Biztonságpolitika

Egy tökéletes ovis hátizsák megkönnyíti mind a gyerkőc, mind a szülő életét, hiszen a reggeli kapkodásban hajlamosak vagyunk megfeledkezni néhány dologról, ezzel viszont biztosíthatjuk a csemeténknek, hogy ő maga pakolhassa be a számára fontos holmikat egy saját kistáskába. 

Amikor óvodába kerül a gyerkőc, sok minden megváltozik. Egyre inkább önállósodik, és jó, ha mi is ösztönözzük arra, hogy az apróbb, személyesebb holmijaiért ő maga feleljen. 

Ehhez az első lépés, ha veszünk neki egy ovis hátizsákot, amibe belepakolhatja mindazokat az apróságokat, kincseket, amelyek fontosak lehetnek számára a külön töltött időben. A táska pedig nemcsak oviba menet, hanem kirándulások, utazások alkalmával is jó szolgálatot tehet.

Milyen a jó ovis hátizsák?

Először is külsőre olyan, amilyet a gyerek szeretne, vagyis az a rajzfilmfigura, mesehős díszítse, amiért rajong. Ez örömet okozhat neki, éreztetheti vele, hogy ez az ő tulajdona, amiért felelősséget kell vállalnia, amire vigyáznia kell. Illetve a napja is vidámabban indul majd a kedvenc hátizsákkal. A Mesés cuccok webáruház Pusheen cicás hátizsákjai és kiegészítői nemcsak praktikusak, de minden gyermeket levesznek a lábáról a kinézetükkel. 

Szülői szemmel nézve a leglényegesebb szempont mégis az, hogy olyan hátizsákot válasszunk, amelynek a mérete, súlya, kialakítása megfelel a korosztály számára. Az iskolatáskák, bármilyen szépek, még nem ovisoknak valók, várjuk meg velük az iskolás kort. 

Keressünk kifejezetten ovis hátizsákot, amely méretében kisebb és könnyebb, mint egy iskolatáska, és a hátszíjai könnyen állíthatóak a gyerek méreteihez. Ne terheljük túl a gerincét súlyos táskával, hiszen amúgy sem könyveket fog benne cipelni, hanem például egy kedvenc plüsst vagy játékot, kiránduláshoz egy almát, kekszet, kulacs vizet.

Extrák, hogy a gyerek elégedett legyen

Hagyjuk, hogy ő válassza ki a színt, mintát a felkínált ovis hátizsák választékból. Nem az a lényeg, hogy nekünk tetsszen, hanem hogy ő büszkén viselhesse, legyen kedve rendezgetni benne a holmijait. Jó, ha több zsebbel rendelkező hátizsákot választunk számára, így mindennek meglesz a helye, könnyebben találja majd meg, amit éppen keres.

Hasznos, ha a táska fényvisszaverő csíkkal vagy mintával ellátott, így biztosak lehetünk benne, hogy rossz látási viszonyok között is észrevehető lesz. Meséljünk neki arról, hogy a biztonságunk érdekében nem elég látni, de látszani is kell, tanítsuk meg a helyes közlekedésre gyalogosként, kerékpárosként egyaránt. 

Játékosan tegyük a mindennapok részévé, természetessé számára a közlekedést, ne csak autóval vigyük, mutassuk meg neki a különféle közlekedési eszközöket. A kicsik ezt roppantul élvezik. Egy buszozás során is jó szolgálatot tehet a saját maga által telipakolt hátizsák.

Érdemes jól látható címkén, bőröndjelölőn feltüntetni az elérhetőségeinket arra az esetre, ha a gyermek valahol elhagyná a hátizsákját. Tudatosítsuk benne, hogy mostantól ő felel azért, hogy a táskája és a benne lévő cókmókjai meglegyenek, ne felejtse ott a játszótéren, oviban, közlekedési eszközökön.

The post A tökéletes ovis hátizsák nyomában appeared first on .

Több rendőrségi feljelentéssel zárult a 14-es villamosvonal ellenőrzése – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményében felidézte: a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kötött stratégiai partnerség keretében rendszeresen ellenőrzéseket tartanak a közösségi közlekedési eszközökön az utasok biztonsága érdekében. Ezen a héten a 14-es villamost, a megállóhelyeket és a járat útvonalát ellenőrizték.

Az akció során a rendőrök egy férfit garázdaságon tetten értek és elfogtak. Tulajdon elleni szabálysértés miatt egy, közterületi alkoholfogyasztás miatt két szabálysértési feljelentést tettek.

Köztisztasági szabálysértés miatt két embert bírságoltak meg. Továbbá egy szabálytalan gyalogos és egy engedély nélküli árus is helyszíni bírságot kapott. Az intézkedésekre ezúttal nem a szerelvényen vagy a megállókban, hanem a járat útvonalán volt szükség – írták.

A BKK és a BRFK “kiemelten kezeli a fővárosi közösségi közlekedést igénybe vevők biztonságát, ennek érdekében rendszeresek a hasonló ellenőrzések” – hangsúlyozza a közlemény.

The post Több rendőrségi feljelentéssel zárult a 14-es villamosvonal ellenőrzése appeared first on .

Sikeresen tesztelték Izraelben a világon elsőként a rakéták és drónok megsemmisítésére szolgáló lézeres légvédelmi rendszert – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fegyverfejlesztési osztály és a Rafael Advanced Defense Systems nevű fegyvergyártó vállalat mérnökei a napokban sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására lézersugarakkal.

Az újonnan kifejlesztett lézeres légvédelmi rendszer alapvető részeit hamarosan átadják a légierőnek, ahol felállítanak egy “Fénypajzs” nevű egységet, még mielőtt egy-két év múlva hadrendbe állítanák az új fegyvert.

“Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország tüzelő és elfogó energiafegyverekkel harcolni” – jelentette ki csütörtökön Janiv Rotem dandártábornok, a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési osztályának vezetője.

“Az elmúlt hónapokban heti hét napon át, napi 24 órában dolgoztunk a déli kísérleti terepen, miután 2019-ben kifejlesztettük a nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőt. A csapatok éjjel-nappal dolgoztak, hogy elérjék a célt, és minden lövési kísérlet sikeres legyen húsvétig – és így is lett” – tette hozzá.

“A lézerprojekt Izrael Állam technológiai erejéről tanúskodik, amely továbbra is őrzi minőségi előnyét a fenyegetésekkel és kihívásokkal teli terepen. A rendszer körülbelül egy éven belüli üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a hadsereg jobb védelmet nyújtson az izraeli állampolgároknak” – méltatta a fejlesztési sikert Benjamin Ganz védelmi miniszter.

A ynet szerint a következő szakaszban lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a légierő repülőgépeiről indítható lézersugarat is, támadóeszközként.

Izrael már március közepén bejelentette, hogy lézerágyúkkal működő rakétavédelmi rendszer telepítését tervezi első lépésben a gázai határra, ahol a rendszer szinte elhanyagolható üzemeltetési költségekkel fogja el majd a szomszédos izraeli települések felé kilőtt rakétákat, drónokat és aknalövedékeket.

Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a rakéták, a drónok és az aknavető lövedékek megsemmisítésére.

A jelenleg működő Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően, a lézerrendszer képes lesz a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, még mielőtt elérnék Izraelt. A rendszer nem igényel folyamatosan drága, egyenként sokezer dollárba kerülő elfogórakéta-utánpótlást.

A Vaskupola rakétái több tízezer sékelbe (több mint egymillió forintba) kerülnek, a lézeres elfogáshoz viszont csak néhány sékel (legfeljebb ezer forint) árú elektromosság szükséges.

The post Sikeresen tesztelték a lézeres légvédelmi rendszert Izraelben appeared first on .

Több mint ezer autósnál tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását egyhetes akciójuk során a rendőrök a fővárosban – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata által meghirdetett, április 4. és április 10. között tartott ellenőrzésben ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – szabályszerű használatát ellenőrizték.

A rendőrök 1621 alkalommal – 1383 sofőrnél és 238 utasnál – tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását. A gyermekbiztonsági rendszert hét esetben nem használták – tették hozzá. Az ellenőrzött motorkerékpárosok közül mindenki használt bukósisakot – írta a BRFK. A hét nap alatt hét körözött embert is elfogtak – olvasható a rendőrségi közleményében.

The post BRFK: egy hét alatt több mint ezer autósnál tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását appeared first on .

