Biztonságpolitika

Elütötte az intézkedő rendőrt egy ellenőrzés elől menekülő 41 éves férfi Tatabányán — közölte a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes vezetője.

Fürcht Pál közölte: a férfi vasárnap hajnalban autójával jelentősen túllépte a megengedett sebességet, ezért a rendőrök megkülönböztető fényjelzés használatával meg akarták állítani, de a férfi továbbhajtott. Az üldözésébe egy másik szolgálati autó is bekapcsolódott. Az egyikkel próbálták megelőzni a gyanúsítottat, de a férfi többször fenyegetőleg “ráhúzta a kormányt” a rendőrautóra.

Fél óra után sikerült megállítani a gyanúsítottat, de amikor a négy rendőr az autója felé közelített, a férfi hirtelen elhajtott. Menekülés közben elütötte az egyik rendőrt, aki már nem tudott a gépkocsi elől kitérni, így a motorháztetőre került, majd oldalra legurulva az úttestre esett, ahol az autó áthaladt a bokáján – áll a közleményben.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés miatt folytat nyomozást az őrizetben lévő férfi ellen, aki beismerő vallomást tett.

The post Menekülés közben ütötte el az intézkedő rendőrt appeared first on .

Boris Johnson brit miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár szerint Oroszországnak nagy árat kellene fizetnie az Ukrajna elleni esetleges katonai agresszióért. Liz Truss brit külügyminiszter arra figyelmeztette Moszkvát, hogy Oroszország Ukrajna megtámadásával ahhoz hasonló helyzetbe kerülhet, mint a Szovjetunió az afganisztáni katonai beavatkozás után.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Scholz telefonos egyeztetést tartott Ukrajnáról, és egyaránt mélységes aggályainak adott kifejezést az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló folytonos orosz akciók miatt. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a két kormányfő egyetértett abban is, hogy súlyos, stratégiai léptékű hiba lenne, ha Oroszország bármiféle katonai invázióra szánná el magát Ukrajna ellen. A brit miniszterelnök a német kancellárral tartott egyeztetésen hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a NATO-szövetségesek összehangolt válaszintézkedéseket dolgozzanak ki erre az esetre.

Johnson a minap Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával is tárgyalt az ukrajnai válságról. Johnson és Stoltenberg egyetértett annak fontosságában, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziót súlyos gazdasági szankcióknak kellene követniük. A brit kormányfő és a NATO-főtitkár leszögezte: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Liz Truss brit külügyminiszter pénteken kijelentette: Moszkva nem tanult a történelemből, és a Szovjetunió vagy valamiféle Nagy-Oroszország újjáteremtéséről álmodozik, nemzetiségi hovatartozásra vagy anyanyelvi szempontokra alapozott területi felosztás révén.

Truss, aki hivatalos ausztráliai látogatáson tartózkodik, a londoni külügyminisztérium pénteki ismertetése szerint a The Lowy Institute nevű, Sydneyben működő politikatudományi kutatóműhelyben tartott előadásában azt mondta: tudható, hogy a más országok fenyegetésére és destabilizálására irányuló tevékenység milyen rettenetes véráldozathoz és emberi szenvedéshez vezet.

Nagy-Britannia éppen ezért azt szorgalmazza, hogy Vlagyimir Putyin “lépjen vissza” Ukrajnától, még mielőtt “masszív stratégiai hibát követne el” – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss szerint Ukrajna több inváziót megélt az elmúlt évszázadokban, megszenvedte az állam által okozott éhínségeket, ellenállóképessége mélyen gyökerezik, és ha kell, az ukránok felveszik a harcot országuk védelmében. Truss szerint a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása vagy a csecsenföldi konfliktus tanulságaiból is tudható, hogy Oroszország az Ukrajna elleni invázióval “mocsárba ragadna”.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta pénteki beszédében: a NATO-Oroszország Tanács múlt heti ülésén a NATO-szövetségesek egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy masszív következményei lennének bármilyen további orosz katonai behatolásnak ukrajnai területre.

Truss szerint e következmények között lennének olyan összehangolt szankciók is, amelyek az orosz pénzügyi rendszert érintenék. Hozzátette: az egész világ számára fontos, hogy mi történik Kelet-Európában.

The post Johnson és Scholz: Oroszország nagy árat fizetne, ha megtámadná Ukrajnát appeared first on .

Feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése, ápolása és átörökítése utódaink számára – fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium (HM) honvédelmi államtitkára a tárca magyar kultúra napja alkalmából rendezett központi ünnepségén.

Szabó István azt mondta: a katonáknak az is feladatuk, hogy a béke és a biztonság megteremtésével óvják és őrizzék azokat az értékeket, amelyektől Magyarország valóban “magyar ország” marad. Beszédében megemlékezett Kölcsey Ferencről, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait. A Himnusz minden magyar számára olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője – jelentette ki a honvédelmi államtitkár.

Hozzátette: a magyar kultúra nem jelent kevesebbet, mint ezeréves Kárpát-medencei múltunkat, nyelvünket, irodalmunkat, népdalkincsünket, zenénket, meséinket, hagyományainkat és hitünket. Ez az örökség, amely magyarrá tesz bennünket – mutatott rá Szabó. Hangsúlyozta: a katonák jelentős kulturális értékekkel és múlttal rendelkeznek. Arra kérte a honvédeket, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyar katonakultúrát minél többen megismerhessék.

Fontosnak nevezte, hogy a ma és a holnap katonái is ismerjék a nagy elődök által kijelölt irányt. Ezért példát kell nekik mutatni azzal, hogy a kultúra értékeit megbecsüljük.

Szabó a tavalyi év honvédségi kulturális programjai közül felidézte, hogy jártak a Stefánia Palota falai közt Munkácsy- és Kossuth-díjas művészek, hangversenyeket adtak katonazenekarok, voltak honvédelmi vetélkedők, táborok, ismeretterjesztő kirándulások és amatőr képzőművészeiknek alkotótáborokat is szerveztek. A Petőfi-emlékév jegyében az amatőr képzőművészek Petőfi Sándorhoz kötődő alkotásaiból csütörtökön nyílt kiállítás a Stefánia Palotában – tette hozzá.

A honvédelmi államtitkár arról is beszélt: a Magyar Honvédség katonái és honvédelmi alkalmazottai becsülettel kivették részüket a koronavírus-járvány elleni védekezésben és ma is támogatják az egészségügyi intézményeket. Azon dolgoznak, hogy életünk mielőbb visszakerüljön a régi kerékvágásba – mondta.

A köszöntőt követően a honvédelmi államtitkár Bozó Tibor vezérőrnagy társaságában elismeréseket adott át, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarának kulturális műsorával zárult a rendezvény.

The post Szabó: feladatunk és kötelességünk a magyar kultúra megőrzése appeared first on .

Több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt javasol vádemelést a rendőrség az ellen a 40 éves férfi ellen, aki a gyanú szerint alvó hajléktalanokra támadt: egy nő belehalt a sérülésébe, egy férfi pedig életveszélyesen megsérült – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályvezetője.

Gál Sándor ismertette: a gyanúsított 2020. január 14-én a XIII. kerületi Népfürdő utca gyalogos átjárójában a hajnali órákban bántalmazott egy nőt, akinek beszakadt a halántéka és agyroncsolódásban pár perc alatt életét veszthette. Az áldozatra egy munkába igyekvő francia állampolgár figyelt fel, aki miután ebédidőben is látta a mozdulatlan testet, a munkából hazafelé tartva felemelte a takaróját. Látva a fején megsérült élettelen nőt, értesítette a rendőrséget és a mentőket.

A nő akkor már 16-24 órája nem élt, a rendőrök a térfigyelő kamerák segítségével megállapították, hogy mindössze egy férfi haladt át a gyalogos átjáróban a bűncselekmény feltételezett időszakában, ő azonban a mintegy öt másodperc alatt megtehető távot mintegy két perc alatt tehette meg.

Az áldozatról, egy 34 éves nőről az alezredes azt mondta: vidéken lakása volt, azonban 2016 óta önként vállalva volt hajléktalan. Sérülése olyan súlyos volt, hogy azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg az életét. Hozzátette: a helyszínen lefoglaltak egy bazaltkövet, de szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy ezzel a kővel végeztek vele, vagy megtaposták a fejét.

A másik eset 2019 szeptember 8-án, az esti órákban történt a XIV. kerületben, a Róbert Károly körúti felüljáró alatti területen, ahol a gyanúsított négyszer megszúrt egy férfit, aki életveszélyes sérülést szenvedett. Az áldozat elmondta: nem ismerte támadóját, de előző nap látta őt, még cigarettát is kért tőle. Arra ébredt fel, hogy az előző nap látott férfi felette áll és kést szúr belé; ezután a közeli benzinkútra szaladt segítséget kérni.

