Biztonságpolitika

Mivel Fehéroroszország szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agresszióban, az Európai Unió Tanácsa a fehérorosz katonaság 22 magas rangú tagja ellen büntetőintézkedéseket vetett be, és célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács.

A döntés indoklása szerint az unió azokat a fehérorosz tábornokokat ás főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz.

Hangsúlyozták: Fehéroroszország támogatja az Ukrajna elleni orosz katonai agressziót. Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a fehérorosz területről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a fehérorosz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.

Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 fehérorosz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.

A Tanács most kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Fehéroroszországgal szemben. A határozat megtiltja az EU és Fehéroroszország között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz halmazállapotú szénhidrogén-termékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek – mint írták – hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez.

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg az uniós döntéshozó szerv a közleményben.

Putyin  február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Luxemburg külügyminisztere szerint Putyin “kiiktatása” lehet az egyetlen kiút a háborúból
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán egy interjúban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök “fizikai kiiktatása” lehet az egyetlen módja az ukrajnai háború befejezésének. Asselborn azt mondta: “Ha az orosz nép tisztában lenne azzal, hogy Putyin milyen pusztítást végez, mennyi félelemért és mennyi halálos áldozatért felelős, akkor véleményem szerint a Kreml megbukna…. Ezt csak kívánni lehet, és azt is, hogy Putyint megsemmisítsék” – idézte a külügyminiszter szavait a Luxemburg Times. Asselborn azt is kijelentette: “nem tudja elképzelni”, hogy a felek között zajló jelenlegi béketárgyalások eredményre vezethetnek. A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották, míg a második fordulóra a hírek szerint szerda este kerül sor.

The post Orosz agresszió: az EU fehérorosz tábornokokat szankcionált, és a kereskedelmet korlátozó intézkedéseket vezetett be appeared first on .

Vlagyimir Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de “csúnyán elszámolta magát”, ugyanis olyan falba ütközött, amelyre nem számított, találkozott az ukrán néppel – jelentette ki Joe Biden a kongresszus két háza előtt, helyi idő szerint kedd este az Unió állapotáról elmondott évértékelő beszédében.

“Putyin háborúja előre megfontolt és indokolatlan volt. Elutasította a diplomáciai erőfeszítéseket. Úgy gondolta, hogy a Nyugat és a NATO nem fog válaszolni és úgy gondolta, hogy megoszthat minket. De tévedett, mert készen álltunk.” – mondta az elnök. Biden bejelentette, hogy – követve Kanada és az Európai Unió országainak példáját – kitiltják az orosz légitársaságok gépeit az Egyesült Államok légteréből. “Szövetségeseinkkel együtt lezárjuk az amerikai légteret minden orosz járat előtt, folytatva Oroszország elszigetelését és további nehézségeket okozva ezzel gazdaságuknak” – mondta az elnök.

Az Unió állapotáról szóló beszéd hagyományosan az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az ország helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről. Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az elnök “időről időre tájékoztatást ad a kongresszusnak az Unió állapotáról, és figyelmükbe ajánlja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és célszerűnek ítél”.

Biden kijelentette, hogy az Egyesült Államok “utánaered” a Putyint támogató orosz oligarcháknak. “Ma este azt mondom az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliárdokat építettek fel ebből az erőszakos rezsimből, hogy ne tovább” – fogalmazott. Az elnök elmondta, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium egy külön munkacsoportja fogja vizsgálni “az orosz oligarchák bűneit”. “Együttműködünk az európai szövetségeseinkkel, hogy megtaláljuk és lefoglaljuk jachtjaikat, luxuslakásaikat, magánrepülőgépeiket” – tette hozzá Biden.

Az elnök szerint az Egyesült Államok egységes maradt és összefogott a többi szabadságszerető nemzettel. Biden arról is beszélt, hogy a “szabad világ felelősségre vonja Oroszországot” a tetteiért. Az elnök a háború miatt aggódó amerikaiak megnyugtatására azt mondta: “Tudom, hogy az eseményekről szóló hírek riasztónak tűnhetnek minden amerikai számára, de szeretném, ha tudnák, hogy rendben leszünk.”

Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába. “Hadd tegyem világossá: erőink nem vesznek részt, és nem is fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban.” – mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, “ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé.”

Biden beszélt a kétpárti – tavaly elfogadott, 1200 milliárd dolláros – infrastrukturális törvényjavaslatról is, és megköszönte a támogatást a demokratáknak és a republikánusoknak is. Biden szerint a törvény elfogadásával “Amerika újjáépítésébe fektettek be.”

Az elnök kijelentette, hogy az infláció ellen nem az amerikaiak bérének leszorításával, hanem a gyártási költségek csökkentésével akar küzdeni. Ez – mint mondta – “nagyobb termeléshez, több munkahelyhez” vezet majd és így az Egyesült Államoknak nem kell külföldi ellátási láncokra hagyatkoznia.

Biden arról is beszélt, hogy az ország a koronavírus elleni küzdelem “új pillanatához” érkezett, amikor a vírus “már nem irányítja az életünket”. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a Covid-19 okozta súlyos megbetegedések száma “tavaly július óta nem látott szintre csökkent”, azonban folytatni kell a vírus elleni küzdelmet.

“Itt az ideje, hogy Amerika visszatérjen a munkához, és újra megtöltsük emberekkel nagyszerű belvárosainkat” – mondta Biden, aki szerint mostantól az eddig otthonról dolgozó emberek is biztonságban érezhetik magukat, és “elkezdhetnek visszatérni irodájukba”.

Az elnök beszélt az amerikai legfelsőbb bíróság nyáron megüresedő helyére általa jelölt Ketanji Brown Jacksonról is, akit “konszenzusépítőnek” nevezett. Biden a bírónőről azt mondta: “Nemzetünk egyik legkiválóbb jogi elméje, aki tovább folytatja Breyer bíró kiváló örökségét.” Ha a szenátusi meghallgatás után a jelöltségét megszavazzák, Brown Jackson lehet az első afro-amerikai női bíró az amerikai legfelsőbb bíróságon. Az elnök – a hagyományoknak megfelelően – “Az Unió állapota erős” mondattal zárta beszédét.

Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának
Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság, a gazdaság és a humanitárius segélyek terén egyaránt – jelentette ki Biden, amikor kedden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a két elnök arról is beszélt, hogy “az Egyesült Államok folyamatosan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”. Mint fogalmaztak: “a vezetők megvitatták, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel közösen hogyan dolgozik Oroszország elszámoltathatóságán, többek között olyan szankciók bevezetésével, amelyek már most is hatással vannak az orosz gazdaságra”.

The post Orosz agresszió: Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de elszámolta magát appeared first on .

Florence Parly francia védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború olyan történelmi pillanat Európa számára, amelyben “vagy helytáll vagy megszűnik létezni”.

“Az elmúlt napokban egységben meghozott erős intézkedésekkel helytállunk, és Franciaország továbbra is a motor szerepét játssza ebben az európai fellépésben” – mondta a tárcavezető kedden a nemzetgyűlésben az Ukrajna elleni orosz háborúról tartott vitában.

“Létrehoztuk a védelmi Európát, és az olyan elindított intézkedésnek köszönhetően, mint amilyen az Európai Békekeret, jelenleg képesek vagyunk gyorsan és erőteljesen reagálni egy példátlan helyzetben” — mondta Parly.

A miniszter bejelentette, hogy a balti államokban március közepére tervezett francia csapaterősítést előrehozza a kormány. Négy Mirage 2000 vadászgép érkezik Észtországba. Két Rafale gép pedig napi felderítő repüléseket végez Franciaországból február 24. óta.

“Ezek a gépek járőrözést végeznek Európa keleti részének légterében” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy egy kétszáz katonából álló hegyi gyalogos hadtest is csatlakozik Észtországban a dán és brit szövetségesekhez. Romániába pedig ezen a héten folyamatosan érkezik meg a bejelentett ötszáz katona és páncélozott járműveik.

“A jelenlegi válság hirtelen ébresztette rá a közvéleményünket, hogy a háború nem egy olyan dolog, amely távoli hadszíntereken aszimmetrikus konfliktusokról szól” – fogalmazott. “A Putyin által irányunkban megfogalmazott fenyegetések a bizonyítékai annak, hogy a biztonságunk közvetlen Európában dől el, és ez a megállapítás a védelmi minisztérium számára nem újdonság” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, hogy a francia hadsereg több mint tíz éve készül egy jelentős stratégiai váltásra a nehezebb konfliktusok veszélye miatt. Az ukrajnai háború okozta paradigmaváltás a katonák beavatkozási felkészültségének alkalmazkodását kívánja meg, valamint befektetéseket olyan új konfliktusos területeken, mint a légtér, az internet, a tenger mélye vagy a közösségi oldalak, s emellett az eszközök modernizálását is folytatni kell – fűzte hozzá.