A dél-ukrajnai Mariupolban maradt ukrán erők tovább harcolnak, és elutasítják a megadásra vonatkozó orosz felszólítást – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“A város még nem esett el” – mondta Smihal az ABC televízió Ez a hét (This Week) című műsorában. Hozzátette, hogy a város egyes részeit továbbra is ukrán katonák ellenőrzik. Oroszország fegyverletételi ultimátumot adott a Mariupolt védő ukrán erőknek vasárnap reggelig, ígéretet téve arra, hogy aki ennek eleget tesz, annak megkímélik az életét.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szombatra a város lakott részéből kiűztek minden ellenállót, és csak az Azovsztal acélüzemben maradt egy maréknyi fegyveres. Ők helyi idő szerint 10 óráig hagyhatták el az üzemet fegyver nélkül az ultimátum szerint.

“Mariupolban annyira súlyos a helyzet, amennyire csak lehet. Egyszerűen embertelen” – közölte egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő szerint csak “két megoldás” létezik: a nyugatiak azonnal nehézfegyvereket szállítanak, hogy megtörjék az orosz invázió előtt 441 ezer lakosú, stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros ostromát, vagy tárgyalások útján segítenek elérni a harcok leállítását.

“Nincs sem élelmiszer, sem víz, sem gyógyszer” – mondta az elnök újságíróknak, azzal vádolva az oroszokat, hogy “elutasítják” a humanitárius folyosók megnyitását. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója szerint több mint 100 polgári személy áll az éhezés határán Mariupolban, ahol nincs víz és fűtés sem.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vasárnap követelte, hogy nyissanak evakuációs folyosót a mariupoli sebesültek kimenekítésére. Egyben bejelentette, hogy felfüggesztették a kelet-ukrajnai civilek kimenekítését szolgáló humanitárius folyosók működtetését, mert nem állapodtak meg az orosz hadsereggel a tűzszünetről.

Smihal közölte, hogy részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jövő heti washingtoni ülésein, és további pénzügyi segítséget kér Ukrajna számára. Zelenszkij azt jelentette be, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a saját szemével lássa: az orosz erők “népirtást” követnek el. Ezt a szót a francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel ellentétben eddig nem volt hajlandó kiejteni.

“Beszéltem Emmanuellel” – mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak pénteken adott és vasárnap sugárzott műsorában. “Úgy gondolom, elérheti, hogy Oroszország kezdjen párbeszédet” – tette hozzá.

“Azt mondtam neki: szeretném, ha megértené, hogy nem háborúról van szó, ez egyszerűen népirtás. Meghívtam, jöjjön el, ha alkalma nyílik rá” – mondta Zelenszkij. “Eljön, látni fogja, és bizonyos vagyok benne, hogy meg is fogja érteni”. Elnökválasztási kampánya során Macron kifejtette, hogy a népirtás fennállását jogászoknak, nem pedig politikusoknak kell megállapítaniuk, és a “szóháború fokozása” nem segít Ukrajnán.

A helyi hatóságok közlése szerint öt ember meghalt és tizenhárom megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai Harkivban, miután aknák csapódtak be a belvárosba – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató. A mentőszolgálatok közlése szerint a tüzérségi támadás miatt lángok csaptak fel a városban. Az AFP francia hírügynökség tudósítói két sorozatot hallottak és öt tüzet láttak égni a Harkiv belvárosának lakónegyeiben.

A szintén kelet-ukrajnai Zolote városban legalább két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek tüzérségi támadásban – közölte Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Szerhij Hajdaj elmondta, hogy az egyik sokemeletes lakóházban két emelet összeomlott.

The post Orosz agresszió: a mariupoli hősök nem adják meg magukat appeared first on .

Oroszország hírek szerint dollár helyett rubelben fizette ki április elején két lejáró kötvénykötelezettségét, ami az eredeti kötvényszerződés fizetési feltételeinek megváltoztatását jelenti. Ez csődeseménynek minősülhet, ha a május 4-ig tartó türelmi időszak végéig a helyzet nem rendeződik – áll a Moody’s Investors Service állásfoglalásában.

A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta: a szóban forgó kötvények szerződései nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a törlesztéseket dolláron kívül bármilyen más valutában teljesíteni lehessen.

A 2018 után kibocsátott eurokötvények bizonyos feltételekkel megengedik Oroszországnak, hogy rubelben teljesítse az egyes részletek törlesztését. A 2018 előtti kötvények azonban vagy nem tartalmazzák ezt a záradékot, vagy csak más keményvalutában, a dollár mellett euróban, fontban vagy svájci frankban engedik a fizetéseket, és az érintett, 2022-es, illetve 2042-es lejáratú két kötvény ebbe a kategóriába tartozik – áll a Moody’s csütörtöki londoni állásfoglalásában.

A cég már a múlt hónap végén visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait.

A Moody’s március 31-én Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására, valamint a Moody’s által eddig minősítéssel ellátott szub-szuverén oroszországi entitások – köztük Moszkva, Szentpétervár és többtucatnyi oroszországi terület – külön osztályzatára vonatkozik.

A Moody’s egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének. A Moody’s a visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző “Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.

Ugyancsak visszavonta oroszországi osztályzatait egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is, közölve, hogy döntését az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott EU-szankciók alapján hozta. Az Európai Unió március 15-én jelentette be, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb entitásokra.

A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása “C” volt. Ez az osztályzat a Fitch azon megítélését tükrözte, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.

A harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings a múlt héten részleges devizaadósság-törlesztési csődhelyzetet jelző “SD” (Selective Default) szuverén adósosztályzattal látta el Oroszországot, szintén arra hivatkozva, hogy Oroszország rubelben fizette dollárban denominált eurokötvényeinek április elején esedékessé vált törlesztéseit.

Az S&P az intézkedés után erről a csődeseményt jelző besorolási szintről ugyancsak visszavonta oroszországi besorolásait az EU-szankcióknak megfelelően.

The post Moody’s: szerződésszegés, ezért csődeseménynek minősülhet az orosz devizakötvényekre adott rubeltörlesztés appeared first on .

Daniel Petrescu román vezérkari főnök felfüggesztette a román légierő kötelékében levő MIG-21 Lancer harci gépek használatát, miután az elmúlt években több repülő is műszaki meghibásodás miatt lezuhant vagy kényszerleszállást hajtott végre – közölte a román védelmi minisztérium.

A bukaresti szaktárca közleménye szerint a felfüggesztés időszaka alatt a román légierő az F-16-os harci gépeket fogja használni, amelyeket támogatni fognak a NATO-nak az Air Policing fedőnevű légtérvédelmi missziója keretében Romániában szolgálatot teljesítő gépei.

A közlemény szerint ezzel egy időben elrendelték az újabb F-16-os harci gépek beszerzési eljárásának felgyorsítását. Bukarest 32 ilyen repülőt akar vásárolni Norvégiától.

Romániának három – egyenként 16 gépből álló – repülőrajra van szüksége, hogy felügyelje saját légterének biztonságát, eddig azonban csak 16 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont sikerült beszereznie Portugáliától. A Norvégiától megvásárolni tervezett további 32 géppel együtt lenne meg a szükséges három repülőraj. A tranzakciót jóváhagyó törvénytervezetet a román parlamentben hamarosan napirendre tűzik – olvasható a közleményben.

Románia minimum tíz évig akarja használni az F16-os gépeket, amelyek átmenetet képeznek az F-35-ös, ötödik generációs harci gépek felé. Ez utóbbiak megvásárlási szándékát Klaus Iohannis román elnök jelentette be február elején. Az államfő akkor hangsúlyozta, hogy a román légierő korszerűsítése nem áll le az F16-osoknál.

A légtéri járőrözésből eddig a román légierő izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépei is kivették a részüket. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt. Legutóbb március elején zuhant le egy MIG-21-es, az utóbbi 25 évben pedig több mint húsz hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le.

The post Románia felfüggeszti a MIG-21 Lancer harci gépek használatát appeared first on .

Sugárzó anyagokra kifejlesztett, az Interpol és az FBI által is méltatott protokollt dolgoztak ki magyar helyszínelők radiológus szakértőkkel együttműködve – közölte a rendőrség.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közleménye szerint bűnügyi technikai főosztályuk és az Energiatudományi Központ munkatársai 162 ország szakértői előtt mutatták be az újszerű helyszínelői eljárást.

Azt írták: az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett, e héten Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián tartott bemutató “olyan jól sikerült, hogy a magyar nóvum lesz a jövőben az egységes nemzetközi protokoll alapja”.

A rendőrségi közlemény szerint a csapat arra kapott felkérést, hogy demonstrálja azt az általuk sugárzó anyagokra kifejlesztett eljárást, amely az eddigi gyakorlathoz képest egy teljesen új megközelítést képvisel. Ennek lényege, hogy a veszélyes anyagokat nem az elszállítást követően, hanem még a helyszínen vetik vizsgálat alá, illetve nyerik ki belőle a legtöbb információt. Így a nyomkutatás és a bűnjelek rögzítése is ott történik – ismertették.

