Biztonságpolitika

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit.

Erről az államfő az AP hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában beszélt, amelyből ukrán hírportálok idéztek. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost a “háború szívének” nevezte, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.

“Minél erősebb a pozíciónk Mariupolban, annál erősebb lesz a pozíciónk az ország keleti részén, a Donyec-medencei régióban, és ha erősebbek vagyunk ott, akkor közelebb kerül hozzánk a tárgyalás lehetősége, és előnyösebb helyzetben leszünk azokon Moszkvával szemben” – fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta: ellenkező esetben az sem biztos, hogy egyáltalán folytatódnak a béketárgyalások, mert az orosz csapatok visszatérnek a már felszabadított területekre, így Moszkva már nem lesz érdekelt a párbeszéd folytatásában. Megjegyezte, hogy a polgári lakosok ellen elkövetett atrocitások után nehéz folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal. “Meg kell viszont ragadnunk a lehetőséget a diplomáciai megoldásra, ha van ilyen” – emelte ki.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz erők az ukrán csapatok védelmének áttörésére tesznek kísérleteket keleten, a Harkiv megyei Izjum városnál, a megyeszékhelyt, Harkivot részlegesen blokád alatt tartják, változatlanul ostromolják Mariupolt, légi csapásokat hajtanak végre és próbálják bevenni a város központját. Tüzérségi támadásokat hajtanak végre Harkiv városa és Donyec-medencei települések ellen. A déli országrészben lévő Herszon megyében az orosz erők nem hagynak fel az Olekszandrivka település bevételére tett kísérletekkel. A régió nyomdáiban röplapokat és brosúrákat, plakátokat nyomtatnak, amelyeken – Donyec-medencei szakadár területek mintájára – az úgynevezett Herszoni Népköztársaság kikiáltása melletti népszavazásra buzdítanak. Luhanszk megye megszállt területein pedig erőszakkal mozgósítják a helyi lakosokat az ukrán hadsereg ellen.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 152 orosz repülőgépet, 137 helikoptert, hét hadihajót, 722 harckocsit, 1911 páncélozott harcjárművet, 342 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az ukrán erők vasárnap hajnalban megsemmisítettek egy Izjum felé haladó orosz katonai konvojt. A visszavett Vilhivka településen pedig a terület megtisztítása közben orosz katonák holttesteire bukkantak egy gödörben. “Ez példája annak, hogyan viselkednek ezek az embertelenek még a sajátjaikkal is” – jegyezte meg a kormányzó. Szinyehubov elmondta, hogy Lozova városból folytatódik a polgári lakosok kimenekítése, már csaknem húszezren hagyták el a települést.

Az ukrán határőrség arról adott hírt, hogy visszavertek egy ellenséges támadást és fogságba ejtettek egy orosz tüzért Luhanszk megyében. Szintén a keleti országrészből jelentette a helyi ukrán katonai vezetés, hogy tüzérségük megsemmisítette az orosz csapatok egy lőszerraktárát. A pontos helyszínt nem közölték.

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy egy 12 kilométer hosszú orosz haditechnikai oszlopot észleltek, amely Harkiv megyében keleti irányba halad a Velikij Burluk folyó felé.

Közben Petro Kotyin, az állami atomipari vállalat vezetője megtekintette a csernobili atomerőműnél lévő úgynevezett vörös erdőnek azt a részét, ahol az orosz csapatok korábban lövészárkokba ásták be magukat, és megerősítette, hogy a katonáknak nagy valószínűséggel sugárbetegséggel kell szembenézniük. Kifejtette, hogy a helyszínen “abnormálisan magas szintű” háttérsugárzást mértek. Az egyik mutató, a stroncium 90 radioaktív izotóp szintje a mérési helyeken 160-szorosa a megengedett mértéknek – tette hozzá.

Újabb tömegsírt találtak egy Kijev megyei faluban
Újabb tömegsírt találtak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Buzova faluban – jelentette be Tarasz Gyidics helyi polgármester. A településvezető szavai szerint több tucat megkínzott ember holtteste hevert egy benzinkút mellett ásott gödörben. Még nem tudta megmondani, hány halottat találtak, a tömegsír feltárása folyamatban van. Hozzátette, hogy az orosz csapatoktól felszabadított területen több tucat felgyújtott személyautót is találtak, bennük utasok holttestével. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, hogy az orosz katonák addig lőttek rá, amíg a gépkocsija ki nem gyulladt.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij nem zárta ki, hogy az orosz erők visszatérnek a már felszabadított területekre appeared first on .

Bűnszervezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vettek három, a tompai közúti határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrt és öt társukat — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

A közlemény szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ bevonásával, csaknem 150 ember részvételével tartott bűnügyi akciót.

A megalapozott gyanú lényege szerint a tompai átkelőn szolgálatot teljesítő három pénzügyőr olyan átalakított személygépjárműveket engedett át az országhatáron, amelyekben nagy mennyiségű zárjegy nélküli dohányterméket rejtettek el. Emellett azt is lehetővé tették, hogy szerb állampolgárok klímagázt csempésszenek Magyarországra.

A pénzügyőrök tudtak az illegálisan szállított termékekről, ám kötelezettségüket megszegve semmilyen eljárást nem kezdeményeztek. Az ezért kapott kenőpénzt utólag, a bűnszervezet magyar irányítójától vették át. A gépjárművekkel érkező szerb állampolgárok is tisztában voltak azzal, hogy a magyar megrendelő – a pénzügyőrökkel előre egyeztetve – kockázatmentes határátlépést biztosította számukra. Az elkövetők 2021-től legalább ötvenszer lépték át a határt, az – alkalmanként két személygépjárműben elhelyezett – illegálisan behozott termékekkel.

Az ügyészség több mint negyven hűtőközeget tartalmazó klímagázpalackot, kazán-, és légkondicionáló berendezéseket, megközelítőleg kétszázezer eurót és több mint ötmillió forint készpénzt, valamint több ezer doboz zárjegy nélküli cigarettát foglalt le. Az ügyészség indítványozta mind a nyolc őrizetben lévő gyanúsított letartóztatását.

The post Korrupció gyanúja miatt vettek őrizetbe három pénzügyőrt appeared first on .

Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány. A londoni külügyminisztérium erről szóló tájékoztatásában szerepel egy előrejelzés is, amely szerint az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott szankciók várhatóan a Szovjetunió szétesése óta nem tapasztalt mélységű recessziót okoznak az orosz gazdaságban.

A brit kormány indoklása szerint az orosz elnök és a külügyminiszter lányaival szembeni intézkedések is “a Kreml belső köreinek fényűző életmódját” veszik célba.

A brit külügyminisztérium közölte: Putyin két lányát, Katyerina Vlagyimirovna Tyihonovát és Marija Vlagyimirovna Voroncovát, valamint Lavrov lányát, Jekatyerina Szergejevna Vinokurovát London beutazási tilalommal és Nagy-Britanniában lévő vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta.

A tájékoztatás szerint Nagy-Britannia e szankciókat az Egyesült Államokkal összehangolt módon léptette érvénybe. Lavrov nevelt lánya, Polina Kovaljova ellen a brit kormány már a múlt hónap végén hasonló intézkedéseket hozott.

A hivatalos brit meghatározás szerint a vagyonbefagyasztás fogalomkörébe tartozik az is, hogy brit állampolgároknak vagy Nagy-Britanniában tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak tilos bármilyen tranzakció lebonyolítása olyan nagy-britanniai pénzeszközökkel vagy egyéb gazdasági erőforrásokkal, amelyek a szankciótól sújtott személy birtokában vannak vagy ellenőrzése alatt állnak.

A brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta Nagy-Britannia több 1200 személy és üzleti vállalkozás – köztük 76 oligarcha és 16 bank – ellen léptetett érvénybe szankciókat. A szankciókkal sújtott orosz bankok globális eszközértéke 500 milliárd font (több mint 226 ezer milliárd forint), az ugyancsak brit szankciókkal sújtott orosz oligarchák összesített nettó vagyona eléri a 150 milliárd fontot (68 ezer milliárd forint) – áll a londoni külügyi tárca ismertetésében.

A brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a nemzetközi büntetőintézkedések 275 milliárd fontnak megfelelő orosz devizakészletet is befagyasztottak; ez Oroszország teljes devizatartalékának hatvan százaléka. A beszámoló szerint a brit kormány készített egy elemzést is a szankciók várható gazdasági hatásairól, és ez azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék (GDP) az idén 8,5 és 15 százalék közötti mértékben zuhanhat.