A neves karmester, Vaszilij Petrenko felfüggesztette oroszországi munkáit “az Ukrajnában kibontakozó tragédia” miatt – írta a BBC. A 45 éves Petrenko, az orosz Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője azt mondta, nem dolgozik ott, amíg “helyre nem áll a béke”. A karmester vezényli az Európai Unió Ifjúsági Zenekarát (EUYO), a brit Royal Liverpool és a Royal Philharmonic zenekarokat is. Ukrajna lerohanása “az évszázad egyik legnagyobb erkölcsi kudarca volt” – idézte a BBC hírportálja a karmestert. “A borzalmas eseményekre válaszul úgy döntöttem, oroszországi tevékenységemet felfüggesztem… amíg helyre nem áll a béke!”.

The post Orosz agresszió: a francia védelmi miniszter szerint Európa helytáll vagy megszűnik appeared first on .

Bevezetés és történeti háttér A Kuril-szigetek jogállását először az 1875-ös Szent Pétervári Szerződés rendezte, melyben Japán lemondott a Szakhalin szigetről, cserébe a Kuril-szigetekért. A második világháború végén a területet a Szovjetunió elfoglalta, amit Japán azóta sem ismer el. (Roosevelt elnök ajánlotta ezt fel a szovjeteknek, cserébe a háborúba való belépésért). A szigeteket a San Francisco-i békében is a szovjet félnek ítélte, ám ezt a szovjetek nem írták alá, így a joghatóságuk is kérdéses. A rendezetlen helyzet nem jelenti azt, hogy erről ne folytak volna már egyeztetések. 1956-ban a diplomáciai kapcsolatot felvevő szerződés alapján a szovjet fél beleegyezett, hogy két szigetet visszaszolgáltat, ez azonban azóta sem történt meg. Később Moszkva már tagadta a szigetek vitatott jellegét és ezt az álláspontot 1991-től az Orosz Föderáció is fenntartotta.

A területet jelenleg oroszok lakják, hiszen a háború után a japánokat kiűzték a területről (20 ezer főt). Így bár a nemzetiségi érv már nem áll Japán oldalán, mégis igyekszik a terület rendezését a békeszerződéshez kötni. Történt olyan megállapodás, miszerint az 1956-os szerződés talaján felgyorsítják a tárgyalásokat, de ez nem hozott gyakorlati előrelépést. Az orosz fél permanens nyomás alatt tartja a japán felet és a status quo neki kedvez, hisz Japán nincs abban a helyzetben, hogy erővel változtathasson a fennálló helyzeten.

Általánosan a szigetek jelentőségéről:

A térségben jelenlevő területi viták nem etnikai alapúak, sokkal inkább stratégiai és geopolitikai indíttatásúak. A vitatott területek nagy része emberi életvitelre jószerint alkalmatlan, azonban kizárólagos gazdasági övezetek (Exclusive economic zone, EEZ[1]) és légvédelmi azonosítási zónák (Air defense identification zone, ADIZ) létesíthetők rajtuk, melyek gazdasági és repülés-ellenőrzési szempontból hasznosak.

Az 1994-ben elfogadott ENSZ Tengerjogi Egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) szabályai alapján a szigetek felértékelődtek a nemzetközi jogilag hozzájuk tartozó tengeri területek miatt. Így a szigetek háromdimenziós karaktert kaptak, nemcsak horizontálisan jelentenek joghatóságot, hanem vertikálisan a víz mélyén is. Az UNCLOS szabályai nem döntenek a szuverenitásról, azt a nemzetközi jog egyéb szervei nyilvánítják ki, azonban utalást tesz a történelmi igényekre, mint a követelések jogalapjára.

Japán 6800 szigettel rendelkezik, melyek felett a szuverenitás megerősítése egyáltalán nem tér el a nemzetközi gyakorlattól. A tengeri területeket az országok elkezdték nemzeti területekként kezelni, aminek okát jól illusztrálja a tény, hogy Japán a szigetekkel és hozzájuk tartozó EEZ-vel együtt a világ hetedik legnagyobb országának számít, azaz kétszer nagyobb Kínánál. Japánnak a térségbeli országokkal meglévő feszültségei alapvetően nem a szigetek miatt vannak, viszont ezek azok a pontok, ahol a feszültség kulminálódhat.

Japán-orosz kapcsolatok

A hidegháború vége nem hozott radikális változást Japán és északi szomszédja viszonyában, mivel a japánok napirendjét addig is és azután is a területi vita határozta meg. Kezdetben Tokió nem foglalkozott érdemben a politikai változásokkal, de az 1991-es moszkvai puccs után a Szovjetunióba küldendő gazdasági segélyekről döntött. Az északi szomszéd ugyan átalakult, a problémák azonban maradtak. Rontotta a megítélést a tovább előterületi vita, valamint a nukleáris hulladék Japán-tengerbe való szórása.

A kétoldalú kapcsolatok a Jelcin-éra alatt kezdtek javulni, ami többek közt az olyan gesztusoknak is köszönhető, mint az oroszok bocsánatkérése 1993-ban a japán hadifoglyokkal való bánásmód miatt. A japán közbeszédben újfajta Oroszország-kép volt kialakulóban, amit a shinsei roshia (newly born Russia- 新生ロシア) fogalma fémjelez a leginkább. Az 1990-es években a japán külpolitika igyekezett elválasztani a területi kérdéseket a bilaterális kapcsolatoktól. Japán emellett normatív nagyhatalomként igyekezett Oroszországnak jó példát mutatni és átvezetni a „normális” országok sorába, amelyek közé ő is került 1945 után. Bár a közvélemény és a politika pozitívabban kezdte látni Oroszországot, a katonaság továbbra szkeptikus maradt. A Kelet-Ázsiában állomásozó orosz csapatok még a lecsökkentett állománnyal együtt is jelentősebbek voltak, mint ha csak védelemre rendezkedtek volna be. Az attitűdváltozást csak az észak-koreai nukleáris krízis hozta el, ami következtében az elsőszámú fenyegetést már nem Oroszország jelentette.

1997-ben Oroszország Japán aktív közreműködésével belépett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésbe (Asia-Pacific Economic Cooperation, APEC), ám a segítség ellenére Japán a G7 szervezetben igyekezte gazdasági hierarchiáját megőrizni északi szomszédjával szemben. Japán az aktív segítségnyújtással igyekezett kifejezésére juttatni a felsőbbség-érzését a politikai mellett a gazdasági színtéren is. Továbbá sor került 1998-ban az első – nem-amerikaiakkal tartott – külföldi közös haditengerészeti gyakorlatra az oroszokkal.

A 2000-es évek Oroszországa irányt váltott, így politikai értelemben az ország letért a Japán-típusú útról. Azonban a gazdasági együttműködés továbbra is virágzott a két ország közt: japán befektetések áramlottak Oroszországba, technológiatranszfer is történt, a befektetők pozitívan nyilatkoztak Oroszországról. Az iraki háború és a növekvő versengés Kínával arra késztette Japánt, hogy alternatív energiahordozó-ellátóhoz forduljon, így lett Oroszország energiabiztonság szempontjából egy lehetséges alternatíva (Szakhalin II gázvezeték) a közel-keleti ellátási útvonalhoz képest.

A szigetvita

Egyesek szerint vitatható, hogy a szigeteknek stratégiai jelentőségük lenne. Egy esetleges terület átadás után valószínűtlen, hogy amerikai vagy japán csapatok állomásozhatnának a területen az orosz ellenkezés miatt.  Mivel Kína felemelkedése minden figyelmet megkövetel Japántól, ezért a szigetek „elengedése” reálpolitikai szempontból stratégiai sikert is jelenthetne. Gazdasági szempontból pedig még egyértelműbb a helyzet, hiszen olcsóbb megvenni az ott előállított és kinyert nyersanyagot és élelmiszert, mint helyben kitermelni.

