Biztonságpolitika

The translator of the German newspaper Welt burst into tears while translating Zelensky’s latest video message. pic.twitter.com/KT9HUyKZMy

— KyivPost (@KyivPost) February 27, 2022

Az ukránok addig harcolnak, ameddig csak kell, hogy felszabadítsák az országukat az orosz megszállóktól – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videoüzenetében. Élő adásban sírta el magát a német tolmács, miközben Zelenszkij beszédét fordította.

“Ukrajna készsége megvédeni államát, egymás iránti szolidaritásunk és bátorságunk meghiúsította országunk megszállásának forgatókönyvét. Méltóképpen ellenállunk. Harcolni fogunk, ameddig az ország felszabadításáért kell. Még ha a gyermekek az óvóhelyen jönnek is világra, még ha az ágyúzás folytatódik is, az ellenségnek nincs esélye ebben a népháborúban” – hangoztatta Zelenszkij, utalva arra, hogy egy ukrán anya az óvóhelyen szülte meg a gyermekét.

Zelenszkij kiemelte, hogy a világ civilizált országai támogatják Ukrajnát az Oroszországgal szembeni ellenállásban. Azerbajdzsán például kőolajjal és üzemanyaggal segíti Ukrajnát – tette hozzá.

Az ukrán hadsereg arra kérte közben a civileket, hogy “tegyenek meg mindent az agresszor megállításáért, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva”. Az ukrán szárazföldi erők a Facebookon közzétett felhívásukban arra kérték az embereket, segítsék a fegyveres erőket azzal, hogy úttorlaszokat építenek, akadályozandó az ellenség mozgását.

“Tegyetek meg mindent, hogy ne tudjanak továbbhaladni: vágjatok ki fákat, feszítsetek ki hálót a kapuk között, bármi megteszi” – írták. Arra kérték az embereket, hogy ha látják, hogy erdőbe hajt be ellenséges konvoj, gyújtsák fel az erdőt! Akinek van kotrógépe, ásson gödröket a településeken, akinek távcsöves puskája van, lője ki az ellenséges járművek kerekeit! Vegyék le a helységnév-táblákat, hogy az ellenség ne tudjon tájékozódni! Ha kérdezik, hol járnak, hazudjanak valamit! A közeledő ellenséges konvojok előtt gyújtsanak meg szalmát, gumiabroncsokat, így a fekete füst láttán az ellenség azt fogja hinni, hogy a települést már ágyúzták, ezzel időt lehet nyerni – magyarázták a katonák.

A szárazföldi erőknél hangsúlyozták, hogy most minden segítség fontos számukra.

Az ukrán állami vasúttársaság közölte, hogy szombaton ukrán csapatok felrobbantották azokat a csomópontokat, amelyek az ukrán és az orosz vasutakat összekötik. Ezt azért tették, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg vasúton történő utánpótlását katonákkal és hadifelszerelésekkel.

Az oroszok kérték az ukrán vasúttársaság vezetését, hogy állítsa helyre a kapcsolatokat, és állítólagos humanitárius szállítmányokra hivatkoztak. Az ukrán diszpécserektől viszont azt a választ kapták, hogy “orosz vonat, menj a f…ba!” Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett, hogy ugyanígy küldték el a Kígyó-szigeten szolgáló ukrán határőrök azt az orosz hajót, amelyik megadásra szólította fel őket.

The post Zelenszkij ellenállásra buzdít appeared first on .

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre – jelentette be Olaf Scholz kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A német kormányfő az Ukrajna elleni orosz háború miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésen aláhúzta, hogy a háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban “sokkal többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.

Vlagyimir Putyin – aki Ukrajna lerohanásával “kiírta magát a nemzetközi közösségből” – fel akar építeni egy “orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, “és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” – mondta.

A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal. Ezért közösen, elsősorban Franciaországgal együttműködve kell kifejleszteni a harckocsik és a harci repülőgépek következő generációját – fejtette ki Scholz.

Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz. A terminálokat az Északi-tengernél, Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben építik fel. Ugyancsak az orosz agresszió miatt földgáz-, és kőszénkészleteket kell felhalmozni, és ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrások használatát – mondta a német kancellár.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország első számú feladata, hogy “a történelem jó oldalán álló” demokráciaként támogassa Ukrajnát. Ezért döntött a kormány arról, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek – fejtette ki Scholz, utalva a szombati döntésre, amely szerint ezer páncéltörő fegyvert és ötszáz Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnának, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába négyszáz, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A második számú feladat letéríteni Vlagyimir Putyint a háború útjáról, amely nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is “katasztrófába” vezeti. Ezt szolgálják a gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciók, amelynek hatásait “hamarosan megérzik Moszkvában” — mondta Scholz.

A harmadik feladat: megakadályozni a háború átterjedését más országokra. Ezért Németország feltétel nélkül kiáll minden NATO-tagállam mellett és megerősíti védelmi képességeit – emelte ki a német kancellár. Hozzátette: mindez nem érinti a második világháború utáni megbékélést az orosz néppel, mert az Ukrajna elleni agresszió nem az orosz nép, hanem “Putyin háborúja”.

A negyedik feladat az új, “előrelátó” energiapolitika kialakítása, az ötödik pedig a diplomáciai erőfeszítések folytatása – fejtette ki Scholz, hangsúlyozva, hogy Németország soha nem fogadná el, ha az erőszak bevonulna a politika bevett eszközei közé, és minden körülmények között készen áll a párbeszédre az orosz elnökkel.

A kancellár beszéde végén kifejezte elismerését mindazok iránt, akik Oroszországban a letartóztatás kockázatának ellenére utcára vonultak a háború ellen, és köszönetet mondott azoknak is, akik Németországban tüntetnek az orosz elnök agressziója ellen.

A kormányfő beszédét – amelynek végén a képviselők többsége felállva tapsolt – üdvözölte a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője, Friedrich Merz is, aki a támogatásáról biztosította a szövetségi kormány törekvéseit az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A második legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezérszónoka, Alice Weidel társ-frakcióvezető az orosz agresszió elítélése mellett arról is szólt, hogy szerinte hiba volt kilátásba helyezni Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz, mert ez megsértette Oroszország biztonsági érdekeit.

The post Németország fegyverkezni kezd appeared first on .

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a szerencsejáték veszélyes lehet, függőséget okoz és családok mentek már tönkre miatta. Persze ez mind igaz, de képtelenek volnánk objektív képet kapni bármiről is, ha csupán az árnyoldalt vizsgálnánk. A felelőtlen felhasználó nem minősítheti az adott dolgot, akár sportfogadásról beszélünk, akár egy háztartási eszközről. Tehát az objektivitás jegyében vegyük sorra, milyen előnyei vannak a szerencsejátékoknak – természetesen a nyereményen felül.

A jellem fejlesztése

Talán a legfontosabb, amit a különféle szerencsejátékok, például az online sportfogadás nyújthat számunkra a nyeremény mellett, az saját karakterünk fejlődése. A jó szerencsejátékos ugyanis számtalan pozitív jellemzőt elsajátít a különféle fogadások során, amelyek a mindennapi életében is hasznára lesznek. Példának okáért önmérsékletet tanul. Aki nem költi el a félretett pénzét a legcsábítóbb nyerési esélyek mellett, az valószínűleg a privát életében is képes lesz takarékoskodni – ez pedig elengedhetetlen egy család számára, ha szeretnék az életszínvonalukat növelni. Ugyanígy a játék által meg tanulja az ember elviselni a kudarcokat és hozzászokik ahhoz, hogy nem esik letargiába, ha nem jönnek be a számításai. Szintén egy olyan jellemző, ami a mindennapi életben is elengedhetetlen a sikerhez. Ahogyan a türelmet és a hosszú távú tervezést is ide sorolhatnánk, hiszen a sikeres játékos alaposan megtervezett stratégiával operál.

Az elme pallérozása

Egy másik pozitív hatása a megfelelően, mértékkel játszott szerencsejátékoknak, akár fogadásokról, akár kártyajátékokról beszélünk, az elme pallérozása. Bármilyen furcsára is tűnhet elsőre egyeseknek, de egy olyan játéktípusról beszélünk, amihez komoly gondolkodás szükséges. Sőt, mi több, kutatás is. Bárki, aki szeret például pókerezni vagy különféle sporteseményekre fogadni, az olvas. Követi az sporteseményeket, technikákról informálódik, emberismeretről tanul. Ezeknek az ismeretében pedig egyfolytában mérlegel és próbálja megsaccolni a lehetséges kimenetelét egy-egy meccsnek, játéknak. A rendszeres szerencsejátékosok tehát egyáltalán nem buta emberek, akik csak vaktában teszik meg tétjeiket. Komoly szellemi felkészülés és taktikázás folyik a háttérben, amely valóban hasznos lehet a mindennapi életben is. Tehát nem csak a jellemformálást tudjuk ide sorolni, de az elme élesítését is. Szintén egy olyan tényező ugye, amely a mindennapok során is nagyon hasznos lehet a siker útján.

