Biztonságpolitika

A WHO szakértői csoportja több hónapi egyeztetés után csaknem két héttel ezelőtt érkezett meg a közép-kínai Vuhanba, hogy kínai kutatókkal közösen felkutassa a vírus eredetét, és választ találjon egyebek mellett arra a kérdésre, hogy milyen úton terjedhetett át emberre a feltételezések szerint denevérektől származó vírus. A szakértőknek érkezésüktől számítva kéthetes karantént kell eltölteniük, mielőtt csütörtökön munkához láthatnak.

Áldozatok csaknem száz hozzátartozójából állt az a csoport a Kínában népszerű WeChat közösségi portálon, amelynek tagjai tavaly követelték, hogy büntessék meg azokat a vuhani tisztségviselőket, akik lekicsinyelték a járvány súlyosságát nem sokkal annak egy évvel ezelőtti kitörése után, sőt megfeddték azokat, akik elsőként kongatták meg a vészharangot a városban. A hozzátartozók közül többen az igazságszolgáltatáshoz fordultak, de azt állítják, hogy panaszukat azonnal visszadobták. Most azt mondják, hogy amióta megérkezett oda a WHO küldöttsége, még nagyobb rajtuk a nyomás. Vannak közöttük olyanok – saját beszámolójuk szerint -, akiket azzal fenyegettek meg, hogy elbocsátják őket munkahelyükről, ha nyilvánosan beszélnek vádjaikról. Csang Haj, az érdekcsoport egyik vezetője a hírügynökségeknek elmondta, hogy WeChat-csoportjukat körülbelül tíz nappal ezelőtt blokkolták.

A járvány hivatalosan 3900 ember halálát okozta Vuhanban, vagyis a Kínában regisztráltak (4636) túlnyomó többségét. Az országban drákói intézkedésekkel sikerült már tavaly áprilisra megfékezni a járványt, bár az utóbbi hetekben újra elindult egy hullám, amely a legsúlyosabb azóta.

A kínai regisztrált fertőzöttek száma százezer, ez messze elmarad a világ más nagy országaiban regisztrált számoktól, a halálos áldozatok száma 4800. A kínai áldozatok hozzátartozói közül sokan kétségbe vonják ezeket a hivatalos adatokat, azt állítják, hogy sok beteg még azelőtt meghalt, hogy koronavírus-áldozatként azonosították volna.

A WHO azt mondja: kínai látogatásuk tudományos misszió a vírus eredetének feltárására, és nem azért mentek oda, hogy bűnbakot keressenek. A világszervezet kezdettől fogva szerette volna elérni, hogy Kína szorosabban működjön együtt vele az ügyben, de ez az AP hírügynökség birtokába jutott hangfelvételek tanúsága szerint a WHO egyes tisztségviselői egymás között többször panaszkodtak arra, hogy nem kapnak elég információt Pekingtől.

The post A Kínai áldozatok hozzátartozóit nem engedik beszélni a WHO szakértőivel appeared first on .

Benkő Tibor közölte azt is, hogy a két ország egyformán küzd a terrorizmus ellen, valamint ugyanúgy gondolkodnak katonáik külföldi missziójáról, amely “a gondokat ott kezeli, ahol azok keletkeznek”. A miniszterek hivatalos találkozójuk részeként tettek látogatást Székesfehérváron, a horvát vezetés alatt működő Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának bázisán (HQ MND-C).

Benkő kiemelte: a horvát vezetésű parancsnokságnak nagy jelentősége van Közép-Európa békéjének, biztonságának fenntartásában.

Mario Banozic arról beszélt, hogy a két ország együttműködik a NATO-n belül, az unióban és katonai értelemben is, ám mind közül jelenleg a legfontosabb terület a védelmi együttműködés szélesítése. Jelezte, hogy ennek keretében például helikopterszemélyzet képzését indították el Zadarban, s az ottani központ fejlesztésében a magyar kormányzat is segített. Hozzátette, együttműködésüket ki kell terjeszteni a honvédelmi oktatás, képzés területére ugyanúgy, mint a hadiipar egyes szegmenseire.

A sajtótájékoztatót megelőzően sajtóbejáráson mutatták be a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokságának székesfehérvári bázisát.

Fazekas Tamás őrnagy elmondta, hogy 2020 februárjában a magyar kormány 3,2 milliárd forintot biztosított a kétszintes konténerépület létrehozására. A 88 konténerből álló, a NATO- és a magyar előírásoknak megfelelő bázison mintegy száz ember részére alakítottak ki munkahelyet.

A kiosztott sajtóanyag szerint a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály parancsnokság létrehozását az indokolta, hogy a NATO a közép-európai régióban nem rendelkezett olyan katonai szervezettel, amely biztosítani tudja a térség védelmét egy kialakult válság vagy konfliktus esetén. A magyar és a horvát fél közösen ajánlotta fel a parancsnokságot, ezt az Észak-atlanti Tanács tavaly júliusban fogadta el.

A horvát katonák megérkezésével a hadosztály-parancsnokság 2020 augusztusától nemzetközi katonai szervezetként működik, ahol más tagországok katonái is vállalhatnak beosztást. A szervezet vezetője Denis Tretinjak vezérőrnagy.

The post Benkő: Magyarország és Horvátország közös érdeke Közép-Európa biztonságának elősegítése appeared first on .

Korábban az ügyészség az ügyben azt közölte: a 74 éves férfi egy budapesti egészségügyi intézményben dolgozott. A szülész-nőgyógyász 2014 és 2017 között öt páciensétől kért pénzt, és egyes esetekben kapott is.

Az ítélőtábla közleménye szerint a férfi nyugdíjba vonulását követően megbízási szerződéssel dolgozott szülész-nőgyógyász szakorvos munkakörben. Fekvőbeteg-ellátásban és műtétekben működött közre, hétvégéken és munkaszüneti napokon jellemzően ügyeletvezetőként tevékenykedett, vezetői feladatokat nem látott el. A betegeket nem magánrendelés keretében, hanem a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátás keretében látta el.

Egy nő, szülése után – amelyet a férfi ügyeletes szakorvosként vezetett le, saját elhatározásából 30 ezer forintot adott át. Az orvos az összeget kevesellte, közölte, hogy a “tarifája” százezer forint, majd egy későbbi vizit során kérte a fennmaradó összeget. Mikor a nő húszezer forintot adott az orvosnak, azzal, “hogy nem tud több pénzt adni”, a férfi közölte: “úgy gondolkozzon, hogy a varratait ő fogja kiszedni”, és a zárójelentést is ő fogja megírni.

Egy másik nőtől – akin terhességmegszakítást végzett – az elvégzett műtétért pénz kért arra hivatkozással, hogy a műtőben “kiskassza” működik, és a résztvevőknek pénzt kell adniuk. Egy harmadik nőtől a kórházban működő szokásokra és a kórházban működő “kiskasszára” hivatkozva kért 100 ezer forintot. Egy további szülő nőtől a műtő bérleti díjára, a személyzet díjazására és a saját tarifájára hivatkozással – kért pénzt. Ő az orvos felszólítására 60 ezer forintot adott át a vádlottnak, aki azt átvette, azonban az átadott összeget kevesellte és 150-160 ezer forintot kért.

Az ötödik nőtől a sürgősségi császármetszésért több alkalommal anyagi ellenszolgáltatás megfizetését kérte a műtő bérleti díjára és saját munkadíjára hivatkozva. A nő ezt elhárította, ennek ellenére a vádlott közölte, hogy varratszedéskor 160 ezer forintot vár tőle.

