Biztonságpolitika

Optimalizálni valamit mindig azt jelenti, hogy elérjük valamely területen a megvalósítható legtökéletesebb működést. Ez például cégek esetében is rengeteg dolgot jelenthet, amelyek természetesen nem függetlenek egymástól, így egy pozitív változtatás gyakran más pozitívumokat is generál.

Jelen cikkünkben megnézzük, mi mindenre gondolhatunk többek között, ha jogi szempontból értjük a cégoptimalizálás fogalmát, ahogy abba is betekintünk, hogy milyen felületen keresztül valósíthatjuk meg ezt a leghatékonyabban.

Az online jogi rendszer előnyei

Nagyon sokféle fronton kell megfelelnünk, mind magánszemélyként, mind abban az esetben, ha a cégünket, vállalkozásunkat szeretnénk sikerre vinni. Az, hogy megvalósíthassuk a terveinket, nem történhet meg elszántság, kitartás, s persze megfelelő alapok nélkül sem. 

Az utóbbiban nyújthat segítséget az elektronikus jogi ügyintézés, az eKRS rendszere, amely szerteágazó előnyöket tudhat magának, többek között a rugalmas ügyintézést, a kedvező árakat, az automatizált folyamatokat és a megfelelő, szakmailag biztos hátteret egyaránt.

Mit jelent mindez az eKRS esetében?

Az eKRS online jogi platformot a KRS Ügyvédi Iroda egy szolgáltatásaként értelmezhetjük. A mindig friss, törvényi és jogszabályi kereteknek való megfelelést is ők biztosítják, amikor a rendszert használjuk, biztosak lehetünk abban, hogy teljesen megbízhatunk az ezen a módon létrejött dokumentumokban.

Mivel az így intézhető ügyek alapvetően automatikusan zajlanak, ezért alacsony, fix áron vehetők igénybe a szolgáltatás keretében elérhető dokumentumok és iratok, illetve azok megvalósítása. Ráadásul a rendszeren keresztül létrehozott anyagok a későbbiek során is letölthetőek és kinyomtathatóak maradnak, ezért az sem okozhat problémát, ha valamilyen okból kifolyólag elveszítenénk őket.

Az ügyintézés rugalmas, a folyamat bármikor tetszés szerint felfüggeszthető, és később ugyanott folytatható. Nem igényel utazást vagy bosszankodást az elhúzódó időpont-egyeztetés miatt. 

Cégoptimalizálás az eKRS rendszerén keresztül

Az online cégoptimalizálás és cégalapítás keretében meggyőződhetünk arról, hogy a vállalkozás különböző szerződései megfelelnek-e a jelenleg hatályos szabályoknak, de segítséget nyújt akkor is, ha valami nem egyértelmű a számodra, ha egy alkalmazottadtól el kell búcsúznod vagy ha valamilyen helyzettel, illetve szerződéssel összefüggő kötelezettségek, illetve jogok nem egyértelműek számodra.

A csomag keretében a feltett kérdések, szempontok, illetve anyagok vizsgálata történik, melynek nyomán megoldásközpontú megközelítéssel informálódhatunk. Akár a személyes kontaktot teljesen elkerülve is végigvihető a folyamat, gyorsan, rugalmasan, s előre ismert, fix díjért cserébe. 

A megvizsgálható szerződések szinte bármilyenek lehetnek, a keretszerződéstől a megbízásos, a bérleti, a vállalkozásos, a munkaszerződések és más típusú dokumentumok is szóba kerülhetnek. Ellenőrizd őket minél előbb!

The post Slágerkifejezés a cégek életében, de mit is jelent pontosan? Mi az a cégoptimalizálás? appeared first on .

A Magyar Telekom megbízásából a BellResearch nemrég, a mikro-, valamint a kis- és közepes vállalkozások körében végzett reprezentatív kutatása szerint a cégek kétharmadának a biztonságos működésről az informatikai eszközök, valamint a vállalati- és ügyféladatok biztonsága jut eszébe. Mindezek védelmét tűzfalak, vírusirtók alkalmazásával, biztonsági mentésekkel, a készülékek és a levelezések védelmével, jelszavak alkalmazásával biztosítottnak látják. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy méretüknél fogva nem lehetnek célpontok, 70 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy nem kezelnek olyan adatokat, amelyek védelemre szorulnak. A cégek túlnyomó többsége (80 százaléka) ráadásul azzal is nyugtatja magát, hogy nincsenek olyan adataik, amelyeket nem lehet pótolni, úgy gondolkodnak, hogy egy adatvesztéssel járó incidens sem okozna megoldhatatlan kihívást a vállalati működésben. Ez pedig arra utal, hogy nemcsak a kockázat mértékét, de egy adatvesztéssel járó támadás súlyát is alábecsülik, hiszen nem számolnak azzal a felelősséggel, hogy az üzleti partnereikre vagy akár az ügyfeleikre vonatkozó információk biztonságáról is gondoskodniuk kell.