Ezek alapján látnunk kell tehát, hogy ostobaság volna pusztán a játékot hibáztatnunk. Egy pohár vörösbor például a mai orvostudomány szerint is számtalan pozitív egészségügyi hatással bír, azonban vannak olyan instabil személyiségek, akik nem tudnak megálljt parancsolni önmaguknak. Nonszensz lenne ez alapján a borospincéket hibáztatnunk. A saját életünkért csakis mi magunk vagyunk felelősek, mi hozzuk a döntéseket. Vegyük hát fontolóra a cikkekben foglalt pozitívumokat is a számtalan figyelmeztetésen és negatív megjegyzésen kívül, mikor azt látjuk, hogy valamelyik szerettünk élvezettel adózik kedvenc játékának.

The post Szerencsejáték és önfejlesztés – avagy a fogadások kevésbé említett oldala appeared first on .

A Biztonságpolitikai Szakkollégium hosszú ideje nem rendezett előadást, konferenciát, vagy bármilyen eseményt, amely nem az online térben zajlott volna. 2022. március 1-jén, kedden azonban elkezdődik tavaszi konferenciasorozatunk: első eseményünk a Vallás és Biztonság témáját járja körbe, ismertetve a Szakkollégium kreditesített kurzusát! 

A színvonalas, 14 héten át tartó kurzus témáinak részletes ismertetése az érdeklődők és egyetemi hallgatók számára is elérhető regisztrációt követően.  A Szakkollégium a Nemzeti Tehetség Program keretében valósítja meg a szakmai kurzusról szóló prezentációt, mely által a résztvevők bepillantást nyerhetnek a vallás és biztonság szinte kimeríthetetlen témájának történeti vonatkozásaiba és aktualitásaiba egyaránt.

A részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet az alábbi linken, érdeklődők és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára eltérő fülön lehet megtenni:

https://ludevent.uni-nke.hu/event/1722/ 

Hallgatók, figyelem! Az esemény kollégiumi pontszerző!

Az alkalomról további információkat az alábbi linken érhetnek el: https://fb.me/e/3nXHPeOtC 

Szeretettel várjuk eseményünkön!

 

Biztonságpolitikai Szakkollégium

A Vallás és Biztonság – új BSZK-s esemény! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több mint 62 ezren léptek be csütörtöktől szombat éjfélig a magyar-ukrán határon Magyarországra – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a rendőrségi honlapon.

Az összesítés szerint jóval többen érkeznek Magyarországra, mint ahányan Ukrajna felé tartanak, a két ország közös határszakaszán csütörtökön 19 978-an, pénteken 19 618-an, szombaton pedig 23 140-en érkeztek az országba. A kilépők számában is emelkedést tapasztaltak, csütörtökön 5452-en, pénteken 5744-en, szombaton 7810-en távoztak valamelyik határátkelőhelyen át Ukrajnába.

A megyei rendőr-főkapitányság azt is közölte, hogy a rendőrség teljes kapacitással üzemelteti mind az öt ukrán viszonylatú közúti határátkelőhelyet és biztosítja az Ukrajnából Magyarországra érkezők folyamatos belépését. Mint írták, a rendőrök nem fordítanak vissza a határon senkit, aki Magyarországon keres menedéket, minden segítséget megadnak a háború viszontagságai elől menekülőknek.

Nem hagyják magukra azokat sem, akik menetrendi vagy anyagi okokból, családi, rokoni, baráti segítség híján nem tudnak a határátkelőhelyekről tovább indulni: őket menedékhelyekre kísérik, ahol kulturált körülmények között tartózkodhatnak és biztosítják ellátásukat – olvasható a police.hu oldalon.

A katasztrófavédelem három megyében is operatív törzzsel segíti a menekülőket

A katasztrófavédelem központi szinten és három megyében is operatív törzset működtet az Ukrajnából a háború elől menekülőkkel kapcsolatos feladatok koordinálása érdekében – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A közlemény szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében is megyei operatív törzs szervezi a segítséget igénylők fogadását, “lebiztosított szálláshelyre történő szállítását, elhelyezését, ellátását”.

A katasztrófavédelem folyamatos kapcsolatot tart az EU polgári védelmi mechanizmusában részt vevő országokkal és az Európai Bizottság szakosított szerveivel – olvasható az OKF közleményében.

Egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből

A határmenti magyar településeken azt tapasztalják a helyi önkormányzatok, hogy egyre többen érkeznek Magyarországra Ukrajna belsejéből. Biri Sándorné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás község alpolgármestere elmondta: a harcok kezdete után elsősorban a kárpátaljai magyarok érkeztek. Mostanra viszont többségében ukránok kérnek segítséget tőlük, olyanok, akikkel nem tudnak magyarul beszélni.

Értük nem is Magyarországról, hanem Lengyelországból, Csehországból és Szlovákiából érkeznek, ezekben az országokban dolgozó rokonok ismerősök. A többi településhez hasonlóan Barabáson is átmeneti szállást rendeztek be a helyi művelődési házban. A színházteremben 50 tábori ágyat állítottak fel segélyszervezetek segítségével. Az alpolgármester hangsúlyozta: van akiért két óra múlva megjönnek a rokonok, de sokan, többségében nők és gyerekek a művelődési házban töltik az éjszakát.

Megfordult már náluk kéthetes és háromhetes csecsemő is. Ezért nagyon örülnek annak, hogy a segélyszervezetek nem csak élelmiszert küldenek, hanem tisztálkodószereket is, a többi között popsitörlő kendőt. A helyiek szintén besegítenek adományokkal, illetve például egy budapesti általános iskola is gyűjtött a menekülők ellátására és személyesen hozták el nekik az adományokat – ismertette az alpolgármester.

A barabási határátkelőn is azt tapasztalható, hogy folyamatosan érkeznek a menekülő emberek Ukrajnából. Általában csomagokkal megrakodva, gyalog kelnek át a határon, ahonnan a magyar oldalon várakozó autókkal folytatják az útjukat. A menekülők arról számolnak be, hogy sokszor öt-hat órát várakoznak az átkelésre a határ ukrán oldalán, miközben az ukrán határőrök nem adnak magyarázatot arra, hogy miért tartják vissza őket. A kialakult helyzet miatt a barabási határátkelő is késő estig tart nyitva, miközben normál körülmények között este 7 órakor bezár.

Több ezer ukrajnai kért izraeli bevándorlást

Több ezren kérvényezték Ukrajnában a bevándorlást Izraelbe – jelentette a ynet. A lap szerint ezrek kérik az Izraelbe telepedést a Szohnuttól, vagyis a Zsidó Ügynökségtől, amely az izraeli bevándorlás ügyeit intézi külföldön. Ukrajna határaitól nyugatra, Lengyelországban, Moldovában, Romániában, Magyarországon hat pontot állítanak fel fogadásukra, és tömeges Izraelbe szállításukra. Ukrajnában a becslések szerint mintegy 200 ezren kaphatnak alija-engedélyt a “hazatérési törvény” alapján, olyanok, akik bizonyítani tudják, hogy legalább egy nagyszülőjük zsidó. A kérelmek elbírálását a Natív nevű izraeli kormányzati szervezet végzi a volt Szovjetunió területén.

The post Orosz agresszió: az elmúlt napokban több mint 62 ezren léptek be a magyar-ukrán határon appeared first on .

Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – jelentette be  az Európai Bizottság elnöke.

Ursula Von der Leyen közölte, hogy a bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. “Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is” – tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy “az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására”. Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti “a kollaboráns fehérorosz rezsim” elleni szankciókat is.

Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba. “Ki fogjuk terjeszteni azokat az exportkorlátozásokat is, amelyeket a kettős felhasználású árukra vezettünk be Oroszországgal szemben. Ezzel elkerülhetővé válik az Oroszországgal szembeni intézkedéseink kijátszásának kockázata is” – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.

Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa “tárt karokkal” fogadja az ukrán menekült állampolgárokat.

The post Orosz agresszió: az EU lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, betiltja a Kreml médiagépezetét appeared first on .

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi a nukleáris erejét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, arra reagálva, hogy Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris erők magas készültségi fokozatát rendelte el.

Üzenetében Stoltenberg hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország “agresszív cselekedetére”.

A NATO-főtitkár “szörnyű hibának” nevezte Moszkva lépését, és kijelentette: ha Oroszoroszág “folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért” az elkövetkezendő években. “Felszólítjuk Oroszországot, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút” – fogalmazott.

Stoltenberg vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió State of the Union című, heti politikai vitaműsorában veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte Putyin döntését. Azt mondta: “ez veszélyes retorika. Ez felelőtlen viselkedés”. Az orosz elnök döntése tovább súlyosbítja a helyzetet, együttvéve azzal, amit Moszkva Ukrajnában tesz, azaz háborút folytat egy független, szuverén nemzet ellen és teljes körű inváziót hajt végre Ukrajnában – mondta.

A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását.

“A NATO-szövetségesek fokozzák politikai és gyakorlati támogatásukat az Oroszország teljes körű inváziója ellen védekező Ukrajnának” – olvasható a közleményben.

A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.