A támadó azonosításában a kamerafelvételek alapján az újpesti rendőrök segítették a nyomozókat, akik a IV. kerület erdős részén élő, ugyancsak hajléktalan D. Lajost ismerték fel a videókon. A 40 éves férfi büntetett előéletű, ellene lopás és rablás miatt is folyt eljárás Budapesten és Bécsben is. Alkalmi otthonából lefoglaltak egy nadrágot, aminek a lábszárából kivágtak egy részt, a rendőrség gyanúja szerint azért, hogy vérnyomokat ne tudjanak rögzíteni róla.

Gál elmondta: D. Lajos nem tett érdemi vallomást, ám a bűncselekmények elkövetését tagadta.

A rendőrség antropológus szakértő segítségével “végigsétáltatta” a gyanúsítottat a bűncselekmények helyszínén, a szakértő szerint az antropológiai jegyei, az arcformája és a mozgása a gyanúsítottnak nagy hasonlóságot mutat a bűncselekmények idején rögzített felvételeken látható férfiéval – közölte az alezredes.

Arról is beszámolt, hogy D. Lajost poligráfos vizsgálatnak is alávetették, amelyen amikor tagadta a bűncselekmények elkövetését, a készülék megtévesztendőnek értékelte a nemleges válaszát. A férfi motivációja nem ismert – mondta. A férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, az ügy iratait a rendőrség megküldi az ügyészségnek.

The post Alvó hajléktalanokra támadó férfit ellen javasol vádemelést a BRFK appeared first on .

Kína és Tajvan viharos kapcsolata a Kínai Népköztársaság 1949-es alapításával kezdődött, amikor a Kuomintang erői száműzetett kormányt alakítottak a szigeten. Azóta sok szempontból megváltozott a nemzetközi politikai és gazdasági környezet, kezdve az Amerikai Egyesült Államok gazdasági súlyvesztésével a Kínai Népköztársaság exponenciális növekedése mellett, az ázsiai regionális biztonsági szuperkomplexum hatalmi viszonyainak átrendeződésén- például India figyelemreméltó katonai és gazdasági felemelkedésén- keresztül és maga Tajvan technológiai központtá válásáig. Egyúttal a tajvani helyzet bizonyos karakterisztikáit tekintve ugyanaz maradt. A mai napig a kis szigetországgal való kapcsolata a kínai külpolitika egyik legérzékenyebb pontja. Tajvan történelme

Az ország kiterjedése megközelítőleg Svájcéval egyezik meg, 36 ezer négyzetkilométernyi területen helyezkedik el és 23 millió lakossal rendelkezik. Önálló gazdasága, hadereje, diplomáciai tevékenysége és kormánya van, pedig hivatalosan a Kínai Népköztársaság része és sem Kína, sem Tajvan nem deklarálta, hogy különálló ország lenne. A szigetország 1895-ben japán fennhatóság alá került a simonoszeki béke értelmében, előtte a kínai Csin-dinasztia provinciája volt majd a második világháborúban a japánok a kínaiak előtt tették le a fegyvert, így a sziget újra kínai fennhatóság alá került. Az 1927-től 1949-ig tartó kínai polgárháború eredményeképpen a Csang Kaj-sek vezette nacionalisták kétmillió fős csoportja a szigetre menekült, míg a szárazföldi területeken a Kínai Kommunista Párt (KKP) és a Kínai Népfelszabadító Hadsereg (PLA) vette át a hatalmat és Pekinget deklarálta fővárosként. 1947-re a helyiek növekvő elégedetlenséggel fogadták a fejleményeket, ami később lázongásokat eredményezett. Köztük volt a 228-as incidens néven elhíresült merénylet, ami országos felkelésbe csapott át. A Kínai Népfelszabadító Hadseregnek számos szigetet sikerült megszereznie a dél-kínai tengeren, azonban Tajvant nem, mivel az amerikai erők katonailag is támogatni kezdték a szigetet az 1950-ben kitört koreai háború miatt. Egészen 1971-ig Tajpej képviselte Kínát az ENSZ Közgyűlésen, utána azonban már az amerikai támogatás se bizonyult elegendőnek, a Közgyűlésben a Kínai Kommunista Párt vette át Kína képviseletét. 1992-ben a Kínai Kommunista Párt képviselői a Kuomintang vezette Tajvannal együttesen konszenzusos megállapodást kötöttek, amire azóta is „az 1992-es Konszenzus” néven hivatkoznak. Ez az elnevezés később tudatosan került bele a politikai kommunikációba, először 2000-ben utalt rá „Konszenzus” néven Tajvan akkori Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára, majd a KKP az „egy ország két rendszer” irányelvvel tette egyenértékűvé, legalábbis először Hszi Csin-ping kínai elnök egy 2019-es beszédében mosta össze egyértelműen a két fogalmat. Ez még a jelenleg ellenzékben lévő Kuomintangnak se tetszett, a párt új elnöke, Johnny Chiang már hivatalosan is elpártolt a korábbi állásfoglalásuktól, ezzel szinte a teljes tajvani politikai paletta a Konszenzus ellen van. Az „egy Kínaként” is emlegetett direktíva egy fél-autonóm státuszt kölcsönözne Tajvannak, elismerve, hogy egyetlen Kína létezik, melynek egyedüli legitim képviselője a Kínai Kommunista Párt és Tajvan ennek a része. Hszi Makaó példáján keresztül szólítja fel Tajvant – és ezzel egyidejűleg inti rendre Hong Kongot – az „egy ország két rendszer” irányelv elfogadására, amit a jelenlegi tajvani elnök Caj Jing-ven mereven elutasít. A konszenzus értelmében egy Kína létezik, azonban nem teljes az egyetértés azzal kapcsolatosan, hogy a „Kína” kifejezés mit takar. A Tajvani fél szerint a Kínai Köztársaságot, a Kommunista Párt szerint a Kínai Népköztársaságot. Ennek fényében megkérdőjelezhető, hogy mennyire lehet konszenzusnak nevezni a fenti találkozó eredményeit.

Valóban Kína belügye lenne?

Kína és Tajvan kapcsolata az utóbbi időben még jobban kiéleződött, amiben az Amerikai Egyesült Államok is szerepet játszott. Még a Trump-adminisztráció idején Mike Pompeo külügyminiszter meglehetősen provokatív kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy „Tajvan sosem volt Kína része”. 2021 október 22-én Joe Biden igennel felelt arra a kérdésre, hogy Amerika megvédené-e Tajvant a kínai agresszióval szemben. Az elnök „kötelességként” fogalmazta meg ezt a védelmet, azonban nem teljesen világos, ez hogyan értendő. Az Amerikai Egyesült Államok eddig is egyfajta stratégiai kétértelműséggel állt a tajvani kérdéshez, mivel hivatalosan nem ismeri el a szigetországot önálló államként, azonban minden létező eszközt rendelkezésre bocsájt annak védelmére – ahogy ezt a fenti nyilatkozatban is láthattuk. A kijelentés azért is érdekes, mert az 1979-es Taiwan Relations Act – ami a két ország viszonyát hivatalosan deklaráló törvény – kimondja, hogy  Amerika nem garantálja a beavatkozást egy esetleges Tajvant érő kínai katonai akcióval szemben, de nem is zárja ki azt. A törvény célja, hogy az amerikai elnök egyedül ne változtassa meg a Tajvan-politikát a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Ezért is keltett zavart Biden fenti kijelentése, mire a Fehér Ház azonnal a nyilatkozat megmagyarázásába kezdett. Nicholas Burns, az USA pekingi nagykövete kijelentette, hogy az ország viszonya Tajvannal az elmúlt évtizedekhez hasonlóan a Taiwan Relations Act-on nyugszik, azonban a kínai választ aggasztónak nevezte. Kína a belügyeibe való folyamatos beavatkozásként kezel minden Tajvannal kapcsolatos nemzetközi tevékenységet, szerintük a Demokratikus Haladó Párt (DPP) abban a hitben ringatja a tajvaniakat, hogy az amerikai segítség mindenre elég, miközben Amerikát csupán saját stratégiai érdekei foglalkoztatják. Tavaly év végén Abe Shinzo leköszönő japán miniszterelnök utalt rá, hogy egy esetleges amerikai erőket érő támadás Japánt is aktív szerepvállalásra ösztökélné a kollektív védelem jegyében. A politikus megjegyezte, hogy a Jonaguni-sziget csak 110 kilométerre fekszik Tajvantól, tehát az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek számít, így Japánnak joga van az önvédelemre. Emellett Japán támogatja Tajvan belépését a 11 államból álló Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans Pacific Partnership) kereskedelmi csoportosulásba, amelynek Kína is tagja. A kínai külügy Abe állásfoglalását kirohanással fogadta és felelőtlennek nevezte a politikus kijelentéseit. Európa se maradhatott ki a vitából: Litvánia diplomáciai bonyodalmakba keveredett Kínával, mivel engedélyezte egy képviseleti iroda megnyitását Vilniusban Tajvan neve alatt. Ezzel csak az volt a baj, hogy Tajvan nevének használatával elismerik az országot függetlenként, míg sok más képviseleti irodája van az országnak Európában, de mind Tajpej, a főváros neve alatt működik. Litvánia elnöke szerint semmi meglepő nincs a konzulátust övező botrányban, mivel a litván kormánypárt programjában is szerepelt a szorosabb kapcsolat ápolása Tajvannal, s közben kifejezte, hogy ez a törekvésük nem támadás Kínával szemben és elismerik az „egy ország két rendszer” irányelvet. A kínai litván nagykövetség tagjai decemberben mindannyian elhagyták Kínát, miután az ország gazdasági szankciókkal is sújtotta Litvániát.