“Ennek azért van jelentősége, mert a korábbi protokoll szerint szállítás előtt az ilyen anyagokat alá szokták vetni a sugárzásmentesítésnek, vagyis a dekontaminálásnak. Ez után azonban már nem marad lehetőség további bizonyítékok begyűjtésére. A dekontamináló anyagok ugyanis megsemmisítik a genetikai anyagmaradványokat és a daktiloszkópiai nyomokat is. Telefon esetében előfordulhat, hogy az egész készüléket is” – írták.

Az újszerű protokollt az NNI helyszínelői radiológus szakértőkkel dolgozták ki három év alatt. A bemutató egy olyan képzeletbeli bűncselekményre épült, amely szerint egy elkövető sugárzó anyagot visz lakásának pincéjébe, majd egy metróállomáson való menekülése közben hátrahagy egy sugárzó anyaggal szennyezett hátizsákot.

A helyszínelő magyar csapatnak így a lakást és a táskát kellett átvizsgálnia, miközben élőben, illetve online közvetítve 162 ország szakértői “nézték árgus szemekkel mozdulataikat”. A technikusok egyéni védőeszközökbe beöltözve, speciális sugárzást mérő eszközöket alkalmazva, valamint rádiókommunikációs gázálarcokat öltve magukra hajtották végre a rájuk bízott feladatot – írták.

“Az összetett feladat végrehajtása az új módszernek köszönhetően akkora sikert aratott, hogy még az Interpol és az FBI szakemberei is kiemelték a magyar csapat teljesítményét, és elismerő szavakkal méltatták az új protokollt, ami egy valódi áttörést hozott a nemzetközi szakértők eddig képviselt irányvonalához képest” – fogalmaztak a rendőrségi közleményben, hozzátéve: ennek köszönhetően ez fogja alapját képezni az ENSZ NAÜ jövőbeli egységes nemzetközi protokolljának, az NNI helyszínelői pedig részesei lehetnek annak a nemzetközi nukleáris konferenciának, amelyen az új nukleáris törvények irányvonalait fogják rögzíteni.

The post Az Interpol és az FBI által is méltatott protokollt dolgoztak ki magyar helyszínelők appeared first on .

Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A politikus Wroclawban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: “kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”. A lengyel határőrség péntek reggeli adatai szerint 2 millió 757 ezer ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba az orosz támadás megindulása óta.

A kormányfő közölte: a hatóságok folyamatosan kapcsolatban vannak a segítségre szoruló ukrajnai lengyelekkel, és készen állnak arra, hogy szükség esetén megszervezzék gyors kimenekítésüket a nyugat-ukrajnai területekről.

Az Ukrajnában élő lengyelek számáról nincsenek megbízható statisztikai adatok. A hivatalos helyi népszámlálás szerint mintegy 150 ezer lengyel élt Ukrajnában 2001-ben. A lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek viszont úgy vélik, akár az egymilliót is elérheti a számuk.

Bartosz Cichocki, a háború során is Kijevben tartózkodó lengyel nagykövet egy március eleji interjúban az mondta, hogy az ukrajnai lengyelek közül több százezren kérvényezték Varsótól a lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártyát, amely megkönnyítette áttelepülésüket. Cichocki szerint döntő többségük már Lengyelországban él lengyel állampolgárként.

The post Orosz agresszió: a lengyelországi kórházakban sebesült ukrán katonákat ápolnak appeared first on .

A 2022. február 24-én kezdődő orosz megszállás a második világháború óta a legnagyobb invázió Európában. Kétségtelen, hogy ez a háború a világ szinte minden országára hatással van, amely akár egy új világrend létrejöttét is jelentheti. A korántsem békés Közel-Keleten nagy befolyással rendelkeznek a világ nagyhatalmai és Ukrajna is, mind gazdasági, mind diplomáciai, politikai és katonai értelemben is. A térségben a legtöbb államot szoros kapcsolat fűzi Oroszországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz, ezen viszonyok alakulása akár állásfoglalást is jelenthet a jelenleg zajló háború mellett vagy ellen.  Ezáltal elkerülhetetlen a tömbösödés fokozódása a Közel-Keleten, így a legtöbb semlegességre törekvő ország rendkívül nagy kihívással néz szembe, hiszen egy rossz diplomáciai vagy gazdasági lépés felboríthatja a belső és külső biztonságát egyaránt, amely kihatással lesz az egész térség jövőjére. Regionális tömbök a Közel-Keleten

Az elterjedt megközelítés szerint a Közel-Keletet leginkább a szunnita-síita megosztottság szerint lehet tömbökbe sorolni, de pontosabban fogalmazva ezeket a tömböket inkább a régió konzervatív államainak 40 éve tartó küzdelme határozza meg az Irán által vezetett „Ellenállási Tengely” ellen. A konzervatív, illetve túlnyomórészt szunnita blokkhoz sorolható Szaúd-Arábia, Izrael, Jordánia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein (Egyiptom, Marokkó), ahol az Egyesült Államok befolyással rendelkezik. Az Ellenállási Tengelyhez pedig Irán, Szíria, Jemen, Irak, Libanon, illetve a Hezbollah és Hamász szervezetek tartoznak, ahol pedig Oroszország rendelkezik befolyással.[1]

Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió a második világháborút követően a hidegháború idején tett szert nagy mértékű befolyásra a Közel-Keleten. Ennek oka egyrészt az volt, hogy akárhol is jelent meg a két ország, mindkettő célja az volt, hogy a másik befolyása ellen fellépjen. Ahogy a hadseregek és a gazdaságok a szénről az olajra tértek át – és ahogy a közel-keleti olajtermelés növekedett -, a Közel-Kelet döntő csatatérré vált ebben a sokkal nagyobb globális versenyben. Azonban az USA és a Szovjetunió hidegháborús törekvései egy újabb háborút eredményeztek a régióban: a közel-keleti hidegháborút, amelynek két főszereplője Szaúd-Arábia és Irán. Hadat bár soha nem üzent egymásnak a két ország, de aktívan támogatják a szembenálló csoportokat a régióban zajló más konfliktusokban, például az iraki, a szíriai és a jemeni polgárháborúban. Az USA Szaúd-Arábiával, Oroszország pedig Iránnal épített ki szorosabb kapcsolatot, tehát ebből lehet arra következtetni, hogy a közel-keleti országok legtöbbször nem a saját háborúikat vívják meg és nem csak regionális viszonyok alakítják ki a fennálló kétpólusú rendszert a régióban.

Emellett még az Arab Tavasz tüntetéssorozat is átformálta a regionális erőviszonyokat a térségben: a felszínre hozott politikai és társadalmi feszültségek tovább súlyosbították a korábbi megosztottságot a Közel-Keleten, amelyek azonban megnehezítették egy külső hatalom gazdasági és kulturális befolyását a régióban.

Oroszország befolyása a Közel-Keleten

Az egykori Szovjetunió, majd Oroszország kapcsolata a Közel-Kelettel egészen a tizennyolcadik századi melegvízi kikötők, és a Földközi-tengerhez való hozzáférés keresésétől kezdve az oszmán földeken élő ortodox keresztények védelmére irányuló politikáig nyúlik vissza.  A hidegháború során a Szovjetunió kölcsönökkel támogatta a szovjet partnerségre nyitott országokat, például Iránt, Egyiptomot, Irakot, Líbiát és Algériát. Habár az egykori Szovjetunió támogatta a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (Izrael egyik legnagyobb ellenségét) is és segélyt nyújtott az Izrael ellen harcoló országoknak a hidegháború alatt, mégis jó kapcsolatot alakított ki a 2000-es évekre Izraellel gazdasági és kereskedelmi téren is.

Miután Vlagyimir Putyin 2000-ben Oroszország vezetőjévé vált, egyik legfőbb célja az lett, hogy visszatérítse az országot a Közel-Keletre, miután az 1980-as évek végén elvesztette befolyását a régióban a 6 napos és a Jom-kippuri háború miatt keletkezett „szakadékok” miatt. Az orosz külpolitikának fontos eleme lett 2007 óta az Iránnal való kapcsolata, miután csökkent Oroszország nyomásgyakorlása Teheránra, hogy az iráni vezetés hajlandóbbá váljon engedmények tételére a kétoldalú kapcsolatokban. 2015. szeptemberi katonai beavatkozása Szíriában (hogy Bassár el-Aszad szíriai diktátor támogassa), sokakat megdöbbentett és meglepett, de ez egyik eleme volt annak az átfogó célnak, amely a Nyugat elrettentésére és a nyugati politikák széthúzására irányult. Emellett 2015-ben Oroszország 5,5 milliárd dollár értékű fegyverexportot küldött a Közel-Keletre, amely a hidegháború korabeli stratégiát tükrözi, amely a katonai segítségnyújtást arra használta, hogy politikai hűséget nyerjen a gyengébb nemzetektől. Ebben az évben fontos esemény volt még a nukleáris megállapodás aláírása, amelyet Irán kötött a P5+1-el (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Oroszország, Kína, Franciaország, Németország). Ez a megállapodás nem jöhetett volna létre Oroszország nélkül, aki régóta szorgalmazta az Egyesült Államok kompromisszumát Iránnal a nukleáris kérdésben.

