Biztonságpolitika

A nemzeti hírügynökség január végén írt arról, hogy fellebbezett a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a Viking Idun ukrán kapitányának bűnügyi felügyeletét elrendelő végzés ellen. A vádhatóság azt kifogásolta, hogy a bíróság nem írt elő személyes, csak telefonos jelentkezési kötelezettséget a gyanúsítottnak. A Hableány sétahajónak 2019. május 29-én nekiütközött Budapesten, a Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó. Az ezután elsüllyedő sétahajón 35-en voltak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast a mai napig keresnek a hatóságok.

A Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó, a Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette, hogy a kapitány Ukrajnában tartózkodik. Hozzátette: a bűnügyi felügyelet intézménye lehetővé tette a gyanúsítottnak, hogy külföldre utazzon, csak azt a kötelezettséget írta elő neki, hogy a megjelölt időpontokban jelenjen meg a rendőrségen.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész ugyancsak januárban közleményben tájékoztatott arról, hogy indítványozták: a bíróság a 2021. január 30-áig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet újabb négy hónappal, változatlan feltételekkel hosszabbítsa meg, utasítsa el a védőnek a megszüntetésre irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést meg is hosszabbította, de nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

E végzés ellen az ügyészség azért fellebbezett, mert megítélése szerint a telefonos jelentkezés a mai technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

Az ügyészségi fellebbezésre akkor a Fővárosi Törvényszék is reagált, és a járványhelyzettel indokolta a Budai Központi Kerületi Bíróság döntését. Közleményükben akkor azt írták: a járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozásokra – határzár, karanténkötelezettség – figyelemmel a bíróság megváltoztatta a bűnügyi felügyeletnek a gyanúsítottnak korábban előírt magatartási szabályait. Jelen helyzetben a személyes jelenlét további előírása – amit a gyanúsított tőle kívül álló okok miatt egyébként már tíz hónapja nem tud teljesíteni – a kényszerintézkedés teljes kiüresedéséhez vezetne – érveltek akkor.

A Fővárosi Törvényszék a döntés indoklásáról addig nem ad tájékoztatást, amíg az érintettek – így az Ukrajnában tartózkodó hajóskapitány – meg nem kapják a határozatot.

The post Dunai hajóbaleset: telefonos bűnügyi felügyelet alatt marad a Viking Idun kapitánya appeared first on .

Megzavart alvásciklus, zajos szomszédok, felismerhetetlenné vált világ: a koronavírus-járvány miatti korlátozások a nagyváros hírhedt mosómedvéit is sújtják. Mivel a lakosok a korlátozások miatt sokat vannak otthon, megnőtt a találkozások száma is. Tavaly 62 százalékkal emelkedett a lakosok elleni mosómedve-támadások száma a torontói egészségügyi szolgálat adatai szerint. Azonban a harapások és karmolások nem írhatók teljesen az agresszívebb állatok számlájára, a lakosok is hibásak.

“Velem naponta jönnek szembe mosómedvék. Lehet, hogy van köztük agresszív, különösen, ha kicsinyei születtek. De a legtöbb esetben semmi nem változott velük, sokkal inkább az emberekkel, akik többet vannak otthon, és sajnos ettől egyre feszültebbek lesznek” — mondta Derick McChesney, egy torontói vadvédelmi cég tulajdonosa. A város figyelmeztette a lakosokat, hogy ne közeledjenek a mosómedvékhez, ne simogassák, ne etessék őket, mert ez elkerülhetetlenül oda vezet, hogy a félénk állatok támadni kényszerülnek.

Egyes torontóiak azonban elkezdték jobban megismerni a mosómedvéket. A lakástulajdonosok gyorsan rájöttek, hogy a kis állatok napközben olyan otthonokban alszanak, amelyek ilyenkor üresek.

