Biztonságpolitika

Első fokon hat és fél év börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki késsel támadt 2020 novemberében egy utasra az 1-es villamoson, miután az utas szóvá tette, hogy nem jól viseli az arcmaszkját – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Közleményükben azt írták: a bíróság hat évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta a férfit, akit emberölés bűntettének kísérletével vádolt az ügyészség. Az ítélet szerint a férfi 2020. november 12-én hajnalban az 1-es villamoson összeszólalkozott egy utassal, aki szóvá tette, hogy nem jól viseli az arcmaszkját. A vádlott többször megütötte a férfit, aki ezt követően előrement a villamosvezetőhöz, akit arra kért, hogy értesítse a mentőket és a rendőrséget.

Ezen a támadó felháborodott, elővett egy kést, majd “nem fogok verésért börtönbe menni, inkább meghalsz!” felkiáltással a férfihez lépett, és megszúrta a nyakát. A vádlott ezután felszólította a villamosvezetőt, hogy nyissa ki a jármű ajtaját, majd elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében nyolc napon belül és nyolc napon túl gyógyuló sérülést is szenvedett.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a férfi büntetlen előéletét, az időmúlást, a sértetti megbocsátást, továbbá azt, hogy a vádlott négy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság azt, hogy a terhelt a cselekményt bódult állapotban követte el, valamint azt is, hogy vele szemben a bűncselekmény elkövetésekor – élet elleni bűncselekmény miatt – már másik büntetőeljárás is folyamatban volt.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője teljes körű fellebbezést jelentett be. A bíróság a bűnismétlés, szökés, elrejtőzés veszélyeire hivatkozva – a másodfokú bíróság ügydöntő határozatáig – fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét. A végzés nem végleges.

The post Börtönbüntetést kapott a villamoson késelő arcmaszkos férfi appeared first on .

Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO “Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy “az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

“Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.

Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz. Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz “további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, “a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.

Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.

Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.

Az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát, miután Putyin 2022. február 24-én megindította az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.

Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.

A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére. A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét. Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.

Sok a civil áldozat a Donyec-medencében
Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében – közölte az ukrán országos rendőrség. A Donyec-medencében az elmúlt 24 órában legalább 27 polgári lakos sérült meg. Ezenfelül a nyugati országrészben, Zsitomir megyében halt meg robbanás következtében egy polgári személy. Súlyos légi és tüzérségi csapások érték Donyeck megye déli részét, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát és Volnovaha települést, illetve azok peremvidékeit, de támadások voltak a Donyecktől északra fekvő Kramatorszk és Szvitlodarszk térségében is. Károk keletkeztek 34 objektumban, köztük két általános iskolában, egy főiskola, valamint egy gyermekkórház és egy szülőotthon épületében.

The post Orosz agresszió: Moszkva durcás – bejelentette kilépési szándékát az Európa Tanácsból appeared first on .

Telefonon tárgyalt egymással Ukrajnáról Putyin, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Folytatták Ukrajna témájának megvitatását” – mondta Peszkov, aki egyéb felvilágosítást nem adott a megbeszélésről. A TASZSZ meg nem nevezett német kormányzati forrásra hivatkozva azt írta Berlinből, hogy a német és a francia vezető azonnali fegyvernyugvást sürgetett Oroszországtól. A tájékoztatás szerint Macron és Scholz ragaszkodott hozzá, hogy a válság megoldását mindenképpen ukrán-orosz tárgyalás révén kell elérni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki hadijelentésében 2911 ukrán katonai infrastrukturális létesítmény, továbbá 97 repülőgép, 107 pilóta nélküli légi jármű, 141 légvédelmi rakétarendszer, 86 radarállomás, 986 harckocsi és páncélozott harcjármű, 107 rakéta-sorozatvető, 368 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 749 darab speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be.

Az orosz kormány csütörtökön meghatározta azoknak a korábban külföldről behozott áruknak és berendezéseknek a listáját, amelyeknek stabilizációs okokból ideiglenesen tilos elhagyniuk az országot. A felsorolásban technológiai, távközlési, orvosi berendezések, járművek, mezőgazdasági gépek, elektromos berendezések vannak. A lista több mint kétszáz tételből, köztük vasúti kocsikból és mozdonyokból, konténerekből, turbinákból, fém- és kőmegmunkáló gépből, monitorokból, kivetítőkből, konzolokból és panelekből áll. A korlátozás egyes faanyagokra is kiterjed. Az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, valamint – Abházia és Dél-Oszétia kivételével – az egész világra érvényes korlátozás 2022 végéig érvényes.

A moszkvai Seremetyjevo nemzetközi repülőtér közölte, hogy március 15-től felfüggeszti D termináljának működését.

Putyinhoz utazott közvetíteni a hű barát
Moszkvába utazott Gerhard Schröder volt német kancellár, hogy megpróbáljon közvetíteni Putyinnál az Ukrajna ellen indított háború ügyében – jelentette a Politico. Schröder az ukrán fél kérésére keresi fel a barátai közé tartozó orosz elnököt. A Politico írta meg azt is, hogy a volt kancellár körül állami alkalmazottként dolgozó stáb mind a négy tagja felmondott, mert vállalhatatlannak ítélte Schröder véleményét az Ukrajna elleni orosz támadásról. A volt kancellár az egyik írásában ugyan elítélte a háborút, de hozzátette, hogy “mindkét fél hibázott”, a NATO pedig a hidegháború után véghezvitt keleti bővítéssel provokálta Moszkvát. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) visszavonult politikusa és egykori elnöke azután ítélte el nyilvánosan Oroszország háborúját Ukrajna ellen, hogy hetekig bírálatok özöne zúdult rá az orosz energiaiparban betöltött vállalati tisztségei miatt, amelyekről továbbra sem mondott le.

The post Orosz agresszió: Putyin Macronnal és Scholzcal tárgyalt appeared first on .

Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek szállítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta ötezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.

Washington kész arra, hogy a NATO területének “minden centiméterét” megvédje – hangsúlyozta. Elmondta: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget. A lépés – mint Harris fogalmazott – megerősíti Washingtonnak a szövetségesek, különösen Lengyelország biztonsága melletti kötelezettségvállalását.

A Harris által említett rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szállítást korábbi lengyel közlések szerint 2022 végén, 2023 elején bonyolították volna le, de az ukrajnai háború miatt előrehozták. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közölt volna.

Harris azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok további, ötvenmilliárd dollár értékű humanitárius segélyt szállít Ukrajna és a menekültek támogatására az élelmezési program eszközeiből. A washingtoni képviselőház szerdán 13,6 milliárd dolláros segélyt fogadott el az ország számára. Az alelnök közölte továbbá: az amerikai védelmi tárca keretében vizsgálócsoportot hoztak létre, amely az Ukrajnában elkövetett, feltételezett orosz háborús bűntettek ügyében lesz illetékes. Harris határozottan elítélte a mariupoli szülőotthon elleni szerdai bombatámadást.

Duda megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz katonai műveletek “az emberirtás jegyeit viselik magukon”. Szavai szerint Ukrajnában az orosz csapatok “barbár agressziót követnek el, ártatlan embereket, civileket gyilkolnak, szülőotthonokat bombáznak, ahonnan drámai körülmények között hordágyakon kell kivinni az éppen vajúdó nőket” – utalt Duda is a mariupoli támadásra.

Beszámolt arról is, hogy megérkezett Lengyelországba a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészeinek csoportja. “Az ukrajnai bűntettek tanúi országunkban tartózkodnak, birtokában vagyunk a bizonyító anyagoknak, felvételeknek” – tette hozzá. Az ICC a múlt héten jelentette be: nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék az esetleges háborús bűnök adatainak összegyűjtését. Duda újabb szankciók kivetését szorgalmazta Moszkvával szemben. “Az Egyesült Államok egyértelműen élen jár a szankciók tekintetében, és világosan ki kell mondani, hogy ezek működnek” – húzta alá Duda.

Washington a héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.

A lengyel elnök kijelentette: segíteni kell Ukrajnának, és ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.

Duda Lengyelország biztonságáról is beszélt. Elmondta: arra kérte Harrist, hogy Washington lehetőleg gyorsítsa fel a lengyel hadsereg korszerűsítését célzó programokkal összefüggő ügyleteket, a Patriot-ütegeken kívül a kisebb, tehergépkocsira épített rakétavető rendszerek (HIMARS), az Abrams páncélosok és az F-35-ös vadászgépek eladását.

Elmondta továbbá: Washington támogatását kérte az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelországba érkezett másfélmillió menekült befogadása kapcsán, valamint az energiahordozók emelkedő árai miatt is.

A Fitch és az S&P is megváltoztatta a Nemzetközi Beruházási Bank minősítését
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő intézet megerősítette a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) hosszú távú beruházási hiteleinek besorolását “A-” minősítéssel, a kilátásokat stabilról negatívra változtatta – közölte a döntést az NBB a tőzsde honlapján. A Fitch Ratings “A-“-ről “BBB”-re minősítette vissza a bank hosszú távú beruházási hiteleit negatív kilátással, a rövid távú eszközök minősítését pedig F1-ről F2-re. Az NBB korábbi közleménye szerint Magyarország – mint az NBB fogadó országa – a bank egyik legaktívabb részvényese, amely a befizetett tőke alapján a 2. legnagyobb részesedéssel rendelkezik, valamint a bank beruházásainak egyik fő kedvezményezettje. Az NBB “magyar” hitelportfóliójának jelenlegi volumene közel 180 millió euró.

The post Orosz agresszió: az USA két Patriot-rakétaüteget szállított Lengyelországba appeared first on .

Három őrző-védő cég vezetője ellen indult eljárás több száz millió forintos költségvetési csalás miatt, az ügyészség indítványozta letartoztatásukat – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte, a cégvezetőket bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják.

A megalapozott gyanú szerint az országos kiterjedtségű, őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen a közterheket, valamint a vállalkozások által nyújtott vagyonvédelemi szolgáltatás után áfát fizetni, egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét vették igénybe.

A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát – bár részben bevallották – senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is kiállított.

A főügyészség által irányított nyomozásban korábban már két összehangolt akció keretében a bűnszervezet 11 tagját tartóztatták le: a csoport irányítóit, az alattuk végrehajtói szinten levőket, a cégeket biztosító ügyvédet, más gyanúsítottak pedig szabadlábon védekeznek.

Kedden hat, a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő, vagyonvédelemmel foglalkozó cég három vezetőjét vették őrizetbe. A hatóságok bizonyítékokat, több száz millió forintnyi készpénzt, ékszereket, gépkocsikat foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat zároltak.

Az újabb cégek több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek 2017 és 2021 között. A nyomozás szerint az okozott kár teljes értéke meghaladja a hárommilliárd forintot – tudatta a csoportvezető ügyész.

The post Őrző-védő cégek vezetői ellen indult eljárás appeared first on .