Az orvost üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása miatt az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án bűnösnek mondta ki. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 1 millió forint pénzbüntetésre és 80 ezer forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a szabadságvesztés tartamának felemeléséért, a felfüggesztő rendelkezés mellőzéséért és közügyektől eltiltás alkalmazásért, továbbá az orvosi foglalkozástól eltiltás kiszabásáért, a vádlott enyhítésért, míg a védő elsősorban bizonyítottság hiányában történő felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljáró ítélőtábla tanácsának elnöke azt hangsúlyozta: a vádlott nem hálapénzt fogadott el, hanem jogtalan előnyt kért, illetve követelt. “A hálapénz ugyanis a páciens vagy a hozzátartozója részéről az orvosi ellátással kapcsolatos hála jeléül, önként adott juttatás”. Egyértelmű volt, hogy a vádlott valamennyi cselekményét üzletszerűen valósította meg, mert annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásokról volt szó, rendszeres haszonszerzésre törekedve többször jogtalan előnyt kért.

Súlyosító körülményként kellett értékelni a kiemelkedő tárgyi súlyú cselekmények halmazatát és azt, hogy a vádlott több ízben zsarolásszerűen kért jogtalan előnyt, ugyanakkor nem volt figyelmen kívül hagyható a vádlott magas életkora, valamint az igazolt mentális és fizikális betegségei.

“Az ítélőtábla kifejezetten a magas életkorára tekintettel látott lehetőséget vele szemben a szabadságvesztés felfüggesztésére, ugyanakkor a súlyosabb jogi minősítés a szabadságvesztés tartamának és próbaidejének, valamint a pénzbüntetés növelését indokolták”.

Ennek nyomán a férfi szabadságvesztésének tartamát két évre, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, a pénzbüntetését összességében 3 millió forintra súlyosította, valamint három évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától is.

A Fővárosi Ítélőtábla határozata jogerős – olvasható a közleményben.

The post Van igazság: súlyosbították a “hálapénzt” kérő nőgyógyász büntetését appeared first on .

A BKK ellenőrei csütörtöktől harminc napon át három nemzetközi gyártó eszközeit tesztelik napi munkavégzésük folyamán kiemelt fővárosi vonalakon: az 1-es, a 4-es és a 6-os villamoson, valamint a kisföldalattin. A testkamera visszakövethetővé teszi a BKK ellenőri intézkedéseinek szakszerűségét, így a felvételek – anonimizálásuk után – megelőzési, elemzési és oktatási célra is felhasználhatók lesznek. Hozzátették: emellett az ellenőrzési munkában részt vevő munkatársakat érő inzultusok is könnyebben visszakövethetők lesznek.

Mint írták, az elmúlt években több olyan eset is napvilágra került, amelyben a közösségi közlekedést igénybe vevő ügyfelek és a BKK jegyellenőrei között kialakult nézeteltérés okát utólag nehéz volt rekonstruálni. Az ilyen helyzeteket is egyértelműbbé teszi, ha a testkamera által készített felvétel objektív bizonyítékkal szolgál a panaszok utólagos kivizsgálásához.

A BKK közleménye szerint a fővárosban évente 30-50 alkalommal éri támadás az ellenőrzést végző munkatársakat. Megemlítették, hogy az utolsó ilyen eset hétfő délután történt, amikor három ellenőrt bántalmaztak munkavégzésük közben az 1-es villamos vonalán. Mindhárman megsérültek, a történtekkel kapcsolatban a rendőrség intézkedik.

A BKK arra számít, hogy az ilyen és hasonló szituációk száma csökken a testkamerák alkalmazásával, hiszen – mint írták – pusztán a képfelvétel készítésére történő figyelemfelhívásnak, vagy akár csak az eszköz látványának alapvetően visszatartó ereje van.

The post Jegyellenőri testkamerákat tesztel a BKK appeared first on .

Észak-Macedónia pozitívan nézhetett 2020 őszének elébe: október 6-án az Európai Bizottság közzétette az integrációs előrehaladást értékelő éves jelentéseit, emellett közzétették egy, a Nyugat-Balkán államaira specializált Gazdasági és Beruházási Terv tartalmát is. Továbbá Észak-Macedónia bizton számíthatott arra, hogy az év végéig sikerül megtartani az első kormányközi konferenciát az Európai Unióval, azaz sikerül elkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – Bulgária elutasító álláspontja miatt azonban mindez máig nem valósulhatott meg. Ezen írás célja röviden, de átfogóan felvázolni a macedón-bolgár konfliktus fő mozgatórugóit.

A macedón-bolgár ellentétek történelmi gyökerei

A mai Észak-Macedónia területe a történelem folyamán számos alkalommal kapcsolódott Bulgáriához, illetve a bolgár identitáshoz. A Balkán-félszigetre betelepülő bolgár szláv törzsek Macedónia területén is megjelentek, letelepedtek, habár a terület csak a IX. század első felében vált a bolgár állam részévé – ezzel, főként a kereszténység felvétele után, a macedón területek lakói is a bolgár fejlődési pályára léptek. A bolgár állam uralma a területen azonban nem volt tartós: a XI-XIII. század között több ízben is bizánci, majd szerb fennhatóság alá tartozott a terület, az 1390-es évekre pedig – Bulgáriával egyetemben – oszmán fennhatóság alá került. A bolgár függetlenségi mozgalom 1870-re ért el egy jelentős eredményt: megalakult a gyakorlatilag független vallási központ, a Bolgár Exarchátus, amely jelentős szerepet játszott a bolgár nemzettudat terjesztésében – Macedóniában is. Az 1877-78-as orosz-török háborút követően, az orosz érdekeket szolgáló san stefanói békeszerződéssel hozták létre Nagy-Bulgáriát, amely magába foglalta a mai Macedónia teljes területét. Néhány hónappal később azonban, a nagyhatalmak berlini konferenciáján Nagy-Bulgáriát szétdarabolták: létrehoztak két bolgár kisállamot (melyek 1885-ben egyesültek), Macedónia területe pedig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. Ezzel a bolgárok és a macedóniai lakosok (akkoriban őket is bolgároknak nevezték) más-más fejlődési pályán kezdtek el haladni. A XX. század háborúi során Bulgária számára végig elsődleges fontosságú volt Macedónia visszaszerzése – ennek elveszítése számukra igen fájó pont. Párhuzamot szokás vonni a bolgár és a magyar történelemben bekövetkezett nagy területveszteségek között – tudományos igényesség nélkül mondhatjuk, hogy Nagy-Bulgária szétdarabolása a bolgárok „Trianonja”. Mindenesetre sem a Balkán-háborúk során, sem a két világháborúban nem sikerült visszaszerezni a területet – köszönhetően annak, hogy Bulgária mindkét világégés során a vesztesek oldalán harcolt.