Csupán 15 ország ismeri el hivatalosan Tajvant és ez a jövőben csökkenhet, mivel az áprilisi hondurasi választásokon győzedelmeskedő Xiomara Castro többször is hangsúlyozta, hogy a jövőben Kínával fogják felvenni a diplomáciai kapcsolatot. 2017-ben Panama kormánya is hasonlóképpen cselekedett Tajvannal és Kína felé fordult. A magyarázat a közép-amerikai országok elpártolása mögött valószínűleg az amerikai hegemónia ellensúlyozásában rejlik, de nem utolsó szempont, hogy Kína még Tajvannal is nagyvonalúbb az anyagi támogatásokat illetően, amire a pandémia és a mélyszegénység által hevesen sújtott kontinens egésze rászorulna.

Tajvan katonailag nem értelmezhető az Egyesült Államok nélkül

Tajvan hadereje nem mondható erősnek, önálló csapásmérő kapacitásokkal nem rendelkezik. Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy az ország kapcsolata Kínával nem volt ilyen rossz a hetvenes évek eleje óta. Kína az előző év végén rekordszámú katonai repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi körzetébe, amelyek át is lépték a Tajvani-szorosban légvonalban középen elhelyezkedő nem hivatalos határvonalat, amit a szigetország a légvédelme megsértésének tekint. A védelmi miniszter kiemelte, hogy a kínai repülőgépek nem érték el a szigetet, de a biztonságuk megőrzése érdekében rakétamegfigyelő-rendszereket telepítettek. November közepén egy napon belül 27 kínai felségjelzésű repülő lépett be Tajvan légvédelmi zónájába, mire a szigetország saját vadászgépeivel „kísérte ki” őket az ország légteréből. Fontos megfigyelni, hogy Kína haderőfejlesztési programjain belül nagyon nagy hangsúlyt fektet a haditengerészetre és annak fejlesztéseire, új eszközök beszerzésére, amely globális használatra nem olyan alkalmas, a Dél-Kínai-tenger és Tajvan ellenőrzésére annál inkább. Haderőfejlesztéseivel Kína elérte, hogy haditengerészetének mérete meghaladja az Egyesült Államokét, ezzel a legnagyobb a világon. Hajóinak száma előreláthatóan 460 eszközzel fog növekedni 2030-ra, ami megmagyarázza a tajvani védelmi miniszter baljós kijelentését, miszerint 2025-re Kína a szigetország teljes inváziójára képes lesz. A védelmi miniszter üdvözölte a nemrégiben létrejövő AUKUS védelmi együttműködést, ezzel együtt kijelentette, hogy Tajvan Ausztráliával ellentétben nem törekszik nukleáris tengeralattjárók beszerzésére, azonban aszimmetrikus hadviselésre és „más típusú filozófiára” van szükségük Kína legyőzéséhez. Tajvan kérdése más védelmi együttműködés megszületését is elősegítette: január első hetében Japán és Ausztrália kötött szerződést, amely lehetővé teszi a japán önvédelmi erők és az ausztrál hadsereg együttes fellépését védelmi kérdésekben. A Kölcsönös Hozzáférés Egyezményét különlegessé teszi, hogy az egyetlen katonai szerződés, amelyet Japán ebben a században kötött. Tajpejnek szüksége van védelmi képességei megerősítésére, mivel jelenleg az Amerikai Egyesült Államok nélkül messze nem elég erős katonailag Kínával szemben. Donald Trump elnöksége alatt Amerika megközelíthetőleg 1,8 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket Tajvannak a Taiwan Relations Act érvényében, „a hiteles harci képességek kiépítése érdekében”.

Új hidegháború?

Az idei davosi Világgazdasági Fórum online eseményén Hszi Csin-Ping kínai elnök a békés együttélés fontosságáról beszélt és arra szólította fel a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel „a hidegháborús mentalitással”, ami szerinte napjainkat jellemzi. Kétségkívül a tajvani helyzetre is utalt mondandójában. Elemzők szerint Ázsiában – de akár globálisan is – egy Tajvan és Kína között elmérgesedő esetleges konfliktus Oroszország és Ukrajna helyzetét követően a legnagyobb kockázatú összecsapások közé sorolandó 2022-ben. Sokan vannak azon az állásponton, hogy Amerikának el kéne állnia Tajvan pártolásától, ezzel is segítve a mielőbbi egyesülést, ami a szoros mindkét oldalán sok esetben kívánt végeredmény, csak éppen az odáig vezető részletekben nincs egyetértés. Egy 2014-es felmérés azt mutatta, hogy az amerikaiak kis százaléka (26%) értett egyet azzal, hogy amerikai csapatokat küldjenek Tajvanra, ellenben Dél-Korea támogatását pártolták.[1] Míg elvben sokan nem értenek egyet azzal, hogy Kína akár erővel is megszerezze a területet, viszonylag kevesen készek arra, hogy tényleges lépéseket tegyenek a szigetország védelmének érdekében. A kérdés az, hogy a cselekvésre kész közösség erőfeszítései elegendőek lesznek-e?

[1] Dittmer, Lowell (ed.). Taiwan and China: Fitful Embrace. Oakland: University of California Press, 2017. doi: https://doi. org/10.1525/luminos.38

 

Írta: Soltész Anikó

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Se veled, se nélküled: Tajvan és Kína kapcsolata bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A francia nemzetgyűlés határozatot fogadott el az ujgur “népirtás” elítéléséről, és ugyanerre kérte a francia kormányt is.

Az ellenzéki szocialisták által beterjesztett határozattervezetet – amely nem von maga után következményeket – Emmanuel Macron államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői is támogatták. A jelenlévők közül 169-en igennel szavaztak egy nem ellenében, míg öten tartózkodtak.

Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a nemzetgyűlés “hivatalosan emberiesség elleni bűntettként és népirtásként ismeri el a Kínai Népköztársaság hatóságai által az ujgurok sérelmére elkövetett erőszakos cselekményeket”, valamint elítéli azokat.

A szöveg felszólítja a francia kormányt, hogy “szintén ítélje el a népirtást, és tegye meg a szükséges lépéseket a nemzetközi közösség felé, illetve a Kínai Népköztársaságot illető külpolitikában” a jelenlegi helyzet megváltoztatására.

A kormány nevében Franck Riester külügyi államtitkár “rendszerszerű erőszakról” és “súlyos tanúvallomásokról” beszélt, de úgy vélte, hogy a népirtás hivatalos kimondása a nemzetközi szervezetek, nem pedig a francia kormány dolga. Biztosította a nemzetgyűlést arról, hogy az ujgurok sorsát a kormány a legmagasabb szinten vetette fel a kínai partnereinek.

Olivier Faure, a javaslatot beterjesztő Szocialista Párt vezetője elítélte “azt a könyörtelen gépezetet, amely egy nép biológiai és kulturális kiirtását célozza”, valamint ostorozta azokat a nagyvállalatokat és nyugati márkákat, amelyek “továbbra is használják az ujgurok kényszermunkáját”.

Több emberi jogi szervezet azzal vádolja Kínát, hogy több mint egymillió ujgurt zárt politikai átnevelő táborokba. Kína cáfolja, hogy visszaélések történnének Hszincsiang-Ujgur tartományban, s azt állítja, hogy olyan szakmai kiképző központokról van szó, amelyekben a muzulmán vallású közösség tagjait óvni próbálják a radikális iszlamista nézetektől.

The post A francia nemzetgyűlés határozatban ítélte el az ujgur “népirtást” appeared first on .

A NATO közeljövőbeni széthullását jövendölte az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén csütörtökön elmondott beszédében Ebrahim Raiszi iráni elnök.

