Biztonságpolitika

A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.

A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.

A külügyminisztérium szerint ennek célja Oroszország olajkitermelő és olajexportáló képességének leépítése, nemcsak az orosz olajipar finanszírozásának, hanem az egész ágazat működőképességének célba vételével. Nagy-Britannia a szerdán bejelentett újabb – az ukrajnai háború kezdete óta immár az ötödik – szankciócsomag értelmében az idei év végéig teljesen felszámolja függését az orosz szén- és olajszállításoktól, és ezután a lehető leghamarabb beszünteti az orosz földgáz importját is.

A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szankciók kiterjednek a stratégiai fontosságú orosz iparágakra és állami vállalatokra is. Ennek részeként a brit kormány megtiltja az orosz vas- és acéltermékek importját, amely alapvető fontosságú bevételekhez juttatta Moszkvát.

Az orosz katonai fejlesztési tervek hátráltatásának céljával London új intézkedésekkel korlátozza Oroszország hozzáférését a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiákhoz, és szankciókat vezetett be olyan orosz oligarchák ellen, akik ezekben az iparágakban tevékenykednek.

Köztük van Szergej Kogogin, az orosz hadsereg számára is teherautókat és buszokat gyártó Kamaz járműipari konglomerátum igazgatója, Szergej Ivanov, a világ legnagyobb gyémántkitermelő cége, az Alrosza elnöke, Leonyid Mihelszon, az egyik legnagyobb orosz földgáztermelő, a Novatek alapító vezérigazgatója – akinek magánvagyona a brit külügyminisztérium szerint eléri a 18 milliárd fontot (csaknem 8200 milliárd forint) -, Andrej Akimov, a Gazprombank vezérigazgatója, Alekszandr Gyukov, a harmadik legnagyobb, többségi állami tulajdonú orosz olajkitermelő cég, a Gazpromnyefty vezetője, valamint Borisz Rotenberg, aki a legnagyobb orosz földgázvezeték-gyártó cég, az SZGM társtulajdonosának fia.

A brit külügyminisztérium megjegyzi, hogy a Rotenberg-család közismerten szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal, és a család több más tagja ellen London már korábban szankciókat léptetett érvénybe.

A tárca szerdai tájékoztatása szerint Liz Truss brit külügyminiszter a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) csütörtöki külügyminiszteri találkozóján azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az összes G7-ország gyorsított menetrendet követve vessen véget az orosz energiahordozókkal szembeni függésének.

The post Orosz agresszió: Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány appeared first on .

Ha a jelenlegi, 2022 februárjában indított orosz- ukrán katonai intervenciós helyzetet meg szeretnénk érteni, mindenekelőtt a szakadár és szeparatista szavak etimológiai és lingvisztikai jelentéstartalma adhat valamelyest kiindulópontot: a magyar jelentéstartam le- illetve körülírja a szóképet mint a hagyományokkal szakító, tehát egy mozgalomból vagy vallásból kiszakadt és azzal szembekerülő személy. A latin eredetű szeparatista szó hasonlóan pontos megfogalmazással bír: elkülönülésre, (politikai) függetlenségre törekvő személyt jelöl legtöbbször. Magyarország területcsonkítása után az átadott területeken jelentős számú (akkor már kisebbségnek számító) korábbi magyar állampolgár élt, akik új helyzetben találták magukat: vagy lázadnak a politikai ideológiák és határok ellen, vagy pedig belenyugodnak a történelem kegyetlen arculcsapásába és tovább élnek az új körülmények között. Mások örökre elhagyták az otthonukat és távol, egy másik világban kezdtek új életet. Mindegyik válasz elfogadott és nem vitatható azok érvényessége, azonban a forradalomra, lázongásra, avagy lázításra való képesség és ennek fennálló lehetősége teremti meg igazán a szó legszorosabban vett jelentését. Ennek a folyamatnak a melléknevesített alakja adja a magyar kifejezést, miszerint az elszakadni kívánók csoportja volt jelen a magyar történelem és a hidegháború utáni Ukrajnában, de itt az utóbbi ország nem mint önálló „de jure állam” szerepel, hanem mint az új állam, ahol bizonyos területeken az abszolút kisebbség a szeparatista orosz ajkú lakosság.

A szegregálódás jelentése elválasztás, elkülönítés, amely szűkebb területen, kisebb közösség esetén jelenik meg, nem feltétlenül háborút is kirobbantó célzott törekvésekkel, valamint itt az elszakadási hajlandóság sem jelenik meg annyira markánsan, azonban az elkülönülés ténye szintén determinált, így szociolingvisztikailag rokon értelmű szónak számít a szeparatista mellett. Láthatjuk, hogy mindegyik itt megjelölt megfogalmazás egy olyan új társadalmi rendet jelöl, amely nem kívánatos; szintúgy perspektívát teremt és ebből kifolyólag minden cselekedete vagy egymásra ösztönzőnek hatott magatartása okvetlen rosszalló véleményeket fog szülni a közvélemény szerint, ugyanakkor sajnálatos módon nem veszi figyelembe az olyan tényeket, ahol az összetartás, az emberi csoporton belüli fejlődéstörténet igenis lehetőségeket kínált ennek feloldozására. A szemben álló nemzetek számára megfellebbezhetetlenül terroristának kikiáltott, szélsőséges ideológiákat valló csoport rendre (el)szakadási kísérletei ezek; de a színfalak mögött más képet mutat a történelem, melyben az elnyomott – immáron – kisebbség arra is képes, hogy akár szakadárokként viselkedjen, amennyiben érdekei és kinyilatkoztatásai nem kapnak kellő figyelmet vagy hangjukat nem képesek kellő mértékben hallatni, ezt eljuttatni saját nemzetükhöz, etnikumukhoz.

A média (és vele együtt a sokszor torzító és uszító szerepköre) az emberi hiszékenységet kihasználva olyan módon próbálja ellenőrzése alá vonni a lakosságot, hogy az általuk terjesztett programok irányított cenzúrája miatt az azt néző lakosság nem képes többé objektív értékítéletet hozni, ebből kifolyólag nem is képes a vélemény, kritika másik oldalát is látni vagy érzékelni. Ezek a megfogalmazások tovább rontottak az egyébként is meglehetősen instabil értelmezési tartományon. A világ a szakadárokra először talán a 2014-es Krím-félszigeti akció során figyelt fel, akiknek függetlenségi törekvése nyilvánvalóvá vált Ukrajna szerintük illegitim területéről és tették ezt olyan módon, hogy a katonai beavatkozás elkerülhetetlenné tette Oroszország mint támogató fél számára más egyéb döntések mérlegelését. A szakadárság fontos tényezője továbbá a két politikailag elvágott ország ideológiai különbözősége és új természeti, illetve társadalmi határok meghúzása, ahol a legtöbb esetben a két különböző csoport küzd egymással és legfeljebb csak hátsó félként jelennek meg a globális politikai erők. Nem mehetünk el egy stratégiailag fontos pont mellett sem, ez pedig az állam tényleges saját attribútuma, amely szuverén egész, megbonthatatlan és amennyiben külső fenyegetés hatására ez a rend(szer) nem maradhat egyben, úgy a területeket védők felelőssége sem teljesen tisztázott kérdés. Az első, 2014-es ukrán–orosz konfliktusban is a területi követelés az orosz fél részéről előbb lett elismerés tárgya, minthogy a tényleges katonai beavatkozás megtörtént volna és ilyen módon az ott nagyjából egy hónappal később megtartott márciusi népszavazás is nemzetközileg illegitimmé vált. Ezeket a lakosokat nevezik ma leginkább szakadároknak, holott a szó eredeti jelentéséből csak részlegesen hordozza annak létjogosultságát és a későbbiekben okafogyottá is válik a szó eredeti jelentésének bárminemű vizsgálata.

