlemény szerint a MoLaRi-rendszer a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében telepített vegyi monitoring-, valamint lakossági riasztó és tájékoztató rendszer. A folyamatos üzembiztonság fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként, minden hónap első hétfőjén tesztelik. A rendszer hangos próbája eredetileg hétfőn 11 órakor lett volna, ez azonban az Ukrajnában dúló háború miatt elmarad és csak morgatópróbát tartanak, azaz a szirénák csak néhány másodpercig működnek morgató üzemmódban.

The post Orosz agresszió: egyetértés van a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében appeared first on .

Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri – mondta a BBC-nek Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott – a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott – interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, “abszolút elképzelhető”, hogy “idővel” Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.

Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt “ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani” – mondta az amerikai külügyminiszter. Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára – fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.

Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette. Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is. Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban. Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban. Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.

Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését. Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik – mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.

Washington 2,75 milliárd dollárral támogatná az ukrajnai és a lengyelországi humanitárius segítségnyújtást
Az amerikai kormányzat a kongresszushoz fordult, hogy hagyja jóvá 2,75 milliárd dollár továbbítását az Ukrajnában és Lengyelországban tevékenykedő humanitárius szolgálatoknak – jelentette be Blinken. A külügyminiszter úgy értékelte: Lengyelország az élenjáró azon országok közül, amelyek az Ukrajna megtámadása miatt keletkezett humanitárius válságra reagálnak.

The post Orosz agresszió: Blinken szerint egyáltalán nem biztos Oroszország győzelme appeared first on .

Megrongálták, kék-sárgára – az ukrán zászló színeire – mázolták ismeretlenek a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét, a Slavínt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön. A történtekre a szlovák politika képviselői különbözőképpen reagáltak.

Feltételezhető, hogy a rongálást csoportosan követték el, tekintve, hogy a temető központi emlékműve – melynek tetején egy mintegy negyvenméteres obeliszk áll – nagy kiterjedésű épület, s lépcsőzetét, oszlopait és az előtte lévő teret is lemázolták.

Az ügyben a hatóságok idegen tulajdon megrongálása miatt indítottak eljárást – tájékoztatta a szlovák hírügynökséget a pozsonyi kerületi rendőrség szóvivője.

A szlovák hírügynökség jelentése szerint az emlékmű megrongálására reagálva Oroszország pozsonyi nagykövetsége felháborodásának adott hangot, vandál tettnek minősítette azt, és a két ország közötti – a hadisírok gondozására vonatkozó – egyezmény alapján kérte az emlékmű eredeti állapotának helyreállítását.

A szlovák külügyminisztérium a honlapján közzétett reagálásában azt írta: “Az ukrán zászlónak a Slavín katonai emlékműre festett színei Szlovákia polgárainak felhívása arra, hogy Oroszország vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak”. A szaktárca közleményében megjegyezte: Szlovákia példaértékűen gondoskodik az ország felszabadításában részt vevő orosz és

Kínában nem közvetítik az angol futballbajnoki meccseket
Kínában nem kerülnek képernyőre az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság e hétvégi mérkőzései a klubok ukránbarát akciói miatt – írta a The Athletic portál. A kínai döntés azután született, hogy a Premier League vezetése bejelentette: a PL-csapatok kapitányai különleges, az ukrán zászló színeiben pompázó karszalagot viselnek a bajnoki mérkőzéseken, emellett Ukrajnát támogató feliratok futnak az eredményjelzőkön a meccsek közben. Kína kezdettől ellenezte az Ukrajnában háborúzó Oroszországgal szembeni szankciókat. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin a hét elején azt mondta: “Kína és Oroszország továbbra is normális kereskedelmi együttműködést folytat a kölcsönös tisztelet, egyenlőség és kölcsönös előnyök szellemében”.

The post Orosz agresszió: kék-sárgára mázolták a pozsonyi szovjet katonai temető emlékművét appeared first on .

