Biztonságpolitika

Mint írták: a büntetőügyben az ügyészség tizenkét ember ellen emelt vádat számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntette, gazdálkodó szervezet tagjának kötelessége megszegésére irányuló folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt.

Az ítélet szerint a külföldi állampolgárságú elsőrendű vádlott és társai olyan nemzetközi bűnszervezetet hoztak létre, amely arra szakosodott, hogy játékosokon és játékvezetőkön keresztül – manipulatívan, jogellenesen – befolyásolja a labdarúgó-mérkőzések eredményét, és ezen mérkőzések eredményeire fogadásokat kötöttek, a jogtalan haszonszerzés érdekében. A bűnszervezet külföldi vezetője alatt a hierarchikus rendszerben két ember intézte a vesztegetéseket, az ő tevékenységüket pedig úgynevezett pénzfutárok segítették.

A bíróság nyolc vádlottal szemben 7, 4, illetve 3 év letöltendő fegyházbüntetést, valamint hét és négy év közötti közügyektől eltiltást, továbbá három és egymillió forint közötti pénzbüntetést szabott ki. Ezen felül a bűnszervezet több tagját tíz évre eltiltották a labdarúgás körébe tartozó foglalkozás, illetve a labdarúgó-játékvezetői tevékenység gyakorlásától is.

A másik négy vádlottal szemben 1 millió 800 ezer és 400 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki a törvényszék. Továbbá az ismeretlen helyen tartózkodó külföldi állampolgárságú elsőrendű vádlottat a bíróság nyolc évre kiutasította Magyarországról – ismertették.

A büntetések kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a tetemes időmúlást, a vádlottak büntetlen előéletét, egyesek egészségi állapotát, a bűnsegédi elkövetést, továbbá azt, hogy valaki kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és volt olyan is, aki beismerő vallomást tett. Súlyosító körülmény volt azonban a többszörös halmazat, a részbeni folytatólagosság, a társtettesség, illetve a vesztegetés “többszörösen minősülő esete”.

Az első fokú ítélet egyik vádlott vonatkozásában sem jogerős, mivel az ügyészség a kiszabott szabadságvesztés- büntetések tartama miatt súlyosításért fellebbezett. A tárgyaláson jelen lévő vádlottak, valamint a nem jelen lévők védői is fellebbezést jelentettek be. Két, pénzbüntetéssel szankcionált távollévő vádlott védői három nap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

The post Fegyházbüntetésre ítélték egy nemzetközi sportfogadási csalás több vádlottját appeared first on .

Kevés részletet közöltek a lövöldözés körülményeiről, de egy mikroblog-bejegyzésben azt írták, hogy “a rendőri jelenlét továbbra is nagy, és a helyszín továbbra is aktív”. A hatóság arra kérte a lakosokat, hogy kerüljék el a környéket, ahol a lövöldözés történ. Az amerikai sajtó beszámolója szerint ezen a területen éttermek és bárok találhatók, az érintett utca pedig a helyi kosárlabdacsapat, a Sacramento Kings arénájához vezet, ahol a sportrendezvények mellett koncerteket is tartanak.

Egy a Twitteren közzétett videófelvételen az utcán rohanó emberek láthatók, miközben a háttérben lövöldözés hangja hallatszik. A képeken az is látszik, hogy több mentőautó is a helyszínre érkezett. A város üzleti negyedében több épülettömböt lezártak.

“Egyszerűen borzasztó volt. Kaotikus jelenetet láttam. Rendőrök mindenhol, áldozatok vérző testtel, sikoltozó és síró emberek. Anyák próbálták megtalálni gyereküket. Zűrzavar és trauma. Olyan dolgok, amiket nem akarsz látni” – ezt mondta Barry Accius, a helyi közösség egyik aktivistája az ABC amerikai televízió helyi fiókcsatornájának, miután hajnalban megérkezett a helyszínre.

A rendőrség egyelőre nem közölte, hogy a tettest sikerült-e elfogni és azonosítani.

Sacramentóban egy hónappal ezelőtt egy férfi agyonlőtte három gyermekét, kísérőjüket, majd saját magával is végzett. A gyerekek 9, 10 és 13 évesek voltak.

The post Lövöldözésben többen meghaltak és megsebesültek Sacramentóban appeared first on .

A német kancellár közleményében kiemelte, hogy “szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat. Az utcákon holttestek hevernek, az áldozatok között gyerekek, nők és idős emberek vannak – mutatott rá a német kormányfő.

Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt.

A német külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai “háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt “szigorítani fogjuk az Oroszország elleni szankciókat, és az eddiginél is erősebben támogatjuk majd Ukrajnát, hogy megvédhesse magát” – közölte a német diplomácia vezetője.

Degas Orosz táncosok című rajzát Ukrán táncosokra nevezték át
Edgar Degas Orosz táncosok című rajzát Ukrán táncosokra nevezte át a londoni National Gallery – írja a The Guardian. Ukrajnai emberek közösségi médiában tett felhívásai nyomán a nemzeti képtár bejelentette, hogy megváltoztatja Edgar Degas (1843-1917) francia impresszionista századfordulós munkájának címét. A pasztellkép, mely jelenleg nincs kiállítva, egy tánccsoportot ábrázol, amelynek párizsi előadása lenyűgözte az élete végén járó festőt. A képen a kék és sárga ukrán nemzeti színek megfigyelhetők a táncosokok hajszalagjain és a kezükben tartott füzéreken. “Évek óta folyó vita tárgya a kép címe, a szakirodalom is foglalkozott vele. Mégis a múlt hónapban, a jelenlegi helyzet miatt került igazán fókuszba a kérdés, ezért úgy éreztük, itt a megfelelő pillanat a cím megváltoztatására, hogy jobban tükrözze a mű tárgyát” – mondta a National Gallery szóvivője.

The post Orosz agresszió: Berlin a bucsai vérengzés kivizsgálását követeli és a szankciók szigorítását ígéri appeared first on .

A tárcavezető szerdán érkezik kétnapos látogatására a Franciaországhoz tartozó szigetre, ahol két hete nem csillapodik a feszültség.

A zavargásba torkolló tüntetések azután kezdődtek, hogy március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Colonna azóta kómában fekszik. A sziget esetleges autonómiájáról a korzikai vezetők és a francia kormány között kezdődő tárgyalásokhoz a belügyminiszter előfeltételként a nyugalom visszatérését szabta.

“Nem lehet őszinte párbeszéd egy demokráciában házibombák nyomása alatt és a rendőri erők állandó jelenlétében” – fogalmazott a belügyminiszter.

“Készek vagyunk elmenni az autonómiáig. Aztán a kérdés az, hogy mit értünk ezen az autonómián. Erről tárgyalnunk kell” – hangsúlyozta Darmanin. Hozzátette, hogy a tárgyalásokat erről azt intézményi kérdésről “logikusan (Emmanuel Macron államfő) második mandátuma alatt lehet megkezdeni”, amennyiben újraválasztják a franciák elnöknek az áprilisi elnökválasztáson.

Az interjúban a belügyminiszter elismerte az állam felelősségét a dél-franciaországi Arles fegyházában fogvatartott Colonna megtámadásában.