A macedón identitás kialakulása és az ezt vitató bolgár álláspont

A mai Észak-Macedónia területén élő szláv népcsoport nemzeti fejlődése a többi balkáni néphez képest jelentős késéssel indult meg. Az évszázadokon át tartó oszmán uralom természetesen nem segítette elő a nemzetté válás folyamatát, ráadásul a környező, jóval előrehaladottabb nemzeti fejlődést átélt népek – bolgárok, görögök, szerbek – a XIX. századtól gyakorlatilag versenyt futottak egymással azért, hogy a macedóniai szlávokat a saját etnikumukhoz tartozónak ismertessék el. Természetesen az itt élőknek a bolgárokkal volt/van a legszorosabb kapcsolatuk, történelmi, kulturális és nyelvi téren is – a XIX. században a lakosság többsége valóban bolgár identitással rendelkezett. 1878 után ezért is támogatta Bulgária jelentősen az oszmán uralom alatt maradt Macedóniában a függetlenségi mozgalmakat (például a Belső Macedón Forradalmi Szervezetet, rövidítve: VMRO), remélve a terület mielőbbi visszaszerzését – ebben az időszakban azonban már kialakulóban volt egy különálló, macedón identitás, illetve a bolgár öntudaton belül egy erős regionalista felfogás is. Az önálló macedón nemzet elismertetését külső szereplők is szorgalmazták, elsősorban a cári Oroszország és Szerbia – feltehetően Oroszország a szerbek a bolgárok gyengítésére irányuló tevékenységét akarta ezzel támogatni. A Macedón Irodalmi Társaság Szentpéterváron működött – egyik jeles képviselője, Krste Misirkov fektette le a különálló, sztenderdizált macedón nyelv alapjait 1903-ban. A két világháború között, mikor Macedónia a délszláv állam keretei között semmifajta autonómiával nem rendelkezett, fokozódtak a bolgár identitás kigyomlálására irányuló törekvések – erőszakos szerbesítés által. Az 1930-as évektől azonban a nemzetközi kommunista mozgalomban egyre inkább teret nyert az önálló macedón nemzet gondolata – ezt a nézetet osztották a jugoszláv kommunisták is. Így, miután a második világháború végén Tito kommunista partizánjai megszerezték a hatalmat, 1944-45-ben sor került a nyelv kodifikálására és hivatalossá tételére Misirkov munkája alapján (a sztenderd bolgár nyelvtől legtávolabbi, nyugati-bolgár nyelvjárást vették alapul), továbbá létrehozták az autonóm Macedón Népköztársaságot Jugoszlávián belül. Ennek megfelelően továbbra is üldözték a bulgarofil érzelműeket, akik közül nagy számban menekültek Bulgáriába. Az új hatalom megszilárdulásával megkezdődött Macedóniában a felülről vezérelt identitásépítés folyamata: létrehozták a macedón nyelv tudományos hátterét (szótárak, nyelvtani szabálykönyvek), illetve jelentős lépések történtek az önálló macedón történelem megalkotására is.

A Bulgáriával folytatott viták középpontjában éppen a nyelv és a történelem körüli problémák állnak – a bolgárok főleg a történelmi személyek és helyszínek, illetve a kulturális örökség „kisajátítását” sérelmezik, emellett nem ismerik el az 1945 előtti önálló macedón nyelv létét – egyesek szerint a macedónok által beszélt nyelv ma sem tekinthető különálló nyelvnek. Ennek megfelelően a macedón nemzet voltát is kétségbe vonják – nem is ismerik el nemzeti kisebbségként a területükön élő macedónokat (akik főként a macedón-bolgár határ mentén, a pirini körzetben élnek). Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy a második világháborút követő években igen szívélyes volt a viszony Bulgária és Jugoszlávia között: terítéken volt egy jugoszláv-bolgár államszövetség megalakítása és a pirini körzet a jugoszláviai macedón tagköztársasághoz való csatolása is, emellett a Georgi Dimitrov vezette kommunista bolgár vezetés elismerte a macedón nyelv és identitás létét. A szovjet-jugoszláv viszony rohamos elmérgesedése azonban véget vetett a baráti viszonynak: a szovjet irányvonalat követve a bolgár állam – és pártvezetés az 1950-es évektől kezdve radikálisan szembefordult a korábbi politikával, és határozottan elutasította a macedón nyelv és nemzet elismerését. A bolgár-jugoszláv viták végigkísérték az egész hidegháború időszakát – azonban a rendszerváltozást követően sem szűnt meg a probléma, annak ellenére, hogy Bulgária volt az első állam, amely elismerte az önálló Macedón Köztársaságot 1992-ben, emellett a még kezdeti fázisban lévő euroatlanti integráció terén is szorosan együttműködött a két ország. 1999-ben egy közös deklaráció keretében igyekeztek rendezni a bilaterális kapcsolatokat – azonban, amennyiben ennek tartalma maradéktalanul meg is valósult volna, akkor sem oldotta volna meg végleg az identitás és nyelv körül kialakult évtizedes vitákat. A 2000-es évek végétől Bulgária, a NATO és az EU teljes jogú tagjaként, határozottabban kezdte el képviselni érdekeit – 2012-től több ízben vétózta meg Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak elkezdését, Görögországgal együtt. Bulgária különös hangsúlyt fektetett egy kétoldalú, jószomszédsági szerződés aláírásra, amely által közös bizottságot állítottak volna fel a történelmi és kulturális különbözőségek megtárgyalására. Erre végül több évig tartó huzavona után, 2017-ben került sor. Emellett Bulgária sérelmezte a macedón közéletben tapasztalható bolgárellenes hangulatot, továbbá a két állam közötti közlekedési infrastruktúra fejlesztésére való macedón hajlandóság hiányát.

A jószomszédsági szerződés és az azt követő fejlemények

Mint az előző bekezdésben említésre került, Macedónia és Bulgária 2017. augusztus 1-jén írta alá a barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződést. Az egyezményben a felek elismerik a két ország közös történelmének valódiságát, ugyanakkor fenntartják a jogot az egymástól eltérő vélemények, nézőpontok formálására. A szerződés aláírásakor a felek a lépést történelminek nevezték, és igen sokat vártak tőle. Ezt az is jelzi, hogy augusztus 1-jét választották az aláírás időpontjának, ugyanis egy nappal később ünnepli mindkét ország az 1903-as, törökellenes ún. Ilinden-felkelés évfordulóját – többek között e felkelés vezéralakja, Goce Delcsev személye is a történelmi viták kereszttüzében áll. A közös történelmet vizsgáló kétoldalú bizottság ugyan megkezdte munkáját, azonban az igen eltérő álláspontok miatt máig nem fejezte be működését. Az utóbbi időben bolgár részről több keményebb hangvételű nyilatkozat is napvilágot látott, például Krasimir Karakachanov védelmi miniszter egy rádióinterjúban elmondta, hogy a hadsereg bevetésével eltávolítana minden szobrot és műemléket Szkopjéből, hiszen azok egy hamis történelmet szimbolizálnak. Mindkét oldalon problémát jelent a túlzott nacionalista hozzáállás, amely nem segíti elő a megegyezést, inkább újabb frontokat nyit a vitában.

Az egyezmény fontos hozadéka volt ugyanakkor, hogy Bulgária elméletileg támogatja nyugati szomszédját az euroatlanti integrációban, és nem gördít további akadályokat Macedónia NATO- és EU-tagsága elé. Észak-Macedónia NATO-tagsága így sem bolgár, sem görög részről nem ütközött már ellenállásba. 2020 márciusának végén, mikor az Európai Tanács végül megadta a „zöld utat” az Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a jelenlegi patthelyzet közeli állapot nem volt előrelátható, tekintve, hogy a bolgár kormány is támogatta a döntést. Azonban miután az Európai Bizottság júliusra kidolgozta az előzetes tárgyalási kereteket, Bulgária belengette a vétót, ugyanis értelmezése szerint az észak-macedóniai nemzetépítési folyamatban továbbra is semmibe veszik a közös történelmet, illetve a közös etnikai és nyelvi gyökereket. 2020 novemberében, az EU Általános Ügyek Tanácsában Bulgária be is váltotta fenyegetését, így Észak-Macedóniával máig nem indultak meg a csatlakozási tárgyalások. 2020 második felében az EU Tanácsának elnökségét betöltő Németország erőteljesen próbálta a megegyezés felé terelni a feleket – nem mellesleg azért is, hogy az Angela Merkel kezdeményezésére 2014-ben elindított Berlini Folyamat – amely a nyugat-balkáni államok integrációjának elsőszámú koordinációs mechanizmusa lett – ne rekedjen meg. Az intenzív és folyamatos macedón-bolgár egyeztetések ellenére sem közeledtek azonban érdemben az álláspontok.