Az elemzés szerint ez lenne a legmélyebb recesszió az orosz gazdaságban a Szovjetunió három évtizeddel ezelőtti szétesése óta. A tanulmány szerint a szankciók gyors ütemű inflációt is okoznak: a fogyasztói árak az ukrajnai háború kezdete óta átlagosan 8,67 százalékkal emelkedtek Oroszországban. A londoni elemzői közösségben vannak ennél is sokkal borúlátóbb előrejelzések az orosz gazdaság várható visszaesésére.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics jelenlegi alapeseti előrejelzése azt valószínűsíti, hogy az orosz hazai össztermék az idei év egészében 12 százalékkal zuhan. A háznak ugyanakkor van egy sokkal erőteljesebben negatív forgatókönyve is arra az esetre, ha a szankciók miatt teljesen leállna az orosz nyersolaj- és földgázexport: a Capital Economics modellszámításai szerint ebben az esetben az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, és a rubel árfolyama 200 rubel/dollárra gyengülne.

The post Orosz agresszió: Putyin és Lavrov lányai ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány appeared first on .

Magyar, német és román rendőrökből álló közös nyomozócsoport ütött rajta egy emberkereskedelemből élő nemzetközi bűnszervezeten, amely koldulásra kényszerített kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).

Azt írták, hogy emberkereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoznak a fóti B. Máriával szemben. A KR NNI 2020-ban indított büntetőeljárást, majd 2020 októberétől a német és román nyomozókkal együtt folytatta a felderítést.

Megállapították, hogy egy magyar és román állampolgárokból álló, rokoni alapon szerveződő bűnözői csoport kényszerített embereket koldulásra. A hátrányos, kiszolgáltatott helyzetben lévő, főként hajléktalan, alkohol- vagy egyéb függőségben szenvedő magyar és román állampolgárokat Magyarországon és Romániában pályaudvarok környékén toborozták németországi szezonális munka ígéretével.

A jelentkezőket először Németországba vitték, ahol közölték velük, hogy még sincs munkalehetőség, de koldulniuk kell, hogy ledolgozzák az utazás és a szállás költségeit. A gyanúsítottak kihasználták, hogy a sértettek nem beszélték az ország nyelvét, nem volt helyismeretük és pénzük sem arra, hogy hazautazzanak.

Az elkövetők fenntartották az áldozatok kiszolgáltatott helyzetét, irataikat elvették, rendkívül rossz, embertelen körülmények között – víz és fűtés nélküli, használaton kívüli ingatlanokban vagy kisteherautóban – szállásolták el őket. Minimális élelmet, főként csak alkoholt adtak nekik, és a koldulás útján megszerzett pénzt teljes egészében elvették tőlük.

A bűnszervezet tagjai a tevékenységüket Németországban kezdték meg, majd áttették székhelyüket Ausztriába. A nyomozás jelenlegi adatai szerint legalább 11 sértettet szerveztek be és kényszerítettek koldulásra. Több év alatt több mint kétszázezer euró (több mint 75 millió forint) anyagi haszonra tettek szert.

Határokon átnyúló nyomozás és kiterjedt nemzetközi bűnügyi információcsere révén beszerzett adatok alapján szerda reggel összehangolt rendőri intézkedés történt Magyarországon, Németországban, Romániában és Ausztriában.

Fóti lakcímén intézkedtek B. Máriával szemben. Ennek során elektronikus adathordozókat foglaltak le. A büntetőeljárás alá vont nő a megalapozott gyanú szerint tisztában volt azzal, hogy családtagjai kényszerkoldultatásból élnek, továbbá fóti lakcímén az egyik sértettet átmenetileg el is szállásolta.

A nemzetközi műveletben további 12 helyszínen intézkedtek az érintett országok területén, még három embert fogtak el és hallgattak ki emberkereskedelem megalapozott gyanúja miatt. Lefoglaltak egy kilogramm aranyat és kilencvenezer eurónyi (csaknem 34 millió forintnyi) készpénzt. A magyar, a német és a román hatóságok folytatják közvetlen bűnügyi együttműködésüket a bűnelkövetői kör teljes felszámolása érdekében – olvasható a közleményben.

The post Kényszerkoldultatásból élő nemzetközi bűnszervezeten ütött rajta a rendőrség appeared first on .

Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának — közölte kijevi tárgyalásain Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson előre be nem jelentett látogatásra érkezett az ukrán fővárosba, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A Downing Street szombat esti beszámolója szerint Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy a brit kormány 120 páncélozott járművet szállít Ukrajnának, emellett hajók ellen bevethető rakétarendszereket is átad az ukrán fegyveres erőknek.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint ezeket a fegyvereket az előző nap bejelentett, százmillió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányon túl, annak kiegészítéseként adja Nagy-Britannia Ukrajnának.

A pénteken bejelentett katonai segélycsomagban 800 páncéltörő rakéta, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközök, valamint StarStreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszerek vannak. Az utóbbi fegyverrendszerből – amelynek rakétái a hangsebesség háromszorosával repülnek – London már korábban is sokat átadott Ukrajnának.

Az ezt kiegészítő újabb fegyverszállítmány szombati bejelentése mellett a Downing Street közölte azt is, hogy a brit kormány félmilliárd dollár értékű, Ukrajnának folyósítandó új világbanki hitelcsomagra vállal garanciát az ukrán kormány nevében.

Johnson hivatalának szombati tájékoztatása szerint ezt a garanciavállalást a brit törvények alapján a londoni parlamentnek is jóvá kell hagynia. Jóváhagyás esetén egymilliárd dollárra emelkedik annak a hitelösszegnek az értéke, amelyre Nagy-Britannia Ukrajna számára eddig garanciát vállalt.

A Downing Street Johnson és Zelenszkij szombati találkozója után bejelentette azt is, hogy London az ukrán kormány kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását és könnyíti az általános vámeljárást az ukrán exporttermékek óriási többségének esetében, az ukrán gazdaság stabilitásának fenntartása melletti brit elkötelezettség jegyében.

A kijevi megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a többi nyugati ország példát vehet Nagy-Britanniáról, az Ukrajnának nyújtott brit segítségről. Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy eljött az orosz energiahordozók importjára szóló teljes embargó meghirdetésének ideje.

Johnson a Downing Street ismertetése szerint a sajtótájékoztatón közölte, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt hétről hétre egyre intenzívebb szankciókat léptet érvénybe Oroszország ellen. A brit kormányfő szerint ez nemcsak a bankokban lévő orosz vagyoneszközök befagyasztását és az orosz oligarchák elleni büntetőintézkedéseket jelenti, hanem azt is, hogy a világ eltávolodik az orosz szénhidrogén-félék használatától.

The post Orosz agresszió: Nagy-Britannia páncélozott járműveket és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának appeared first on .

A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatására rendezett tüntetésen.

Gérald Darmanin belügyminiszter kabinetje azt közölte, hogy “a nyugodt párbeszéd feltételei még nem adottak”, ezért levélben értesítették Gilles Simeonit, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnökét a halasztásról. Az előkészítő tárgyalást egyébként korábban Simeoni jelentette be, a belügyi tárca soha nem erősítette meg.

A halasztásról szóló bejelentést megelőzően Emmanuel Macron államfő “elfogadhatatlannak” nevezte a France Inter közrádióban a vasárnapi zavargásokat a szigeten, és megerősítette, hogy a “nyugalom visszatérését előfeltételnek tekinti a tárgyalások megkezdéséhez”.

Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac egykori korzikai prefektus 1998-as meggyilkolásáért, március 2-án megtámadta a börtönben egy iszlamista elítélt. A férfi március 21-én belehalt sebesüléseibe a dél-franciaországi Marseille kórházában.

A Colonna családjának támogatására vasárnap rendezett tüntetés zavargásokba torkollott a dél-korzikai Ajaccióban, a megmozduláson Simeoni is részt vett. Bastiában is volt megmozdulás, és ott is összecsaptak a tüntetők a rendőri erőkkel.

Az első tüntetéseket Colonna megtámadása után tartották Korzikán, ezért a belügyminiszter március 16. és 18. között látogatást tett a szigeten, s jelezte, hogy a kormány április első hetétől kezdve kész tárgyalni Korzika minden problémájáról, beleértve az intézményi kérdéseket is, akár az autonómia státuszáig.

“Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Darmanin, aki azt is megígérte, hogy Korzikára szállítják az “Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését a jelenleg a Párizs közeli Poissy börtönében töltő Pierre Alessandrinak és Alain Ferrandinak a szigetre történő átszállításáról szóló rendeletet pénteken alá is írta a belügyminiszter.

