Biztonságpolitika

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot és számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. A szankcionáltak között szerepel Putyin volt veje.

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot. A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is. Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában. Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő. A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra. Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg ötven százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből – mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek. Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is. London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős – vagyis polgári és katonai célú – felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését – mondta a brit kormányfő. Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új “kleptokrácia-ügyosztályt” hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására. Ez azt jelenti, hogy az (orosz) oligarcháknak Londonban “nem lesz hova rejtőzniük” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni”. A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít. A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke. A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

The post London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket appeared first on .

Vlagyimir Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel – jelentette ki Joe Biden a Fehér Házban elmondott beszédében.

“Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések “azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot”. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy “maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy “a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy “minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz “elitekre” is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük “Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket”.

Biden kijelentette: “nem tervezi, hogy beszél” Putyin elnökkel. “Putyin pária lesz a nemzetközi porondon” – fogalmazott az amerikai elnök. “Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette” – vélekedett Biden.

Az amerikai elnök szerint Putyin “elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót”. Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói “szöges ellentétben állnak” azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy “Ukrajnában harcoljanak”, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. “Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni” – tette hozzá.

Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

EU: Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért”
Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért” – olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában. Borrell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát. Josep Borrell annak évfordulója alkalmából adott ki nyilatkozatot, hogy egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én “megszállta” a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. “Követeljük Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy azonnal szüntesse be az orosz katonai műveleteket, és feltétel nélkül vonja vissza teljes haderejét és valamennyi katonai felszerelést Ukrajna egész területéről”. Nyolc évvel azután, hogy az Oroszország jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

Tavaly múlt negyven éve, hogy az Izraeli Légierő 1981. június 7-én lebombázta az iraki Osirak atomerőművet. Az akció az Opera Hadművelet néven vonult be a hadtörténelembe és az elmúlt években egyre több részlet vált ismertté ezzel a komoly szervezést és felkészülést igénylő művelettel kapcsolatban, amely az iraki atomprogram végét jelentette. A cikk első részében röviden bemutatom a műveletre való felkészülést, majd pedig a végrehajtást, ezt követően pedig megpróbálom felvázolni, hogy az iráni atomprogram hasonló felszámolására lenne-e lehetősége napjainkban az Izraeli Légi- és Űrerőknek. Előzmények

Az iraki atomprogram kezdetei az 1970-es évek közepéig nyúlnak vissza, amikor francia segítséggel elkezdték építeni a Bagdadtól 20 km-re délre található Osirak atomerőművet. Az izraeliek már a program kezdetétől fogva megkérdőjelezték azt, hogy az iraki rezsim a nukleáris technológia békés célú felhasználására törekszik. Az 1980-ban kezdődött iraki-iráni háború során Izrael felvette a kapcsolatot az iráni vezetéssel és segítséget ajánlott fel. Az addig elképzelhetetlen együttműködést sikerült tető alá hozni a közös ellenséggel, Irakkal szemben. Az izraeliek iraki célpontok felderítési adatait (amelyek között természetesen az Osirak atomerőmű is szerepelt) juttatták el Teherán részére. Az 1979-es iráni forradalmat követő amerikai fegyverembargó miatt Irán légiereje nehézségekkel küszködött. Az amerikai gyártmányú F-4 Phantom típusú vadászgépeket az izraeliek látták el alkatrészekkel. Az Iráni Légierő egy alkalommal csapást mért az Osirak atomerőműre, azonban a 225 kg-os bombák kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy komoly kárt tegyenek az infrastruktúrában. Az iráni akció nehezítette egy későbbi művelet sikerét is, hiszen az iraki vezetés ezután joggal számíthatott arra, hogy a jövőben az atomerőmű megsemmisítésére további próbálkozások fognak történni. Az akció mielőbbi végrehajtását az a tény is sürgette, hogy néhány hónappal később került volna sor a hasadóanyagok feltöltésére, ezért még azelőtt kellett elpusztítaniuk az erőművet. Ha ezt követően kerül sor a támadásra, az jelentős sugárszennyezettséggel járhatott volna az erőmű környezetében, ami komoly károkat okozhatott volna, kiváltva a nemzetközi közösség rosszallását.

A tervezés

A művelet tervezésénél több szempontot kellett figyelembe venniük a légierő szakembereinek. A legfontosabbak között szerepelt a célpont nagy távolságban való elhelyezkedése, valamint az a tény, hogy a környező arab országok légterén keresztül lehetett csak megközelíteni az atomerőművet. Az Opera Hadművelet tervezése már jó egy évvel az akció végrehajtása előtt kezdetét vette. Mivel Izrael szomszédságában ellenséges arab országok helyezkedtek el, ezért a legoptimálisabb útvonalat kellett megtalálni. A szír légtéren való áthaladást gyorsan kizárták és a választás a déli útvonalra esett, ami Jordánián és Szaúd-Arábia északi részén át vezetett az atomerőműig, körülbelül 1050 km hosszan. Azért erre az útvonalra esett a választás, mert Szaúd-Arábia ritkán lakott északi részén kisebb volt az esélye, hogy feltűnő legyen az izraeli harci kötelék, valamint a radarlefedettség is gyérebb volt ebben az országrészben. A repülés célpontig tartó szakaszát zárt kötelékben tervezték megtenni, úgy, hogy a gépek mindössze 2-3 méterre repülnek egymástól 60 méteres magasságban, hogy a radarok minél később észlelhessék őket. A célpont előtt terveztek nagyobb magasságba emelkedni, ahol a kísérő vadászgépek biztosítják a légteret, a bombákkal felszerelt gépek pedig csapást mérnek az atomlétesítményre. Ekkor merült fel egy lényeges probléma. Az izraeli légierőben szolgáló F-15-ös és F-4-es vadászgépek a harcászati hatósugarukat tekintve alkalmatlannak bizonyultak a feladatra, vagyis, ha póttartályokkal biztosítják a megfelelő üzemanyag mennyiséget, akkor a felszerelhető bombák mennyisége nem lett volna elegendő. Az iráni példából kiindulva szóba sem jöhettek a 225 kg-os bombák, hanem 907 kg-os bombák bevetésével számoltak a művelet tervezői. Az említett két repülőgéptípus hiányosságait az abban az időszakban megrendelt amerikai F-16-osokkal tervezték kiküszöbölni. Izrael az 1970-es évek végén 75 darabot rendelt az új fejlesztésű vadászgépből és az iráni forradalom következtében létrejövő amerikai fegyverembargónak köszönhetően előbb jutottak hozzá a típushoz, mivel az amerikaiak az Irán számára korábban legyártott példányokat kezdték el leszállítani. Az Opera Hadművelet kezdetére Izrael már rendelkezett a típus több tucat példányával. Már az Egyesült Államokban típusátképzésen résztvevő pilótákból kiválasztották (ekkor még az ő tudtuk nélkül) azt a nyolcat, akik részt vesznek majd a műveletben. Az USA-ból hazatérve megkezdték a felkészülést. A hatalmas távolságú bevetésre való felkészülés során a Földközi-tenger fölött hajtottak végre gyakorlórepüléseket, akkora távolságban, amilyen messze az atomerőmű található. A tervek szerint egy 14 gépből álló köteléket hoztak létre, amely 8 darab F-16-osból és 6 darab F-15-ösből állt. Ez utóbbiak biztosították teljes légiharc fegyverzettel a vadászkíséretet. Az F-16-osok két darab 907 kg-os bombával, a szárnyvégeken két darab AIM-9 Sidewinder kishatótávolságú infravörös önirányítású légiharcrakétával és három darab póttartállyal voltak felszerelve. Az F-16-osok hatósugara is kívánni valót hagyott maga után, így az eredeti szárny alatti 1 400 literes póttartályok helyett az izraeli mérnökök 2 200 literes póttartályokat terveztek a típushoz, így már elegendőnek bizonyult a bevetéshez az üzemanyagmennyiség.