Nyolc és tizenhárom év közötti börtönbüntetéseket szabott ki szerdán a párizsi különleges esküdtszék az öt évvel ezelőtt a normandiai Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray templomában kegyetlenül meggyilkolt francia katolikus pap ügyében.

A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglalt helyet, valamennyien tagadták az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számított, bár ő feltételezhetően 2017 februárjában, harminc évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázásban.

A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült. A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte mindkét iszlamistát.

Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el.

A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t 13 év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt. A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz.

A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt. Őt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.

Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta a lefejezett francia atya, Jacques Hamel boldoggá avatási folyamatának felgyorsítását. A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, miután – ahogy azt Ferenc pápa is hangsúlyozta – ő az egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására.

The post Börtönbüntetéseket szabtak ki az öt évvel ezelőtt iszlamisták által meggyilkolt katolikus pap ügyében appeared first on .

A brit kormány fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter.

A kormány ugyancsak szerdán törvénytervezetet nyújtott be, amelynek értelmében bűncselekménynek minősülne orosz repülőgépek berepülése a brit légtérbe, illetve leszállásuk brit területen.

Wallace a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában elmondta: Nagy-Britannia eredeti célkitűzése kétezer könnyű páncéltörő fegyver szállítása volt Ukrajnába, de az orosz fegyveres erők fokozódó agressziója nyomán ezt megtoldotta további 1615 ilyen fegyverrel, így a jelenlegi szállítási kontingensben 3615 könnyű páncéltörő eszköz van. Wallace hozzátette: London hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.

A brit védelmi miniszter szerint London megvizsgálja STARStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek szállításának lehetőségét is. Úgy fogalmazott: jóllehet Oroszország továbbra sem érte el az ukrán légtér teljes ellenőrzését, védelmi eszközökkel biztosítani kell, hogy az ukrán légierő gépei repülhessenek és visszaverhessék az orosz légierő támadásait.

Wallace hangsúlyozta: ezek az eszközök beleillenek a védelmi célú fegyverrendszerek kategóriájába, és a brit kormány e szállítmányokat úgy méretezi, hogy ne jelentsenek stratégiai léptékű eszkalációt. A brit külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint újabb szigorítások lépnek életbe az orosz tulajdonú, üzemeltetésű vagy kötődésű repülőgépek nagy-britanniai forgalmának tilalmában. A tárca ezek közül kiemelte azt a törvénytervezetet, amely elfogadása után bűncselekménynek nyilvánítja bármilyen orosz repülőgép berepülését a brit légtérbe, vagy leszállását brit területen.

A javasolt törvény hatálya kiterjed minden olyan repülőgépre, amelyet Oroszországhoz kötődő személyek vagy vállalkozások birtokolnak, bérelnek vagy üzemeltetnek. A jogszabály lehetőséget ad a brit kormánynak arra is, hogy az Oroszországhoz kötődő személyek tulajdonában álló repülőgépeket lefoglalja, vagy törölje a brit repülőgép-nyilvántartásból, ha az adott gépet Nagy-Britanniában jegyezték be. A brit kormány szerdán rendeletben tiltotta meg a repüléshez és az űrkutatáshoz használatos termékek és technológiák oroszországi exportját, valamint az e szektorokhoz kötődő szolgáltatások, például biztosítás és viszontbiztosítás nyújtását Oroszországnak.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint ez azt is jelenti, hogy a már megkötött biztosítási szerződések hatálya is megszűnik, és a nagy-britanniai székhelyű biztosító és viszontbiztosító vállalatok e kötvények alapján nem teljesíthetnek kifizetéseket biztosítási káreseményekre a két szektorban tevékenykedő oroszországi cégeknek.

A brit kormány már az Ukrajna elleni orosz támadás napján bejelentette, hogy azonnali hatállyal kitiltja az orosz repülőgépeket Nagy-Britanniából.

Folytatódott a külföldi vállalatok kivonulása az orosz piacról

• Az elmúlt napokban további külföldi cégek jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket az orosz piacon. Ezek között van egyebek között a McDonald’s, amely úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja összes oroszországi éttermét és felfüggeszti tevékenységét az orosz piacon. Oroszországban a McDonald’s 850 gyorsétteremmel, 62 ezer alkalmazottal és több száz helyi beszállítóval és partnerrel rendelkezik.
• A Starbucks, a világ legnagyobb kávéházlánca szintén felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységet, beleértve termékeinek az országba való szállítását is. Oroszországban a Starbucks hálózat 130 kávéházból áll, amelyet orosz partnere, a Coffee Sirena LLC üzemeltet. Az első Starbucks kávézó 2007-ben nyílt meg Oroszországban.
• A Coca-Cola is bejelentette, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban, de hogy ez pontosan mit takar, nem határozta meg. A cég svájci székhelyű partnerének, a Coca-Cola Hellenic Bottling Co. palackozó cégnek tíz üdítőitalokat és gyümölcsleveket gyártó gyára van az országban.
• A PepsiCo azt közölte, hogy felfüggeszti az üdítőitalok értékesítését Oroszországban. “Bejelentjük a Pepsi-Cola és globális italmárkáink, köztük a 7Up és a Mirinda oroszországi értékesítésének felfüggesztését. Ezen felül felfüggesztjük a befektetési és reklámtevékenységet is Oroszországban” – áll a cég honlapján.
• Az ugyancsak amerikai General Electric is tevékenységének felfüggesztéséről számolt be Oroszországban, de továbbra is “támogatást kíván” nyújtani az energiaszektorban meglévő szolgáltatásokhoz, és kivételt tesz a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések szállításával is.
• A francia L’Oreal Group kozmetikai cég arról jelentett, hogy felfüggeszti üzleteinek munkáját és befektetéseit Oroszországban, és bezárja online boltjait is, míg az Estée Lauder azt közölte, hogy bezárja az üzleteit és felfüggeszti szállításait az országba.
• A német Continental azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a termelését Oroszországban. A Continentalnak két vállalkozása van Kalugában: egy gumiabroncsgyártó üzem és a ContiTech autóipari alkatrészgyár.

The post Orosz agresszió: London fontolgatja légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának appeared first on .

Többségi szavazattal felszámolta az Eho Moszkvi rádiót és híroldalát a tulajdonos zrt. igazgatótanácsa – közölte Alekszej Venegyiktov főszerkesztő a Telegram-csatornáján.

A többségi tulajdonos Gazprom Media megerősítette a független hangvételű médium felszámolását. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) kedden korlátozta az Eho Moszkvi és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát.

A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai “különleges hadműveletéről”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy elnémítása mellett. A hatóság azt állította, hogy a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.

Venegyiktov főszerkesztő alaptalannak nevezte akkor vádakat, és a Roszkomnadzor határozatának megfellebbezésére készült.

A hatóság szombaton felhívta az orosz országos tömegtájékoztatási eszközök figyelmét, hogy az ukrajnai “különleges hadművelettel” összefüggésben ne használjanak olyan szavakat, mint “támadás”, “behatolás” vagy “hadüzenet”, és ne adjanak ki “hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat” ukrán városok lövetéséről és békés ukrán lakosok haláláról az orosz hadsereg akcióinak következtében. A kommüniké az Eho Moszkvi és a Dozsgy mellett a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov által irányított Novaja Gazeta című újságot konkrétan is megnevezte hamis információt közlő médiaként.

A Roszkomnadzor felhívta az érintett tömegtájékoztatási eszközök figyelmét arra is, hogy vizsgálatot indít a hamis hírekkel kapcsolatban, és a vétkesek ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 15 millió forintig) terjedő pénzbírságot kaphatnak, továbbá korlátozhatják tevékenységüket is.

Az orosz kormány kedden Objasznyajem (Megmagyarázzuk) címmel hírportált indított, amelyen “hiteles és ellenőrzött” információt kíván közölni az ukrajnai helyzetről és következményeiről. Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes szerint erre a hamis információk robbanásszerű terjedése miatt van szükség.

Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba
Elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy besorozott orosz katonák estek fogságba Ukrajnában. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy “sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított “különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet “egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta. Konasenkov azt mondta, hogy “gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát kivonták Ukrajnából. Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. Nőnapi köszöntőjében, kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Azt mondta, “a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megkapta a jelentést annak az utasításának a végrehajtásáról, amelyben még a háború elindítása előtt elrendelte, hogy sorállományú katonák semmiképp ne lássanak el feladatot Ukrajna területén. Az anyagot Putyin a katonai főügyészségre küldette, hogy a történtekben vétkes tisztségviselőket felelősségre vonják.

The post Orosz agresszió: a Putyin egy rendelettel felszámolta a sajtószabadságot appeared first on .

Az Európai Bizottság uniós szintű szabályokat javasol a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni fellépéshez – tájékoztatott az uniós testület keddi sajtóközleménye.

A javasolt irányelv bűncselekménnyé nyilvánítaná a beleegyezés nélküli szexuális kényszerítést, a női nemi szervek megcsonkítását és az online erőszakot, amely intim képek megosztását, az internetes zaklatást, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre történő online uszítást foglalja magában.

A testület azt is szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok tegyék lehetővé az áldozatok számára, hogy a büntetőeljárás során kártérítést követeljenek. A bizottság emellett megfelelő védelmi és segítő intézkedéseket irányoz elő, például ingyenes segélyvonalak és krízisközpontok létrehozását a szexuális erőszak áldozatainak.

Az irányelv, amennyiben a Tanács és az uniós parlament is elfogadja, új, a nemek közötti egyenlőségen alapuló módszereket vezet be az erőszakos cselekmények bejelentésére. A szakembereket, például az egészségügyi dolgozókat vagy a pszichiátereket, a jövőben nem akadályoznák titoktartási szabályok abban, hogy jelezzék, ha nyomós okuk van feltételezni, hogy valaki közvetlen fizikai bántalmazás kockázatának van kitéve. A hatóságok továbbá kötelesek lennének egyéni kockázatértékelést végezni, amikor az áldozat először felveszi velük a kapcsolatot, hogy felmérjék, mekkora kockázatot jelent az elkövető az áldozatra. Ennek alapján a hatóságoknak azonnali védelmet kellene biztosítaniuk vészhelyzeti korlátozási vagy védelmi határozat révén.

A testület kedden közzétette az “A nemek közötti egyenlőség az EU-ban” című, 2022. évi jelentését is, amely rávilágít többek között arra, hogy a koronavírus-járvány aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket. 2020-ban a nők munkaerőpiaci részvétele egy évtizedes folyamatos növekedés után 2019-hez képest 0,5 százalékkal csökkent. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők elleni és a kapcsolati erőszak elleni fellépés elmulasztásából gazdasági kár származik, amely becslések szerint évi 289 milliárd eurót tesz ki.

The post Az EU uniós szintű szabályokat javasol a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemhez appeared first on .