Az orosz közel-keleti politika célja, hogy betöltse a visszahúzódó és befolyását vesztő USA által hagyott vákuumot, amely néhány szakértő szerint azt is jelentheti, hogy „valójában egy puha hatalmi harc folyik Oroszország és az USA között a Közel-Keleten”. Azonban fontos azt is megjegyezni, hogy aktív regionális szereplőként csak 2015-től jelent meg Oroszország a régióban, holott az Egyesült Államok szerepvállalása sokkal régebbre (pl. 1940-es évek, Izrael létrejötte, palesztin-izraeli konfliktus) nyúlik vissza és fajsúlyosabb is, így látható, hogy Oroszország még mindig nem rendelkezik olyan kulturális és társadalmi vonzerővel, mint az USA.

Ukrajna és a Közel-Kelet kapcsolata

Az 1900-as évek végén Ukrajna nagyfokú érdeklődést mutatott a Közel-Kelet államai iránt. Ennek az egyik oka az volt, hogy Kijev növelni akarta a szerepét ebben a régióban, részben azért, hogy elősegítése a kitűzött gazdasági célok elérését és előmozdítsa a nemzetközi porondon az ország imázsát, mint nemzetközi hatalom. Kapcsolatait szinte a nulláról építette fel Ukrajna, amihez megfelelő eszköznek bizonyult a diplomácia: Kucsma és Kravcsuk elnök látogatásokat tett több közel-keleti országban is (pl. Iránt, Egyiptom, Törökország, Tunézia, Izrael) és ukrán nagykövetségeket hoztak létre az arab térségben, például Törökországban, Iránban, Izraelben, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Egyiptomban, Tunéziában és az Egyesült Arab Emírségekben.

Kijev megfontoltan választotta ki azokat a partnerországokat, akikkel szorosabb kapcsolat kiépítésére törekedett, gazdasági és politikai ambíciójának megfelelően. Így a Perzsa-öböl olajtermelői, Irán és Szaúd-Arábia vált fontossá Ukrajna számára, továbbá Egyiptom és Tunézia (Afrikára való tekintettel), valamint Törökország, amely a Fekete-tenger egyik fő hatalma és támogatta Ukrajnát az orosz ellenállással szemben. Ennek eredményeként 2011-ben már stratégiai partnerekké vált Ukrajna és Törökország (egy magasszintű Stratégiai Tanács létrejöttével). A két ország gazdasági kapcsolatai is bővültek a 2010-es években. Emellett még fontos megjegyezni azt is, hogy Oroszország, Törökország és Ukrajna tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) szervezetnek, amit 1992-ben hét másik országgal együtt hoztak létre (Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Grúzia, Görögország, Moldova és Románia) és amelyben számos más közel-keleti ország megfigyelő státusszal rendelkezik.

Kijev 1992 elején aláírta az iráni üzemanyag szállításáról szóló szerződést, amelyet több hasonló megállapodás követett, azonban ezek nagy része kudarccal végződött, mivel Ukrajna hatalmas mértékben eladósodott (leginkább Oroszország irányába), így nem rendelkezett megfelelő mennyiségű dollárral a szállítások kifizetéséhez, sem logisztikai és technikai hátérrel. A további együttműködést nagy mértékben befolyásolták az 1995 óta alkalmazott kereskedelmi szankciók Irán ellen, amelyet az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ vezetett be. Így a két ország kapcsolatai csak 2015-ben tudtak szintet lépni, amikor megegyeztek a gazdasági együttműködés fejlesztéséről a mezőgazdaság, a bányászat, a szállítás, valamint – a szankciók közelgő feloldására tekintettel – az energiaágazat és az autóalkatrészek gyártása terén.

Ahogy megfigyelhető, Ukrajna közel-keleti politikája korlátozott az Oroszország felől nehezedő nyomás miatt, csak néhány országgal tudott szorosabb partnerséget kialakítani. A partnerségek fejlesztésére is óvatosan tekint Ukrajna, hiszen ezek a kapcsolatok hatással lehetnek az orosz-ukrán viszonyra is.

Az orosz-ukrán háború hatása MENA régióra Energiabiztonság

Az orosz-ukrán háború következményében kiszabott amerikai és uniós szankciók megakadályozzák a kereskedőket az orosz olaj importálásában, amely az olajárak növekedéséhez vezet. A közel-keleti országok számára ez akár jelenthet lehetőséget és kudarcot is: az Öböl-menti országok, Líbia, Algéria és Szudán tud profitálni a konfliktusból olajbevétel tekintetében, azonban Jordániának, Líbiának és Tunéziának megnövekedett megélhetési költségekkel és inflációval kell szembenéznie. A magas olajárak nagy hatással vannak a térség politikai dinamikájára is: amikor Biden elnök és más nyugati vezetők arra kérték Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat (mint az OPEC vezető olajtermelőit), hogy az orosz olajjal szembeni amerikai és európai bojkottra válaszul növeljék olajtermelésüket, kérésüket nem hallgatták meg és a két Öböl-állam ehelyett úgy döntött, hogy ragaszkodik az OPEC+ megállapodáshoz.

A háborúnak sokkal nagyobb hatása van azonban a gázszektorra, amely hosszútávon is érezhető lesz. Az Európába vezető gázvezetékek számára új útvonallehetőségek nyílnak meg, mivel az Északi Áramlat 2 projektet felfüggesztették és az Egyesült Államok visszavonta a kelet-mediterrán gázvezeték projekt támogatását.

Oroszország inváziójának nagy hatása volt a bécsi tárgyalásokra is, amelynek tárgya az iráni nukleáris megállapodás újjáélesztése. A legfontosabb következmény az olaj- és gáz iránti növekvő nemzetközi kereslet, amelyből Irán akár profitálhat is, hiszen a tárgyalásokon megerősítették az erőforrásai iránti új érdeklődések, ugyanakkor blokkolták az orosz követelések is.

Élelmiszerbiztonság

Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának mintegy negyedét, a világ kukorica exportjának körülbelül 20%-át és a világ napraforgóolaj-exportjának 80%-át adja. A MENA-térség számos országa pedig nagy mértékben függ az orosz és/vagy ukrajnai gabonaszállítmányoktól, amelyek most a háború és az Európai Unió által kivetett szankciók miatt megszűntek. Mind a négy ország élelmiszerbiztonsága ezáltal veszélybe került és az élelmezési láncaik elakadtak.

Libanon kénytelen alternatív gabonaforrások után nézni, mivel az ország gabonaimportjának 80 százalékáért Ukrajna felelt. Az Egyesült Államok, India és Argentína felajánlotta segítségét a hiánytermékek pótlásával kapcsolatban, de a probléma orvoslása hatékonyabb intézkedéseket követel. Ezért a libanoni kormány 15,3 millió dollár hitelt folyósít az importőröknek, hogy átmenetileg megoldja a kenyérhiány problémáját. Ez a hitel körülbelül 2-3 hétig lesz elég, amíg újabb, 21 millió dolláros hitelkérelmet jóváhagyják a kormány számára. Emellett a kormány 150 millió dolláros megállapodást tervez kötni a Világbankkal az élelmezésbiztonság javítása érdekében.

Egyiptom – a világ egyik legnagyobb búzaimportőre – búzaszállításainak 85 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzi be, azonban az ukrán búzatermelés és az exportláncok megszakadása, valamint az orosz gazdasági és kereskedelmi tevékenységekre kivetett szankciók súlyos hatásai miatt a búza ára az egekbe szökött. Az egyébként is nagy részben szegény lakosságnak hatalmas problémát jelent a kenyér árának növekedése és az infláció emelkedése.

Líbia a búza mintegy 75 százalékát Ukrajnából vagy Oroszországból importálja, és mivel a búzakészletek korlátozottak, kénytelen lesz felárat fizetni, hogy alternatív beszállítókat (például Brazília agy Argentína) találjon.

Tunézia a búza 80 százalékát Ukrajnából importálja. A konfliktus következtében a búza ára az elmúlt tizennégy év legmagasabb árát érte el, ami még nehezebbé teszi a tunéziai családok számára a kenyér és más alapvető élelmiszerek megfizetését.

A régió legsebezhetőbb országa Jemen, ahol az évek óta tartó háború már eddig is károsította a helyi élelmiszertermelést és az élelmezési láncokat. A Világélelmezési Program arra figyelmeztetett, hogy 8 millió jemenire kellett csökkentenie az általa szállított takarmányadagokat, és a magas búzaárak lehetetlenné tehetik az adagok biztosítását.