1.ábra Az Osirak atomerőmű elleni támadásban résztvevő egyik F-16A típusú vadászgép. Forrás: www.britmodeller.com

A nagyjából egy éves felkészülést követően eljött az akció végrehajtásának ideje, azonban több apró hiba csúszott a gépezetbe. Az izraeliek mindenképp a meglepetés erejére támaszkodtak, hogy minél kisebb eséllyel következzen be veszteség és minél nagyobb eséllyel tegyék használhatatlanná az atomerőművet. Ennek megfelelően teljes titoktartás mellett kellett végrehajtani a hadműveletet. A végrehajtás első dátuma 1981. május 14 vasárnapra esett, mivel ekkor nem dolgoztak az atomerőműben a francia mérnökök. A Sínai-félszigeten található Etzion légibázist jelölték ki a feladatra, mivel Jordánián és Szaúd-Arábián keresztül innen volt a legkönnyebben megközelíthető a célpont. A feladatban résztvevő 14 vadászgépet a műszakiak elkezdték felkészíteni a bevetésre, üzemanyaggal, fegyverzettel látták el őket, anélkül, hogy bárki tudta volna a bázison, hogy mi lesz a célpont. Röviddel ezután azonban bekövetkezett az első hiba. A Moszad tisztje, Shamai Golan egy aktatáskában iraki dinárt hozott az akcióban résztvevő pilóták számára, arra az esetre, ha iraki területen katapultálnának a sivatag fölött, a helyi törzseket kenőpénzzel tudják megvásárolni a segítségnyújtásért cserébe. Azonban Golan az őt szállító repülőgép lépcsőjén megcsúszott és az aktatáskát elejtette, az kinyílt és a tartalmát szétfújta a szél. A repülőtér állománya segédkezett a pénz összeszedésében, azonban az iraki pénznem láttán nem sokat kellett gondolkodniuk, hogy vajon melyik országban lehet a célpont. Az említett eset mellett ráadásul az egyik pilóta nem törölte ki a gépe navigációs rendszeréből a célpont koordinátáit, így az egyik műszaki katona gyorsan rájött, hogy a cél az iraki atomerőmű. Az akció híre eljutott néhány politikusig is, ezért az akkori izraeli miniszterelnök, Menahem Begin az ellenzéki vezető, Simon Peresz nyomására a bevetés törlésére utasította a légierőt. Végül kiderült, hogy jobban jártak az akció törlésével, mivel a műszakiak nem megfelelően állították be a bombák gyújtószerkezetét, így azok nem okoztak volna túl nagy kárt az atomerőműben. A következő időpontot május 31-re tűzték ki, de ez is meghiúsult, mivel néhány nappal korábban Anvar Szadat egyiptomi elnök találkozót szervezett izraeli kollégájával. Az egyiptomi-izraeli békefolyamatot semmiképpen sem akarta az izraeli kormány egy másik arab országot ért támadással veszélyeztetni. A támadás új időpontja június 7.-ére esett és már semmilyen váratlan akadály nem gördült az Opera Hadművelet megkezdése elé.

Az Opera Hadművelet végrehajtása

Május 14.-éhez hasonlóan a gépek felkészítése megkezdődött az Etzion légibázison. Néhány tartalék gépet is felkészítettek, ugyanis a szoros időbeosztás miatt még a legkisebb hiba kijavítására sem volt idő. Meghibásodások miatt egyébként igénybe is kellett venni néhány darabot, így azokba ültek át a pilóták. Az akció délutánján az Izraeli Légierő elterelő műveletekbe kezdett. Más repülőterekről több, mint 70 darab vadászgép szállt fel, hogy elterelje a támadásra kijelölt 14 gépről a környező arab országok figyelmét. A támadó kötelék délután 16:01-kor megkezdte a felszállást. A felszállást követően navigációs hiba miatt egy zsúfolt tengerparti strand fölött haladtak el, majd az Akabai-öböl felett repülve jött az újabb nehézség. Husszein, Jordánia királya, aki maga is pilóta volt, éppen a jachtján tartott pihenőt, amikor a felfegyverzett izraeli vadászgépek elhúztak felette. Azonnal értesítette rádión az illetékeseket, hogy tájékoztassák a környező arab országokat, mert valamelyiküket támadás fenyegeti. A hadművelet összetettségét és szervezettségét azonban jól jellemzi, hogy a hívás nem a jordán hadsereghez futott be, hanem egy arabul kiválóan beszélő Moszad-ügynök biztosította a királyt arról, hogy mindent megtesznek az ügy érdekében. A többi arab országhoz természetesen nem jutott el a hír. A csapásmérő kötelék 60 méteres magaságban zárt kötelékben tette meg a körülbelül másfél órás utat az atomerőműig. Az ilyen kis magasságban történő kötelékrepülés nagy koncentrációt igényel és nagyon megterhelő a pilóták számára. A legkisebb hiba is az akció végét jelenthette volna. A támadó kötelék 17:35-kor kezdte meg a bombázást. A vadászkíséretet ellátó F-15-ösök nagy magaságba emelkedtek és bekapcsolták a fedélzeti lokátoraikat, hogy felderíthessék az esetleg felszálló iraki vadászgépeket. Az F-16-osok megkezdték a rácsapásokat az atomerőműre és egyenként megváltak a bombáiktól. A 16 bombából 14 okozott kárt az erőműben, 2 pedig célt tévesztett. Az iraki légierő nem veszélyeztette az izraeli gépeket, a légvédelem némi aktivitást mutatott, azonban találatot nem ért el. A támadás végeztével és a meglepetés erejének elmúltával a vadászgépek utazómagasságra emelkedtek és elindultak a biztonságot nyújtó hazai légtér felé, ahol többek között légiutántöltő gépek és F-15-ösök várták őket, hogy az esetlegesen felszálló arab vadászgépektől megvédjék a kötelék tagjait. Az akció teljes sikerrel zárult, sikerült ember- és gépveszteség nélkül teljesen felszámolni az iraki atomprogramot. A bevetést követően a világsajtót bejárta a hír, amelynek komoly súlya volt. Ronald Reagan amerikai elnök például az akciót követő hónapokban nem engedélyezte vadászgépek eladását Izrael számára. Majd, ahogy elültek a politikai hullámok, újra megkezdték az amerikai fejlesztésű vadászgépek exportját.

Az iráni atomprogram

Egy olyan magas színvonalon kivitelezett hadművelet esetén, mint amilyen az Osirak atomerőműre mért csapás volt, felmerül a kérdés, hogy az iráni atomprogram esetében kivitelezhető lenne-e egy hasonló akció. Mint ismeretes, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump 2018-ban kiléptette országát az iráni atomprogram rendezését érintő egyezményből. Habár az Egyesült Államokon kívül az egyezményben maradó felek (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína, Európai Unió) tartották magukat a dokumentumban foglaltakhoz, Trump döntésére válaszul Irán megkezdte a hasadóanyag további dúsítását. Szakértők szerint már csak néhány hónapnyira van egy atombomba előállításához megfelelő mennyiségű dúsított urán előállításától. Joe Bidennek sem sikerült még országát visszavezetnie a megállapodásba, továbbá Emmanuel Macron francia elnök 2022. január 30.-án a tárgyalások felgyorsítását és az iráni atomprogrammal kapcsolatos helyzet diplomáciai úton való rendezését sürgette. Mindeközben Iránban is változott a belpolitikai helyzet, ugyanis Ebrahim Raiszi konzervatív gondolkodású iráni miniszterelnökkel kell megegyezésre jutni. Jelenleg még nem tudható, hogy a tárgyalások milyen irányt vesznek a nagyhatalmak és Teherán között, azonban az biztos, hogy az elmúlt években többször felmerült Izrael részéről az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás gondolata, de ez bonyolultabb kezdeményezés lenne még az Opera Hadműveletnél is. Ahogy az Osirak atomerőmű elleni támadás is kiváltotta abban az időben az Egyesült Államok nemtetszését, úgy jelenleg az afganisztáni kivonulást nemrég lebonyolító Biden adminisztrációtól sem várható el, hogy katonai segítséget nyújtson egy Irán elleni akcióhoz. Ezenkívül a bagdadi atomerőművel ellentétben az iráni nukleáris program a hatalmas területű ország több pontján szétszórva működik, így egyetlen összpontosított csapással lehetetlen felszámolni a teljes atomprogramot. Az iráni létesítmények eleve nagyobb távolságban helyezkednek el Izraeltől (1200-1500 km-re) mint annak idején az Osirak atomerőmű.