The post A francia kormány elhalasztotta az előkészítő tárgyalást Korzika autonómiájáról az újabb zavargások miatt appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács.

A közlemény szerint az újabb uniós megszorító intézkedések célja az orosz kormányra és az ország gazdaságára gyakorolt nyomás növelése, valamint az Ukrajna elleni agresszióra szánt orosz erőforrások korlátozása.

A szankciós csomag uniós behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltja az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben. Kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.

Megtiltja minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek.

Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagok és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető-, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értében az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.

Az EU általános tilalmat rendelt el az orosz vállalatok számára az uniós tagállamok közbeszerzéseiben, valamint az orosz és fehérorosz állami szerveknek nyújtott valamennyi pénzügyi támogatásra.

Az uniós tanács úgy határozott, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat is, amelyek termékei vagy technológiái szerepet játszanak az Ukrajna elleni invázióban. Szankciós listára helyezett oligarchákat és üzletembereket, magas rangú orosz parlamenti tisztviselőket, valamint a dezinformáció terjesztőit és támogatóit, akik – mint írták – szisztematikusan terjesztik a Kreml narratíváját az orosz háborúról. A megszorító intézkedések kiterjednek a már szankcionáltak családtagjaira is annak érdekében, hogy az uniós büntetőintézkedéseket ne kerülhessék meg – emelték ki.

Késő este a tanács azt is bejelentette, hogy az EU további 217 emberre és 18 szervezetre terjesztette ki a korlátozó intézkedések hatályát. Szerepelnek köztük Putyin lányai, valamint a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” miniszterei és vezető tisztségviselői is. Az újonnan szankcionált szervezetek között van a Bank Otkritije, a Novikombank, Szovkombank és a VTB Bank, egy orosz állami tulajdonú vállalat, mely a közlekedési ágazatban tevékenykedik, valamint a katonai védelmi ipar több vállalata, melyek technológiája vagy termékei szerepet játszanak a háborúban. A négy pénzintézet az orosz bankszektor piaci részesedésének összesen 23 százalékát adja, most teljes mértékben elvágják őket az uniós piacoktól.

A korlátozó intézkedések jelenleg 1091 emberre és nyolcvan szervezetre vonatkoznak. Vagyoni eszközeik befagyasztása mellett uniós beutazási tilalom is vonatkozik rájuk.

Az uniós tanács közleményében kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A civilek ellen elkövetett támadások háborús bűnnek számítanak, felelőseit a nemzetközi joggal összhangban bíróság elé kell állítani. Hangsúlyozták: Mariupol és más ukrán városok ostroma, valamint a humanitárius hozzáférés megtagadása elfogadhatatlan. Az orosz erőknek haladéktalanul biztonságos menekülési útvonalakról kell gondoskodniuk, valamint engedélyezniük a humanitárius segélyek eljutását az érintett területekre.

Az Európai Unió Tanácsa végezetül felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai agressziót Ukrajna területén, azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül.

Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba. (Hááát, ehhez nincs mit hozzátenni… A -szerk- megj.)

The post Orosz agresszió: az EU elfogadta a szankciók ötödik csomagját appeared first on .

Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt, egy nigériai állampolgárságú férfit a napokban fogták el Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A nő holttestére Németországban, Berg am Starnberger See külterületének egyik erdős részén kutyasétáltatás közben bukkantak rá. A bajor rendőrség megállapította, hogy a nő 2021 novemberében vagy decemberében halt meg, halálát idegenkezűség okozta.

A nyomozás során elvégzett DNS-vizsgálatok alapján sikerült azonosítani az áldozatot, egy 26 éves magyar állampolgárságú nőt. A német nyomozó hatóság adatai alapján a feltételezett elkövető egy Magyarországon élő nigériai állampolgárságú férfi, aki feltehetően az áldozat szorosabb ismeretségi köréhez tartozott.

A bajor Fürstenfeldbrucki Rendőrség Életvédelmi Osztálya a férfi elfogása érdekében 2022 februárjában – európai együttműködés keretében – megkereste a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztályát.

A magyar rendőrök rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövető budapesti tartózkodási helyét. Az ügy súlyosságára tekintettel a német rendőrök és specialisták Magyarországra utaztak, hogy a magyar nyomozókkal együtt folytassák a nyomozást.

A feltételezett elkövetőt Budapest IX. kerületében elfogták. Ezt követően gyanúsítottként kihallgatták, majd kiadatási őrizetbe vették. A bíróság csütörtökön döntött a gyanúsított kiadatásáról. A férfi a kiadatási eljárás során hozzájárult a Németországba történő átszállításához, ami április közepéig megtörténik – olvasható a police.hu oldalon.

The post Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt Budapesten fogták el appeared first on .

Ünnepélyesen felavatták pénteken a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében a második világháború utolsó napjaiban a településen életét vesztő 36 magyar állampolgár felújított emlékhelyét.

A tragikus esemény 77. évfordulója alkalmával megtartott megemlékezésen a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME), a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Ady Endre Diákkörnek a képviselői vettek részt.

A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

A felújított emlékhely felavatását eredetileg 2020 áprilisára, a tragikus események 75. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.

Boros Miklós prágai magyar nagykövet beszédében köszönetet mondott a helyieknek, konkrétan a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony családjának, hogy évtizedeken keresztül önzetlenül gondozták a magyar tömegsírokat.

Csiszár Emília, a BME nemzetközi rektorhelyettese azt mondta, hogy a Műegyetem saját halottainak tekinti a hazlovi tragédia áldozatait és a jövőben is gondoskodni kíván a sírokról.

Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere azt mondta: a helyi lakosok nagy tragédiának tekintik az 1945 áprilisában történteket, még annak ellenére is, hogy emberi tévedés következménye volt, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elhunyt magyar fiatalok emléke fennmaradjon.

Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke kijelentette, hogy a szervezet ápolni fogja a tragikusan elhunyt magyar diákok emlékét.

Az ünnepi beszédeket követően a résztvevők gyertyát gyújtottak, és elhelyezték az emlékezés, a tisztelet koszorúit és virágait a két tömegsíron.

A megemlékezést követően Boros Miklós nagykövet a helyi Na Gruntu étteremben megtartott fogadáson átadta Majová Barbora, a Karlovy Vary-i helyi egyesület volt elnökének a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. A magas magyar állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök adományozta Majová Barborának a hazlovi magyar sírok rendbetétele és felújítása érdekében kifejtett tevékenységéért.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia konkrét oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat Németországból Magyarországra szállító személyvonatot, s ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormányzat kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában vesztették életüket. Az áldozatok között volt a BME három professzora, három mérnök tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliratokon a nevük már nem szerepel.

The post Felavatták a II. világháború hazlovi magyar áldozatainak felújított emlékhelyét appeared first on .

Mióta kitört Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem jó diplomatának lenni. Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, a többi közt Belgium, Lengyelország, Csehország, Írország, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Olaszország jelentett be már erről szóló döntést. Válaszul Oroszország is rengeteg diplomatát utasít ki. Csehország kiutasította a prágai orosz nagykövethelyettest

Csehország nem kívánatos személynek minősítette a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját és kiutasította az országból – közölte a Twitteren a cseh külügyminisztérium. A Deník N és a Respekt hírportálok szerint a kiutasított diplomata Feodosij Vladisevszkij, a prágai orosz nagykövet helyettese. “Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémtevékenységet az Európai Unióban” – indokolta továbbá a lépést a cseh külügyminisztérium. A hírportálok úgy tudják: a cseh biztonsági szolgálatok szerint Vladisevszkij kapcsolatban van az orosz titkosszolgálatokkal, amelyek kárt okoznak Csehországnak és ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak. A cseh külügyminisztérium – írja a CTK hírügynökség – azzal számol, hogy Moszkva válaszlépésében kiutasítja a moszkvai cseh nagykövet helyettesét, Vitezslav Pivonkát. Martin Smolek, a cseh külügyminiszter helyettese szombaton berendelte hivatalába Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet és tiltakozott a moszkvai cseh nagykövetség diplomatái elleni orosz provokációk miatt. Konkrétan mi történt, Prága nem hozta nyilvánosságra.

Szlovákia kiutasított 35 orosz diplomatát

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztérium közlésére hivatkozva. A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A TASR jelentése szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit – szintén a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről. Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát “a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették. “Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett” – fogalmazott a kormányfő.