A hidegháború lezárását követően a Szovjetunió 15 tagországgá való szétválásának eredményeképpen létrejött Ukrajna területén ezen régiókban igen nagy arányú orosz etnikum élt és számukra kapóra jött, hogy a korábbi ukrán területtől elszakadás biztosított volt. Emellett Nyikita Hruscsov volt szovjet pártfőtitkár nagylelkű adományát sem szabad elfelejtenünk, aki 1954-ben a Krím-félszigetet mintegy hozzácsatolta a mai Ukrajna területéhez és ez a terület az 1991-ben függetlenné vált Ukrajna részét képezte annak az oroszok által 2014-ben végrehajtott erőszakos annektálásáig, ugyanakkor a humanitárius intervenció mint jogi fogalom éppen a megfogalmazásában is egyedi hiátus végett tette lehetővé mindezen intézkedések foganatosítását, véghezvitelét és az ott élő oroszok, ukránok mellett a krími tatár, fehérorosz, zsidó, német, görög, örmény nemzetiségek számára is az Oroszországhoz való illegitim függetlenség kikiáltását.

2014-ben ezen kívül is több fontos változás is történt, ennek előjeleként zavargások kezdődtek 2013 novemberében, miután az akkor regnáló ukrán hatalom felfüggesztette az Európai Unióval kötött társulási szerződés előkészületeit és kijelentette, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Az Euromajdan néven ismertté vált megmozdulás során ukrán tüntetők megbuktatták az akkor már négy éve hatalmon lévő Viktor Janukovics államelnököt, aki nyíltan oroszbarát politikájával népszerű volt az Orosz Föderációval szomszédos, elsősorban orosz-ajkú lakosság körében Luhanszk és Doneck régióban. Ez a két elszakadni vágyó terület 2014 augusztusában kiáltotta ki függetlenségét külön népköztársaságot létrehozva, amelyet mindezidáig egyedül Oroszország ismer el. Ebből következik, hogy a két oroszbarát szeparatista csoport két különböző közigazgatási egységben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenedési szándékát (ahogy a név jelentése is lehetővé teszi), jóllehet a kérdés ettől összetettebb, de etnográfiailag mindenképp figyelemre méltó, hogy a jelentős, magukat ukránnak valló lakosság is az Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett döntött. A szeparatista megnevezés ebben az esetben a magatartási anomáliát hordozza magában, amely az ukrán részről így nevezhető, azonban a másik oldalt megvizsgálva egyfajta szabadságharcos jelleg bontakozik ki, ahol a saját területüket védők (orosz támogatással) saját identitásukat nem feladva más földrajzi koordináták mentén harcolnak a jogaikért.

Talán pont az imént említett sarkalatos kérdés meg nem válaszolása miatt nem lehetett semmilyen lehetősége Ukrajnának sem a NATO-csatlakozásra, sem pedig az Európai Unióhoz való integrációjára. Megint más kérdés, hogy a jelenlegi és a 2014-től soron következő ukrán vezetés hogyan hagyhatta ezt a szándékot fokozatosan elülni, ennek ellenére több esetben erőszakossá fajuló harcok folytak mind az oroszbarát, mind az ukrán erők részéről is, de érdemi változásokat nem sikerült egyik fél részéről sem elérni. A válaszok szinte előre jövendöltek egy esetleges katonai intervenciót orosz részről, miután eltávolították a számukra kedvező és barátságos politikát folytató Janukovicsot, nem volt ukrán oldalról osztatlan a támogatottság, másrészt pedig lehetetlen volt reintegrálni a korábbi, hidegháború előtti Szovjetuniót. A szakadár csoportosulásokat kihasználva Oroszország egy olyan államcsínyt követett el 2022-ben a szuverén Ukrajna ellen, ami annak teljes külső és belső szuverenitásában rengette meg a lakosságot.

Minthogy a jóvátétel fogalma szerint kötelezettségbéli jelentéstartalommal bír, így kétséges a jövőbeni terveket bármilyen formában is megjövendölni, azonban maga a jóvátétel nem kerülhető el részben a háború bizonytalan vége miatt, részben pedig a fogalom kvázi normatív erejénél fogva. A Nyugat zárt világában a leglehetetlenebb összefonódások is megfigyelhetőek szerte a nagyvilágban és egyre inkább kicsúcsosodik az uniós csatlakozás lehetősége, de ez hosszú folyamat eredménye lesz, ahol szükségessé válik az ukrán politikai elitnek a szeparatistáknak békeultimátumot adni annak érdekében, hogy Ukrajna területveszteség nélkül legyen képes belépni a Nyugat kapujába, egyre közelebb kerülve e hőn áhított nyugatbarát-polgárosodás útján.

„A háborúban vesztes félre a győztesek által kirótt fizetési kötelezettség” ebben a formában a definíció talán nehezebben megfogható, miután ez lenne az alapja egy strukturális államösszeomlás utáni békeépítés fundamentumának[1], másrészt felfogható kártérítésnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a most jelen lévő, elsősorban az Európai Unió által meghozott szankciók az Orosz Föderációnak a rubel fokozatos elértéktelenedése mellett a nem várt mértéknél nagyobb károkat okoztak és lévén az ország saját adósságkötelezettségeit sem képes megfelelő ütemezéssel a hitelezők felé rendre törleszteni, így a lehetséges végkimenetel a legkevésbé sem tekinthető garanciális alapnak. Másrészt igen komoly diplomáciai kapcsolati tőkebeli erőfeszítések szükségesek egy esetleges jóvátétel megfizetéséhez, ahol a jelenlegi felbolydult helyzetben egyik szemben álló fél sem tart, elsődlegesen a 2022-ben tanúsított ideológiai különbözőségek miatt,  illetve az elmúlt 8 évben Ukrajna nyugatbarátibb politikai álláspontja miatt sem. Egyetlen esetben sem sikerült a békét olyan mértékben helyreállítani, ahol a szeparatisták ne lettek volna jelen továbbra is, magukon érezve a rájuk aggatott jelzőt, ami reakció sajátos megoldásaikra; és míg a nagy nemzetközi szervezetek előtt elsősorban a nagyhatalmak voltak hivatottak a békét (ki)hirdetni, addig a mai rohanó világunkban ugyanezt a szerepkört a nagy nemzetközi szervezetek képviselik lényegesen több alternatívával, azonban így a csatlakozási tárgyalások sem annyira zökkenőmentesek.