2. ábra forrása: Profitline.hu

Ahogy az iráni belpolitikai helyzet is megváltozott az elmúlt években, úgy a világpolitikai helyzet is átalakulóban van. Az arab országok jelentős része tart Irán közel-keleti térnyerésétől, így talán elképzelhetővé válik egy arab-izraeli koalíció, amit elősegíthet a 2020. augusztusában a Fehér Házban aláírt Ábrahám-egyezmény, amellyel megvalósult a békekötés Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok (EAE) között. Egy hónappal később Bahrein is békeegyezményt írt alá, majd Szudán is felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A Közel-Keleten Jordániával együtt már három országgal rendeződtek Izrael kapcsolatai, bár Szaúd-Arábia még óvatosabb, de szintén közeledésről érkeznek hírek. Ahogy fentebb említésre került, az iráni atomlétesítmények a nagy távolságuk és nagy területen való elhelyezkedésük miatt jelentősen megnehezítik egy hadművelet végrehajtását, azonban az arab szövetségesekkel már nem tűnik kivitelezhetetlennek. Az EAE légitámaszpontjai közelebb helyezkednek el Iránhoz, így onnan lenne célszerű a bombázásokat megindítani. Ha a teljes nukleáris infrastruktúra nem is, de a Busehr atomerőmű mindenképp elérhető az Emirátusok területéről. Továbbá 2012 körül nemhivatalosan híre ment, hogy egy Irán elleni katonai akció esetén Azerbajdzsán az izraeliek rendelkezésére bocsátaná a légitámaszpontjait. Napjainkban, egy esetleg létrejövő izraeli-arab koalíció esetén is komoly taktikai előnyöket biztosítana az azeri támaszpontok használata. Az ajánlat valóságtartalmát nem tudjuk ellenőrizni, annyi azonban bizonyos, hogy Azerbajdzsán jó kapcsolatokat ápol Izraellel, amit a nagy értékű izraeli fegyverek beszerzése is alátámaszt, valamint Azerbajdzsánnak vannak nézeteltérései Teheránnal, az Irán északi részén található azeri kissebség okán. Az azeri-iráni kapcsolatokat az sem tereli pozitív mederbe, hogy a 2020-ban lezajlott, Hegyi-Karabahot érintő összecsapások során Örményország Irán támogatását élvezte. Amennyiben a rendelkezésre álló haditechnikai eszközöket vesszük figyelembe, úgy az Izraeli Légi- és Űrerők is komoly fejlődést mutatnak. Néhány éve megkezdődött az 5. generációs amerikai gyártmányú F-35-ösök rendszeresítése, amelyek generációs ugrást jelentenek a légierőben szolgáló, egyébként korszerűnek számító F-15-ösökhöz és F-16-osokhoz képest. Az F-35-ös a köznyelvben „lopakodóként” emlegetett ún. alacsony észlelhetőségű típus, amelynek a harcászati hatósugara eléri az ezer kilométert. Az EAE részére az USA korábban leszállított 80 darab F-16-ost, amelyek a típuscsalád legkorszerűbb tagjai közé sorolhatók. Az elmúlt években az EAE több más arab országgal párhuzamosan hatalmas fegyverbeszerzési programokat indított, amelyek során a pénz számított a legkevésbé. Technikai értelemben tehát meglenne a lehetőség egy iráni atomlétesítményeket érintő csapássorozat végrehajtásához, azonban a fenti nehézségeken túllépve (például a létesítmények nagy területen való elhelyezkedése) nem mehetünk el szó nélkül az iráni hadsereg képességei mellett sem. Az 1979-es forradalom utáni amerikai fegyverembargó nyomán az iráni légierő arra kényszerült, hogy a korábban amerikai forrásból beszerzett vadászgépeket az amerikai alkatrészellátás nélkül üzemeltesse. Az F-14, F-4 és F-5 típusok a forradalom óta viszonylag zavartalanul üzemelnek a légierőnél. A pontos darabszám és a gépeket érintő fejlesztések azonban nem ismeretesek. Orosz forrásból is beszerzésre kerültek harci gépek (Mig-29, Szu-24, Szu-25), valamint Sz-200, Sz-300 és Tor légvédelmi rakétarendszerek. Ha az Iráni Légierő technikai eszközeinek egy része elavultnak is számít, akkor sem valószínű, hogy az izraeliek veszteségek nélkül tudnának végrehajtani egy, az irakihoz hasonló akciót. Ha egy bombázás politikai hozadékát vizsgáljuk, akkor lehetséges, hogy az izraeli és az arab országok közvéleménye helyeselné az iráni atomprogram ellehetetlenülését, azonban a nemzetközi közvélemény reakciói nehezebben kiszámíthatók. Az Egyesült Államok az akciót bizonyosan nem támogatná, hiszen nem valószínű, hogy az ukrán-orosz konfliktussal párhuzamosan, vagy a közeli jövőben szembehelyezkedne az Iránt támogató Moszkvával egy újabb „fronton”. Az iráni atomprogramot érintő tárgyalásokban résztvevő nagyhatalmak sem valószínű, hogy örülnének a különutas megoldásnak. Iráni részről átfogó támadás nem valószínű az arab országok, vagy Izrael ellen, de az szinte biztos, hogy a Teherán által támogatott libanoni Hezbollah és palesztin Hamász terrorszervezetek aktívabban támadnák rakétáikkal az izraeli területeket.

Összegzés

Jelenleg az iráni atomlétesítmények elleni csapásnak kevés az esélye, de van olyan fejlemény, amely valószínűsíti, hogy a támadás lehetőségét fenntartják. Az izraeli vadászgépek légiutántöltését biztosító, elavult Boeing-707-esekből álló flotta lecserélése folyamatban van a vadonatúj Boeing KC-46A Pegasus típusra. Az eredetileg 2024-re tervezett szállítások megkezdését azonban előrébb kívánta hozni Izrael, ezért az Egyesült Államokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy néhány példányt soron kívül, azonnal átvehessenek. Mivel valószínűsíthetően egy Irán elleni katonai akció terve indokolja a tankergépek gyorsított beszerzésének igényét, ezért az Egyesült Államok megtagadta a program felgyorsítását. Ugyanakkor az arab országokkal kötött békeegyezmények is valószínűleg túl frissek ahhoz, hogy közös katonai műveletben vegyenek részt az arab monarchiák Izraellel. Egy iráni atomprogramot érintő hadművelet végrehajtása nem zárható ki teljesen, de a programmal kapcsolatos kérdések remélhetőleg diplomáciai úton fognak rendeződni. Megfelelő biztonsági garanciák mellett a tárgyalásokon résztvevő nagyhatalmak is elégedettek lehetnének, valamint a nyugati szankciók feloldását követően Irán is elindulhatna egy komoly gazdasági fellendüléssel kecsegtető úton.

Írta: Láng Róbert

Felhasznált irodalom

Kővári László (2011) Iraki atomprogram: törölve. Aranysas Magazin, XI. évfolyam, 2011. november. 10-15. oldal.

Kővári László (2012) Esélylatolgatás. Újabb háborús veszély a Közel-Keleten. Aranysas Magazin, XII. évfolyam, 2012. július. 34-37. oldal.

Kiemelt kép forrása: flickr.com (Bellefonte Nuclear Plant Scottsboro Alabama)

A Az Opera Hadművelet. Várható-e második felvonás Iránban? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember, köztük egy bíró és egy ügyvéd ellen a Miskolci Törvényszéken.

A főügyészség azt közölte, hogy egy járásbíróságon dolgozó bíró egy emberkereskedelem bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben tudomást szerzett arról, hogy az ügyben 2018 novemberében az egyik vádlott ismételt letartóztatásnak elrendelését tervezik.

Mivel a bíró és ügyvédként dolgozó élettársa ismerték a férfit és a barátnőjét, az információt közölték a vádlottal, hogy a letartóztatására fel tudjon készülni.

A kényszerintézkedés elrendelése után az ügyvédnő – felajánlva segítségét – 13 millió forintot kért a vádlott barátnőjétől azzal, hogy azt a letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyben eljáró hivatalos személyeknek – köztük a belügyminiszternek és a kényszerintézkedés tárgyában másodfokon eljáró bírónak – kell továbbítania.

Az ügyészség szerint a nő az ajánlatot elfogadta és 2019 februárjában előlegként át is adott 500 ezer forintot az ügyvédnőnek.

Az időközben – hatásköri okból – a törvényszékre áttett ügyben a vádlott letartóztatását a bíróság 2019. május 6-án megszüntette. Másnap a bíró – aki tudott az élettársa által kért jogtalan előnyről – a bíróság épülete előtt közölte a szabadon bocsájtott vádlottal, hogy fizesse ki az ügyvédnőnek a 13 millió forintból fennmaradó összeget, mert ők intézték el a szabadulását – írták.

A valóságban az ügyvédnő és a bíró a letartóztatás megszüntetése érdekében semmilyen lépést nem tett, a kért vesztegetési pénzt maguknak szánták.

A jogtalan előny egy részét kifizető, más ügyben letartóztatásban lévő nő beismerő vallomást tett. A bíró és élettársa – aki ezen ügy miatt csaknem fél évig volt letartóztatva – tagadta a bűncselekmény elkövetését – áll a KNYF közleményében.

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen appeared first on .

Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak – közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

“Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” – jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, “az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

“E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” – húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat, a keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak – közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin “a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” – jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: “Kedves keleti szomszédaink (…) nem hagyjuk cserben önöket” – fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

The post Orosz agresszió: intenzív tárgyalások zajlanak a NATO keleti szárnya megerősítéséről appeared first on .

Ebben a februári képeket felsorakoztató albumban honvédségi és civil gépek egyaránt szerepeltek volna. A szomszédunkban kialakult helyzetre tekintettel - a félreértéseket elkerülendő - maradnak a ferihegyi fotók.

A Hungary Air Cargo A330-as teherszállítója felszállóban Kína felé. 

A reggeli kirajzás egyik gépe a Swiss A220-100-asa, leánykori nevén Bombardier CS100-as.

Lengyelország északkeleti régióját reklámozzák a LOT E195-ösét díszítő színek.

Az easyJet A320-asán nagy méretű logó hirdeti, hogy neo változattal van dolgunk.

A logó kisebb változatából jutott a pilótafülke ablaka alá is.