Az élelmiszerbiztonság javításának érdekében az EU pénzügyi támogatást nyújt a legsebezhetőbb nemzeteknek. Április elején 225 millió eurós (244 millió dolláros) segélyt nyújtott a Közel-Keletnek és Észak-Afrikának. Az élelmiszerhiány megelőzése fontos küldetésévé vált az Európai Uniónak, mivel Moszkva az élelmezési válságot az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók következményeként ábrázolja.

A MENA térség válaszai

Törökország már februárban elutasította a két szakadár köztársaság Moszkva általi elismerését, majd Erdogan elnök kijelentette, hogy Ankara ellenez minden olyan intézkedést, amely sérti Ukrajna területi szuverenitását. Törökország igyekszik előmozdítani potenciális közvetítői szerepét a háborúban, azonban helyzetét bonyolítja, hogy orosz támogatásra van szüksége Szíriában, a szíriai kurdok kordában tartásának érdekében, valamint ahhoz, hogy megakadályozza a szíriai rezsim előrehaladását Idlíbben.

Az izraeli külügyminisztérium szintén már februárban nyilatkozatban biztosította Ukrajnát a területi integritásának támogatásáról, azonban Oroszország megemlítését és elítélését további nyilatkozatokban sem említette. Viszont Izrael ez idáig az egyetlen állam a térségben, amely bejelentette, hogy hajlandó csatlakozni a nyugati világ Oroszország elleni szankcióihoz. Emellett nagy mértékben kiveszi a részét a humanitárius segítségnyújtásból, de katonai segélyt nem küldött Ukrajnának.

Líbia nem ismerte el a két szakadár régiót, majd kijelentette, hogy elutasítja a Wagner-csoport tevékenységét és felszólította Oroszországot a konfliktus diplomáciai rendezésére.

Szíria már a háború kezdete előtt megerősítette Donyeck és Luhanszk orosz elismerését, sőt az Elnöki Hivatal közleményt is adott ki arról, hogy Szíriai felkészült, hogy Luhanszki és Donyecki Köztársasággal kapcsolatokat építsen. Az invázióval kapcsolatban Aszad elnök elmondta Putyinnak, hogy támogatja az Orosz Föderációt és Oroszországnak joga van a NATO-bővítés visszaszorítására.

Az Egyesült Arab Emírségek, az egyetlen arab ország, amely ideiglenes helyet foglal el az ENSZ Biztonsági Tanácsában, kétszer tartózkodott a Tanácsban tartott szavazáson: február 25-én, amikor Oroszországot vonta felelősségre az Ukrajna elleni agresszióért, és követelte, hogy Moszkva vonja ki csapatait, majd február 27-én, amikor a Közgyűlés rendkívüli ülést tartott az ukrajnai helyzet megvitatására.

Emellett az ENSZ BT ukrajnai invázió elleni határozata után az Arab Liga nyilatkozatott adott ki, amiben nem ítélte el a 22 ország Oroszország invázióját és kis mértékben biztosította csak Ukrajnát a támogatásáról.

A MENA-térség legtöbb országa (Katar, Irak, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Libanon, Jordánia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Omán, Kuvait) hivatalosan nem foglalt állást sem a szakadárok elismeréséről, sem Oroszország vagy Ukrajna támogatásáról. Ezek az államok vonakodnak elítélni Moszkvát, mivel nagy mértékben támaszkodnak Oroszországra gazdasági és katonai tekintetben. Oroszország nemrégiben közzétett „barátságtalan” országlistáján nem szerepelnek közel-keleti államok. A MENA-államok olyan szinten elmélyítették kapcsolataikat Oroszországgal, hogy Egyesült Államok és európai szövetségesei már nem hajlandók garantálni a regionális biztonságot. Azonban ezek az országok stratégiai kötöttségbe kerültek és választaniuk kell, hogy visszatérnek a nyugati befolyási övezetbe, vagy továbbra is egyensúlyoznak a két hatalom között. Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország hatalmas nyomást gyakorol a régió országaira, amely még inkább megnehezíti a háború következtében súlyosbodó bel-és külpolitikai problémák rendezését.

Irodalomjegyzék

1The “Four Plus One”: The Changing Power Politics of the Middle East by Joshua Krasna and George Meladze. The Moshe Dayan Center for Middle Eastern and African Studies. 2021. Oct

Írta: Kovács Rebeka

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Orosz és ukrán befolyási övezetek a Közel Keleten, az orosz-ukrán háború hatása a MENA-régióra bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Most a lengyel ügyészségnek kellene lépéseket tennie, miután az illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság bemutatta a 2010. április 10-én történt szmolenszki légi katasztrófáról szóló zárójelentését – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A miniszterelnöknél egy vidéki sajtóértekezletén érdeklődtek újságírók a hétfőn bemutatott jelentés kapcsán. A minisztériumi vizsgálóbizottság elnöke, Antoni Macierewicz szerint az összegyűjtött anyag “kétségbevonhatatlanul” bizonyítja: a katasztrófát az “orosz fél jogtalan beavatkozása” okozta, ennek eredményeként az elnök gépe a levegőben robbant fel.

Morawiecki elmondta: a jelentés részletesen megmutatta, milyen módon zajlott le a katasztrófa a szmolenszki repülőtér felett.

“A történelem, nem is olyan régi, valamint a jelenkor, az ukrajnai brutális gyilkosságok is mutatják, mire képesek az oroszok” – tette hozzá a miniszterelnök. Az oroszok “olyan bűntett elkövetésére is képesek, amelyet korábban nehezen tudtunk elképzelni”, a vizsgálóbizottság viszont “elegendő mennyiségű bizonyítékot gyűjtött össze ahhoz, hogy lássuk: ez, sajnos, igaz” – fogalmazott.

Elmondta: arra számít, hogy az ügyészség rendszerezi majd a bizottsági vizsgálat eredményeit, valamint a maga részéről is “átfogó verziót” fogalmaz meg, és az “ennek megfelelő vádemelésekig is eljut”. Hozzátette: Lengyelország a nemzetközi törvényszékeknél is igazságszolgáltatást kérhet ez ügyben.

Macierewicz hétfőn elmondta: a jelentés alapot képezhet a nemzetközi színtéren teendő lépésekhez, ezen belül az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó panaszhoz.

Radoslaw Fogiel, a kormányzó Jog és Igazságosság szóvivője kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: a bizottsági jelentés feladata a légi katasztrófa leírása volt, nem ad viszont választ arra a kérdésre, ki áll konkrétan a történtek mögött. “Ez olyan kihívás, amely még mindig előttünk áll” – ismerte be Fogiel.

A szmolenszki légi katasztrófa ügyében folytatott lengyel ügyészségi vizsgálat még nem zárult le.

A Macierewicz vezette, 2016-ban létrehozott vizsgálóbizottság 2018-as időközi műszaki jelentése, majd a hétfőn ismertetett zárójelentése is semmissé nyilvánította a 2010-2011-ben működő, Jerzy Miller akkori lengyel belügyminiszter vezette testület jelentését, amely korábban hivatalos lengyel álláspontnak számított, és amely a lengyel pilótákat is felelőssé tette a katasztrófáért.

A 2018-as jelentés szerint is a katasztrófát “egy sor tudatos lépés” okozta, köztük felsorolták a gép oroszországi javítását, a módot, ahogyan a lengyel küldöttség útját megszervezték, a gép “tudatosan téves irányítását” az orosz légi irányítók részéről, majd a gép meghibásodásait és felrobbanását.

A hétfői jelentés szerint a robbanószerek jelenlétét egy brit laboratóriumban végzett vizsgálat erősítette meg, a robbanóanyag pedig “a gép személyzete számára elérhetetlen helyen” volt elhelyezve. A robbanás folyamatát az amerikai Nemzeti Légiforgalmi Kutatóközpontban (NIAR) összeállított virtuális modellen mutatták be.

Varsó a Lech Kaczynski elnök, valamint a fedélzeten lévő többi 95 ember halálával végződő tragédia óta többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, az ügyben máig le nem zárt orosz ügyészségi eljárásra hivatkozva. A műszaki okok vizsgálatát végző orosz hatóságok 2011-ben emberi tévedésekre vezették vissza a történteket.

The post Morawiecki az ügyészség lépéseire számít a szmolenszki légi katasztrófáról szóló bizottsági jelentés nyomán appeared first on .

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust 2015-ös meggyilkolása előtt hónapokig követték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei — derül ki a Bellingcat, a The Insider és a BBC cikkéből.

A Nyemcovot megfigyelő egyik ügynök a politikus pártfogoltja, Vlagyimir Kara-Murza, illetve Alekszej Navalnij megmérgezésénél is feltűnt.