Egy atipikus menekültválság során nem a szakadárok menekülnek el az adott területről, hanem a civil lakosság kényszerül elhagynia otthonait a nem szeparatista ellenőrzés alá került területekről, azonban arra vonatkozó információ nincs, hogy az ukrán harcoló alakulatokból hányan is álltak át a szeparatisták oldalára. A jelen körülmények között hajlamos mind az Európai Unió, mind az ENSZ figyelmen kívül hagyni azt a kérdést, miszerint a korábban említett két területen a jelentős ukrán többség ellenére inkább oroszbarátabb propaganda mennyire volt hatással a civil lakosságra? Fontos tényező ez, ami megmagyarázna sok olyan kísérletet, ahol a közösségi média és a folyamatos ráutaló magatartás a végén célt ér és a szeparálódó szakadároknak mint ukrán állampolgárságú kisebbségnek harcolnia kényszerülne szintén ukrán állampolgárságú, azonban a most kialakult helyzetben ellenkező oldalon harcoló ukránokkal. Tények sokasága támasztja alá, hogy az elszakadási szándék ellenére nem lehet semmilyen béketárgyalási struktúra alapja és koholt vádak látnak napvilágot mindkét fél részéről, jelentős túlzásokkal. Nem látni tisztán a „különleges katonai hadművelet” célját, végét és legfőképpen: a jövőt. Többmillió ember hagyta el Ukrajnát abban bízva, hogy a szomszédos befogadó országok (Lengyelország, Románia, Moldova, Szlovákia, Magyarország) humanitárius segítséget tud nyújtani elsősorban a nőknek és gyermekeiknek. A férfiak hadkötelezettségük miatt nem tartoznak ezekbe a csoportokba, amennyiben megszegik ezt a törvényt és elhagyják az országot, úgy alkotmányt sértenek, ami igen komoly következményeket von maga után. Ugyanezen törekvések között szerepelt a majdani visszatérés, illetve egy új élet kezdése valamely szomszédos országban, ehhez azonban elsősorban saját, belső – nem kollektív – integrációra van szükség; eközben szeparatisták tovább harcolnak területeik függetlenné válásáért és a jelek szerint nem adják fel törekvéseiket. Vajon hány szeparatista hagyta el Doneck vagy Luhanszk régióját, ezzel letéve a fegyvert és belenyugodva a nyugati integrációs törekvésekbe; nem harcolva, hanem akceptálva a jelenlegi regnáló hatalom elképzeléseit ellensúlyozva az állandó háborús konfliktusokat, melyek rendre kiújulnak?

„Minden háború az első csata előtti utolsó pillanatban dől el” – Szun-Ce örök érvényű mondatait idézve a helyzet változatlansága adja a kérdés megválaszolásának írmagját, ahol a konklúzió nem lehet egy eldöntendő kérdésre válasz, hanem a kérdés magában hordozza a veszélyt és a pusztítást, a szakadár álláspontot, a lehetőségek kihasználását, a csatlakozást barbárabb eszközökkel vívott csatákban, holott S. P. Huntington óta tudjuk, hogy „a civilizáció a barbárság ellentéte”. Nehéz megérteni a feleket, mert a döntési képtelenség magával hoz olyan nem-neutrális álláspontokat is, amelyek az elégtelen információáramlás következményei – hajlamosak vagyunk épp ezért elítélni a szakadárokat. Nem elítélni, hanem megítéltetni saját magukkal – lehetne egy lehetséges béketervezet előfutára, ehhez azonban össznemzeti összefogás kell és nem hergelni a lakosságot, hanem konszenzusra jutni azzal a békéért cserébe. Oroszország és a teljes támogatásukat élvező orosz ajkú, legfőképpen szakadár lakosság el tudta érni azt, amire évtizedekig nem volt példa, a Nyugat nem mint préda, hanem mint becserkésző vad áll szemben a hatalmas Orosz Föderációval, ahol az elképzelések nem találkoztak a gyakorlati hasznosításokkal és ezzel együtt a háború természetszerű következménye nyeréstől és vesztéstől függetlenül, hogy miután Ukrajna meggyűlölte az orosz lakosságot, így a szakadárokra nem túl kecsegtető jövő várhat, amennyiben nem tudnak integrálódni az abszolút többségű ukrán lakosságba.

Ameddig ezeket a kérdéseket nem sikerül Ukrajnának rendeznie – függetlenül a kialakult háborús helyzettől –, addig nem lesz esélye az előrébb jutásra sem globálisan, sem pedig monetáris téren. Dezinformációs törekvések sokasága hivatott azt a Keleti Blokkot összeugrasztani a Nyugattal, amire a hidegháború óta nem volt példa. A két ország számára a hosszú távú cél, e szép új világ, ahol ember embernek többé nem farkasa és a szakadárság, mint fogalom megszűnik.

Írta: Ábrányi Endre

Kiemelt kép forrása: pexels.com

[1] Halász Iván: Az állam összeomlása és újjáépítése – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási-tudományi Kar Budapest, 2014 – 143.oldal

A A szakadárok bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jourová a “A Putyin  vezette rezsim és az európai szélsőjobboldali és szeparatista mozgalmak közötti együttműködéseket” tárgyaló vitában elmondta: Oroszország szélsőjobboldali csoportokat képez ki és finanszíroz, akik egymással hálózatot szerveznek. Példaként említette az Egyesült Államok által terrorista csoportosulásnak minősített Orosz Birodalmi Mozgalmat, amely jó kapcsolatokat ápol a Skandináviában betiltott Északi Ellenállási Mozgalommal.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy Oroszország, mielőtt megtámadta Ukrajnát, már évek óta próbálta az országot destabilizálni, és feltartóztatni demokratikus fejlődését. “Ez egy intő jel az EU számára is, hogy a demokráciainkat meg kell erősíteni” – hangsúlyozta. “A bizottság a jobboldali szélsőségesség ellen több eszközökkel is fellép, mások mellett az Europol révén” – tette hozzá.

Jourová hangsúlyozta továbbá, hogy a pártfinanszírozás tagállami hatáskörbe tartozik, azonban a Európai Unió központi szerveinek illetékességük van az európai pártcsaládok finanszírozásában. Emlékeztetett, hogy a bizottság tavaly novemberben javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásával foglalkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal történő, illetve a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai hirdetések és támogatások tekintetében.

The post Jourová: Oroszország fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokat támogat világszerte appeared first on .

A közlemény szerint az egyik vádlott, mint a földügyekért felelős helyettes államtitkár felajánlotta a vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozóként tevékenykedő II. rendű terheltnek, hogy hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújt neki egy beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A közbenjárásért 5 százalék tulajdonrészt kapott a beruházásban érintett vállalkozásban.