“Egyedülálló képességük, hogy rájönnek, melyik a ház legcsendesebb helye, szeretik közvetlenül a hálószoba fölé befészkelni magukat, itt tudnak jót aludni napközben” – magyarázta McChesney.

Amellett, hogy a lakók mostanában több zörgést hallanak a falak mögül, elkezdték észrevenni a mosómedvéken a fajt sújtó betegséget, amelyre váladékos szemük és imbolygó járásuk utal: az emberre veszélytelen szopornyicát. A beteg állatban megszűnik az embertől való félelem, ezért ha fenyegetve érzi magát, könnyebben támad. A szakemberek figyelmeztették a lakosokat, hogy beteg állathoz ne közelítsenek. Tavaly 13 712 alkalommal értesítették a torontói állategészségügyi hatóságot beteg mosómedvék miatt, előzőleg ez a szám 4172 volt.

Az új koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések a vadvilág és a városlakók közeledésére is alkalmat adtak: az elmúlt hónapokban prérifarkasok, rókák és szarvasfélék is egyre gyakrabban bukkantak fel Torontóban.

The post És még ez is: simogatással terrorizálják a mosómedvéket a torontóiak appeared first on .

A Veszprém Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a horgászengedéllyel rendelkező 37 éves férfi tavaly júniusban Balatonkenesénél kifogott egy 17 kilós és egy 28 kilós pontyot. A nagyobbik egy 120 centiméter hosszú, kapitális méretű ponty volt, amelyet korábban – fényképeken is megörökítve – már többször kifogtak a Balatonból. Ezúttal azonban a horgász a halakat eladta egy Tolna megyei horgásztó tógazdájának, 345 ezer forintért, holott a halak valós értéke 535 ezer 500 forint volt.

Az egyik pontyot később kifogták a horgásztóból is, és a sikert büszkén posztolták az interneten, majd a halat visszaengedték a tóba. A balatoni halgazdálkodást végző társaság azonban jelezte a tógazdának, hogy a hal – amelynek azonosítását jellegzetes sérülései megkönnyítették – a Balatonból való. A következő kifogáskor így értesítették a cég munkatársait, akik a halat elszállították és visszaengedték eredeti élőhelyére.

A horgász és a halastó gazdája ellen lopás miatt emeltek vádat. A bíróság tárgyalás mellőzésével a két férfit két-két évre próbára bocsátotta, a haltolvaj ellen emellett vagyonelkobzást alkalmazott. A végzés nem jogerős.

The post Horgász a pácban, avagy nem könnyű manapság óriási pontynak lenni appeared first on .

A 36 éves algériai állampolgár Bari börtönében tölti kétéves szabadságvesztését, amelyet egy másik ügyben szabtak ki rá. Júniusban szabadult volna. 2019 májusában tartóztatták le a dél-olaszországi város menekülttáborában, mert olyan hamis dokumentumokat találtak nála, amelyekkel szabadon mozoghatott a schengeni övezetben. Az olasz terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) és az állami rendőrség ezt követően indított ellene mélyreható vizsgálatot, amelynek eredményeit most közölték.

Az Athmane Touami, valamint Tomi Mahraz néven is ismert férfi a fivéreivel, Mehdi és Lyes Touammival együtt 2010 óta ismert az európai hatóságok előtt. A három testvér kezdetben Brüsszelben tevékenykedett zsebesként, valamint dokumentumokat is hamisítottak. Radikalizálódtak, és kapcsolatba kerültek az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetnek azzal a csoportjával, amelyből a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői is kikerültek.

Az olasz hatóságok szerint Touami szoros kapcsolatban állt többek között azzal a három dzsihadistával, aki a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatban betört a Bataclan klubba, és megölt kilencven embert és megsebesített több mint 350-et. Baráti viszonyban volt azokkal is, akik a koncertterem elleni támadással egy időben Párizs belvárosában hat kávéház, bár és étterem teraszán végeztek 39 emberrel, és hamis papírokat és logisztikai hátteret biztosított nekik.