A NATO közleménye idézte Stoltenberg főtitkárt, aki hangsúlyozta: az önvédelem az ENSZ alapokmányában rögzített joga minden országnak. A szövetségesek segítenek Ukrajnának fenntartani számára ezt a jogot. A segítség egyértelmű üzenetet küld a NATO teljes körű támogatásáról Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

The post Orosz agresszió: a NATO szerint is komoly a helyzet appeared first on .

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) főigazgatója, Jiri Sedivy az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában “rendkívül lenyűgözőnek” nevezte Magyarország Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programját, amely a teljes magyar haderő modernizálását célozza.

A cseh születésű főigazgató pénteken összegezte tapasztalatait a héten tett magyarországi látogatása után, amelynek keretében magasszintű tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetőivel.

Mint mondta, nagyon ígéretes megbeszélést folytatott a HM tisztségviselőivel, és rendkívül részletes tájékoztatást kapott a védelmi erők modernizációjával kapcsolatos tervekről. Hangsúlyozta: Magyarország 2018 óta nagymértékben fektetett be forrásokat az új katonai képességek, rendszerek teljes spektrumába, nagy hangsúlyt helyezve a magyar védelmi ipar fellendítésére, valamint a fegyveres erők átfogó átszervezésére is.

Sedivy a beruházások mértékét is figyelemre méltónak találta.

Kiemelte, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be az EDA által is támogatott Eurosim projektben. Az Európai Unió védelmi célú Állandó Strukturált Együttműködésének (PESCO) keretén belül megvalósítandó magyar kezdeményezés célja a résztvevő országok számítógépes szimulátorainak közös hálózatba kötése, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti a tagállamok haderőinek közös kiképzését. “Ez a projekt nagy hozzáadott értéket képvisel az EU számára” – jelentette ki Sedivy.

Az uniós ügynökség főigazgatója méltatta a magyar modernizációs tervek keretében létrejött Digitális Katona Programot, és azt, hogy Magyarország igen aktív az EDA helikopter-kiképzési és gyakorlati programjában.

The post Az EDA főigazgatója szerint “rendkívül lenyűgöző” a magyar védelmi erők modernizációja appeared first on .

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.

“A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba” – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin “barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is “barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és “illegitimnek” nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai “különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket biztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki “népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista “záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

The post Vabank: Putyin már atomháborúval fenyegetőzik appeared first on .

Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża: Oroszország háborúja Ukrajna ellen - helyzetkép a harmadik nap után, Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW (2021.02.27. 13 órai állapot)

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-27/wojna-rosji-przeciw-ukrainie-stan-po-trzech-dniach?fbclid=IwAR1iQsh0kW06mCuwxI2XRtXVzfdL5Pb1LlQ314V85dbroI4sKTIOfohVgOM

[a második napról szóló leírás és elemzés itt olvasható]

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése. 

„A hadművelet negyedik napjának elején az #Ukrajna északkeleti részén tevékenykedő orosz felderítő alegységek először közelítették meg Kijev határait. A várost nyugatról, északról és keletről körbeveszik. A fehérorosz területről tevékenykedő agresszor csapatai közvetlenül elérték Kijev északi és nyugati külvárosát, míg az Ukrajna jobb partján lévő csoportosulás a városközponttól 60-150 kilométeres távolságban alakult ki. Vasárnap a reggeli órákban orosz szabotázs- és felderítő csoportok végrehajtották az első elterelést Kijev jobb parti részén (Trojescsina). Az orosz erők folytatták előrenyomulásukat a Boriszpil nemzetközi repülőtér felé.

A Kijev térségében két napja tevékenykedő orosz különleges erők és a légideszantos erők egységeit a Fehéroroszországból bevonuló keleti katonai körzet alegységei erősítik. A Kijevtől északra (a Tyerek és a Deszna folyókon) a visszavonuló ukrán csapatok által az előző 24 órában lerombolt hidakat az agresszor műszaki egységei rögtönzött átkelőkkel helyettesítették. Az északkeleti irányban folytatott harcok során az orosz csapatok elkerülték és blokkolják az ott maradt ukrán helyőrségeket, élükön Csernyihivvel. Az ukrán erők visszavonulnak Kijev felé, azzal a feladattal, hogy megerősítsék védelmét. Az ukrán főváros bekerítésére irányuló művelethez az orosz erők aktív hadműveleteket kezdtek a Zsitomir régió északi részén, Korosztenynél csapást mérve.

A fennmaradó hadműveleti területeken a főbb városi központok felett pozíciós harcok folyna, ahol az ukránok keményen védekeznek. Az oroszok áttörték Harkiv védelmi gyűrűjét, és orosz felderítő csoportok könnyű páncélozott járműveken (valószínűleg SpecNaz GRU) behatoltak a városba, és rövid harcok után visszaverték őket. Folytatódnak a harcok Szumijért, Mariupolért (a várost minden irányból bekerítették), Mikolajivért és Odesszáért (az ukrán erők további tengeri partraszállásokat hárítanak). Miután az agresszor erők ellenőrzésük alá vonták a Kahovszkij-víztározó bal parti részét (az orosz erők megközelítették Enerhodart), a helyzet stabilizálódott a front ezen szakaszán.

A következő éjszaka Oroszország rakéta- és légicsapásokat, valamint tüzérségi lövéseket és elterelő támadásokat hajtott végre célpontok ellen Ukrajna egész területén. A megsemmisített célpontok között voltak üzemanyagraktárak Vaszilkovóban és egy gázvezeték Harkivban. Egy orosz rakéta egy kijevi radioaktív hulladéktároló kerítésére zuhant. Az elterelő és felderítő csoportok akcióira először került sor nagyobb léptékben a jobb parti Ukrajnában (a cserkaszi régióban). Emellett először vetettek be stratégiai bombázót fehérorosz területről (egy Tu-22M3-as bombázót, az egyik róla indított rakétát lelőtték). Egyes források szerint a fehérorosz fegyveres erők alegységei az orosz csoportok részeként közvetlenül részt vesznek az agresszióban.

Február 26-án Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna visszavert egy támadást a főváros ellen, és ezzel meghiúsította a puccsra irányuló terveket. Az ukrán fél szerint a főváros elfoglalására tett kísérletek ellenére az orosz hadsereg két napja nem jutott előbbre - a megszállók elleni harcok ugyanott folynak, mint a háború kezdetén. Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy a védekezés a teljes frontvonalon folytatódik, az ukrán erők "megsemmisítik a megszállót a szárazföldön, a tengeren és a levegőben", és az ország csak "felemelkedik", hogy ellenálljon az ellenségnek.

Zelenszkij elutasította azt a javaslatot, hogy vegyen részt a minszki béketárgyalásokon, azzal érvelve, hogy Fehéroroszország már nem semleges állam, mivel területét átadta az orosz csapatoknak. Ehelyett felajánlotta a tárgyalások máshol történő lefolytatásának lehetőségét, Ukrajna fegyverletétele nélkül. A katonai optimizmushoz lelkesedés társult a Nyugat azon döntése miatt, hogy kizárja Oroszországot az SWiFT-rendszerből. Az elnök felszólította a külföldön élő ukránokat, hogy térjenek haza és védjék meg hazájukat. Egyúttal "Ukrajna barátaihoz" fordult segítségért a megszálló erők elleni harcban, bejelentve egy speciális nemzetközi hadosztály létrehozását a területvédelmi erőkön belül. Megismételte az oroszokhoz intézett felhívását, hogy gyakoroljanak nyomást a Kremlre a háború leállítása érdekében. Felszólította a fehéroroszokat is, akiket arra buzdított, hogy szálljanak szembe a minszki hatóságokkal, amelyek fehérorosz területről engedélyezték az Ukrajna elleni agressziót. Az ukrán védelmi minisztérium információs forródrótot indított, amelyen az elesett orosz katonák és hadifoglyok adatait osztják meg. Ez az ukrán tájékoztatási politika egy újabb eleme, amelynek célja az oroszországi közhangulat befolyásolása.

Az agresszió harmadik napján drámaian megnőtt az Ukrajna nyugati része és Lengyelország felé távozó civilek száma. A lengyel határőrség adatai szerint az ellenségeskedések kezdete óta összesen 156 000 ember lépett be Lengyelországba (ebből 77 300 szombaton). Ez azonban (a bevezetett könnyítések ellenére) meghaladja a határ kapacitását, több kilométeres dugók alakulnak ki, és több tucat órát vesz igénybe a határátkelés. A szlovákiai, magyarországi és romániai határátkelőkön is sorok állnak.

Az ország keleti részén a lakosság biztonsági helyzete egyre romlik, számos város és település tüzérségi tűz alatt áll, gyakoriak a légitámadások, és az emberek idejük nagy részét óvóhelyeken töltik. A közúti infrastruktúra egy részének pusztulása miatt egyre nagyobb gondot okoz az élelmiszer-beszerzés. Az ostromlott Harkivban és a környező városokban már most érezhetők az üzletek ellátásával és az üzemanyag elérhetőségével kapcsolatos problémák. Ugyanakkor látható a megmaradt lakosok mozgósítása. Az elmúlt napokban Ukrajna-szerte 37 000 önkéntes csatlakozott a Területi Védelmi Erőkhöz. A lakosság körében sok jel utal a szolidaritásra, és a hadsereg támogatására gyűjtő alapítványok rekordbevételt könyvelhettek el.