A legtöbb Boeing 737 Max 8-as a Ryanair színeiben jár Budapestre.

Esti panoráma a kargódombról: egy régi és egy új festésű Wizz A320-as tartós tároláson.

Erősen szeles, lökéses időben száll le a Wizz Air A320-asa.

A szürkületben az amerikai hadsereg C-12 Huron gépe érkezik.

Ma már ritka látvány Ferihegyen egy Fokker 100-as. A Carpatair 30 éves gépét 2005-ig az Egyesült Államokban és Kanadában üzemeltették, azután került román lajstromba.  

Nem minden gép gurul el a 31R pálya végére, van, amelyik a közbenső gurulón jut fel rá, ahogyan ez a török B 737 Max 8-as is.

A 31L pályán a Wizz Air A321-ese gyorsul, mögötte, a váróponton az Emirates induló B 777-300-asa vár a sorára, és persze az engedélyre.

A Dubajba vezető repülés első másodpercei - levegőben az EK112-es járat.

A moldáv Aerotranscargo 32 éves 747-esét még az egykori tulajdonos, a Thai Airways alakíttatta át teherszállítóvá. A gép érdekes színfolt Ferihegyen, mert a thai színek egyelőre megmaradtak a Jumbón.

A Korean Air Cargo Boeing 747-ese a 8F változat, 130 tonna rakományt szállíthat.

A Távol-Keletről érkező Boeing 747-400-as. A Cargolux teherszállítója a luxemburgi Niederanven település nevét viseli.

A Mester széllel szemben helyezkedik és megkezdi a reptér melletti buckák között rejtőző „földi célpontok” felkutatását. Jó lenne valami ebédre és ennek érdekében a „szenzortorony” folyamatosan a célterület felé néz.

A kargódombon immár tábla hirdeti, hogy mi az álláspont a szemeteléssel kapcsolatban.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és “nácitlanítása”, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin fogja meghatározni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: “a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a “megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) “a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot “semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok “népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és “ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztásaság” vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

The post Orosz agresszió: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak appeared first on .

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva.

“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

Vlagyimir Putyin hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.

Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.

“Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben tíz-húsz kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

“A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

“Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

The post Orosz agresszió: benyomultak a csernobili zónába a támadók appeared first on .

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is.

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy “személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.”

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy “ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.”

Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

The post Orosz agresszió: Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől appeared first on .

Az Ukrajna elleni orosz támadásra adott európai uniós válaszlépésekkel összefüggésben Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbízta Stefano Sanninót, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárát, hogy idézze be Vlagyimir Csizsovot, Oroszország EU melletti nagykövetét – tájékoztatott az uniós szervezet csütörtök délután sajtóközleményben.

A találkozón Sannino főtitkár közölte: az EU a leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők indokolatlan betörését Ukrajnába, és felszólítja Vlagyimir Putyint, hogy állítsa le a műveletet, továbbá feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését az ország teljes területéről.

A főtitkár emellett tájékoztatta az orosz nagykövetet, hogy az EU-tagországok vezetői csütörtök esti rendkívüli találkozójukon határoznak az orosz beavatkozásra adott válaszokról. A válaszlépések az unió transzatlanti és hasonló gondolkodású partnereivel teljes mértékben összehangolt, ágazati és egyéni korlátozó intézkedéseket foglalnak magukban – olvasható a közleményben.

Diplomáciai források szerint a szankciók az orosz ipart, pénzügyi szektort és az exportellenőrzést célozzák.

Putyin csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

The post Orosz agresszió: Az EU beidézte az orosz nagykövetet appeared first on .

Hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában csütörtök hajnalban, Vlagyimir Putyin elnök a beavatkozás céljaként a Moszkva-barát, szakadár területek lakosságának védelmét nevezte meg. Az ukrán kormányzat jelentős veszteségekről tett említést, és hadiállapotot hirdetett az ország egészében. A Nyugat elítélte az orosz támadást, az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.

Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és “nácimentesítésére”. Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és “népirtást” szenvedett el a “kijevi rezsimtől”.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.

Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. “Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg “feltartóztatja az ellenséget”, de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.

Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.

A szakadár orosz “köztársaságok” Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.

Az orosz támadást a nemzetközi közösség jelentős része élesen elítélte. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.

A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult.

Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyalnak, amely Michelék szerint “keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy Oroszország “szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez “katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy “Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin “személyes háborújáról” van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és “megérti félelmeiket” – tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, “hogy markában tartsa a nyugati politikát”.

Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet “az egész világot fenyegető háború elkerülése” végett.

The post Orosz agresszió: kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül a G7 appeared first on .

Szövetségesi együttműködési megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök kedden a moszkvai Kremlben.

Putyin a “stratégiai dokumentumot” egy “minőségileg új szakaszba való átmenetnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország harminc éve létesített diplomáciai viszonyt egymással.

Aliyev úgy vélekedett, hogy a dokumentum, amely “szövetségesi szintre emeli” Baku és Moszkva viszonyát, “egyértelműen nagyon pozitív hatással lesz” mindkét országra és a regionális biztonságra nézve. Az azeri államfő azt hangoztatta, hogy hazája Oroszországot tekinti fő partnerének abban, hogy megtalálják a módját az Örményországhoz fűződő viszony normalizálásának. (Mint emlékezetes, Azerbajdzsán 2020-ban török haditechnikai támogatással aratott győzelmet a Hegyi-Karabahért és a környező azeri területekért vívott háborúban.)

Aliyev megismételte, hogy Azerbajdzsán kész megkezdeni Örményországgal a tárgyalást a békemegállapodásról. Méltatta Putyin szerepét a hegyi-karabahi háború lezárásában. Hozzátette, hogy Baku elvárja Jerevántól a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat betartását, beleértve az örmény fegyveres erők maradéktalan kivonását Karabahból, valamint az azeri anyaország és a Nahicseván közötti közlekedési folyosó megnyitását.

A 43 pontból álló, az orosz-azeri kétoldalú viszony minden jelentősebb területére kitérő nyilatkozat egyebek között leszögezi, hogy a két ország fejleszti a nemzeti érdekeiknek megfelelő katonai-politikai együttműködést, amely nem irányul harmadik országok ellen. A felek megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti.

A felek megállapodtak abban is, hogy előmozdítják a nemzeti devizák használatát a kölcsönös elszámolásokban, valamint a fizetési rendszerek interoperabilitását, beleértve a bankkártyák közös kiszolgálását.

Aliyev egy nappal azt követően utazott az orosz fővárosba, hogy Putyin elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaság” függetlenségét. Az orosz elnök azeri hivatali partnerét a Kremlben fogadva kijelentette:

“Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani minden szomszédjának a szuverenitása megőrzéséhez.

“Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta az orosz elnök.

The post Szövetségesi együttműködési nyilatkozatot írt alá Putyin és Alijev appeared first on .

Az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen, miután Moszkva kirívóan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy behatolt Ukrajnába – jelentette be Joe Biden amerikai elnök kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében.

Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az “Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. Majd közölte: “bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt”. Leszögezte, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Oroszország “nagy árat fizet majd”, ha folytatja akcióit – tette hozzá.

Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa “katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben “teljes kizáró szankciót” vezetnek be. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy “elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva “nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

“Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint “mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.

Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a “Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.

Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, “a biztonságuk megerősítése érdekében”. Az elnök úgy fogalmazott: “ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”.

Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. “Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” – fogalmazott.

Biden egyben felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei “a NATO területének minden centiméterét megvédik, és betartják a NATO-ban vállalt kötelezettségeiket”. Azaz a szervezet kölcsönös védelmi egyezményének értelmében az egyik NATO-tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekintik – tette hozzá.

Az elnök kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden délután nyilvánosságra hozott közleményében Washington egyetértését fejezte ki a német döntéssel.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden kedden Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és megerősítette “az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” A közlemény szerint az amerikai elnök tájékoztatta Kulebát az Egyesült Államok válaszlépéseiről, beleértve a tegnap este kiadott elnöki rendeletet és a ma bejelentett új szankciókat. Biden – mint a közlemény írta – ígéretet tett arra, hogy “folytatják Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatását”.

Oroszország azzal, hogy elismerte a két délkelet-ukrajnai szeparatista régió függetlenségét, “közvetlenül aláássa Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangoztatta kedden, miután a Pentagonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel.

Austin szerint a kelet-európai ország elleni invázió “fenyegeti Ukrajna, valamint a transzatlanti közösség békéjét, biztonságát és jólétét”. Az amerikai politikus hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin még mindig elkerülheti háborút. Austin méltatta Ukrajnát, amiért “kimért választ” adott a kialakult helyzetre és diplomáciai megoldásra törekszik.