 Az előző posztban Michael Kofmannal hosszan beszélt légierő furcsa hiányáról.  Sokadik elemző aki ezt hiányolta, így egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a nyugati szakértőket az orosz légierő NEM alkalmazása lepte meg. Az egészen pontosan, hogy nem úgy használják a saját légierejüket, ahogy azt az amerikaiak használják. Most már nagyon kíváncsi lennék egy elemzésre, ahol az orosz légierő doktrínáról lehet olvasni, mert egyelőre csak visszafelé megy a következtetés. Ami biztosan látszik:

- nem törekedtek a totális légifölény kialakítására egész Ukrajna területén (ahogy az amerikaiak tették volna)

- a közvetlen légitámogatás nem létezik, nem használják abban a formában, ahogy az amerikaiak.

Nekünk már az amerikai elvek annyira magától értetődőek, hogy el sem tudjuk képzelni, miért ne így csinálná az ember. Milyen más szempontok lehetnek.

Az orosz légierő hadrafoghatósága szerintem itt nem lehet kifogás, ennél ideálisabb helyzetből légiháborút vívni aligha lehetne. Sok repülőtér a határ közelében, jól kiépített infrastruktúra, jó helyismeret, radarlefedettség

INTERPRETING THE FIRST FEW DAYS OF THE RUSSO-UKRAINIAN WAR

Michael Kofman, CNA Ryan Evans, War on the Rocks

 https://warontherocks.com/2022/02/interpreting-the-first-few-days-of-the-russo-ukrainian-war/

(az egyik FB olvasó - - aki szeretne név nélkül maradni - meghallgatta és egy  bővebb leírását készítette el a fenti podcastnek. Az interjúalany, Michael Kofman az orok haderő és startégiai gondolkodás egyik elismert szakértője)

Az ukrán ellenállás mértéke bizakodásra ad okot, de az orosz hadsereg aktivitása az első pár napban némi zavart kelt a szemlélőben. Jól fel lehetett mérni előre a támadás céljait, de a megvalósítás néha bizarr volt, nehéz volt a cselekményekből leszűrni, hogy azok miképp segítik elő a célok megvalósítását. Első körben egy őrült előretörést láthattunk a főváros, Kijev felé, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, bízva abban, hogy az összeomlik. 

Másodsorban a háború gyors lebonyolításával akarták elérni, hogy az az orosz közvélemény előtt rejtve maradjon (ez nem hiszem, hogy felmerülhetett bennük, nem tűnik reálisnak még az erős kontroll alatt lévő orosz sajtó mellett sem - magánvélemény) 

Harmadrészt azt gondolták, hogy a gyors lebonyolítással elébe mehetnek a szankcióknak. Ezért négy nap után (a podcast február 27.-én készült) a szemlélőnek nagyobb fogalma van az ukrán ellenállásról, de teljesen rossz felfogása lehet az orosz megközelítésről, arról, hogy az orosz hadsereg miképp hajtana végre egy ilyen akciót az alapján amit eddig láttunk. 

Mintha az orosz hadsereg nem követné a saját doktrináját. Az orosz légierő a partvonalról nézi az akciót, mind a merev mind a forgószárnyasok, nincs elektronikus hadviselés, csak a tüzérséget használja rengeteg tankkal. Tulajdonképpen kivették a harcból egy sor zászlóaljat, előre tolták őket fontos csomópontokba, hogy az egész gyors előrehaladásnak tűnjön. Rengetegszer látunk harckocsikat gyalogsági támogatás nélkül, különleges alakulatokat Harkovban, amiről nem igazán értjük mit csinálnak ott, mögöttük pedig a támogatást csapdába ejtik, a logisztika sem képes követni az előretörést. 

A határ mentén felhalmozott alakulatok töredékét vetették be (azóta az utolsó hírek szerint ezen alakulatok 90%-a már Ukrajnában van -  magánvélemény). Azt gondolhatták, hogy ha a hagyományos módon akarják megvívni ezt a háborút, akkor ukrán oldalon magas lesz az áldozatok száma és a pusztítás, de a legfontosabb, hogy a politikai célokra, az ukrajnai politikai vízióra (egy oroszbarát kormány felállítása Ukrajnában) nem lesz jó hatással és ez nagyon népszerűtlen lesz az orosz közvélemény szemében. Úgy tűnik, hogy a katonai műveletekre a politikai célok vannak döntő hatással. És néha a politikai célok és korlátok egy háborút nehezen megnyerhetővé tesznek. Ezt az ukránok ki is használják. Úgy néz ki az első pár napban az ukrán légierő teljes megsemmisítése érdekében sem köteleződött el az orosz fél. 