Az energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az ukrán villamosenergia-hálózat nem fog visszatérni az orosz és a fehérorosz hálózattal való szinkronüzemhez, és azt tervezi, hogy felszólítja az EU-t, hogy gyorsítsa fel az ukrán hálózatnak az európai ENTSO-E hálózathoz való csatlakoztatásáról szóló döntést. Az Ukrajna által az elmúlt napokban végrehajtott elszigetelt rendszerüzem tesztje (beleértve az 50 Hz-es frekvencia fenntartását) sikeres volt.

Az OWS szakértőinek magyarázata

Az orosz csapatok három irányból is megalapozták a Kijev elleni támadást, de nem magától értetődő, hogy a várost meg fogják ostromolni. Feltételezhető, hogy - más ostromlott nagyvárosokhoz hasonlóan - a különleges egységek először Kijevbe fognak bevonulni (lehetséges, hogy a fehéroroszországi Gomel régióban összegyűjtött mintegy 150 helikopterrel fognak helyszíni műveleteket végrehajtani). A legvalószínűbb, hogy az agresszor délről megpróbálja majd lezárni az ukrán főváros körüli bekerítőgyűrűt, de lehetséges, hogy hagynak egy folyosót a lakosság esetleges evakuálására a városból.

A művelet eddigi szakaszában az orosz csapatok nem értek el látványos sikereket, következetesen követik a művelet fő céljait. A krími oldalról működő csoportosulás megteremtette a feltételeket a félsziget vízellátásának helyreállításához. A fehérorosz és északkeleti területekről tevékenykedő csoportosulások elérték a hadművelet fő célját, azaz Kijev közelébe jutottak. Az Oroszországból a főváros irányába tevékenykedő csoportosulás három nap alatt több mint 250 kilométert tett meg. Egyedül a Krím felől előrenyomuló csoportosulás, amely Mariupolt (300 km-re a kiindulási bázisától) elérte, büszkélkedhet gyorsabb támadási ütemmel, azonban az ukrán erőkkel való különösebb kapcsolat nélkül. A krími csoportosulásnak az a része, amely a kezdetektől fogva folyamatosan harcban állt, 150 kilométeren át ukrán területre hatolt be, és elérte Mikolajivet. A fentiekhez képest a szumi, harkivi és donbaszi térségben zajló hadműveletek viszonylag statikusnak tekinthetők, de Harkiv bekerítése után az orosz egységek Kremencsuk irányába folytatták a csapást, ahol 120 km mélyen, Poltava felé közeledve hatoltak be Ukrajnába.

Az ukrán szárazföldi erők még mindig nem törtek meg, azonban sok helyen a helyőrségek bekerítve harcolnak, ami a logisztikai támogatás kilátásba helyezésével jelentősen korlátozza az esélyeiket, és arra kényszeríti őket, hogy szabálytalan műveletekre térjenek át. A visszavonuló egységeknek azonban még mindig elegendő szabadságuk van ahhoz, hogy Kijev felé mozogjanak, és megerősítsék a főváros védelmét. A stratégiai léptékű szabálytalan akciókra való fokozatos áttérés szükségességét bizonyítja az ukrán hadvezetés döntése az átkelők (Kijev és Harkiv környékén) megsemmisítéséről, valamint a lakossághoz intézett felhívás, hogy tömeges ellenállást tanúsítson, többek között az úgynevezett felperzselt föld taktika alkalmazásával.

Függetlenül a fehérorosz katonáknak az ukrán hadsereggel folytatott harcokban való részvételéről szóló jelentések valóságtartalmától, Fehéroroszország harcoló fél, amely közvetlenül részt vesz a konfliktusban. A Kijev elleni fő hadműveleteket eddig a fehérorosz infrastruktúrára és nagyrészt a fehérorosz hadsereg logisztikai eszközeire támaszkodva hajtották végre. Ukrajnát Fehéroroszországból lövik és bombázzák, amint azt Lukasenko hivatalosan elismerte. Ez a helyzet csak megerősíti Minszk szubjektivitásának teljes elvesztését Moszkvával szemben.

Az ukrán hatóságoknál optimista és harcias hangulat uralkodik. Az ellenállás hősiességének és az orosz csapatok bűnös tetteinek hangsúlyozása segít a társadalom megszilárdításában és mozgósításában, valamint a lehető legszélesebb nemzetközi támogatás megszerzésében. Ehhez hozzájárul Kijev rendkívül ügyes információs politikája. A nyugati politikusok és társadalmak lelkiismeretére való hivatkozás fontos elemmé vált az orosz ellenféllel szembeni információs előny megszerzésében, valamint a külföldi politikai és anyagi támogatás megszerzésében.

A félelem jelen van a közhangulatban, de még mindig nincs defetizmus, inkább az agresszor gyűlölete és az áttörés reménye. A helyi győzelmek, visszaverések és az ellenségnek okozott veszteségek minden példáját kiemelik. A média ezt a narratívát erősíti, hogy a reményt és a harci szellemet életben tartsa. A televíziók továbbra is közösen sugároznak, bár egyre több technikai problémát és a régiókból való információszerzés problémáit is látni (a tévéstúdiókban bombariasztás hallható, a tudósítók az óvóhelyek közeléből sugároznak).”

Orosz támadás Ukrajna ellen - a háború második napja

Rosyjski atak na Ukrainę – druga doba wojny - Andrzej Wilk - Piotr Żochowski

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-26/rosyjski-atak-na-ukraine-druga-doba-wojny?fbclid=IwAR3y97WqWiTt1sC8x7ueRT3RGaBqAjour_8wY4FRYOFcSvpCqwUDLZ45w-4

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése.

(Mivel Magyarországon nem tudok olyan elemzőközpontról, amely naprakész elemzéseket adna az #orosz-#ukrán háborúról, így lefordítottam a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW napi anyagát tájékoztatás céljával -  Mitrovits Miklós megjegyzése)

"Az #Ukrajna elleni fegyveres agresszió második napjának végére az Orosz Föderáció fegyveres erőinek egységei elfoglalták a Kijevtől északra és északnyugatra fekvő területeket, és megkezdték a városon belüli műveleteket - kezdetben eltereléssel, később pedig felderítő oszlopok bevonulásával a város határain belül. A fővárosban a harcok pontszerűek, főként az északi kerületekben és a központban zajlanak. Az ott tevékenykedő szabotázs- és felderítőcsoportokat a védők - az Ukrán Fegyveres Erők katonái mellett a területvédelmi erők és rendőrök - semlegesítették vagy kiszorították. Az ukránok kezükben tartották a Kijevet ellátó vízerőművet is Vigorodban (Kijevtől északra). A város területén található erőművet lőtték. Az Orosz Föderáció erői megszilárdították ellenőrzésüket a főváros északi és északnyugati külvárosa felett, de sikertelen volt az éjszakai légi támadási kísérletük a repülőtér és Vaszilkiv városa (Kijevtől 40 km-re délre) ellen, amelynek központjából több órás összecsapások után az ukrán 40. gépesített dandár alegységei és a területvédelem visszaverte őket.

Ukrajna északkeleti és keleti részén a felek áttértek a pozíciós hadműveletekre. A leghevesebb harcok Csernyihiv, Szumi, Ohtirka és Harkiv városai körül folynak, utóbbi városok bekerítve vannak, az orosz egységek megpróbálják áttörni a védelmi gyűrűt és betörni. Donbasszban sokkal kisebb léptékű összecsapások zajlanak, és az ukrán fél megkezdte a két napja támadás alatt álló (állítólag 80%-ban elpusztult) Scsasztja városának kiürítését. A Herszon térségben az orosz egységek áttörték a Dnyeperen átívelő híd védelmét, és Herszon megkerülésével - amelyért harcok folynak - fő erőikkel megközelítették Nyikolajevet (a város elleni támadást visszaverték), majd bevették Melitopolt. Február 25-26-án éjszaka az oroszok légi és tengeri partraszállást hajtottak végre a Fekete-tenger partvidékén. Az Odessza és Nyikolajev közötti Koblev térségében az egyiket az ukrán 28. gépesített dandár erőinek kellett visszaverniük.

Az oroszok folytatják rakéta- és légicsapásaikat ukrán területen. Február 25-26-án éjszaka a Fekete-tengeri Flotta állítólag különösen aktív volt, és szárazföldi célpontokat támadott Kalibr rakétákkal. Többnyire katonai célpontokat bombáznak, de célzott, helyszíni csapásokat mérnek polgári célpontokra is (Kijev, Harkiv).

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 198 civil halt meg és 1115 sebesült meg az orosz támadások következtében. Az energiainfrastruktúra létesítményeit érintő csapások az energiaellátás első jelentős problémáihoz vezettek. Számos felsővezeték és alállomás megsérült, és számos település - 32 a Csernyihovi területen, 53 Zaporizzsjában, 11 a Szumi régióban - lekapcsolódott a hálózatról. Az ország villamosenergia-rendszere már harmadik napja üzemel elszigetelt üzemmódban.