Oroszország kiutasított három szlováki diplomatát

Oroszország kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A három szlovák diplomata kiutasításáról Moszkva válaszlépésként döntött azután, hogy a szlovák külügy két héttel korábban kiutasított három orosz, a pozsonyi nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A szlovák külügy ezt a korábbi döntést azzal indokolta, hogy szerinte a három orosz diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. Az orosz diplomaták korábbi kiutasítását az orosz külügyminisztérium indokolatlannak minősítette és jelezte, hogy a lépés nem marad válasz nélkül, s a két ország kétoldalú kapcsolatainak romlásához vezet. A szlovák diplomaták kiutasításáról hozott moszkvai döntést Pozsony ugyancsak indokolatlannak minősítette, s állásfoglalásában leszögezte: a szlovák diplomaták mindenütt a világon szigorúan betartják a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt.

Moszkva a három balti állam tíz diplomatáját utasította ki

A litván nagykövetségről négy, a lettről három, valamint a moszkvai észt diplomáciai képviseletről és a szentpétervári észt főkonzulátus pszkovi irodájából három munkatársat utasított ki “a kölcsönösség elve alapján” az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek ugyanolyan időkeretben kell távozniuk, mint az országaikból kiutasított orosz diplomáciai alkalmazottaknak. Az orosz diplomáciai tárca kedden bekérette a három ország nagykövetét és határozott tiltakozását fejezte ki náluk a balti államokban működő orosz nagykövetségek alkalmazottainak “provokatív, és indokolatlan” kiutasítása miatt. A balti államok az orosz külügyi alkalmazottak kiutasítását korábban azzal indokolták, hogy a “diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen” tevékenységet folytattak. Emellett, mint jelezték, döntésük egyben az Ukrajnával való szolidaritásuk kifejezése is.

Észak-Macedónia orosz diplomatákat utasított ki

Öt orosz diplomatát utasított ki Észak-Macedónia – közölte az ország külügyminisztériuma. A diplomatákat nem kívánatos személlyé nyilvánították, és öt napot kaptak arra, hogy elhagyják a nyugat-balkáni országot. Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszter bekérette Oroszország szkopjei nagykövetét, hogy átvegye a nagykövetségen szolgálatot teljesítő öt diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. Titkosszolgálati jelentések szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot. Az észak-macedón külügyminisztérium tavaly májusban és júliusban már kiutasított egy-egy orosz diplomatát az országból. Moszkva mindkét esetben hasonló lépésekkel reagált, és észak-macedón diplomatákat utasított ki Oroszországból.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki

Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

Kiutasítanak Németországból negyven orosz diplomatát

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját – közölték hétfőn Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek “az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak”. Hozzátette, hogy “hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is”. Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy “kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére”. A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik “nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban”. A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége “veszélyt jelent azokra, akik nálunk keresnek védelmet”.

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek “a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” – jelentette be a francia külügyminisztérium. A rövid közlemény kiemelte, hogy a döntés “egy európai eljárás része”. “Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította a berlini orosz nagykövetség negyven diplomatáját.

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát válaszul a bucsai mészárlásra

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra – közölte a spanyol külügyminiszter. “Mélyen felháborítanak bennünket az elviselhetetlen képsorok, amelyeket civilek lemészárlásáról láttunk az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg visszavonulása után” – fogalmazott José Manuel Albares. Mint mondta, a történtek után az orosz diplomaták “fenyegetést jelentenek” Spanyolország biztonsági érdekeire. A kiutasítottak listájának véglegesítése még folyamatban van. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy “a barbárságot tükröző” felvételekkel szemben a nemzetközi közösség nem maradhat közömbös, és erélyes választ kell adni rájuk. Spanyolország követeli a háborús bűnök azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését – jelentette ki. Albares elmondta: az ukrán nép nincs egyedül, “Spanyolország – csakúgy, mint a nemzetközi közösség túlnyomó többsége – továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, amely sajnos, szó szerint nem ismer határokat”.

Olaszország harminc orosz diplomatát utasított ki

Az olasz kormány harminc orosz diplomatát utasít ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Luigi Di Maio külügyminiszter keddi bejelentése szerint. Oroszország külügyi szóvivője pedig ellenlépéseket jelentett be. A “nem szívesen látott” diplomaták kiutasítását a római külügyminisztériumba behívatott nagykövettel, Szergej Razovval közölték. A nagykövet nem szerepel a kiutasították listáján. Di Maio közlése szerint a döntést a római kormány “más európai és atlanti partnerekkel egyeztetve hozta meg”. Hozzátette, hogy az orosz diplomaták kiutasítását “nemzetbiztonsági okok, valamint az Ukrajna igazolatlan megtámadását követő válsághelyzet tette szükségessé”.

Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Luxemburg kiutasított egy orosz diplomatát

A luxembourgi kormány úgy döntött, nemkívánatos személynek nyilvánítja a luxembourgi orosz nagykövetség egyik diplomatáját, akinek tevékenysége ellentétes Luxemburg biztonsági érdekeivel – közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A Luxembourg Times nevű, angol nyelvű hírportál tájékoztatása szerint az érintett diplomatának 15 napon belül el kell hagynia a nagyhercegség területét. “A luxemburgi kormány szolidaritást vállal az EU-tagállamok túlnyomó többségével, amelyek szintén hasonló lépéseket tettek” – fogalmazott Asselborn. A külügyminiszter közölte: a döntést hosszas megfontolás után hozták meg, válaszlépéseként ugyanis Moszkva várhatóan szintén kiutasít majd egy luxemburgi diplomatát. Minden ilyen megtorló intézkedés a diplomáciai csatornák bezárásához vezet – figyelmeztetett a luxemburgi diplomácia vezetője. A hírportál emlékeztett: Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közvetlenül Ukrajna orosz megszállását megelőzően – és azóta is – a diplomáciai csatornák nyitva tartását szorgalmazta. Az orosz invázió kezdete után két telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, kérve a feszültség csökkentését, és közvetlen tárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán elnök között.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát

Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn. A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. Aláhúzta: a szóban forgó diplomaták cselekedetei összeegyeztethetetlenek a lengyel joggal, valamint a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel is. Az azonosított orosz titkosszolgálati tisztek egyikét akkor leplezték le, amikor egy lengyel állampolgár ügyében folytattak nyomozást – áll a közleményben. A március 17-én őrizetbe vett, majd az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) javára folytatott kémkedés gyanúja miatt három hónapos előzetes letartóztatásba helyezett lengyel férfiról Zaryn a sajtóértekezletén elmondta: az illető a varsói anyakönyvi hivatalnál dolgozott. A szóvivő aláhúzta: tekintettel a gyanúsított számára a munkavégzése során elérhető iratok jellegére, az ő együttműködése az orosz titkosszolgálattal reális veszélyt jelentett Lengyelország biztonságára.

Montenegró kiutasított négy orosz diplomatát

Négy orosz diplomatát utasított ki az országból Montenegró csütörtökön – adta hírül a Pobjeda című napilap az internetes oldalán külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A négy orosznak a beszámoló szerint a “diplomáciai normák megsértése” miatt kell távoznia az Adria-parti országból. A diplomaták kiutasítására vonatkozó dokumentumot Oroszország podgoricai nagykövetének adták át csütörtökön, és a nagykövetségen szolgálatot teljesítők egy hetet kaptak arra, hogy távozzanak az országból. A 620 ezres Montenegró a NATO tagja, és folynak vele az európai uniós csatlakozási tárgyalások is. Podgorica a közelmúltban csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A montenegrói külügyminisztérium márciusban ugyanilyen indoklással már kiutasított egy orosz diplomatát az országból.

Szlovénia az orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött

Szlovénia a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkenti a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát, tiltakozásul amiatt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt a Kijevhez közeli Bucsában civileket végeztek ki – közölte a szlovén külügyminisztérium. A tárca behívatta Timur Ejvazov ljubljanai orosz nagykövetet, hogy kifejezze Szlovénia leghatározottabb tiltakozását és megdöbbenését a Bucsában elkövetett mészárlás miatt. “Szlovénia partnereivel és szövetségeseivel, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve mindent megtesz azért, hogy a szörnyű bűncselekmény elkövetőit bíróság elé állítsa” – írták közleményükben. Az orosz nagykövetnek elmondták, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 11. cikkelyének megfelelően Szlovénia a ljubljanai orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához. Az említett rendelkezés kimondja, hogy a fogadó állam, jelen esetben Szlovénia megkövetelheti, hogy a diplomáciai misszió mérete az általa “ésszerűnek és normálisnak” ítélt határokon belül maradjon, tekintettel a fogadó állam körülményeire és feltételeire, valamint a küldő fél igényeire. A minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány orosz diplomatának kell elhagynia Szlovéniát, Janez Jansa miniszterelnök ugyanakkor azt írta, hogy “drasztikusan” csökkentik a létszámot. Az orosz nagykövetség 41 diplomatájával és egyéb személyzetével messze a legnagyobb diplomáciai külképviselet Szlovéniában. Nagyobb, mint az Egyesült Államok vagy Kína nagykövetsége – közölte a szlovén hírügynökséggel a külügyminisztérium. Sajtóértesülések szerin a nagykövetségi dolgozók nyolcvan százalékának távoznia kell, mindössze kilencen maradhatnak.