Mindannyian ugyanannak a terrorista sejtnek a tagjai, amelynek szálai Szíriából és Algériából Olaszországon keresztül Spanyolországba, Franciaországba és Belgiumba vezetnek – közölték az olasz hatóságok a nyomozás eredményei alapján.

Az franciaországi terrortámadások ügyében azonosított algériai férfi kapcsolatban állt Chérif Kouachi francia dzsihadistával is, aki a testvérével 2015. január 7-én behatolt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. Szintén kapcsolatban állt társukkal, Amédy Coulibalyval, aki 2015. január 8-án lelőtt egy rendőrt a francia főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.

A 2015-ös franciaországi merényletsorozat szálai kezdettől fogva Bari felé vezettek: a novemberi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjéről, a Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamról kiderült, hogy több alkalommal mozgott az Iszlám Állam terrorszervezet uralta szíriai harcterek és Európa között Olaszországot használva folyosóként, és az első állomása mindig Bari volt, ahol az Iszlám Állam tagjai könnyűszerrel jutottak hamis dokumentumokhoz, szálláshoz és pénzhez a továbbutazáshoz.

Az algériai férfit 2015 júliusában, vagyis a novemberi merényletek előtt néhány hónappal őrizetbe vették a Párizs és Milánó közötti vonaton hamis dokumentumok birtoklása miatt. A terrortámadás után, 2015 novemberében, Athmane Touami egyik fivérének párizsi lakásában hamis dokumentumokat, valamint mobiltelefonokat, az Iszlám Állammal kapcsolatos felvételeket foglaltak le.

A párizsi merényleteket követően Touaminak nyoma veszett, majd 2019-ben Bari migránstáborában tartóztatták le.

The post A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban appeared first on .

Pirger Csaba közölte: a 29 éves férfi a lakásán lévő számítógépére, illetve a mobiltelefonjára 2018-tól töltött le olyan pornográf kép- és videofelvételeket, amelyeken kisfiúk, illetve velük együtt felnőtt férfiak is láthatók. A férfi 2019 márciusában több száz közösségi felhasználónak küldött ezekből a felvételekből.

A rendőrség 2020 márciusában tartott az ügyben házkutatást, ekkor lefoglalták a férfi számítógépének merevlemezét és a mobiltelefonját, amelyeken több tucatnyi, gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf kép- és videofelvételt tárolt.

A bűncselekménnyel összefüggésben a Nagykanizsai Járási Ügyészség gyermekpornográfia miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi appeared first on .

Blinken azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültetné a szembenálló feleket egy, az ENSZ közvetítésével megrendezett konferencia keretében, amelyen részt vennének Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, India és az Egyesült Államok küldöttei is, annak érdekében, hogy megegyezzenek a “béke támogatásának egységes megközelítéséről”.

Felszólította az afgán kormányt és a tálibokat, hogy a következő hetekben tartsanak magas szintű tárgyalásokat Törökországban, ahol kidolgozhatnának egy újragondolt javaslatot egy 90 napos fegyverszünetről. A miniszter egyben felkérte Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízottat, hogy ossza meg a felekkel a tárgyalások felgyorsítására tett írásbeli javaslatokat.

Blinken egyértelművé tette azt is, hogy a Joe Biden vezette kormány továbbra is tanulmányozza az Afganisztánban állomásozó körülbelül 2500 amerikai katona “teljes kivonásának” lehetőségét az előző adminisztráció által egyeztetett május 1-jei határidőig – tájékoztatott a TOLONews. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a csatorna értesüléseit. “Nem született még semmifajta döntés a május 1-je utáni afganisztáni katonai jelenlétünkről. Egyelőre nem vetettünk el egyetlen lehetőséget sem” – írták.

The post Az afgán békefolyamat felgyorsítását javasolja az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az eseményen egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrorizmus áldozataira.