Az ukrán fél arról számol be, hogy az orosz fegyveres erők második csapásmérő egységeket készítenek elő és telepítenek. Az orosz csapatok különleges koncentrációja Fehéroroszország Gomel régiójában figyelhető meg. A 35. összhaderőnemi hadsereg (a Keleti Katonai Körzetből) zászlóalj harccsoportjai várhatóan Mazir térségében fejlődnek ki. Mazir és Hojniki (mindkettő Belarusz terület) környékén összese 150 harci, támogató és szállító helikopter állt össze. Keleti irányban és a Krím felől is bevetésre kerülnek másodrendű egységek.

A konfliktusban részt vevő felek az ellenséges veszteségekről beszámolnak, de saját veszteségeikről nem adnak adatokat.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint február 24. óta 821 ukrán katonai infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg, köztük 14 repülőteret és 19 parancsnoki állást és kommunikációs központot. Az ukrán hadsereg állítólag szintén vesztésre állt: 24 SZ-300 és Osza légvédelmi rakétarendszer, 48 rádiólokációs állomás, 7 harci repülőgép, 7 helikopter, 9 pilóta nélküli légi jármű, 87 harckocsi és páncélozott harcjármű, 28 többpályás rakétaindító, 118 speciális katonai jármű és 8 hajó.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz katonai veszteségek 2022. február 26-án reggel 6 órakor a következők: repülőgépek - 14, helikopterek - 8, tankok - 102, páncélozott harcjárművek - 536, ágyúk - 15, BUK rakétakészlet - 1, autók - 17, emberi veszteségek - 3-3,5 ezer (hangsúlyozták, hogy ezeket az adatokat meg kell erősíteni). Az ukránok állítólag 200 embert ejtettek foglyul.

Az ukrán társadalomban két párhuzamos folyamat figyelhető meg. Egyrészt a lakosság egy része elhagyja azokat a területeket, amelyeket leginkább veszélyeztet az orosz csapatok átvétele (kelet-ukrajnai városok és Kijev). Megnövekedett a forgalom a határátkelőhelyeken, elsősorban Lengyelországgal. A lengyel határőrség adatai szerint február 25-én 47,5 ezer ember lépett be Lengyelországba (10,8 ezren Ukrajnába távoztak). Másrészt fokozódik a mozgósítás és a társadalmi-politikai konszolidáció a hadsereg és az elnök körül, aki aktívan kommunikál a polgárokkal, hatékonyan tájékoztat az aktuális katonai helyzetről és tárgyal a külföldi partnerekkel. Ez a lakosság és a katonák moráljának fenntartását szolgálja, és hatékonyan ellensúlyozza az orosz média által terjesztett dezinformációt. Zelenszkij hozzáállását sok ukrán, köztük az ellenfelei is nagyra értékelik.

Az OSW szakértőinek megjegyzései:

A hadműveletek második napján nyilvánvalóvá váltak az orosz hadművelet jellegzetes vonásai, amelyek megkülönböztetik azt a tipikus támadó hadműveletektől. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői úgy kezdtek, hogy előbb nem szereztek klasszikus (legalább háromszoros) számbeli előnyt a védekező féllel szemben, ami azonban érthetőnek tekinthető a felszereltségi aránytalanságok miatt, különösen a légvédelmi és légitámadó eszközök tekintetében. Az agresszor megelégedett a viszonylagos egyensúly elérésével. A két csoportosulás - az orosz és az ukrán - egyenként mintegy 200 000 katonát és tengerészt számlál. Az orosz hadsereg eddig legfeljebb 100 000 főt vetett be az ukrán területen folyó műveletben való közvetlen, aktív részvételre (az orosz fegyveres erők teljes potenciáljának 10%-át), többségüket a szárazföldi komponensben (ukrán becslések szerint a 90 zászlóalj harccsoportból 60-at korábban közvetlenül a határvidéken vetettek be). A rakétatámadások, és különösen a légierő bevonása, amelynek fokozott részvétele már a háború első óráiban az ellenséges légierő teljes megsemmisítéséhez vezethetett volna, ami nem történt meg, viszonylag korlátozottnak tekinthető - a lehetséges célpontok listájához képest. Tekintettel arra, hogy Oroszország a támadó fél, ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, hogy nem illik bele a hadművészet meglévő kánonjaiba. Ehelyett természetes, hogy az Orosz Fegyveres Erők a hadművelet harmadik napján kezdik meg a másodrendű egységek bevezetését.

Az orosz akciók viszonylag érthetővé váltak abban a pillanatban, amikor Kijevet a hadművelet fő célpontjaként azonosították, és az egyetlen olyan nagy célpontként, amelynek elfoglalására az orosz erők következetesen törekednek, növelve helyi potenciáljukat és kockáztatva a jelentősebb veszteségeket. A legtöbb támadó alegység elsődleges feladatának az ukrán erők lekötését kell tekinteni, és így megakadályozni, hogy azok a védekező főváros segítségére siessenek. A Kahovszkij-víztározó és a Krím vízellátását biztosító csatorna környékének elfoglalására irányuló hadmozdulatok kivételével az összes többi a fent említett csapatok lekötésének elsőbbségét mutatja a földrajzi cél elérésével szemben.

Az ukrán fegyveres erők potenciálját eddig kevéssé érintették. Kivételt képeznek a légierő és a légvédelem, amelyek elvesztették az orosz légi műveletekkel szembeni hatékony fellépés képességét, és tevékenységük a kétnapos művelet után nagyrészt szimbolikus jellegű. A hadsereg szárazföldi potenciáljának magja azonban megőrizte az ellentámadások végrehajtására való képességét, mint például Kijev felmentése. Az ukrán hadvezetés döntése, hogy egy nagyobb manővert hajtson végre a csapataival (amit megnehezít, hogy az agresszorral való harcok lekötik, és nincs megfelelő légvédelme), továbbra is nyitott kérdés marad. Egyelőre a fő városok blokádjára összpontosít, hatékonyan akadályozva az ellenség támadásának kialakulását. Az összecsapások első két napja alatt az ukrán állásokat csak Kijev (északról és keletről) és Herszon (a Dnyeper folyó feletti híd elfoglalása után, amely lehetővé tette az orosz hadműveletek mélyen a jobb parti Ukrajnába történő lehetséges kibontakozását) irányában sikerült áttörni vagy megkerülni. Eddig azonban a városokért folytatott harcok mérlege - főként a Kijevért folytatott első összecsapások - a védők számára kedvező (a nagyobb városközpontok közül az agresszor csak Melitopolt foglalta el).

Az ukránokat különösen aggasztja az orosz hadsereg előrehaladása az ország déli részén. A Herszon, Mikolajiv és Odessza környéki védelmi harcok kudarca végső soron elvágná az országot a Fekete-tengertől (a tengeri kikötők az Ukrajna által exportált áruk fő átrakodási pontjai).

A felek által a veszteségekről adott információkat óvatosan kell kezelni. A hadsereg által tett bejelentések egy információs háború részét képezik, amelynek célja a harcoló katonák és saját állampolgáraik magas moráljának fenntartása. Az infrastruktúrában keletkezett károkra vonatkozó adatokat - amelyek műholdas felderítéssel minden fél számára ellenőrizhetők - kell a legmegbízhatóbbnak tekinteni, majd a lezuhant légi járművekre vonatkozó adatokat. Az emberi veszteségekre vonatkozó információk jelenleg nem ellenőrizhetők, és az információs háború részét képezik.

Az ukrán hatóságok meg akarják védeni az országot, de nyitottak a Moszkvával folytatott béketárgyalásokra. Az orosz oldalról érkező hírekkel ellentétben azonban Kijev nem egyezett bele a semleges státuszról szóló tárgyalások megkezdésébe. Az, hogy a Kreml felvetette ezt a kérdést, valószínűleg arra irányult, hogy lejárassa Zelenszkijt. A tárgyalások lehetőségének bejelentése nem jelenti azt, hogy az inváziót megállítják, mielőtt az elkezdődne. A támadó hadműveletek folytatása eszköz arra, hogy Kijev siettesse a kapitulációra vonatkozó döntését, amit az uralkodók elutasítanak.

A védelmi mozgósítás folyamatban van: a Területvédelem (OT) nagyszámú önkéntes jelentkezését regisztrálja, és sok városban hosszú sorok állnak az önkéntesek előtt a kiegészítő parancsnokságokon - Lvivben például már 3500-an csatlakoztak az OT-hez. Sok lakos próbál fegyverhez jutni; az invázió második napján legalább 18 ezer gépfegyvert osztottak ki Kijevben az OT-állásokon. A média beszámol arról, hogy közszereplők csatlakoztak ehhez a formációhoz. A katonaság felhívására az emberek saját maguk készítenek Molotov-koktélokat, jelentik a szabotázscsoportok gyanúját a városaikban, és sokféleképpen próbálnak együttműködni a hadsereggel. A városaikban maradt polgárok a nap nagy részét óvóhelyeken és pincékben töltik. A pánik elemei ellenére hangulatukat az agresszorral szembeni ellenségesség és a védekezés iránti elszántság uralja.