2012. március 12-én röviddel a felszállás után vészhelyzet alakult ki a kanadai légierő egyik CT-155 Hawk gépének fedélzetén. A Hawk az NFTC (NATO Flying Training in Canada) egyik századához tartozott, fülkéjében két magyar pilóta dolgozott a helyzet megoldásán.

Pénteki nap volt, a Saskatchewan tartománybeli Moose Jaw légibázis fölé rossz idő érkezett. A katonai repülők szóhasználatával élve bonyolult időjárás alakult ki, amely nem tette lehetővé, hogy Szabó Tamás főhadnagy, NFTC oktató, növendékkel induljon feladatra. Ezért a repülésre Gottschall András főhadnagyot tervezték be, aki már kiképzett pilóta volt és egy frissítő kurzuson vett részt az NFTC-n. Ez megszokott eljárás volt azoknak a kiképzett pilótáknak, akiknek otthon még nem volt lehetőségük a harci típusra ülni. Gottschall főhadnagy számára úgynevezett kompozit feladatot terveztek be, amelynek bármilyen eleme lehetett - navigációs feladat, műrepülés - amelyet az időjárás és az üzemanyag mennyiség lehetővé tett.

A felkészülést és eligazítást egy időjárás elemzés követte, amelynek alapján megállapították, hogy melyik légtérbe tudnak kirepülni, és mi mindenre lesz lehetőség. Az világos volt a két főhadnagy számára, hogy műszeres indulási eljárással repülnek ki abba a légtérbe, amely az előrejelzés szerint elég tiszta volt a műrepülő feladathoz. A felhőalap a talaj felett (AGL) 270 méteren volt, a teteje a közepes tengerszint feletti magasság (MSL) alapján, 1800 méteren. Felette egy másik felhőréteg helyezkedett el. A feladat végrehajtása után műszeres bejövetelt terveztek végrehajtani a repülőtérre. A feladatokat egy gyors briefing keretében megbeszélték, zavaró időjárási tényezőt nem találtak.

A hajtóműindítást követően a műszakiak egy ellenőrzést hajtottak végre a gépen, mert korábban kivették majd visszaszerelték a hajtómű kenőolaj rendszerében lévő fémforgács detektort. A járó hajtómű mellett azt ellenőrizték, hogy nincs-e olajfolyás. A szükséges ellenőrzések után a pilóták felszálltak és ráálltak az indulási eljárás szerinti profilra. 3000 méteren tiszta, a látás utáni repülést (VFR) lehetővé tevő körülményekkel találkoztak. Szabó főhadnagy előreszólt, hogy társa vízszintes repüléssel és a műszeres repülésről (IFR) a VFR szerintire áttérve folytassa a feladatot. Ő eközben a biztonságos elkülönítés érdekében egy géppárt keresett a légtérben, amelyben szintén magyar személyzet ült. A repülés ötödik percében, amikor megpillantotta a magyarok gépeit, megszólalt a fedélzeti figyelmeztető rendszer és kigyulladt az olajrendszer lámpája.

Mire az oktató a gázkar után nyúlt, az első ülésben ülő főhadnagy már reagált és lehúzta azt az ellenőrző listában előírt 80-85 százalék közé. Ez biztosította azt a tolóerőt, amellyel szinte bármilyen profilon le lehetett szállni akár vizuális, akár műszeres megközelítéssel. Ezen a gázkar álláson nem változtattak, mert a fordulatszám változása előidézhetett olyan nyomatékváltozást, hogyha nincs kenés, akkor a hajtómű csapágyai elkezdik bedarálni magukat. Miután ezt az első lépést végrehajtották, Szabó főhadnagy gépparancsnokként az előírás szerint átvette a repülőgép vezetését és a vészhelyzet kezelését. A repülőgép ekkor 18 kilométerre, délre volt a repülőtértől, 3000 méter magasan, és mivel alig tíz százalék kerozin fogyott, az üzemanyag mennyiség meglehetősen nagy volt. (A Hawk törzs alatti póttartálya nem oldható, az üzemanyagot nem lehet a levegőben kibocsátani.)

A zárt felhőzeten nem találtak lyukat, ezért a műszeres megközelítés kiinduló pontjára kellett repülniük, ami azt is jelentette, hogy hosszabban kell a levegőben maradniuk az olaj nélkül járó hajtóművel. Vészhelyzetben nagyon fontos az „aviate, navigate, communicate” sorrend követése, azaz mindenekelőtt vezetni, repülni kell a gépet, majd navigálni és csak azután kommunikálni. Szabó főhadnagy is ezt a sorrendet követte: kézben tartotta a gépet, megállapította, hogy milyen úton jutnak vissza a bázisra, majd rádión kapcsolatba lépett az irányítással, jelentette a vészhelyzetet és vektort kért a 29-es futópálya műszeres leszállító rendszeréhez. Az irányítóktól kapott adatok alapján az oktató a lehető legnagyobb sebességgel kezdte a süllyedést a műszeres bejövetel kiinduló pontjára. Elkezdődött a játék az idővel. Az olaj jelzőfénye fenn maradt, valódi gondra utalva és nem csak egy átmeneti jelzés volt, ami azt jelentheti, hogy valamely manőver során elment az olajnyomás, de visszajött. Ettől kezdve végre kellett hajtani a vészhelyzeti ellenőrző lista jól begyakorolt lépéseit. Vészhelyzeti eljárásokat minden egyes napon a növendékekkel is gyakoroltak és ez most nagyon hasznosnak bizonyult.

A Hawkon nincs olajnyomás műszer csak a 35 bar alá csökkenő nyomást jelzi ki. Mindig a legrosszabbra kell készülni, például arra, hogy nem az olajszivattyúval van gond, hanem, hogy nincs olaj. Ezért kell a fordulatszámot 80-85 százalék között tartani, túlterhelést nem szabad előidézni, nincs gázkarmozgatás, és minél gyorsabban le kell szállni, majd földet érés után leállítani a hajtóművet. Folyamatosan pörögni kell, kommunikálni az irányítással, hogy vészhelyzet van, elsőbbséget kérni, szabad légteret, szabad pályát. Közben a rögzített hajtóműteljesítmény-beállítás miatt folyamatosan számolni kell, hogy miként alakítsák át a helyzeti energiát mozgási energiává, mikor megy ki a futó, mikor a fékszárny, milyen profilt kell lerepülni, és közben biztonságos sebességen maradni.

Miközben Szabó főhadnagy visszazárta a süllyedéshez kinyitott féklapot, egy pulzáló vibrációt észlelt, amelyet addig elnyomott a féklap keltette vibráció. A helyzet további súlyosbodására számítva a két pilóta felkészült a katapultálásra is. Mivel az oktató elfoglalt volt a gép vezetésével és a navigációval, a kontrollált körülmények közötti katapultálás ellenőrző listáját az első ülésben ülő társa olvasta. Ellenőrizték a hevederek feszességét, leengedték a sisak vizorját, ellenőrizték az oxigénmaszk rögzítését és felvették a megfelelő testhelyzetet. Közben levették a hangot a második rádióról, mert az azon zajló folyamatos forgalmazás nagyon zavaró volt.

Moose Jawban műszeres leszállító rendszer (ILS) és precíziós bevezető radar (PAR) segíthette a meghibásodott Hawk leszállását. Az utóbbinál szóban is segítik a siklópályától vagy iránysávtól eltérő pilótát. Mindeközben a szél az előrejelzéshez képest 180 fokot fordult és a 45 km/h-s ellenszélből hátszél lett. Ezt a pilóták is látták a kijelzőn, de már késő volt, túl gyorsan érkeztek, a fékszárny és a futó kibocsátáshoz szükséges maximális sebességhez képest gyorsabban repültek. Szabó főhadnagy azonnali PAR bevezetést kért, mivel az ILS megközelítés folytatását nem tartotta biztonságosnak. Az egyébként is kitűnő Moose Jaw-i irányító szolgálat azonnal adta az adatokat és rávezette a pilótát a megközelítési pályára. 

A magyar pilóta a vészhelyzetre figyelmeztető jelzést követő hatodik percben földet ért a Hawkkal. A sok üzemanyag miatt nagyobb volt a földet érési sebesség ezért a leghosszabb futópályát választotta, hogy akkor is meg tudja állítani a gépet, ha esetleg nem jön ki a fékernyő. A földet érés után azonnal leállította a hajtóművet és nyitotta a fékernyőt. Egy fékezésre volt lehetőség, mert ilyen esetben a hidraulikanyomás elmegy és a pedál lassan beesik. A gép oldalirányba sodródott a pályán, de egy gyors fékkorrekcióval sikerült irányban tartani és megállítani. A fülke földi vészelhagyására nem volt szükség, de a pilóták igyekeztek kifelé. Mire kiszálltak, a tűzoltó és műszaki mentő szolgálatok már a Hawk mellett voltak, de szerencsére nem volt rájuk szükség. A gyakorlógép mögött hosszú olajcsík húzódott a betonon, és a hajtómű alatti borítólemezen is állt az olaj. Mivel a fémforgács detektornak nincs huzalbiztosítása, kinyílt és az olaj elfolyt. Olyannyira, hogy az átvizsgáláskor a 16 literes olajmennyiségből mindössze négy deciliter maradt. Azóta további ellenőrzéseket vezettek be a földi átvizsgálás során.

A helyzet megoldását segítette, hogy a pilóták minden feladat előtt átismétlik a vészhelyzeti eljárásokat. Az ellenőrző listákban vannak vörös és sárga oldalak. A vörös a rendkívül súlyos helyzetekre vonatkozó eljárásokat tartalmazza, amelyeket fejből kell tudni, a sárga oldalakon leírtakból is legalább az azonnali intézkedést előíró lépéseket. Az első lépések végrehajtása után már van idő gondolkozni. Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy hazajusson a gép, hogyan hajtják végre a leszállást, kell-e fékernyő, megállnak-e a géppel a pályán vagy legurulnak róla, és hasonlók. Az oxigénnel kapcsolatos vészhelyzet esetén a torony elé kell gurulni, ahol orvos várja a gépet, aki még a pilótára csatlakoztatott rendszerekkel együtt vizsgálja, hogy nem szennyezett-e az oxigén. Ha ez a gond vagy például az üzemanyag, akkor az összes levegőben lévő gépet visszahívják.

Amikor a kényszerleszállás után a hajózók kiszállnak a gépből, útjuk a műszakiakhoz vezet, és beszámolnak nekik a tapasztaltakról. Ezután kitöltenek egy repülésbiztonsági jelentést, ami egy központi rendszerbe fut be, ahol mindenki látja, akinek látnia kell. Az intézkedések gyorsan, napokon belül megtörténnek, amiről minden érintett tájékoztatást kap. Ha komolyabb a baj, mint például, amikor az egyik Hawk hajtóműve leállt és a személyzet katapultálni kényszerült, akkor a gyártó szakemberei is eljönnek a bázisra és előadásokat tartanak a vizsgálat eredményéről és a változtatásokról - ha vannak. A rendszer jól működik, az NFTC repülésbiztonsági mutatói rendkívül jók.