“Nem szerezhetjük vissza az elvesztett életeket, nem tudjuk megsemmisíteni a sötét múltat úgy, ahogy most megsemmisítettük ezeket a fegyvereket” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki szerint a fegyverek elpusztítása a jogállam és a demokrácia terrorizmus feletti győzelmét jelképezi. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy helyre kell hozni a terrorizmus miatt elszenvedett fájdalmat, fényt kell deríteni a még megoldatlan terrorista bűncselekményekre és küzdeni kell a felejtés ellen.

Az 1977 és 2005 között elkobzott fegyverek kilencven százalékban az Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezettől származnak, a többit a szélsőbaloldali Október 1. Antifasiszta Ellenállási Csoportok (GRAPO) nevű terrorista csoport használta.

Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, és 2018 májusában feloszlatta magát. Elfogott tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban. A véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több nyolcszáz gyilkosságot írnak, amelyekből több mint 300 máig felderítetlen.

The post Spanyolországban több mint ezer, terroristáktól elkobzott lőfegyvert semmisítettek meg appeared first on .

A vádirat szerint a harmincéves férfi 2019. augusztus 21-én egy idős nő nyakláncát próbálta megszerezni, megragadta, megrántotta, és közben ököllel mellkason ütötte a nőt, majd a nyakláncon lévő medállal elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az ütés következtében eltört a szegycsontja.

Pár nappal később a vádlott egy 81 éves nőt támadott meg, a nyakából hirtelen mozdulattal kitépte arany nyakláncát. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfival, mint többszörös visszaesővel szemben rablás, súlyos testi sértés, valamint kifosztás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és tíz év fegyházbüntetésre ítélte, továbbá megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendelte a terhelt egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év három hónap börtönbüntetésének végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság a terhelt letartóztatását fenntartotta, ez a végzés végleges – közölte Ibolya Tibor főügyész.

The post Tíz év fegyházra ítéltek egy visszaeső rablót appeared first on .

A jelentések szerint a fenyegetés egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélethez kapcsolódik, miszerint Donald Trump március 4-én ismét hatalomra kerül, és ezzel párhuzamosan ezrek érkeznek a fővárosba, hogy megpróbálják eltávolítani a demokratákat hivatalukból. Eredetileg március 4. volt az elnöki beiktatás napja az Egyesült Államokban, amelyet 1933-ban változtattak január 20-ára.

A hatóságok megfigyelték például a Three Percenters nevű, kormányellenes fegyveres csoport tagjai közötti internetes beszélgetéseket, amelyekben szó volt a Capitolium elleni esetleges csütörtöki támadásról. A Three Percenters tagjai közül többen részt vettek a törvényhozás épületének január 6-ai megtámadásában.

Trump hívei január elején megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatású beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

A kongresszus alsóháza szerda este befejezte heti munkáját. A felsőháznak, azaz a szenátusnak azonban csütörtökön is mozgalmas napja van. A rendőrség fokozott erőkkel védi a Capitoliumot és környékét, valamint a Nemzeti Gárda körülbelül 5200 tagja is az amerikai fővárosban van Joe Biden beiktatása óta. A törvényhozás épületét továbbra is magas kerítés veszi körül, amelyet még január 6. után állítottak fel a Capitolium körül.

The post Fokozott készültségbe helyezték a rendvédelmi szerveket a Capitoliumnál appeared first on .

Ferenc pápa látogatása kétségtelenül felhívja a figyelmet az országban élő keresztények helyzetére, ami azért fontos, mert Irakot tartják a keleti kereszténység bölcsőjének, ahol egészen a 14. századig az iraki lakosság többségében keresztény volt. A Közel-Keleten az elmúlt két évtizedben a keresztény népesség száma jelentősen lecsökkent; amíg 1984-ben a népszámlálás szerint 1,4 millió iraki vallotta magát kereszténynek, addig ez manapság csupán 250 ezer főre tehető.