“Az államnak is van felelőssége, mégpedig a felelőssége alá tartozó emberek, ez esetben az elítéltek megvédésben” – mondta Darmanin, aki egyben megígérte, hogy feltárják az igazságot Colonna megtámadásáról.

A francia kormány a múlt héten megpróbálta csillapítani az indulatokat, és bejelentette, hogy Korzikára szállítják az “Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését Arles-ban töltő Colonna is régóta kérelmezte, hogy helyezzék át Korzikára, de a kérését mindig elutasították.

Vasárnap a Colonna támogatására Bastiában meghirdetett több ezres tüntetés zavargásba torkollott, a prefektúra adatai szerint 67 ember sebesült meg, közöttük a rendvédelmi erők 44 tagja.

Az indulatok akkor lobbantak fel, amikor a menet a prefektúra (megyei közigazgatási hivatal) elé ért, ami számukra a “francia állam” jelképe. Két-háromszáz csuklyás tüntető összecsapott a rendőrökkel. A rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők Molotov-koktélokkal és kövekkel dobálták a rendőröket. Tűz ütött ki az adóhivatal bejáratánál, amelynek az ablakait betörték a Molotov-koktélok. Több helyen raklapokat gyújtottak.

A Korzikát irányító nacionalista pártszövetség egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza Colonna megtámadásának kivizsgálására, és “valódi párbeszéd” megkezdését Korzika és az állam között “egy globális politikai megoldás” megtalálására.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

The post A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról appeared first on .

A nemzetbiztonsági törvényt a kínai kormány 2020 júniusában vezette be Hongkongban, válaszul a tömeges és heves demokráciapárti tüntetésekre.

Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.

Hongkong 1997-ig brit koronagyarmat volt, de London és Peking már 1984-ben közös deklarációt írt alá, amely rögzítette, hogy Hongkong státusa a visszatérés után is sok tekintetben változatlan marad.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor a Kína által bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után nyilatkozatban fejtette ki azt az álláspontját, hogy a törvény az 1984-es kínai-brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése, mivel sérti Hongkong kiterjedt autonómiáját és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.

A hongkongi legfőbb fellebbviteli bíróság két, nem állandó brit tagja, Robert Reed és Patrick Hodge bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond a hongkongi bírói testületben betöltött tisztségéről.

A kettejük nevében kiadott nyilatkozatban Reed – aki jelenleg a brit legfelsőbb bíróság elnöke – úgy fogalmazott: a hongkongi bíróságokat továbbra is nemzetközi megbecsülés övezi a jogállamiság melletti elkötelezettségük miatt.

Reed azonban a helyzet beható tanulmányozása nyomán – a brit kormánnyal egyetértésben – arra a következtetésre jutott, hogy a brit legfelsőbb bíróság tagjai a továbbiakban nem tölthetik be tisztségüket a hongkongi legfőbb fellebbviteli bírói fórumban, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy olyan kormányzati rendszert támogatnak, amely eltávolodott a politikai szabadság és a szabad véleménynyilvánítás eszméjétől.

Reed közleménye szerint ezek olyan értékek, amelyek fenntartása mellett a brit legfelsőbb bíróság tagjai mélységesen elkötelezettek.

A brit legfőbb bírói testület – először a Lordok Háza, mint a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum, majd a 2009 októberében megalakult brit legfelsőbb bíróság – tagjai az 1984-es brit-kínai deklaráció alapján vehettek részt 1997 után is a hongkongi fő fellebbviteli bíróság munkájában, nem állandó tagokként.

Liz Truss brit külügyminiszter szerdai nyilatkozatában támogatásáról biztosította a két brit bírót, közölve: a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a helyi hatóságok keményen fellépnek a szólásszabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság ellen.

Truss szerint a helyzet törésponthoz érkezett, lehetetlenné téve a brit bírók jelenlétét a legfelsőbb hongkongi bírói testületben, mivel tisztségük további betöltése azzal a kockázattal járna, hogy az elnyomást törvényesítik.

The post Lemondtak a hongkongi legfelsőbb bíróság brit bírái appeared first on .

Liz Truss a londoni külügyminisztérium által vasárnap ismertetett nyilatkozatában közölte: háborús bűncselekményekként kell kivizsgálni azokat a válogatás nélküli támadásokat, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el ártatlan civilek ellen az Ukrajna elleni illegális és indokolatlan invázió során.

Truss szerint a brit kormány nem fogja megengedni, hogy Oroszország cinikus dezinformációkkal eltussolja részességét ezekben az atrocitásokban, és London gondoskodik róla, hogy fény derüljön ezekre a cselekedetekre.

A brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia támogatni fog bármilyen vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.

“Nem nyugszunk, amíg az atrocitásokért felelősök, köztük katonai parancsnokok és Putyin rezsimjének tagjai nem kerülnek az igazságszolgáltatás elé” – fogalmazott vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

Truss szerint most fontosabb, mint valaha, hogy a nemzetközi közösség folytassa Ukrajna ellátását az égetően szükséges humanitárius és katonai támogatással és erősítse még tovább az Oroszország elleni szankciókat annak érdekében, hogy meg lehessen fosztani Putyin háborús gépezetét a finanszírozási forrásoktól.

A brit külügyminiszter ezzel alig burkolt utalást tett arra a már korábban is hangoztatott brit törekvésre, hogy a Nyugatnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Boris Johnson brit külügyminiszter egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és “Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja”.

Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére, de mindenekelőtt az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen.

A Downing Street beszámolója szerint a brit kormányfő szombat este telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és gratulált neki ahhoz, hogy az ukrán fegyveres erőknek számos térségben sikerült visszaszorítaniuk az orosz inváziós haderőt.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető egyetértett az Oroszországgal szembeni szankciók további erősítésének fontosságában, annak érdekében, hogy minél nagyobb gazdasági nyomás nehezedjen Putyin háborús gépezetére mindaddig, amíg orosz katonák tartózkodnak ukrán területen.

Az Europol segíti az Ukrajnával szomszédos országok határvédelmét
Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt, hamarosan Magyarországon is; szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon. Közölték, az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is. A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd. Az ukrán illetékes hatóságokkal kiegészülő együttműködés keretében végzett információgyűjtés lehetővé teszi az Europol számára, hogy előre jelezze a biztonságra fenyegetést jelentő fejleményeket. Összehangolja az operatív tevékenységeket az uniós tagállamokkal, hogy gyorsan tudjon reagálni az ukrajnai háború okozta állapotok kihasználására törekvő bűnözői csoportok tevékenységeire.

The post Orosz agresszió: a brit külügyminiszter szerint háborús bűncselekmények gyanújával kell kivizsgálni az orosz hadsereg tetteit appeared first on .

Havi alaphang: egymást itató USAF KC-46A Pegasus géppár suhan el egy WizzAir Airbus alatt Somogy fölött :-o 

Zord

A tárcavezető rámutatott: Európának ezen a részén a gázvezetékek szinte kizárólag orosz gázt szállítanak, és ez vonatkozik arra a földgázra is, amelyet Szlovénia Ausztrián keresztül importál. Az ország gázimportjának 91 százalékát tette ki az Ausztrián keresztül kapott gáz 2020-ban, míg a fennmaradó rész közvetlenül Oroszországból érkezett.