Az EU kiutasított 19 orosz diplomatát

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, “jogellenes és bomlasztó” tevékenységet folytattak. Az uniós szerződések értelmében az érintettek diplomáciai kiváltságait és mentességeit visszavonták, továbbá el kell hagyniuk Belgium területét. Közölték továbbá: Stefano Sannino, az uniós külügyi szolgálat főtitkára kedden délután bekérette Vlagyimir Csizovot, Oroszország európai uniós nagykövetét, hogy tájékoztassa az EU döntéséről.

Kiutasítottak egy holland újságírót Ukrajnából, államtitkok megsértésével vádolják

Kiutasították vasárnap Ukrajnából Robert Dulmerst, a Nederland Dagblad című holland napilap haditudósítóját, mert közzétett egy fotót a Twitteren az Odessza városban aznap reggel becsapódó rakétákról – írta hétfőn az NlTimes holland hírportál. A hírportál a Nederland Dagblad tudósítására hivatkozva azt írja: az ukrán hatóságok államtitok megsértésével vádolják az ország területén hivatalos katonai engedéllyel dolgozó veterán újságírót. Dulmers a saját lapjának elmondta: vasárnap a kikötővárosban tartózkodott, és követte a rakéták becsapódásának hangját. A helyszínen felvételeket készített, amelyeket azután megosztott a Twitteren. Aznap délután a rendőrségre kísérték, ahol elmondása szerint durván bántak vele. Amikor Dulmers a holland külképviselettel telefonon beszélt, megragadták, kitépték a kezéből a készüléket. Útlevelét elkobozták, és amikor megpróbált ellenállni, fojtogatták és fegyvert szegeztek a fejéhez. A hatóságok ezután közölték vele, hogy elvették tőle haditudósítói akkreditációját, és onnantól nemkívánatos személy az országban. A rendőrség a férfit saját autójában az ukrán-moldovai határra szállította, és ott adták vissza neki személyi papírjait. Dulmers 2032-ig nem térhet vissza Ukrajnába. Az újságíró elmondta, hogy az ukrán hatóságok állításai meglepték, mert Odesszára nem vonatkoznak szigorított tudósítási szabályok. A Nederlands Dagblad főszerkesztője, Sjirk Kuijper szerint “semmi nem utal arra, hogy Dulmers megszegte volna a hadsereg által kiadott utasításokat vagy korlátozásokat”. Elítélte, ahogyan Dulmerst kiutasították az országból, különösen azt, hogy erőszakot alkalmaztak vele szemben.

The post Mindenki mindenkit kiutasít appeared first on .

Putyin a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban — jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő.

“Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie” – jelentette ki a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

“A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de “a teljes orosz elutasítás” miatt az “nagyon nehéznek bizonyul”.

Az oktatási tárca azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban. Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban. A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.

A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.

Montenegró bátor: szankciókat vezet be Oroszország ellen
Szankciókat vezet be Oroszország ellen Montenegró annak következményeként, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát – jelentette be Dritan Abazovic megbízott miniszterelnök. Mint mondta: a podgoricai kormány megszorító intézkedéseket vezetett be Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója nyomán. A megbízott kormányfő ugyanakkor nem közölte, hogy pontosan mik is ezek az intézkedések. A montenegrói tengerparton nyaraló turisták jelentős része eddig Oroszországból érkezett, a tengerparton épült és épülő szállodák nagy része orosz tulajdonú vagy résztulajdonú, emellett tavaly Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette. A szankciók azt jelenthetik, hogy ezek a befektetések is elapadnak, illetve a várakozások szerint az ukrajnai háború, valamint az Oroszország elleni európai szankciók miatt orosz turisták sem látogatnak az Adriai-tenger partjára az idén. A kimutatások szerint tavaly az idegenforgalom több mint 20 százalékát az Ukrajnából és Oroszországból érkező vendégek tették ki.

The post Orosz agresszió: Macron szerint Putyin május 9-re győzelmet szeretne hirdetni a szeparatista régiókban appeared first on .

A Royal Australian Air Force (RAAF) kék-fehér-piros, kengurus felségjele 1984-ben került fel az F/A-18A és B gépekre. A kontinensnyi országban 37 éven át álltak szolgálatban a klasszikus Hornetek, amelyeket tavaly novemberben ünnepélyes keretek között vontak ki a szolgálatból.

Az F/A-18-asok elődje egy francia vadászgép, a Dassault Mirage III-as volt Ausztráliában. Az volt az elképzelés, hogy a deltaszárnyú vadászokat a nyolcvanas évek elejéig üzemeltetik és egy többfeladatú harcászati repülőgéppel váltják le. A lehetséges váltótípus felé már a hetvenes évek elején megindult a tapogatózás. Az amerikai gépek közül az F-15-ös és az akkor még kísérleti stádiumban lévő YF-17-es került szóba, az európaiak közül a Mirage F.1 és a Saab Viggen. Végül az egész programot elhalasztották, és tovább üzemeltették a Mirage III-asokat. 1975-ben újabb lendületet vett a dolog, és a következő évben egy programirodát nyitottak a váltótípus kiválasztására. Ajánlatokban nem volt hiány. Amerikai részről az F-15-ös mellé felsorakozott az F-16-os, az F-18-as hajófedélzeti A és szárazföldi L változata, sőt az F-14-es is. Az eredetileg Iránnak szánt Tomcateket nyomott áron ajánlották, de komplexitása és a magas üzemeltetési költségek miatt esélye sem volt és nem is indult a tenderen. Európa ekkor már a Mirage 2000-est és a Tornadót kínálta. Az ausztrálok akkor még úgy ítélték meg, hogy az Eagle felbontaná az erőegyensúlyt a térségben, a Tornado pedig inkább csapásmérő volt, mint vadászgép, ezért a két típus már az első körben kiesett a versenyből. A bennmaradókat 1979-ben további tesztelésnek vetették alá. A Mirage 2000-es aerodinamikailag egy álom volt, de minden más szempontból lemaradt az amerikai típusok mögött és az F-18L-t is lehúzták a listáról. Két gép maradt versenyben, az F-18A és az F-16A. A fegyverzetet, a radart, a két hajtóműves megoldást és a repülőgép robusztus felépítését figyelembe véve a tesztpilóták az F-18A mellett döntöttek, de azt javasolták, hogy a végleges döntést egy évvel halasszák el, hogy közben több tapasztalat álljon rendelkezésükre a két repülőgépről. A politikai döntéshozók hallgattak a szakemberekre és 1981 végére halasztották a döntést. Közben a General Dynamics kihozta az F-16-os C változatát, és a McDonnell-Douglas F-18-asából F/A-18-as lett. Az újabb tesztek után az olcsóbb F-16 Fighting Falconnal szemben kiforrottabbnak, a napi üzemeltetés során egyszerűbben karbantarthatónak és megbízhatóbbnak ítélték az F/A-18 Hornetet. Az ausztrál kormány 1981. október 20-án jelentette be, hogy az amerikai kormány FMS (Foreign Military Sales) programján keresztül 75 Hornetet rendelnek, 57 együléses A és 18 kétüléses B változatú gépet. Azzal, hogy nem közvetlenül a gyártótól rendelték meg az F/A-18-asokat, az ausztrálok még az amerikai haditengerészetet is megelőzték - nyilván nem sok barátot szerezve ezzel a Navy leendő Hornet-századainál. A gépek alapvetően megegyeztek az amerikaiak által használt Hornetekkel, de a műszerezettségben voltak eltérések, illetve a Hornetekről lekerült néhány, a hajófedélzeti katapultos indításhoz szükséges berendezés.