*

A bekövetkezett vészhelyzetekkel kapcsolatban a nemzeti képviselőnek van jelentéstételi kötelezettsége, így a március 12-i eseményről is azonnal megérkezett a jelentés Magyarországra. A Magyar Honvédség augusztus 20-a alkalmából tartott központi ünnepségén a honvédelmi miniszter Szabó Tamás főhadnagynak, vészhelyzetben tanúsított helytállásáért a Hazáért kitüntetést adományozta.  

* * *

Forrás: 2012. augusztusi interjú Szabó Tamás főhadnaggyal. A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2012. októberi számában jelent meg. Fotó: Szabó-archív

Varsó készen áll arra, hogy áthelyezze az összes Mig-29-es vadászgépét a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket – olvasható a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter által jegyzett keddi közleményben.

A lengyel külügyi tárca honlapján elérhető közlemény szerint a döntést a lengyel államfő és a kormány közötti konzultáció előzte meg. Varsó egyúttal azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy az átadandó vadászgépekhez hasonló képességű repülőket szállítsanak Lengyelországnak. Lengyelország kész azonnal egyeztetni e gépek beszerzésének feltételeiről – áll a dokumentumban.

A lengyel kormány a közlemény szerint arra szólít fel más, MiG-29-essel rendelkező NATO-tagállamokat, hogy hozzá hasonló módon járjon el. A közleményt azt követően adták ki, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap Moldovában kijelentette: Washington gondolkodik azon, hogy megállapodna Lengyelországgal harci gépek odaszállításáról arra az esetre, ha Varsó úgy döntene: Ukrajnának ad át gépeket.

A keddi varsói külügyi nyilatkozat értelmében azonban Lengyelország a Mig-29-eseket nem Ukrajnának szállítja. Ez összhangban van vezető lengyel politikusok álláspontjával, akik – reagálva Blinken kijelentésére -, többször leszögezték: a gépek ukrajnai szállításáról csakis a NATO keretében lehet döntést hozni.

Ezt az álláspontot megerősítette keddi esti, a varsói külügyi közlemény kiadásával szinte egyidőben Oslóban tartott sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. A norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Stor kormányfővel közös sajtókonferencián Morawiecki ismét aláhúzta: Lengyelország nem tehet semmilyen önálló lépést a támadó fegyverek ukrajnai szállítását illetően, mert nem részese az ott folytatott háborúnak.

A lengyel kormányfő azt is hozzátette: a háborúnak sem Lengyelország, sem a NATO a részese.

A spanyol legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a nemzetközi humanitárius jog orosz megsértése ügyében
Előzetes vizsgálati eljárás megindítását rendelte el a spanyol legfőbb ügyész a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi súlyos megsértése ügyében az ukrajnai háborúban – jelentette be a főügyész hivatala Madridban. “Az Ukrajna szuverén nemzete által elszenvedett agresszió nem csak indokolatlan háborús cselekmény, (…) hanem a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését is eredményezi” – hangsúlyozta Dolores Delgado legfőbb ügyész. A közlemény szerint a spanyol központi büntetőbíróság főügyészére bízott vizsgálat bizonyítékokat gyűjt a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, és ezek az adatok a segítségnyújtás eszközei lehetnek az ukrán hatóságoknak, vagy más, háború által érintett és hasonló helyzetben lévő országoknak. Az információk felhasználhatók lehetnek egyéb, akár nemzetközi eljárásokban is. A legfőbb ügyész emellett azzal is indokolta a vizsgálati eljárást, hogy az ukrajnai háború áldozatai között spanyol állampolgárok is lehetnek.

The post Orosz agresszió: Varsó kész áthelyezni Mig-29 vadászgépeit a németországi NATO-bázisra appeared first on .

Az amerikai kongresszus jóváhagyta, majd tovább küldte aláírásra Joe Bidennek azt a jogszabályt, amely az Egyesült Államokban először szövetségi gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánítja a lincselést – számolt be az amerikai sajtó.

Az úgynevezett Emmett Till Lincselésellenes Törvény néven jegyzett jogszabály elfogadásával az elmúlt évszázadban több mint 200 alkalommal próbálkozott az Egyesült Államok törvényhozása. A jogszabály nevét arról az afroamerikai tinédzserről kapta, akit 1955-ben Mississippi államban meglincseltek, azzal vádolva őt, hogy megsértett egy fehér asszonyt.

“Kétszáz sikertelen kísérlet után a Kongresszusnak végre sikerül megtennie egy régóta esedékes lépést az Emmett Till lincselésellenes törvény elfogadásával” – jelentette ki Chuck Schumer, a szenátusi demokraták frakcióvezetője. “Ez fontos lépés, de az a tény, hogy ilyen hosszú időt vett igénybe, folt Amerikán” – írta később a Twitteren Schumer.

A törvény szerint maximális büntetési tételként harminc évig tartó börtönbüntetést szabhatnak ki a lincselés elkövetőjére abban az esetben, ha a bűncselekményt az áldozat hovatartozása, vélt vagy valós faji, vallási csoporthoz tartozása, vagy szexuális orientációja miatt követte el.

A jogszabálynak köszönhetően a jövőben lincselés ügyében indíthatnak nyomozást azon gyűlölet-bűncselekmények esetében, amelyek halált, vagy súlyos testi sértést okoznak – jelentette be Bobby Rush, Illinois állam demokrata párti képviselője.

Rush szerint a lincselés elleni törvény elfogadása “világos és nyomatékos üzenetet küld”, hogy az amerikai nemzet többé nem hagyja figyelmen kívül “történelmének e szégyenletes fejezetét”, és hogy “az Egyesült Államok szövetségi kormánya teljes erejével szembeszáll azokkal, akik elkövetik e szörnyű tetteket”.

A képviselőház 2020-ban már jóváhagyott hasonló jogszabályt, de azt a szenátus akkor nem szavazta meg. A jelenlegi jogszabályt a múlt héten az alsóház nagy többséggel jóváhagyta, a szenátus pedig hétfőn szintén egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot.

The post Gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánítják a lincselést az Egyesült Államokban appeared first on .

Az iráni Forradalmi Gárda két tisztje vesztette életét Damaszkusz mellett a hétfői izraeli légicsapásban, amelyről akkor a szíriai hivatalos média két szíriai civil megöléseként számolt be – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Izraelben a lap szerint fokozták a katonai készenlétet, miután az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy két iráni tiszt halt meg a hétfői támadásban Szíriában.

“Izrael meg fogja fizetni ennek a bűncselekménynek az árát” – fenyegetett az iráni elit kommandó közleményében. A ynet szakértőkre hivatkozva úgy tudja, hogy a két tiszt az Irán és a Hezbollah számára fontos rakétaprecíziós projekttel foglalkozott, és ha ez valóban igaz, akkor haláluk súlyos csapást jelenthet Iránnak.

Az iráni média, köztük a Forradalmi Gárdához közel álló Tasnim hírügynökség nem részletezte a légicsapásban meggyilkolt tisztek, Murtaza Szaid Nadzsd és Ihszan Karbala Bur szerepét és feladatát Szíriában.

A hivatalos szíriai hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva hétfőn azt közölte, hogy hajnali 5 óra körül Damaszkusz közelében, déli irányból, Bejrút felől végrehajtott izraeli légicsapásokban életét vesztette két szíriai civil.

Legutóbb február 24-én csapódtak be izraeli rakéták Szíriában, órákkal azelőtt, hogy Moszkva megindította az Ukrajna elleni támadást. Abban a légicsapásban három szíriai katona vesztette életét.

Az általában fegyverszállítmányok, fegyverraktárak és iráni vagy Iránból támogatott fegyveresek elleni légitámadásokkal Izrael megpróbálja elejét venni az ország közelébe telepített iráni szövetségesek, köztük a libanoni síita Hezbollah milíciája további felfegyverzésének, hogy kisebb valószínűséggel indíthassanak támadást a zsidó állam ellen.

The post Két iráni tiszt vesztette életét a hétfői izraeli légicsapásban Damaszkusz mellett appeared first on .

Általános intézményi hírek Az Európai Unió intézményét érintő történések tekintetében három fontosabb hír emelhető ki a vizsgált időszakban. 2021 decemberében Horvátország esetében a Tanács megállapította, hogy az állam teljesítette a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges feltételeket. Számottevő előrelépés, hiszen ez az előfeltétele azon tanácsi határozat meghozatalának, amely lehetővé teszi a belső határellenőrzések megszüntetését is a későbbiekben. Emellett 2021. december 7-én sor került az EU–Koszovó Stabilizációs és Társulási Tanács negyedik ülésére is Brüsszelben. Koszovó tájékoztatást nyújtott a csatlakozás kérelmezésére irányuló szándékáról, illetve a résztvevők megvitatták a reformprioritásokat is és a további cselekvési területeket a balkáni ország minél gyorsabb felzárkózásának elérésére. 2022 elején munkához látott az újonnan felállított ügynökség is, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, amely az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt váltja fel. A hivatalos közlemény alapján az Ügynökség „a közös európai menekültügyi rendszer működését hivatott javítani azáltal, hogy fokozott operatív és technikai segítséget nyújt a tagállamoknak és következetesebbé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelését”.

2022 január 18-án megválasztásra került az Európai Parlament elnöke. A máltai származású néppárti képviselő, Roberta Metsola az EP legfiatalabb elnöke lett. Elnöki mandátuma 2024-ig szól, s a feladat nem érte felkészületlenül, hiszen 2020 novemberétől az első alelnöki posztot töltötte be, majd David Sassoli január 11-i halálát követően a Parlament megbízott elnökeként tevékenykedett.

Közös biztonság- és védelempolitika

A közös biztonság- és védelempolitika egyik legnagyobb újítása volt az előző esztendőben az Európai Békekeret létrehozása, amellyel az Unió immár „a világ bármely részén hozzá tud majd járulni a katonai béketámogató műveleteknek és támogatási intézkedéseknek a partnereink számára történő finanszírozásához.” 2021. december 2-án a Tanács határozott arról, hogy négy támogatási mechanizmust léptet életbe az Európai Békekeret (EFF) keretében Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Mali Köztársaság támogatására. Az intézkedés célja lényegében a négy ország katonai és védelmi kapacitásainak megerősítése a belső reziliencia és a béke előmozdítása érdekében. Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna esetében az EU célja továbbá, hogy fokozza a helyi fegyveres erők kapacitását és interoperabilitását, így hozzájárulva a közös biztonság- és védelempolitika katonai misszióihoz és műveleteihez. A támogatások a keleti szomszédság országai esetében 36 hónapra szólnak, s Grúzia esetében 12.75 millió eurót, Ukrajna esetében 31 millió eurót, Moldova esetében 7 millió eurót jelent, míg a 30 hónapos mali intézkedés 24 millió eurós költségvetésű.