Mindezt jól magyarázza a kutatásban mért rendkívül alacsony fenyegetettségi érzés, hiszen mindössze a mikrovállalkozások 20, míg a kkv-k 30 százaléka érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek. Ráadásul az előbbiek 60 százaléka, utóbbiak 40 százaléka házon belül igyekszik megoldani az informatikai- és adatbiztonsági kérdéseket. Olyanokat is, mint például az adatvesztéssel járó incidensek kezelése. Ilyen eseményekről a mikro- és kisvállalatok csak mintegy 10 százaléka számolt be, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az arány 20 százalék. Ez messze elmarad a nemzetközi tapasztalatoktól.

A fentiek alapján már nem annyira meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.

A felmérés szerint a megkérdezett cégek 90%-a hajlamos úgy gondolkodni, hogyha megvédi az informatikai eszközeit, azzal az adatok védelme is megoldott. Ezzel együttaz érintettek mintegy 42 százaléka rendelkezik kifejezetten a vállalati- és az ügyféladatok védelmére fókuszáló megoldással. A mikrovállalatok fele beéri azzal, hogy a PC-k és laptopok védelmét is a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, viszont a kkv-k esetében ez a tudatosság már nagyobb, ott a vállalatok bő kétharmada külön is beruház biztonsági megoldásokba. A védelmi megoldások folyamatos karbantartására, fejlesztésére a legtöbb cég már nem gondol: a mikrovállalkozások kevesebb mint 10%-a és a kkv-k negyede vizsgálja felül folyamatosan meglévő rendszereit és keres korszerű megoldásokat

Milyen veszélyekkel találhatja szembe magát egy kisvállalkozás?
Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Bár az online térben mozognak, jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg. Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú vírusok (malware), amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony szoftverekről van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.

„Fontosnak érezzük, hogy a kisebb vállalkozásokat is felvértezzük adathalász kísérletek és rosszindulatú vírusok ellen. Jó jel, hogy egyre több cégvezető ismeri fel ennek szükségességét, de látszik az is, hogy van még mit tenni” – mondta Iski István, a Magyar Telekom Soho-SMB terület igazgatója.

The post Biztonságukat túl-, az adathalászat veszélyeit alábecsülik a hazai kisvállalkozások appeared first on .

A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Berlin hatvan darab CH-47F típusú Chinook helikoptert vásárol, mintegy ötmilliárd euró értékben. A beszerzést abból a 100 milliárd dollár eurós különleges haderőfejlesztési alapból finanszírozzák, amelyet Olaf Scholz kancellár jelentett be az ukrajnai háború kezdete után.

A helikoptereket legkorábban 2025-2026-ban szállítja a Boeing. Az új gépek a csaknem ötven esztendős CH-53G típusú Lockheed Martin- helikoptereket váltják. A Bild am Sonntag információi szerint a német kormányzat tárgyalt a Lockheed Martin egyik, CH-53K King Stallion típusú nehéz helikopterszállítójának vásárlásáról is, de a Boeing helikopterei olcsóbbak és a NATO-tagállamok többsége is a tandem-rotorelrendezésű kéthajtóműves Chinook helikoptereket használja, s a német kormány ezért döntött a Boeing ajánlata mellett.

A német védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor azt közölte a lappal, hogy még nem született végleges döntés a Boeing-helikopterek megvásárlásáról.

The post Németország nehéz szállítóhelikoptereket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A Downing Street esti beszámolója szerint Johnson telefonos megbeszélést tartott Zelenszkijjel, amelynek során kijelentette, hogy Oroszországnak számot kell adnia ukrajnai cselekedeteiről. Hozzátette: London ennek érdekében támogatást nyújt minden olyan bizonyíték beszerzéséhez, amely háborús bűncselekmények elkövetésére vall.

Liz Truss brit külügyminiszter a minap bejelentette, hogy Nagy-Britannia támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.

Dominic Raab brit igazságügy-miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font (442 millió forint) értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

A szombat esti telefonos megbeszélésen a brit kormányfő beszámolt az ukrán elnöknek arról is, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat léptetett érvénybe az orosz fegyveres erők több vezetőjével szemben.