A volt helyettes államtitkár és a közvetlen irányítása alá tartozó, osztályvezetőként dolgozó – később szintén földügyekért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett – III. rendű vádlott megállapodott, hogy egy – egyébként a minisztériumban is elkészíthető – tanulmányra kiírt pályázatban jogtalan előnyre tesznek szert úgy, hogy valódi verseny nélkül, az általuk meghatározott nyertes külsős cég helyett a III. rendű terhelt készíti el a tanulmányt, amely árának egy részét a cég képviselője – a IV. rendű vádlott – visszajuttatja nekik – ismertették.

Hozzátették: a pályázati összeg és a jogtalan előnyként meghatározott pénz kifizetése végül nem történt meg.

A volt helyettes államtitkár ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt emeltek vádat, beosztottját az utóbbi bűncselekmény társtetteseként vádolják. Két másik férfi ellen pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés miatt emeltek vádat – írták.

A közlemény szerint az előkészítő ülésen jelenlévő három vádlott nem ismerte be bűnösségét, nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság – a védői bizonyítási indítványok után – tárgyalást rendelt el. A II. rendű vádlott esetében a bíróság június 3-án tart előkészítő ülést – olvasható a közleményben.

Az Agrárminisztérium 2020 decemberében közleményben tudatta, hogy hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a szaktárcánál; az ügy érintettje Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését kezdeményezte Nagy István agrárminiszter.

The post Tagadta bűnösségét a hivatali vesztegetéssel gyanúsított helyettes államtitkár és társai appeared first on .

“Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (.) azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. “A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, “amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.”

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. “Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy “folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni “kiterjedt” háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy “Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

The post Orosz agresszió: Milley tábornok szerint az Egyesült Államok sem tud majd kimaradni a konfliktusból appeared first on .

“Lehetetlen közömbösnek maradni a Kijev melletti Bucsa városból származó, az orosz hadsereg távozása utáni borzalmas képek láttán” – emelte ki Lapid angol és héber nyelvű bejegyzésében.

“A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem”- tette hozzá az izraeli külügyi tárca vezetője.

Lapid kedden Görögország és Ciprus külügyminiszterével tárgyalt a térség kérdéseiről, majd Athénben közös nyilatkozatot tettek közzé. “Európában háború dúl. Egy hatalmas Jaír Lapidés erős ország indokolatlanul behatolt egy kisebb és gyengébb ország területére. A földet ismét ártatlanok vére áztatja. Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások döbbenetesek”- nyilatkozott az izraeli diplomácia vezetője a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint.

Újságírói kérdésre válaszolva ciszjordániai sajtótájékoztatóján Naftali Bennett miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást. “Elborzadtunk a látványtól. Ukrajna polgárai rettenetesen szenvednek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy segítsünk” – mondta Bennett.

A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint legalább 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok elvonulása után, a halálos áldozatok pontos száma még nem ismert. A hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

The post Orosz agresszió:Az izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte a bucsai vérengzést appeared first on .

“Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is” – fogalmazott Stoltenberg. Leszögezte: nincs jele annak, hogy Putyin feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.

Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.

Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét – mondta.

A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit – tájékoztatott a főtitkár.

Stoltenberg közölte, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozásra érkezve közölte: az elmúlt hónapokban rendkívül szoros együttműködés alakult ki az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa között. Fontosnak nevezte a további együttműködés, az egyeztetés, és a megbeszélések folytatását az Ukrajna elleni orosz agresszióra adható válaszok szempontjából.

Hangsúlyozta, a szövetségesek közösen döntöttek arról, hogy támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Döntöttek arról, hogy rendkívüli nyomást helyeznek Oroszországra, valamint arról, hogy tovább erősítik a szövetség védelmét. A tagországok külügyminiszerei nem csak arról beszélnek majd, hogyan folytassák erőfeszítéseiket, hanem arról is, miként lépjenek előre ezeken a területeken – közölte.

“Fontos pillanat ez szövetségünk jövője szempontjából” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: a NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal appeared first on .

Az ukrán katonai vezetés értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát.

A mariupoli városvezetés közleménye szerint “meggyőző bizonyítékokat kaptak” arra, hogy az Ellenzéki Platform – Az életért nevű Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához.

Az ukrán északi operatív parancsokság közölte, hogy Csernyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon.

Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere egy ukrán tévéműsorban közölte, hogy már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani a városban. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin.

A nyugati országrészben lévő Ternopil megyében az ukrán légvédelem kedd hajnalban lelőtt egy orosz rakétát, amelynek roncsai szerves trágyát tartalmazó tartályokra zuhantak, és egészségre káros vegyszerek szivárogtak ki – közölte a helyi kormányzói hivatal. Néhány óra alatt megszüntették a szivárgást, de az Ikva folyóban az ammónia szintje meghaladta a megengedett mértéket.

Ukrán katonai beszámolók szerint Harkiv megyében kedden az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támadóhelikoptert. Egy helyszínen – amelyet nem hoztak nyilvánosságra – három orosz harckocsit lőttek szét ukrán deszantosok. Ukrán határőrök pedig Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet.

The post Orosz agresszió: az orosz erők Izjum lakónegyedeit lövik, az ukrán hadsereg ellen kreálnak hamis bizonyítékokat appeared first on .

“Cseh harci járműveket és T-72-es tankokat szállítottunk (Ukrajnának). Bízom benne, hogy a szállításokat folytatni tudjuk” – erősítette meg az Echo24.cz értesülését Ondrej Benesík néppárti parlamenti képviselő. “A súlyos harcot vívó ukrán hadseregnek most nagy szüksége van erre” – tette hozzá.

A prágai hírportál úgy tudja, hogy a cseh hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amelyeket az aktív tartalékosok számára tartottak fent. A cseh hadseregnek mintegy kilencven T-72-es harckocsija van.

Jana Cernochová védelmi miniszter szintén megerősítette a cseh fegyverszállítást Ukrajnába. “Csehország fontos hadfelszerelést küld ukrán barátainak. És ezt folytatni fogjuk” – hangsúlyozta a miniszter. Tekintettel az ukrajnai háborúra, konkrétumokat nem akart mondani. “Nem mondhatok semmit. (Ukrajnában) háború dúl, a Z betűt viselő gyilkosoknak nem könnyítünk meg semmit” – válaszolt újságírói kérdésre Cernochová, az Ukrajnát támadó orosz katonákra utalva.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke hétfőn egy prágai konferencián azt mondta, hogy Csehország eddig több mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az eddig Csehországból Ukrajnába szállított hadifelszerelés és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segély értéke eléri 12 millió eurót.

“Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh házelnök.