Japánban a két belpolitikai kurzus abban egyetért a világháború megítélése kapcsán, hogy Japán áldozatként került ki a konfliktusból. A konzervatívok szerint a Nyugat áldozata, a progresszív oldal szerint pedig saját hadseregének áldozata. A szovjet megnemtámadási egyezmény felrúgását pedig kétpárti egyetértés ítéli árulásnak, mely során inherensen japán területeket zsákmányoltak a szerződésszegők.  A „no visa” program keretében elűzött japánok vitatott területre utazhatnak és ott élő oroszok érkezhetnek Japán földre, aminek a célja a kapcsolat erősítése és megoldás találása a vitára. Japánnak a közvetett célja az is, hogy az oroszoknak megmutassa, mennyivel jobban élhetnek japán fennhatóság alatt, így kifejezésre kerülhet a japán egyediség és felsőbbrendűség-érzés.

A megoldás nehézségei

A 2000-es években hiányzott a két fél közti kapcsolatokból a vízió. 2012-től pozitív dinamika jellemezte, de 2014-es ukrajnai események ismét beárnyékolták a kapcsolatokat. Az orosz kapcsolat rendezése fontos lenne, mert Oroszország 2014 óta egyre közelebb kerül Kínához. Ha ez így marad, az Egyesült Államokkal szemben erősödő feszültség az oroszokat is Japán ellen hangolhatja, ezért Tokiónak érdeke lenne rendeznie a kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal, hogy stratégiai teret hagyjon északi szomszédjának a kínai kapcsolatokkal szembeni alternatívakeresésben.

2016-ban Putyin ajánlatott tett arról, hogy a két déli terület visszatérhet Japánhoz, míg a két északi szigeten pedig a japánok kaphatnak gazdasági előjogokat. Abe Shinzo miniszterelnök gazdaságilag igyekezett hatni az orosz félre, befektetéseket és gazdasági együttműködéseket kezdeményezett. A megállapodások lényege a vitatott területen éledező gazdasági tevékenység erősítése volt, anélkül, hogy a felek feladnák a követeléseiket.

Japán identitásának része az, hogy a négy kérdéses szigetet illegálisan bitorolták el tőlük. Az orosz álláspont szerint a Jaltai rendezés alapján jár nekik a terület. A megnemtámadási szerződést pedig jogosan rúgták fel, hiszen az ENSZ Alapokmánya szerint bárki jogosan háborút indíthatott a tengelyhatalmak ellen. Ezt később Japán is aláírta, így elismerve az ellene indított hadüzenet jogosságát. Emellett az orosz nép a területtel való „kereskedést” a felmenők elárulásának tekintené. Az orosz fél szkeptikus azokkal a japán ajánlatokkal kapcsolatban, amiket a terület átadása utánra ígértek. Ezen ígéretek a masszív japán tőkebeáramlás képében jelennek meg, ám eddig az északi szomszéd nem volt elsődleges célpontja a japán tőkének. A megegyezést hátráltatja még az is, hogy a két félnek olyan szövetségesei vannak, melyek egymással szemben egyre ellenségesebb hangot ütnek meg.

Biztonságpolitikai faktor

Oroszország az elmúlt években igyekszik felfegyverezni a kelet-ázsiai országrészeit, beleértve az Okhotsk-tengert. Védelmi céllal telepítenek területmegtagadó fegyverrendszereket, melyek érintik a szigeteket is, ez része a tágabb orosz hadsereg-modernizációnak is. A 2018-ban folytatott tárgyalások egyik fő ütközőpontja a Japán által üzembehelyezett amerikai Aegis ballisztikus védelmi rendszer, melyet Moszkva fenyegetőnek érzékel.

Az orosz fél csalódásának adott hangot, hogy Japán nem saját maga fejleszti haderejét és részt vesz az Egyesült Államok globális ballisztikus rakétavédelmében. Tokió hangsúlyozta, hogy a fegyverrendszer Észak-Korea miatt szükséges, azonban Szergej Lavrov külügyminiszter kiemelte, hogy lényegtelen, ki ellen irányul a védelem, a globális paritás jegyében az oroszoknak is reagálniuk kell erre, hasonló képességek telepítésével.

Abe Shinzo kijelentette, hogy nem engednek majd amerikai csapatokat a szigetekre és 2019-ben hozzátette, a területátadás nem járhat az ott élő lakosság áthelyezésével. Még ebben az évben mind orosz, mind japán lakosság részéről hatalmas kritika érte a tárgyaló feleket. Bár Abe kijelentette, hogy nem engedne amerikai csapatokat a szigetre, azonban ezt az orosz fél nem tekinti betartható ígéretnek, tekintettel arra, hogy Japánt nem tartja biztonsági kérdésekben teljesen szuverénnek. Illetve kétséges, hogy Japán ezt megtenné-e, hiszen ezzel megbontaná az amerikai védernyőt és ez a Kínával fennálló szigetvitájára is hatással lehetne. Az orosz elvárás, miszerint Japánnak vele szemben fel kéne hagynia a szankciókkal, szintén valószínűtlen elvárás. Még ha fel is hagyna velük, az amerikai szankciók extraterritoriális jellege miatt a japán vállalkozások elkerülnék a szankcionált gazdasági szereplőket.

Jelenlegi helyzet

Mivel 2020-ban az orosz alkotmány reformja lehetetlenné tette az orosz területekről való lemondást, ezért a területcsere- és átadás az alkotmány által tiltott dologgá vált. Az új japán miniszterelnök, Suga Yoshihide igyekezett kinyilvánítani a tárgyalási szándékát az orosz fél felé és ez elől ők sem zárkóztak el. A megegyezés lehetőségét azonban korlátozza a tény, hogy 2021 év végén az oroszok 300P Bastion-P mozgatható parti védelmi rakétarendszert telepítettek a szigetekre, amely rakétarendszer fontos elemét kepézi az orosz területmegtagadó képességnek.

 

[1] Kizárólagos gazdasági övezet: a kizárólagos gazdasági övezet nem haladhatja meg az alapvonaltól mért 200 tengeri mérföldet (370,4 km). Kizárólagos gazdasági övezetén belül a parti ország ellenőrzi az összes gazdasági forrást (pl. halászat, bányászat és olajkutatás), valamint az ilyen források esetleges környezetszennyezését.

EUR-Lex: Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye

Írta: Bán Zoltán

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A A japán-orosz területi vita múltja és jelene bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt vádat emelt a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a Miskolci Törvényszéken azon borsodi férfi ellen, aki bajonettel támadt az őt előállítani akaró rendőrökre – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség megbízott főügyésze.

Fürcht Pál közleményében azt írta: 2021 decemberében a rendőrség több büntetőügyben is gyanúsítottként kívánta kihallgatni a borsodi férfit, ezért megjelentek a lakóhelyén, hogy előállítsák. A vádirat szerint a férfi ellenállt a rendőri intézkedésnek, megkísérelt elmenekülni, majd egy 25 centiméter pengehosszúságú bajonettel a jogszerűen intézkedő rendőrökre támadt. A férfi először az egyik rendőr nyaka felé szúrt, majd a mellkasa irányába tett szúró mozdulatot.

A nyomozó ügyészség a férfi elfogása után elrendelte őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki és eredményesen indítványozta letartóztatása elrendelését. Fürcht azt írta: a jelenleg is letartóztatásban lévő férfi elmebetegségben szenved, betegsége évek óta kezeletlen volt, mivel szándékosan elhagyta gyógyszerét. A középkorú férfit elmeműködésének kóros állapota súlyos fokban korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje.

A vádiratban az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetést indítványozott. Az elkövető terhére rótt bűncselekmény tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A férfi letartóztatását 2021. december 16-án rendelte el a Debreceni Járásbíróság, amely a kényszerintézkedés helyszínéül az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet jelölte ki. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője akkor azt közölte: a rendőrök a bajonettes szúró mozdulatokat követően testi kényszert alkalmaztak a férfival szemben, majd előállították. Az intézkedés során két rendőr könnyű sérüléseket szenvedett.

The post Vádat emeltek a bajonettel rendőrökre támadó férfivel szemben appeared first on .

Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz hadsereg ellen harcoljanak Ukrajnában – jelentette az amerikai sajtó.

A több ezer nemzetközi önkéntes között van több tucat amerikai és kanadai, köztük egy texasi programozó és egy brit-kolumbiai szakács is.

A washingtoni és az ottawai kormány döntése értelmében ezek az országok nem küldenek katonai csapatokat Ukrajnába – az esetleges világháború elkerülése érdekében -, ám az amerikai és a kanadai önkéntesek arról nyilatkoztak, az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Sokan közülük úgy gondolják, hogy végső soron a demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Európa megvédése érdekében.