Jourová: Putyinnak is a szankciós listán a helye
Ukrajna elleni agresszív politikájáért elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfőt kellett volna szankcióval sújtania az Európai Uniónak – vélte Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékekért és az átláthatóságért felelős tagja. A cseh európai biztos szerint az a tény, hogy Vlagyimir Putyin nincs a szankcióval sújtott orosz személyiségek között, inkább a gyengeség, semmint a diplomáciai ügyesség jele. “Vlagyimir Putyinnak a lista első helyén kellett volna szerepelnie” – jelentette ki Jourová, bírálva az Európai Unió álláspontját.

The post Biden: az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen appeared first on .

Katonai művelet végrehajtását rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencében.

A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és “nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és “népirtást” szenvedett el a “kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az “ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

“A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést “önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

The post Putyin megtámadta Ukrajnát appeared first on .

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elítélte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök “cinizmusát”, aki szerinte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével nem tartja tiszteletben “sem a saját kötelezettségvállalásait, sem Oroszország aláírását”.

“(Emmanuel Macron) köztársasági elnök jól ismeri Putyin módszereit, jellemét, cinizmusát. Nem naiv, amikor tárgyal vele” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, miután kudarcba fulladt a Franciaország által megkísérelt közvetítés az ukrán-orosz válságban.

A francia elnöki hivatal hétfő este úgy fogalmazott, hogy az orosz elnöknek a szakadár területek elismeréséről szóló televíziós beszéde “paranoiás” gondolatokkal teli, “ideológiai túlzás” volt.

“A nagy újdonság az, hogy Putyin Oroszország aláírását sem tartja tiszteletben” – fogalmazott Le Drian az 1990-es Párizsi Charta az új Európáért elnevezésű dokumentumra vagy a Helsinki Záróokmányra utalva, amelyek szavatolják a határok sérthetetlenségét és az államok területi épségét, az államok szuverén egyenlőségét és a stabilitást Európában, s amelyeket Oroszország is aláírt.

“Oroszország aláírása ott szerepel a minszki megállapodásokon is, Putyin saját aláírása, amelyet megújított a 2019 decemberi párizsi találkozón” – emlékeztetett a francia külügyminiszter. “Putyin nem tartja tiszteletben a saját kötelezettségvállalásait sem, hiszem ő maga jelentette ki nyilvánosan, hogy a Dumában nincs napirenden szavazás a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok elismeréséről” – tette hozzá.

The post A francia diplomácia elítélte Putyin cinizmusát appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe.

Az államfő utána pontosította, hogy nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a “hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. “Ma nincs szükség általános mozgósításra. Gyorsan ki kell viszont egészítenünk az ukrán hadsereget és más fegyveres alakulatokat. Ukrajna fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokaként rendeletet adtam ki tartalékosok behívásáról a mostani különleges időszakban” – fejtette ki az elnök.

A “különleges időszak” kifejezés a nemzeti ellenállásról szóló, a parlament által tavaly júliusban elfogadott törvényben szerepel. A jogszabály szerint a nemzeti ellenállás “Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben különleges időszakban szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, amely miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.

Zelenszkij közölte, hogy a fegyveres erők főparancsnokának döntése alapján a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.

Elmondta, hogy jelenleg dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével. Megjegyezte, hogy a csúcs résztvevőinek többsége, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is, már támogatta ezt a kezdeményezést.

Ezen túlmenően az elnök bejelentette a vállalkozások adóterheinek csökkentését és az ellenőrzések számának korlátozását. Közölte, hogy csökkentik a benzin és a gázolaj általános forgalmi adóját is, amelynek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az üzemanyagárak. “Célunk a gazdasági függetlenség megszerzése, főleg az energiaszektorban” – tette hozzá.

Zelenszkij összefogásra szólította fel a politikusokat az ország érdekében, és bejelentette, hogy szerdán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb üzletemberével.

“Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” – hangoztatta az elnök, majd azzal zárta beszédét, hogy bízik az országban és a győzelemben.

Megkezdődött a tartalékosok behívása
Megkezdődött szerdán Ukrajnában a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra – közölte a szárazföldi fegyveres erők sajtószolgálata. Behívót a 18 és 60 év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként.

The post Zelenszkij bejelentette a tartalékosok behívását appeared first on .

A világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe az orosz-ukrán konfliktus miatt – jelentette ki Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára.

“Az úgynevezett kelet-ukrajnai szeparatista területek” függetlenségének kikiáltása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti – fogalmazott Guterres. A főtitkár szerint Moszkva “elferdítette a békefenntartás fogalmát.”

Mint újságíróknak elmondta: amikor egy ország csapatai annak beleegyezése nélkül belépnek egy másik ország területére, ahogyan az orosz erők tették, azokat “nem lehet pártatlan békefenntartóknak nevezni. Egyáltalán nem békefenntartók, ahogy Moszkva nevezte őket” – tette hozzá.

Guterres szerint Oroszország lépései “ellentétesek” az ENSZ alapokmányával is, és “halálos csapást mérnek a minszki megállapodásokra”, amelyek célja a béke helyreállítása Kelet-Ukrajnában. A főtitkár úgy vélte, hogy “ebben a kritikus pillanatban azonnali tűzszünetre és a katonai tevékenységek csökkentésére lenne szükség”, csak így lehetne túllépni ezen a “veszélyes helyzeten.”

Guterres arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy fogjanak össze és vérontás nélkül mentsék meg Ukrajna népét a “háború jelentette veszedelemtől”. A főtitkár megismételte, hogy továbbra is a békés megoldás keresését támogatja.

The post Guterres: a világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe appeared first on .

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

“Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első. Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” — jelentette ki Putyin.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki “népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek – Kijev és a köztársaságok – béketárgyalások révén fogják rendezni.

Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megyének az ukrajnai belháború előtti közigazgatási határát ismerte el államhatárnak.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. A tárca rámutatott, hogy orosz diplomaták az elmúlt években többször is “agresszió” célpontjává váltak, az ukrán fővárosban működő képviseletet, valamint az odesszai, lvivi és harkivi orosz főkonzulátust pedig megtámadták, amire az ukrán hatóságok nem reagáltak. Azt is közölte, hogy kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a függetlennek elismert entitásokkal.

Putyin a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Az elnök a korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett minszki megállapodások érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, “nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”. Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt “lenullázott”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai között akarja helyreállítani régi birodalmát.

“Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben “államcsíny” és “törvénytelen hatalomátvétel” történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.

“Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök “kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki “közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől “mindenre lehet számítani”.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye “a jövő kérdése”. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, “ezért a kialakult valóság nyert elismerést”. “Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva” – mondta.

The post Putyin felhatalmazást “kapott” a hadsereg külföldi bevetéséhez appeared first on .

Nincs értelme a találkozónak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miután Oroszország katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken úgy fogalmazott: “Most, hogy látjuk, az invázió elkezdődik, és Oroszország egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen elutasítja a diplomáciát, jelenleg nincs értelme ennek a találkozónak.” Az amerikai tárcavezető elmondta: levélben értesítette orosz hivatali partnerét, hogy lemondja a találkozót.

A korábbi tervek szerint Blinken csütörtökön, Genfben találkozott volna Lavrovval.

Az amerikai tárcavezető ismét kijelentette, hogy “továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás” mellett. Blinken szerint Oroszországnak olyan lépéseket kell tenni, amellyel meggyőzi a nemzetközi közösséget, hogy “komolyan gondolja a katonai tevékenységének csökkentését és a diplomáciai megoldás megtalálását.”

Kuleba a sajtótájékoztatón “abszurditásnak” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán területek függetlenségét ismerte el. “Valójában Putyin nem az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot ismerte el, hanem közvetlen felelősségét az Ukrajna elleni háborúért, amely egy indokolatlan háború egy európai szuverén állam ellen” — fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Kuleba üdvözölte az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, és további intézkedések elrendelését szorgalmazta Oroszországgal szemben.

Joe Biden kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa “katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben “teljes kizáró szankciót” vezetnek be.

Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy “elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva “nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

“Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint “mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.

The post Blinken: jelenleg nincs értelme a találkozónak Lavrovval appeared first on .

“Russia is never as strong as she looks, but never as weak.”

Talleyrand

Ukrajna mára az európai biztonság neuralgikus pontjává vált. Ebben az értekezésben arra keresek választ, miért és hogyan jutott el az ország és az európai politika a mai helyzethez.

A szocialista tábor és azt követően a Szovjetunió válsága és felbomlása után új történelmi helyzet alakult ki Európában. A második világháborút követő geopolitikai felállás, azaz a Szövetségesek által ellenőrzött területek politikai érdekszférává történő átalakulása a szovjet megszállási övezetben a kommunista vezetésű monolitikus pártállamok létrejöttéhez vezetett, amelyekben – legalábbis névleg – mindenfajta nemzeti önállóságot a proletár internacionalizmus ideológiájának rendelt alá, a nacionalista erőket, mint a nemzetek közötti konfliktusok okozóját – ha kellett, erőszakosan – elnyomták.