A keresztényeket érő széles körű üldözés a 2003-as iraki intervenció óta vált súlyosabbá. Főleg a nyugati erőknek dolgozó keresztény lakosságot érték terrorista támadások, őket ugyanis munkájuk miatt az irakiak árulónak minősítették. Az iraki háború alatt kb. 850 ezer keresztény hagyta el az országot.

Az ott maradottak helyzete még bizonytalanabbá vált, amikor az Iszlám Állam 2014-től hatalmat gyakorolt Irak északi régiójában, kiutasítva a keresztényeket a Ninivei-síkságról. Jelentések szerint több ezer otthont sajátított ki magának illegálisan az ISIS. Ennek okán a keresztények több, mint 40%-a hagyta el hazáját. Ezen felül az iszlamista csoport keresztény egyházi vezetőket is elrabolt és meggyilkolt.

A keresztények helyzete 2017 végén enyhült, amikor az iraki hatóságok bejelentették győzelmüket az Iszlám Állam felett. Az elmúlt pár évben több ezer család költözött vissza a térségbe.

Az elmúlt évtizedek politikai változásaival a muszlim-keresztény kapcsolatok is megromlottak. Ezen segíthet Ferenc pápa és a nagyajatollah találkozása. A síita vezető látta vendégül otthonában, Nedzsef szent városában a katolikus egyházfőt, ahol megvitatták az iraki keresztény és muszlim közösség békés együttélésének lehetőségeit. A találkozóról készült közleményben asz-Szisztáni azt írta, hogy az iraki keresztényeknek békében és biztonságban, az alkotmányban biztosított jogokkal kell élniük Irakban, amelyek hasonlóak a többi állampolgáréhoz .

A két vallási vezető közötti tiszteletet mutatta, hogy Ferenc pápa levette cipőjét, mielőtt belépett az ajatollah szobájába, asz-Szisztáni pedig állva köszöntette az egyházfőt, ami nagyon ritka. A találkozó azért is jelentős, mert a koronavírus-járvány kitörése óta ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa (aki megkapta már a járvány elleni oltást) külföldi útra ment. Egyikük sem viselt maszkot annak ellenére, hogy Irakban a fertőzöttek száma ismét megnőtt.

Nem a Covid-19 az egyetlen probléma, ami a pápa látogatását beárnyékolja; az elmúlt hónapokban ugyanis több robbantás is történt Irakban.

Január 21-én öngyilkos merénylők hajtottak végre robbantást az iraki főváros egy népszerű, használt ruhákat áruló piacán, a Tajarán téren. A kettős öngyilkos merényletben legalább 32-en hunytak el és több, mint 100 ember sérült meg, akik kórházi ellátásra szorulnak. Bár egy ideig nem volt biztos, hogy ki felelős a történtekért, végül a támadást követő éjjelen az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a történteket.

A hónap közepén rakétacsapások érték Kurdisztán Autonóm Régió fővárosának, Erbílnek környékét. A támadás a város repülőterének közelében történt, ahol az iraki koalíciós erők amerikai katonai bázisa is található. A rakétatámadás során egy, az Egyesült Államoknak dolgozó külföldi polgári munkatárs hunyt el és legalább kilenc ember sebesült meg.

Február 20-án bejelentették, hogy Balad városában lévő légitámaszponton, ahol amerikai repülőgépeket is tárolnak, négy rakéta csapódott be. Ezúttal halálos áldozatról nem, csak sebesültekről számoltak be. Mindkét támadás esetén az elkövető nagy valószínűséggel iráni támogatású síita fegyveres csoport, a Guardian of the Blood volt.

Az Iránhoz köthető fegyveres csoportok célja, hogy a külföldi erők hagyják el Irakot. A baladi támadás valószínűleg a NATO azon bejelentésére volt válaszlépés, miszerint jelentősen megnövelik az Iszlám Állam legyőzésére szolgáló iraki misszió létszámát.