2021 első felében, a portugál elnökség alatt vélhetően nem várható áttörés a csatlakozási tárgyalások elkezdésének ügyében – egyrészt, Portugáliának sokkal kevesebb érdeke fűződik a nyugat-balkáni régióhoz, illetve kevesebb nyomásgyakorlási eszközt tud felvonultatni, másrészt pedig a jelenlegi prioritások egyértelműen a koronavírus elleni védekezésen és a vakcina beszerzésén vannak.

Írta: Kőbányai Dénes

Címlapfotó: Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagját (jobbra) fogadja Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök Szkopjéban 2020. október 7-én. (Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki)

Felhasznált források:

ADAMCZYK, Artur – KARADZOSKI, Mladen (2014): Macedonia and Her Difficult Neighbours on the Path to the EU. Yearbook of Polish European Studies, 17/2014. 223. Forrás: https://www.ce.uw.edu.pl/pliki/pw/17-2014_karadzoski.pdf (2021.01.12.)

ARDAY Lajos (2002): Reformok és kudarcok. Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett. Budapest, Books in Print Bt. 185-186.

DEMETER Gábor (2007): Kisállami törekvések és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején (1912-1913). Budapest, Hungarovox Kiadó. 178., 219-220., 303., 307.,317-321., 383

KLEIN András (2014): Bolgár szempontok az aktuális bolgár-macedón vitában. Külügyi Szemle, 2014. ősz.   44-46.  Forrás: https://kki.hu/assets/upload/Klein.pdf (2021.01.09.)

NIEDERHAUSER Emil (1999): A két Balkán-háború és előzményei. In: KRAUSZ Tamás szerk.: A Balkán-háborúk és a nagyhatalmak – Rigómezőtől Koszovóig. Budapest, Napvilág Kiadó. 18-19.

MAZOWER, Mark (2004): A Balkán. Budapest, Európa Könyvkiadó.140-143.

PAVLOV, Plamen – JANEV, Jordan (2005): A bolgárok rövid története (A kezdetektől napjainkig). Budapest, Cédrus Alapítvány – Napkút Kiadó. 17-39., 55-58.

PRÉVÉLAKIS, George (2007): A Balkán. Kultúra és geopolitika. Kozármisleny, Imedias Kiadó. 168-169.

A Észak-Macedónia – veszélyben az uniós csatlakozás? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az orosz külügyminisztérium a maga részéről elfogadhatónak nevezte az utolsó érvényben lévő kétoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás fél évtizedes hosszabbítását, amely a két ház általi jóváhagyást követően az erről rendelkező törvény közzététele után lép hatályba.

A jogszabály tervezetét Vlagyimir Putyin kedd este terjesztette be a parlament alsóházának, miután telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Putyin a davosi fórum alkalmából szerdán elmondott videoüzenetében “a helyes irányba tett lépésnek” nevezte a szerződés meghosszabbítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellentétek a világon továbbra is “spirálba csavarodnak”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szerződéshosszabbítás szükségességében és fontosságában mindkét fél egyetért, ám ennek ellenére egyelőre nincsenek meg a feltételei az orosz-amerikai kapcsolatok “újraindításának”. Rámutatott, hogy a két elnök a keddi, mintegy fél órán át tartó, orosz kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során rámutatott a meglehetősen komoly nézetkülönbségekre, de mégis hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának fontosságát.

Mint mondta, a személyes találkozó lehetőségéről a telefonbeszélgetés során nem esett szó. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Biden 2011-ben a Kremlben már találkozott, és megállapodott abban, hogy “eléggé őszintén fog beszélni egymással”.

Tíz évvel ezelőtti moszkvai útja során Biden – még alelnökként – orosz ellenzékieknek azt mondta, hogy az akkor a miniszterelnöki tisztséget betöltő Putyin helyében nem indulna a 2012-es elnökválasztáson, mert az sem Oroszországnak, sem neki nem válna hasznára.

Peszkov elmondta, hogy Putyin és Biden a keddi kapcsolatfelvétel során kifejezte készségét az előző amerikai kormányzat által felmondott Nyitott Égbolt szerződéshez való visszatérésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tárgyalást folytatni csak akkor lehet, ha az amerikai fél is készen áll erre.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva “komoly külpolitikai sikerként” értékelte az Új START módosítás nélkül történt, öt évre szóló meghosszabbítását. A tisztségviselő szerint a Fehér Ház új csapatát “egyfajta pragmatizmus és egészséges hozzáállás” jellemzi ebben a témában. Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít Washingtonnal a hadászati stabilitás kérdésében, különös tekintettel az elsőcsapásmérő eszközökre.

Rjabkov bejelentette, hogy Biden fegyverzetellenőrzési szakértői gárdájának végleges felállását követően Moszkva ismét javasolni fogja, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök szárazföldi telepítésére.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon Oroszország és az Egyesült Államok visszatérhet-e a fegyverek ezen kategóriájának felszámolásáról rendelkező INF-szerződéshez, a diplomata úgy vélekedett, hogy a megállapodás elavult és aligha állítható már helyre.

The post Kicsit jobb lett a világ: ratifikálta az Új START-szerződés meghosszabbítását az orosz parlement appeared first on .

Fülöp Attila a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál kialakított gyermekközpontú meghallgató- és terápiás központban elmondta: az új intézményben olyan gyerekek meghallgatását végzik gyermekbarát módon, akik bűncselekményben, bántalmazásban érintettek áldozatként vagy tanúként.

A központban orvosi diagnózis megállapítására és a terápia megkezdésére is lesz lehetőség – fűzte hozzá, hangsúlyozva: a gyermekeket ért traumák feldolgozását minél előbb el kell kezdeni, abban a reményben, hogy a gyerekeknek “teljes életük” legyen. “Ebben óriási előrelépés ez az intézmény” – hangoztatta az államtitkár.

Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya arról beszélt, hogy a nyomozóhatóságnak hivatalból kell vizsgálnia a bűncselekmények áldozatainál a különleges bánásmód szükségességét, amelyet az életkor, a testi, szellemi és egészségi állapot, valamint bűncselekmény kirívóan erőszakos jellege is megalapozhat. Ennek célja az áldozat kímélete és védelme – emelte ki a dandártábornok.

Tájékoztatása szerint a Budapesi Rendőr-főkapitányság ezért jelenleg is hat olyan különleges gyermekbarát meghallgatóhelyiséget működtet, amelynek berendezése és kialakítása alkalmas arra, hogy az eljárás során a gyerekeket a lehető legkisebb stressz érje. Az átadott központ a gyermekmeghallgatás minden igényének megfelel, és orvosi szobát is kialakítottak – mondta Terdik.

Czibik Norbert András, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: az új központ célja elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek védelme, az igazságszolgáltatás segítése és a gyermekek lelki-szellemi egészségének helyreállítása. Az intézményben gyermekbarát körülmények között dolgoznak majd együtt a rendőrség és az ügyészség munkatársai, illetve gyermekvédelmi és egészségügyi dolgozók – jelezte.

Kuslits Gábor, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója szólt arról, hogy intézményük a gyermekek jogainak érvényesüléséért végzi mindennapos munkáját. Az új központ átadását nagy eseménynek nevezte a magyarországi gyermekvédelem történetében.

The post Szintet lépett a rendőrség és a gyermekvédelem együttműködése appeared first on .