Decemberben megrendezésre került az Európai Védelmi Ügynökség éves konferenciája is, amelyen Charles Michel megtartotta beszédét az európai védelem helyzetéről és a biztonsági környezetéről. A térséget és világunkat érő biztonsági kihívások tekintetében az alábbiakat sorolta fel: a növekvő geostratégiai verseny, a terrorizmus, a hibrid fenyegetések, a kibertámadások, a dezinformáció, a migráció politikai használata, valamint a konfliktusok és a fokozódó instabilitás a szomszédságunkban és azon túl. Kiemelte az ezen kockázatokat sokszorozó klímaváltozást és pandémiát is. Mindezek kapcsán elmondta az Európai Tanács által kitűzött stratégiai prioritást: „Az önálló cselekvésre való képességünk növelése érdekeink védelme, értékeink és életvitelünk megőrzése, valamint a globális jövő alakítása érdekében”. A stratégiai autonómia kapcsán elmondta azt is, hogy a szlovéniai Brdóban tartott ET találkozón is megállapodtak a résztvevő felek abban, hogy felgyorsítják a Stratégiai Iránytűvel kapcsolatos munkát, mi több 2022 az európai védelem éve lesz. A stratégiai autonómia elérésében két területet, az innovációt és a kibervédelmet hangsúlyozta. Kiemelte továbbá az EU és a NATO között fennálló unikális kapcsolat mélyítését is.

2021 decemberében a Tanács következtetéseket fogadott el a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról, amelyekben biztosított arról, hogy elkötelezett a közös biztonság- és védelempolitika polgári ágának megerősítése iránt, illetve kiemelte a szerepét az új típusú kihívások átfogó megközelítésében és kezelésében, csakúgy, mint a partnerországok rezilienciájának megerősítésében. 2022 januárjában emellett a Tanács elfogadta következtetéseit az ENSZ-EU stratégiai partnerség békeműveletekkel és válságkezeléssel kapcsolatos magasabb szintre emelésének vonatkozásában, illetve 2022 és 2024 közötti időszakra szóló prioritásait.

Kiberpolitika

Az EU egyik céljai közé tartozik a kiberbiztonság garantálása és a kiberfenyegetésekkel szemben való hatékony fellépés. A koronavírus- világjárvány következményképpen megnőtt a polgári lakosság ellen elkövetett kibertámadások száma, amelyek Boštjan Koritnik, szlovén közigazgatási miniszter szerint „jelentős hatással vannak társadalmunkra, nem utolsósorban azért, mert egyre inkább digitalizált világban élünk”. Ennek eredményképpen 2021. december 3-án a Tanács megállapodott az EU kiberbiztonságáról szóló közös álláspontról, hogy tovább javítsa mind a köz- és magánszektor, mind az Európai Unió ellenálló- és reagálási képességét ezekre az incidensekre. Az új irányelv a „hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv” helyébe lép “NIS2” néven. Emellett, a NIS2 létrehozza az European Cyber Crises Liaison Organisation (magyar nyelven: Európai Kiberválságok Összekötő Szervezete) elnevezésű hálózatot (EU-CyCLONe), amely a nagyszabású kiberbiztonsági incidensek összehangolt kezelését fogja támogatni.

2021 december 20.-án fogadta el a Tanács az általános megközelítést a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló irányelvtervezetről, amelynek célja a kritikus fontosságú szervezetek sebezhetőségének csökkentése és ellenálló képességének megerősítése. Aleš Hojs, szlovén belügyminiszter szerint „az eszköztervezet létrehozását az elmúlt évek számos válsághelyzete, terrortámadások, a COVID-19 és a szélsőséges időjárási események által a kritikus infrastruktúrákban keltett feszültség eredménye”. Továbbá a belügyminiszter arról is beszámolt, hogy „a Tanács tárgyalási mandátuma kilenc ágazat kritikus fontosságú szervezeteire terjed ki: energia, közlekedés, banki és pénzügyi piaci infrastruktúrák, egészségügy, ivóvíz, szennyvíz, digitális infrastruktúra és űrkutatás”. A tagállamoknak stratégiával kell rendelkezniük a létfontosságú egységek ellenálló képességének fokozására, legalább 4 évente kockázatértékelést kell végezniük, és azonosítaniuk kell az alapvető szolgáltatásokat nyújtó létfontosságú egységeket. Az NIS2 tulajdonképpen az említett irányelvtervezet kiberdimenzióban megjelenő anomáliáira reagál, ezért az elfogadott általános megközelítés összehangolja hatályukat, biztosítva, hogy a kritikus egységek ellenálló képességéről szóló irányelvtervezetben szereplő valamennyi ágazat legalább a NIS2-ben is jelen legyen, amely további ágazatokat is magában foglal.

A 2022. január 14.-én Ukrajna kormányzati oldalai ellen elkövetett kibertámadást elítéli az Európai Unió főképviselője, aki szerint „az ilyen akciók célja Ukrajna destabilizálása és dezinformáció terjesztése, és hozzájárulhatnak a már amúgy is feszült helyzet további eszkalálódásához”. Továbbá azt is kiemelte, hogy „az Európai Unió és tagállamai kapcsolatban állnak Ukrajnával, és készen állnak arra, hogy további közvetlen technikai segítséget nyújtsanak Ukrajnának a támadás elhárításához, valamint Ukrajna további támogatására a destabilizáló akciókkal szemben, többek között a hibrid és kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének további erősítése révén”.

Szankciós politika

Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának egyik eszköze a szankciók vagy korlátozó intézkedések, amelynek eszköztára több tevékenységből is áll. Az Európai Unió korlátozó intézkedései a politikai párbeszédtől a kiegészítő intézkedéseken át a más rendelkezésre álló eszközökig is terjedhetnek. A szankciók elfogadásával több célt is szolgálhat az EU, így az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelmét, vagy a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusok megelőzését és a nemzetközi biztonság erősítését. Mindennek címzettjei lehetnek különböző országok kormányai, egyéb szervezetei, csoportok és szerveződések, illetve egyének is.

December 2-án az Európai Unió elfogadta az ötödik szankciócsomagot a folytatódó emberi jogi visszaélések és a migránsok eszközként való használata miatt Belarusz vonatkozásában. Az intézkedések elsősorban a sajtóorgánumok vezetőire, az igazságszolgáltatás magas szintű tisztviselőire, illetve a Lukasenka-rezsim magas szintű politikai tisztségviselőire terjed ki. Az intézkedések elsősorban a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalom kiszabását jelentik. A december 2-i határozat további 17 személyt és 11 szervezetet érint, így a Belarusz vonatkozásában meghozott korlátozó intézkedések immáron összesen 183 személyre és 26 szervezetre vonatkoznak.

A Kongói Demokratikus Köztársaság kapcsán az EU először 2016-ban vezetett be korlátozó intézkedéseket. Jelenleg az egyre inkább aggasztó helyzet kapcsán az Unió 2021 decemberében úgy döntött, hogy további egy évvel meghosszabbítja intézkedéseit 10 személy tekintetében, amelyek a vagyoni eszközök befagyasztására és az Európai Unió területére történő belépés tilalmára terjednek ki.

December 14-én a Wagner-csoportot érintő korlátozó intézkedéseket vezetett be az EU. Az intézkedések magát a Wagner-csoportot, valamint a hozzá kapcsolódó nyolc személyt és három entitást célozzák. Az EU által felsorolt személyek súlyos emberi jogi visszaélésekben vesznek részt, beleértve a kínzást és a kivégzéseket, valamint gyilkosságokat. Emellett destabilizáló tevékenységekben vesznek részt egyes országokban, beleértve Líbiát, Szíriát, Ukrajnát és a Közép-Afrikai Köztársaságot, emellett a Száhel-övezetben is megindult befolyásuk kiterjesztése. Az intézkedések célja a Wagner-csoport felforgató tevékenységének visszaszorítása.

Január 10-én az Európai Unió Tanács Nicaragua vonatkozásában döntött korlátozó intézkedések bevezetéséről. A korlátozó intézkedések alapjául az szolgál, hogy a Nicaraguában 2021. november 7-én tartott választások demokratikus garanciák nélkül zajlottak, emellett állandóak az emberi jogi visszaélések, a civil társadalom elnyomása, illetve a demokrácia aláásása. Az újonnan hozott korlátozó intézkedések hét személyt és három szervezetet érintenek: többek között Daniel Ortega elnök és Rosario Murillo alelnök egyes családtagjait, a Nicaraguai Nemzeti Rendőrséget, a Legfelsőbb Választási Tanácsot, továbbá a távközlési és postai szolgáltatásokat felügyelő társaságot. A korlátozó intézkedések a pénzeszközök befagyasztására és beutazási korlátozásokra vonatkoznak.

A koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos hírek

Az EU-LAC Alapítvány fennállásának 10. évfordulóján, 2021. december 2.-án az Európai Unió, valamint a Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) vezetői találkoztak, hogy megvitassák a Covid-19 világjárvány okozta problémák és kihívások fenntartható helyreállítását. A 2020. december 14-én Berlinben megtartott EU–LAC informális miniszteri találkozóra építve a vezetők megbeszéléseket folytattak „Erők egyesítése a COVID utáni fenntartható fellendülésért” kérdéskörben.

A találkozó eredményei:

• Együttműködés fokozása a világjárvány kezelése érdekében: az EU 3 milliárd eurós egészségügyi támogatást nyújtott a LAC-nak és több, mint 130 millió adag oltóanyagot küldött a LAC-országokba.
• Az egészségügyi feszültség javítása: ENSZ ECLAC-terv, amely az egészségügyi önellátásra fókuszál.
• NDICI-Global Europe: 3,4 milliárd eurós támogatás a LAC számára a világjárványból való fenntartható kilábalás érdekében.
• EU Team Europe tervei között szerepel az amazóniai erdőírtás megakadályozására vonatkozó kezdeményezés előkészítése. Emellett az EUROCLIMA+ program további 140 millió euróval támogatja a LAC-partnereket a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítésében.
• Az EU-LAC digitális szövetség elindítása 2022-ben, amelynek célja az emberközpontú digitalizáció előmozdítása. A partnerség magában foglalja az EU és LAC között egy transzatlanti optikai kábel (EllaLink) kiépítését is.
• Elengedhetetlen az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása a fellendüléshez, különösen a nők és lányok szerepvállalásának előmozdítása és a növekvő egyenlőtlenségek leküzdése érdekében.
• Mindkét fél érdeke a két régió közötti kereskedelmi és társulási megállapodások hálózatának kihasználása, hiszen ezáltal gazdasági fellendülés, munkahelyteremtés és gyarapodó befektetési lehetőség érhető el kétoldalúan.
• Lehetőség a régiók közötti kutatási együttműködésre a 2021-2023 EU-CELAC stratégiai ütemterv a tudományról, technológiáról és innovációról keretein belül.