Kijev a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást próbálja megszerezni, remélve, hogy a szigorú szankciók megállítják Moszkva lépéseit, vagy legalábbis drágábbá teszik azokat. Ukrajna is az orosz társadalomra helyezi az ellenség megállításának reményét, ezért - Zelenszkij elnök és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szavaival élve - aktív tiltakozásra szólít fel a Kreml intézkedései ellen. Ezt támasztja alá Dmitro Kuleba bejelentése is, miszerint bizonyítékokat fognak gyűjteni az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt indítandó perhez.

A villamosenergia-termelés országszerte stabil, de egyes régiókban, ahol harcok folynak (Kijev, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomír régiók egyes részein), az átviteli infrastruktúra megrongálódott és az ellátás megszakadt. Az Ukrenergo (a hálózat üzemeltetője) szerint a villamosenergia-fogyasztás nagyon alacsony (12-15 GW, órától függően), ami azt jelenti, hogy a legtöbb ipari üzem és vállalkozás vagy nem, vagy csak minimálisan működik. Eddig az oroszok elkerülték az erőművek lerombolását, bár több támadás is történt, amely ilyen típusú létesítményekben okozott károkat (többek között Tripolban). A fekete-tengeri ukrán kikötőkbe való be- és kilépés továbbra is zárva marad. Az Azovi-tenger kikötői működnek, bár Mariupol környékén összecsapások vannak. Arról nincs információ, hogy a vasúti teherforgalom zajlik-e, míg a személyforgalom (főként a lakosság evakuálása) nem állt le, bár nagy késések vannak. Február 25-én az ukrán valuta árfolyamát 29,25 hrivnya/dollár szinten befagyasztották."

Már az Egyesült Államok területén belül is megjelent a Havanna-tünetegyüttesként ismert betegség, és John Bolton korábbi elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó (2018-2019) is megerősítette a tünetegyüttes állítólagos áldozatainak beszámolóit – jelentette a Newser hírportál.

A 2007-ben alapított amerikai hírgyűjtő portál online cikke a CBS amerikai televíziós csatorna tekintélyes, félévszázados oknyomozó műsora, a 60 Minutes (60 perc) című program vasárnap esti adására hivatkozva arról tudósított, hogy a Havanna-szindrómaként ismert, az orvosokat jelenleg is zavarba ejtő kórnak eddig egyetlen közös tulajdonsága volt a bejelentett esetekben: mindegyik az Egyesült Államok területén kívül történt.

A 60 Minutes riportja szerint azonban most már több esetet regisztráltak magában a Fehér Házban is. A vasárnap esti adásban számos nemzetbiztonsági tisztségviselő számolt be olyan személyes élményről, amikor hirtelen és megmagyarázhatatlanul “ütést” éreztek.

“Olyan volt, mint egy éles, szúró fájdalom a fejem oldalán, emlékszem, a fejem jobb oldalán, és megszédültem” – mesélte a műsorban Olivia Troye, aki Mike Pence korábbi alelnök belbiztonsági és terrorizmus elleni harcért felelős tanácsadója volt. Elmondása szerint éppen a Fehér Ház tőszomszédságában található Eisenhower elnöki irodaházban (EEOB) dolgozott, és éppen a lépcsőházban tartott lefelé a Fehér Ház irányába, amikor először észlelte magán a tüneteket, és alig tudott talpon maradni.

Az incidens akár egyedi is lehetett volna, de ezután még többször előfordult vele, és ami még fontosabb, ez történt számos más amerikai vezető tisztségviselővel is, akik beszéltek a CBS stábjával. Volt, hogy a Fehér Ház területén fordult elő velük, volt, hogy az otthonukban.

John Bolton korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó ugyan magán nem tapasztalta a tüneteket, de elég sok esetről hallott első kézből ahhoz, hogy “szándékos támadás” bizonyítékait vélje felfedezni. “Nem látok más ésszerű feltevést, ha figyelmesen megvizsgáljuk az esetszámokat és a tapasztalt mintázatot” – fogalmazott a műsorban Bolton.

Az egyik, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint a Trump-adminisztráció egyik miniszteri rangú tagja is észlelte a fenti tüneteket.

Miles Taylor, a belbiztonsági miniszter korábbi kabinetfőnöke azt állította: ő maga két ilyen támadás áldozata is volt a kongresszus épülete közelében, a Capitol Hillen fekvő lakásában 2018-ban.

“Olyan magas, ciripelésszerű hang volt, amelyről az ember azt gondolná, hogy vagy tücsök, vagy valamiféle digitális hang. A legfurcsább az volt, hogy amikor az ablakhoz léptem, kinyitottam, és kinéztem az utcára, és tegyük hozzá, ez úgy hajnali három, fél négy körül lehetett, fehér furgont láttam. És ekkor a furgon féklámpái kigyulladtak, és az autó gyorsan elhajtott” – tette hozzá Taylor. Mintegy öt hét múlva az eset megismétlődött, ekkor a férfinak már “agyrázkódásszerű tünetei” voltak.

William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főigazgatója szerint az eseteket jelenleg is vizsgálják, de egyelőre nincs bizonyítékuk, hogy “az incidensek között kapcsolat lenne”.

A Havanna-szindrómaként emlegetett betegség hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel, illetve lelki betegségekkel, szorongással és depresszióval is járhat. A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az Egyesült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottjainál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén, Párizsban és Genfben is észlelték.

The post Már az Egyesült Államokban is megjelent a Havanna-tünetegyüttes appeared first on .

Ausztria – a „labor”, amely Európában elsőként kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást, azonban ameddig a regnáló hatalom eljutott eddig a pontig, sok biztonságpolitikai és alkotmányjogi krízisen ment keresztül az ország. A Corona-Ampelnek nevezett besorolások kísértetiesen hasonlítanak a Németországban megjelent Ampelsystem-megoldásokra, azonban a színek és a funkciók tekintetében különbözőek, nemcsak a két ország nemzetstratégiái miatt, hanem az elnevezés félreérthetősége miatt is.

Meginogni látszott a biztosnak vélt szomszédos ország: belpolitikai feszültségek, korrupciós, média által is felfújt botrányok, kancellári ideológiai pálfordulással egybekötött hatalomátvétel, új tisztségek a régiek mellett, új hatalmi funkciók – és ezzel párhuzamos néhol bizonytalan törekvések jellemzik a mai Ausztria kül-és belhoni viszonyait.

Az ország alig heverte ki a több esetben elkövetett terrorcselekményeket; 2020-ban és 2018-ban Bécsben, 2017-ben Linzben, 2016-ban Himbergben, 2013-ban pedig Wörgl városában követtek el kisebb-nagyobb terrorcselekményeket, melyek rendre nagy közfelháborodást váltottak ki az osztrák lakosságból. Csak a két bécsi támadást jelzi a nyomtatott sajtó konkrétan az iszlám vallással kapcsolatos terrorista merényletekként, kiemelve ezzel az Iszlám Államot, mely nemcsak, hogy beszivárgott az országba, hanem potenciálisan a legnagyobb veszéllyel fenyegeti a közép-kelet-európai férfi lakosságot. Annál is inkább igaz ez az állítás, mert 2016-tól kezdve egyértelműen kimutatható, hogy több mint 330-an vállalták az erőszakos radikalizálódást, ezáltal tagjává váltak a Szervezetnek, mely ma már megszámlálhatatlanul sok és változatos előképzettségű személy közül válogathat. Habár népszerűsége az országban az utóbbi években rendre visszaesni látszik, az állam területén még mindig jelen van az Iszlám Állam kulturális maradéka.

A 2014-es évtől kezdődő és még a mai napig sem csitulni látszó menekültválsággal kapcsolatban ismert és beazonosított osztrák terroristák egyike sem származott azonban azokból a csoportokból, akik Szíriából, Irakból vagy éppen Afganisztánból érkeztek. Egy sokkal fontosabb csoportosulás jelent meg, a csecsen bevándorlás példája ezzel szemben azt támasztja alá, hogy az iszlám vallású polgárháborús gócpontokból érkező (sok esetben illegális) migráció hosszabb távú kockázatokat hordoz magában.

A Második Osztrák Köztársaságban a szociáldemokraták külügyi- és integrációs minisztere 2013-2017 között Sebastian Kurz, a 2017 decemberétől már a Néppárt színeiben hatalomra kerülő kancellár, akinek markáns elképzelései között szerepelt az Európai Unió külső határvédelmének erősítése, illetve a migráció más célországba való áthelyezése. Példaként említette Törökországot mint célországot, illetve több esetben nevesítette az Afganisztánból érkező menekülteket, és ugyanekkor a migrációs útvonalak változtatásának lehetőségét eszközölte volna, emellett Magyarországgal karöltve lezáratta az egyik legfontosabb folyosót, a balkáni útvonalat. Mindezen intézkedések rövid távon megoldást jelentettek ugyan, de hosszabb távon sajnos a rendszert alapjaiban nem tudták megváltoztatni.