Lengyelország 250 Abrams harckocsi beszerzéséről kötött szerződést Washingtonnal
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden 250 amerikai M1A2 Abrams SEPv3 harckocsi beszerzéséről szóló szerződést írt alá Varsóban Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet jelenlétében. A 4 milliárd 740 millió dollár értékű, korszerű páncélozott harceszközökkel a Lengyelország keleti részében állomásozó lengyel 18. gépesített hadtestet szerelik fel. Az első 28 harckocsit még idén leszállítják Lengyelországba kiképzés céljából, a teljes ügyletet 2026-ig bonyolítják le. A lengyel hadsereg korszerűsítésének, ezen belül a legmodernebb változatú Abrams páncélosok beszerzésének célja, hogy “elriassza a lehetséges támadót” – húzta alá a szerződés aláírását követően Blaszczak. A tavaly júliusban bejelentett ügylet a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként kifejlesztett amerikai M1A2 Abrams SEPv3 típusú páncélosok első rendszerbe állítását jelenti Európában. A beszerzést Varsó a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból finanszírozza. A lengyel parlament március közepén elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

The post Orosz agresszió: Csehország T-72-es tankokat és harci járműveket küldött Ukrajnába appeared first on .

A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.

“Attól tartok, még több szörnyűségnek lehetünk tanúi. Az oroszok ugyanis továbbra is uralják Ukrajna területének egy részét. Ennek visszafoglalása után még több tömegsírra, még több atrocitásra, még több háborús bűnre derülhet fény” – fogalmazott.

Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: “a háború döntő szakában vagyunk”. Hozzátette, hogy az oroszok nagy támadást terveznek Donbász elfoglalására.

Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.

Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának. A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek. Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket – mondta.

A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit. A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – közölte.

A katonai szövetség bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár mindenekelőtt azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok azon döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon. Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.

“Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.

Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.

Kijevbe utazik az Európai Bizottság elnöke és az EU külügyi főképviselője
Kijevbe utazik a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője. Mamer tájékoztatása szerint a brüsszeli testület vezetője és a főképviselő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést. További részletek ismertetése nélkül közölte: a találkozót az április 9-re, Varsóba összehívott donorkonferenciát megelőzően tartják meg. A varsói adományozói konferencia az Európai Bizottság és a kanadai kormány által március 25-én elindított közösségi médiakampányt zárja le. A Kiállás Ukrajna mellett címmel indított kampány célja, hogy mozgósítsa a kormányokat, intézményeket, művészeket, vállalatokat és magánszemélyeket arra, hogy közvetlen finanszírozást nyújtsanak az Ukrajnában és a szomszédos országokban végzett humanitárius erőfeszítések támogatására.

The post Orosz agresszió: Stoltenberg szerint az oroszok nagy támadást terveznek Donbász elfoglalására appeared first on .

Annalena Baerbock az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott Moldova javára rendezett nemzetközi adományozói konferencia után tarott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Németország a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport soros elnökeként és Franciaország az EU Tanácsának soros elnökeként egyetért abban, hogy a Bucsában és más ukrajnai településeken tapasztalt “embertelenségekre” és orosz “háborús bűncselekményekre” válaszul az EU-nak össze kell állítania az ötödik szankciós csomagot, megkezdve az oroszországi energiahordozók importjának leállítását a szénnel, amit követhet majd a kőolaj és a földgáz.

Kiemelte: figyelembe kell venni, hogy az uniós tagok függősége az orosz energiaimporttól eltérő, ezért olyan menetrendet kell kidolgozni az import leállítására, amely az összes tagországban betartható.

Az ukrán polgári lakosság elleni vérengzésekre válaszul Németország azt is megvizsgálja, hogy olyan fegyverrendszerekkel is támogassa az orosz támadás elleni védekezést, amilyeneket eddig még nem küldött Ukrajnának – mondta Baerbock.

A német-francia szervezésű adományozói konferencián 695 millió euró (260 milliárd forint) értékben ajánlottak fel támogatást Moldovának. A kezdeményezéshez több mint harminc ország csatlakozott. Németország egy ötvenmillió eurós hitelkeretet nyit meg, szabad felhasználásra. A támogatás legfőképpen az Ukrajnából érkező menekültek ellátását és az orosz energiafüggőség lazítását szolgálja.

Natalia Gavrilita moldovai kormányfő a tájékoztatón kiemelte, hogy országa az egyetlen Európában, amelynek földgázellátása száz százalékban az orosz importra épül. Hozzátette, hogy az energiaellátás diverzifikálása – vagyis újabb források bevonása – mellett Moldovának támogatásra van szüksége a szomszédos Ukrajnából érkező menekültek ellátásában is.

Az alig 2,5 milliós országba már négyszázezernél is többen érkeztek, és nagyjából százezren maradnak is. Ők többnyire idősek, nők, gyerekek, a legelesettebb, legsérülékenyebb emberek – húzta alá Gavrilita.

Uniós biztos: az Ukrajnából menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani a tagállamok között
Az ukrajnai háború elől menekülő, kísérő nélküli kiskorúakat el kell osztani az uniós tagállamok között – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedd délelőtt. Johansson azt mondta: “Putyin seregei gyermekeket gyilkolnak, eddig 158 gyermek esett áldozatul az inváziónak. Ezeket a háborús bűnöket meg kell torolni” – hangsúlyozta. A biztos arra is rámutatott, hogy több mint kétmillió ukrajnai gyermek menekült el az Európai Unióba, ahol emberkereskedelem veszélye leselkedik rájuk. Mint mondta, Litvániában már 43 ukrán menekült gyermekkel kapcsolatban vizsgálódnak a hatóságok emberkereskedelem gyanújával. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU több intézkedést is hozott ezeknek az eseteknek a megelőzésére: az Europol külön munkacsoportot hozott létre hogy figyelje az emberkereskedők tevékenységét, a hatóságok speciális kiképzést kapnak, az Európai Bizottság koordinációs tanácsot működtet. Johansson felszólította tagállamokat, hogy növeljék befogadóképességüket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő gyermekekre, és a határvédelmi hatóságokat, hogy regisztrálják a kiskorú menekülteket. Dubravka Suica demográfiáért felelős uniós biztos azt hangsúlyozta: a menekült gyermekeket mielőbb nevelőcsaládok gondjaira kell bízni, és mozgósítani kell a tagállami gyermekvédő szolgálatokat.

The post Orosz agresszió: Német külügyminiszter szerint meg kell kezdeni az orosz energiaimport felszámolását appeared first on .

Az EP-frakciók vezetői az uniós politikai prioritások végrehajtásáról kérdezték a bizottság elnökét. Von der Leyen a magyar és lengyel jogállamiságról feltett kérdésekre válaszolva elmondta: az Európai Unió Bíróságának ítélete – amelyben a bírák elutasították a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket – megerősítette: “a bizottság megközelítése helyes ebben a témában”. Hozzátette, hogy a magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon, ezeket a válaszokat a testület elemezte.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést” – szögezte le.

Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy “Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma”. Hozzátette, hogy a bizottság tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk. “Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren” – emelte ki a brüsszeli uniós végrehajtó testület elnöke.