Szlovénia keresi a diverzifikációs lehetőségeket – mondta Vrtovec, hozzátéve: jó esély van arra, hogy az év vége előtt sikerül más gázimport-forrásokat is találni.

Jelezte: a napokban tárgyalásokat folytattak Ausztriával, Horvátországgal, Olaszországgal és Katarral is. Vrtovec hétfőn találkozik Tomislav Coric horvát gazdasági miniszterrel, hogy a horvátországi Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak kihasználásáról tárgyaljon.

A miniszter szerint a fő probléma az LNG-terminálok kapacitáshiánya Európában. “Ennek ellenére a dolgok jelenleg kellően kézben vannak tartva ahhoz, hogy még a jövő tél miatt se kelljen aggódni” – értékelte a politikus.

Szlovénia legnagyobb földgázkereskedője, a Geoplin, a Finance című szlovén üzleti lapot arról tájékoztatta: a vállalat teljesítette a Gazprom orosz energiaóriással iránti, 2018-tól kötött, hosszú távú szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét.

Ugyanakkor hozzátették: elfogadhatatlan számukra az esetleges rubelben történő fizetés, mert az a szerződést kötő egyik fél egyoldalú döntéséből fakadna. “Követjük a fejleményeket, és megfelelő kilépési tervet is készítünk” – húzták alá.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Utalt rá, hogy a gáz az első rubelesített exportcikk lesz. Közölte, hogy a vevőknek az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és hogy április 1-jétől kezdve ezekről kell majd fizetniük a szállításokért. Putyin arra figyelmeztetett, hogy a fizetés elmulasztása esetén a hatályos szerződéseket Moszkva le fogja állítani. Dmitrij Peszkov, orosz elnöki szóvivő viszont pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll le az orosz gázszállítás, ha a vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát.

The post Orosz agresszió: Ljubljana nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért appeared first on .

Az elnöki rendszerű, síita muszlim többségű Azerbajdzsán és a parlamentáris rendszerű ortodox keresztény többségű Örményország között a Szovjetunió idején is fennálló feszültségek már az 1988 és 1994 közötti első hegyi-karabahi háborúban is a felszínre törtek. A Samuel P. Huntington által definiált civilizációs törésvonalak egyik példája a nyugati és keleti értékeket hordozó két ország konfliktusa. Az érdekellentét fő tárgya a felek közé beékelődött stratégiai fontosságú terület, a Hegyi-Karabah térsége, amelyet pozíciója miatt a Kaukázus Golán-fennsíkjának is szokás nevezni. A saját államigazgatással bíró entitás felett a változó intenzitású harcok során 2020-ig Örményország szerzett befolyást. Az azeri fél 1995-ben még GDP-jének 1,9%-át költötte hadikiadásokra, ez a szám 2020-ra 5,3%-ra nőtt, így egyre nagyobb kapacitás került bevonásra a haderőfejlesztés terén. Emellett folyamatosan erősödött a Törökországgal való kooperáció, amelynek köszönhetően haditechnikai fejlesztések is folyamatosan érkezhettek az azeri hadsereghez, így például a később kulcsszerepet játszó török Bayraktar drónok is. A közel 10 millió fős lakossággal rendelkező Azerbajdzsán a 2 millió fős Örményországgal szemben mind élőerő, mind technikai eszközök tekintetében tehát mennyiségi fölényt alakított ki, így a 2020 szeptemberében kibontakozó harcok során az örmény helyzeti előny ellenére is azeri oldal győzedelmeskedett, amely számos egyéb tényezőnek is betudható volt. A rövid, de annál intenzívebb fegyveres konfliktus 44 napos háború néven az orosz mediálással 2020 november 9-én megkötött tűzszünettel ért véget. A harcok során elfoglalt területek mellett a megállapodás alapján további térségek kerültek azeri fennhatóság alá, és bár a Hegyi-Karabah térségében működő államalakulat, az Arcah Köztársaság területi szuverenitásának sérülése mellett fennmaradt, Örményországgal csupán az orosz békefenntartók által ellenőrzött lacsini korridor köti össze.

A konfliktus szereplőinek kapcsolati rendszerei már a 2020-as események alatt is összetett külpolitikai folyamatok katalizátorává tették a konfliktust, a 2022-es ukrán válság idején ez a sérülékeny struktúra pedig újabb terhelésnek van kitéve. A szembenálló felek a Szovjetunió utódállamai, az Európa Tanácsban és a Független Államok Közösségében való tagságukon túl nemzetközi integrációs szinten más-más külpolitikai irányzathoz csatlakoztak. Örményország kapcsolatai Oroszország felé intézményes szinten az Eurázsiai Gazdasági Unió és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagságában került megerősítésre, ezzel szemben Azerbajdzsán a kulturálisan hozzá közelebb álló Törökország mellett köteleződött el, valamint a Türk Tanács tagjaként Belső-Ázsia felé is rendelkezik komoly kapcsolatokkal. Oroszország közvetlenül nem avatkozott be a harcokba, és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai sem mozgósítottak katonai erőt, ugyanis a védelmi garanciák csupán a tagállami területekre érvényesek, ám a harcok Hegyi-Karabah területén folytak, melynek nemzetközi státusza vitatott, de többségében de jure azeri területnek minősítik. Törökország katonai támogatásával szemben a saját katonai szövetségi rendszerén (vagyis a NATO-n) belül két, hagyományosan törökökkel szembeni érdekkonfliktussal rendelkező állam, Görögország és Franciaország az örmény oldalon kötelezte el magát. Mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Oroszország passzív maradt a konfliktusban, ami az orosz-török kapcsolatok terén történelmi távlatokat tekintve egyfajta détente (enyhülés) kezdetének ígéretével is bírt. Hagyományosan ugyanis az orosz geopolitikai érdekek közé tartozik a melegtengeri kijáratok megszerzése, így a Boszporuszt birtokló Törökország eredendően ellenfelévé vált a mindenkori orosz külpolitikának a történelem során. Az évszázados szembenállás legfontosabb tetőpontjai közé tartozik az 1821 és 1829 között zajló görög szabadságharc, és az 1853-tól 1856-ig tartó krími háború is, valamint a modern korban történt proxy háborúk (így például a szíriai polgárháború) során is közvetve ezek az érdekellentétek kerültek kifejeződésre. Az eszkaláció esélyét csökkentő orosz katonai távolmaradás, a tárgyalások és békefenntartás során vállalt aktív szerep mind egy hallgatólagos török-orosz kooperáció modus vivendi állapotát sejtetette.

Az Ukrajna ellen indított támadás azonban kihívás elé állította mind az orosz-török közeledést, mind a törékeny hegyi-karabahi status quot. Törökország az 1936-os montreux-i egyezményben lefektetett, Boszporusz és Dardanellák tengerszorosok feletti kizárólagos ellenőrzési jogával élve lezárta azokat hadihajók elől, de az agresszió diplomáciai elítélésén túl nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. A NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező állam leginkább közvetítői szerepre törekszik, így többek között az ukrán-orosz tárgyalások számára biztosít helyszínt, ezáltal az oroszokkal fenntartott bilaterális kapcsolatát továbbra is igyekszik megőrizni, amely mindkét konfliktus térségének stabilitása szempontjából döntő tényező.