A londoni külügyminisztérium előző nap jelentette be, hogy beutazási tilalommal és nagy-britanniai vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta mások mellett Andrej Szergyukov vezérezredest, az orosz légideszant-alakulatok parancsnokát, Nyikolaj Bogdanovszkij vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, valamint Valerij Fljusztyikov vezérőrnagyot, az orosz hadsereg különleges műveleti alakulatainak parancsnokát.

Az ukrán elnökkel tartott szombat esti megbeszélésén Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia a jövő héten újból megnyitja kijevi nagykövetségét, ezzel is demonstrálva az ukrán néppel vállalt szolidaritását. A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy London további védelmi jellegű katonai segélyben részesíti Ukrajnát, és ennek részeként páncélozott csapatszállító járműveket, drónokat és páncéltörő fegyvereket szállít az ukrán fegyveres erőknek.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Zelenszkij köszönetet mondott Johnsonnak azért, hogy a brit kormány ukrán katonáknak nyújt kiképzést az Egyesült Királyság területén.

The post Orosz agresszió: a brit kormány segíti a háborús bűncselekményekre utaló bizonyítékok összegyűjtését appeared first on .

A Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt. “A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani”. Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek.

Hangoztatta, hogy NATO-tagállamként nem csak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek, de a többi, Oroszországgal határos NATO-tagországot is szövetségesként támogatják, közülük több államban jelen is vannak a német csapatok. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.

A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: “mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.

“Nem gondolom, hogy indokolt lenne akár Németországnak, akár a NATO-nak beszállnia a háborúba” – tette hozzá Scholz. Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista – bár békepárti -, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.

Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártjának álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban. Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve. Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le “a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, “hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország “felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez “nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.

A Der Spiegel saját, április 20-án és 21-én készült felmérése szerint a németek 47 százaléka véli úgy, hogy Németországnak nehézfegyverzetet (például harci repülőgépeket) is kellene adnia Ukrajnának, míg a válaszadók 45 százaléka ezzel ellenkező véleményen van.

Németország az orosz gázra nem vezetett be embargót, amit Scholz a többi közt a gazdasági válság elkerülésével magyarázott. Emellett elmondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal “gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, (Putyin) el sem kezdte volna a háborút”.

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát “felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (…) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg” – szögezte le.

The post Orosz agresszió: Scholz szerint a nehézfegyverzet küldése “nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” appeared first on .

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a másodfokú tanács helybenhagyta a Nyíregyházi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, amelyben vádlottat – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – hivatalos személy elleni erőszak bűntettében találták bűnösnek.

Az ítéleti tényállás szerint a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben jelenleg is fegyházbüntetését töltő vádlott 2021. január 19-én konfliktusba keveredett zárkatársával. Az emiatt a cellába belépő körletfelügyelőt a nő az általa korábban kettétört fém felmosónyéllel többször megütötte. A vádlottat a többi fogvatartott nyomta földre, majd kicsavarták a kezéből a felmosónyelet. A körletfelügyelő könnyebben megsérült.

Az elsőfokú határozat ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, a törvényszék azonban helybenhagyta a korábbi ítéletet.

The post Fegyházbüntetésre ítéltek egy börtönőrre támadó rabot appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta: a férfit súlyos testi sértés kísérletében és felfegyverkezve elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakban mondták ki bűnösnek első fokon. Az ítélet szerint a vádlott 2019. december 18-án délután egy helyi járaton utazott, amelyre felszállt a sértett, aki pedagógusként általános iskolai csoportját kísérte.

A vádlott sérelmezte, hogy az egyik diák hozzáért, a gyerek védelmére kelő tanárt szidalmazni kezdte, majd egy machetével megfenyegette a tanárt és a nyakán meg is sebesítette. Ezután a hátán is megszúrta a pedagógust, aki emiatt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett – ismertette a törvényszék.

A közleményben kitértek arra is, hogy a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott személyiségzavarát, a megbánását, a bocsánatkérését, továbbá azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, valamint az időmúlást is.

Ugyanakkor súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy a férfi visszaeső, többszörösen büntetett előéletű, és a diákok szeme láttára sebezte meg a tanárt. A vádlott és a védője tudomásul vette az ítéletet, míg az ügyészség súlyosításért fellebbezett.

The post Három évre ítéltek egy tanárra machetével támadó férfit appeared first on .