Természetesen ez nem akadályozta meg egyes államokban a többségi nemzet más nemzetek elleni elnyomását, vélt kultúrfölényének érvényesítését. Ez volt a jellemző a Tito halála utáni Jugoszláviára, az orosz kultúrdominanciával áthatott Szovjetunióra, a magyarokat elnyomó nacionál-kommunista Romániára, de bizonyos mértékig a szlovákokat egyes cseh nacionalisták által csak „hegyi cseheknek” tituláló Csehszlovákiára is.

Az önálló ukrán nemzetállam megalakulása a széteső Szovjetunió agóniájának az eredménye, egyben az ukránok többségének óhaját tetőzte be, akik a birodalomhoz tartozás helyett nemzetállami keretek között kívántak élni.

Ez a folyamat azonban nem aratott osztatlan lelkesedést egyesekben. Ahogy Putyin elnök fogalmazott: „szeretném hangsúlyozni, hogy az a fal, amely az elmúlt években Oroszország és Ukrajna között, egy lényegében azonos történelmi és szellemi térség részei között emeltek, szerintem a mi nagy közös szerencsétlenségünk és tragédiánk…”.

Történelmi áttekintés

A Bizánci Birodalom által birtokolt Krím-félsziget lakossága az 5. századtól kezdve felvette a keresztény vallást. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magába foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ami jelentős zsidó lakosság letelepedését hozta magával. Etelköz és Levédia is a különböző történelmi-tudományos nézetek szerint Dél-Ukrajna területén található, bár a pontos helyükről a történészek vitatkoznak. Ide feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok, akiket 893 táján a besenyők követtek. A 9. században varég törzsek vonultak be északról a Dnyeper folyó mentén új településeket alapítva, aminek eredményeként 860-ban jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szláv dominancia, ami a 943-ban indított támadás során a Kubányi-síkság kazár területeit elhódította és végül 965-ben a sarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

A Kijevi Rusz a térség szláv őshazájának tekinthető, és ahogy a történésszé előlépett Putyin elnök írta az Orosz Elnöki Hivatal honlapján megjelent cikkében „…Az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok mind az Ősi Rusz leszármazottjai, amely Európa legnagyobb állama volt. A szláv és más törzseket a hatalmas területen – a Ladogától, Novgorodtól és Pszkovtól Kijevig és Csernyigovig – egy nyelv (amit ma óorosznak nevezünk), gazdasági kapcsolatok, a Rurik-dinasztia fejedelmeinek uralma kötötte össze és – a Rusz megkeresztelkedése után – az ortodox hit. Szent Vlagyimir – aki egyszerre volt Novgorod hercege és Kijev nagyhercege – spirituális választása még ma is nagymértékben meghatározza világnézetünket.”

A Batu kán vezette XIII. századi mongol betörés lényegében megsemmisítette a Kijevi Ruszt, illetve annak helyén már korábban kialakult nagyhercegségeket. A mongol uralom után a hatalmas területre a Lengyel-Litván Unió, a Moszkvai Nagyhercegség és a terjeszkedő Oszmán Birodalom próbálta meg a hatamát kiterjeszteni, de ezzel együtt egy sajátságos államalkulat jött létre, amelynek jellegzetes példája a Zaporozsjei Szics, a kozák szövetség. A Szics nem ismerte el egyetlen feudális állam uralmát sem, és egyúttal Európa „szegénylegényeinek” menedéke volt, ahol skótoktól a németeken át lengyelek és magyarok is menedéket találtak. A kozákok tagadhatatlanul a kor fenegyerekei voltak, amit mi sem bizonyít jobban, mint a hagyomány szerint a szultán behódolásra felszólító levelére írt válaszlevél, amely meglehetősen szokatlan diplomáciai stílusban adta a padisah tudtára az elutasító választ. Bár a levél eredetisége vitatott, mégis sok művészt megihletett, akik közül a legismertebb talán Repin, aki megfestette az eseményt.

Kép forrása

A mind a lengyel, mind az orosz, mind a török uralom ellen harcoló Kozák Hetmanátus lényegében felmorzsolódott és végül az orosz állam magába olvasztotta Kijev városát és a Dnyeper folyó bal partján fekvő területeket, beleértve a Poltava régiót, a Csernyigovi régiót és Zaporozsjét. Ezeket a területeket „Malorossia”-nak (Kis-Oroszországnak) nevezték el. Az „Ukrajna” elnevezés az óorosz „okraina” (vidék, gyepű, kerület, periféria) szóból ered, amely már 12. századi írott forrásokban is megtalálható, különféle határ menti területekre utalva. Az „ukrán” szó pedig a levéltári dokumentumok alapján eredetileg a külső határokat védő határőrt jelenti.

Az orosz uralom természetesen nem ismert el semmiféle nyelvi-etnikai önállóságot vagy különállást. A Putyin által is képviselt nagyorosz értelmezés szerint „objektív bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az Orosz Birodalom a malorusz kulturális identitás aktív fejlődésének volt tanúja a nagyobb orosz nemzeten belül, amely egyesítette a velikorusokat, a maloruszokat és a beloruszokat.”

A 18. század második felében, az Oszmán Birodalommal vívott háborúk eredményeként Oroszország elfoglalta a Krímet és a Fekete-tenger térségét, amely területek a Novorossija nevet kapták, amelyet más orosz tartományokból áttelepített szlávokkal népesítettek be. A hivatalos nagyorosz történelemszemlélet szerint a „Lengyel–Litván Nemzetközösség felosztása után az Orosz Birodalom visszakapta a nyugati óorosz területeket, kivéve Galíciát és Kárpátalját, amely az Osztrák – majd az Osztrák–Magyar – Birodalom része lett”.

A cári uralom alatt Ukrajna sem volt mentes a gyakori zsidóellenes pogromoktól és a rendszert megdöntő bolsevikok új államába – rövid önállóság után – Ukrajna is be lett olvasztva tagköztársaságként 1924-ben. A nagyorosz mentalitást magáévá tevő neofita Sztálin nem tolerált semmiféle független ukrán nemzeti öntudatot. A kollektivizálást követő nagy éhínség, a Holodomor során ukránok millió haltak meg Európa legjobb termőföldterületein.

A második világháború német megszállása során ukrán nacionalisták tízezrei álltak be a németeket támogató katonai egységekbe, sőt a Waffen SS két hadosztálynyi ukránt toborzott soraiba. A háborút lezáró békeszerződés során Ukrajnához csatolták Kárpátalját, Bukovinát és Moldávia egy részét, valamint 1954-ben az időközben a deportálások eredményeként orosz többségűvé vált Krím-félszigetet. 1992-ben a megalakult Ukrán Köztársaság ezt az örökséget vette át. A rendkívül jó természeti adottságokkal (termőföl, ásványkincsek, ipari kultúra) rendelkező ország azonban nem tudott átütő fejlődést elérni sem társadalmi, sem gazdasági téren. A korrupció, a szovjet időkből örökölt korszerűtlen iparszerkezet, a sok tekintetben elavult technológiájú nehézipar, az orosz gazdaságtól való függés hátrányait egyik elnöki időszakban sem tudta az ország leküzdeni.

A nemzeti identitás megerősítését, az évszázados eloroszosítás eredményeként eredetüktől „elidegenedett” lakosság vissza-ukránosítását a nacionalisták folyamatosan követelték, ami a 2014-es Majdani forradalom után a 2019. április 25-én elfogadott államnyelvi törvényt eredményezte. Ez kötelezővé teszi az államnyelv használatát mindennemű szolgáltatói szféra számára, beleértve az internetes platformokat is.

A magyar külpolitika a nyelvtörvényben a nemzeti kisebbség jogainak csorbítását látja, ennek megfelelően nemzetközi és kétoldalú fórumokon is tiltakozásának adott hangot. Az ukránosítási törekvés elleni tiltakozás egyik eszköze Ukrajna EU és NATO csatlakozási-együttműködési törekvéseinek blokkolása. Ez főként amerikai részről váltott ki nemtetszést.

A magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok története

Az ukrán-magyar kapcsolatok története vonatkozásában egy évezredre mehetünk vissza. 895-ban a hét törzs Árpád vezér vezetésével benyomult a Kárpát medence területére, a mai Ukrajna területén keresztül. Ezt idéző emlékmű ma is áll a kárpátaljai Vereckei-hágón, amiről a Budapesti Ukrán Nagykövetség is megemlékezik. A XI században, a Kijevi Rusz fénykorában, I. András magyar király feleségül vette Bölcs Jaroszlav lányát, Anasztáziát. Tudjuk, hogy a magyar királyok több hadjáratot is vezettek Halics-Ladomér irányában. Fontos esemény még az 1837-ben Budán megjelent első ukrán nyelvű almanach, amelyet Markijan Shashkevics, Jakov Holovatsky és Ivan Vahylevych, a „Ruszka trijca” kör tagjai adtak ki az egykori Magyar Királyi Nyomdán keresztül. 1918-ban megnyílt Budapesten az Ukrán Népköztársaság Rendkívüli Diplomáciai Képviselete, amely 1924-ig működött, és az Ukrán Népköztársaság valamennyi diplomáciai képviselete közül utolsóként szüntette be tevékenységét. 1991. december 3-tól – Lengyelország és Kanada után – Magyarország harmadikként ismerte el Ukrajnát független államként, és ugyanezen a napon lépett hatályba Ukrajna és Magyarország között a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló jegyzőkönyv, így Magyarország az első ország volt, amely a függetlenné vált Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot létesített.