Ferenc pápa látogatása során kijelentette, hogy az ellenségeskedés, a szélsőségesség és az erőszak vallásárulás.

Ferenc pápa iraki utazása valóban történelmi jelentőségű és mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalmi feszültségek enyhüljenek az országban, ezáltal egy békésen együtt élő, egységesebb nép élhessen az oly sokat szenvedett Irakban. Ez most különösen lényeges, hiszen októberben (június helyett) parlamenti választásokat tartanak az országban, ám 2019 ősze óta folyamatosan tüntetések vannak, amelyek a kilátástalan gazdasági helyzetről, a korrupcióról, és a külföldi befolyás ellen szólnak.

Felhasznált irodalom:

Haider, Huma: The Persecution of Christians in the Middle East (online elérhető: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/59786a0040f0b65dcb00000a/042-Persecution-of-Christians-in-the-Middle-East.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Kis-Benedek József: Keresztények helyzete a MENA térségben (online elérhető: http://real.mtak.hu/93602/1/2018ebenedek.pdf letöltés ideje: 2021. március 5.)

Címlapkép: Nedzsef, 2021. március 6.
A Vatikáni Média által közreadott képen Ferenc pápát (j) fogadja Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták legbefolyásosabb vezetője Nedzsefben 2021. március 6-án, a pápa négynapos iraki látogatásának második napján. Ferenc személyében az első római katolikus egyházfő keresi fel Irakot.
(Forrás: MTI/AP/Vatikáni Média)

A A „remény zarándoka” Irakban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.

The post ORFK: megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon appeared first on .

Mukics Dániel a közleményben azt kérte, akik ezeket a lehetőségeket választják, a pontos elérhetőségekért keressék fel a katasztrófavédelem központi weblapját és a területi szervek honlapját. Személyes ügyfélfogadás változatlanul csak előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után, a járványügyi intézkedések szigorú betartásával lehetséges – fűzte hozzá a tűzoltó alezredes.

The post OKF: a katasztrófavédelemnél változatlan az ügyfélfogadás rendje appeared first on .

Az elsőt az oroszországi Uljanovszk megye Polivno lőterén március 9-20. között, a másodikat a fehéroroszországi Minszk megye Oszipovics lőterén március 15-27. között fogják megtartani. Mindkét gyakorlaton több száz kommandós vesz majd részt.

Szergej Sojgu orosz és Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken Moszkvában állapodott meg a közös hadgyakorlatok menetrendjéről, ezek közül a legjelentősebb a Zapad 2021 (Nyugat 2021) fedőnevű gyakorlat lesz. Sojgu a megbeszélések legfontosabb témájaként az orosz-fehérorosz közös légvédelmi rendszer működtetését nevezte meg.

A felek megállapodtak három közös kiképzőközpont kialakításáról is. Ezek közül kettő Oroszországban, Nyizsnyij Novgorod megyében és Kalinyingrád megyében, egy pedig Fehéroroszországban, Grodno megyében fog működni.

The post Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton a www.police.hu oldalon azt írta, a járványhelyzet alatt eddig megszokott rendben – a védelmi intézkedések betartása mellett – folyik a rendőrségen az ügyintézés, de kérik az ügyfélkapuval rendelkezőket, hogy elsősorban az elektronikus ügyintézés lehetőségét válasszák.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében a védelmi intézkedések szigorításáról döntött. Március 8-tól 22-ig az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletet be kell zárni. Emellett minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatásokat. Az óvodák és az általános iskolák április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki, az iskolák hétfőtől online oktatásra térnek át.

The post A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje appeared first on .

A büntetőügyekben a vádemelés után a tárgyalást és nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve a már kitűzötteket akkorra kell elhalasztani, feltéve, hogy “az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg”. A polgári peres ügyekben a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni.

A polgári és közigazgatási perekben az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.