A tájékoztatás szerint az elkövetők Budapesten hozták létre a valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot, rendszeresen olyan tevékenységekről és kereskedelmi beszerzésekről állítottak ki nagy összegű számlákat, amelyek vagy soha nem történtek meg, vagy nem a dokumentumok szerint. Megrendelőik a számlák felhasználásával fizetendő áfájukat és társasági adójukat csökkentették.

A látszat fenntartására a számlagyár vezetői egy szlovák “bukócéget” is létrehoztak, ide utalták a fiktív számlák ellenértékét, majd innen vették fel készpénzben és adták vissza megrendelőiknek.

A pénzügyi nyomozók egyszerre ötven helyszínen tartottak házkutatást, gyanúsítottakat hallgattak ki és vettek őrizetbe. Az okozott vagyoni hátrány és a várható bírságok biztosítására ingatlanokat, üzletrészeket, gépjárműveket vettek zár alá, több mint egymilliárd forint értékben.

A NAV a bűnszövetség összesen 21 tagját hallgatta ki gyanúsítottként, közülük négyet letartóztattak. A nyomozás iratait vádemelési javaslattal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségnek adták át, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

The post Dolgos számlagyári munkások buktak le Borsodban appeared first on .

A vádirat szerint a vádlottak közül négyen 2019. november 28-án egy nagylóki vendéglátóhelyen leitatták az áldozatot. Ezután egyikük a pultostól szigetelőszalagot vásárolt és két társával a terasz egyik székén elalvó férfira egy másik széket borított, majd mindkettőhöz hozzákötözte. Negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

A később érkező ötöd-, hatod-, heted-, és nyolcadrendű vádlott közül hárman szintén fényképet készítettek a sértettről, majd a zárás után valamennyien távoztak, magára hagyva a megkötözött férfit. Az áldozat éjszaka megpróbált kiszabadulni, de a székekkel együtt felborult, és hajnalban a terasz padlóján kihűlés miatt meghalt.

A később érkező négy vádlott még a 2020 novemberében tartott előkészítő ülésen beismerő vallomást tett. Őket segítségnyújtás halált okozó elmulasztása miatt jogerősen nyolc-nyolc hónap, valamint egy-egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Pénteki ítéletében a bíróság az első-, másod-, és harmadrendű vádlottat társtettesként, míg a negyedrendű vádlottat bűnsegédként mondta ki aljas indokból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében.

Az elsőrendű vádlottat 14 év 6 hónap fegyházra, a másodrendű vádlottat 15 év 6 hónap fegyházra, a harmadrendű vádlottat 14 év fegyházra, a negyedrendű vádlottat 12 év fegyházra ítélték, elrendelve mindegyikük letartóztatását. A törvényszék közleménye szerint sem az ítélet, sem a letartóztatásról szóló végzés nem jogerős, mert bár azokat az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik fellebbeztek.

The post Viccből öltek: tizenkettőtől tizenöt és fél évig terjedő fegyházbüntetést kaptak appeared first on .

Szabó István az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred laktanyájában megrendezett műszakiak napján úgy fogalmazott, az elődök büszkék lennének a Magyar Honvédségnél jelenleg szolgáló műszaki katonákra. A déli határon tapasztalható migrációs helyzet, a koronavírus-járvány vagy az észak-keleti határoknál jelentkező feladatok olyan kihívásokkal szembesítik a Magyar Honvédség állományát, amelyekkel korábban nem vagy nem ilyen intenzitással találkoztak – mondta a politikus.

A műszaki katonák helytálltak 2015-ben az ideiglenes biztonsági határzár építésekor, majd később a rendőrség támogatásában a határőrizetben vagy a koronavírus-járvány idején. Komoly szaktudással rendelkeznek, elkötelezettek, fegyelmezettek – hangsúlyozta Szabó. Az államtitkár emlékeztetett, a műszakiak napját a Magyar Honvédség 1993 óta rendezi meg, emlékezve 1849. április 25-ére, amikor a komáromi csatában a műszaki katonák és mesteremberek ladikokból, csónakokból, pallókból egy éjszaka alatt hidat építettek a Dunán.

A korábban négy évig Szentesen parancsnokhelyettesként, illetve megbízott parancsnokként szolgáló politikus emlékeztetett: a városban több mint tíz éve hagyomány, hogy a rendezvényhez csatlakozik a rendőrség is. Ez azért is fontos, mert az elmúlt időszakban a migrációs válsághelyzet miatt fontossá vált a fegyveres testületek együttműködése – mondta.