1991. december 6-án Ukrajna és Magyarország között aláírásra került a Jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződés, mely 1993. június 16-án lépett hatályba. Jelenleg Ukrajnának Magyarországon nagykövetsége működik Budapesten, valamint konzulátusa Nyíregyházán, Magyarországnak pedig nagykövetsége Ukrajnában (Kijev), főkonzulátusa Ungváron és konzulátusa Beregszászban. 2003-ban Magyarország az elsők között ítélte el az 1932-33-as az ukrán népirtást, a Holodomort. Ukrajna és Magyarország kétoldalú kapcsolatának fontos tényezője a mintegy 150 000 fős magyar kisebbség Ukrajnában és a mintegy 7 000 magyarországi ukrán helyzete.

Azonban jelenleg az ukrán-magyar kapcsolatok problematikus kérdései közé tartozik a fentebb említett nyelvtörvény kapcsán az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség jogainak oktatási és nyelvi vetületeivel foglalkozó kérdések megoldása, amelyet Magyarország a NATO-Ukrajna Bizottság legmagasabb szintű üléseinek blokkolása feloldásához köt 2017 óta. Magyarország ugyanakkor támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritásának helyreállítását, elítélte a Krím Oroszország általi megszállását és fenntartással ugyan, de támogatja az EU-szankciókat Oroszországgal szemben. Ukrajna és Magyarország között védelmi együttműködés is van, a két ország a „Tisza” többnemzetiségű műszaki zászlóalj keretében működik együtt.

Az ukrán vezetés többször is hangot adott nemtetszésének a magyar állásponttal kapcsolatban. A nyomás fokozására a kárpátaljai magyar kisebbség ellen több hatósági akciót is foganatosítottak, ukrán szélsőségesek folyamatosan fenyegetik a helyi magyar vezetőket.

Ukrajna egy zászlóaljat csoportosított át haderejéből Kárpátaljára 2020-ban.

Jelenlegi helyzet

Ha a jelenlegi kialakult helyzetet akarjuk megérteni, meg kell vizsgálni Oroszország geopolitikai, geostratégiai szempontjait és adottságait. Szárazföldi hatalomként Oroszország eredendően sebezhető.

Oroszország európai határa rendkívül kitett a katonai inváziónak, mivel az észak-európai síkságon található. Oroszország ellen gyakran használták ezt az inváziós útvonalat, ezért Moszkva megpróbálta megnehezíteni a betolakodók számára a területére történő behatolást azáltal, hogy határait a lehető legnyugatabbra tolta. Amikor a nemzeti határokat nem tudták kiterjeszteni, Moszkva ütközőzónákat hozott létre Oroszország belső területe és Európa között. A Szovjetunió idején Moszkva kiterjedt pufferzónával rendelkezett, amely magába foglalta Közép-Európát. A Szovjetunió összeomlásával azonban Oroszország elveszítette e területek nagy részét, és azóta hátrányára változott meg a geostratégiai-biztonsági helyzet, mivel míg 1989-ben Szentpétervár körülbelül 1500 kilométerre volt a NATO csapataitól, ma ez a távolság körülbelül 300 kilométer.

A nyugati határ sérülékenysége is arra indítja Oroszországot, hogy vesse meg a lábát Ukrajnában és Fehéroroszországban. Stratégiai-védelmi szempontból Oroszországnak szüksége van erre a két országra, hogy elszigetelje a külső közvetlen fenyegetéseket. Bár Fehéroroszország szilárdan Oroszországon belül maradt befolyási övezetben a posztszovjet korszakban, Ukrajna nem. Miután a nyugatbarát támogatók megdöntötték az oroszbarát Janukovics-kormányt Kijevben, Moszkvának nem volt más választása, mint válaszolni a kihívásra és 2014 elején elfoglalta a Krím-félszigetet, majd csapatokat, valamint utánpótlást küldött a keleten harcoló oroszbarát lázadóknak.

A Krím -félszigetet részint azért csatolták el, hogy megvessék a lábukat Ukrajnában, részint azért, hogy a Fekete-tengeri Szevasztopol kikötőjét biztosítsák a Flotta számára. Az orosz haditengerészet alapvetően négy fő flottából áll: az Északi, a Balti-tengeri, a Fekete-tengeri és a Csendes-óceáni flottából. Az első három Oroszország európai részéhez kötődik, és nehézkes a mozgásuk a jelentős torlódási pontok miatt, amelyek korlátozzák hozzáférésüket a globális vizekhez. Mivel Oroszország nagy része tengerparttal nem rendelkezik, e flották főhadiszállási kikötőinek elvesztése vagy akár működőképességének csökkenése nagymértékben csökkentené Oroszország tengeri erejét, és negatívan érintenék a tengeri közlekedést és a kereskedelmet. A Fekete-tengerről a Boszporuszon át Oroszország hozzáférést nyer a Földközi-tengerhez és onnan az Atlanti-óceánhoz.

Mindezen katonai-stratégiai tényezők és a gazdasági okok miatt Ukrajna továbbra is Oroszország külpolitikájának középpontjában áll és annak legfőbb prioritása. A gazdasági tényezőkben szerepet játszik az évszázados ipari, kereskedelmi összefonódás, a lakosság folyamatos csökkenése ellenére még mindig jelentős méretű ukrán piac, a közös tudományos-technológiai know-how és kapcsolatok.

Katonai vonatkozásban fontos értelmezni az orosz szerepvállalást a szíriai konfliktusban. A csecsen háború megmutatta az orosz haderő gyengeségeit. Az első csecsen háború teljes kudarc volt, a második pedig bár orosz győzelemmel zárult, azonban jelentős emberveszteséggel, a csecsen vidék és a főváros súlyos rombolásával járt. Az iszlám radikalizmussal való konfrontáció nem csak emiatt, hanem az új haditechnikai eszközök kipróbálása okán is kihagyhatatlan lehetőség az orosz haderő számára.  Oroszország légi kampányt indított a Basár el-Aszad-rezsim támogatására, abban a reményben, hogy az ott elért sikerek minden, az ukrajnai rendezés érdekében tett tárgyalási fordulóban is engedményeket hoznak számára. Az új orosz nagyhatalmi beavatkozási stratégia Aszad erőinek megerősödését hozta magával, a tárgyalások ösztönzése az USA-val a korlátozott szíriai beavatkozás vonatkozásában nagyrészt beteljesítette Oroszország megújult stratégiai céljait.

Azonban 2017-től az Egyesült Államoknak három teljesen harcképes dandárt tart folyamatos rotációban Európában. Ez a kialakulóban levő szövetségi katonai struktúra, amely magában foglalja Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és a balti államokat, Oroszország számára fokozott NATO-jelenlétet – különösen az Egyesült Államok jelenlétét – jelent a hátsó udvarban, amit jelentős fenyegetésként él meg.

Vlagyimir Putyin 2021 decemberében írásbeli követeléssel állt elő, hogy a Nyugat nyújtson „jogi garanciákat” Oroszország biztonságára vonatkozóan. A Kreml javaslatai azonban egy új orosz befolyási övezet formálissá tételére tett kísérletként értékelhetők Kelet-Európa felett. A követelések közt szerepel, hogy a NATO távolítsa el a szövetségbe 1997 után csatlakozott országokba – amelyek magukban foglalják Kelet-Közép Európa nagy részét, beleértve Lengyelországot, a volt szovjet országokat, Észtországot, Litvániát, Lettországot és a balkáni országokat – telepített csapatokat és fegyvereket. Oroszország azt is követelte a NATO-tól, hogy zárja ki a további terjeszkedést, beleértve Ukrajna csatlakozását a szövetséghez, és ne tartson gyakorlatokat Oroszország előzetes beleegyezése nélkül Ukrajnában, Kelet-Európában, valamint a kaukázusi országokban, például Grúziában vagy Közép-Ázsiában.

Az Egyesült Államok több, mint 2,7 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának 2014 óta, amikor Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. 2019-ban Washington 650 millió dollárt ajánlott fel védelmi felszerelésekre és kapcsolódó szolgáltatásokra Ukrajnának, ezenfelül az Egyesült Államok kormánya 2021 augusztus óta 60 millió dollárnyi halálos és nem-halálos katonai felszerelést adott a Pentagon meglévő készleteiből, decemberben pedig további 200 millió dolláros biztonsági támogatást engedélyezett Ukrajnának.