Aviv Kochavi vezérkari főnök szerint pontos, ütőképes katonai tervet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi Izrael számára, hogy meghiúsítsa az iráni nukleáris bomba elkészítéséhez szükséges áttörést. Kochávi emellett felvázolt egy hagyományos harci eszközökkel zajló esetleges összecsapást is, amelyben rengeteg rakéta zúdulna Izrael földjére, és amelyben ennek megakadályozására izraeli támadó rakéták árasztanák el az iráni célpontokat.

A rádió szerint Aviv Kochávi vezérkari főnök bejelentése összefüggésben áll a hadsereg pénzügyi követeléseivel, ugyanis ezen a héten ül össze a 2021-es védelmi kiadásokról döntő izraeli biztonsági kabinet, amelyen az országos éves költségvetés hiányában a kérést megvitatják.

Az izraeli hadsereg négymilliárd sékeles (közel 400 milliárd forintos) külön összeget kér ezen a megbeszélésen a szokásos éves kiadásaira, valamint újabb hárommilliárdot (közel 300 milliárd forintot) egy Irán elleni esetleges akcióra, főként a légierő rendkívüli kiadásaira a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter várhatóan támogatni fogja Kochavi követeléseit, miközben egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok új, Joe Biden vezette kormánya miként kívánja megoldani az iráni nukleáris kérdést.

A ynet szerint a vezérkari főnök már tavaly tavasszal elkészíttette az Iszlám Köztársaság elleni esetleges támadás terveit, amikor kiderült, hogy az irániak nagyon előrehaladtak az urándúsító centrifugák új generációjának kifejlesztésében, amelyek 6-10-szer gyorsabban képesek elődjeiknél az urán dúsítására. Az új centrifugák bevezetése több hónapnyi időelőnyt teremtett Irán számára az atombomba létrehozásához. Egy olyan nukleáris robbanófejhez, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború végén Japánra, Hirosimára dobott, 28 kilogramm urán 90 százalékosra dúsítása szükséges.

Az új iráni centrifugák kifejlesztése azért keltett különös aggodalmat Izraelben, mert azt jelzi, hogy Iránnak már lehet atomfegyvere, vagy képes néhány héten belül előállítani azt, akárcsak Észak-Korea. Ebben a helyzetben Izraelnek, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak nem lesz elegendő idejük diplomáciai vagy katonai eszközök előkészítésére Irán nukleáris fegyverkezésének megakadályozására. A lap szerint Kochavi ezért döntött úgy több mint fél éve, függetlenül az amerikai elnökválasztás eredményétől, hogy megkezdi a katonai terv kidolgozását az esetleges iráni atomfegyverek ellen.

Kochávi a tel-avivi egyetem nemzetbiztonsági intézetében tartott konferencián beszélt kedden erről a haditervről. A vezérkari főnök azt is kijelentette, hogy az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás – amelytől Donald Trump 2018-ban visszalépett – lehetővé tenné Irán számára, hogy elegendő uránt dúsítson ahhoz, hogy elérhető távolságba kerüljön az atombombához.

“Ha a 2015-ös nukleáris megállapodás megvalósult volna, Irán már megszerezte volna a bombát”- mondta Kochávi. “Stratégiailag ez feltehetően a Közel-Kelet regionális fegyverkezéséhez vezetne” – hangsúlyozta. “Ezért rossz, és nem engedélyezhető semmi sem, ami erre a megállapodásra hasonlít. A mai Irán nem a 2015-ös Irán. Ma Irán hatalmas nyomás, gazdasági nyomás alatt áll, amit minden módon fenn kell tartani, bármi is történik” – vélekedett a hadsereg vezetője összhangban Netanjahu politikájával.

Netanjahu 2009 óta tartó kormányzása alatt számos alkalommal került elő az iráni atomfegyverkezés kérdése, amelynek megakadályozását kormányzása kulcskérdésének tekinti. Az izraeli miniszterelnök az akkori amerikai elnökkel, Barack Obamával is szembehelyezkedett, elítélte az Obama által megalkotott atomalkut, mert az szerinte nem szolgálta megfelelően ezt a célt.

Ugyanakkor Kochavi elődje, Gadi Ejzenkot vezérkari főnök nem támogatta ebben a kormányfőt, és nyíltan is szembekerült Netanjahuval, amikor kijelentette, hogy Irán betartja a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeit. A keddi konferencián felszólalt Gabi Askenézi külügyminiszter is, aki 2010-ben vezérkari főnökként Meir Dagannal, a Moszad, a külföldi hírszerzés akkori főnökével együtt ellenezte az Irán elleni, Netanjahu szorgalmazta katonai akciót. A katonai beavatkozást ezért akkor a kormány elvetette.

“Nem javasolnám a médiában az új amerikai vezetéssel szembeni konfrontációs politikát” – mondta Askenázi a nemzetbiztonsági konferencián, melyben Kochávinál engedékenyebb hangot ütött meg.

“Ki kell meríteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel profi, valós és átlátható tárgyalást folytathatunk egy zárt teremben, és arra kell törekednünk, hogy központi szerephez jussanak az izraeli aggodalmak Irán nukleáris képességeinek megakadályozására” – mondta Askenázi, ugyanakkor szerinte is fenn kell tartani ezzel egy időben a katonai beavatkozás lehetőségét.

The post Az izraeli hadsereg tervet dolgozott ki az iráni nukleáris program ellen appeared first on .

A közlekedési társaság azt közölte, hogy pozitív tapasztalatokkal zárult a decemberi, zsebtolvajlás elleni közös akció, és az utasok biztonságérzetének növelése érdekében idén is folytatódik a BKK és a BRFK közös, több napig tartó akciósorozata.

Ezúttal a VII., a VIII., a IX. és a X. kerület meghatározott járatain biztosít fokozott jelenlétet a rendőrség a BKK jegyellenőrei mellett. A jegyellenőrök az utazási jogosultságot ellenőrzik, illetve figyelnek a járványügyi szabályok betartására, a rendőrség munkatársai pedig biztosítják a közrendet – olvasható a közleményben.

Azt írták, a társasághoz érkező visszajelzések szerint az utasok biztonságérzetét főképp a járatokon felbukkanó garázdálkodó személyek, a zsebtolvajok, illetve a vírusfertőzés lehetősége zavarja. Ezért a két szervezet szorosabb szakmai kooperációval, közös kommunikációval, figyelemfelkeltő és edukációs videókkal csökkentené a közösségi közlekedéssel összefüggő szabályszegések számát, illetve segítené elő a járványügyi szabályok betartását.

Közölték, a jövőben minden hónapban várható a mostanihoz hasonló, a fővárosban közlekedők biztonságérzetét erősítő közös akció.

The post Közös ellenőrzést tart a rendőrség és a BKK fővárosi tömegközlekedési vonalakon appeared first on .

Legutóbb a hétvégén volt példa ilyen akcióra: a tajvani védelmi minisztérium jelentése szerint szombaton a kínai légierő 12, vasárnap pedig 15 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. Kína, amely saját területének tekinti Tajvant, rendszeresen tart hadgyakorlatokat a sziget közelében, ám a berepüléseket jellemzően egy vagy két felderítő repülőgéppel hajtják végre, a hétvégi akció ezért kirívónak számít.

A hétvégi berepülésekkel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Csu elmondta: a kínai hadsereg ezeken a gyakorlatokon keresztül mutatja be elszántságát a nemzeti szuverenitásnak és az ország területi egységének a védelmét illetően.

Az amerikai külügyminisztérium még szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással. A kínai külügyminisztérium erre válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.

Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.

The post Peking figyelmeztetésnek szánta a kínai hadsereg akcióit Tajvan közelében appeared first on .