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap “Ukrajna területének védelmére létrehozott nemzetközi alakulat” megalakítására hívott fel, és néhány fiatal önkéntes egyenesen Ukrajnába utazott, hogy jelentkezzen – erősítette meg a Daily Mail című brit napilap is kedden. Sokan az ukrán nagykövetségeken és konzulátusokon adták be jelentkezésüket, mielőtt felmondtak a munkahelyükön vagy abbahagyták egyetemi tanulmányaikat. Az önkéntesek mozgósítása hétfőn is folytatódott, miközben az orosz tüzérség már Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot bombázta a háború ötödik napján.

“Lelkiismeret-furdalásom lenne, ha nem mennék” – mondta a 26 éves Dax, az amerikai hadsereg 82. ejtőernyős elit hadosztályának veteránja, aki további leszerelt amerikai katonákkal együtt tervezett Ukrajnába utazni. Sok más önkénteshez hasonlóan az Alabama állambeli Dax sem volt hajlandó teljes nevét elárulni, miután a közösségi médiában élénk vita bontakozott ki arról, hogy biztonsági okok miatt jobb, ha titokban tartják személyazonosságukat és utazásuk útvonalát.

Bryson Woolsey kanadai szakács vasárnap mondott fel, miután látta Zelenszkij elnök felhívását. Nem kapott korábban katonai kiképzést, de Lengyelországba akar repülni, majd onnét Ukrajnába utazni, ahol harci szolgálatra jelentkezik.

“Úgy éreztem, tennem kell valamit” – mondta el a 33 éves Woolsey, aki a kanadai Brit-Kolumbia tartomány Powell River városában él. Hozzátette: nem volt maradása, miután meglátta a sebesült ukrán nőket és gyerekeket.

Mélanie Joly kanadai külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy minden kanadai állampolgár maga dönti el, csatlakozik-e Ukrajna nemzetközi katonai csapatához. Az amerikai külügyminisztérium (State Department) szóvivője emailben arról tájékoztatott: az amerikai állampolgárokat arra kérték, ne utazzanak Ukrajnába. Ugyanakkor nem minden önkéntes akar harcolni.

A 35 éves québeci Julien Auger, a Montréal mellett fekvő Szent Jeromos kórház fájdalomcsillapításra specializálódott szakorvosa – fiatal kanadai családját hátrahagyva – azt tervezi, hogy az ukrán egészségügyi minisztériumban jelentkezik orvosnak, hogy katonailag “semleges” humanitárius segítséget nyújtson.

Rengeteg holland jelentkezett önkéntesnek
Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen – írta az NLTimes című holland hírportál kedden, a De Telegraaf holland napilapra közlésére hivatkozva. Makszim Kononyenko, Ukrajna hollandiai nagykövete, arról tájékoztatta a napilapot, hogy a képviselethez már azelőtt jelentkeztek önkéntesek, mielőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette: külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre az orosz támadás elleni fellépés erősítésére. A nagykövet arról nem adott információt, milyen módon vetnék be a külföldi önkénteseket. A holland védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy semmilyen törvény nem tiltja a hollandiai lakosoknak, hogy külföldön harcoljanak, kivéve, ha Hollandiával ellenséges hadseregbe vonulnak be.

Zeman engedélyezné, hogy cseh állampolgárok Ukrajnába mehessenek harcolni
Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz katonai csapatok ellen harcoljanak Ukrajnában – jelentette az amerikai sajtó. A több ezer nemzetközi önkéntes között van több tucat amerikai és kanadai, köztük egy texasi programozó és egy brit-kolumbiai szakács is. A washingtoni és az ottawai kormány döntése értelmében ezek az országok nem küldenek katonai csapatokat Ukrajnába – az esetleges világháború elkerülése érdekében -, ám az amerikai és a kanadai önkéntesek arról nyilatkoztak, az ukránok kitartó ellenállása indította őket arra, hogy jelentkezzenek. Sokan közülük úgy gondolják, hogy végső soron a demokratikus jogaik kerülhetnek veszélybe saját hazájukban, ha nem tesznek semmit Európa megvédése érdekében.

The post Orosz agresszió: tömegek készek életüket áldozni a diktátor elleni harcban Zelenszkij “nemzetközi alakulatában” appeared first on .

Románia katonai kiadásai növelésével akarja védelmi képességeit erősíteni, ugyanakkor energetikai beruházásokra készül a teljes energetikai függetlenség elérése érdekében – jelentette be Klaus Iohannis államfő, a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) ülését követően.

Az elnök szerint ennek a két stratégiai célkitűzésnek a kijelölését az ukrajnai háború, a világ biztonságát fenyegető válság tette szükségessé. Kifejtette: a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékára emelnék a jelenlegi két százalékról, az energetikai függetlenséget pedig elsősorban a megújuló energiaforrás-, illetve az atomerőmű-fejlesztés révén szándékoznak elérni. Az új nemzetbiztonsági célkitűzések megvalósulásához politikai döntésekre és részletes akciótervre lesz még szükség – tette hozzá Iohannis.

A CSAT arról is döntött, hogy – a NATO szintjén születő döntések és kétoldalú megállapodások révén – további szövetséges csapatok áthelyezésével jelentős mértékben megerősítik a NATO védelmi és elrettentő képességét a keleti szárnyon, és felgyorsítják a romániai harccsoport megalakulását.

Ami a háború elől menekülő ukrajnai állampolgárokat illeti, Románia olyan logisztikai központot létesít, amely segít eljuttatni Ukrajnába, illetve az ukrán állampolgárokhoz a nemzetközi humanitárius segélyszállítmányokat.

A megromlott regionális biztonság közepette szükségessé vált a menekülthullámmal és más kihívásokkal szembesülő szomszédos Moldova támogatásának erősítése is – mutatott rá a román elnök, anélkül, hogy részletezte volna, milyen, Moldovát támogató intézkedésekről döntött a román legfelsőbb védelmi tanács.

Iohannis szerint a “felháborító, egy szuverén és független ország elleni brutális orosz támadás” példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni olyan agresszorral szemben, amely a globális biztonságot fenyegeti.

A román elnök elismeréssel szólt “a hódítóval szembeszálló, szabadságáért küzdő ukrán nép hősiességéről és bátorságáról” és kijelentette, hogy elfogadhatatlan Európa térkének erőszakos átrajzolása. Iohannis úgy értékelte: Románia NATO-tagsága, EU-tagsága, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége az elmúlt harminc év legnagyobb nyereségét jelenti az ország számára.

A román határrendészet összegzése szerint a háború kezdete óta csaknem 90 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, ötvenezren közülük pedig már elhagyták az országot.

The post Orosz agresszió: Románia növelné védelmi kiadásait appeared first on .

Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, és Minszkkel szemben is érvényesíteni kell őket – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az úgynevezett weimari háromszög lengyelországi találkozóján.

A közép-lengyelországi Lódzban szervezett találkozón Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelte: a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.

Ugyanezeket a szankciókat Fehéroroszországgal szemben is ki kell vetni, mivel Minszk is részt vesz az Ukrajnával szembeni agresszióban – tette hozzá Le Drian. A francia külügyminiszter Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról is nyilatkozott, bejelentve: ez az egyik kiemelt téma az Európai Unió Tanácsában ebben a félévben, amikor Franciaország tölti be a soros elnöki tisztséget.

Baerbock elmondta: Putyin tévedett, amikor azt gondolta, hogy sikerül megosztania az európai közösséget. “Ellenkezőleg, még egységesebbek vagyunk ezekben a nehéz időkben, együtt állunk ki Ukrajna mellett, mert tudjuk, mi a tét” – fogalmazott. Egyúttal tiszteletét fejezte ki mindazon oroszok iránt, akik a várható letartóztatásuk tudatában is az utcán tüntetnek, mutatván, hogy – mint Baerbock mondta – “ez nem az ő háborújuk, hanem az orosz elnöké”.

Rau Oroszország Ukrajnával szembeni, “semmivel sem igazolható agressziójáról” beszélt. Úgy vélte: a háború miatt “radikálisan megváltozott nemcsak Európa, hanem az egész világ biztonsági berendezkedése”. Az ukrajnai háború elhúzódása esetén a szankciók köre bővülni fog – húzta alá.

Baerbockhoz hasonlóan Rau is megemlítette az eddiginél szorosabb európai egységet, mely – mint mondta – az Európai Unió és a transzatlanti közösség számára alapvető értékeket érinti, valamint a gazdaságra, a biztonságra, a békés együttélésre vallott nézeteket is.