“A NATO különböző ürügyekkel és álcákkal takarózva szivárog be országok földrajzi terébe, független államokat fenyeget. A független demokráciákkal való szembenállás, a nemzetek önazonosságával, a nemzetek kultúrájával, hagyományaival való szembeszállás – mindez szerepel a NATO napirendjén, ez egy megtévesztés. Az efféle magatartás végül a felbomláshoz vezet” – érvelt Raiszi.

Az iráni elnök, akit szerdán fogadott Vlagyimir Putyin, hangot adott álláspontjának, miszerint a hegemonizmus stratégiája vereséget szenvedett, és az Egyesült Államok helyzete nagyon meggyengült.

“Mindazonáltal azt látjuk, hogy a terjeszkedés politikája iránti igénye nem tűnt el, sőt, ellenkezőleg, [az Egyesült Államok] ezt tűzi programjára, és legfontosabb célja éppen a független államok belülről történő meggyengítése. Ez gazdasági szankciók bevezetésével és az adott ország belső helyzetének destabilizálásával történik” – hangoztatta.

Síkraszállt az iráni-orosz kapcsolatok sokoldalú, kölcsönösen előnyös fejlesztése mellett, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és Iránnak, nemzeti érdekeik biztosítása érdekében, meg kell akadályozniuk a belügyeikbe való beavatkozást harmadik országok részéről. Modellértékűnek nevezte a kooperáció többi területe számára Teherán és Moszkva szíriai együttműködését.

Raiszi azt állította, hogy Irán nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, mert ez nem része az iszlám köztársaság védelmi stratégiájának. Mint mondta, Teherán megállapodást kíván az atomprogramjáról abban az esetben, ha a Nyugat “hatékonyan és komolyan” visszavonja az ellene bevezetett szankciókat.

Csütörtökre Moszkvában az előzetes bejelentés szerint beterveztek egy találkozót a két ország külügyminisztere között.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kitért azoknak az amerikai médiában megjelent híreknek a kommentálása elől, amelyek szerint a Raiszi-látogatást követően Moszkva kölcsönt nyújthat Teheránnak orosz fegyverzetek vásárlására. Szakértői nyilatkozatok szerint Irán Szu-35-ös vadászgépeket, két Sz-400-as légvédelmi komplexumot és egy katonai műholdat kíván beszerezni.

Az Interfax hírügynökség háttér-összeállítása szerint tavaly októberben Mohammad Bagheri iráni vezérkari főnök kijelentette, hogy Irán és Oroszország katonai együttműködésről, fegyverbeszerzésről és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló megállapodást készül kötni. Ezt követően Bagheri Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel tárgyalt.

Az Oroszország és Irán közötti katonai együttműködés keretében a két ország hajói a Kaszpi-tengeren és az Indiai-óceánon tartottak gyakorlatokat. Moszkva 2016-tal bezárólag nagy hatótávolságú Sz-300-as Favorit légvédelmi rendszereket – ezekre nem vonatkoztak az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkor hatályos korlátozásai -, 2006-tal bezárólag pedig Tor-M1 rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállított le Teheránnak.

2016-ban Viktor Ozerov, az orosz parlamenti felsőház védelmi és biztonsági bizottságának akkori vezetője azt mondta, hogy Irán érdeklődik orosz katonai felszerelések szállítása iránt, és közel 10 milliárd dollárt lenne hajlandó elkölteni rájuk.

The post Tévedni emberi dolog: a NATO közeli széthullását jövendölte Moszkvában az iráni elnök appeared first on .

Egy 2001-ben Kecskeméten történt emberölés kísérletének gyanúsítottját vette őrizetbe kedden a rendőrség – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.

Kecskeméten, a Halasi úti társasházaknál 2001. április 11-én este egy 27 éves nőt egy ismeretlen megtámadott és késsel többször megszúrt. Két férfi a kiabáló nő segítségére sietett, ezért a támadó elmenekült, hátrahagyva fegyverét.

Az elkövető kilétére eddig nem derült fény, de most – egy új szakértői vélemény segítségével – sikerült elfogni az emberölés kísérletével gyanúsítható K. István kecskeméti lakost.

A 36 éves férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – írták.

The post Húsz év után fogtak el egy gyilkossági kísérlettel gyanúsított férfit Kecskeméten appeared first on .

Gyakorlatok sorozatát tartja meg januárban és februárban az orosz haditengerészet, flottáinak valamennyi “felelősségi területén” – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a flottagyakorlatok Oroszország beltengereire, a területével határos tengerek vizeire, valamint a világtenger operatív szempontból fontos területeire is kiterjednek. Külön gyakorlatok lesznek a Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, az Ohotszki-tengeren, az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Csendes-óceán vizein. A manőverekben a tervek szerint több mint 140 hadihajó és támogató hajó, több mint hatvan repülőgép, ezer egységnyi haditechnika és mintegy tízezer katona vesz részt.

A minisztérium közölte, hogy január 18. óta zajlik és 22-ig tart a CHIRU-2Q22 kódjelű orosz-kínai-iráni haditengerészeti gyakorlat az Ománi-öböl vizein és légterében. Oroszországot ezen a Csendes-óceáni Flotta egy hajóköteléke képviseli, amely a Varjag rakétahordozó cirkálóból, az Admiral Tribuc tengeralattjáró-elhárító nagyhajóból és a Borisz Butoma nagy tengeri tartályhajóból áll. A három ország hajói a tüzérségi célpontra tüzelést, a közös taktikai manőverezést, valamint a tengeri keresést és mentést gyakorolják. Hajók átvizsgálását is elpróbálják, és kiszabadítanak egy kalózok által eltérített hajót is.

Ezt követően a hajókötelék átvonul a Földközi-tengerre, ahol az orosz Északi és Balti Flotta erőivel közösen részt vesz a haditengerészet flottaközi csoportosulásának gyakorlatán. A Balti és az Északi Flotta hat nagy partraszálló hajóból álló különítménye január 15-én elhagyta Baltyijszk kikötőjét, és megkezdte az átvonulást Földközi-tengerre, a tervezett manőverek térségébe. A hajók jelenleg az Északi-tengert szelik át.

A flottagyakorlatokat olyan időszakban rendezik meg, amikor Oroszország amerikai és NATO-források szerint mintegy százezer katonát vont össze az Ukrajnával közös határ közelében, és hamarosan közös hadgyakorlatba kezd Fehéroroszországgal.

The post Flottagyakorlatok sorozatába kezd az orosz haditengerészet appeared first on .

Csaknem százmillió forintos költségvetési kárt okozó bűnszövetséget számoltak fel – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A fiktív számlákkal ügyeskedő Jász-Nagykun-Szolnok megyei bandánál csempészett cigarettát és illegális potencianövelőket is találtak. A bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként végeztek ugyan gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, de a fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették – közölték.

A bűnbanda felszámolására szervezett – több megyét érintő – akcióban a NAV több mint 120 munkatársa 57 helyszínen tartott kutatást. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, it-szakemberek és a vámhivatal Merkur bevetési egysége is támogatta. A nyomozók útzárt is alkalmaztak, hogy megelőzzék a bandatagok menekülését – írták.

A vámhivatal közölte, hogy “a költségvetési kár biztosítására csaknem százmillió forint értékben foglaltak le bankszámlavagyont és készpénzt”. A NAV szolgálati kutyái 508 doboz adózatlan cigarettát találtak és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült.

Egy gyanúsított letartóztatását a bíróság elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik – olvasható a közleményben.

The post Százmilliós költségvetési kárt okozó bűnbandát számolt fel a NAV appeared first on .

Izrael három új tengeralattjárót vásárol hárommilliárd euróért (mintegy 1070 milliárd forint) Németországtól – jelentette a helyi média.

A védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be a megállapodást, amelyet Tel-Avivban, a hadsereg főhadiszállásán írtak alá a ThyssenKrupp AG német hajógyár képviselőjével, Rolf Wirtzzel. A három dízel-elektromos tengeralattjárót az eredetileg megjelölt ár több mint duplájáért veszik, de a költségek egyharmadát a német kormány finanszírozza egy 2017-ben aláírt kétoldalú megállapodás alapján.

Az izraeli haditengerészet már 2018-ban bejelentette, hogy az új tengeralattjárókat Dakarnak fogják elnevezni annak a tengeralattjárónak a tiszteletére, amely – fedélzetén 69 fős legénységgel – 1968-ban titokzatosan eltűnt, amikor az Egyesült Királyságból Izraelbe tartott. Az első tengeralattjáró kilenc éven belül az izraeli partokhoz ér, s az egyezmény értelmében a német nagyvállalat kiképző oktatószimulátort és alkatrészellátást is biztosít.