Felmerül a kérdés, hogy miért nem használják az oroszok nagyobb mértékben az erre a hadszintérre átcsoportosított légierejüket? Valószínűleg itt is a nagy pusztítás elkerülése volt a legnagyobb tényező és a nyugati szankciók megelőzése érdekében a látszat javítása. Valószínűleg úgy ítélték meg, hogy nem lesz rá szükség (tekintve, hogy azóta jöttek hírek az ukrán légierő kimerüléséről, ennek lehet valami valóságalapja - Magánvélemény) 

Azóta az orosz fél rájött, hogy a stratégiája nem működik, ezért annak az átdolgozásába kezdett. Ez előrevetíti, hogy ennek a háborúnak a rosszabb része még hátravan, mert az oroszok annak a háborúnak a megvívására kényszerülnek, amit eredetileg nem akartak (azóta ennek is vannak jelei - Magánvélemény). A helyzet jelenleg az, hogy az orosz fél elérte bizonyos céljait, taktikailag az ukrán fél jól teljesített, de számára a hadműveleti helyzet nem néz ki jól. Ami újdonság ebben a háborúban, hogy a közvélemény az interneten élőben próbálja követni az eseményeket, de az internetes tudósítások túlnyomó része elfogult. Az ukrán oldalhoz és támogatóihoz köthető megszólalásokban nagy az optimizmus, az információs hadviselés részét a háborúnak egyelőre az ukránok nyerik, aminek szerepe van abban, hogy nyugatról végül több támogatást kapnak, mint amire a kezdetekben számíthattak és ez az ukrán morált is növeli. 

Az orosz fél részéről az információs hadviselés teljes sikertelenségét látjuk és az orosz befolyás hiányát Európában és Németországban. Ez egyelőre a vas és a pénz háborúja. (Ez egy tükörfordítás, a vas kifejezés használatával a katonai eszközökre gondol) Viszont egy háború résztvevői mindig eltúlozzák az elért sikereiket és alábecsülik a veszteségeiket. Az ukrán fél jó munkát végzett az orosz csapatok városi harcokra kényszerítésében, de jelenleg még csak az orosz csapatok töredékével ütköztek meg jellemzően kisebb rajtaütésekben, az orosz csapatok nagy része még nem vette fel a harcérintkezést. 

Ha ez megtörténik, a háború jellege nagyon meg fog változni. A legrosszabb forgatókönyv, hogy az orosz fél nem húzhatja a végtelenségig a városi harcok megkezdését, előbb utóbb összeér délen a keletről és a nyugatról indított támadás Mariupolnál, bekerítik Harkovot és a menetoszlop is eléri Kijevet (ezek azóta nagyjából meg is történtek - Magánvélemény) és az orosz légierőt is előbb utóbb bevetik. Taktikai bombázók százai állnak készenlétben, míg az orosz légelhárítás eddig is jól működött (Bayraktar? - Magánvélemény). 

A megszálló erők csecsen elemei is a harcok eldurvulását hozhatják, mert az oroszokkal ellentétben, akik vonakodnak az ukrán civilekre lőni, a csecseneknek a többségében fiatal orosz katonákkal szemben van városi hadviselési tapasztalata. A nyugatról érkező eszköz felajánlások közül a hordozható eszközöknek van értelme, aminek a használatára a katonákat gyorsan ki lehet képezni.

----

A podcast a második felére kicsit szétesik, megindul a csapongás és az ismételgetés, és a személyes utalásokat is kihagytam belőle. Meglepően pártatlannak tűnik az egész, ahhoz képest, hogy a szakértő azt állítja magáról, hogy Ukrajnában nőtt fel. Vannak messzemenő következtetések is benne a interneten megjelenő hírek valóságtartalmáról és a diskurzus szinvonaláról, de ez messzire vezetne, ezért nem nagyon mentem bele. A fordítás során nem ragaszkodtam az eredeti kifejezések használatához, próbáltam inkább magyarosabban fogalmazni.