A műszakiak napjára hagyományosan több ezren érkeznek, egykor a laktanyában szolgáló sorkatonák és tisztek, a honvédség más haderőnemeinél – így a légierőnél – szolgáló műszaki katonák és nagyon sok fiatal Szentes köznevelési intézményeiből – közölte az államtitkár.

The post Szabó: a műszaki katonák nagyszerűen helytálltak az elmúlt években appeared first on .

Karen Pittel, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) kutatója szerint Európa nagy dilemma előtt áll az oroszországi kőolajimport leállításával kapcsolatban. “Egyrészt ha több idő állna rendelkezésre, az lehetővé tenné az EU számára, hogy jobban felkészüljön az alternatív energiaforrások biztosítására, csökkentetni tudja a keresletet, valamint optimalizálhassa az EU-n és a tagországokon belüli energiahordozó-logisztikát – fogalmazott.

Pittel kifejtette, hogy másrészt az olajembargót sem lenne szabad túl sokáig halogatni. “Mert ezzel csak több időt adunk Oroszországnak, hogy más vevőket találjon olajszállításainak, miközben az EU-tól származó bevételek továbbra is a rendelkezésére állnak” – fogalmazott. Hozzátette: a halogatással pedig az uniós tagállamok is kisebb késztetést éreznek majd az orosz szállítások kiváltására.

A Müncheni Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. A szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, már komoly gondot okozhatna – mondta.

Pittel úgy vélekedett, hogy a szén- és kőolajárakra gyakorolt hatás attól függ, hogy a globális kínálat csökken-e az embargó miatt. Ha Oroszországnak sikerül viszonylag hamar máshol értékesítenie a nyersolajat és a szenet, akkor a piacokat érő sokk sokkal kisebb lesz – mondta. Ebben az esetben azonban szerinte az Oroszországra gyakorolt következmények is enyhébbek lennének.

“A magas energiaárak azért fontosak a jelenlegi helyzetben, mert jelzik a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy kevesebb energiát kellene felhasználniuk” – fejtette az Ifo Center for Energy, Climate and Resources vezetője. “Az alacsony jövedelemű háztartásoknak azonban támogatásra van szükségük, hogy megbirkózzanak a nagymértékben emelkedő energiaköltségekkel. Az államnak támogatást kellene nyújtania a szegényebb háztartásoknak” – szögezte le.

Ez tényleg fájhat: sörgyárak hagyják el Oroszországot
A belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripai vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban – tudatta a belga söripari vállalat. A leuveni székhelyű AB InBev közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytat partnerével, a török sörgyárral arról, hogy átadja neki a vegyesvállalatban birtokolt kisebbségi részesedését. Az AB InBev 24 százalékos részesedéssel rendelkezik az Anadolu Efes vállalattal közös cégben. Az AB InBev azon kérése, hogy felfüggessze a Bud sörmárka oroszországi gyártására és értékesítésére vonatkozó engedélyt, szintén a lehetséges tranzakció részét képezi – áll a közleményben. A cég továbbá úgy döntött, hogy a vegyesvállalat nyereségét a továbbiakban nem szerepelteti mérlegében – írták. Az AB InBev azt is közölte, hogy megválik a Csernyihivszke ukrán sörmárkától is. Az eladásából származó nyereséget pedig humanitárius erőfeszítések támogatására fordítja.

A dán Carlsberg március 28-án közölte, hogy fel kívánja számolni tevékenységét az orosz piacon. A dán cég a legnagyobb nyugati söripari befektető Oroszországban, melyet az AB InBev Efes, majd a holland Heineken követ.

The post Az ifo szerint nem kellene halogatni az orosz olajembargót appeared first on .

A tűz következtében hat ember életét vesztette, további 24 pedig megsérült, közülük 13-at kórházban kezelnek. A TASZSZ egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy tíz ember sorsa ismeretlen. A tűz okának megállapítása folyamatban van. Feltételezések szerint baleset történt, amit rövidzárlat okozott.

A tűz 2500 négyzetméteren terjedt el, az épület tetőszerkezete beomlott. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is. Egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat másfél órával a tűz kitörése után hívták ki.

Orosz hírügynökségek szerint három évvel ezelőtt is volt egy tűz ebben a kutatóintézetben. A tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított az incidens ügyében.

The post Eloltották a tüzet a tveri katonai kutatóintézetben appeared first on .

A jegyzékbe vettek között olyan emberek szerepelnek, akik vezető pozíciókat töltenek, vagy töltöttek be az észak-koreai rakétaprogram kidolgozásában részt vevő intézményekben. Az EU továbbá a megszorító intézkedések hatálya alá vont olyan egyéneket és szervezeteket, akik, illetve amelyek megpróbálták kijátszani az uniós szankciókat az által, hogy külföldi finanszírozást kívántak szerezni az illegális észak-koreai fegyverprogramok számára.