Eközben azonban a sajtófigyelemből kikerült hegyi-karabahi helyzet stabilitása egyre inkább veszélybe kerül, a nemzetközi tendenciák megfelelő lehetőséget biztosíthatnak a felek számára újabb területek szerzésére. Oroszország és a vele szembenálló nagyhatalmi szereplők az ukrán konfliktussal kapcsolatos eseményekre és azok hatásainak kezelésére fordítják erőforrásaikat, így a kaukázusi helyzet felügyeletére kevesebb kapacitás marad. A legfrissebb orosz közlemény szerint Farukh közelében azeri katonák hatoltak be egy orosz békefenntartók által őrzött zónába, ezáltal megsértve az megállapodások rendelkezéseit. A bakui vezetés azonban tagadva a tűzszüneti egyezmény megsértését, Örményországot vádolta meg azzal, hogy még mindig nem vonta vissza csapatait olyan területekről, amelyek az egyezség értelmében azeri fennhatóságúak. Az Arcah Köztársaság pedig hadiállapotot vezetett be ideiglenesen az események hatására, amely egy újabb lépés lehet a konfliktus eszkalálódása felé. Bár 2021 decemberében külpolitikai nyitás volt megfigyelhető örmény részről is Törökország felé (többek között az embargók és a repüléskorlátozás feloldásával), könnyen veszélybe kerülhetnek az eddigi kapcsolatépítési eredmények. Amennyiben továbbra sem enyhül az azeri és örmény fél politikai retorikája, a nyilatkozatok hatására akár belpolitikai nyomás is kialakulhat egy újabb összecsapás felé. Egy esetleges fegyveres konfliktus az ukrajnai harcokkal párhuzamosan szintén magában hordozná annak a veszélyét is, hogy nagyhatalmi, vagy katonai szövetségi rendszerek vonódjanak be az összecsapásokba. Az így kialakuló ikerválság (melyre történelmi példa az 1956 őszén kirobbanó magyar forradalom és szabadságharc, valamint a szuezi-válság) a nemzetközi közösségre tett hatásán túl leginkább Oroszország számára jelentene fenyegetést a határain egyszerre zajló harcok formájában mind biztonságpolitikai, mind belpolitikai szempontból. A törékeny béke garanciája a békefenntartó csapatok, a nemzetközi szervezetek (mint például az EBESZ és minszki csoportja), valamint a nagyhatalmak kezében van, azonban előbbiek korlátozottsága, valamint az utóbbiak relatív passzivitása miatt ez csupán kétes garanciát nyújt egy újabb háború elkerülésére. Továbbra is nyitott lehetőség marad egy, a térség államaival létrehozandó közös nemzetközi platform kialakítása, amely biztosítaná a nyílt kommunikáció lehetőségét a konfliktusban érintett felek között. Ennek létrehozása és működtetése jelentős presztízst biztosíthatna az adott nagyhatalomnak, így könnyen elképzelhető, hogy ebben a tekintetben is orosz-török versengés alakul ki.

Fontos lenne tehát az ukrajnai helyzet békés rendezésén túl a hegyi-karabahi érdekkonfliktusok ellenőrzés alatt tartását is kiemelt nemzetközi ügyként kezelni, ugyanis a jelenlegi tendenciák alapján könnyen elképzelhető, hogy a két konfliktus egymás katalizátorává is válhat, párhuzamos eszkalációjuk az eurázsiai térség biztonságpolitikai helyzetében a 21. század legnagyobb kihívását hozná el.

Írta: Kertész Bence

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A hegyi-karabahi konfliktus kiújulásának kockázata és hatása a jelenlegi nemzetközi kapcsolatrendszerre bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az intézmény közleménye szerint a különleges tárlaton valódi hadihajók papírmaséból készült pontos másolatait lehet megtekinteni.

Nemes András Bence Egy hajóban evezünk című kiállításán 17 darab, 1:100-as méretarányban elkészült makett között csatahajókat, rombolókat, aknaszedő hajót, repülőgéphordozó hajót, valamint a Titanic utasszállító több mint 2,5 méteres részletgazdag makettjét is megtekinthetik az érdeklődők.

A kiállított gyűjtemény nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének hajóiból áll, de külön erre a tárlatra elkészültek a Lajta és Maros monitorok makettjei, így az Osztrák-Magyar Monarchia Haditengerészete is képviselteti magát – fejtették ki.

A 21 éves Nemes András Bence hobbija a makettezés, azon belül is a hadihajók építése – írták. A szombaton 11 órakor megnyíló tárlatot egy hónapig, május elsejéig lehet majd látogatni – olvasható a múzeum közleményében.

Április 2. az autizmus világnapja. Az ENSZ kezdeményezésére 2008 óta tartandó világnap célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az autista emberek problémáira, folyamatosan növekvő számára. E napon 2008 óta kék színűre világítanak ki egy-egy ismert épületet az akcióban részt vevő országokban. Magyarországon megközelítőleg 160 ezer ember él autizmus spektrumzavarral.

The post Egy autista fiatal papírhadihajó-kiállítása nyílik a hadtörténeti múzeumban appeared first on .

A közleményben felidézték, hogy 2020. július 30-án egy enyingi és egy érdi család tagjai között fajult erőszakossá vita, amelynek kiváltója egy enyingi nő és érdi élettársa kapcsolatának megszűnése volt. Az érdi benzinkútnál találkoztak, ahová mindkét fél ütlegekkel, botokkal, ásókkal, vascsövekkel, késekkel megpakolt csomagtartójú autókkal érkezett.

“A balhé kitörése kódolva volt, elég volt egy eldobott tárgy az egyik kocsi felé, majd az egyik jármű vezetője szándékosan elütött valakit” – fogalmazott a PMRFK. Hozzátették: a motorháztetőre repülő férfi látványára mindkét csapat megindult egymás felé. Kirángatták a sofőrt, miközben a többiek válogatás nélkül estek egymásnak és egymás autóinak.

A verekedés négy percig tartott, majd a résztvevők nagy része elmenekült a helyszínről. Az összecsapásban egy ember meghalt, többen különböző fokú sérülésekkel kórházba kerültek.

A sorra érkező segélyhívásokra reagálva egymás után érkeztek rendőri egységek az Iparos úti töltőállomáshoz. A köznyugalmat helyreállították, a technikusok centiről centire átvizsgálták a területet, nyomokat rögzítettek, eszközöket foglaltak le, a nyomozók a helyi rendőrök segítségével igyekeztek minél több résztvevőt azonosítani, felkutatni és elfogni.

Másnap reggelre 13 elkövetőt azonosítottak, közülük tizenkettőt felfegyverkezve elkövetett garázdasággal, egy 35 éves férfit pedig emberölés bűntettével gyanúsítottak meg. A nyomozás előrehaladtával újabb és újabb gyanúsítottal bővítették a kört, a számuk végül 30 lett.