Beismerte: Európában eddig “ily messzemenő egységben senki sem reménykedett”. Jelenleg pedig Európa egy hangon beszél az Oroszországtól való energetikai függőség leállításáról – jelentette ki, megemlítve e vonatkozásban az Északi Áramlat-2 és az Északi Áramlat-1 orosz-német gázvezetéket. “Most egyhangúan mondjuk, hogy más energiaszállítási módokat kell keresnünk, és egységet kell mutatnunk e tekintetben is” – húzta alá Rau.

A találkozón online formában részt vett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Őt a varsói külügyi tárca Twitter-bejegyzése szerint az értekezlet résztvevői arról biztosították, hogy “határozottan kiállnak Ukrajna mellett”.

A weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) nevű konzultációs fórumot 1993-ban hozták létre. Államfői szinten utoljára február elején, Berlinben találkoztak, tizenegy éves szünet után. A berlini csúcstalálkozót az akkor már kiéleződő orosz-ukrán feszültség miatt rendezték.

The post Orosz agresszió: a francia külügyminiszter Minszket is szankcionálná appeared first on .

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az EJEB arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.

Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.

Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.

Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről.

The post Orosz agresszió: az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot appeared first on .

Az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését, valamint az oligarchák nyilvános nemzetközi “nyilvántartásba vételét” szorgalmazta Mario Draghi közgazdász-miniszterelnök a parlamenti felszólalásában, amelyben a pártok támogatását kérte Ukrajna katonai megsegítéséhez.

Draghi bejelentette, hogy “szükség esetén Olaszország kész további szigorító intézkedésekre”. Elsők között említette az oligarchákkal szembeni lépéseket egy “nyilvános nemzetközi regiszter” létrehozásával, amely a tízmillió euró feletti vagyonnal rendelkezők neveit tartalmazná.

Draghi, aki az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is volt, az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését szorgalmazta, valamint azt, hogy a svájci székhelyű Nemzetközi Fizetési Bank vegyen részt a Moszkva elleni szankciókban. Ezzel egy időben elengedhetetlennek nevezte a Moszkvával folyó párbeszéd fenntartását.

“Nem csak egy szabad és szuverén állam megtámadásáról van szó, hanem a szabadság és demokrácia, valamint az általunk épített nemzetközi rend elleni támadásról” – jelentette ki Draghi. Úgy vélte, Oroszország “előre eltervezett és indokolatlan agressziója” a szomszédos ország ellen több mint nyolcvan évvel repítette vissza az európai történelmet.

A kormány és az egész olasz nép szolidaritását fejezte ki az ukrán elnöknek, kormánynak és népnek, valamint annak a több mint 230 ezer ukránnak, aki Olaszországban él és dolgozik. Példamutatónak nevezte az Oroszországban a háború ellen tüntetők bátorságát.

Draghi bejelentette a minimális létszámra csökkentett, olasz diplomáciai képviselet Kijevből Lvivbe történő átköltöztetését, valamint távozásra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó 2300 olaszt. Emlékeztetett arra, hogy Róma eddig 110 millió euróval támogatta a kijevi hatóságokat, tízmillió euró azonnali segélyt különített el az Olaszországba érkező első ukrán menekültek segítésére, és a római kabinet egymillió eurót juttatott a Nemzetközi Vöröskeresztnek is.

Draghi elmondta, hogy a NATO keretében szolgáló olasz flotta “már tengeren van”, Lettországban 239 olasz katona van jelen, Romániában megduplázzák a NATO kötelékében szolgáló olasz kontingens létszámát, valamint Róma további 3400 katonával tudja támogatni szövetségeseit.

“Ha egy nép katonai támadással szemben védekezik, és segítséget kér demokráciáinktól, akkor arra nem lehet puszta bátorítással válaszolni” – jelentette ki Draghi, emlékeztetve, hogy a kormány igennel válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, és kész “fegyvereket, katonai felszerelést és járműveket szállítani Ukrajnába”.

“Az orosz invázió nem csak Ukrajnát érinti (…) Nem fordíthatjuk el tekintetüket” – jelentette ki a miniszterelnök. Majd azt hangsúlyozta: “nem engedhetjük meg, hogy Európában visszatérjünk oda, hogy a határokat erővel húzzák meg”.

Draghi nyugalomra szólította fel Olaszországot, hangoztatva, hogy a hatóságok minden intézkedést megtesznek az esetleges biztonsági, gazdasági és energetikai vészhelyzet elkerülésére.

Emlékeztetett arra, hogy Olaszország a gázfogyasztása 95 százalékát importálja, s több mint negyven százalékot Oroszországból. Jelenleg 2,5 milliárd köbméter tartaléka van az országnak, és közeledik a meleg idő: “rövid távon az Oroszországból érkező gáz teljes leállítása (..) sem járna komoly gonddal” – állapította meg az olasz kormányfő. De hozzátette: az év második, hidegebb felében azonban “komplikáltabbá válhat a helyzet”.

A nyugat újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen
A nyugat és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is. “Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota.

The post Orosz agresszió: Olaszország további pénzügyi nyomásgyakorlást szorgalmaz Moszkvára appeared first on .

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra – mondta Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett hírszerzési értesülései szerint az utóbbi egy napban nem sokat haladtak előre a Kijev ellen vonuló orosz alakulatok, és Oroszországnak az ukrán légteret sem sikerült ellenőrzése alá vonnia. Raab a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: az ukrajnai hadjárat kezd “sokkal veszélyesebb szerencsétlenséggé” alakulni Putyin számára, mint ahogy azt az orosz államfő valaha is gondolta volna.

Hozzátette: Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt mindent megtesz az orosz háborús gépezet gyengítésére, de Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni. Raab szerint Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerilla-hadviselésre rendezkednének be, és ez megoldhatatlan helyzet kialakulását jelentené Putyin katonai céljainak teljesítése szempontjából.

Ebben a helyzetben – és a nyugati szankciókra adott válaszként is – fennáll az a veszély, hogy Putyin egyre barbárabb módszerekhez folyamodik az ukrajnai háborúban – mondta a brit miniszterelnök-helyettes. Ennek lehetőségére Boris Johnson brit miniszterelnök is felhívta a figyelmet.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság ismertetése szerint Varsóban tartott, keddi sajtóértekezletén Johnson kijelentette: egyértelmű, hogy Putyin kész barbár, válogatás nélküli módszerekhez folyamodni civilek ellen, például úgy, hogy lakótelepi magasházak ellen intéz rakétatámadásokat.

Arra a kérdésre, hogy támogatná-e repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, Dominic Raab a Sky News-interjúban azt mondta: ahogy azt Ben Wallace védelmi miniszter is már egyértelművé tette, a Nyugat nem folyamodik ehhez a módszerhez, mert ez a gyakorlatban orosz katonai repülőgépek lelövését jelentené.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett, katonai hírszerzési adatokon alapuló helyzetértékelése szerint Oroszországnak eddig nem sikerült ellenőrzése alá vonnia Ukrajna légterét, és az orosz hadvezetés emiatt az éjszakai műveletekre helyezi át a hangsúlyt az orosz alakulatok veszteségeinek mérséklése végett. A tárca szerint a Kijev ellen vonuló orosz egységek nem sokat haladtak előre az elmúlt 24 órában, valószínűleg a folytatódó logisztikai problémák miatt.

A minisztérium által idézett hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg fokozta tüzérségi tevékenységét Kijevtől északra, valamint Harkiv és Csernihiv közelében. A nehéztüzérség bevetése sűrűn lakott városi körzetekben jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy a hadműveleteknek civilek esnek áldozatául – áll a brit védelmi minisztérium keddi hírszerzési helyzetértékelésében.

The post Orosz agresszió: Raab szerint Putyin barbár módszerekkel reagálhat a szankciókra appeared first on .

Szomszédságpolitika Az Európai Unió 2004-ben elindított szomszédságpolitikája keretében tíz déli szomszédját, illetve 2007-től öt keleti szomszédját támogatja szakpolitikai eszközrendszerein keresztül olyan kulcsterületeken, mint az ifjúságpolitika vagy a klímapolitika. Mindennek célja, hogy az Európai Unió mint felelős szomszéd és normatív hatalom segítse a határa mentén elhelyezkedő országokat a stabilitás, a biztonság és a prosperitás fokozásában. Mindezek elérésére az Európai Unió számos projektet indít a régiókban, illetve diplomáciai és egyéb jellegű cselekménnyel is segíti ezen országokat. Algéria

Algéria tekintetében a legjelentősebb történés az, hogy az észak-afrikai ország októberben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 73. részvényese lett, így az EBRD már az országban is szélesebb körben támogathatja a befektetéseket és politikai reformokat.