2017-ben az osztrák sajtóban csak „Kurz-bandaként” emlegetett újonnan megalakult rezsim sebezhetetlennek vélte magát, olyannyira, hogy a frissen megválasztott kancellár belső tisztogatásba kezdett: a szintén néppárti színekben politizáló elődjét, a Néppárt akkori elnökét – Reinhold Mitterlehnert – kellett kiejtenie a ringből, majd ezt követően megpróbálták a közösségi médiát elsősorban saját pártjuk különböző propagandáira használni. A politikusnak azonban számos támogatója akadt, elsősorban a gazdagabb társadalmi réteg köréből, akik jelentős pénzadományokkal támogatták a jobboldali elképzeléseket és ezt a kancellár maximális mértékben ki is használta, piramis-szerűen felépített hatalmi struktúrába burkolózva.

2018-ban az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ausztria egy még biztonságosabb Európát tűzött ki célul, Kurz hangsúlyozta, hogy „védelmező Európát akar”. Ez összhangban volt az ÖSS-el, ez a 2013 júliusában elfogadott törvény határozza meg az osztrák biztonságpolitikát. Az országhoz hasonlóan átfogónak és integráltnak kell lennie, aktív tervezés és szolidáris végrehajtás kell jellemezze. Az átfogó biztonság jelentése szerint a külső és belső, valamint a polgári és katonai biztonsági szempontok szorosan összefüggenek. Az integrált biztonságnak alkalmaznia kell az állami és a nem állami szereplők közötti munkamegosztást, ugyanakkor mindezek túlmutatnak a klasszikus biztonsági osztályokon, miután ezek a gazdasági, társadalmi, integrációs, fejlesztési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, pénzügyi, közlekedési és infrastrukturális, oktatási, információs és kommunikációs, valamint egészségpolitikai eszközöket jelentik. A szolidaritás alapjaira építkező biztonságpolitika figyelembe veszi, hogy a semleges Ausztria és az Európai Unió biztonsága ma nagymértékben összefügg.

A déli határok védelme kiemelt figyelmet kapott mind osztrák, mind pedig német részről, azzal kiegészülve, hogy mindkét ország tranzitzónákat kívánt létrehozni határaik védelme érdekében, illetve Kurz külön kitért arra, hogy a Frontex-et, az EU határvédelmi ügynökségének megerősítését támogatja a szlovén-osztrák határszakaszon. Látni való, hogy a kancellár egész személyisége, illetve az ÖVP, az Osztrák Néppárt meghatározta az ország biztonság- és védelempolitikáját oly módon, hogy Kurz már integrációs miniszterként bekerülhetett a nagybani politikába, elkezdhette az európai határzár egyre szélesebb és szigorúbb ellenőriztetését, és ezektől az elvektől egyik kancellársága idején sem tágított. Két választást nyert meg, a jobbközép Néppárt kulcsfigurájaként 2021. október 9-én bejelentette lemondását, teljesítve ezzel a Néppárt akkori koalíciós partnerének, a Zöldek kívánságát. Ebben oroszlánrésze volt a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó Osztrák Államügyészségnek (WKStA), mely megvádolta a kancellárt, ami neki és kormányának egyidejű bukásához vezetett. Kurz utódjául a külügyminiszter Alexander Schallenberg választatott, aki azonban csak 55 napig maradt hatalmon, önként mondott le a hivataláról, az ő utódja a belügyminiszter, a jelenleg is kormányzó Karl Nehammer.

Ausztria legaktuálisabb biztonságpolitikai kérdése a mindmáig jelen lévő koronavírus. Európában unikumnak számít, hogy kötelezővé tette ezév februárjától felnőtt lakosságának a védőoltás felvételét. Kezdetben a 14. életévtől számították, azonban ezt rövid idő múlva kitolták 18 évre, március közepétől pénzbüntetés jár az oltatlanoknak, a rendvédelmi szervek szúrópróba-szerűen ellenőrizhetik a közúti forgalmat, Corona-Ampel (Korona-jelzőlámpa) pedig színekkel jelzi és tájékoztatja az osztrák lakosságot egy adott régió fertőzési szintjéről, az erre szolgáló weboldal áttekintést ad az aktuális regionális és országos járványügyi intézkedésekről. A Corona- Ampel a COVID-19 terjedésének és a járványhelyzet regionális felmérésének eszköze, ami lehetővé teszi a felelős politikai döntéshozók és hatóságok számára egyaránt, hogy a színeknek megfelelő védelmi intézkedéseket kezdeményezzenek. A nagyon alacsony kockázatú besorolást zöld jelzőlámpával jelölik, az alacsony kockázatú régiók sárga-zöld színűek, a közepes kockázatot sárgával jelzik, a magas kockázatút narancssárga jelöli, végül a piros szín a nagyon magas kockázatot jelenti.

Túl azon, hogy az oltás kötelező felvételét némi türelmi idővel sürgeti a jelenlegi kormány, nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a szomszédos Németországhoz hasonlóan Ausztriában is a közösségi média hatására egy jelentős tömeg oltásellenes, ezen tömegek állandó tüntetése és esetleges vandalizmusa, rongálási kedvük a regnáló hatalommal szemben hónapról hónapra nő, ahogy a felháborodás és az elkeseredettség a másik oldalon a halálesetekre vonatkozóan. A kötelezés egy megoldás, egy javaslat, azonban a mai fejlett Nyugat-Európában nem lehet nem despotikusan hozzáállni egy ilyen mértékű kérdéshez, ami a legfejlettebb országokat is bezárva tartotta, maga Ausztria is az elsők között zárta le külső határait. Hasonlóan a német példához, az Ampelsystemhez, ahol a hatalmon lévő politikai pártok színeit jelzik a jelzőlámpa fényei, ez a minta visszaköszön az osztrák korona-mintában is, de míg egyik egy ideológiai többes, addig a másik tények halmaza marad.

Az itt felsorolt tények egy forgatókönyvet tartalmaztak, amely történhetett volna másképp is, más helyszínen, azonban a terrorizmus, az emberkereskedelem, a koronavírus nemzetközi megjelenése, az elsősorban bel- és csak másodsorban külpolitikai harcok az országban a kormány bukásához vezettek. Sebastian Kurz emigrációja az Amerikai Egyesült Államokba és a tagországok, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája mind-mind azt mutatják, hogy mindezen tények összefüggésben vannak és együtt értelmezhetőek egy olyan országban, amely Magyarország számára példa is lehet, azonban elrettentően is hathat bizonyos kérdésekben, amelyek tisztázása kollektív, és nem egyéni szinten kell, hogy megvalósuljon.

Írta: Ábrányi Endre

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Ausztria jelzőlámpái bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az Európai Bizottság a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása céljából stratégiát dolgoz ki a tisztességes munka globális előmozdítására, és jogszabályt készít elő a kényszermunkából származó termékek betiltására – közölte az uniós testület.

A brüsszeli testület közölte: a stratégia kidolgozását az indokolja, hogy a világon sokfelé nem biztosított a tisztességes munka, és legalább 160 millió gyermek – azaz a világon minden tizedik gyermek – kényszerül gyermekmunkára, továbbá 25 millió ember végez kényszermunkát.

A stratégia keretében az Európai Unió a belföldi piacokon, az Unión kívüli országokban és a globális ellátási láncokban dolgozó munkavállalók érdekében határozza meg azokat a belső és külső szakpolitikákat, melyekkel világszerte biztosítani kívánja a tisztességes munkafeltételeket az emberek életminőségének javulására.

A nemzetközi partnerek bevonásával készülő stratégia egyebek mellett a foglalkoztatás előmozdítása, a munkahelyi normák és jogok, a szociális védelem, a társadalmi párbeszéd előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség témaköreit foglalja magában.

A stratégia részeként az Európai Bizottság új jogszabályt is előkészít a kényszermunkával előállított termékek hatékony betiltására az uniós piacon. A jogszabály hatálya az EU-n belül és kívül előállított árukra egyaránt kiterjed, és a tilalom mellett szigorú végrehajtási keretet is meghatároz. Nemzetközi normákra fog épülni, és kiegészíti a meglévő ágazati uniós kezdeményezéseket, különösen a kellő gondosságra és az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeket.

A brüsszeli testület továbbá a vállalatok esetében elvárható gondosságról szóló irányelv reformjára javaslatot terjesztett elő. Célja, hogy előmozdítsa a felelős és fenntartható vállalati magatartást a gyártástól az értékesítésig.

The post Az EU stratégiát készít a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolására appeared first on .

Lengyelországban korlátozzák a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását.

Heti háromról egy tanórára csökkentik szeptembertől Lengyelországban a német kisebbség államilag támogatott anyanyelvi oktatását, az így megtakarított költségvetési eszközöket Varsó a németországi lengyel kisebbség nyelvoktatására szánja – közölte hétfőn a lengyel oktatásügyi tárca.

A minisztérium közleménye szerint a múlt héten az Andrzej Duda lengyel elnök által jóváhagyott idei állami költségvetésben az eredetileg tervezett 240 millió zlotyból 200 millió zlotyra faragták le a németajkúak anyanyelvi oktatására szánt összeget.

Az így nyert 40 millió zlotyt teljes egészében a németországi lengyel kisebbség anyanyelvű oktatására szánják – áll a közleményben. A dokumentumban aránytalannak találják azt, ahogyan a kisebbségi anyanyelvi oktatás terén a német és a lengyel fél megvalósítja az 1991-ben a jószomszédi viszonyról és a baráti együttműködésről szóló államközi szerződést.