Orosz belpolitikai körökben az akkoriban miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök lehetséges utódaként tartották számon mindaddig, amíg Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999 decemberében. Ezt követően Nyemcov tüske lett a Kreml körme alatt. Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, ellenezte a Krím félsziget annektálását, és független nyomozást követelt a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében. Nyemcov Putyin egyik legádázabb és legbefolyásosabb bírálója volt.

Az ellenzéki politikust tíz hónapig követték az FSZB Második Szolgálatának tagjai, akik összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, mint Nyemcov, utoljára tíz nappal meggyilkolása előtt.

A politikust 2015. február 27-én lőtték le Moszkvában, a Kreml közelében. Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lett volna a gyilkossághoz, amellyel végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev először beismerő vallomást tett, amelyet később visszavont. Azt állította, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Elmondta, hogy öt csecsen társával együtt hónapokig figyelték Nyemcovot, de nem ők követték el a gyilkosságot. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták az őrizeti fogságban. Sem a hivatalos nyomozás, sem a tárgyalás során nem sikerült megállapítani, hogy mi volt a gyilkosság indítéka, és ki volt a megrendelő.

A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége akkor ingott meg, amikor kiderült: a feltételezett gyilkosok még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a francia szatírikus lapról. Ugyanakkor a jelenlegi nyomozásból kiderült: jóval azelőtt, hogy a csecsen csoport Moszkvába érkezett a politikus megfigyelésére, az FSZB már ráállította embereit, köztük olyanokat, akik több orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésbe hozhatók.

Egyikük Valerij Szuharev, aki minden bizonyíték szerint az FSZB munkatársa volt akkoriban. A belbiztonság feladatai közé tartozik a belső politikai fenyegetések kezelése, egyebek között az emberek mozgásának nyomon követésével.

A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Azonban nemcsak az ő mozgásuk követhető az adatbázis segítségével, hanem az őket megfigyelő orosz ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságírók kezében, ahogy az a jelenlegi esetben is történt – mutatott rá a BBC.

Szuharev mozgását ellenőrizve és Nyemcovéval összehasonlítva az újságírók egyértelmű mintázatra bukkantak. Az FSZB-ügynökök rendszerint órákkal vagy legfeljebb egy nappal Nyemcov előtt érkeztek a politikus látogatásainak helyszínére, és röviddel előtte vagy utána távoztak. Ezt jól érzékelteti, hogy amikor Nyemcov 2014. július 2-án, valamivel éjfél után online repülőjegyet foglalt Novoszibirszkbe, mindössze tíz perccel később Szuharev is jegyet vásárolt ugyanoda, ugyanarra a napra.

Szuharevet hol Dmitrij Szuhinyin, hol Alekszej Krivoscsekov ügynök kísérte. Szuhinyin vegyészeti, kriptográfiai és számítástechnikai háttérrel rendelkezik, Krivoscsekov neve pedig Navalnij megmérgezésénél is felmerült.

A Bellingcat hangsúlyozta: nincs bizonyíték rá, hogy bármelyikük részt vett volna Nyemcov meggyilkolásában, amelynek módszere – pisztolyból leadott lövések – is eltér a korábban említett orosz ellenzéki politikusok esetében megfigyelt mérgezéses likvidálási kísérlettől.

Az oknyomozó újságírói csoport szerint a fenti információk fényében számos új kérdés megfogalmazódik. Az egyik, hogy pontosan milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában. A Bellingcat által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a gyilkossággal kapcsolatos 55 törvényszéki elemzésből 45 az FSZB Kriminalisztikai Intézetéhez köthető. A Zaur Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatról készült jelentést az intézet akkori igazgatója, Vlagyimir Bogdanov írta alá.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy az esetnek semmi köze az orosz kormányhoz. “Úgy hangzik, mint egy újabb alaptalan pletyka” – mondta a Bellingcat, a The Insider és a BBC vizsgálatára válaszul.

The post Nyemcovot meggyilkolása előtt hónapokig követték az FSZB ügynökei appeared first on .

Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy “Z” betű feltüntetésével – közölte a szövetségi belügyminisztérium szóvivője.

Marek Wede a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy “a Z betű természetesen nincs betiltva”, de használata bizonyos esetekben az Ukrajna elleni orosz támadó háború támogatását fejezheti ki, és ez a büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa értelmében tilos.

Ez azért van így, mert “az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát – fejtette ki a szóvivő.

Hozzátette: a szövetségi biztonsági szervek figyelik a jelkép használatát, és a kormány üdvözli, hogy több tartomány fellépést ígért az ügyben. Az orosz invázió támogatásának kifejezésére használt nagy, fehér Z betű eddig főleg tüntetéseken bukkant fel, de előfordul rongálásos esetekben is, például amikor Z-alakban hasítják fel teherautók ponyváját – ismertette.

A német büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa alapján a bűncselekmények nyilvános támogatása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

A napokban több tartomány jelezte, hogy nem tűri el az orosz invázió nyilvános támogatását a fehér színű, nagy Z betű révén. Pénteken Alsó-Szászország és Bajorország kormánya, hétfőn a tartományi rangú főváros, Berlin, valamint Brandenburg tartomány vezetése jelentette be, hogy a jelkép használói büntetőjogi következményekre számíthatnak.

The post Orosz agresszió: büntethető az Ukrajna elleni háború “Z” betű jelölésével történő támogatása Németországban appeared first on .

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Volodimir Vjatrovics parlamenti képviselőre hivatkozva.

A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot “terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos “Z” és “V” betűk jelképként történő használatát.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közben a Kijev megyei Bucsában és Borogyankában járt, ahol felkereste az ukrán hatóságok által feltárt tömegsírokat. Kijevben tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az ott történtek nem álhírek, mint ahogy azt a Kreml próbálja beállítani, mert a saját szemével látta a halott embereket és a lerombolt épületeket.

A tisztségviselő kiemelte: csapatával és az ukrán rendvédelmi szervekkel közösen dolgozik azon, hogy kiderítsék az igazságot és az elkövetőket bíróság elé állítsák.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a településen eddig 403 holttestet találtak, amelyek közül 167 személyazonosságát állapították meg. Elmondta, hogy az egyik templom melletti tömegsírból az orosz katonák által megölt 73 civil áldozat holttestét emelték ki. A tömegsír feltárása még folyamatban van.

Csütörtökön megtekintette a tömegsírt a lengyel és a cseh parlament elnöke. Tomasz Grodzki lengyel szenátusi elnök újságíróknak azt mondta, hogy miután ellátogattak Borogyankába, Bucsába és Irpinybe, megdöbbentek.

Az UNIAN az amerikai Forbes üzleti magazinra hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokban gyártott MQ-9 Reaper elnevezésű nehézbombázó drónok megvásárlásáról. Szakértők úgy vélik, hogy az MQ-9 drámaian megváltoztathatja a háború menetét, ugyanis a török gyártmányú Bayraktarhoz képest az MQ-9-et repülés közben tartósabbnak és kevésbé sebezhetőnek tartják az orosz tűzzel szemben.

Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy csütörtökön az orosz erők oroszországi területről lőtték a megye határmenti településeit. Szavai szerint tíz napja ez az első súlyos provokáció a régióban az orosz hadsereg részéről. Kifejtette, hogy 120 milliméter kaliberű aknákat lőttek ki, aminek következtében lakóházak sérültek. Áldozatokról egyelőre nem közölt semmit.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság pedig arról adott hírt, hogy az északi Csernyihiv megyében ért orosz rakétacsapás egy kistelepülést, és az egyik lövedékkel eltaláltak egy magánházat.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a BBC-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán vezetés fel volt készülve a háborúra, noha az orosz hadsereg támadását nem február 24-re, hanem február 22-re várta.

The post Orosz agresszió: A kijevi parlament népirtásnak minősítette az orosz háborút appeared first on .

Több mint öt tonna első és második világháborús lövedéket, illetve fegyvermaradványt találtak Csepelen az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén a földbe ásva. Szakértői feltételezés szerint így akarhatták a második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével minél gyorsabban eltüntetni a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközöket és fegyvereket.

A Magyar Honvéd csütörtökön megjelent számában Gajdos Milán, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs tisztje írt cikket a példa nélküli tűzszerészeti mentesítésről.

Kifejtette: 2020 augusztusában rendőrségi bejelentés érkezett a Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére, miszerint az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén végzett földmunkák során feltételezhetően robbanóeszközökre bukkantak. Már az első átvizsgáláson megállapították: nagy mennyiségű robbanóeszköz van a területen, melynek felderítése, állapotfelmérése és kezelése hosszú folyamat lesz. Csaknem két hónapig zajlott a terület tűzszerészeti mentesítése: műszerek segítségével mintegy 400 négyzetmétert vizsgáltak át a katonák és 300 köbméternyi földet mozgattak meg.