Élet elleni bűncselekmény elkövetésével hat férfit gyanúsítanak. L. Rómeó – a gyanú szerint – több embert is megtámadott. A nyomozás szerint szúrásaival egy ötvenéves férfi halálát, két férfinek életveszélyes, egynek maradandó, illetve egy ötödik férfinek könnyű sérüléseket okozott. Őt minősítő körülményekkel súlyosított, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítják.

Öt, az R. családhoz tartozó férfit emberölés bűntettének kísérletével, illetve több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsítanak.

Tizenkilenc férfi, valamint két fiatalkorú fiú ellen csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, további két férfi, valamint egy nő ellen kiskorú veszélyeztetése bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyt nyomozás. Tíz elkövető gyanúsítása közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény bűntettével is kiegészült.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya a nyomozást 30 gyanúsított vonatkozásában befejezte, az iratokat átadta az ügyészségnek – írták a rendőrségi közleményben.

The post Érdi tömegverekedés: lezárták a nyomozást, 30 ember ellen javasolnak vádemelést appeared first on .

A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján – reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint ukrán helikopterek csapást mértek volna a határ közelében fekvő oroszországi Belgorod olajtározójára – kijelentette: “Ukrajna nem felelős az Oroszországi Föderáció területén bekövetkezett összes katasztrófáért vagy eseményért, beleértve az említett olajraktárban keletkezett tüzet”.

“Szeretném megjegyezni, hogy az ukrán állam most védelmi műveletet hajt végre a fegyveres orosz agresszió visszaszorítására Ukrajna területén. Nem először kapunk ilyen vádakat. Ezért ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogom” – szögezte le a szóvivő.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy ukrán tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajnának semmi köze a belgorodi olajtározóban történt robbanásokhoz. Szerinte ez olyan helybeliek műve volt, akik “kezdenek valamit megérteni” a jelenleg zajló háborúról. Úgy vélekedett, hogy Oroszországban sem mindenki támogatja az Ukrajna elleni háborút. “Meg kell érteniük, hogy ilyesmi bárhol Oroszországban megtörténhet. Nem mi mentünk hozzájuk háborúval. Peszkov (a Kreml szóvivője) azt mondja, hogy ez nem járul hozzá a tárgyalásokhoz. Az talán elősegíti a tárgyalásokat, hogy Ukrajnában gyerekeket és a nőket ölnek? És azt hazudják az egész világnak, hogy nem csinálnak itt semmi különöset, csak elpusztítanak néhány nácit?!” – fogalmazott Danyilov, megjegyezve, hogy nem tudja, így miről is állapodhatnak meg Oroszországgal.

A védelmi minisztérium hivatalos hírportálján közzétette, hogy az ukrán erők visszavették Borogyanka települést Kijev megyében. Ihor Szapozsko a szintén Kijev környékén lévő Brovari polgármestere ezt megelőzően azt hozta nyilvánosságra, hogy az orosz csapatok kivonultak Brovari járás területéről. A régióban Bucsa város polgármestere is települése visszafoglalásáról adott hírt pénteki videóüzenetében.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője péntek este a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy három rakétacsapást hajtottak végre az orosz erők egy Odessza közelében fekvő település ellen. Azt írta, hogy vannak sérültek is, de egyelőre több részletet nem hozott nyilvánosságra.

Az ukrán parlament pénteken 21 előterjesztést szavazott meg. Ezek között első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az oroszbarát politikai pártok betiltásának eljárását határozza meg. Az előterjesztés szerint ha a bíróság betilt egy olyan politikai pártot, amely a parlamentben frakciót alakított, annak képviselőcsoportját a bírósági határozat jogerőre emelkedése után a törvényhozás elnöke feloszlatottnak nyilvánítja – írta az UNN ukrán hírportál. Az UNN emlékeztetett arra, hogy a védelmi tanács 11 párt működését – köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform – az Életért elnevezésű pártét – a hadiállapot idejére felfüggesztette.

The post Orosz agresszió: Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre appeared first on .

Az amerikai hetilap tudósítása szerint Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, csütörtökön személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Újdelhiben, akivel gazdasági együttműködési és stratégiai partnerségi kérdésekről tárgyaltak Arindam Bagcsi indiai külügyminisztériumi szóvivő Twitter-üzenete szerint.

Az indiai diplomácia vezetője még aznap találkozott Liz Truss brit külügyminiszterrel is.

“Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer” – fejtette ki kérdésre válaszolva Singh a találkozót követő sajtótájékoztatón.

“És igen, következményekkel néznek szembe mindazok az országok, amelyek tevőlegesen megpróbálják megkerülni vagy kijátszani ezeket a büntetőintézkedéseket” – tette hozzá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, kiemelve, hogy India és Oroszország saját fizetési rendszerüket használva igyekeznek megkerülni a nemzetközi szankciókat.

Singh kijelentésére közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újdelhi látogatása előtt került sor, aki csütörtök este érkezett az indiai fővárosba, kétnapos hivatalos kínai látogatását követően.

A Newsweek szerint India, amely Oroszország egyik fontos partnere volt a hidegháború idején, intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat. Az indiai finomítók az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta úgynevezett spot tendereken vásárolnak orosz kőolajat, vagyis olcsóbban jutnak hozzá az energiahordozóhoz, miután más nemzetközi vásárlók, partnerek visszaléptek.

Az amerikai hetilap írása idézi a Reuters brit hírügynökséget, amely szerint India február 24-e óta már legalább 13 millió hordó orosz kőolajat vásárolt, míg 2021-ben, egész évben összesen alig 16 millió hordónyit vett Oroszországtól. A hindusztáni félszigeten fekvő ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre: az indiai gazdaságban felhasznált olaj nyolcvan százalékát külföldről hozzák be.

A Reuters február 25-én arról tudósított, hogy Újdelhi indiai rúpia alapú kereskedelmi számlákat kívánt nyitni Oroszországban, hogy folytathassa kőolajkereskedelmét Moszkvával, és megkerülhesse a nyugati szankciókat. A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Oroszország hatalmas kedvezményeket ajánlott Indiának, ha közvetlenül vásárol kőolajat a háború előtti árakon. Moszkva 35 dolláros hordónkénti áron kínálja a kőolajat Újdelhinek.

Az EU díjmentessé tenné tízezer hrivnya átváltását
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok az ukrajnai háború elől menekültek esetében egyénenként tízezer hrivnya (mintegy 113 ezer forint) összeghatárig díjmentesen biztosítsák az átváltást az Ukrán Nemzeti Bank által közzétett hivatalos átváltási árfolyamon – közölte a brüsszeli testület. Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslata arra vonatkozik, hogyan járjanak el az ukrajnai háború elől menekülőket fogadó tagállamok az érkezettek birtokában lévő hrivnya átváltását illetően a helyi pénznemre – közölték. “A menekültek számára kiemelten fontos, hogy késedelem nélkül át tudják váltani az Ukrajnából magukkal hozott bankjegyeket a fogadó ország pénznemére” – fogalmaztak. Az uniós bizottság javaslata azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok ne egymástól eltérően, hanem összehangoltan rendezzék a kérdést – tették hozzá.