Kiemelik, hogy Berlin nem biztosítja szövetségi szinten a lengyel nyelv oktatásának megszervezését és finanszírozását. A lengyel családokból származó diákok ugyanis csak egyes német tartományokban részesülhetnek a helyi hatóságok által támogatott anyanyelvi oktatásban.

Németországban jelenleg mintegy 1,5-2 millió főt számláló lengyel közösség él, amely hivatalosan nem élvezi a kisebbség státuszát. A németországi lengyeleket az 1939 szeptemberében, Lengyelország hitleri megtámadása után kiadott német dekrétumok alapján fosztották meg a kisebbségi státusztól.

A mai németországi lengyel közösség próbálja feleleveníteni a második világháború előtti, mintegy 1 millió fős őslakos lengyel kisebbséget képviselő szervezet, a Rodlo hagyományát. A Rodlo vezetőinek többségét a háborúban a náci német koncentrációs táborokban meggyilkolták, a szervezet sok tagját pedig a németek a keleti frontra vezényelték, ahonnan soha nem tértek vissza.

1945 után Lengyelország határait a nagyhatalmak nyugati irányba tolták; Németország keleti területeit Lengyelországhoz, Lengyelország több mint felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A németországi lengyel közösség ezt követően a kettős identitású sziléziai lakosok áttelepülésével, később a lengyel politikai és gazdasági emigrációval is bővült, az utóbbi években pedig újabb lengyel munkavállalók érkeztek Németországba.

The post Nem tanult semmit a lengyel vezetés az ukránok hibáiból appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája csütörtökön hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.

Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője azt közölte, hogy a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel, melyből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani az elítéltet, erre azonban akkor sem került sor.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

Az elítélt a büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melyet a fogva tartása alatti magatartást részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott. Eszerint az elítélt az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti a szabadságvesztést, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó együttműködésre. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.

A bíróság döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzését az ügyészség és az elítélt védője tudomásul vette, a végzéssel szemben az elítélt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül nyújthatott be fellebbezést.

A Legfelsőbb Bíróság Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.

Szerbiában a bíróság a férfit távollétében – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – halálbüntetéssel sújtotta, melyet a halálbüntetés eltörlése után – negyven év szabadságvesztésre változtattak át.

The post Nem engedélyezték Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását appeared first on .

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a Bukaresti Kilencek (B9) nevű csoport pénteki varsói államfői csúcstalálkozóját megnyitó beszédében.

Ukrajna orosz megtámadása után fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét, mert a régió ma nagyon odafigyel arra, ami “a mindnyájunk számára testvéri Ukrajnában” történik – hangoztatta a lengyel elnök.

Mint fogalmazott, csütörtökön a “nagy háborúnak 1945 óta nem látott démonjai” tértek vissza Európába. Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis “a putyini Oroszország” a felelős – jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer.

“Európában már elfelejtettük, mi is a háború” – folytatta, hozzátéve: “sajnos a gazdag európaiak nyugodt álma, megengedő viszonyuk Oroszország folyamatos fegyverkezéséhez” olyan helyzethez vezetett, hogy csütörtökön “teljesen új valóságban ébredtünk fel”.

A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük “a brutális orosz támadás passzív elítélésével”, hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk – hangoztatta a lengyel elnök.

Egyetértett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével, miszerint a nyugati segítség hiányában a háború hamarosan “más országok ajtaján is kopogtatni fog”. E szavakat a térségbeli országoknak másoknál jobban meg kell érteniük – utalt Duda a XX. századi szovjetorosz uralomra Közép- és Kelet-Európában.

Úgy vélte: az orosz elit “csakis az erőszak nyelvét érti, mert így működött a cári, majd a kommunista Oroszország, és ma a putyini Oroszország is”. Duda szerint eljött az ideje, hogy “szintén ezt a nyelvet használva” a térség országai egymással szolidárisan “szóljanak az oroszokhoz”.

A Nyugatnak “határozott, egységes, az egész euro-atlanti közösség által érvényesítendő” választ kell adnia Oroszországnak – szorgalmazta a lengyel elnök. “Erőteljesebben kell támogatnunk Ukrajnát, különösen fegyverszállításokkal” – jelentette ki.

A találkozón részt vesz Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke a Twitter közösségi honlapján azt írta: a B9 csoport országai évtizedekkel ezelőtt “széttörték a szovjet megszállás bilincseit”. Ma pedig Európa elszánt arra, hogy “barbár cselekedeteiért” felelősségre vonja Moszkvát, és minden lehetséges módon támogassa az ukrán nemzetet – áll a bejegyzésben.

A kelet-közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.

Magyarországot a csúcstalálkozón Áder János köztársasági elnök képviseli.

The post Duda: fegyverszállításokkal is kell támogatni Ukrajnát appeared first on .

A keleti országrészbe átcsoportosított egységek kettős, humanitárius és katonai feladatot látnak el – jelentette ki a honvédelmi miniszer.

Benkő Tibor azt követően, hogy szemlét tartott a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred Debrecen és Hajdúhadház térségébe induló egységeinél, újságíróknak azt mondta, a katonák humanitárius feladatként segítik a rendőrség, illetve a Belügyminisztérium munkáját, a Magyarországra menekülők fogadását, elhelyezését, a róluk való gondoskodást.

A katonai készenlét pedig garantálja azt, hogy Magyarország területére ne sodródjanak át fegyveresek – közölte a miniszer. Benkő hangsúlyozta, Magyarország a NATO tagjaként önerőből, nemzeti szinten oldja meg azt a feladatot, melyet más országok nemzetközi szinten próbálnak ellátni.

Leszögezte, a NATO nagyra értékeli, hogy a magyar katonák képesek az országbiztosítási feladatot önállóan ellátni. Mint mondta, a NATO védelmi minisztereinek megbeszélésén elismerően szóltak a magyar katonák felkészültségéről. A miniszter úgy fogalmazott, nem lehet tudni, hogy az orosz agresszió mekkora területet érint, de minden eshetőségre készen kell állni.

Nem kell megijedni, pánikba esni az ország keleti felében sem. Arra az esetre, ha a háborús helyzet még inkább nyugatra tolódva közelebb kerül Magyarország határaihoz, a NATO-val egyeztetve elkészültek a tervek. A szükséges katonai képességeket Magyarország tovább tudja erősíteni önállóan vagy nemzetközi együttműködéssel – mondta Benkő.

A honvédelmi tárca vezetője kifejtette, a szárazföldi és légi felderítők már megkezdték munkájukat, az előkészítő erők megérkeztek a keleti országrészbe, a harcoló és a kiszolgáló, támogató erők átcsoportosítása jelenleg is zajlik. A kötelékek zöme vasárnapig megérkezik célállomására. Amennyiben a helyzet rosszabbra fordul, újabb erőket csoportosíthatnak át.

A miniszter kitért arra: fel kell készülni, hogy az ukrajnai mozgósítás miatt egyesek a zöldhatáron keresztül kívánnak magyar területre lépni. A katonák feladata a rendőri munka segítése. Előfordulhat olyan eset is, hogy menekülő katonák technikával vagy saját fegyverükkel érkeznek Magyarországra – mondta.

The post Benkő: a keleti országrészbe átcsoportosított katonák kettős feladatot látnak el appeared first on .

Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is “nukleáris szövetség”, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, “látványos” európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Putyin csütörtök reggel “önvédelemnek” nevezte az Oroszország elleni “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapással” szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást.

“Ez egy cinikus, ez egy diktátor” – fogalmazott Le Drian az orosz elnökről.

A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján “nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos” szankciókat” fognak elfogadni.

“Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni az oligarchákat is, zárolva az érdekeltségeiket” – jelentette ki a miniszter.

Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre “a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál” válaszolni. Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen.

“Szolidaritás Ukrajnával!”, “Szankciókat Oroszország ellen!” “Felfegyverezni Ukrajnát!” – skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen “terroristának” nevezték az orosz elnököt.

Az áprilisi elnökválasztás jelöltjei közül a tüntetésen megjelent Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje és Christiane Taubira, egy másik baloldali jelölt, volt igazságügyi miniszter, valamint a francia civil társadalom több orosz és ukrajnai származású tagja.

Csütörtökön több százan tüntettek Oroszország párizsi nagykövetsége előtt is, és tiltakozó megmozdulások voltak a déli Marseille-ben, Nizzában, a nyugati Rennes-ben, valamint a keleti Strasbourgban is. A közép-franciaországi Lyonban a városházára kitűzték az ukrán zászlót, míg Nantes főterén a szökőkutat az ukrán nemzeti színekkel világították meg.

The post Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom appeared first on .

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat (Lásd fenti képünket! A -szerk- megj.) sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz “különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt (Mármint az volt a hiba, hogy Putyin elindította a háborút. A -szerk- megj.), a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely “visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és “az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban “abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A szóvivő a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti. (Lásd: újbeszél! A -szerk- megj.)

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

The post Az orosz védelmi tárca 74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be appeared first on .