Az amerikai szándékokat illetően azonban kommunikációs zavar is észlelhető. Biden elnök a napokban kényszerült tisztázni egy korábbi kijelentését, amikor úgy tűnt, különbséget tett Ukrajna orosz megszállása és egy “kisebb behatolás” között.

“Teljesen egyértelmű voltam Putyin elnökkel. Nincs félreértés. Ha bármely orosz egység átlép az ukrán határon, az invázió” – mondta Biden egy infrastrukturális esemény elején.

“Egyáltalán ne legyen kétségünk afelől, hogy ha Putyin ezt a döntést választja, Oroszország súlyos árat fog fizetni” – folytatta Biden, megjegyezve, hogy Oroszország kibertámadásának vagy félkatonai akciójának lehetősége is fennáll, amely összehangolt választ igényelne az USA és szövetségesei részéről.

Az Independent értesülései szerint a Downing Street számos lehetőséget mérlegel az orosz invázió elrettentésére, ideértve a szankciókat és a NATO védelmének megerősítését. Boris Johnson határozottan kitart amellett, hogy egy orosz invázió „katasztrófa lenne a világ számára”, és „fájdalmas, erőszakos és véres üzlet lenne”. A kormányfő ugyanakkor azt mondta, továbbra is hisz abban, hogy az invázió megállítható.

Az ukránok időközben gyakorlati tippeket cserélnek a közösségi médiában az orosz inváziótól való félelem közepette, arra vonatkozóan, hogyan készüljenek fel, ha országukat megszállják. A kormány az interneten is megosztott információkat, hogy segítse az embereket a felkészülésben.

Az alábbi kormány által kiadott térkép például megmutatja, hol találhatóak óvóhelyek városszerte, bár egyesek azt állítják, hogy az információ nem naprakész.

Kép forrása

Amerikai tisztviselők becslése szerint 35 000 amerikai tartózkodik Ukrajnában, közülük 7 000 ember regisztrált az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén. Míg a külügyminisztérium azt tanácsolta az amerikaiaknak, hogy hagyják el az országot, és megkezdték a nagykövetség kiürítését, a Pentagon tisztviselői a nyári Afganisztánban szerzett tapasztalataik alapján tudják, hogy az amerikai állampolgárok gyakran nem veszik figyelembe az ilyen tanácsokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján a titkosszolgálatok becslései szerint 130000 orosz katona gyűlt össze a határok közelében, ami nem sokban különbözik a tavalyi évtől és bár ez fenyegetés, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a háború küszöbön áll vagy elkerülhetetlen. A helyzet ukrán részről történő megítélése is ellentmondásos tehát. Egy nappal azután, hogy telefonon beszélt Biden elnökkel, aki megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét az orosz támadásra való erőteljes válaszadás mellett, Zelenszkij egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ő és az amerikai elnök nem ért egyet az orosz fenyegetés súlyosságában. Emellett eltérések voltak az arra vonatkozó nyilvános megjegyzéseik hangnemében is.

Zelenszkij szerint a háborús dobpergés hozzájárulhat a belpolitikai instabilitáshoz és a gazdasági problémákhoz, amelyek növelik az Oroszország által jelentett kockázatot. Időközben a Pentagon nyilvánosságra hozta az ukrán határ mentén történt orosz katonai felvonulás részleteit, amit az alábbi térképen láthatunk

Ábra: Orosz csapatösszevonások 2022. Január 28-ig. Forrás: New York Times

Várható kimenetel és következmények

Az amerikai kormány azt tervezi, hogy szankciókat vezet be Oroszország legnagyobb pénzintézetei ellen, ha Moszkva újabb inváziót indítana Ukrajna ellen. Az új szankciók olyan mértékű kárt okozhatnak Oroszország gazdaságában, amely messze túlmutat a korábbi nyugati lépéseken. A pénzügyminisztérium felteszi az orosz bankokat az SDN néven ismert szankciós listáira, és megtilt az amerikai magánszemélyeknek és intézményeknek minden orosz érintettségű tranzakciót. Mivel nagyon sok nemzetközi kereskedelemi tranzakció kötődik az Egyesült Államok bankrendszeréhez, a szankció ténylegesen elzárná ezeket az orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszertől, sok külföldi szervezetet megakadályozna abban, hogy a bankokkal vagy rajtuk keresztül bármiféle üzleti tevékenységet bonyolítson le orosz partnerekkel, ami súlyos következményekkel járna mind az orosz vezetőkre, mind a cégekre nézve.

Az Egyesült Államok – és visszafogottabban Németország – figyelmeztette Moszkvát arra vonatkozóan, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem fog a földgáz az Oroszországból Németországba vezető új nagy vezetéken keresztül áramlani. „Ha Oroszország így vagy úgy megtámadja Ukrajnát, az Északi Áramlat 2 nem fog működni” – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón a vezetékre utalva.

Magyarország vonatkozásában a fentiek következtében okozott károkon, zavarokon túl még két dologgal kell számolni. Az egyik a várható menekülthullám, a másik pedig az ellenséges fegyveres ukrán csapatok/csoportok felbukkanása és bosszúja mind a kárpátaljai, de akár a határt átlépve a magyar területeken élő lakossággal szemben is. Az ukrán közhangulat érezhetően magyarellenes, amennyiben a várható katonai vereség következtében az ukrán haderő visszavonul, nem biztos, hogy a határon leteszi a fegyvert.

Ezesetben az ország a jugoszláv polgárháború után újabb katonai fenyegetéssel áll szemben.

Írta: Szabadföldi István

Hivatkozások

„A zaporozsjei kozákok levele IV. Mohamednek”. In Wikipédia, 2022. február 1. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_zaporozsjei_koz%C3%A1kok_levele_IV._Mohamednek&oldid=24644600.

Sky News. „Bug-out Bags and Bomb Shelters: Ukrainians Swap Practical Tips on Social Media amid Fears of Russian Invasion”. Elérés 2022. január 31. https://news.sky.com/story/bug-out-bags-and-bomb-shelters-ukrainians-swap-practical-tips-on-social-media-amid-fears-of-russian-invasion-12527556.

Cooper, Helene, és Eric Schmitt. „Russia Is Positioned to Invade All of Ukraine, U.S. Says, but Kyiv Downplays War Talk”. The New York Times, 2022. január 28., szak. World. https://www.nytimes.com/live/2022/01/28/world/ukraine-russia-news.

Dress, Bradley. „UK Prime Minister to Call Putin in Attempt to Stop Ukraine Invasion”. Text. TheHill, 2022. január 28. https://thehill.com/policy/international/591909-uk-prime-minister-to-call-putin-in-attempt-to-stop-ukraine-invasion.

Geopolitical Futures. „Eurasia Archives”. Elérés 2022. február 1. https://geopoliticalfutures.com/category/regional-directory/eurasia/.

Kitsoft. „Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége – Politikai együttműködés Ukrajna és Magyarország között”. Elérés 2022. január 31. https://hungary.mfa.gov.ua/hu/partnership/263-istorija-dvostoronnih-vidnosin.

Megfenyegette Magyarországot az ukrán katonai tisztviselő. „Megfenyegette Magyarországot az ukrán katonai tisztviselő”, 2021. december 19. https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/12/brutalisan-megfenyegette-magyarorszagot-az-ukran-katonai-tisztviselo.

Rahman, Rema. „Biden Clarifies Any Russian Movement into Ukraine »Is an Invasion«”. Text. TheHill, 2022. január 20. https://thehill.com/homenews/administration/590601-biden-clarifies-any-russian-movement-into-ukraine-is-an-invasion.

Roth, Andrew. „Russia Issues List of Demands It Says Must Be Met to Lower Tensions in Europe”. The Guardian, 2021. december 17., szak. World news. https://www.theguardian.com/world/2021/dec/17/russia-issues-list-demands-tensions-europe-ukraine-nato.

Russia, Team of the Official Website of the President of. „Article by Vladimir Putin ”On the Historical Unity of Russians and Ukrainians“”. President of Russia. Elérés 2022. február 1. http://en.kremlin.ru/events/president/news/66181.

Szabina Molnár. „Új időszámítás Kárpátalján: életbe lépett az ukrán nyelvtörvény”, 2021. január 16. https://index.hu/kulfold/2021/01/16/karpatalja_ukrajna_kulhoni_magyarsag_nyelvtorveny/.

„Ukrajna”. In Wikipédia, 2022. január 27. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ukrajna&oldid=24625236.

Williams, Jordan. „US Allows NATO Allies to Send American-Made Weapons to Ukraine”. Text. TheHill, 2022. január 20. https://thehill.com/policy/defense/590676-us-allows-nato-allies-to-send-american-made-weapons-to-ukraine.

Zsolt Németh. „Az ukrán paradoxon”, 2020. december 22. https://index.hu/velemeny/2020/12/22/az_ukran_paradoxon/.

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A Ukrajna – nemzetállam vagy orosz birodalmi kerület bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.