Az Észak-Koreával szemben hozott autonóm uniós szankciós listán jelenleg 65 személy és 13 szervezet szerepel, akikre, illetve amelyekre utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása vonatkozik. A névsorra kerültek számára ezen felül tilos bármi fajta finanszírozást nyújtani. Az uniós tanács továbbá átültette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) valamennyi vonatkozó határozatát, melyek szankciókat vetnek ki 80 észak-koreai személlyel és 75 szervezettel szemben – közölték.

“Az EU eltökélt szándéka, hogy megakadályozza Észak-Korea fegyverprogramjainak fejlesztésére fordítható finanszírozást és a szükséges ismeretek felhasználását” – fogalmaztak. A közlemény szerint az EU felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a destabilizáló intézkedésekkel, tartsa tiszteletben a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, és folytasson párbeszédet az érintett felekkel.

Az Európai Unió minden ország közül Észak-Koreával szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul az EU 2006-ban hozott először intézkedéseket azért, mert e tevékenységek az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát sértették. Az unió átültette az ENSZ BT valamennyi vonatkozó határozatát, és saját autonóm szankciórendszert vezetett be az országgal szemben, ami kiegészíti és megerősíti az ENSZ által elfogadott büntetőintézkedéseket.

The post Az EU kiterjesztette az Észak-Koreával szembeni szankcióit appeared first on .

A dematerializált, névre szóló kötvény kibocsátásából származó bevétel felhasználásának elsődleges célja 1,8 milliárd forint mértékben a cég tevékenységébe illeszkedő, vagy ahhoz kapcsolódó céltársaságok akvizíciója, további cél kétszázmillió forint mértékben elektronikus nyomkövető rendszer üzemeltetéséhez szükséges beruházás.

A 2022. január 27-én forgalomba hozott kötvények futamideje 10 év, kamata éves szinten fix 5,25 százalék.

A magyar magánszemélyek tulajdonában álló Communication Technogogies 15 éves üzleti tapasztalattal rendelkezik – egyebek mellett – a bűnelkövetők elektronikus felügyelete, a digitális forensic rendszerek, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, valamint a kiberbiztonsági rendszerek kiválasztása, beszerzése, rendszerbe állítása és működtetése területén. Tevékenysége kiterjed az információ technológiai, biztonságtechnikai és kriminalisztikai megoldások kereskedelmére, üzemeltetésére, karbantartására és szervizelésére.

Ügyfelei között állami és versenyszféra szereplők egyaránt vannak, stratégiai partnere az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

A társaság 2019-ben 2,4 milliárd forint, 2020-ban 1,7 milliárd forint árbevételt ért el. Üzemi eredménye 2019-ben 399 millió forint, 2020-ban 451 millió forint, adózott eredménye 2019-ben 386 millió forint, 2020-ban 417 millió forint volt.

The post Communication Technogogies: kétmilliárd forintos kötvénykibocsátás appeared first on .

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében. Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.

“A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését” – szögezte le Bartos. A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.

Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény. Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

The post Orosz agresszió: közösen kér Brüsszeltől segítséget kilenc uniós ország appeared first on .

Az elnök szerint a segélyt “közvetlenül a szabadság frontvonalába” küldik. “Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (…) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved” – fogalmazott. “Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (…) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában” – tette hozzá Biden.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 ezer tüzérségi töltényt, és több, mint 121 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz majd.

Egy magasrangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be, hogy mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár harminc kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni. Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is “nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot”.

Az amerikai kormány több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta. Elsősorban légvédelmi rendszereket, páncéltörő fegyvereket, kézi lőfegyvereket, töltényeket és egyéb felszereléseket vásároltak a Biden-kormány által biztosított pénzből, amelynek célja az ukrán katonai erők modernizálása volt.

Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes orosz kötődésű hajót kitiltják az Egyesült Államok kikötőiből. “Ez azt jelenti, hogy egyetlen orosz lobogó alatt közlekedő, vagy orosz tulajdonban lévő, vagy általa üzemeltetett hajó sem dokkolhat az Egyesült Államok egyik kikötőjében sem, és nem érheti el partjainkat” – mondta Biden.