Egyiptom

Az észak-afrikai ország tekintetében októberben és novemberben számos kiemelt esemény történt. Az Unió vezető tisztségviselőivel jónéhány egyeztetésre került sor. Sameh Shoukry, egyiptomi külügyminiszter és Ylva Johansson, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős uniós biztos 2021. november 15-én elindította a harmadik EU-Egyiptom migrációs párbeszédet, amely a migrációval kapcsolatos átfogó együttműködést célozza az érdekelt felek között. A migráció főbb kérdésköre mellett a társadalmi-gazdasági szempontokról és a munkahelyteremtésről is szó esett többek között. A migrációval kapcsolatos bűncselekmények is a tárgyalás napirendjét képezték, mint az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelem, a legális migráció előmozdítására irányuló erőfeszítések támogatása. Ugyanezen napon Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Kairóban találkozott Abdel Fattah al-Sisivel, Egyiptom elnökével. A találkozó napirendjének témáját elsősorban az EU és Egyiptom közötti gazdasági és politikai kapcsolatok alkották, így például a két elnök érintette az alapvető szabadságjogok és emberi jogok helyzetét, valamint a regionális stabilitást és biztonságot, illetve a terrortámadások nyomán kialakult jelenlegi nemzetközi feszültségeket. Korábban, október 17. és 20. között az EBRD alelnöke, Alain Pilloux Egyiptomba látogatott, ahol az egyiptomi kormány tisztviselőivel találkozott, az ország stratégiájának megvitatására, illetve különböző projektek elindítása és az üzleti szférával való találkozók lebonyolítása céljából. Pilloux biztosította az országot a szervezet elkötelezett támogatási szándékáról is. Az EBRD Egyiptomban számos tevékenységet végez, például nagyvonalú kölcsönökkel járul hozzá a nők helyzetének javításához a KKV-szektorban.

Izrael

Az Európai Unió és Izrael Állam közötti politikai nézeteltérések a vizsgált időszakban is folytatódtak. Az Unió novemberben ismételten felszólította az állam vezetését, hogy szüntesse be a telepesmozgalmat érintő tevékenységét. Az üzenet apropója az volt, hogy az időszakban közel 4200 újabb lakóegység megépítésére írt ki Izrael pályázatot, amelyek többsége Ciszjordánia területét is érintette. Mindezen tevékenysége a zsidó államnak megnehezíti a Palesztinával való kiegyensúlyozottabb viszony előmozdítását.

Jordánia

A Jordán Hásimita Királyság tekintetében az időszakban elsősorban a környezeti és energiabiztonságot célzó projektek kerültek fókuszba. A fenntartható hulladékkezelést célzó DECOST projekt keretében például közoktatási intézményekben tartottak figyelemfelhívó órákat és több komposztáló vagy szelektív hulladékgyűjtő eszközt is kihelyeztek. Októberben Jordánia vízügyi és öntözési minisztere és különböző vállalatok 24 millió euró értékű szerződést írtak alá az EU és több európai partner társfinanszírozó (pl. AFD – Agence Française de Développement) jelenlétében az Irbidi Kormányzóság vízhálózatainak megerősítésére és szerkezetátalakítására. Mindez kiemelten fontos a térség vízbiztonságának előmozdításában. Októberben Jordánia csatlakozott a Globális Metán Kezdeményezéshez is, amelynek célja a részes felek metánkibocsátásának redukálása. Mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés lassítása okán, hiszen a metán kibocsátásának redukálása az egyik leghatékonyabb eszköz rövidtávon a globális felmelegedés csökkentését célzó célkitűzések kapcsán. Emellett az ENI CBC MED által is társfinanszírozott ESMES projekt tekintetében az érintett részes felek is megvitathatták novemberben az ország előtt álló energiahatékonysági fő akadályokat, illetve jógyakorlatokat és tapasztalatokat cserélhettek. A társadalmi és egészségügyi biztonság területén is történtek előrelépések: az Unióval szoros együttműködésben az Al-Balad rádió kampányt indított a vakcinákkal kapcsolatos dezinformáció következményeinek visszaszorítására a lakosság körében. Emellett az EDU-JORDAN és EDU-SYRIA program keretében kilenc projektet indítottak novemberben a kiszolgáltatott jordán és szíriai menekültek és fiatalok megélhetési lehetőségeinek javítására. A Királyságot novemberben Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos is meglátogatta, hogy több vezető tisztségviselőjével találkozzon az országnak, s így megerősítse az Unió és Jordánia közötti partnerséget, illetve előmozdítsa a déli szomszédokra vonatkozó gazdasági és beruházási terv és a földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrend célkitűzéseinek végrehajtását.

Libanon

A közel-keleti ország tekintetében elsősorban az energia- és klímapolitikához kapcsolódó projektek kapták a hangsúlyt a vizsgált időszakban: Kfarzabad községben új napelemes rendszer települt, amely elsősorban a vízellátást segíti elő. A telep kiemelt fontosságú, hiszen hozzájárult ahhoz, hogy a közelmúlt energiaválságai során 16 000 személy vízellátása legyen folyamatos.  Emellett a 8 ország részvételével futó MAIA-TAQA projekt keretében javaslatokat gyűjtöttek be kisüzemi kísérleti szennyvíztisztító telep és annak áramellátására szolgáló napelemes rendszer és az öntözőrendszer megvalósítására.

Az Európai Unió az országban zajló történésekre is reagált: az októberi tüntetéseken eldördülő lövések kapcsán felhívta az érdekelt felek figyelmét arra, hogy nyugodtan és felelősségteljesen járjanak el annak érdekében, hogy megakadályozzák az erőszak további fokozódását ebben a kritikus időszakban.

Marokkó

A vizsgált időszakban az észak-afrikai ország tekintetében elsősorban a klímapolitika területére esett a hangsúly. Októberben Marokkó csatlakozott a Globális Metán Kezdeményezéshez is, amelynek célja a részes felek metánkibocsátásának redukálása. Mindez elengedhetetlen a globális felmelegedés lassítása okán, hiszen a metán kibocsátásának redukálása az egyik leghatékonyabb eszköz rövidtávon a globális felmelegedés csökkentését célzó célkitűzések kapcsán. Emellett az Európai Unió és tagállamai szeptember 30. és október 17. között marokkói régióiban “Cselekvés és ambíció” címmel klímadiplomáciai heteket indítottak, a Glasgow-ban megrendezésre kerülő klímakonferenciára való felkészülés érdekében.

Tunézia

Tunézia esetében is elsősorban a fenntarthatóság és környezetvédelem került az EU homlokterébe. A COMMON projekt tekintetében helyi halászokkal beszéltek a tengeri szemét halászatra kifejtett hatásáról. Emellett az EBRD 6.2 millió euró kedvezményes kölcsönt biztosít az ország számára, az olívaolaj-szektor fejlesztése érdekében.

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán számára az EU elsősorban a COVID-19 járvány leküzdésében nyújtott segítséget. Az EU a WHO-val további egészségügyi felszereléseket és eszközöket adományozott Azerbajdzsánnak, hogy segítse a betegek felépülését a COVID-19-ből, illetve a mentális egészséggel foglalkozó intézményekben segíti a fertőzés mielőbbi kimutatását célzó tudás fejlesztését. Emellett az EU segíti az ország fenntartható és zöld fejlődését: ezúttal egy olyan platform létrehozásával, amely segíti a KKV-szektor résztvevőit a zöld mechanizmusok elsajátításában.

Fehéroroszország

Fehéroroszország kapcsán az Európai Unió felhívta a kelet-európai ország figyelmét arra, hogy egyedüliként alkalmazza a halálbüntetés mechanizmusát a kontinensen, s ennek kapcsán aggodalmát fejezte ki az igazságszolgáltatás és jogállamiság nem megfelelő funkcionálása kapcsán, amely gyakran eredményezi az önkényesség gyakorlatának alkalmazását, illetve az ítéletek helytelenségét is. Mindennek kapcsán kiemelten aggasztó a halálbüntetés érvénye az országban, s az Unió sürgeti Fehérországot annak eltörlésére. A következő történés is az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik: az EU megbízottjai és nagykövetei a politikai foglyok családtagjaival találkoztak, amelyet követően az EU a következőket fogalmazta meg: „a transzatlanti nemzetek közössége továbbra is követeli a Fehéroroszországban önkényesen fogva tartott összes személy azonnali szabadon bocsátását, beleértve a politikai foglyokat is”.