Pascal Donhoe, az eurocsoport elnökének jelentése, amelyet Charles Michelnek, a euro-csúcstalálkozó elnökének küldött, megállapítja azt, hogy az euroövezet gazdasága a vártnál sokkal gyorsabban kilábalt a világjárványból, mint a pénzügyi válságból. A világjárvány gazdasági következményeinek érdekében alkalmazott összehangolt politikáknak köszönhetően a vállalatok sokkal könnyebben túljutottak a pandémián és az euroövezet GDP-je 2022 végére elérheti a válság előtti értéket. A növekvő tendencia érdekében az eurócsoport igyekszik a gazdasági és monetáris unió további erősítésére, ennek érdekében a pénzügyminiszterek  a gazdasági helyzet és a költségvetési kilátások nyomon követése, a gazdaságirányítási keret, a bankunió, a digitális euró, és az euró nemzetközi szerepe kérdéskörökben folytatták a munkát.

A Tanács 2022. január 25.-én ajánlást fogadott el a biztonságos szabad mozgás elősegítését célzó összehangolt megközelítésről a COVID-19 világjárvány idején, amely február 1-jén lép hatályba, csakúgy, mint a digitális COVID-19 tanúsítványokról szóló rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely 270 napos elfogadási időszakot ír elő az oltási tanúsítványokra. Az új ajánlás a személy alapú megközelítést helyezi fókuszba, amely azt jelenti, hogy, ha az egyén nem olyan területről származik, ahol magas szinten terjed a vírus, akkor a COVID-19-re vonatkozó intézkedések esetén az érintett személy státuszát kell figyelembe venni, nem pedig a regionális helyzetet. Tehát az utazó érvényes EU-s digitális COVID-tanúsítvánnyal igazolt COVID-19 elleni oltásának, tesztjének vagy felépülési állapotának kell a kulcsfontosságú tényezőnek lennie.

Az érvényes EU digitális COVID-tanúsítvány a következőket tartalmazza:

• „Oltási bizonyítvány európai szinten jóváhagyott oltásra, ha az alapoltási sorozat utolsó adagja óta legalább 14 nap és legfeljebb 270 nap telt el, vagy ha az érintett emlékeztető oltást kapott. A tagállamok a nemzeti hatóságok vagy a WHO által jóváhagyott vakcinák oltási bizonyítványait is elfogadhatnák.
• Az utazás előtt legfeljebb 72 órával kapott negatív PCR-teszt, vagy az utazás előtt legfeljebb 24 órával negatív antigén gyorsteszt.
• Gyógyulási igazolás, amely jelzi, hogy az első pozitív teszteredmény dátuma óta nem telt el több mint 180 nap.”

A személy alapú megközelítéstől függetlenül is közzéteszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a tagállamok régióinak térképét és a térkép alapján a tagállamoknak intézkedéseket kell alkalmazniuk a sötétvörös területekre és onnan történő utazásra vonatkozóan. Ezenfelül pedig megerősítésre kerül az úgynevezett „vészfék”, amely az új kihívásokra és változások megjelenésére reagál a Tanács, Bizottság és az ECDC általi felülvizsgálat után.

Környezet- energia- és klímapolitika

Az Európai Unió és tagállamai számára kiemelten fontos a fenntarthatóságra való törekvés. A fenntarthatóság előmozdításához az integráció nem csupán uniós szinten, hanem nemzetközileg is hozzájárul. Az Európai Unió egyik kiemelt célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, amely hozzájárul például mind az egészségesebb élettérhez, mind az energiahordozók rendelkezésre állásának szűkösségéből adódó konfliktusok redukálásához.

Az uniós környezetpolitika tekintetében az időszakban a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program elfogadása tekintetében tett lépések emelendőek ki. A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program az uniós környezet- és éghajlatpolitika 2030-ig terjedő keretének fő irányvonalait határozza meg. A cselekvési program az alábbi hat területet helyezi középpontba: az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, előrelépés egy fenntartható növekedési modell felé, szennyezőanyag-mentesség, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos fő környezeti és éghajlati terhelések csökkentése. Emellett az uniós intézményekkel kapcsolatban is szigorúbb értékelési, végrehajtási és felülvizsgálati követelményeket kíván meghatározni.

Az energetikai hálózatok összekapcsolásának célkitűzés elérésének vonatkozásában újabb eredményt ért el az integráció: jóváhagyásra került a transzeurópai energiahálózatokról (TEN-E) szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó ideiglenes politikai megállapodás. A rendelet a határokon átnyúló energetikai projekteket kívánja szabályozni úgy, hogy a jövőben új fosszilistüzelőanyag-projekt ne kaphasson finanszírozást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, igazodva az európai karbonsemlegességi és fenntarthatósági célokhoz.  Emellett célul tűzte ki olyan projektek beindítását, amelyek lehetővé teszik Ciprusnak és Máltának a transzeurópai gázhálózattal való állandó összeköttetését.

Szomszédságpolitika

Az Európai Unió 2004-ben elindított szomszédságpolitikája keretében tíz déli szomszédját, illetve 2007-től öt keleti szomszédját támogatja szakpolitikai eszközrendszerein keresztül olyan kulcsterületeken, mint az ifjúságpolitika vagy a klímapolitika. Mindennek célja, hogy az Európai Unió mint felelős szomszéd és normatív hatalom segítse a határa mentén elhelyezkedő országokat a stabilitás, a biztonság és a prosperitás fokozásában. Mindezek elérésére az Európai Unió számos projektet indít a régiókban, illetve diplomáciai és egyéb jellegű cselekménnyel is segíti ezen országokat.

Déli szomszédságpolitika

A déli szomszédságpolitika tekintetében az időszakban a környezet-, a víz-, illetve energiabiztonság került fókuszba. Palesztina, a KfW Német Fejlesztési Bank, illetve az EU között megállapodás aláírására került sor, amely elsősorban pénzügyi segítséggel járul hozzá a vízbiztonsághoz kapcsolódó infrastruktúrák létesítéséhez. A fejlesztések az ivóvíz rendelkezésre állását és ezáltal egymillió észak-gázai lakos életkörülményeinek javítását szolgálják. Szíria megsegítésére elsősorban az aszálynak való kitettség okán, az Unió szintén hasonló célokból utalt további 10 millió eurónyi támogatást, hogy előmozdítsa a vízhez való hozzáférést és a kritikus vízinfrastruktúra rehabilitációját, hozzájárulva a közegészségügyi és higiéniai feltételek javításához a kormányzati és nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeken egyaránt. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Zöld Klímaalap és az Európai Unió (EU) támogatásával 25 millió eurós pénzügyi csomagot nyújt a marokkói bank számára az ország zöld átállásának támogatására. A pénzintézet hitelként adja tovább a helyi polgárok, a kis- és középvállalkozások és a vállalatok számára az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló technológiákba történő beruházásokra. Az ehhez hasonló ösztönzők kritikusak, hiszen ezen országokban jellemzőek a KKV-k nagy száma, s nemzeti fellépéshez elengedhetetlenek a lokális lépések. Egyiptomban ismét megrendezésre került a „Tisztítsd meg a Nílust!” kezdeményezés, amelynek keretében az EU delegációja is részt vesz a hulladék összeszedésében a folyó mentén, hogy így is felhívja a figyelmet a környezeti problémákra. A zöld beruházások területén, az Európai Unió az Európai Beruházási Bankon keresztül 600 millió eurót folyósított Egyiptom számára a kairói metró építésére.

Jordánia és az Európai Unió között fennálló partnerség megerősítésre került, amely fényében Várhelyi Olivér a közel-keleti országba látogatott. Az integráció jelentős támogatást nyújt az országnak a jelenlegi költségvetési keretéből: a következő hét évben a Jordániának nyújtott uniós támogatás legalább 2,5 milliárd euró magán- és állami beruházás lehetővé tételét célozza. Emellett jelentős további támogatás áll rendelkezésre, hogy segítse Jordániát a szíriai menekültek befogadására, amely célra eddig 2,1 milliárd euró támogatást nyújtott Jordániának az EU a szíriai válság kezdete óta. Várhelyi Olivér elmondta: “Jordánia kulcsfontosságú partnere az EU-nak, és a következő években jelentős támogatást nyújtunk az országnak. A látogatás konkrét célja az volt, hogy megvitassuk, hogyan lehet ebben előrelépni az földközi-tengeri térségre vonatkozó új programmal és annak a déli szomszédságra vonatkozó gazdasági és beruházási tervével.”

Az EUPOL COPPS vezetője és a palesztin rendőrség vezetője közös, decemberi találkozójukon megállapodtak az együttműködés megerősítésében, amely hozzájárulhat a politikai és biztonsági párbeszéd fokozásához, valamint a demokratikus elvek érvényesüléséhez is.

Az Európai Unió déli szomszédságában az egészségügy szektorához is hozzájárult. Jordánia számára az Európai Unió a WHO-val együttműködésben 61 570 adag kanyaró elleni vakcinát, 54 900 adag DTP vakcinát, 308 000 adag OPV-t és 144 710 adag Hexavalens vakcinát adományozott. A szír COVID-19 helyzet kapcsán pedig további 1 millió eurót utal ki az Egészségügyi Világszervezetnek a járvány legyőzéséhez szükséges további intézkedésekre, amelyek elsősorban a tesztelési és oltási kapacitás növelésére terjednek majd ki.

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédságpolitika országaiban számos esemény ment végbe az időszakban. Elsősorban kiemelendőek a különböző magasszintű politikai találkozók. 2021. december 15-én sor került Brüsszelben a keleti szomszédság országaival való hatodik csúcstalálkozóra. Az eseményen az Európai Uniót Ursula von der Leyen és Charles Michel képviselték. A csúcstalálkozó öt kulcsfontosságú területre fókuszált: gazdaság, kormányzás, környezet, digitalitás és társadalom. Ezeken a területeken a résztvevők megerősítették a közös fellépést és elkötelezettséget a stabilitás és kooperatív megoldások fokozása érdekében. Hitet tettek a szükséges reformok végrehajtása és a közös prioritások meghatározása mellett. A csúcstalálkozó zárásául közös nyilatkozatot tettek a résztvevő felek, amelyben olyan fontos megállapítások kaptak helyet, mint például a társult partnerek – Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – EU-val való együttműködésének fokozására irányuló kezdeményezések EU általi elismerése, vagy a keleti országok gyakori, nemzetközi jogi elveket sértő lépései iránti aggodalmak megfogalmazása az Unió részéről. A csúcstalálkozón emellett számos nagyszabású projekt beindításáról is döntés született, amelyek elsősorban a grúz vidéki internetkapcsolat fejlesztését, a Moldovai Köztársaság közúti közlekedési hálózatának fejlesztését, valamint a moldovai és ukrajnai energiahatékonyság fokozását célozzák.