(Itt a Honvédelmi Minisztérium Facebook bejegyzése)

Nekem ez az év híre. Mondhatnám szenzáció. Magyarország NATO szerepvállalásában biztos mérföldkő lesz. Előbb utóbb gondolom ennél hivatalosabban bejelentik, hogy a KFOR missziónak magyar parancsnoka lesz ebben az évben (persze a honvédségben bármi megtörténhet, láttam már olyat, hogy missziót vezető parancsnokot az indulás előtt egy két hónappal cseréltek, talán ezért várnak még vele?). A 2021 novemberétől kezdődő beosztásra Kajári Ferenc dandártábornokot, a KNBSZ felderítő csoportfőnökségének csoportfőnöke van kijelölve. A poszt 2010 decemberében jelent meg, azóta nem rázott meg senki :) Régóta hallani  erről a lehetőségről, hogy Magyarország megszerezze ezt a nagy presztizsú beosztást. A KFOR mára a NATO legnagyobb katonai missziója, az elmúlt években M.o. folyamatosan növelte a katonai hozzájárulás mértékét, miközben mások csökkentettek vagy kivonultak. 2020 nyari adatok szerint a magyar hozzájárulás majd 400 fő volt, a harmadik legnagyobb kontingens az amerikai (660) és az olasz mögött (540). A KFOR parancsnokot egy ideje az olaszok adták folyamatosan, tőlük fogjuk egy évre átvenni. Nyilvánvalóan óriási elismerés lesz ez a magyar honvédségnek és presztizs az országnak. Ha az ameriakaik és az olaszok (legalább ez a két ország) nem bíznának abba, hogy képesek leszünk felnőni a feladathoz, és (nagyobb problémák) nélkül megcsinálni a KFOR parancsoki beosztást, akkor el sem jutottunk volna idáig. A koszovoi misszió nem túl látványos, nincsen erőszak (szerencsére), jól bejáratott, a kezdetektől, 1999 óta vagyunk jelen, sok tapasztalat összegyűlt, így minden adott, hogy sikeres legyen az egy év.

A bíróság közleménye szerint az ügy elsőrendű, 41 éves, büntetett előéletű férfi vádlottja és 39 éves nő élettársa 2017-ben vette gondnokság alá a sértettet, aki születésétől fogva fennálló enyhe fokú szellemi visszamaradottságban szenvedett, önálló életvezetésre nem volt képes, segítségre és irányításra szorult.

A vádlottaknak 2017-ben és 2018-ban rendszeres megélhetést biztosító jövedelme nem volt, ezért a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva az elsőrendű vádlott őt szexuális szolgáltatások nyújtására több férfinak felajánlotta, megszervezte a szolgáltatások helyét, idejét, a sértettet a férfiak lakására, majd onnan hazaszállította. A pár gondnoksága alá helyezett nőt 2018-ban ugyanezen céllal a férfi Németországba is kivitte, míg a 2018 szeptemberéig tartó tevékenység szervezésében a másodrendű vádlott segítséget nyújtott élettársának. A gondozott nő a prostitúciós tevékenységéből származó bevételét – több százezer forintot – átadta a pár férfi tagjának, majd az így szerzett pénzt a vádlottak felélték.

A Zalaegerszegi Törvényszék folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. A férfit két és fél év börtönre, míg a nőt – mint bűnsegédet – két év börtönre ítélte. A büntetés végrehajtását a másodrendű vádlott esetében négy év próbaidőre felfüggesztették. A védelmi fellebbezések folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla a törvényszék ítéletét megalapozottnak találta és helybenhagyta, így az ítélet jogerős.

The post Aljas pár: prostituáltként dolgoztatták a gondnokságuk alatt álló nőt appeared first on .

Egy éve január 3án lőtte ki egy amerikai drón Kaszem Szulejamani iráni tábornokot és barátját Abu Muhandis-t az iraki síita milíciák „vezetőjét” (egyszerűsítek). Ez már ki volt tárgyalva sokszor.

A likvidálást követőn napokban, hetekben mindenféle hírek megjelentek arra nézve, hogy után milyen válaszcsapást (csapásokat) fog végrehajtani. A valódi mellett (rakétatámadás az al-Asad és Harir bázisok ellen) volt rengeted kamu/összesesküvés elmélet is.

El is felejtettem volna ezeket, ha ne látom tegnap azt a jelentést, amely egy amerikai E-11-es kommunikációs átjátszó repülőgép lezuhanásának körülményeiről készült. Ez a légierőhöz tartozó gép egy éve, január 18-a körül zuhant le Kelet-Afganisztánban. Akkor az iráni média, annak affiliációi, hasznos idiótái, összeesküvés hívők, USA utálók stb. lehozták, hogy ez volt az egyik iráni válasz, vagy hogy a tálibok lőtték le a gépet iráni megbízásból.

Talán el is felejtettem volna a sztorit, hogyha nem lett volna kiszínezve egy bizonyos „Mike ajatollah” CIA vezető részvételével, aki állítólag a gépen volt és aki a Szulejmani elleni likvidálás irányítója volt. Így lett volna teljes és célzott az iráni bosszú.

Mike ajatollah állítólag a CIA Irán elleni részlegének vezetője, áttért muszlim, láncdohányos, munkamániás és még lehet, hogy létezik, mert létezéséről először a New York Times számol be először.

A sztorit az is izgalmassá tette, hogy kevesen tudták pontosan mire is szolgált ez a gép, annyira ritka volt (konkrétan az egyetlen a légierőben), ahogy most olvasgattam a sajtót, általában csak hírszerző/felderítő gépnek aposztrofálták. Pedig csak: allowing different battlefield communication systems to share data (Tab CC-21). The BACN has the capability to relay voice, video, imagery and data between warfighters in the air and on the ground, 24 hours a day and seven days a week (Tab CC-22) (a jelentésből)

Most egy évvel nyilvános a jelentés, mire jutottak a vizsgálatok. A gép elvesztéséhez pilóta hiba vezetett, ami valszeg túlzott önbizalmából (overconfidence) vezethető le. A kéthajtóműves gép bal hajótműve sérülést szenvedett repülés közben, leállt. Ennél a gépnél azonban nehéz lehet megállapítani a pilótafülkéből, hogy melyik hajtóműről van szó, a főpilóta ezt elmulasztotta és a működő jobb hajtóművet is leállította, mert azt hitte az sérült meg. És nem is próbálta meg a továbbiakban újraindítani. Ebben a szituban először vissza akart térni a gép Kabulba, majd később módosított, hogy egy közelebbi kitérő reptérre menjen. Eközben annyi időt vesztett a sikló repülőgép, hogy nem érte ezt a repteret sem, hanem attól néhány kilométerre kényszerleszállt és megsemmisült.

Drámai lehetett az a 12 perc, amíg a pilóták megpróbáltak rájönni a hibára, értelmezni a rengeteg jelzést, átlapozni a checklisteket. Mivel az elején menthetőnek tűnt a dolog, gondolom csak az utolsó pillanatokban érhette el őket a pánik. A fő/oktató pilóta majd 5000 repül órával rendelkezett, ebből 1000 órával az E-11-esen. A másodpilótának ez volt a harmadik kvalifikációs repülése ezen a típuson. Neki összesen 1300 repült órája volt, ebből – ha jól értem – T-6-os kiképző gépen 7xx óra mint kiképző pilóta, és 124 óra B-1 bombázón (részlet kérdés, csak azon gondolkodom, hogy milyen pilóta karrier rajzolódik ki ebből)

Hangsúlyozta, hogy a rendszer hosszútávon kiszámítható finanszírozást nyújtana élvonalbeli technológiai vállalatoknak, és összekapcsolná azokat például az Európai Gyógyszerügynökséggel vagy az Európai Bizottsággal.