A Hornet elődje az elegáns Mirage III-as volt a RAAF-nál

A megrendelt F/A-18A-k leszállítása 1984 és 1990 között zajlott le. A csúcsidőszak 1988-ban volt, amikor a két változatból összesen 25 darabot adtak át. Az első két Hornet a McDonnell-Douglas St. Louis-i üzemében készült és bár formálisan átadták az ausztráloknak, kiképzési céllal az Egyesült Államokban maradtak. (A két gépet 1985-ben többszöri légi utántöltéssel repülték haza Kaliforniából. 2005-ig ez maradt a leghosszabb non-stop repülés, amit ausztrál Hornetek teljesítettek.) A következő két gépet is St. Louisban gyártották, majd részben szétszerelve egy C-5 Galaxy szállítógéppel Avalonba szállították. E két Hornet szerepelt az átadási ceremónián és ezzel a típus immár hivatalosan is „megérkezett” Ausztráliába. Az ausztrál kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a többi gépet hazai üzem szerelje össze, még úgy is, hogy a Hornet-program így jóval drágább lett, mintha valamennyi a St. Louis-i gyárból került volna ki. Így is történt, az F/A-18-asok és hajtóműveik összeszerelésében két nagy ausztrál cég és tucatnyi további beszállító vett részt. Az ausztrálok bizakodóan tekintettek az elé, hogy Új-Zéland és Szingapúr majd később Kanada is érdekelt lesz az általuk összeszerelt gépek vásárlását illetően, de ebben tévedtek. Ezekkel az országokkal nem jött létre üzlet, Kanada csak később, a típus kivonása idején érdeklődött.

A 2. kiképző század kétüléses F/A18B gépe az ausztrál Hornet üzemeltetés kezdetén

A Hornet, mint a legtöbb új típus, a légibázis-fejlesztéseket is magával hozta. Az F/A-18-asok üzemeltetésére kijelölt légibázisokon korszerűsítették és bővítették a futópályákat, a hangárokat és a kapcsolódó karbantartó műhelyeket és épületeket. Az elsődleges Hornet bázis a RAAF Williamtown lett Új-Dél-Walesben, az ország keleti partján.

*

A három harci és az egy átképző század mindegyike 16 gépet kapott, hogy a tervezett karbantartások és a meghibásodások miatt 12 gép mindig bevethető legyen. Ez 64 gépet jelent, a maradék 11 a majdani veszteségek pótlására szolgált, amelyet az ausztrálok jelentősen túlbecsültek, hiszen a típus több mint három és fél évtizedes üzemeltetése során mindössze négy gépet vesztettek.

Az amerikai tengerészgyalogság cserepilótája egy kengurus Hornet fülkéjében

Az első 14 gépet 1985 augusztusától a 2. átképző század kapta meg a Williamtown légibázison, hogy a Hornet pilóták átképzése folyamatos legyen. A harci századok közül 1986-ban a 3. nyergelt át elsőként a Mirage III-asról az F/A-18-asra, majd ahogy az új gépek beérkeztek, a következő évben a 77. század, a rákövetkezőben pedig a 75. század is átállt az új típusra. A hajózó állomány feltöltése során problémát jelentett, hogy a polgári repülés akkoriban Ausztráliában is jelentős elszívó erőt képviselt és sok vadászpilóta folytatta pályafutását valamelyik légitársaságnál. Ezt hosszú távon a toborzás fokozásával orvosolták, rövidtávon pedig azzal, hogy az újonnan kiképzett és arra alkalmas pilótákat elsősorban Hornetre ültették, sőt külföldi hajózókat is alkalmaztak, vélhetően az Egyesült Államokból. Az első néhány évben valamennyi karbantartást a légierő végezte a gépeken, majd a kilencvenes évektől a munkák egy része kikerült civil cégekhez. Az ezredforduló után, vezető műszaki szereplőként a BAE Systems kapcsolódott be a nagyobb mélységű karbantartási munkákba. Később a Boeing is csatlakozott és a Hornetek 2021-es kivonásáig végzett különböző műszaki munkákat és szolgáltatásokat, tehermentesítve a légierő repülőműszaki állományát, akik így felkészülhettek az F-35-ös kiszolgálására és karbantartására.

Légi utántöltéshez felzárkózó F/A-18-asok a Csendes-óceán felett

A Hornet vezetése nem sok gondot okozott a pilótáknak, a nagyobb falatot fegyverrendszerként való alkalmazásának elsajátítása jelentette. A kengurus Hornetek a beépített M61-es gépágyún kívül, légi célok ellen kezdetben AIM-9M Sidewinder rövid, és AIM-7M Sparrow közepes hatótávolságú légiharc rakétával rendelkeztek. Előbbit az ASRAAM, utóbbit az AIM-120 AMRAAM váltotta a kétezres évek első felében. Földi célok ellen Mk 82-es, 83-as és 84-es hagyományos bombákat, és ezek lézervezérlésű GBU-10-es, 12-es és 16-os változatait lehetett függeszteni. Később GPS vezérlésű JDAM bombákat is kaptak. Ausztrália földrajzi elhelyezkedése miatt a tengeri csapásmérő képesség is kiemelt fontosságú volt, amihez a hajók ellen kifejlesztett AGM-84 Harpoon rakéta volt a gépek fő fegyvere. A Hornet üzemeltetés utolsó évtizedében már az AGM-158 JASSM cirkálórakéták és az oldás után kinyíló szárnyakkal ellátott, nagyobb távolságra eljutni képes JDAM-ER bombák is az ausztrál F/A-18-asok fegyverzetéhez tartoztak. A gyakorláshoz a hagyományos és a lézervezérlésű bombákat szimuláló BDU-33 és BDU-57 LGTR gyakorló fegyverzetet valamint a kombinált SUU-20-as nem irányított rakéta konténert használták. A levegőben eltöltött időt a légi utántöltés mellett póttartályokkal lehetett növelni.

Sparrow rakétát indít egy RAAF-Hornet, a szárnyak alatt hajók elleni Harpoon rakéták vannak

A három harci század a légi és földi illetve vízi célpontok leküzdésére fókuszáló kiképzési repüléseket folytatott illetve a hadsereggel és a haditengerészettel közösen végrehajtott gyakorlatokkal tartotta fenn a megszerzett tudást. Egy komplex gyakorlatsorozat során maximálisan kihasználták a Hornet többfeladatos képességét. A pilóták az egyik napon légiharc-feladatokat repültek, a második nap tengeri célok leküzdését gyakorolták, a harmadik napon a hadseregnek nyújtottak közvetlen légi támogatást vagy előretolt repülésirányítást. Évente egyszer a haditengerészet nagyszabású gyakorlatán is részt vettek, flottakötelékek támadását szimulálva, de egyes hadihajók ellen is végrehajtottak egy-két gépes szimulált támadást úgy, hogy a hajókat csak az utolsó pillanatban tájékoztatták, hogy légitámadás éri őket. A hazai készültségi feladatok és a kiemelt politikai és sportrendezvények mellett a külföldi gyakorlatok sem voltak ritkák. Az ausztrál Hornetek rendszeresen megfordultak a szingapúri, malajziai és egyesült államokbeli bázisokon, és eljött az idő, amikor éles műveletekben is részt vettek.

*

Amikor Irak megszállta Kuvaitot és elkezdődött a koalíciós erők átcsoportosítása és a felkészülés az 1991-es öbölháborúra, Ausztráliában az a döntés született, hogy az F/A-18-asokat nem telepítik át, hanem szimulált támadásokkal az Öbölbe küldött hadihajók légvédelmének biztosítanak felkészülési lehetőséget. A következő alkalom még az évtized vége előtt volt, amikor a Kelet-Timorban zajló humanitárius válság miatt a többnemzeti erők részeként közvetlen légi támogató készültségbe helyezték a 75. század gépeit, de bevetésükre nem került sor. Az első „igazi” bevetést a 2001. szeptember 11-i események hozták. Két hónappal később, november 9-én négy RAAF Hornet érkezett Diego Garciára, hogy az amerikai légibázis légvédelmét biztosítsa. A kontingens egy váltással május végéig maradt az Indiai-óceánon lévő szigeten. Irak 2003-as megszállása során már a hadszíntér fölé is berepülhettek a február közepén Katarba áttelepült ausztrál gépek. A 14 Hornet az első időszakban kísérővadász szerepet kapott a tankerek és az AWACS-ek mellett, majd az amerikai hadsereggel és tengerészgyalogsággal valamint az ausztrál különleges műveleti erőkkel együttműködve földi célpontokat is támadtak. A háború utolsó hetére már csak az erődemonstrációs céllal végrehajtott alacsony áthúzások maradtak és a kontingens 670 bevetés és 122 lézervezérlésű bomba ledobása után májusban hazatelepült. 2015 márciusa ismét a Közel-Keleten találta az ausztrál F/A-18-asokat. Az Okra művelet hosszabb volt, mint a korábbiak, több mint két éven át, 2017 májusáig tartott. Az ausztrál gépek feladata az Iszlám Állam elleni műveletek támogatása volt Irakban és Szíriában, közel kétezer bevetéssel és ugyannyi ledobott bombával. A három század állománya 5-6 hónapos váltásokat teljesített, egy időben 6-7 ausztrál Hornet volt a Közel-Keleten és a gépeket nyolchavonta cserélték, hogy az időszakos karbantartást otthon elvégezhessék rajtuk.