Az Európai Unió, illetve különösképpen Lengyelország nagy mértékben támogatta a keleti szomszédság országainak a COVID-19 járvány elleni fellépését. Az EU a WHO-val együtt mintegy 2.5 milliárd eurónyi értékben járult hozzá ezen országokban a világjárvány visszaszorításához szükséges lépések megtételéhez. Az intézkedések elsősorban az egészségügyi dolgozók személyi biztonságát növelő eszközökre és képzésekre, és a vakcinaszállításra terjedtek ki. Illetve segíti a KKV-szektort is a vállalkozásaik életben tartásában és azok válság utáni újjáépítésében. Emellett az EU polgári védelmi mechanizmusa keretében 35 millió eurót jutatott Lengyelország számára egy innovatív program felállítására, hogy segítse az EU országokat a keleti partnerség számára történő vakcinaszállítmányozásban és vakcinaadományozásban.

A Moldovai Köztársaság és Grúzia esetében az energiabiztonsági kihívások kerültek igazán fókuszba az időszakban: az EU, a német befektetési és fejlesztési bank, illetve Grúzia 8,5 millió euró értékű támogatási projektet indítottak a grúz energiaszektor megreformálására, mi több az Európai Unió 60 millió euróval segíti a kelet-európai államot az emelkedő gázárak negatív hatásainak csökkentésére, míg további 15 millió eurónyi támogatással járul hozzá a kormányzat energetikai reformjának végrehajtásához. Emellett 2021. december 15-én az Unió és Moldova megállapodást írt alá a jobb energiahatékonyság megvalósítására. A 30 millió eurós hitelről szóló megállapodás elsősorban a Moldovai Köztársaság fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentéséhez, az energiaárak redukálásához és a klímapolitikai célkitűzéseihez járul hozzá. Ukrajnával munkamegállapodás aláírására került sor: az ukrán emberi jogi biztos és az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója megegyezett arról, hogy megszilárdítják az emberi jogok védelmére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket az országban. Ukrajna esetében annak közlekedési hálózatának fejlesztéséhez is nagyban hozzájárult az EU: decemberben az Európai Beruházási Bank és Vitalij Klicsko kijevi polgármester 100 millió eurós hitelmegállapodást írt alá a város trolibusz- és metróflottájának megújítására a fenntarthatóbb és felhasználóbarát városi közlekedés fejlesztése céljából, míg Lviv város számára szintén az EBB által folyósított kölcsön tette lehetővé modern, alacsonypadlós villamosok vásárlását. Az Európai Beruházási Bank Moldova esetében is hozzájárult a közlekedés fejlesztéséhez mintegy 150 millió euró értékű kölcsönnel. Örményország esetében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 5 millió eurós pénzügyi támogatási csomagot biztosított az örményországi Armeconombanknak, hogy megkönnyítse a KKV-k átállását a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens mechanizmusokra.

Az időszakban mindezek mellett két fontosabb platform is létrehozásra került a keleti szomszédság kapcsán: december 15-én felállították az importőrök és exportőrök számára az új piaci lehetőségek felkutatásában segítő kereskedelmi helpdesket, míg január 27-én az EU4Digital keretében létrehozásra került a startup ökoszisztéma platform.

A fejlődést és prosperitást célzó programokon túl a politikai jellegű lépések elsősorban Ukrajnára, illetve Azerbajdzsánra és Örményországa fókuszáltak az egyre eszkalálódó helyzetek okán. Ukrajna kapcsán még decemberben tett nyilatkozatot Ursula von der Leyen, amelyben biztosította a feleket arról, hogy bármilyen, Ukrajna ellen irányuló agresszióval szemben további fellépéseket fog foganatosítani az Unió. Január 4. és január 6. között Josep Borrell, az EU főképviselője tett látogatást Ukrajnába, amely során megerősítette, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajna legmegbízhatóbb partnere marad a kritikus időszakban, és, hogy az EU továbbra is támogatja az ország szuverenitását és területi integritását, különös tekintettel a határ menti eszkalációra. Ezt követően, január 8-án, Borrell Antony J. Blinkennel, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterével folytatott beszélgetést az ukrán helyzetről, amely során mindkét fél megerősítette támogatását a kelet- európai ország és annak  szuverenitása, függetlensége és területi integritása iránt és hangsúlyozták, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartania a minszki megállapodásokat. Január 14-én Borrell közleményben ítélte el az Ukrajnát érő kibertámadásokat, majd január 20-én közös beszélgetésen vett részt az EU képviseletében az EBESZ-szel, a NATO-val, illetve az USA-val az ukrán helyzet és az orosz magatartás kapcsán. Január 24-én Ursula von der Leyen bejelentette, hogy Ukrajna számára az EU 1,2 milliárd eurónyi veszélyhelyzeti makroszintű pénzügyi támogatást nyújt. Ezt követően, január 26. és 28. között Várhelyi Olivér, majd január 30-án az EP képviselők delegációja is a kelet- európai országba látogattak, hogy első kézből tájékozódjanak a kialakult helyzetről, s biztosítsák az országot az EU szüntelen támogatásáról.

Decemberben Charles Michel közös találkozón vett részt az azeri és örmény elnökökkel, hogy elősegítse a két ország közötti politikai párbeszédet, s egy úgynevezett forródrót létrehozását javasolta a két ország védelmi minisztériumai között. A két elnök egyetértett abban, hogy az Örményország és Azerbajdzsán közötti államhatár kijelöléséről és demarkációjáról szóló tárgyalások tervezett megkezdésével összefüggésben további kézzelfogható lépéseket kell tenni a feszültség csökkentése érdekében. Michel elmondta, hogy az EU egy szakértői csoportot bocsát rendelkezésükre, amely technikai segítségnyújtás révén támogatja a határok kijelölésével kapcsolatos kérdéseket. Grúzia kapcsán továbbá az Unió állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy nem tartja helyesnek a Legfelsőbb Bíróság bíráinak korlátlan időre történő kinevezését, hiszen mindez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és a grúz igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Felhívta továbbá az ország figyelmét arra, hogy az EU–Grúzia társulási megállapodással összhangban, a Grúziának nyújtott segítség továbbra is a kulcsfontosságú reformok terén elért eredményektől függ, így többek között az igazságszolgáltatás állapotától is.

Szerkesztők: Kovács Rebeka Regina és Mészáros Kinga

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A EU Hírfigyelő 2021. december – 2022. január bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A rendőrség várja a javaslatokat az idei sebességmérési akció helyszíneire – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata, a Roadpol kezdeményezéséhez csatlakozva a magyar rendőrség is részt vesz a 24 órás összeurópai sebességellenőrzésben – az úgynevezett Speedmarathonban – március 24-én 6 órától március 25-én 6 óráig.

Az eddigi akciókhoz hasonlóan a rendőrség az ellenőrzési helyek kijelölésekor a lakosság véleményét is szeretné figyelembe venni, ezért idén is javaslatokat vár arra, hogy hol legyen sebességellenőrzés. A javaslatokat az illetékes rendőr-főkapitányságok keddtől jövő hétfőig az alábbi, e célra létrehozott e-mail címekre várják.

Az állampolgárok javaslatait az illetékes rendőr-főkapitányságok 2022. március 8-án 14 órától március 14-én 12 óráig az alábbi, erre a célra létrehozott e-mail címekre várják:

Budapest:  speedmarathon@budapest.police.hu

Bács-Kiskun megye:   speedmarathon@bacs.police.hu

Baranya megye:   speedmarathon@baranya.police.hu

Békés megye:   speedmarathon@bekes.police.hu

Borsod-Abaúj-Zemplén megye:   speedmarathon@borsod.police.hu

Csongrád megye:   speedmarathon@csongrad.police.hu

Fejér megye:   speedmarathon@fejer.police.hu

Győr-Moson-Sopron megye:   speedmarathon@gyor.police.hu

Hajdú-Bihar megye:   speedmarathon@hajdu.police.hu

Heves megye:   speedmarathon@heves.police.hu

Jász-Nagykun-Szolnok megye:   speedmarathon@jasz.police.hu

Komárom-Esztergom megye:   speedmarathon@komarom.police.hu

Nógrád megye:   speedmarathon@nograd.police.hu

Pest megye:   speedmarathon@pest.police.hu

Somogy megye:   speedmarathon@somogy.police.hu

Tolna megye:   speedmarathon@tolna.police.hu

Vas megye:   speedmarathon@vas.police.hu

Veszprém megye:   speedmarathon@veszprem.police.hu

Zala megye:   speedmarathon@zala.police.hu

The post Javaslatot vár az ORFK az idei sebességmérési akció helyszíneire appeared first on .

Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelkednének Lengyelország védelmi kiadásai azon törvénymódosítás értelmében, amelyet csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, biztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető párt elnöke jelentett be.

Kaczynski a szejmben tette a bejelentést a hadsereg megerősítéséről szóló, múlt kedden a kormány által elfogadott tervezetről szóló parlamenti vitában. A tervezet eredeti változata szerint 2023-tól a GDP 2,3 százalékára, 2026-tól pedig 2,5 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat. Kaczynski azonban bejelentette: módosítanak a tervezeten úgy, hogy a védelmi kiadások már jövőre a GDP 3 százalékát érjék el, később pedig még tovább is növekedjenek.

A fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszútávú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik – mondta el Kaczynski. Ezzel arra utalt, hogy a kormánytervezet szerint létrehoznák a fegyveres erők új támogatási alapját, amely állami és banki kötvényekből, valamint a jegybank nyereségéből származó forrásokból áll majd.

Kaczynski a felszólalásában aláhúzta: az ukrajnai helyzet miatt gyorsítani kell a hadsereg megerősítéséről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtó rendelkezések elfogadását. A tervezetet ugyanis még az orosz erők ukrajnai határnál történt összevonása, az ukrajnai háború kitörése előtt dolgozták ki – magyarázta.

A törvényt azzal is indokolta, hogy csak a nagy létszámú és jól felfegyverzett hadseregnek van elrettentő ereje. “Békét akarunk, nem háborút” – hangsúlyozta, hozzátéve: a béke érdekében viszont az esetleges ellenfélnek látnia kell, hogy “Lengyelország megtámadása nem kifizetődő”. Úgy látta: jelenleg “az egész világ Oroszoroszág ellen mozgósít”, ez azonban azért történik, mert az ukránok védekeznek.

A lengyel fegyveres erők megerősítéséről és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvénytervezet a fegyveres erők működéséről szóló 14 régebbi, részint még a rendszerváltás előtt elfogadott és később módosított jogszabály helyébe lépne. A hadsereg létszámnövelése érdekében bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből fog állni, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.

Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.

Orosz sakkozók a háború leállítását követelik Putyintól
Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben fordultak Putyinhoz, hogy állítsa le az ukrajnai háborút. A championat.com oldalon közzétett, és a sportági világszövetség, a FIDE Twitter-oldalán is megjelent dokumentumot 32-en írták alá, köztük az első számú orosz férfisakkozó, a tavaly világbajnoki döntőt vívott Jan Nyepomnyascsij és a gyorssakk női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk. A levélben többek között ez áll: “Ellenezzük a katonai akciókat Ukrajna területén, mielőbbi tűzszünetet és a konfliktus békés megoldását kérjük párbeszéd és diplomáciai tárgyalások útján. Elviselhetetlenül fájdalmas látni azt a katasztrófát, amely napjainkban népeinket éri.” Az aláírók állásfoglalása szerint “most az emberek élete, alapvető jogai és szabadsága, az emberi méltóság, országaink jelene és jövője a tét… Osztozunk a fájdalomban ukrán kollégáinkkal, és békére szólítunk fel. Mi a békéért vagyunk. Állítsd meg a háborút!” – áll az orosz sakkozók Putyinhoz intézett nyílt levelében.