The post Orosz agresszió: Washington szerint “következményei” lesznek, ha India kijátssza az Oroszország elleni szankciókat appeared first on .

Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő, akkor 1800, ma hozzávetőleg háromezer lakosú szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése.

Port Stanleyt, a fővárost alig nyolcvanfős brit tengerészgyalogos egység védte; a szigetek brit kormányzója a vérontás elkerülése végett már reggel negyed 10-kor fegyverletételt rendelt el. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte Nagy-Britanniától a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban – és mint később kiderült, olajban is – igen gazdag területet.

Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott, de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár hatvanmilliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri – már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

A Leopoldo Galtieri tábornok vezette argentin rezsim az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben Argentína egyik legrégebbi területi követelésének is érvényt próbált szerezni a szigetek lerohanásával. Galtieri azonban súlyosan elszámította magát. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív brit kormányfő a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, több mint száz hajó – köztük két repülőgép-hordozó – alkotta brit haditengerészeti alakulatot a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből.

Az expedíciós flottával a brit fegyveres erők 25 984 tagja – köztük András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, a brit királyi légierő (RAF) helikopter-pilótája – és több mint háromezer fős civil segítő személyzet indult a háromhetes útra.

Ezalatt Alexander Haig akkori amerikai külügyminiszter ingadiplomáciával próbált meg kompromisszumot elérni Buenos Aires és London között. Mivel azonban az argentin vezetés garanciákat követelt arra, hogy bármiféle rendezési formulának tartalmaznia kell a szigetcsoport feletti argentin szuverenitást, amiről London hallani sem akart, Haig próbálkozásai rövid idő alatt kudarcba fulladtak.

A szigetekért a két ország 74 napos háborút vívott, amelyben 255 brit és becslések szerint 649 argentin katona, valamint három civil szigetlakó halt meg. Az argentin hadsereg végül 1982. június 14-én kapitulált. A dátumot a Falkland-szigeteken azóta is a felszabadulás napjaként ünneplik. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott.

A brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az ezeket kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek hitt választásokat, és Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.

Azóta is rendre felmerül azonban, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt szinte teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlította.

Lord Carrington, aki a Falkland-szigetek argentínai megszállásának idején a brit külügyminiszter volt és – a válságért magára vállalva a felelősséget – három nappal az invázió után lemondott, a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva negyedszázaddal később más hasonlattal élt, kijelentve: az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett. A politikus – aki később a NATO főtitkára is volt – az interjúban felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra.

A 2018-ban, századik születésnapja előtt néhány héttel elhunyt Lord Carrington ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig szerinte Tony Blair akkori munkáspárti brit kormányfő “éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal”.

The post Negyven éve szállta meg a Falkland-szigeteket az argentin hadsereg appeared first on .

Az audiovizuális bizonyítékok bemutatását a túlélők és az áldozatok hozzátartozói kezdeményezték, akik egyben felperesei is a pernek.

“Egy esküdtszéki perben először is a bűntény színhelyét kell megmutatni. Nem létezik olyan esküdtszéki per, ahol nem mutatják meg, még akkor sem, ha nagyon fájdalmas, szörnyű és morbid” – indokolta a kérést az esküdtek előtt a túlélőket képviselő egyik legnagyobb egyesület, a Life for Paris ügyvédje.

Korábban a terrorelhárítási ügyészség úgy ítélte meg, hogy a Bataclanban mobiltelefonnal készült hangfelvétel végighallgatása túlságosan megviselné a hallgatóságot, ezért a bizonyítási eljárásban a nyomozók csak azt a fél percet játszották le belőle, amelyen az első sorozatlövések hallhatók.

Az esküdtszék végül három rövid részletet játszott le abból a két és félórás felvételből, amelyet az egyik néző mobiltelefonjának diktafonja rögzített a terrortámadás alatt. Az elsőn az Eagles of Death Metal amerikai rockegyüttes egyik száma hallható, amelyet hirtelen sorozatlövések szakítanak félbe. Amikor a lövések egy perc múlva abbamaradnak, jól hallhatók az ijedt emberek kiáltásai és a sérültek nyögései, majd újrakezdődnek a sorozatlövések, a korábbiaknál is gyorsabb ritmusban.

A második felvételen a rendőrség és a túszok közötti párbeszédből hallható egy részlet, amelyben az egyik túsz azt kiáltja: “Robbanószerkezet van náluk, ne jöjjenek közelebb, mert mindent felrobbantanak!”. A harmadik felvételen pedig a túszok kiszabadításának rendőri akciója közbeni zajok hallhatók: lövések után detonációk, kiabálások, majd a kommandósok utasításai. “Gyerünk, gyerünk, gyorsabban, gyorsabban, mindenki emelje fel a kezét, gyerünk, gyerünk!” – kiabálják a kommandósok, miközben kiterelik a teremből a túszokat.

Ezt követően mintegy harminc fotót vetítettek le a tárgyalóteremben a Bataclan rendőrségi helyszíneléséről. A kivetítőn először az épület előtt készült fotók voltak láthatók: a bejárat előtti járdán üvegtörmelékek, elhagyott női táska, kabát. Ezt követően a koncertterem különböző pontjain, a nézőtéren, a színpadon, a bárpult előtt, a lépcsőkön készült felvételeket mutatták be, amelyeken az agyonlőtt nézők holttestei láthatók. Az egyik öngyilkos merénylő több részre szakadt holtteste is kivehető a lépcsőfordulóban készült egyik felvételen. A terrorista akkor robbantotta fel a testére erősített robbanószerkezetet, amikor a kommandósok megkezdték a túszok kiszabadítását.

A tárgyalóteremben a vádlottak, valamint a védőik és a felperesek több száz ügyvédjén kívül mintegy 250 túlélő és érintett családtag is megjelent. Sokan közülük ősz óta nem voltak a peren, amikor is öt héten át a túlélők tettek tanúvallomást.

A hat és fél évvel ezelőtti terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadion közelében három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. Hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket. Az ügyben június végén hirdetnek ítéletet.

The post Merényletek Párizsban: bemutatták a Bataclan elleni támadás kép- és hangfelvételeit a perben appeared first on .

A vezérkar legfrissebb helyzetjelentése szerint az Ukrajnát támadó orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják erőiket. Az északi országrészben a vezérkar részleges csapatkivonásokat észlelt, ezzel egy időben viszont keleten az oroszok szerinte újabb csapatok érkezését készítik elő. Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják.

Csernyihiv megyében az orosz csapatok egy részének elvonulása után az ukrán erők több településen visszavették az ellenőrzést.

Donyeck megyében az orosz erők több irányban tűztámadásokat és rohamműveleteket hajtanak végre, valamint légi csapásokat mérnek lakott területekre. Elsősorban Popaszna és Rubizsne településeket igyekeznek elfoglalni, valamint az Azov-tenger partján fekvő Mariupolt teljesen ellenőrzésük alá vonni – írta az ukrán vezérkar.