Az elnök megerősítette az amerikai pénzügyminisztérium korábbi bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további félmilliárd dolláros közvetlen gazdasági segítséget nyújt az ukrán kormánynak az állami fizetések, nyugdíjak és egyéb, az ország működésének fenntartásához szükséges költségek finanszírozására. Ezzel egymilliárd dollárra nő annak a gazdasági támogatásnak az összege, amelyet az Egyesült Államok a háború kezdete óta nyújtott Kijevnek.

Biden azt is mondta, hogy a Kongresszus által a múlt hónapban – katonai és humanitárius segítségnyújtásra – jóváhagyott 13,6 milliárd dolláros keret már “majdnem kimerült”, ezért a jövő héten a költségvetés kiegészítését fogja kérni a törvényhozástól, hogy továbbra is, “megszakítás nélkül” tudjanak fegyvereket küldeni. Az elnök nem részletezte, mekkora további támogatást kérne, és hozzátette, hogy konzultál a védelmi tisztségviselőkkel az ügyben.

Az elnök amerikai idő szerint csütörtök reggel találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. A Fehér Ház közleménye szerint a vezetők megvitatták a háború közelmúltbeli fejleményeit és “Biden elnök kifejezte az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna népének támogatása és Oroszország számonkérése mellett”.

Tűz ütött ki egy orosz katonai kutatóintézetben, halottak
Legkevesebb öt ember életét vesztette, mintegy húsz pedig megsérült miután csütörtökön Tverben tűz ütött ki az orosz Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetének (NII VKO) épületében – közölte a TASZSZ. A hírügynökség szerint 13 ember kórházi ápolásra szorul. A tűz a város központjában lévő épület első emeletén keletkezett és gyorsan elborította a felső három szintet. A tűzoltóság szerint a lángok mintegy 1500 négyzetméterre terjedtek ki, a tetőszerkezet beomlott. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi technika, köztük egy helikopter vesz részt. A tűz oka az első feltételezések szerint az elöregedett elektromos hálózatban keletkezett műszaki hiba lehetett. A kutatóintézetből több, mint harminc embert menekítettek ki. Az ügyben a tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított.

The post Orosz agresszió: az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának appeared first on .

A főügyészség azt írta, szerdán egy időben, több helyszínen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket, az ügyészség által szervezett akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.

Hozzátették: a megalapozott gyanú lényege szerint “az elkövetők vesztegetések útján”, részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint – jegyezték meg.

Közölték azt is, a Központi Nyomozó Főügyészség több mint huszonöt helyszínen végzett kutatást, ahol “lefoglalással és zár alá vétellel nagy összegű vagyon biztosítása történt meg”.

Az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben megindította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást.

Az eljárásban tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről pénteken dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája.

A Pénzügyminisztérium tudatta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát. Jelezték: a tárca mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját. A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.

The post A Központi Nyomozó Főügyészség tizennyolc embert hallgatott ki a pályázatokkal kapcsolatos korrupciós ügyben appeared first on .

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek.

A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a “partneri” Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).

A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.

Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

Oroszország bezáratta a balti államok konzulátusait
Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait – közölte az orosz külügyminisztérium. Korábban ebben a hónapban Lettország és Észtország két-két orosz főkonzulátus bezárását rendelte el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt, Litvánia pedig távozásra szólította fel az orosz nagykövetet.

The post Orosz agresszió: Hollandia kétszáz katonát küld az alakuló romániai NATO-harccsoportba appeared first on .

Az izraeli hadsereg számos légicsapást hajtott végre éjjel a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezet rakétakilövő állásai ellen, valamint a rakétahajtóművek gyártásához szükséges vegyszerek földalatti raktárához vezető alagút ellen – írja a lap. “A támadás komoly károkat fog okozni a rakétagyártásban a Gázai övezetben” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője csütörtök reggel, és a Hamászt okolta a katonai csapásokért, ugyanis az izraeli lépés válasz volt a Gázából izraeli civil településekre szerda este kilőtt rakétára, amely anyagi kárt okozott Szderótban. Éjjel kettőkor az övezettel szomszédos Szderótban és a környező kibucokban megszólalt a légvédelmi riasztás, és ketten megsérültek, miközben az óvóhelyre siettek. Utóbb kiderült, hogy gépfegyverek zajára tévedésből lépett működésbe a Vaskupola légvédelmi rendszer.