A Háárec című újság honlapjának értesülése szerint a német gyártó vállalta, hogy hozzávetőleg 850 millió euró értékben a következő húsz évben termékeket és szolgáltatásokat vásárol izraeli cégektől – beleértve a védelmi ipart is . Egyedülálló tudástranszfer, szakmai képzések, tanfolyamok a helyi iparban, együttműködések egyedi termékek és rendszerek fejlesztésében és marketingjében a világon, valamint Izraelben történő beruházások is szerepelnek a szerződésben a gazdasági tárca jelentése szerint.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű újság hírportálja emlékeztet rá, hogy külföldi sajtóértesülések szerint ezek a tengeralattjárók biztosítják Izrael számára a nukleáris ellencsapás képességét egy esetleges Izrael elleni támadás esetén, képesek nukleáris robbanófejekkel felszerelt nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek szállítására is.

Izrael hivatalosan sosem ismerte el vagy jelentette be, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel.

Az izraeli kormány az eredeti tervek szerint múlt vasárnap szavazott volna állami vizsgálóbizottság felállításáról a ThyssenKruppal folytatott korábbi tárgyalások, három korábbi tengeralattjáró és hadihajók katonai közbeszerzése ügyében, de ezt a szavazást a következő vasárnapra halasztották, a 3 újabb tengeralattjáróról szóló egyezmény aláírása utánra.

A vizsgálóbizottságot az Izraelben 3000-es akta néven elhíresült korrupciós ügy kivizsgálására hívnák életre. Az ügy középpontjában két, szintén a ThyssenKruppal kötött üzlet áll, melyekben három tengeralattjárót szerepelt 1,5 milliárd euró értékben (több mint 500 milliárd forint), valamint a gázfúrótornyok védelmét szolgáló hadihajók 430 millió euró értékben (több mint 150 milliárd forint).

Ebben a bűnügyben már több vádiratot benyújtott az ügyészség, de Aviháj Mandelblitt főügyész az ügy kipattanásakor úgy döntött, hogy Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök szerepét nem vizsgálják. A vádiratok szerint a volt miniszterelnök magas rangú beosztottjai, köztisztviselők is kenőpénzt követeltek és kaptak az ügyletek előmozdítása érdekében.

The post Izrael három új tengeralattjárót vásárol Németországtól appeared first on .

Visszatért Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg.

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására. A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon “terroristákkal” működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

The post Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított Petro Porosenko appeared first on .

Idén is megemlékeztek a hejcei tragédia áldozatairól a katasztrófa helyszínén szerdán.

Tizenhat évvel ezelőtt, 2006. január 19-én zuhant le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce község fölött magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.

A katasztrófa helyszínén lévő obeliszket koszorúk sokasága borította be. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját.

A település emlékparkjában tartott rendezvényen Jaroslav Nad, Szlovákia védelmi minisztere azt mondta: a magyar kormány, Hejce lakossága sokat segített, de sajnos csak egy katona életét lehetett megmenteni.

Mint mondta: kollégákat, barátokat, apákat, anyákat veszítettek el, ezt a tragédiát soha nem lehet elfelejteni. A békemisszióból hazatérő katonák már szeretteik közelében érezték magukat, de már nem lehettek büszkék tetteikre, arra, hogy Koszovóban őrizték, védték a békét.

Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter megemlékező beszédében arról szólt, hogy fájó szívvel, gyötrelmes gondolatokkal állnak a tragédia helyszínén. Mikor a Borsó-hegyen és ezen emlékműnél elhelyezzük a koszorúkat, akkor mindig arra gondolunk, hogy ez a negyvenkettő szlovák hős katona országukért és más népek szabadságáért, boldogulásáért sokat tett, de már nem lehettek büszkék erre – mondta.

Pedig azért vállalták ezt a szolgálatot, hogy segítsék Koszovóban az ott élőket – folytatta, hozzátéve: azért vállalták mindezt, hogy béke legyen környezetünkben, azért szolgáltak hat hónapon át, hogy küldetésüknek eleget tegyenek. Tizenhat karácsony, tizenhat születésnap, évforduló, megemlékezés telt el, amelyeken már nem vehettek részt.

Emlékük örökre itt marad, ők nem lehettek büszkék arra a szolgálatra, amelyet elláttak, de “legyünk mi büszkék rájuk” – mondta Benkő. A honvédelmi miniszter hozzátette, a magyar emberek mindörökre megőrzik, ápolják a negyvenkét szlovák katona emlékét, fontos, hogy ez a közös gondolkodás örökre megmaradjon.

The post Megemlékeztek a hejcei repülőgép-szerencsétlenségre appeared first on .

Moszkva felszólítja Washingtont, hogy hagyjon fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatással, mert ez közvetlenül fenyegeti Oroszországot – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán a Valdaj nemzetközi vitaklubban.

“Hangsúlyozzuk, hogy fel kell hagyni a militáns ukrán rezsim fegyverrel történő ellátásával, a kiképzésben történő segítségnyújtással, a katonai bázisok építésére vonatkozó tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával, a kiképző-gyakorló tevékenységgel és sok más olyan dologgal, amely direkt, közvetlen fenyegetést jelent ránk nézve” – mondta.

Rjabkov felszólította az Egyesült Államokat, hogy konkrét lépésekkel kényszerítse Kijevet az ukrajnai rendezés alapelveit tartalmazó minszki megállapodások maradéktalan végrehajtására, ha valóban érdekelt a konfliktus politikai megoldásában. Kritikusnak nevezte az európai biztonsági helyzetet, amiért Washingtont és a NATO-t tette felelőssé. Indoklása szerint a többi között azért, mert Ukrajnát Oroszországra való nyomásgyakorlásra használják fel.

Mindemellett kifejezte meggyőződését, hogy Európában nem áll fenn a nagyszabású háború veszélye, és leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik agresszív lépéseket tenni Ukrajna ellen. “Nem fogjuk megtámadni vagy megszállni Ukrajnát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Arról biztosította a nyugati államokat, hogy semmi alapjuk sincs az aggodalomra a februárban esedékes orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban. Mint mondta, Oroszországnak és a Nyugatnak a diplomáciára kell összpontosítania.

A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország az általa sürgetett biztonsági garanciákról elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne megállapodni. Úgy vélekedett, hogy kontraproduktív túl sok országot bevonni ebbe a folyamatba. Az orosz kezdeményezésekről a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaival folytatott tárgyalások tapasztalataira hivatkozva azt mondta: az orosz félben az a benyomás alakult ki, hogy a NATO nem más, mint egy “USA plusz”.

Ugyanakkor több témakörben lehetségesnek nevezte a tárgyalásokat, ha az amerikaiakkal történő egyeztetésen elmozdulás történik.

Az orosz elvárások mibenlétére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkvának mindenekelőtt jogi garanciákra van szüksége arra, hogy a NATO nem fog tovább bővülni, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája visszatér az 1997-es határokhoz, és hogy a NATO nem telepít csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

“A többi már az ezen irányokban történő mozgástól függ” – mondta a politikus.

Rjabkov szerint Oroszország kész lenne alternatívaként megfontolni olyan amerikai kötelezettségvállalás elfogadását, amelynek értelmében az Egyesült Államok soha nem szavazná meg Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását.

“A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó jól ismert formuláját, amely szerint Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik, ki kell zárni, le kell cserélni arra az egyetértésre, hogy ez soha nem fog megtörténni. Avagy alternatívaként, ha az Egyesült Államok jogilag kötelező érvényű egyoldalú kötelezettségvállalást tesz arra, hogy soha nem fogja megszavazni Ukrajna és más országok NATO-csatlakozását, készek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

“És azt mondanám, hogy ez lenne a könnyebb út az Egyesült Államok számára, természetesen ha az Egyesült Államokban meglenne a kellő politikai akarat” – tette hozzá Rjabkov.

Leszögezte, hogy Oroszország külső nyomás hatására nem fog változtatni azon, hogy hol állomásoztassa fegyveres erőit a saját területén. Elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO még nem adott írásos választ Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, hozzátéve: Moszkva nem hajlandó a végtelenségig várni rájuk, és “belemerülni a szokásos diplomáciai, bürokratikus huzavonába”.

The post Moszkva szerint Ukrajna amerikai felfegyverzése fenyegetést jelent Oroszország számára appeared first on .

Egy hónapra elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a férfinak a letartóztatását, akit a múlt év végi budafok-tétényi gyilkossággal gyanúsítanak – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék.

A közleményben azt írták: a gyanúsított és áldozata között szóváltás és dulakodás alakult ki 2021. december 27-én éjszaka a XXII. kerület egyik fás-bokros területén. Az összetűzés során a férfi egy nadrágövvel megfojtotta a sértettet. Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását.