Az Okra művelet egyik bevetésére induló Hornet

Ezekben az években futott a HUG (Hornet Upgrade Program) elnevezésű, három fő fázisból álló korszerűsítési program. Az első fázisban a Sidewindert váltó ASRAAM indítására tették alkalmassá a gépeket, továbbá a rádiókat és a navigációs rendszert is lecserélték. A második fázis ennél mélyebb volt: négy alfázisra osztották. Az egyes alfázisokban az APG-65-ös radart cserélték a korszerűbb APG-73-asra, titkosított kommunikációs rendszert építettek be, JHMCS sisakcélzót, adatátviteli rendszert, új zavarótöltet kivetőket rendszeresítettek és a pilótafülke kijelzőinek módosítását is elvégezték, majd 2005-ben bevezették az éjjellátó készülék (NVG) használatát. Ezután a repülőgépek besugárzásjelzőinek fejlesztése került sorra, az utolsó alfázis pedig alkalmassá tette a Horneteket a Litening célzókonténer használatára. A harmadik fázis két alfázisra bontva a sárkányszerkezetet érintette, az elsőben kisebb szerkezeti munkákkal, a másodikban a törzs-középrész cseréjével, amelyet Kanadában végeztek el tíz gépen, 2010 nyaráig bezárólag.

*

A HUG ellenére a koros Hornetek üzemeltetése egyre drágább lett, ami a régióban lezajlott változásokkal együtt arra késztette az ausztrál kormányt, hogy váltótípus után nézzen. Ez a típus az F-35A Lightning II lett. Először a 3. század fejezte be a Hornet üzemeltetését 2017 végén és a következő év elején megkezdte az átállást az F-35-ösökre. A 2. átképző század 2019-ben bocsátott ki utoljára Hornet pilótákat. A 3. század gépeivel felduzzasztott 77. századnál 2020 végéig repültek az F/A-18-asok, végül utolsóként a 75. század búcsúzott a típustól, amelynek hivatalos, ünnepélyes kivonására 2021. november 19-én került sor a Williamtown légibázison.

Fegyverfüggesztésre készülő ausztrál műszakiak egy Red Flag gyakorlaton

Ha a nyolcvanas években nem is, de a típuskivonás közepette Kanada érdeklődni kezdett a gépek iránt. A Royal Canadian Air Force megvizsgálta az átlagosan 4200 órát repült, jól karbantartott Horneteket. Úgy döntöttek, hogy 18 F/A-18-ason juharleveles felségjel váltja a kengurusat, és további hetet alkatrészbázisnak vesznek meg. Az első két gép 2019 februárjában még részt vett a Red Flag gyakorlaton az Egyesült Államokban, majd onnan már nem tértek vissza Ausztráliába, hanem leendő kanadai bázisokra repülték át őket. Az utolsó két példány szétszerelve, egy An-124-es fedélzetén tette meg az utat Ausztráliából Kanadába. A Horneteket fokozatosan a saját CF-188-asokhoz hasonlóra alakítja a RCAF, többek között cserélik a katapultüléseket, módosítják a kommunikációs rendszert és a Sniper célzókonténerrel kompatibilissé teszik a gépeket.   

A Guamon lévő amerikai bázisra érkezik egy ausztrál F/A-18A

Két éve árasztotta el az internetet a hír, miszerint 46 ex-ausztrál gépet egy amerikai cég vesz meg, hogy agresszor szerepben, a fegyveres erők kiképzési repüléseinél alkalmazza azokat. Ha az üzlet valóban összejön, akkor nem marad gép az ausztrál múzeumoknak sem, hiszen az összesen 25 gépes kanadai eladással együtt ez 71 Hornetet jelent, márpedig a négy gép elvesztése után éppen ennyi F/A-18-as maradt a RAAF-nál. Ezt azonban nehéz elképzelni, mert a gépek helye is megvan a különböző kiállítóhelyeken. Ami viszont biztos, hogy a jellegzetes Hornet-sziluett nem tűnik el az ausztrál égről. Bár a volt F/A-18A és B századok ma már F-35-ösöket üzemeltetnek, a Royal Australian Air Force 1. századánál F/A-18F Super Hornetek, a 6. századnál pedig EA-18G Growler elektronikai hadviselési gépek repülnek.

* * *

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2022. márciusi számában jelent meg. Fotó: USAF, USN, Department of Defense

A holland védelmi minisztérium skandináv típusú sorkatonai rendszer bevezetését fontolgatja a hadsereg létszámhiányának megoldására – írta a Dutchnews hírportál.

A holland hadseregben jelenleg mintegy kilencezer betöltetlen hely van, ami az összes munkahely egynegyedét jelenti a katonaságnál. A hírportál szerint Christophe van der Maat védelmi államtitkár érdeklődését különösen a svéd sorkatonasági minta keltette fel. A svéd védelmi minisztérium évente négyezer 18 éves fiatalt hív be kiképzésre, akik közül többen önként jelentkeznek, de vannak, akiket besoroznak. A fiatalok 11 hónapos alapkiképzést kapnak, és később szükség esetén behívhatók. Norvégiában hasonló rendszer működik – írta a Dutchnews.

A holland médiának a védelmi minisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az ilyen típusú rendszer bevezetéséről egyelőre konkrét tervek nincsenek, a tárca egyelőre információkat gyűjt arról, hogy hogyan működik a skandináv modell. A De Telegraaf című holland napilap azt írta, hogy ha a kormány ezt a rendszert vezeti be, akkor először a kiképzőszemélyzet hiányát kell megoldania.

Hollandiában 1997-ben hivatalosan felfüggesztették a kötelező sorkatonai szolgálatot. 1991 és 1996 között a holland fegyveres erők fokozatosan megszüntették sorkatonai állományukat, és önkéntes haderővé alakultak át. Az utolsó sorkatonákat 1995-ben hívták be, majd 1996-ban leszerelték őket. Az országban a jelenlegi rendszer szerint a 17 évüket betöltött fiúk és lányok értesítést kapnak, hogy felvették őket a szolgálati nyilvántartásba. Negyvenötödik életévük betöltése előtt bármikor hadba állíthatók, amennyiben Hollandia háborúba lépne.

The post Hollandia a “skandináv modell” alapján állíthatja vissza a sorkatonaságot appeared first on .

A nagy érdeklődésre miatt jövő héten további harcos táborokat hirdet meg a Magyar Honvédség – olvasható a Honvédelmi tábor hivatalos Facebook-oldalon.

A honvédelmi táborokba április elsején indult a jelentkezés a július 18. és augusztus 5. közötti időszakban meghirdetett táborokra. A turnusok többsége egy hét alatt be is telt. Már csak néhány táborra vannak szabad helyek. A nagy érdeklődés miatt a harcos tematikából további három tábort hirdet meg jövő csütörtökön a honvédség.

Eredetileg negyven helyszínen, 73 turnusban hirdették meg több mint háromezer – 12 és 18 év közötti – fiatal számára a honvédelmi táborokat. Tizenhat tematika – harcos, angol nyelvű harcos, német nyelvű harcos, légierős, felderítő, infokommunikációs, erdei, túlélő, vizes, vitorlás, búvár, harcos logisztikus, önvédelmi, honvédelmi sport, lovas- és hagyományőrző – közül lehet, illetve lehetett választani. A táborok többsége már betelt.

További információkért, friss hírekért érdemes követni www.honvedelmitabor.hu weboldalt és a Honvédelmi tábor Facebook-oldalt.

The post A nagy érdeklődés miatt további honvédelmi táborokat hirdet meg a honvédség appeared first on .

Legalább két ember életét vesztette és többen megsebesültek csütörtök este Tel-Aviv belvárosában egy lövöldözésben – közölték az izraeli egészségügyi hatóságok.

A Magen David Adom, a helyi mentőszolgálat beszámolója szerint a belváros több helyszínéről is jelentettek lövéseket. Közlésük szerint kilenc embert szállítottak kórházba, hárman súlyos, illetve kritikus állapotban voltak. Az Ichilov kórház szerint két ember meghalt és másik tíz sebesültet kezelnek. A katonai rádió értesülése szerint négyen súlyos, illetve életveszélyesen súlyos sebesülésekkel érkeztek, és négy embert sokkos állapota miatt szállítottak a kórházba.