Lengyelországgal kapcsolatban von der Leyen elmondta, hogy ott a legnagyobb aggályt a jogállamiság terén az igazságszolgáltatás függetlensége jelenti, amit az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban – a jogállamiságra jelentett rendszerszintű veszély kockázatát elemezve – vizsgálnak. A helyreállítási alap forrásairól Lengyelországgal kapcsolatban azt mondta, hogy a vita egyelőre lezáratlan.

The post Az Európai Bizottság megindítja a jogállamisághoz kötő mechanizmus elindítását appeared first on .

Az államfő erről ukrán újságíróknak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál közölt le. Kijelentette: elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését. “Másodszor, nagyon szeretném, ha nem veszítenénk el emberek százezreit” – szögezte le. A harmadik legfontosabbnak azt nevezte, hogy Ukrajna nem mond le a tőle Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről, Kijev ennek a kérdésnek a rendezésében csupán “halasztásba” egyezik bele. Kiemelte, hogy a Donyec-medencei Moszkva-barát szakadár területek esetében sem mond le Ukrajna arról, hogy ezek a területek hozzá tartoznak.

“Az a tény, hogy Oroszország elismerte a donyecki és a luhanszki régiók egyes részeit valaminek, úgy gondolom, hogy meg kell találnunk a kiutat ebből a helyzetből. Számunkra nagyon fontos ezen területek ukrán státusának megőrzése. Ez az egyik alapvető dolog, de ez lesz a legnehezebb történet” – fejtegette az elnök.

Zelenszkij szerint ha most harcba bocsátkozik Ukrajna a Donyec-medencei megszállt területekért, 40-50 ezer, de akár százezer embert is veszítene. Elismerte, hogy Oroszország ugyanakkor törekszik még további ukrán területek elfoglalására a medencében és az ország déli részén.

Az elnök szerint a Kijev megyei Bucsában feltárt “orosz vérengzések” után is folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal, legalább azért, hogy a humanitárius kérdéseket rendezzék. Moszkva változatlanul tagadja, hogy orosz katonák civileket végeztek volna ki Bucsában, megrendezett provokációnak nevezi az ott történteket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította fel kedden Ukrajna szövetségeseit: ne vásároljanak se gázt, se olajt, se szenet Oroszországtól, hogy “Bucsa esete ne ismétlődhessen meg”.

Az ukrán határőrség is beszámolt arról, hogy az orosz erők Mariupol városának lövetése közben eltaláltak egy dominikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót, amelyen tűz ütött ki, és a hajó süllyedni kezdett. Kapitányának közlése szerint sérültek is vannak a hajón, de számuk egyelőre nem ismert.

Az ország keleti részében, a Feldman ökopark nevű harkivi állatkert vezetője videoüzenetet tett közé, amelyben arról beszélt, hogy a létesítmény gyakorlatilag teljesen megsemmisült az orosz támadások következtében. A nap végéig dönteniük kell arról hogy a nagyobb termetű állatokat, medvéket, tigriseket, oroszlánokat – amelyeknek a ketrecei megsérültek – elaltassák-e, ha nem tudják máshová elszállítani.

A Luhanszk megyei Rubizsne településen az orosz erők eltaláltak egy salétromsav-tárolót – közölte Szerhij Hajdaj megyei kormányzó a Facebookon. Arra kérte a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat.

A híradások szerint a kijeviek elkezdtek visszatérni az ukrán fővárosba, továbbá az északi országrészben lévő Csernyihiv megyébe, a helyi vezetés viszont egyelőre ezt még nem javasolja. Kijev és Csernyihiv környékéről a múlt héten kezdtek elvonulni az orosz erők.

A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 656 harckocsit, 1858 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt – jelentette a vezérkar.

Itt az EU ötödik szankciós csomagja
Az Európai Bizottság újabb szankciós csomag bevezetésére tett javaslatot Oroszországgal szemben, egyebek mellett évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendelne el az Oroszországból származó szénre — jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól. Tájékoztatása szerint az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz – és az orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek. A tilalom drasztikusan korlátozza az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére. Az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be tízmilliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el bizonyos építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár – mondta der Leyen, majd hozzátette: a brüsszeli testület az olajimporttal kapcsolatos szankciós intézkedések meghozatalán is dolgozik.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint az már győzelem, ha Ukrajna megőrzi a nyílt háború előtti területét appeared first on .

Mint írták, hogy csak márciusban 219 bejelentést kaptak. Jellemzően második világháborús robbanóeszközök miatt kellett intézkedniük, 36 esetben azonnal. Az alakulat tűzszerészei 376, “jellemzően második világháborús eredetű katonai robbanótestet kezeltek”, azok össztömege meghaladta a fél tonnát – emelték ki.

A tűzszerész ezred néhány érdekes esetről is beszámolt. Budapest II. kerületében, egy Bem József utcai építkezésen például több mint 120, második világháborús robbanóeszköz került elő egy 13 méter mélységben lévő meddő kútgyűrűből. A veszélyes eszközöket feltehetően Budapest ostroma során vagy azt követően dobhatták a kiszáradt kútba. Sokat közülük eredeti ládáikból emelték ki a katonák.

A Pest megyei Abony külterületén szemétszedési akció során találtak egy feltételezett robbanóeszközt. A helyszínen megállapították, hogy egy második világháborús eredetű, szovjet gyártmányú, 82 milliméteres aknavetőgránát került elő az illegálisan lerakott hulladék aljáról.

Szintén szemétszedő akció során egy illegálisan lerakott hulladékhalom aljáról került elő második világháborús, 50 milliméteres aknavetőgránát a Mecsekben, a Mandulás kempinghez közeli erdős területen.

A Pátkai Víztározó iszapjában horgászok bukkantak rá egy második világháborús eredetű, 7,5 centiméteres, német gyártmányú páncéltörő gránátra – olvasható a honvédség tűzszerész ezredének bejegyzésében.

The post Idén már csaknem 450 alkalommal riasztották a honvédségi tűzszerészeket appeared first on .

Az ukrán parlament elnöke videóüzenetében, amelyben az ukrajnai helyzetről tájékoztatta a cseh, a szlovák és az osztrák parlamenti vezetőket, akik az úgynevezett “slavkovi háromszög” csoport keretében Prágában találkoztak. Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlamenti alsóház elnöke, aki Stefancsuk üzenetéről sajtóértekezleten tájékoztatott, elmondta, hogy a hétfői tanácskozás gyakorlatilag egyetlen témája az Ukrajna elleni orosz agresszió volt.

Ukrajna támogatását minden téren folytatni kell – szögezte le a cseh politikus. Adamová elmondta: Csehország eddig több, mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több, mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az Ukrajnának Csehország által eddig szállított hadifelszerelések és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segítségé 12 millió euró. “Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh képviselőház elnöke.