“Minden a felkészültségen múlik, a világjárvány közepette nincs veszteni való időnk, ezért van szükség az ilyen fajta megközelítésre, amely elősegíti a járványmegelőző kutatásokat, és a közös, hatékonyabb ellenszer-fejlesztési módszereket” – fogalmazott.

Az elnök emlékeztetett, hogy az EU milliárdokat fektetett be a koronavírus-elleni vakcinák kifejlesztésébe, és leszögezte, hogy az oltóanyaggyártóknak vállalniuk kell az EU-val kötött szerződéseikben foglaltakat, ki kell szállítaniuk a megrendelt vakcinákat megfelelő időben és mennyiségben.

Kitért arra is, hogy szükség lesz a biológiai sokféleség védelméről szóló olyan globális megállapodásra, amely ugyanolyan léptékű és ambiciózus, mint a párizsi klímapaktum. Közölte, hogy az EU egy ilyen megegyezés irányában fog lobbizni az októberi, az ENSZ által szervezett biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozón a kínai Kunmingban.

Ezen kívül Von der Leyen felszólította az Egyesült Államokat, hogy segítsen mérsékelni azt internetes óriás médiacégek hatalmát, egy “alapvető értékeken alapuló” globális szabálykönyv létrehozásával.

“Foglalkoznunk kell a digitális világ sötétebb oldalaival is, védenünk kell demokráciánkat, és intézményeinket, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció, az álhírek, és az erőszakra való bujtogatás pusztító ereje ellen” – hangsúlyozta. Hozzátette: Az internetes vállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, mit tesznek ki vagy távolítanak el oldalaikról.

The post Az EU biovédelmi rendszerrel készülne a következő válságokra appeared first on .



Moszkvai sajtótájékoztatóján Peszkov azt mondta, az orosz elnöki hivatalnak nem áll jogában megnevezni a Gelendzsik város közelében található ingatlan közvetlen vagy közvetett tulajdonosait. Az objektum őrzésére, valamint a térségében elrendelt állítólagos légtérzár ügyében feltett kérdések megválaszolását a szóvivő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) illetékességébe utalta.

“Más lenne a dolog, ha valóban elnöki rezidenciáról volna szó. De mivel ennek semmi köze sincs sem az elnökhöz, sem az állami rezidenciákhoz, egyszerűen nem tehetjük meg (hogy válaszoljunk)” – nyilatkozott.

Peszkov azt mondta: nincs tudomása róla, hogy Vlagyimir Putyin bármikor is felkereste a gelendzsiki palotát. Maga Putyin hétfőn azt mondta, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona és a rokonainak sincs közük hozzá.

Az elnöki szóvivő arról a csaknem kétórás, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) által január 19-én közzétett dokumentumfilmről nyilatkozott kedden, amely azt állította, hogy Putyin egy százmilliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Az angol feliratos anyagot kedd kora délutánig több mint 91,5 millióan nézték meg a YouTube-on.

Gelendzsik polgármestere, Alekszej Bogogyisztov a Podjom című internetes kiadványnak úgy nyilatkozott, hogy nincs tisztában az ingatlan státusával és a tulajdonosát sem ismeri. A városi elöljáró megígérte, hogy tisztázza, lehet-e a palotában csoportos látogatásokat tenni.

Peszkov újságíróknak azt hangoztatta, hogy Navalnij ártatlanságának ügyében csakis a bíróság hivatott dönteni. A Moszkva megyei bíróság közölte, hogy a kérdést csütörtökön fogja megtárgyalni.

Az ellenzéki politikust az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) azzal vádolta meg, hogy megszegte a rá korábban egy gazdasági bűncselekmény címén kirótt lakhelyelhagyási tilalmat, és kezdeményezte az ügyben rá kiszabott szabadságvesztés felfüggesztettről letöltendővé változtatását. A FSZIN kifogásolta, hogy a politikus nem tért azonnal haza, miután kiengedték a berlini Charité kórházból. Jogi képviselői szerint azonban ügyfelüknek ezt követően is ambuláns kezelésre volt szüksége a klinikán.

Navalnijt azért kezelték Németországban, mert augusztus 20-án Szibériában megmérgezték, több nyugati laboratórium egybehangzó állítása szerint egy, a “Novicsok” csoporthoz tartozó idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.

A Berlinből hazatérő politikust január 17-én őrizetbe vették és másnap a bíróság elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Az FBK ezt követően közzétette a Putyin palotájáról szóló filmet és Navalnij támogatói szombatra országos tiltakozást hirdettek meg, amelyen több tucatnyi városban több tízezren vettek részt.

A megmozdulások több mint 3700 részvevőjét őrizetbe vették. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) kedden közölte, hogy elfogtak két, Kalmükföldről származó férfit, akit hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak. A Dozsgy ellenzéki online televízió összesítése szerint az SZK Moszkvában több mint 15 büntetőeljárást indított a tüntetések után garázdaság, rongálás és a járványügyi előírások megszegése címén.

Peszkov kedden “példátlannak” nevezte a nem engedélyezett tüntetések részvevői által alkalmazott erőszak fokát és azt állította, hogy a tiltakozók több alkalommal voltak agresszívek a rendvédelem képviselővel szemben, mint fordítva. Mint mondta, a hatóságok részéről alkalmazott indokolatlan durvaság esetén az illetékes parancsnokság haladéktalanul reagált és vizsgálatot indított.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy a szombati megmozdulások részvevőit meg kell hallgatni, ám véleményt nyilvánítani kizárólag törvényes eszközökkel szabad. Az őrizetbe vételeket indokoltnak nevezte.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapnak nyilatkozva azt mondta, a Nyugatnak azért van szüksége Navalnijra, hogy destabilizálja Oroszországot, hogy társadalmi megrázkódtatást, sztrájkokat és “majdanokat” (az ukrajnaihoz hasonló tömegmegmozdulásokat) provokáljon ki.

The post Ködösíteni próbál a Kreml: nem kívánják megnevezni a Fekete-tengeri palota tulajdonosát appeared first on .

Az elnök kifejezte aggodalmát az antiszemitizmus globális térnyerése miatt. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány időszaka súlyosbította az összeesküvés-elméletek, a szándékosan meghamisított információk, a holokauszttagadás terjedését a közösségi médiában.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy fokozottabban kell fellépni ez ellen, a hatóságoknak, a közösségi platformoknak és a felhasználóknak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a történelmi tények ne torzuljanak el, és felhívta a figyelmet a történelemoktatás fontosságára.

“Európa csak akkor lehet virágzó, ha zsidó közössége és más kisebbségei békében és harmóniában élhetnek” – mondta.

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.A tábort a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A lágerben és a 45 altáborban mintegy 7500, a végsőkig legyengült foglyot találtak, ugyanis napokkal korábban a nácik már több mint 55 ezer foglyot “evakuáltak”, megindítva a halálmeneteket Németország felé.

The post Az Európai Unió antiszemitizmus elleni stratégiát készít appeared first on .

Zaríf azt követően nyilatkozott így, hogy megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével. “Ha az Egyesült Államok visszavonja a szankciókat, visszatérünk a megállapodás maradéktalan teljesítéséhez” – hangoztatta az iráni tárcavezető.

Lavrov közölte, hogy Moszkva és Teherán egyaránt érdekelt az átfogó közös cselekvési terv (az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás) megőrzésében, és kifejezte reményét, hogy Washington visszatér az ENSZ Biztonsági Tanácsában erről született, 2231-es határozat végrehajtásához. Mint mondta, Oroszországban meghallották Joe Biden új amerikai elnök csapatának a szerződéshez való visszatérésre vonatkozó kijelentését, és üdvözölnék ezt a lépést.