Grúzia

Grúzia esetében az EU meglehetősen átfogó területeket célzott. Az országnak elsősorban az irreguláris migráció elleni küzdelemben és a határbiztonság fokozásában segédkezett modern okmányellenőrző eszközök adományozásával. Emellett a gazdasági biztonság elmozdítása tekintetében 6 millió eurónyi kedvezményes kölcsönt folyósított az ország vezető bankjának, hogy az továbbhitelezze a COVID-19 járvány által súlyosan érintett KKV-szektor számára.

Moldova

Moldova esetében az unió figyelme elsősorban az energiabiztonságra, illetve a társadalmi biztonságra esett. Az Unió támogatta két moldáv régió vízellátási kapacitásának növelését, amelynek következtében 37000 moldáv állampolgár vízellátása válik biztosítottá, emellett egy másik régió szennyvíztisztító és csatornarendszerzéséhez is hozzájárul. Moldova gázellátási problémáival kapcsolatban Ursula von den Leyen biztosította az országot az EU szünetlen támogatásáról, illetve a további támogatási intézkedések megvizsgálásáról. A közlekedés területén az EBRD 23.5 millió euró értékű kedvezményes kölcsönt biztosít az ország vasúti szolgáltatójának a vasutak infrastrukturális fejlesztésére.

A társadalmi és politikai biztonság tekintetében az egyik legfontosabb esemény az EU és a Moldovai Köztársaság éves emberi jogi párbeszéd megtartása volt. A felek számos kérdésről folytattak megbeszéléseket: az EU emberi jogi politikájának alakulásáról, a demokráciáról és a választási jogokról, az igazságszolgáltatási rendszerről, a munkaügyi normák végrehajtásáról, a médiaszabadságról, a gyermekek jogairól és a nemek közötti egyenlőségről is. Moldova az időszakban ratifikálta a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló, jogilag kötelező erejű Isztambuli Egyezményt is, amely mindenképpen előremutató az ország társadalmi és politikai biztonságának fokozása tekintetében.

Ukrajna

Ukrajna esetében a legkiemelendőbb esemény az EU releváns szakpolitikájának kontextusában az, hogy az ország, mint nem uniós állam elsőként vehette át a Duna-stratégia elnökségét. Emellett a környezeti biztonság területén a Fekete-tenger védelméhez is hozzájárult az EU az EU4EMBLAS projekt keretében a főbb szennyeződések felkutatásával.

Örményország

Az országba látogatott október 4 és 8. között az EB területért felelős igazgatója, az EIB elnöke, illetve az EBRD elnöke. A látogatás célja az EU-s projektek megtekintése volt, illetve a kormány tagjaival, valamint a kulcsfontosságú üzleti és civil társadalmi szereplőkkel való találkozás az Örményország fejlődését célzó főbb cselekvési területek megvitatására. Emellett figyelmet kapott a vízbiztonság is, így például az EU4SEVAN projekt tekintetében a Sevan-tó megőrzésének elősegítése.

Környezet- energia- és klímapolitika

Az Európai Unió és tagállamai számára kiemelten fontos a fenntarthatóságra való törekvés. A fenntarthatóság előmozdításához az integráció nem csupán uniós szinten, hanem nemzetközileg is hozzájárul. Az Európai Unió egyik kiemelt célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, amely hozzájárul például mind az egészségesebb élettérhez, mind az energiahordozók rendelkezésre állásának szűkösségéből adódó konfliktusok redukálásához.

A vizsgált szakpolitika területén az időszakban kiemelt figyelmet kaptak a harmadik országokkal vagy régiókkal való partnerségek. Sor került a klímaváltozás elleni fellépés területén a partnerségi kapcsolatok és együttműködések megerősítésére az indiai–csendes-óceáni térség országainak vezetőivel, az Unió a Mediterráneumért és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) szervezet tagországainak vezetőivel, illetve a Kínai Népköztársasággal is.

Az Európai Unión belüli szakpolitikai történések tekintetében kiemelendők az új beruházások létesítése, illetve az éves jelentések elfogadása. A Bizottság meghirdette 1,5 milliárd eurós költségvetésű, nagyszabású projektjét, amely a megújuló energia, az energiaigényes iparágak, az energiatárolás, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás terén áttörést jelentő technológiákat fog finanszírozni. A projekt az Innovációs Alap pénzügyi keretéből valósul meg, amely a világ egyik legnagyobb, az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előmozdítására irányuló programja. Egyedülálló, hogy az Alapot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének kibocsátási egységeinek árveréséből származó bevételekből finanszírozzák. Az éves jelentésekből megtudható, hogy az uniós intézkedések nagyban hozzájárulnak a 2030-ig vagy 2050-ig kitűzött célok megvalósításához, azonban további, sürgető intézkedések szükségesek. Többek között a közúti közlekedési üzemanyagok üvegházhatásúgáz-intenzitásának 4,3%-os csökkenéséről, a  2019-es adatokhoz képest az üvegházhatású-gázok kibocsátásának közel további 10%-kal való csökkenéséről, illetve a villamosenergia- és gázárak általános csökkenéséről is beszámoltak.

Szankciós politika

Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának egyik eszköze a szankciók vagy korlátozó intézkedések, amelynek eszköztára több tevékenységből is áll. Az Európai Unió korlátozó intézkedései a politikai párbeszédtől, a kiegészítő intézkedéseken át a más rendelkezésre álló eszközökig is terjedhetnek. A szankciók elfogadásával több célt is szolgálhat az EU, így az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelmét, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusok megelőzését és a nemzetközi biztonság erősítését. Mindennek címzettje lehetnek különböző országok kormányai, egyéb szervezetei, csoportok és szerveződések, illetve egyének is.

Az EU idén számos szankcióval sújtotta Nicaraguát és annak állampolgárait. A nicaraguai aggasztó helyzet 2018 óta áll fent, s az Unió 2019-ben léptetett életbe először szankciókat a közép-amerikai országgal szemben. Októberben az Unió meghosszabbította további egy évvel a 14 nicaraguai állampolgárt érintő korlátozásokat, amelyek a vagyonaik befagyasztására, a pénzeszközök rendelkezésükre bocsátásának tilalmára, illetve beutazási tilalomra vonatkoznak. Nicaragua mellett az Ukrajna területi integritását és szuverenitását aláásni célzó törekvéseket is aggodalommal követi az Unió. Októberben további 8 személyt sújtott szankcióval az integráció, így jelenleg összesen 185 személyt és 48 egyéb entitást szankcionál az EU az ukrán helyzet kapcsán.  Az EU szankciós listájára felvett személyek között vannak olyan igazságszolgáltatási tisztviselők is, akik a Krím-félszigeten és Szevasztopolban az orosz törvények betartatásáért felelősek. A megjelölt személyek vagyonának befagyasztását – ideértve a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalmát – és utazási tilalmat foglal magában a szankciórendszer. Az EU novemberben további szankciókkal reagált a fehérorosz migrációs helyzetre, amely az EU külső határait érintik: egy módosítással az Unió már megcélozhatja azokat a magánszemélyeket és szervezeteket, akik a Lukasenko-rezsim olyan tevékenységeit szervezik, amelyek az EU külső határainak illegális átlépésére irányulnak. Az Unió novemberben további 4 újonnan kinevezett szír minisztert vett fel szankciós listájára. A közel-keleti ország vonatkozásában először 2011-ben vezetett be az EU szankciókat, s azóta mintegy 287 személyt és további 70 egyéb szervezetet tartalmaz a lista. A szankciók célja az ország döntéshozóinak presszionálása a tárgyalások megkezdésére és a helyzet politikai rendezésére. A szankciók elsősorban a vagyoneszközök befagyasztását, illetve beutazási korlátozásokat tartalmaznak, de idetartozik még az olajimport tilalma, bizonyos befektetések korlátozása, a Szír Központi Bank EU-ban lévő eszközeinek befagyasztása, valamint a politikai céllal felhasználható eszközök és technológiák exportkorlátozása.  Törökország engedély nélküli fúrási tevékenységét a Földközi-tenger medencéjének keleti részén is aggodalommal követi az Unió az elmúlt években, elsősorban a térségben kiéleződő energiadiplomáciai konfliktus kapcsán. Az EU épp ezért egy évvel meghosszabbította a szankciórendszert, amely elsősorban utazási korlátozásokat és a pénzeszközök hozzáférésnek korlátozását jelenti. Októberben a Tanács további egy évvel, 2022. október 16-ig meghosszabbította a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni korlátozó intézkedéseit is. A jelenlegi szankciórendszert először 2018-ban vezették be a vegyi anyagok kifejlesztéséért és használatáért közvetlenül felelős személyek és szervezetek ellen. A korlátozó intézkedések, amelyek jelenleg 15 egyént és 2 jogi személyt érintenek, az EU-ba történő utazási tilalmat, valamint a magánszemélyek vagy jogi személyek vagyonának befagyasztását tartalmazzák. Ezenkívül az EU-beli személyeknek és szervezeteknek tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani a szankcionáltak számára. Az Unió az időszakban hasonlóképpen meghosszabbította a szankciókat az Al-Káidához és a Dáeshez köthető egyének és szervezetek vonatkozásában is.