A katonai vezetés beszámolója szerint a déli országrészben, Mikolajiv megyében Olekszandrivka település irányában hajtottak végre az orosz erők támadóműveletet, vélhetően taktikai helyzetük javítása érdekében. Közben Oleh Berehovij, helyi önkormányzati képviselő arról adott hírt a Facebookon, hogy Kijev megyében az ukrán erők visszavették Ivankiv települést.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 700 orosz katona elesett, s mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők – a vezérkari jelentés szerint – megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 625 harckocsit, 1751 páncélozott harcjárművet, 316 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Az orosz csapatok által elfoglalt, Zaporizzsja megyében lévő Melitopol városában pénteken evakuációs konvoj indult el a megyeszékhely, Zaporizzsja felé – közölte Ivan Fedorov melitopoli polgármester a Facebookon. Szavai szerint déltájban indult útnak a hat autóbuszból, három teherautóból és több, mint háromszáz személygépkocsiból álló konvoj. Elmondta, hogy napokon át blokkolták az orosz erők a civilek kimenekítésére létesített “zöld folyosót”, és nem engedték ki az autóbuszokat a városból.

A Luhanszk megyei rendőrség arról adott hírt, hogy az orosz csapatok aláaknázzák Liszicsanszk város központját. Az egyik főúton találtak aknákra hasonlító tárgyakat, szerintük orosz szabotőrök helyezhették el. Kérték a lakosokat, hogy ha gyanús tárgyat látnak, semmiképpen se közelítsék meg.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken lehallgatott beszélgetések alapján azt állította: egy orosz parancsnok arra utasította a legénységét, hogy saját aknavetőiket semmisítették meg, majd fotókat és videofelvételeket készítettek róluk, és feletteseiknek úgy állították be, mintha ukrán eszközök lettek volna.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter lengyelországi látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravda szerint kijelentette, hogy Kijev még nem kapott “teljesértékű, hivatalos” választ az orosz féltől a héten kedden Isztambulban megtartott egyeztetésen tett javaslataira. Hozzátette, hogy egyelőre csak bizonyos orosz tisztségviselők nyilvános nyilatkozatait látják. Szavai szerint a hivatalos válaszból derül majd ki, hogy Oroszország továbbra is az “ultimátumok nyelvén” kommunikál-e Ukrajnával.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja azt közölte, hogy pénteken online folytatódnak az egyeztetések Kijev és Moszkva képviselői között.

Közben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentette, hogy testvére, Volodimir Klicsko profi ökölvívó delegációval Németországba utazott, hogy Ukrajna politikai és gazdasági támogatásáról tárgyaljon. Volodimir Klicsko a háború legelején belépett a kijevi területvédelemhez katonai szolgálatra.

Enerhoatom: az orosz csapatok nagy része elhagyta Csernobilt
Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről – erősítette meg az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda információját. A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. “A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet” – írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben. A vállalat közölte, hogy “megerősítést nyert” az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és “a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről”. A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű “védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot”, amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt “a biztonságukra vigyáztak”.

The post Orosz agresszió: csaknem harminc települést vettek vissza az ukrán erők appeared first on .

A közleményben emlékeztettek: három férfi – az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja -, valamint a hatodrendű terhelt 2020 májusában a Deák téren tartózkodott, ahol utóbbi elvett egy hangszórót a gördeszkapálya közelében lévő társaság egyik tagjától. Amikor a társaság vissza akarta szerezni azt, a három férfi rájuk támadt, egyiküket késsel meg is sebesítették, majd egy elhaladó rendőrautó miatt a vádlottak elfutottak a helyszínről.

Később a három férfi és egy másik – ittas állapotban lévő – társaság is felfigyelt két dulakodó emberre, akik közül az egyik az ötödrendű vádlott volt. A másik csoport tagjai – köztük a fiatalkorú negyedrendű vádlott – bekapcsolódtak a dulakodásba, majd miután az ötödrendű vádlott és ismerőse távozott a helyszínről, a társaság az első-, a másod- és a harmadrendű terhelttel csapott össze. A dulakodásban két férfi – a negyedrendű vádlott testvére és egy ismerőse – meghalt.

A Fővárosi Törvényszék előtt a csütörtöki előkészítő ülésen a negyed-, az ötöd- és a hatodrendű vádlott az ellenük folytatott eljárásban beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság mindegyikük nyilatkozatát elfogadta, és a hatályos eljárásjogi szabályok szerint nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését, így bizonyítási eljárást sem folytatott le – írták.

Tudatták: a bíróság a negyed- és az ötödrendű vádlottat társtettesként, csoportosan elkövetett garázdaság miatt 300 ezer, illetve 400 ezer forint pénzbüntetésre, a hatodrendűt pedig társtettesként, csoportosan elkövetett rablás miatt egy év nyolc hónap – három évre felfüggesztett -, fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésre ítélte.

Az ítélet az előbbiek esetében jogerős, míg a hatodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott eljárása tárgyaláson folytatódik, amelynek időpontjáról a bíróság később határoz.

The post Elítélték a Deák téri kettős gyilkosság rablással és garázdasággal vádolt résztvevőit appeared first on .

A közlemény szerint az ukrán erők visszavették Zatissja, Malinyivka, Veszele, Zelenij Haj és Cservone településeket. A parancsnokság fotókat is közzétett a harcokban megsemmisített orosz haditechnikai eszközökről. Arra nem tértek ki, hogy pontosan mikor történt meg a felsorolt települések visszafoglalása.

Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője közölte, hogy szerda délelőtt az orosz erők a régióban katonai objektum ellen hajtottak végre rakétatámadást. Megsemmisítettek egy hivatali épületet és egy üzemanyagraktárt. A légicsapások következtében, az előzetes információk szerint, ketten meghaltak, öten megsebesültek. A mentés és a tűzoltás még tart.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják és tüzérségi csapásokat mérnek az észak-ukrajnai Csernyihiv városára. Állasaikat erősítik és átcsoportosításokat hajtanak végre, továbbá drónokkal végeznek felderítéseket. A keleti országrészben változatlanul lövik Harkivot, a Donyeck megyében folytatják erőfeszítéseiket Mariupol, Popaszna és Rubezsne bevételére.

Eközben a fővárosban, Kijevben, a helyi katonai adminisztráció rendelete értelmében külön parancsnokságot hoztak létre intézkedési és szervezési feladatok ellátására kijárási tilalom idején, illetve az áramszolgáltatás ideiglenes leállása idején. A parancsnokság feladata a helyi politikai vezetés, a katonai és a rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása.

Kora délután kijeviek nagyerejű robbanásokról és hatalmas füstről számoltak be a közösségi portálokon a főváros egyik kerülete fölött. Egyelőre nincs hivatalos közlemény arról, hol történtek a robbanások, és arról sem, hogy az orosz erők mértek volna újabb csapást Kijevre. A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy húszra nőtt a dél-ukrajnai mikolajivi megyei kormányzói hivatal elleni támadás halálos áldozatainak száma. A kilencszintes épületbe kedden csapódott lövedék, amely szinte teljesen lerombolta a hivatalt.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 135 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 614 harckocsit, 1735 páncélozott harcjárművet, 311 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

Denisz Smihal miniszterelnök a youtube videomegosztón közzétett üzenetében kijelentette, hogy az ukrán erők már több mint négyezer orosz haditechnikai eszközt semmisítettek meg, szavai szerint ez több, mint amennyi a világ és Európa legtöbb hadseregének van. Közölte, hogy az ország húsz régiójában már megkezdődött a vetés, megjegyezve, hogy tavaly ilyenkor ez még csak 15 megyében kezdődött el.