Szilágyi Zsolt ezredes, a tűzszerész ezred parancsnoka elmondta: a munkálatok során öt tonnányi, jellemzően első világháborús, részlegesen szétszerelt robbanótest, illetve gyújtószerkezet került elő.

Kelemen Ferenc főtörzsőrmester, az alakulat tűzszerész kiképző altisztje ezzel összefüggésben közölte: a Csepelen előkerült tüzérségi eszközök kilencven százaléka valamilyen gránát, srapnel, gyújtószerkezet vagy ezek alkatrésze volt. Többségében részben vagy teljesen szétszedett, beolvasztás céljából a gyárba szállított első világháborús robbanóeszközök kerültek elő, melyek már nem tartalmaztak gyújtószerkezetet. Találtak továbbá a Weiss Manfréd-vállalat üzemeiben készült lövedékeket. Előkerült továbbá egy “különleges gyűjtemény” is: 1850-1880 között rendszeresített, 37-120 milliméter közötti űrméretű francia tüzérségi gránátok. “A kuriózumok közé sorolható még tíz darab első világháborús német tüzérségi gyújtószerkezet és egy öt kilogrammos brit gyakorlóbomba fejrésze is; ezeket sosem vetették be a Monarchia területén, és a csepeli esetet megelőzően ilyenek Magyarországon még soha nem kerültek elő” – fogalmazott.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Modern Lőfegyver Gyűjteményét vezető Szatmári András szerint számos okból kerülhettek a robbanóeszközök és a fegyverek a föld alá. A második világháború végső szakaszában, a szovjet csapatok közeledtével országszerte a civilek is igyekeztek megszabadulni a fegyverektől, robbanóeszközöktől. Az “egyik legkézenfekvőbb módszernek tűnt” a légibombák ütötte bombatölcsérekbe hordani, majd betemetni azokat. Ráadásul a második világháborúban a Weiss Manfréd-művek is kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázásoknak. A főhadnagy szerint a különböző korú, típusú és állapotú robbanóeszközök, fegyverek egymásra halmozása pedig arra utal, hogy meglehetősen gyorsan akarták ezeket eltüntetni.

A cikkben felidézték: a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területén 1893-ban kezdődött meg a katonai célú termelés. A századforduló után a gyár az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítójává vált. Emellett exportáltak gyalogsági lőszert többek között Szerbiába, Mexikóba, Hollandiába, Törökországba és Kínába is.

The post Több mint öt tonna világháborús lövedéket és fegyvermaradványt találtak az egykori Weiss Manfréd-művek területén appeared first on .

Oroszország azzal az abszurd és logikátlan ürüggyel indított háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ám Moszkvának ez volt a legnagyobb tévedése, mert Svédország és Finnország akár már fél éven belül a szövetség tagjává válhat – vélekedett Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.

Oroszország továbbra is azt állítja: azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozzon bennünket a NATO-csatlakozásban. Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, amely a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól. “Ez az elkerülhetetlen következménye annak, ha egy ország nem tudja, hogyan kell elemezni a kockázatokat” – fejtette ki Podoljak.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet és Finnországban is komolyan fontolgatják ezt a lépést. A hírügynökség rámutatott, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás előtt ezek az országok nem akartak a NATO-hoz csatlakozni.

Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megyék irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a ferbuár 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.

Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonság Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására. A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai – köztük külföldiek is – jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek – mondta el a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés azt közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva még nyolc ukrán katonatiszttel együtt. A hírszerzés nem fedte fel, hogyan szabadították ki őket.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és nyolc polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

Petro Andrjuscsenko, a dél-ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója azt közölte a Telegramon, hogy a város civil lakóit az orosz erők fehér szalag viselésére kötelezik, ami azt hivatott jelezni, hogy “hozzájuk tartoznak”. A városon belüli közlekedéshez külön engedélyeket osztanak, de csakis azoknak, akik hajlandók fehér szalagot viselni. Ezt az eljárást a tanácsadó a náci németek által használt megkülönböztetésekhez hasonlította. Másrészről arra figyelmeztetett, hogy ezzel célpontként használják a civileket, akiket az ukrán katonák így nem tudnak megkülönböztetni az orosz fegyveres erőkhöz tartozóktól, akik szintén fehér szalagot viselnek.

Magyar útlevéllel ukrán állampolgárok nem számíthatnak segítségre Csehországban
Ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező, de magukat magyar útlevéllel igazoló ukrán menekültek nem számíthatnak semmiféle hatósági segítségre Csehországban – hívta fel a figyelmet Vít Rakusan cseh belügyminiszter. A Právo című lap azt írta, hogy a cseh hatóságok az Ukrajnából elmenekült romákkal összefüggésben szembesültek a kettős állampolgárság problémájával. Számos roma menekültnek az ukránon kívül magyar útlevele is van. “A magukat magyar útlevéllel igazolók Csehországban nem jogosultak ideiglenes védelemre, sem szociális segélyekre. Az ideiglenes segélyekre csak az ukránoknak (állampolgároknak) van joguk” – szögezte le a miniszter a lapnak nyilatkozva. Megjegyezte: ezen romáknak Magyarországtól kellene segítséget kérni, mert egy részük eredetileg onnan is származik. Rakusan szerint eddig mintegy 1200 ukrajnai roma menekült érkezett Csehországba, “akiket úgy kezelnek mint bárki mást”. A romáknál az a fő gond, hogy nagy – olykor húsz-harminc személyből álló – családokról van szó, amelyek számára igen nehéz megfelelő, közös szállást találni. Emil Vorác, a Khamoro civil szervezet igazgatója szerint az ukrajnai roma menekültek egy része nem beszéli sem a roma, sem az ukrán vagy az orosz nyelvet, csak magyarul tud. Itt az is probléma, hogy a cseh hatóságok által kiadott tájékoztatók mind ukrán nyelvűek, amit ezek a romák nem értenek meg.

The post Orosz agresszió: Podoljak szerint a NATO közeledése abszurd és logikátlan ürügy volt az Ukrajna elleni háború megindítására appeared first on .

A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az Oroszországgal ápolt “különleges viszonyára” támaszkodva járjon közben az Ukrajna elleni orosz támadások befejezése érdekében.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kínai fél mindenféle, Kínával szembeni alaptalan vádaskodást és gyanúsítgatást ellenez, és ellenáll a nyomásgyakorlás minden formájának.

A szóvivő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsban elmondott beszédére reagált. Yellen egyebek mellett arra figyelmeztette Pekinget: a jövőben nem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy figyelembe vegye a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartását illető felhívásait, ha most, a jelen helyzetben “nem tartja tiszteletben ezeket az elveket”. Az amerikai pénzügyminiszter továbbá azt is kilátásba helyezte, hogy a világ Kínával kapcsolatos hozzáállására hatással lehet, hogy Kína hogyan reagál az Oroszországgal szembeni, hathatós lépéseket sürgető felhívásokra.

A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Kína már eddig is számottevő lépéseket tett a válság enyhítésére és a béke helyreállítására. “Kína építő szerepet tölt be Ukrajna kérdését illetően” – fogalmazott. Elmondta: Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy minden ország szuverenitását és területi egységét tiszteletben kell tartani, és meg kell védeni. Hozzátette: “Ukrajna szuverenitását és biztonságát is meg kellene őrizni, miközben tiszteletben kellene tartani Oroszország jogos biztonsági aggályait is”.

Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására. “Az idő majd igazolja, hogy Kína a történelem jó oldalán áll” – fogalmazott Li-csien külügyi szóvivő.

Oroszország is szankciózik
Az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy válaszul az Oroszország ellen bevezetett hasonló büntetőintézkedésekre, szankciókat vezetett be az amerikai képviselőház 398 tagja és 87 kanadai szenátor ellen, valamint nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai cseh nagykövetség egy vezető munkatársát.

The post Orosz agresszió: Kína visszautasítja az amerikai felhívást, hogy járjon közben az orosz támadás befejezése érdekében appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint “más népek véráldozata árán” kereskednek azok az európai országok, amelyek nem hajlandók támogatni az orosz nyersolajexport tilalmát.

Az ukrán államfő Kijevben nyilatkozott a BBC brit közszolgálati médiatársaság tudósítójának, és az interjúban bírálóan szólt Magyarországról és Németországról is.

Arra a kérdésre, hogy miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától, Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna nem érti, hogy “miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik”.

Kijelentette: az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít.

“Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül” – fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban. Hozzátette: Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és immár nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.