The post Kaczynski: a háború árát a lengyel családok és állampolgárok fizetik meg! appeared first on .

Meghaladta az ötvenezret a háború miatt Ukrajnából Németországba menekült emberek száma a szövetségi kormány hétfői adatai szerint.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hazájuk elleni orosz támadás megindulása óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba. A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz, a szombaton közölt 27 491-hez képest. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az ukrajnai menekültek száma továbbra is meredeken emelkedhet, és akár a 225 ezret is elérheti Németországban.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter arra számít, hogy a menekültek közül sokan hosszabb ideig Németországban maradnak. A német társadalomnak és az egész országnak “nagylelkűnek kell maradnia” ezekben a nehéz időkben – emelte ki a szociáldemokrata politikus (SPD) hírportálokon idézett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az érkezők azonnali ellátása mellett a beilleszkedésüket, integrációjukat is támogatni kell.

Az orosz agresszió elől menekülők ügye hosszabb ideig fogja foglalkoztatni Németországot – fejtette ki a miniszter, a feladatok közé sorolva a munkavállalás lehetőségének és a szociális szolgáltatások, juttatások elérhetőségének biztosítását. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a gyermekgondozás és a nyelvtanulás.

A hét végén a német kormány több más tagja is a menekültek befogadása mellett foglalt állást. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül. “Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta a miniszter a Bild am Sonntag című lapnak.

Az SPD-s politikus hozzátette, hogy európai uniós szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása a tagországok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjék bármely tagország menekültügyi rendszere – mondta a miniszter, hozzátéve: “remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.

Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter egy szombati interjúban elmondta, hogy a kormány tervei szerint Németország a sebesültek és a betegek ellátásában is részt vállal.

Az SPD-s politikus a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy Putyin háborús stratégiája Ukrajna egészségügyi infrastruktúrájának szétrombolására is irányul, ezért az egészségügyi tárca a belügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal együttműködve szervezi a háborús sebesültek és az Ukrajnában már nem kezelhető betegek, köztük daganatos megbetegedéssel küzdő, vagy dialízisre szoruló betegek ellátását.

Zelenszkíj kabinetfőnöke segítséget kér Ukrajna harcához a világ zsidóságától
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az egész világ zsidóságának segítségét kérte Ukrajna harcához az orosz támadással szemben a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon. “Ezekben a napokban Ukrajna Izrael: ahogyan a második világháború idején a zsidók a nácik áldozataivá váltak, akképpen válnak az ukránok Oroszország népirtást megvalósító tettei áldozatává” – állította a zsidók segítségét kérő ukrán vezető. Jermak hangsúlyozta, hogy noha Putyin azt állítja, Ukrajna “nácitlanítása” miatt kezdte az inváziót, jelenleg Ukrajnában él Európa harmadik, s a világ ötödik legnagyobb zsidó lakossága. Ukrajna elnöke zsidó, és korábban zsidó miniszterelnöke is volt az országnak a volt Szovjetunió egykori tagországai közül egyedüliként.

The post Orosz agresszió: Több mint ötvenezer menekült érkezett Németországba Ukrajnából appeared first on .

A szaúd-arábiai trónörökös tagadta, hogy ő rendelte volna el Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi újságíró több mint 3 évvel ezelőtti meggyilkolását, és a The Atlantic című amerikai lapban közzétett interjújában súlyos hibának nevezte a gyilkosságot.

Ellenzéki cikkeket publikáló szerzők megölésének teóriájára utalva Mohamed bin Szalmán úgy fogalmazott: “Ha így intéznénk a dolgokat, Hasogdzsi még az ezres listára sem került volna fel”. Hozzátette, hogy ő maga Hasogdzsi egyetlen cikkét sem olvasta. Mindazonáltal leszögezte: Hasogdzsi meggyilkolása fájdalmas volt számára, és az egész országot rosszul érintette.

Az újságírót 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint egy szaúdi “halálosztag” ölte meg, majd holttestét feldarabolták. Bár Szaúd-Arábiában többeket ítéltek börtönbüntetésre Hasogdzsi halálával kapcsolatban, az amerikai hírszerzés jelentése szerint Mohamed bin Szalmán rendelte el a műveletet. A most megjelent, több beszélgetésből összeállított interjúban az országot de facto irányító trónörökös egyúttal figyelmeztette Washingtont, ne szóljon bele a királyság belügyeibe, Joe Bidenről beszélve pedig azt mondta: jobban tenné, ha az amerikai érdekeket tartaná szem előtt.

“Hosszú, történelmi kapcsolatunk van az Egyesült Államokkal, a célunk pedig e kapcsolat megtartása és megerősítése” – tette hozzá. A lap emlékeztet arra, hogy míg a trónörökös jó viszonyban volt Donald Trump előző amerikai elnökkel, Biden és alelnöke, Kamala Harris “elszámoltatást” követelt Hasogdzsi meggyilkolásával, illetve a Jemenben végrehajtott hadműveletekkel kapcsolatban.

“Nekünk nincs jogunk kioktatni másokat Amerikában, és ez fordítva is igaz. A szaúdi ügyek a szaúdiakra tartoznak” – hangsúlyozta Szalmán.

Az interjúban a trónörökös röviden kitért Washington riválisára, Kínára is, és leszögezte: Szaúd-Arábiában rengeteg potenciál rejlik. “Ha ezt egyes országok nem használják ki, biztos vagyok benne, hogy odaát, keleten néhányan nagyon boldogok lesznek” – tette hozzá. A trónörökös beszélt Katarról is, amellyel Szaúd-Arábia 2017-ben megszakította kapcsolatait, és bojkottjához csatlakozott az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is. A lépést azzal indokolták, hogy Doha a terrorizmus támogatója, és túl jó viszonyban van Iránnal.

A diplomáciai viszály 2021 januárjában elsimult, Szalmán pedig a mostani interjúban méltatta Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírt, miközben a bojkottot “testvérviszálynak” nevezte. “Kapcsolataink jelenleg jobbak, mint valaha” – jelentette ki. Az ellenzéki hangokkal kapcsolatban a trónörökös azt mondta, a királyságnak szüksége van ellenzékre, amennyiben a bírálók nem ideológiai alapon támadják Rijádot.

Az iszlamista ellenzékre kitérve arra figyelmeztetett, hogy amennyiben ők vennék át a hatalmat, “terroristaállamot” csinálnának Szaúd-Arábiából. “A Szaúdok nélkül az országban az afganisztánihoz hasonló állapotok lennének” – fogalmazott. Jóllehet méltatta a királyság modernizációját, beleértve a nők helyzetének előremozdítását, nemmel választ arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy Szaúd-Arábia idővel alkotmányos monarchiává váljon.

The post Hasogdzsi-ügy: a szaúdi trónörökös súlyos hibának nevezte a gyilkosságot, és tagadta érintettségét appeared first on .

Csalók élnek vissza a Budapesti Közművek részeként működő Főkétüsz Kéményseprőipari Divízió nevével – figyelmeztetett a társaság közleményében.

A Főkétüsz azt közölte, hogy munkatársaiktól az elmúlt hetekben több alkalommal érkezett jelzés, mely szerint illetéktelenek magukat a cég munkavállalójának, vagy alvállalkozójának kiadva, a Főkétüsz nevében próbáltak megtéveszteni ügyfeleket. A félrevezetett ügyfeleknél egyes, kéményseprői tevékenységet értékesítő vállalkozók ezen a módon igyekeztek kéményellenőrzéseket elvégezni – tették hozzá.

A rosszhiszemű megtévesztések elkerülése érdekében a Főkétüsz felhívja a figyelmet, hogy szakembereik minden esetben a társaság emblémájával jól látható módon ellátott munkaruhát viselnek, és arcképes vállalati igazolvánnyal, valamint megbízólevéllel rendelkeznek.

A megtévesztő megkeresések kockázatainak elkerülése érdekében azt javasolják, hogy ügyfeleik minden esetben tájékozódjanak a társaság telefonos ügyfélszolgálatán (06 1 999 0664), illetve internetes oldalán (www.kemenysepro.hu).

The post Csalókra figyelmeztet a budapesti kéményseprő-vállalat appeared first on .

A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában.

Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.

“Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva” – fogalmazott Kuleba. “Úgy véljük, a repüléstilalmi övezet elutasítása arra vezethető vissza, hogy nem bíznak a NATO erejében, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb Oroszországénál” – állította az ukrán diplomácia vezetője.

“Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?” – fogalmazott Kuleba.

Az ukrán külügyminiszter szót ejtett arról az elképzelésről is, miszerint Lengyelországtól kapnának harci repülőket. Hangsúlyozta, hogy a szükséges döntéseket nem hozták meg, ezért sürgette a feleket, hogy ezt mielőbb tegyék meg. A harci repülőgépekkel – mint mondta – visszaszerezhetnék a légtér ellenőrzését és számos civil életét és lakóépületeket, valamint a létfontosságú infrastruktúra létesítményeit menthetnék meg az orosz bombázástól.

Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.

Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne. “Úgy vélem, az embereknek meg kell érteniük, hogy mi az a repüléstilalmi övezet. Ez nem olyasvalami szabályzat, amelyet mindenkinek be kell tartania. Ez akarat arra, hogy lelőjék az Oroszországi Föderáció repülőgépeit, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelentené” – hangsúlyozta Rubio.

“Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is” – tette hozzá a floridai szenátor.

A gázszállítás leállításával fenyegetőzik Moszkva
Tükörválaszként az Oroszországgal szemben az európai energiaválsággal kapcsolatban megfogalmazott alaptalan vádakra és az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni tilalmakra, Oroszországnak minden joga megvan arra, hogy embargót rendeljen el a teljesen feltöltött Északi Áramlat-1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak. “Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” — mondta Novak. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá, hogy Oroszország biztosítja az európai országok gázfogyasztásának 40 százalékát, mindig is megbízható partner volt, a Gazprom pedig maradéktalanul teljesíti a gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit. Rámutatott, hogy ezen túlmenően az Ukrajnán át történő gázszállításokat napi 109 millió köbméterre növelték, amely körülbelül évi 40 milliárd köbméternek felel meg. “Az Ukrajnán keresztüli tranzit ma 100 százalékban teljesül. Ugyancsak szállítunk az Északi Áramlat-1-en, a Jamal-Európán, a Török Áramlaton és a Kék Áramlaton keresztül” – jelentette ki Novak.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik saját erejében appeared first on .