“A polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye” – írták. A bíróságokon a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban tárgyaláson kívül jár el – olvasható a kormányrendeletben.

Mától nem tartanak tárgyalást, nyilvános ülést a Debreceni Ítélőtáblán sem. Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője azt közölte, a törvényi feltételek megléte esetén a fellebbezéseket tárgyaláson kívül bírálják el. A már kitűzött tárgyalásokat elnapolják, azok új időpontokat kapnak. Az ügyfélfogadás továbbra is szünetel, de az elektronikus, online ügyintézés továbbra is biztosított valamennyi ügyszakban.

The post Mától nem tartanak személyes jelenlétet igénylő tárgyalást, nyilvános ülést a bíróságok appeared first on .

A szóvivő szerint az amerikai vezetés megdöbbenve fogadta az aktivisták haláláról szóló értesüléseket. Egyben kijelentette, hogy az amerikai vezetés további intézkedésekkel fog válaszolni a február elsejei katonai hatalomátvétel nyomán elharapódzó erőszakra a délkelet-ázsiai országban.

Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.

A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én szankciókkal sújtotta a mianmari junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot. A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.

The post Mianmar: az USA elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot appeared first on .

A bíróság – a vádirattal megegyező – megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték. Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta.

A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt. A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá. A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált – ezek közül több önmagában is életveszélyes volt -, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.

The post Van, aki semmiből sem tanul: tényleges életfogytiglan a kegyetlen gyilkosnak appeared first on .

Patrusev és Sullivan csütörtöki, az amerikai fél kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételről pénteken számolt be honlapján az orosz biztonsági tanács. A két biztonságpolitikai illetékes második alkalommal tárgyalt egymással Joe Biden januári hivatalba lépése óta.

Január végén a felek a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását és a biztonsági együttműködés egyéb kérdéseit vitatta meg. Az előző amerikai kormányzat nemzetbiztonsági tanácsadójával, Robert O’Briennel 2020 októberében Genfben tárgyalt Patrusev.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan nyilvánosságra hozza a válaszintézkedéseivel sújtott amerikaiak listáját. Ezzel azokra a legújabb szankciókra fog válaszolni, amelyeket az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt vezetett be ellene. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban szándékosan nem tárta a nyilvánosság elé ezeket az ügyeket, de mivel az amerikai fél nagydobra verte a saját intézkedéseit, az orosz vezetés hamarosan hasonlóképpen fogja “megörvendeztetni” Washingtont.

The post Orosz és amerikai vezetők egyeztettek a hadászati stabilitásról appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a férfi vezetői engedélyét február 28-ig bevonták. A gyanúsított hétfőn megjelent a mórahalmi kormányablakban, hogy jogosítványát visszakérje. Az eljáró ügyintéző a kérést nem tudta teljesíteni, mivel az okmány még a rendőrségen volt. Ezt közölte is a férfival, aki erre indulatosan, dühösen reagált, és csak nagy nehezen távozott a hivatalból.

Ezután a gyanúsított egy közösségi portálon álnéven létrehozott, de saját fényképével ellátott profil alatt üzenetet tett közzé. Ebben a jogosítványával kapcsolatos intézkedésre szólított fel, különben – mint írta – “meg kell szurkálnia valakit”. Az üzenetben a férfi nevesítette is a kormányablak eljáró ügyintézőjét, akit meg is fenyegetett.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését egy hónapra. Az ügyészség azért is indokoltnak látja a kényszerintézkedést, mert a gyanúsítottal szemben hasonló, személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt két eljárás is folyik – tudatta az ügyész.

The post Erőszakkal próbálta visszaszerezni a jogosítványát, terrorcselekmény kísérlete miatt bűnhödhet appeared first on .

A tájékoztatás szerint Balogh János altábornagy vasárnap 0 órától szeptember 6-án 24 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye és Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

The post Több megyében is fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány appeared first on .