A sebesültek húszas-harmincas éveikben járó fiatalok. Az első lövések a Dizengoff utcán található Szimta (Sikátor) nevű bárban történtek. Valószínűleg magányos merénylő követte el a merényletet, akinek sikerült elszöknie. A kitört pánikban a menekülőkkel együtt futott, és pisztolyával lövéseket adott le a futó emberekre is.

A merénylő jól ismerte Tel-Avivot, több alkalommal tartózkodott a városban, noha nem volt izraeli munkavállalási és belépési engedélye. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat jelentése szerint a Ciszjordánia északi részén, Dzsenín egyik menekülttáborában élő 29 éves Raid Hazem nem tartozott egyik palesztin terrorszervezethez sem, nem voltak korábban biztonsági kihágásai, soha nem vették őrizetbe.

A rendőrség és a hadsereg kommandós egységei jelentős erőkkel üldözik a támadót, fegyveres biztonságiak sorra vizsgálják át a környéken található épületeket. A rádióban a rendőri egységek vezetője felszólította a Tel-Aviv belvárosában élőket, hogy tartózkodjanak otthonaikban zárt ajtók mögött, és jelentsenek minden szokatlan eseményt.

Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő tanácskozást hívott össze Beni Ganz védelmi miniszter, valamint Aviv Kochávi vezérkari főnök részvételével. A Hamász és több másik palesztin szervezet üdvözölte a merényletet.

A napokban rendkívüli ülést tartott Bennett vezetésével a biztonsági kabinet, ahol fokozott biztonsági készültséget rendeltek az elmúlt időszak merényletei és a ramadán, a muzulmán böjti hónap miatt, amikor általában megemelkedik a terrorakciók száma. Az elmúlt két héten végrehajtott három terrormerényletben Beér-Seván, Haderán és Bné – Brakban tizenegy izraeli vesztette életét.

Háromra emelkedett a csütörtök esti lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma Izraelben, életét vesztette az egyik súlyos sebesült. Hiába küzdöttek életéért az orvosok, belehalt súlyos sebeibe a 35 éves, háromgyermekes Barak Lopen, aki korábban olimpiákon is induló kajakversenyző volt, emellett az izraeli olimpiai és paraolimpiai kajakválogatott edzője. A terrorakció halálos áldozata volt mellette a 27 éves Eitam Megini, aki egy hónapja jegyezte el barátnőjét, és az esküvőjüket tervezték. Számítástechnikát és idegtudományokat tanult. Gyerekkori barátjával, Tomer Moraddal mentek Tel-Avivba egy bárba beszélgetni, ahol mindkettőjüket agyonlőtte a palesztin támadó. Morad éppen befejezte mérnöki tanulmányait, és új végzettségének megfelelő állást talált.

Az EU elítélte a tel-avivi lövöldözést
Az Európai Unió elítéli a Tel-Avivban csütörtök este történt lövöldözést “és minden hasonló támadást” – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője. Az uniós szóvivő közleménye szerint az Európai Unió kiáll Izrael és népe mellett, továbbá részvétét fejezi ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket. Az Unió továbbra is szilárdan elkötelezett a terrorizmus és minden erőszakos szélsőségesség megelőzése és az ellenük folyó küzdelem mellett – tette hozzá.

The post Terror Tel-Avivban appeared first on .

Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, – szavai szerint – elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. “Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. “Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában. A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen. Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is. Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek – írta a vezérkar, részleteket nem közölve.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Putyin “komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik. Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is. A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már “Ukrajna védelmét szolgálja”.

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.

The post Orosz agresszió: a litván nagykövet már visszatért Kijevbe appeared first on .

Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Kuleba sajtótájékoztatóján arra kérte a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.

“Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – “ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább “blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni.

“Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

“A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy “további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.

Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – “a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”.

Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel hatvan innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni appeared first on .

A Külügyek Tanácsa írásbeli eljárás útján akár már csütörtökön vagy pénteken, illetve a hétfői ülésén jóváhagyhatja az Európai Unió ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy “továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.

Szavai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.

Borrell közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.

Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.

Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok Ukrajnába, annál több emberélet menthető meg – közölte.

“Felszólítom a szövetségeseket, hogy tegyék félre tétovázásukat, és ne vonakodjanak megadni Ukrajnának mindent, amire szüksége van. Bármennyire is furcsán hangzik, ma a fegyverek a béke célját szolgálják” – fogalmazott.

Közölte: minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.

Az orosz stratégia része lehet a civilek legyilkolása a német hírszerzés szerint
Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések – véli a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elfogott rádióüzenetek alapján. A Der Spiegel beszámolója szerint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálat a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel. Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy bemutatva egy, a világsajtót bejárt felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.

A BND adatai teljes mértékben cáfolják a Kreml állítását, miszerint nem az orosz csapatok felelősek a Bucsában civilek ellen elkövetett háborús bűncselekményekért. Cáfolják azokat az állításokat is, amelyek szerint nem is vérengzés, hanem színjáték zajlott, méghozzá az ukrán vezetés rendezésében. A megdöbbentő részleteket tartalmazó felvételeket már ismertették a szövetségi parlament (Bundestag) illetékeseivel. Az anyagokból az is kiderül, hogy katonák mellett zsoldosok, például a Szíriában és egyes afrikai országokban aktív, kegyetlenkedéseiről hírhedt Wagner orosz biztonsági magánvállalkozás emberei is részt vettek a gyilkosságokban.

A BND értékelése szerint az elfogott rádióadások arra utalnak, hogy nem véletlenszerű esetekről, és nem is fékevesztett katonák kilengéseiről van szó, hanem tudatos, világos stratégiáról. A BND szerint ezt jelzi az is, hogy a katonák úgy számoltak be egymásnak az atrocitásokról, mintha a mindennapi életükről beszélnének. A véres módszer azt szolgálja, hogy a félelem, a terror legyen úrrá a polgári lakosságon, és ne legyen ellenállás a megszállókkal szemben. A Der Spiegel szerint szerdán további, nehezen lokalizálható felvételeket is elemeztek, amelyek nagy aggodalmat keltenek, mert arra utalnak, hogy az oroszok nem csak Bucsában tizedelték meg a polgári lakosságot. Hasonló bűncselekményekre utaló jeleket tártak fel az ostromlott és nagyrészt már lerombolt dél-ukrajnai nagyváros, Mariupol térségéből is – írta a hírmagazin a BND adataira hivatkozva.

The post Orosz agresszió: az EU hamarosan jóvá hagyhatja ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben appeared first on .

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írta az uniós testület sajtóközleménye.

Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: “olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről”.

“A hatályos szankciókat mostantól az egész EU-ban és az EU nemzetközi szövetségesei által is teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. “Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez” — fogalmazott az állásfoglalás.

A szankciók hatékonyabbá tétele érdekében az uniós parlament kéri, hogy az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből, tiltsák meg az orosz hajók belépését az EU területi vizeire és kikötését az EU kikötőiben, valamint szüntessék be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező és oda irányuló közúti áruszállítást. A képviselők követelik továbbá a “Putyin és Lukasenka rezsimjéhez tartozó tisztségviselők vagy oligarchák, meghatalmazottak és strómanjaik teljes vagyonának lefoglalását”.

A képviselők többsége szerint “az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsán elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek”. Hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.

Az EP állásfoglalása megerősíti: a fegyverszállításokat folytatni és fokozni kell, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatják az ukrán fegyveres erőknek az uniós tagállamok által egyénileg, és az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül közösen nyújtott további védelmi célú támogatást.

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a háború miatt közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint négymillióan menekültek el az országból, ezért biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmaznak a bombázások elől menekülő civilek evakuálására.

The post Orosz agresszió: az EP teljes embargót vezetne be az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő “megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Putyinnal az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetéseire vonatkozó bírálatát.

A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta hétfőn Olaf Scholz német kancellárt és Macron francia elnököt. “Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni” – jelentette ki, és feltette a kérdés: “vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?”.

“Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent, (a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat” – mondta a francia elnök szerda este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.

“Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át” – hangsúlyozta Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Putyinnal.

“A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” – tette hozzá, mindenekelőtt legfőbb kihívójára, Le Penre utalva.

“Mindig is az Oroszországgal folyatott párbeszéd híve voltam, folyamatosan tárgyalok a tűzszünet és a humanitárius fegyverszünet eléréséért, ahogy egyébként azt Scholz német kancellár is teszi, vagy más állam- és kormányfők Európában. Úgy vélem, hogy ez a feladatom, részrehajlás és naivitás nélkül” – mondta a francia elnök.

A vitaműsorban Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások ellen.

The post Orosz agresszió: Macron “botrányosnak” nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről appeared first on .