A Gázából este kilőtt rakéta viszont nem indította be a Vaskupolát. “A szüleim velem voltak. Hangos robbanást hallottunk, majd kisebb tűz keletkezett, amit eloltottunk. Ijesztő volt, de szerencsére senki sem sérült meg” – mesélte egy szderóti lakos a ynetnek a szerda esti rakétatámadásról. A Hamász néhány órával a jeruzsálemi izraeli zászlós felvonulás után lőtte ki a rakétát Szderótra. Izraeli jobboldali szélsőségesek azt tervezték, hogy szerdán izraeli zászlókat lobogtatva bevonulnak az óváros muszlim negyedéhez vezető Damaszkuszi kapun, majd a muszlim negyedben menetelnek.

A palesztinok provokációnak tekintik az ilyen izraeli felvonulásokat. Tavaly májusban egy hasonló menet után indult meg a 11 napos Falak őrzői hadművelet a Gázai övezet fegyveres szervezetei ellen. Most azonban a rendfenntartók még az óvároson kívül feltartóztatták a több száz menetelőt, s noha egy részük szembeszállt a rendőrökkel, sikeresen visszaszorították őket. Később a felvonulók többsége a számukra engedélyezett Jaffa-kapun lépett be az óvárosba, ahol a muszlim negyed érintése nélkül eljuthattak a Siratófalhoz.

“Az izraeli vezetés fogja viselni a teljes felelősséget a zászlós menet és a veszélyes és provokatív intézkedések következményeiért” – közölte szerda este a Hamász.

Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Ciszjordániát, benne Kelet-Jeruzsálemet és az óvárost, ahol a muszlim, a keresztény és a zsidó vallás szent helyei találhatóak. Az izraeli-jordániai megállapodások szerint a Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel. A hegyet zsidók is látogathatják, de nem imádkozhatnak és semmilyen vallási szertartást nem tarthatnak ott. Az időszámítás szerint 70-ben a rómaiak által lerombolt zsidó szentély helyén, a Templom-hegyen jelenleg a muszlimok Mekka és Medina utáni harmadik legszentebb helye, az Al-Aksza-mecset és a Sziklamecset áll, a Templom-hegytől nem messze van a Szent Sír-bazilika, Jézus kereszthalálának és sziklasírjának helye, és a Templom-hegy nyugati támfala a Siratófal, a zsidók jelenlegi legszentebb helye.

The post Gázai katonai célpontokat támadott Izrael appeared first on .

Szabó István felhívta a figyelmet: Szolnok katonaváros; a Magyar Honvédségnek több alakulata is van a településen. A ’90-es évek végéig katonai középiskola és kollégium is működött ott. Az államtitkár kiemelte: a HM által meghirdetett honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik kiemelt feladata a hazafias honvédelmi nevelés. Ahhoz, hogy a mostani fiatal generáció megfeleljen ezen kötelezettségnek, gondoskodni kell a megfelelő hazafias honvédelmi nevelésről – hangsúlyozta.

Ennek intézményrendszerét biztosítja a Honvéd Kadét Program, amelyben – 106 intézményben – több mint 4600 kadét tanul. Ehhez csatlakozik ősztől a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium Szolnoki Honvéd Kollégiuma, ahol 24 fiatal elhelyezésére lesz lehetőség. Folyamatban van továbbá a hódmezővásárhelyi katonai középiskola és kollégium kialakítása is – ismertette.

A szolnoki honvédkollégium a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium intézményegységeként fog működni a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központ épületében. A kollégiumban – ahová bármely szolnoki középiskola tanulója jelentkezhet – a tanítás vége után, délután lesznek a katonai rend szerinti honvédelmi tematikájú foglalkozások. Lesznek gyakorlatias jellegű foglalkozások, mint például gyalogtúra, sziklamászás és alakulatlátogatás. A kollégiumban katona és civil pedagógusok szaktárgyi korrepetálásokkal, nyelvi felzárkóztatással és fejlesztéssel is segítik a kollégium lakóit.

Szabó elmondta: a szolnoki honvédkollégiumból a diákok szabad választásuk nyomán bármilyen irányba tovább tanulhatnak, folytathatják életüket, de azért hangsúlyt kap majd a katonai pályára irányítás is. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy a szolnoki intézmény kollégistái is részesülhetnek a Béri Balogh Ádám honvéd kadét ösztöndíjban, amely már 3,5-es átlag felett is jár; 4,5-es tanulmányi átlageredmény felett pedig már havi bruttó 58 ezer forintot jelent.

A 2022/2023-as tanévben induló szolnoki kollégium vezetésével Mádi Lajos alezredest bízták meg. Bővebb információk találhatók a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium Facebook- és Instagram oldalán, valamint a www.kratochvil.hu oldalon.

The post Ősztől Szolnokon is lesz honvédkollégium appeared first on .