A három ország parlamenti vezetői – Pekarová mellett Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament elnöke és Milan Laurencík, a szlovák parlament alelnöke vett részt a találkozón – közösen határozottan elítélték a civilek tömeges meggyilkolását az oroszok által több ukrán városban, különösen Bucsában.

Stefancsuk parlamenti kollégáinak azt mondta, hogy Bucsában eddig mintegy ötszáz civil áldozatot találtak. “A tájékoztatóból kiderült, hogy ez a szám még nem végleges” – tette hozzá Adamová.

The post Orosz agresszió: Ukrajnának újabb fegyverekre lenne szüksége appeared first on .

Az államfő egy sajtóbeszélgetésen a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap és az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint első alkalommal ismerte el hibáit és tévedéseit az Oroszországgal szembeni politikában.

Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német Oroszország-politika egyik legfőbb alakítója volt. Az orosz agresszió ellen küzdő ukrán vezetés az utóbbi napokban élesen bírálta.

Az eltúlzott és elvtelen oroszbarátságról szóló kritikák hatására tartott, nem nyilvános sajtóbeszélgetésen a beszámolók szerint kiemelte, hogy a berlini vezetés a partnerek figyelmeztetései ellenére “olyan hidakhoz ragaszkodott, amelyekben Oroszország nem hitt”.

Aláhúzta, hogy személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.

Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan “közös európai házat” építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy “közös biztonsági architektúrába” sem sikerült bevonni Oroszországot.

Az utóbbi időszak Oroszország-politikájának mérlege így “keserű”. Azonban az Ukrajna elleni háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. Ezt a felelősséget “nem szabad magunkra vennünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene átgondolnunk néhány dolgot, amelyekben hibáztunk” – mondta.

A német szövetségi elnök kifejtette: az Ukrajna elleni agresszió előtt úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin nem kockáztatja országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretételét csak azért, hogy kiélje “birodalmi mániáját”.

Ez nem volt helyes helyzetértékelés, “mint mások, én is tévedtem ebben” – mondta Steinmeier. Hozzátette: a Putyin vezette Oroszországgal lehetetlen a visszatérés a háború előtti állapotokhoz.

Állami felügyelet alá helyezik a Gazprom németországi leányvállalatait
Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait. Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta, hogy a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik. A Gazprom Germania földgázkereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig “sürgetően szükséges” — mondta a miniszter. A hatósági felügyelet egyelőre szeptember 30-ig tart. A Bundesnetzagentur meneszthet és kinevezhet vezetőket, és meghatározhatja a menedzsment tevékenységét. A minisztériumi rendeletről szóló közleményükben kiemelték, hogy “Németország és Európa érdekében” működtetik a vállalatcsoportot.

Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. A cégcsoport azzal is próbálkozott, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt, ezért igyekezett átadni egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt egy szentpétervári székhelyű szervezetnek. A Gazprom Germaniához tartozó földgáztározók kapacitása nagyjából ötmilliárd köbméter, ez a teljes németországi kapacitás mintegy ötöde. A tározók töltöttsége 2021 áprilisa óta tartósan tíz százalék alatt van. A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján megállapított rangsorában, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után.

The post Orosz agresszió: nem csak a németeken múlik, hogy kudarcos az Oroszország-politikájuk appeared first on .

A tárcavezető szerint a hatóságok előbb tájékoztató kampányt indítanak, szórólapokat készítenek elő, mert “nem is szabad” szétosztani a tablettákat, amíg meg nem értetik az érintettekkel, hogy a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra, a megfelelő pillanatban szabad bevenni, megelőzésszerű alkalmazásuk értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. Másfelől fontos, hogy ne keltsenek pánikot és az emberek megértsék, hogy csak elővigyázatosságról van szó – tette hozzá.

Rafila kifejtette: a jódtabletták szétosztása több, mint szervezési probléma, amelyre minden bizonnyal a családorvosok bevonása nélkül is találnak majd megoldást. “Az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, az ő egészségük nem bürokratikus kérdés” – érvelt a tárcavezető.

Romániában a jászvásári gyógyszergyár március végén küldte szét a megyei közegészségügyi hatóságokhoz az egészségügyi minisztérium megrendelésére rekordidő alatt legyártott, 65 milligrammos kálium-jodid tablettákat, miután – az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hatására – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. A tárca március elején azt közölte, hogy a hatóságok szükség esetén a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak a jódkészítményeket, csakhogy kiderült, hogy az állami tartalékalapban sincs elegendő tabletta.

A bukaresti egészségügyi tárca tájékoztatása szerint a kiosztandó jódkészítményt a hatóságok felhívásától számított nyolc órán belül kell bevenni: egyhónaposnál kisebb csecsemők esetében negyed tablettát, 3 éves korig legfeljebb fél tablettát (testsúly függvényében), 3 és 12 év között egy, 12 és 40 év között pedig két egész tablettát. Negyven év felett nem ajánlott a légkörbe került radioaktív jód megkötését akadályozó jódtabletta bevétele, csak rendkívül erős (5 Gray feletti) sugárfertőzés esetén – olvasható a román szaktárca közleményében.

The post Orosz agresszió: Romániában elhalasztották a jódtabletták kiosztását appeared first on .

Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.

Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.

Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson “minden lehetséges védelmet”.

Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei – Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök – felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.

Az amerikai hatóságok orosz oligarcha luxusjachtját foglalták le egy spanyol kikötőben
Az amerikai hatóságok hétfőn egy spanyolországi kikötőben óriási luxusjachtot foglaltak le, amely feltételezések szerint Viktor Vekszelberg orosz milliárdos tulajdona – adta hírül az AP amerikai hírügynökség. Ez volt az első olyan eset, amikor a washingtoni szövetségi kormányzat szankciós intézkedései keretében lefoglalta és befagyasztotta az orosz elit egyik közismert tagjának a luxushajóját vagy más, kiemelkedően nagy értékű vagyontárgyát. A spanyol katonai csendőrség (Guardia Civil) és az amerikai szövetségi hatóságok munkatársai a Földközi-tengeren fekvő Baleár-szigetek fővárosában, Palma de Mallorca nagyméretű kikötőjének Marina Real elnevezésű részén foglalták le az ott horgonyzó luxusjachtot.

Az AP névtelenséget kérő spanyol csendőrségi forrásra hivatkozó tudósítása szerint a mozgásképtelenné tett luxusjacht a 78 méter hosszúságú, Cook-szigetek lobogója alatt hajózó “TANGO“, amelynek becslések szerint mintegy 120 millió dollár az értéke. Vekszelberget Putyin szoros szövetségeseként ismerik, a moszkvai Renova Csoport nevű vállalati konglomerátum vezetője, amely alumíniumgyártással, kőolaj-kitermeléssel és más energiahordozókkal foglalkozik, illetve telekommunikációs és más technológiai iparágakban is aktív szerepet játszik az amerikai pénzügyminisztérium dokumentumai szerint. Vekszelberg teljes vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban, és az amerikai cégeknek tilos az orosz oligarchával és vállalkozásaival üzletelniük.