A férfi teljes körű, tényfeltáró beismerő vallomást tett az ügyben. A bíróság szerint a gyanúsított “hozzátartozói kötődései csökkentik ugyan a szökés, elrejtőzés veszélyét, teljes mértékben azonban nem szüntetik meg”. A férfi a bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen nem lakott, elérhetősége jelenleg bizonytalan. A bíróság álláspontja szerint ezért szükséges vele szemben kényszerintézkedés elrendelése.

A bírósági közlemény arra is kitért, hogy a férfi korábban már állt bíróság előtt hasonló bűncselekmény miatt, és jelenleg is több büntetőeljárás van folyamatban vele szemben. A bíróság szerint ha szabadlábon maradna, újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Ezek alapján a bíróság hétfőn elrendelte a férfi letartóztatását.

Az ügyben hétfőn tartott sajtótájékoztatót a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese, aki arról számolt be, hogy gyilkosság áldozata lett egy 33 éves érdi férfi, akinek eltűnését édesapja január 5-én jelentette be. Latorovszky Gábor akkor azt mondta: a gyilkossággal gyanúsított, szintén 33 éves férfi az áldozat állítólagos szexuális közeledésével indokolta, hogy december 27-én egy bőrövvel, hirtelen felindulásból megfojtotta őt, majd holttestét a Dunába dobta.

A rendőrség az áldozat eltűnésének bejelentése után kilenc nappal megtalálta a férfi holttestét a főváros XXII. kerületében a Duna parton, az iszapba süllyedve. A főkapitány-helyettes elmondta azt is, hogy a két férfi azonos munkahelyen dolgozott október óta. A nyomozás adatai szerint a bűncselekmény környékét egy közeli munkásszállón kínált szálláslehetőség miatt keresték fel.

The post Letartóztatták a budafok-tétényi gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

Hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodás megkötését javasolta Moszkva és Teherán között Ebrahim Raiszi iráni elnök, amikor a Kremlben fogadta őt orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin.

“Átadtunk orosz kollégáinknak egy dokumentumot a két ország közötti stratégiai együttműködésről, amely legalább húsz évre meghatározhatja a kilátásokat” – mondta Raiszi. Úgy vélekedett, hogy ennek hatására megsokszorozódhat a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés nagysága, amely szerinte jelenleg “nem vált ki megelégedést”.

Nagyon jónak nevezte a kétoldalú terrorellenes együttműködés tapasztalatait. Mint mondta, a kooperációt tovább lehet fejlesztése a gazdaság, a politika, a kultúra, a tudomány, a technológia, a védelmi és biztonsági politika, valamint az űrkutatás területén.

Köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet Irán Oroszországtól kap a Sanghaji Együttműködési Szervezet teljes jogú tagságának elnyeréséért.

Putyin vendégét üdvözölve nagyon fontosnak nevezte, hogy megismerje Raiszi álláspontját az iráni atomprogram ügyében elfogadott közös átfogó cselekvési tervről. A multilaterális együttműködésről szólva aktívnak nevezte a megfigyelői státusban lévő Irán tevékenységét a Sanghaji Együttműködési Szervezetben. Megemlítette, hogy folyamatban van a szabadkereskedelmi övezet kialakítása Teherán és az Eurázsiai Gazdasági Unió között.

Putyin kitért rá, hogy a szíriai hatóságok jelentős támogatást kaptak Oroszországtól és Irántól a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Méltatta, hogy a két ország közötti áruforgalom 2020-ban hat, tavaly 38 százalékkal bővült a Covid-19-járvány ellenére is.

A két elnök tárgyalásait a Kreml Katalin-termében tartják, ahol Putyin általában a külföldi vendégeit fogadja. A járvány miatt a tárgyalások kezdetén Putyin és Raiszi több méterre ült egymástól, egy hosszú ovális asztal két oldalán, amelynél rajtuk kívül csak a két tolmács kapott helyet.

The post Az iráni elnök hosszú távú stratégiai együttműködést javasolt Putyinnak appeared first on .

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen azt a palesztin származású, izraeli állampolgárságú férfit, aki megölte magyar barátnőjét és barátnője édesanyját 2018-ban Kaposváron.

A bíróság az ügyben a vádlott távollétében hozott elsőfokú határozatot, amelyben a jelenleg Izraelben, kiadatási őrizetben lévő 32 éves férfit több emberen elkövetett emberölésben találta bűnösnek, és rendelkezett arról, hogy az elkövető legkorábban negyven év után bocsátható feltételes szabadságra, valamint köteles ötmillió forint bűnügyi költséget megfizetni.

A gyilkos 2018-ban Németországban ismerkedett meg az ott tanuló 21 éves magyar nővel. Kapcsolatuk komolyra fordult, a vádlott a párját a családjának is bemutatta Izraelben, a férfi többször tartózkodott szerelme és a nő édesanyjának kaposvári albérletében is. A nő anyja ugyanakkor nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, mert a férfi féltékeny volt, el akarta érni, hogy barátnője a felügyelete nélkül ne találkozzon más férfiakkal.

A vádlott agresszív, számon kérő viselkedése miatt a lány 2018 októberében szakított vele, de hamar kibékültek, a férfi néhány nappal később, október 21-én a sértetteknél tölthette az éjszakát. Hajnalban átment párja édesanyjának szobájába, egy puha anyaggal befogta az alvó asszony száját és az orrát, amitől néhány percen belül megfulladt. Ezután hasonló módon a barátnőjével is végzett.

Cselekménye leplezésére a vádlott tüzet okozott a lakásban. A tűz elől az erkélyre menekült, segítségért kiabált, a tűzoltók mentették ki. A férfi nem sérült meg, de egy napot kórházban töltött, másnap gépkocsival Belgrádba, onnan repülőgéppel Izraelbe utazott, így még az előtt elhagyta Magyarországot, hogy a szakértői vizsgálatok eredményéből kiderülhetett volna: a sértettek nem a tűz miatt haltak meg.

Az elkövetőt Izraelben fogták el és vették őrizetbe. Az ítélettel szemben az ügyész súlyosításért, a védő elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.

The post Életfogytiglant kapott a kaposvári kettős emberöléssel vádolt palesztín férfi appeared first on .

Recep Tayyip Erdogan meghívta Törökországba Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a köztök feszülő problémák és nézeteltérések tisztázására – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő szavaira hivatkozva.

Kalin, aki Erdogan külpolitikai tanácsadója is egyben, a Circle Foundation brit agytröszt által szervezett online beszélgetés keretében mondta ezt kedd késő este. A török elnöki szóvivő aláhúzta: Törökország semmilyen katonai műveletet, összecsapást, háborút nem akar látni Oroszország és Ukrajna között. Egyúttal kijelentette: Ankara teljes mértékben kiáll Ukrajna területi egysége, politikai szuverenitása és társadalmi integritása mellett.

Kalin rámutatott: szorosan tartják a kapcsolatot Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország elkerüljön mindennemű hadműveletet Ukrajna ellen, mert annak súlyos és visszafordíthatatlan következményei lennének. A szóvivő leszögezte: Törökország kész bármilyen szerepet betölteni az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség megoldásában. Nyomatékosította: minden korábbinál sürgetőbb szükség van egy komoly, valós és átfogó párbeszédre a felek között.

Ugyanakkor jelezte, hogy “az ilyen nagy és hosszú távú geopolitikai problémákra gyors megoldás nincs”. A gyors eredményre irányuló várakozás sikertelenséget hoz – tette hozzá. Kalin végül bejelentette, hogy Erdogan “néhány héten belül” Ukrajnába látogat. Moszkva szerdán reagált a török elnök meghívásra.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy elégedettséggel fogadják bármely olyan ország erőfeszítéseit, amely segíteni tud a helyzet megoldásában. Peszkov elmondta: örömmel konstatálnák, ha Törökország ösztönzőleg tudna hatni Ukrajnára a korábbi megállapodások és kötelezettségvállalásai teljesítésében, köztük a minszki megállapodások végrehajtásában. Hangsúlyozta: ez a ráhatás lenne az elsődleges.

Erdogan szerint nem reális megközelítés, hogy Oroszország esetlegesen megszállja Ukrajnát. Török újságíróknak a napokban úgy fogalmazott: “a térség már nem tud elfogadni háborút”.

Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel közel százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.

The post Erdogan meghívta Törökországba az orosz és az ukrán elnököt nézeteltéréseik tisztázására appeared first on .