Elmondta: a háború előtt beszélt Angela Merkel akkori német kancellárral, akinek azt mondta, hogy ha Ukrajna ellen teljes körű invázió indul, akkor az orosz hadsereg Lengyelországba is behatol és ezután Németország határánál lesz. “Ha ez megtörténik, akkor is azt mondja majd a népének, hogy ez is rendben van, hiszen csak üzletről van szó?” – idézte a volt német kormányfőnek feltett kérdését az ukrán elnök.

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, mivel a fegyverszállítmányok nem érkeznek elég gyorsan ahhoz, hogy vissza lehessen verni az orosz támadást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és néhány európai ország igyekszik segíteni, de e segítségre “még hamarabb és még gyorsabban szükségünk van; a kulcsszó az, hogy most” – fogalmazott az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban több tízezren veszthették életüket. Hozzátette: az ukrán kormánynak értesülései vannak arról is, hogy sokan eltűntek a város lakói közül. “Tudjuk, hogy okmányaikat kicserélték, orosz útlevelet adtak nekik és mélyen Oroszország területére vitték őket, egyeseket táborokba, másokat városokba. Senki nem tudja azonban, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, senki nem tudja, hogy közülük hányat öltek meg” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által Mariupolban, valamint egyes kijevi elővárosokban, köztük Bucsában elkövetett atrocitások szűkítik a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával. Háborús bűnösnek nevezte Putyint, és kijelentette: Bucsában tett múlt heti látogatásának végén semmi mást nem érzett az orosz fegyveres erők iránt, csak gyűlöletet.

Az ukrán elnök védelmébe vette a háború előtti politikáját, mindenekelőtt azt, hogy az ukrán kormány annak idején folyamatosan nyugalomra intette a lakosságot.

Zelenszkij kijelentette: a kormány a háttérben már akkor is fegyverszállítási megállapodásokról tárgyalt, és arra összpontosította a figyelmét, hogy ne törjön ki olyan pánik, amely az ukrajnai bankok megrohanásához és az ukrán gazdaság destabilizálásához vezethetett volna.

“Ez volt Oroszország célja, és nemcsak Oroszországé, de nem hagytuk, hogy ez megtörténjen” – fogalmazott az ukrán elnök a BBC-interjúban. Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kormány sem számított teljes körű orosz invázióra.

Kigyulladt Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója
Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz Fekete-tengeri Flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a tűz okait vizsgálják. A minisztérium később újabb közleményt adott ki, amely szerint a cirkálón keletkezett tüzet lokalizálták, nyílt égés nincs, és a lőszerrobbanások is megszűntek. A tájékoztatás értelmében a hadihajó úszóképes maradt, és a fő rakétafegyverzete sem sérült meg. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel, a cirkálót kikötőbe fogják vontatni. Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg. A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Friss: Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy elsüllyedt a Moszkva cirkálóhajó a Fekete-tengeren, Ukrajna déli partjainál, azt azonban továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a károkat a hadihajón. Ukrán közlés szerint Neptun-rakétákkal mértek csapást az orosz hajón, az orosz fél szerint viszont a hajó fedélzetén található lőszerek robbantak fel, emiatt kellett evakuálni a legénységet.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint “más népek véráldozata árán kereskednek” azok az országok, amelyek még mindig vesznek orosz olajat appeared first on .

Pedro Sánchez spanyol kormányfő meggyilkolásának tervezése és tiltott fegyverek birtoklása miatt első fokon hét és fél éves börtönbüntetésre ítélt egy férfit a központi büntetőbíróság.

A biztonsági őrként dolgozó, 66 éves Manuel Murillót 2018 novemberében vették őrizetbe a hatóságok, miután közösségi oldalakon és mobiltelefonos üzenőcsoportokban írt arról, hogy megölné a miniszterelnököt, továbbá segítséget is kért a merénylet elkövetéséhez.

“Sánchezt le kell vadászni, mint egy szarvast, és kitenni a fejét a kandalló fölé” – idézte a sajtó a katalán Terrassa városában élő férfi egyik üzenetét. Murillo azután kezdte el nyilvánosan tervezgetni a gyilkosságot, miután a 2018 júniusában hatalomra került szocialista kormány bejelentette, hogy egyik első intézkedéseként exhumálni fogja Spanyolország egykori diktátorának, Francisco Franco tábornoknak a földi maradványait az Elesettek Völgyének bazilikájából.

“Ha kell, odamegyek felfegyverkezve, és leülök Franco sírjára, és ha közelítenek, lövök” – írta a Terrassa Spanyolországért nevű WhatsApp csoportban. A bíróság ítélete szerint Murillo üzeneteiben egyre buzgóbban fejezte ki elszántságát, hogy végez a miniszterelnökkel annak érdekében, hogy változást idézzen elő a spanyol politikai helyzetben.

Kijelentései mellett a bíróság veszélyeztető körülményként értékelte, hogy a házkutatáskor a férfi lakásában és autójában összesen húsz fegyvert találtak, amelyből hét típus birtoklása tiltott. Ráadásul Murillo képzett lövész, a helyi sportlövő klub tagja volt.

A bíróság kizárta a pszichés zavart vagy az alkoholos, illetve gyógyszeres befolyásoltságot a fenyegető üzenetek okaként.

A per során a vádlott arra hivatkozott, hogy rossz időszakon ment keresztül, sokat ivott és pszichotróp szert szedett, amelyektől hallucinált. Mint mondta, valójában sosem állt szándékában végrehajtani a gyilkosságot, és a bíróságon elnézést kért “állatias” viselkedéséért.

A bíróság megállapítása szerint annak ellenére, hogy Murillónak megvolt az elszántsága, az eszköze és a képzettsége is a merénylethez, nem valószínű, hogy a kormányfő meggyilkolására vonatkozó tervét sikerült volna véghez vinnie.

Spanyolországban mostantól bűncselekménynek számít az abortuszt választó nők zaklatása
A spanyol büntető törvénykönyv szerdán megjelent módosítása szerint bűncselekménynek számít az abortuszt választó nők, valamint a terhességmegszakítást végző klinikákon dolgozók zaklatása. Az EFE spanyol hírügynökség összefoglalója szerint három hónaptól egy évig tartó börtönbüntetéssel vagy 31 és 80 nap közötti közhasznú munkával büntethető az, aki sértésekkel, megfélemlítéssel vagy kényszerrel akadályozza a szabad döntés jogát ebben a kérdésben. A módosítás csütörtöktől lép hatályba. A terhességmegszakítást végző klinikák spanyolországi szövetsége (ACAI) 2018-ban készült jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a klinikákra érkező nőket szervezett csoportok közelítik meg fényképekkel és abortuszellenes kiáltványokkal azzal céllal, hogy rávegyék őket elhatározásuk megváltoztatására. A szövetség felmérése szerint az intézményekhez forduló nők 89 százaléka tapasztalt zaklatást, és 66 százaléka érezte úgy, hogy fenyegetik.

The post A spanyol kormányfő meggyilkolásának tervezése miatt hét és fél év börtönt kapott egy férfi appeared first on .

Az Európai Unió Tanácsa további 500 millió euróval, összesen 1,5 milliárd euróra egészítette ki az Ukrajnának nyújtott támogatását, a finanszírozás a katonai felszerelések szállítását segíti – tájékoztatott az uniós tanács.

Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés újabb részlete lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai támadással szemben.

Az intézkedésekkel olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedések érvényességének időtartama 24 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. “Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország, teljes felelősséggel tartozik a háborúért, felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért” – fogalmaztak.

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

Ukrajnai háború – Nem volt katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyag a Zágrábban lezuhant drónon
A Zágrábban egy hónappal ezelőtt lezuhant drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot – közölte a Zágráb megyei államügyészég. Ivana Bacic, a horvát szakértői és kutatóközpont bűnügyi igazságügyi szakértője elmondta: kétségtelen, hogy a robbanást egy robbanószerkezet és egy olyan robbanóanyag okozta, amely nem tartozik a katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagok közé. “Nagy energiájú, de nem szokványos anyagot használtak, amely a robbanás során teljesen lebomlott, így nem lehet azonosítani” – hangsúlyozta. Az eredeti bombák legfeljebb 46 kilogramm TNT-t tartalmaznak, ezek felrobbanása után feketedés jellemző. Ilyen nyomokat nem észleltek – tette hozzá. A vizsgálat azt is megállapította, hogy egy nagyon jól karbantartott drónról volt szó, amely meghibásodás miatt zuhant le. A repülőgép feketedoboza megsemmisült. A nyomozás arra nem adott magyarázatot, milyen céllal és kik indították el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drónt. A pilóta nélküli repülőgép március 10-én egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát fővárosban, a becsapódás helyén mintegy öt méter átmérőjű kráter keletkezett. Személyi sérülés nem történt, de a környéken megsérült 96 gépkocsi, a károk összértéke 600 ezer kuna.

The post Orosz agresszió: Az EU másfélmilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott katonai célú támogatását appeared first on .