The post Orosz agresszió: Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij bukaresti beszédében appeared first on .

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában aláhúzta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők által a beszámolók szerint több elfoglalt, időközben visszafoglalt ukrán városban elkövetett atrocitásokat. Ezekért a tettekért az orosz hatóságok felelősek, mert abban az időszakban követték el őket, amikor az orosz hadsereg gyakorolta a tényleges ellenőrzést az érintett területen – jelentette ki.

“Az ukrajnai Bucsa városban és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömegmészárlást a történelem az európai földön elkövetett atrocitások között fogja említeni – mondta.

A háborús bűncselekmények, és más súlyos jogsértések elkövetői, valamint az ezekért felelős kormánytisztviselők és katonai vezetők felelni fognak e tettekért – húzta alá Borrell, és megerősítette: az Európai Unió minden olyan eszközt támogat, amellyel biztosítható, hogy az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett emberjog-sértéseket feltárják, és a nemzetközi humanitárius jogot megsértőket felelősségre vonják.

Közölte, hogy az Európai Unió teljes mértékben támogatja a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatot, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának vizsgálóbizottsága által elvégzendő munkát. Az EU segítséget nyújt az ukrán legfőbb ügyésznek és az ukrán civil társadalomnak a háborús bűncselekmények bizonyítékainak gyűjtéséhez és megőrzéséhez – mondta. Putyinnak haladéktalanul és feltétel nélkül véget kell vetnie az Ukrajna ellen indított háborúnak – zárta nyilatkozatát az uniós diplomácia vezetője.

Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

Az Oroszország elleni szankciók szigorítását sürgette a román és az észt külügyminiszter
A Kijev melletti Bucsánál elkövetett vérengzés kivizsgálását és az Oroszország elleni nemzetközi szankciók szigorítását sürgette a hétfői bukaresti megbeszélését követő közös sajtóértekezletén Bogdan Aurescu román és Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter. Aurescu úgy értékelte: “minden kétséget kizáróan” Oroszországot terheli a felelősség a Bucsánál és más ukrajnai településeken lemészárolt civilek haláláért, mivel ezek az atrocitások olyan területen történtek, amelyek – elkövetésük időpontjában – orosz katonai megszállás alatt voltak. A román külügyminiszter a felelősök bíróság elé állítását sürgette, hozzátéve: rendkívül fontos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze és a vádhatóság szakértői azonnal Ukrajnába utazzanak, és megkezdjék a bizonyítékok összegyűjtését.

Liimets megerősítette: Oroszországot felelősségre kell vonni a vérontásért, a háborús bűnök elkövetőit bíróság elé kell állítani, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek olyan pénzügyi szankciókat kell bevezetnie, amelyek révén meg lehet megakadályozni, hogy Oroszország tovább pénzelje háborús gépezetét. “Az energetikai szektorban is fokozni kell a szankciókat, nem szabhatunk meg korlátokat a szankciók terén, amíg Moszkva nem vet véget a háborúnak” – jelentette ki az észt külügyminiszter. Leszögezte: Oroszországot az ukrajnai civil infrastruktúra tönkretételéért is felelősségre kell vonni, s ez azt jelenti, hogy az újjáépítésben is részt kell vennie. “Fel kell használnunk a zárolt orosz vagyont is az újjáépítéshez, és az orosz földgázért fizetendő pénz egy részét össze kellene gyűjteni nemzetközi alapba, amelyből Ukrajna újjáépítését támogatnánk” – javasolta az észt diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: az EU további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben appeared first on .

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a kormányzótestület jóváhagyása nyomán Oroszország és Fehéroroszország nem részesülhet új program-finanszírozásokban, és az e programokhoz kötődő technikai együttműködési tevékenység is megszűnik.

Az EBRD közölte, hogy az intézkedés azonnali hatállyal érvénybe lép.

A bank elnöke, Odile Renaud-Basso a bejelentéshez fűzött nyilatkozatában szomorúnak nevezte, hogy a két országgal folytatott sokévi együttműködés után előállt ez a helyzet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán az EBRD-nek nem maradt más lehetősége, mint az, hogy megmutassa: a háborút nem csupán szavakban ítéli el. Cselekvésre is szükség van annak érdekében, hogy Oroszország és Fehéroroszország szemernyi kétség nélkül ráébredjen: az EBRD véleménye szerint a két ország aláásta azokat az értékeket, amelyek a bank és a nemzetközi közösség számára egyaránt fontosak – fogalmaz hétfői nyilatkozatában a pénzintézet elnöke.

Az EBRD ismertetése nem tér ki arra, hogy a kormányzói testület tagjai milyen arányban hagyták jóvá az igazgatótanács indítványát Oroszország és Fehéroroszország támogatásának felfüggesztéséről. A szabályok értelmében a határozat elfogadásához az szükséges, hogy az igazgatótanács javaslatát a szavazati jogok legalább négyötödét birtokló EBRD-tagok kormányzói legalább kétharmados többséggel elfogadják. Az EBRD 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. Az egyes tulajdonos országok és szervezetek szavazati joga arányos az EBRD tőkeállományából általuk lejegyzett tőke értékével.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.

Ezt a döntést tette hivatalossá – és terjesztette ki Fehéroroszországra is – az EBRD kormányzótestülete az igazgatótanács javaslatának jóváhagyásával. Az EBRD időközben döntött arról is, hogy bezárja moszkvai és minszki irodáit. Az erről hozott döntés indoklása szerint a moszkvai és a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Fehéroroszország segítséget nyújt.

A hétfői tájékoztatás szerint az EBRD a továbbiakban az Ukrajna és a menekültválság által érintett környező országok számára jóváhagyott kétmilliárd eurós támogatási program megvalósítására összpontosítja térségi tevékenységét.

Az igénybe vehető támogatási formák közé tartozik a törlesztési kötelezettségek halasztása és átstrukturálása, a kereskedelem-finanszírozás, beleértve az üzemanyagimporthoz nyújtandó támogatást, a sürgősségi likviditás-finanszírozás partnerintézmények bevonásával, valamint az ukrán hatóságok támogatása a sürgősen szükségessé váló reformok bevezetésében, például azonnali törvényalkotási és szabályozói intézkedések végrehajtásában.

Az Ukrajnával szomszédos, menekülteket befogadó országok számára a program egyik fő eleme az energiaellátás biztonságát szolgálja, egyebek mellett sürgősségi energiahordozó-vásárlások finanszírozásával az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező import esetleges kiesésének pótlására.

Az EBRD támogatási csomagjából jut a menekülteket ellátó települési helyhatóságok szolgáltatásainak finanszírozására, kereskedelem-finanszírozásra, valamint likviditáspótlásra a befogadó országok kis- és közepes vállalkozásai számára is.

The post Orosz agresszió: az EBRD felfüggesztette Oroszország és Fehéroroszország támogatását appeared first on .