Az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag elfogadta az ukrajnai háború miatt menekülni kényszerülők ideiglenes védelmére vonatkozó végrehajtási határozatot – közölte az uniós testület.

Az ideiglenes védelem olyan sürgősségi mechanizmus, amely a személyek tömeges beáramlása esetén alkalmazható. Célja, hogy azonnal, és egyéni kérelmek vizsgálata nélkül is, védelmet nyújtson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy visszatérjenek a származási országukba.

Az intézkedést azonnali hatállyal vezetik be, hogy a menekültek az Európai Unióban minél hamarabb harmonizált jogokat élvezhessenek. E jogok közé tartozik a tartózkodási engedélyhez, a munkaerőpiachoz, a lakhatáshoz, az orvosi ellátáshoz, valamint a gyermekoktatáshoz történő hozzáférés – olvasható a Tanács sajtóközleményében.

A közlemény szerint a határozat egyéves kezdeti időszakra, átmeneti védelmet biztosít. Ez szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelem megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.

A határozat értelmében a konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, valamint családtagjaik, az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az Európai Unió területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.

E határozat részeként, az Európai Bizottság koordinálni fogja a tagállamok közötti együttműködést és információcserét, illetve az uniós ügynökségek – köztük a Frontex, az uniós menekültügyi ügynökség és az Europol – a tagállamok kérésére további operatív támogatást nyújthatnak.

A francia kulturális intézmények szolidárisak az ukrán művészekkel és nem fogadnak orosz kormánypárti alkotókat Franciaországban mintegy hetven kulturális intézmény a Libération című napilapban közzétett nyílt levélben jelezte, hogy szolidárisak az Ukrajna elleni orosz invázió művészáldozataival, készek ukrán művészek fogadására annak érdekében, hogy azok “folytatni tudják művészi tevékenységüket, és hogy az ukrán kultúra továbbra is szabadon tudjon létezni”. Az intézmények ugyanakkor azt is jelezték, hogy az orosz kormánypolitikát támogató művészekkel nem kívánnak tovább együttműködni. Az aláírók között van a párizsi Opera is, amelynek igazgatója, Alexander Neef közleményében “mély megdöbbenését fejezte ki az ukrajnai orosz invázió” miatt. A párizsi Opera a közlemény szerint kifejezi szolidaritását “minden olyan művésszel, aki tiltakozik az orosz hatalom agressziója ellen, és üdvözli mindazok döntését, akik feladták a rezsimhez köthető tevékenységüket”. Párizs legnagyobb presztízsű koncertterme, a Philharmonie de Paris is jelezte, hogy lemondja minden olyan művész fellépését, aki a jelenlegi orosz vezetést támogató kijelentést tesz nyilvánosan, de nem várja el az orosz művészektől, hogy hivatalosan állást foglaljanak Moszkvával szemben – tudatta Olivier Mantei igazgató. A párizsi múzeumok attól tartanak, hogy az európai uniós szankciók részeként a hatóságok esetleg lefoglalhatják a náluk kiállított orosz tulajdonú műalkotásokat. Ez a félelme a Le Monde című napilap tudósítása szerint a párizsi Louis-Vuitton alapítvány művészeti múzeumának is a Morozov-testvérek legendás impresszionista gyűjteményét bemutató egyedülálló kiállítása miatt, amely Putyin személyes jóváhagyásával jött létre, bár a gyűjtemény, mint bármely jelentős műalkotás egy rendelet alapján nem foglalható le a kiállítás ideje alatt. A több mint egymillió látogatót vonzó tárlaton kiállított műveknek április 3-án kellene visszaindulniuk Oroszországba, de az alapítvány szerint “sem az orosz partnerek, sem a párizsi orosz nagykövetség egyelőre nem jelentkeztek értük”.

The post Orosz agresszió: az EU ideiglenes védelmet vezet be a háború elől menekülő személyeknek appeared first on .