Recep Tayyip Erdogan török elnök közben kijelentette: országa kész arra, hogy egyike legyen azon államoknak, amelyek garantálják Ukrajna biztonságát, de ennek részleteit még tisztázni kell – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál az NTV török tévécsatornára hivatkozva. Ukrán politikai vezetők több ízben kifejtették: Kijev csakis azzal a feltétellel hajlandó lemondani a NATO-csatlakozási törekvésről és választani a semlegességet – amelyet Moszkva követel -, ha hatékony garanciákat kap nyugati államoktól arra vonatkozóan, hogy bármilyen, Ukrajna elleni támadás esetén biztosítanak neki minden szükségest a védekezéshez, beleértve fegyvereket és a légtér lezárását is.

A brit légierő négy vadászgépe érkezett járőrszolgálatra Romániába
A brit légierő négy vadászgépe érkezett csütörtökön járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – tudatta a román védelmi minisztérium. A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei és az ezeket kiszolgáló 150 katona NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő négy hónapban. A RAF vadászgépei korábban – az ukrajnai háború előtt – beütemezett küldetésre érkeztek Romániába és – a 2017-es, 2018-as, és tavalyi alkalom után – immár negyedszer vesznek részt a román légierő gépeivel közös műveletekben Romániában. A közös légtérvédelmi járőrszolgálat a reagáló- és elrettentőképesség növelését, a román és a szövetséges légierők együttműködésének erősítését szolgálja – olvasható a bukaresti védelmi tárca közleményében. A korábbi alkalmakhoz képest most sokkal több (amerikai, francia, belga, portugál, olasz és német) katona állomásozik a NATO legnagyobb romániai támaszpontján, az ukrajnai háború kezdete óta pedig eddig is 17 román és nyolc amerikai F-16-os harci repülő, valamint nyolc olasz és három német Eurofighter Typhoon vadászgép teljesített járőrszolgálatot a román légtérben.

The post Orosz agresszió: Ukrán hadsereg: öt települést foglaltak vissza Zaporizzsja környékén appeared first on .

A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának. Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a Bundeswehr vagy az egykori NDK hadseregének készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall. A táblázatban nagyjából kétszáz termék szerepel, az összérték mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint).

A Süddeutsche Zeitung és a Der Spiegel egyaránt kiemelte: a lista azt mutatja, hogy a kormánynak már szinte egyáltalán nincsenek fenntartásai az ukrajnai fegyverszállításokkal szemben. Így az elsősorban védekezésre szolgáló eszközök – golyóálló mellények, sisakok, éjjellátó készülékek – és kézifegyverek mellett nehézfegyverek is szerepelnek rajta, a többi között darabonként egymillió euróba kerülő ágyúk, aknavetők és drónok.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot állítanak fel Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

A Süddeutsche Zeitungban ismertetett ukrán adatok szerint Németország eddig a Bundeswehr készletéből ötszáz páncéltörő fegyverrel és 1000 hozzájuk való lőszerrel, valamint ötszáz Stinger légvédelmi rakétával, az egykori NDK hadseregének készletéből pedig ezer darab Sztrela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétával támogatta az ukrán fegyveres erőket.

Oroszország kitiltotta az EU felső vezetését és fenyegetőzik
Kibővítette az európai uniós tagállamok és az európai intézmények beutazási tilalom alá eső tisztségviselőinek listáját Oroszország, a korlátozásokat kiterjesztette az unió felső vezetésére is, válaszul a Moszkva elleni szankciókra – közölte az orosz külügyminisztérium. Az orosz feketelistára felkerültek egyes uniós tagállamok kormánytagjai és parlamenti képviselői, valamint olyan közéleti személyiségek és médiamunkások, akik személyesen felelősek “a törvényellenes oroszellenes szankciók előmozdításáért, a ruszofób érzelmek szításáért, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak megsértéséért”. A minisztérium kilátásba helyezte, hogy az EU és tagállamai részéről bármilyen ellenséges fellépés elkerülhetetlenül kemény válaszlépéseket von majd maga után.

The post Orosz agresszió: több százmillió eurós fegyverszállításokra készül a német kormány appeared first on .

Az izraeli hadsereg különleges egységei nagyszabású letartóztatási műveletet indítottak, miután a város környékéről származott az a palesztin merénylő, aki kedd este a Tel-Aviv melletti Bné Brakban agyonlőtt öt embert. A palesztinok megpróbálták megakadályozni a terrorszervezeti tagsággal gyanúsítottak letartóztatását, és elbarikádozták magukat egy épületegyüttesben. A harcok reggel is folytatódtak. Az izraeli erők egy háztömböt ostromoltak meg. A palesztinok jelentései szerint a dzsenini menekülttáborban lelőttek egyike 17 éves volt.

A tűzharcban palesztin források szerint a halottak mellett négyen megsebesültek, és izraeli oldalon is helikopterrel szállítottak a haifai kórházba egy könnyebb sérültet. A kiterjedt letartóztatási akcióban több száz izraeli katona vesz részt. Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia északi részén, Szamáriában letartóztatják a terrortámadások tervezésével gyanúsítottakat, és azokat, akik a gyanú szerint segítettek a keddi terrortámadás végrehajtásában.

Miután nyolc napon belül három terrorakciót követtek el izraeli civilek ellen, a biztonságpolitikai kabinet szerda esti ülésén úgy döntött, hogy visszavonja a merénylők hozzátartozóinak munkavállalási engedélyét, és tervet dolgoz ki a Ciszjordániát az 1967-es határokon belüli Izraeltől elválasztó fal felújítására, mely az utóbbi években számos helyen megrongálódott, és ellenőrzés nélkül átjárhatóvá vált.

Megtárgyalták a közelgő ramadán böjti hónap alkalmából a palesztinok számára tervezett kedvezmények ügyét, köztük belépési engedélyek kiadását a Gázai övezetből a jeruzsálemi al-Aksza mecset meglátogatásához. A miniszterek a védelmi hatóságok javaslata alapján elhalasztották a döntést, jövő pénteken a helyzet alakulásának függvényében ismét megvizsgálják a kérdést.

Elhatározták, hogy növelik a biztonsági erők jelenlétét, és kiterjesztik a terrorellenes tevékenységet az Iszlám Állammal és más szervezetekkel kapcsolatban állók körében, s folytatják az illegális fegyverek begyűjtését az arab kisebbségnél, valamint fokozzák az elrettentő műveleteket a támadásokat elkövetők közvetlen köreiben a munkavállalási engedélyek visszavonásával, s a terroristák házainak gyors lebontásával. Fokozottan figyelni fogják az uszítást a közösségi oldalakon, és a rendőrség kérésére munkába állítanak több száz újabb rendőrt, hogy fel tudjanak készülni a helyzet esetleges további romlására.

The post Izraeli katonák palesztin fegyveresekkel végeztek Ciszjordániában appeared first on .