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet (továbbiakban: IÁ) egykor a legveszélyesebb, valamint legnagyobb mértékben terjeszkedő és növekvő terrorcsoportok közé sorolták, amely 2014 és 2019 között mutatta a legnagyobb aktivitást világszerte. Ma már akcióinak többsége a Közel-Keletre, Afrikára és Közép-Ázsiára korlátozódott, azonban jelenleg a fellendülés jeleit mutatja, amely akár az európai támadások kiújulását is jelentheti. A felemelkedés, majd hanyatlás felé vezető út

A szervezet tulajdonképpen az al-Kaida „gyermeke”, létrehozója, Abu Muszab al-Zarkavi jó kapcsolatot ápolt Osama Bin Laden-nel, akinek segítségével megszületett az IÁ elődje: az Egyistenhit és Dzsihád Csoport. Miután Zarkavi átvette az al-Kaida iraki területeinek irányítását és hűséget esküdött Osama Bin Laden-nek, 2005-ben megalakult az Iszlám Állam Irakban (ISI), majd a szíriai területek elnyerése után, 2012-ben létrejött az Iszlám Állam Irakban és Szíriában (ISIS). Elnevezést illetően több forma is elterjedt: ISIS (Iraki és Szíriai Iszlám Állam), ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam), valamint Daiish (al-Dawla al-Islamiya fi Iraq wa al-Sham) vagy Daesh, azonban ennek használatát betiltotta a terrorszervezet, mivel lefordítva „széthúzást” jelent, amely negatívan tünteti fel a szervezetet.[i] Az ekkor már Abu Bakr al-Bagdadi által vezetett terrorszervezettel egykori támogatója, az al-Kaida 2014-ben mindennemű kapcsolatot megszakított. Még ebben az évben a csoport hivatalos neve az Iszlám Állam lett, majd kikiáltották a „kalifátust”, amely Mohamed próféta „örökségét” igyekezett feltámasztani, azáltal, hogy a világ összes muszlimja felett fennhatóságot követelt. A nemzetközi közösség természetesen nem nézte tétlenül a terrorszervezet felvirágzását: szeptemberben az ENSZ kezdeményezésére létrejött az Iszlám Állam elleni nemzetközi összefogás, amelynek következtében 2019-re valóban sikerült megállítani a terrorszervezetet. Ekkorra az IÁ elvesztette az iraki és szíriai területeinek jelentős részét, továbbá vezetője, al-Bagdadi is öngyilkosságot követett el a harcok során.

Azonban ez a vereség csak fizikálisan akadályozta meg a terrorszervezet fennmaradását, valójában a gondosan felépített médiahálózatának és a virtuális térben működő kalifátusnak köszönhetően az Iszlám Állam a mai napig aktívnak tekinthető és veszélyesebb, mint gondolnánk. Emellett kihívást jelentenek az egykori tagok és családtagjaik, akik nem tesznek le arról a céljukról, hogy újra megteremtsék fizikai formájában is a „kalifátust”. Az ENSZ becslései szerint még mindig 10.000 harcossal és 300-500 millió dollárnyi tartalékkal rendelkezik a csoport.

Sikerességének kulcsa

Közösségi média stratégiája nem teljesen egyedülálló a terror- és fegyveres csoportok körében, azonban mégis a valaha volt leghatékonyabb módon vált világméretűvé a globális kampányuk. Hasonló online propaganda jellemzi és jellemezte az al-Kaida és az as-Sabáb terrorszervezeteket, továbbá a Közel-Keleten és Afrika egyes részein folyó konfliktusokban résztvevő fegyveres csapatokat és milíciákat is. Ezek közül kiemelkedik a 2011-es líbiai konfliktus során folytatott közösségi média kampány, amely nagy mértékben integrálódott a felkelésekbe és határozta meg azok eszkalációját.  Mind Kadhafi stábja, mind az ellenálló, felkelő, valamint fegyveres csoportok kihasználták az online felületet toborzásra és megtévesztő információk híresztelésére.

Azonban fontos feltenni a kérdést: ha hasonló stratégiát folytatnak a MENA térség terrorszervezetei és fegyveres csoportjai a kibertérben, miért pont az Iszlám Állam vált a legsikeresebbé? Célszerű azzal kezdeni, hogy az IÁ kezdetektől fogva és töretlenül a globális terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, nemcsak az afrikai, közel-keleti vagy az ázsiai térségre koncentrálódtak műveletei. Ezen felül nem korlátozta online tevékenységét egy platformra, hanem több alkalmazáson és felületen is megjelentek diaszpórái, amelyek kapcsolatban állnak egymással, sőt integrálódnak is. A „médiagépezete” és virtuális taghálózata több lábon áll, amely lehetővé teszi azt, hogy ha akár fel is számolják egy-egy alrendszerét, akkor sem szűnik meg a decentralizált módon kiépített kapcsolatlánca. Továbbá pedig a drasztikus területvesztésének köszönhetően megkezdődött a terrorszervezet tevékenységének átültetése a kiberkalifátus „területére”, hiszen ezzel kívánja ellensúlyozni a fizikális vereségét.

Ebben a stratégiában nagy szerepe van a tartalomnak is, amely szintén egyedinek számít. Legtöbb üzenetük nem szöveg és olvasmányként jelenik meg, hanem videó formájában, amely a 21. századi generációknak sokkal jobban imponál, továbbá pedig ezek a tartalmak több nyelven is elérhetőek. A márkaszerű terjeszkedés és a sajátos narratíva még népszerűbbé teszi az Iszlám Állam médiakampányát, hiszen nem mindennapi tartalommal látja el követőit és az erre fogékony rétegeket. Meglepő, de az erőszakos, kínzással és kivégzéssel teli videói nagyon népszerűvé váltak, ennek köszönhetően bejárták a világot, mivel az őket elutasító internet-használók is (valószínűleg kíváncsiságból) a nézők között voltak és vannak.

Az IÁ által gondosan kiépített kiberhálózat ösztönző hatást gyakorolt a rekrutációra. „Az ENSZ 2017. novemberi becslése szerint 2012 óta 40 000 fő csatlakozhatott a különböző szíriai vagy iraki milíciákhoz, míg az International Centre for the Study of Radicalisation (ICSR)2018. júliusi tanulmánya 41 490 főre tette azoknak a számát, akik magába az Iszlám Államba léptek be.”[ii]

Továbbá, ha elemezzük az IÁ jelenlegi narratíváját, összefüggést láthatunk a szokásos szociológiai problémákkal, amelyek a radikalizálódáshoz vezetnek. Igen nagy számban jelennek meg az identitással, a dekulturációval és az antiimperialista ideológiával kapcsolatos motívumok, amelyek a militáns kultúrával együtt lelhetők fel a tartalomban.[iii] Ezeket a radikalizálódáshoz vezető okokként azonosította Charlie Winter a The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy tanulmányában. A Nyugat-ellenes narratíva, mint toborzási eszköz mellett nagy hangsúlyt kapott az ellenségek megvetése és megfélemlítése. Ezáltal megállapítható, hogy a radikalizálódáshoz vezető szociológiai problémák és a használt narratíva között összefüggés van, amelyet a szalafi-dzsihádista ideológiával kihasznál a terrorszervezet.[iv]

A terrorszervezet tevékenysége az elmúlt években

Az Iszlám Állam aktív működését az elkövetett támadások számai is igazolják. 2020-ban világszerte 1365 sikeres támadásról számolt be a Fondapol (Foundation for Political Innovation). Ami a 2021 évi. tevékenységet illeti, az A’maq hírügynökség (az IÁ hivatalos médiuma) szerint az IÁ 748 támadást hajtott végre a világ 20 országában. A legtöbb támadás az egykori kalifátus területét érinti: Irakot és Szíriát, de jelentős számú akciót hajtottak végre Líbiában, Egyiptomban, Afganisztánban és Pakisztánban is. A közép-szíriai sivatagban továbbra is jelentős az IÁ mobilis sejtjeinek száma, amelyeket a 2019-es offenzíva elől elmenekült harcosok hoztak létre. Továbbá az IÁ-nak 2015-ben hűséget fogadott Boko Haram terrorcsoport aktivitását is fontos megemlíteni. Jelentős számú támadás köthető hozzájuk Afrika területén, 2009 és 2021 májusa között a Boko Haram összesen 3691 offenzíváért volt felelős. Az IÁ másik ismertebb ága az ISIS-K, vagyis az Iszlám Állam Khoraszáni Tartomány is nagy mértékű aktívitást mutatott az elmúlt időszakban. Az Afganisztán területén működő csoport vezetői elítélik a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, mivel úgy gondolják, hogy a csoport iszlám hatalomátvételre vonatkozó stratégiája nem elég keményvonalas. Az Egyesült Államok vezette erők afganisztáni kivonulása óta az ISIS-K terrorista kampányt folytat Kabulban és gerillaharcot vív a tálib erők ellen a legtöbb Pakisztánnal határos tartományban.