Rámutatott, hogy ebben az esetben az orosz-iráni kapcsolatok is kikerülnének az Egyesült Államok és más országok “törvénytelen egyoldalú szankciói” alól. Lavrov elmondta, hogy iráni vendégével megvitatta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségeit, egyebek között azt, hogy a busehri nukleáris erőmű kapacitását újabb reaktorblokkok megépítésével bővítsék. A két miniszter megállapodást írt alá a kiberbiztonsági együttműködéséről.

Lavrov arról is szólt, hogy Moszkva szeretné elmélyíteni Teheránnal az együttműködést több regionális kérdés, köztük az Azerbajdzsánból egyoldalúan kivált örmény enklávé, Hegyi-Karabah biztonsága ügyében. Közölte, hogy februárban Szocsiban a tervek szerint a szíriai rendezésről újabb tárgyalási fordulót tartanak majd Oroszország, Irán és Törökország képviselői az úgynevezett “asztanai formátum” keretében.

2015-ben Bécsben Irán és hat nagyhatalom (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) írta alá az atomalkut, amely előirányozta az Irán elleni nemzetközi szankciók fokozatos enyhítését, cserébe azért, hogy Teherán drasztikusan visszafogja nukleáris programját és garantálja, hogy nem készül atombomba előállítására. Irán azt állítja, hogy ez nem áll szándékában. Az előző amerikai kormányzat azonban kilépett a szerződésből, és újból bevezette a korábban feloldott amerikai szankciókat, amire reagálva Irán megsértette a bécsi szerződésben az urándúsítás szintjére, a tárolt dúsított urán mennyiségére és a modern urándúsító centrifugák telepítésének tilalmára vonatkozó kötelezettségvállalásait. Joe Biden tudatta, hogy szándékában áll visszavezetni országát az atomalkuhoz, de ennek előfeltételeként jelölte meg, hogy Irán ismét szigorúan tegyen eleget a vállalásainak. Teherán a szankciók feloldásához köti a paktum tiszteletben tartásához való visszatérést.

The post Iráni atomprogram : Teherán visszatér az atomalku betartásához, ha Washington visszavonja szankcióit appeared first on .

A megalapozott gyanú szerint a két nő január 18-án szexuális szolgáltatást ígért az ügy két sértettjének, akiknek a lakásán megjelentek. Bár átvettek fejenként hatvan-hatvan ezer forint készpénzt, a “szolgáltatást” nem teljesítették, és miután eltulajdonították a sértettek nagyértékű mobiltelefonjait, távozni készültek a lakásból.

Az egyik sértett átutalt az egyik gyanúsítottnak további 65 ezer forintot, de a nők így is távozni akartak. A sértettek ekkor vették észre, hogy a telefonjaik eltűntek. Miután nem akarták kiengedni a két nőt, azok kiabálni és egy pisztollyal fenyegetni kezdték őket, és odahívták két férfi ismerősüket. Közülük az egyik egy tőrrel fenyegette a sértetteket, másikuk lövést is leadott feléjük, miközben a két nőt igyekezett kijuttatni egy ablakon keresztül. Ezt követően a gyanúsítottak távoztak a helyszínről.

A gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – közölte a Fővárosi Törvényszék. Hozzátették, valamennyi terhelt büntetett előéletű és több büntetőeljárás is van velük szemben folyamatban többek között lopás, garázdaság, kábítószer birtoklásának vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt.

Mindezek alapján a bíróság álláspontja szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazása nélkül elérhetetlenné válnának, valamint nagy valószínűséggel további bűncselekményeket követnének el.

A végzés nem végleges, azzal szemben a gyanúsítottak és védőik jelentettek be fellebbezést – áll a közleményben.

The post Letartóztattak négy embert fegyveres rablás miatt appeared first on .

A 4iG szakmai befektetőként jelenik meg a cégben, a tulajdonszerzés célja szoros szakmai együttműködés kialakítása az egyedi pilóta nélküli repülőeszközök (UAV) informatikai és K+F központú fejlesztésében. A 4iG emellett a távérzékelési adatok mesterséges intelligenciával való adatfeldolgozásában, az ipar 4.0 megoldások és az informatikai képalkotás különböző területein is számos stratégiai pontot lát, melyek szinergikus növekedési lehetőséget biztosítanak a társaságok számára – közölték.

A tájékoztatás szerint a RaC a legkorszerűbb technológiai megoldások integrálásával egyedi, optimalizált multirotoros, merevszárnyú és hibrid drón-rendszerek fejlesztését, gyártását végzi, valamint drónrendszerek alkalmazásával foglalkozik. A RaC a kisméretű pilótanélküli légijármű gyártáshoz szükséges minden hatósági engedéllyel és minőségbiztosítási tanúsítással rendelkezik. A társaság főként a térképészet és térinformatika, ipari diagnosztika területén nyújt kiegészítő szolgáltatásokat. A cég által tervezett és fejlesztett multirotoros drónok polgári és védelmi, valamint tudományos célú felhasználásra is alkalmasak.

A kőbányai központú cég 17 dolgozót foglalkoztat, tavalyi árbevétele eléri a 4,3 milliárd forintot. A vállalat fejlesztési és gyártási tevékenysége során több hazai kutatóhellyel, illetve hazai és külföldi szakmai partnerrel működik együtt.

The post Drónfejlesztő cégben vásárolt tulajdont a 4ig appeared first on .

Véget ért a hosszú nemzeti rémálom az Amerikai Egyesült Államokban? Mikor és hogyan lép vissza az USA a Párizsi Egyezménybe, hogyan fog nekiállni az üvegházgázok visszafogásának, mi lesz a gáz-, valamint olajiparával, és hogyan befolyásolja Biden megválasztása a kínai klímapolitikát? Többek között ezeket az égető kérdéseket vitattuk meg az Energiahajó harmadik, Biden oldja meg a klímaválságot vagy a megújulók dübörgő forradalma? című online találkozóján. A 2020. november 30-án zajlott programon beszélgető partnereim Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje és Zsolt Melinda, az Energiaklub kommunikáció, oktatás és szemléletformálás programvezetője voltak. Az Energiahajó az Energiaklub, a Qubit és a Trip Hajó közös szervezésében valósul meg.

Rövid összefoglaló a beszélgetésről:
„Az Amerika lelkéért vívott küzdelemben a demokrácia kerekedett felül” – nyilatkozott Joe Biden demokrata párti elnökjelölt pár órával az után, hogy az elektori kollégium megerősítette győzelmét a novemberi elnökválasztáson. 2021. január 20-án az új elnök átveszi a hivatalt, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy a Trump-adminisztráció elmúlt éveinek szélsőséges rendeleteit eltörölje. Korántsem biztos azonban, hogy a megválasztott elnök pont ott folytatja, ahol Obama abbahagyta, és eltöröl mindent, amit Trump elkezdett. Az Energiahajó rendezvénysorozat harmadik adásának meghívott vendégei egy dologban azonban biztosak, mégpedig, hogy az új adminisztráció klímapolitikai fordulatot hoz, hiszen úgy tűnik, Biden minden eddigi elnöknél elhivatottabb a klímaválság kihívásait tekintve.

A beszélgetés videója megtekinthető az Energiaboxon, az Energiaklub blogján, amely a HVG blogsite-ján működik:
Energiahajó, 2020. november 30.: Az USA újra színre lép a klímapolitikában - de vajon ugyanúgy, ahogy elment?