Ahogy már említettem, az Iszlám Állam a kibertérben is aktív tevékenységet folytat, ezzel pedig megalapozza saját fennmaradását. Médiahálózatán rendszeresen beszámolókat és híreket tesz közzé tevékenységéről, valamint továbbra is figyelmet fordít a rekrutációra. Az Al-Naba januári számában az IÁ toborzásra és propagandatevékenységre ösztönzi olvasóit, leginkább a nőket, ugyanis úgy hiszi, hogy ez minden hívő számára kötelező és a dzsiháddal párhuzamosan és kell megvalósulnia.

Jelentősebb támadások Európa-szerte

Franciaország továbbra is a terrorszervezet egyik fő célpontja, ami nem véletlen. Szíriában minden más európai államnál aktívabb volt az ország és jelentős mértékben kivette a részét az IÁ ellen indított légicsapásokból is. Emellett pedig Charlie Hebdo gúnylapja megnövelte a Franciaország elleni akciókat, hiszen vitatott karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról, amit sok muszlim vallású sértőnek tartott. 2020-ban összesen 3 támadás köthető biztosan az Iszlám Államhoz Európában (több terrortámadás is történt Franciaországban, amelyek a radikális iszlám irányzathoz köthetők, azonban csak ezeket a támadásokat ismerte el az Iszlám Állam hivatalosan), amelyek közül az egyik világszerte megdöbbenést váltott ki: egy középiskolai tanárt (Samuel Paty) nyílt utcán fejezett le egy IÁ szimpatizáns férfi, mivel a tanár Charlie Hebdo karikatúrákat mutatott a diákjainak tanóráján.

Németországban 2020 áprilisában és májusában Waldkraiburgban (Bajorország) egy férfi (2018 óta az IÁ támogatója) török tulajdonú bolthálózatok ellen támadássorozatot követett el. Az elkövetőnél a hatóságok lőfegyvert és csőbombát találtak, valószínűleg további támadások kivitelezését tervezte.

Ausztriában 2020 novemberében Bécs központjában hajtott végre támadást egy 20 éves férfi a koronavírus-világjárvány következtében elrendelt lezárások előestéjén. Az elkövetőnél AK47-es fegyver és Tokarev pisztoly volt, emellett magánál hordozott egy macsétát és egy hamis robbanóövet. Véletlenszerűen célba vette az utcán tartózkodó embereket és a mozgalmas helyeket (pl. éttermeket), amelynek következtében 4 ember meghalt. A bécsi támadásért az IÁ vállalta a felelősséget, az A’maq hírportál közzétette a támadóról azt a videót, amelyen hűséget fogad az IÁ vezetőjének, ez volt az első ilyen közzététel 2018 óta.[v]

2021-ben az Iszlám Állam nem tudott nagyszabású támadásokat kivitelezni Európában, azonban egyéni elkövetők, – akik online radikalizáció áldozatai lettek – több kísérletet is tettek akciók kivitelezésére. Ezt igazolja annak a két magyar fiúnak az esete, akik 2021-ben több támadás kivitelezését is tervezték Magyarországon. A Terrorelhárító Központ sikeres közbelépésével végül sikerült megakadályozni, hogy merényletet kövessenek el a fiatalok. Azonban esetük alátámasztja azt a felfogást, miszerint a terrorfenyegetettség szintje egyre inkább növekedik a terrorszervezetek online toborzó tevékenységének köszönhetően.

A menekülttáborokban és börtönökben rejlő kockázatok

Miután 2019-ben a terrorszervezet elvesztette dekoncentrált területeit, további kihívásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek. Az egykori harcosok családjának elhelyezése kiemelt feladattá vált, hiszen a társadalomba való azonnali visszahelyezésük szinte elképzelhetetlen. Megoldásként az IÁ egykori tagjainak hozzátartozóit a Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) által ellenőrzött menekülttáborokban helyezték el. Az egyik legjelentősebb tábor al-Hawl városában (Észak-Szíria) található, ahol mintegy 56.365 ember él, a családok becsült száma 15.300, ebből pedig 2423 „IÁ család”, akik mintegy 60 országból érkeztek. Az al-hawl-i tábor jól szemlélteti a menekülttáborokban rejlő kockázatokat: a terrorszervezetek és radikális eszmék melegágyává válhatnak ezek a helyszínek, hiszen a kilátástalan helyzetben lévő egyének könnyen befolyásolhatóak, így például az IÁ könnyűszerrel toboroz új harcosokat. A megerősödött alvó sejtek pedig az összefogás eredményeként egyszerűen szembeszállhatnak a tábor vezetésével, ezzel felkelést szülve. Nem meglepő tehát, hogy az al-Hawl táborban a biztonsági káosz csak fokozódott az elmúlt évek során, ennek eredményeképpen folyamatos gyilkosságokkal és támadásokkal kell szembenéznie az SZDE erőinek: 2021-ben több, mint 127 halálesetről számolt be a SOHR (Syrian Observatory for Human Rights), amelyért az ott működő sejtek egyike felelt. Ennek oka, hogy a táborban az IÁ fanatikusai brutálisan rákényszerítik ideológiájukat a tábor lakóira – gyakran megölik ellenzőiket, hogy félelemmel teli légkört teremtsenek. A börtönökben is hasonló anomáliákkal kell szembenézniük a raboknak és hatóságoknak: erőszakos radikalizálódás, lázadások és gyilkosságok. A terrorszervezet veresége után több ezer harcost börtönöztek be Szíriában és Irakban is, ahol a véges kapacitás miatt túlzsúfolttá váltak ezek a fogvatartó helyszínek. Így az IÁ foglyai kihasználták az őrök viszonylag alacsony számát arra, hogy szélsőséges vallási tanításokat terjesszenek, és a saría szigorú betartását kényszerítsék ki.

Az al-Hawl tábor és az IÁ egykori harcosait fogva tartó börtönök tulajdonképpen időzített bombák, amennyiben „hatástalanításuk” elmarad, könnyen humanitárius katasztrófa alakulhat ki. A táborok és a börtönök lakói nem tudnak hatékonyan szembeszállni az erőszakos IÁ támogatókkal, ezért fontos, hogy a jövőben ezeken a helyszíneken nemzetközi segítségnyújtással megfelelő irányítást és fegyelmet tartsanak fent az ellenőrző erők.

Végszó

Az IÁ kibertérben folytatott tevékenysége sokak szerint nem veszélyeztető tényező már a terrorszervezet területvesztése után. Azonban egyértelműen látható, hogy mind a járványhelyzet, mind a vereség egyfajta „löketet” adott a „kiberkalifátusnak” és „kiberhadseregének”. Emellett nem elhanyagolható a menekülttáborokban és börtönökben egyre fokozódó feszültség megemlítése, amelyet az egykori harcosok és családtagjaik okoznak. Hatalmas mértékben kockáztatja a terrorszervezet online tevékenysége a világ nemzetállamainak biztonságát, tehát az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, hírszerszerzésre és nemcsak a hagyományos, de a kibertérben folyó védelemre is. Nemcsak Európa nagyhatalmai és az Egyesült Államok a célpont már, hanem világszerte felmerül a terrorszervezet által radikalizált egyéneken keresztül kivitelezett támadások kockázata, amely biztonságpolitikai szempontból meghatározza a jövőnket. Az amerikai és koalíciós erők Afganisztánból való kivonulása után a régió terrorcsoportjai könnyen erőre kaphatnak, így a terrorizmus szele ismét elérheti Európát is.

Irodalomjegyzék

[i] Kovács Rebeka: Az Iszlám Állam és műveletei az európai kontinens főbb országaiban. TDK dolgozat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2021.

[ii] SZALAI MÁTÉ – WAGNER PÉTER A külföldi harcosok jelentette fenyegetés a „kalifátus” bukását követően (1.) (A kihívás természete), KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, E-2019/27, 5. oldal, https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/05/27_KKI-elemzes_SYR_EU_Szalai_Wagner_20190521.pdf

[iii] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[iv] Charlie Winter. The Virtual ‘Caliphate’: Understanding Islamic State’s Propaganda Strategy. July 2015. Quilliam. ISBN.978-1-906603-11-4.

[v] EUROPOL EUROPEAN UNION TERRORISM SITUATION AND TREND REPORT 2021.

 

Írta: Kovács Rebeka

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Fenyegetést jelent még az Iszlám Állam? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára.

Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy “találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak. A párbeszéd mindig fontos, és “amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Kiemelte, hogy az új tárgyalási fordulón már írásba foglalt elképzeléseket kell megvitatni, és be kell vonni új témákat, a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét.

Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Stoltenberg és Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy “pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.

Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: “mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.

Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németország az előző kormányok idején kialakított irányvonalat követve továbbra sem szállít az élet kioltására alkalmas katonai felszerelést Ukrajnának.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Stoltenberg.

The post Stoltenberg: újabb tárgyalási fordulót kell tartani a NATO-Oroszország Tanács keretében appeared first on .