Írta: Mészáros Kinga

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A EU Hírfigyelő 2021 október-november bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz – számolt be az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már “szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak. A szankciók – mint írják – kivételt tesznek “bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta: az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka. “A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót” – fogalmazott a tisztviselő.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette.

Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.

Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását – mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.

Az EU-külügyminiszterek elfogadták az Oroszország elleni szankciócsomagot
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn léptek életbe. A miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek “bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. “Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki. A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá “a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek. Az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez. Az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely “immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd “kollaboráns” fehérorosz vezetést.

The post Orosz agresszió: az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot appeared first on .

A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését – állapította meg az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága.

Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak – legfeljebb harminc rakéta kilövésével – továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket. A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének – írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán. Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők – saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait – tették hozzá.

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat – biztosítottak a szárazföldi erőknél.

Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.

A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában – írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.

The post Orosz agresszió: továbbra is Kijev elfoglalására törekszik a putyinista had appeared first on .

Liz Truss brit külügyminiszter szerint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Truss a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz. Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.

“Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” – mondta a brit külügyminiszter.

Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz. Brit médiabeszámolók szerint Zelenszkij vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette azt a korábban is többször elhangzott brit kormányzati álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem küld katonákat Ukrajnába az orosz hadsereg ellen. Wallace kijelentette, hogy a közvetlen brit katonai részvétel az orosz invázió elleni ukrajnai harcokban egész Európára kiterjedő háborút jelentene.

A brit kormány más magas beosztású tagjai is kizárták legutóbbi nyilatkozataikban annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön Ukrajnába. James Cleverly, a brit külügyminisztérium európai és észak-amerikai ügyekért felelős államtitkára a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: Ukrajna Nagy-Britannia jó barátja, de nem tagja a NATO-nak, vagyis nem terjed ki rá a szövetség kollektív védelmi garanciája.

Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: külföldi állampolgárok “elsöprő számban” követelik, hogy harcolhassanak Ukrajnáért az orosz invázió ellen.

Truss – aki Prisztajko után nyilatkozott a műsorban – kijelentette: a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy védelmi jellegű fegyverzettel támogassa Ukrajnát, emellett az eddigieknél is sokkal súlyosabb szankciókat kezdeményez Oroszország ellen annak érdekében, hogy elvághassa “Putyin háborús gépezetét” finanszírozási forrásaitól.

A brit külügyminiszter kijelentette: a tárca már összeállított egy listát az orosz oligarchákról, és a brit kormány néhány hetenkénti időközökre osztva új és még újabb szankciókkal veszi célba ezeknek a Kreml-közeli embereknek a magánrepülőgépeit, ingatlanvagyonát és a birtokukban lévő egyéb értékeszközöket.

Arra a kérdésre, hogy London háborús bűnösnek tekinti-e Vlagyimir Putyint, Liz Truss úgy fogalmazott: a nemzetközi büntető törvényszék már jelezte, hogy figyeli, mi történik Ukrajnában, és “ha én magas beosztású orosz illetékes lennék, vagy éppen személyesen az orosz elnök, akkor nagyon meggondolnám a további lépéseimet”.

Az Ukrán belügy szerint az agresszor Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtte Harkiv lakónegyedeit, sok civil áldozat
Az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet hétfőn a kelet-ukrajnai Harkiv lakóövezeteire, a támadásban többtucatnyi polgári személy meghalt és százak szenvedtek sebesüléseket – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója. A támadásról filmfelvétel is kikerült a Youtube videomegosztó portálra. A beszámolót megerősítette Ihor Terehov, Harkiv polgármestere is. Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert – mondta, hozzátéve, hogy eddig egy elhunyt nőről, 15 megsebesült katonáról és 16 sebesült civilről tudnak. “Harkiv Ukrajna szerves része, mi eszerint cselekszünk, és minden helyi lakos ezt támogatja, egy ökölben egyesültünk. A végsőkig kiállunk Ukrajna mellett. Olyan egységesek vagyunk, mint még soha” – hangoztatta a polgármester.

A BM-21 Grad rakéta-sorozatvető a második világháborúból ismert “Katyusa” utódja, egy 122 milliméteres, legtöbbször Ural teherautóra szerelt rakétarendszer. Negyven indítócsővel rendelkezik, másodpercenként két rakétát képes kilőni. Maximális lőtávolsága körülbelül 40 kilométer. Mint általában a rakéta-sorozatvetők, a csöves tűzfegyverekkel – ágyúkkal, tarackokkal, aknavetőkkel – ellentétben a Gradok is kevésbé pontosak, viszont az összes rakétájukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni.

The post Orosz agresszió: London támogatja Zelenszkij felhívását nemzetközi alakulat létrehozására appeared first on .

Nyugdíjba vonul Tóth László Tibor országgyűlési vezérőrnagy, az Országgyűlési Őrség parancsnoki tisztségét Lisoczki László országgyűlési dandártábornok veszi át tőle márciustól.

Kövér László házelnök a parancsnokváltási ünnepségen felidézte, hogy tíz éve tettek esküt az új állandó Országgyűlési Őrség tagjai. Tóth megtartotta fogadalmát – mondta. A vezérőrnagy elévülhetetlen érdemeket szerzett a testület múltjának feltárásában, az újjáalapítás jogi környezetének létrehozásában – jelentette ki Kövér. Tóth gondoskodott a szervezet felkészítéséről, felszereléséről, szolgálati rendjéről. Felelősséget vállalt embereiért.

Elkötelezetten vezette az Országgyűlési Őrséget a rutinszerű munka során és akkor is, amikor “a jogállamiság szabályait (.) messze meghaladó jelenségekkel kellett szembeszállni” – mondta a házelnök. Kiemelte, hogy Tóth biztosította a Parlament épületének fizikai védelmét. “Ez a tíz esztendő komoly fejezet volt az Országgyűlés történetében” – hangoztatta Kövér.

A házelnök azt kérte Lisoczkitól, hogy a testület ne veszítse szem elől a mércét, továbbra is hűséggel és becsülettel szolgálja a hazát.

Tóth azt mondta, hogy hatalmas feladatra vállalkoztak 2012-ben, és azt sikeresen teljesítették: az államhatalmi ágak szétválasztásának jegyében visszaállították a teljesen önálló, külső befolyástól mentes Országgyűlési Őrséget. Felidézte, hogy a szervezet elődje az 1912. december 28-án szentesített törvénycikkel létrehozott Képviselőházi Őrség. Az Országgyűlési Őrség tagjai éppen száz évvel később, 2012. december 28-án tették le esküjüket.

Az előkészítési munkálatokat egy üres bérlakásban kezdték 2012 tavaszán, azonban nem kifogásokat kerestek, hanem megoldásokat, így fél év alatt a semmiből létrehoztak egy önálló fegyveres szervet – mondta Tóth. Feladatuk a házelnök személyi védelme, az objektumvédelem. Járőrszolgálatot látnak el, ellenőriznek embereket és csomagokat. Protokolláris, díszelgési feladatokat is végeznek, de önálló tűzoltósággal is rendelkeznek – sorolta a nyugdíjba vonuló parancsnok.

Azt hangoztatta, hogy a testület felszerelése a kor minden igényét kielégíti, a kiképzés színvonala magas, a fegyelmi helyzet pedig stabil. Tóth kiemelte, hogy távol tudták tartani a pártpolitikától az Országgyűlési Őrséget, amely a jog és a szakma szabályai szerint működik. A nyugdíjba vonuló parancsnok szerint helyes irányba indultak el, így érdemes követni a megkezdett utat. Úgy vélekedett, hogy jó kezekbe adja a testületet.

The post Országgyűlési Őrség: őrségváltás appeared first on .

Mintegy kilencvenezren lépték át az orosz agresszió kezdete óta a magyar határt Ukrajna felől – nyilatkozta a kormányszóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is “tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja az ukrajnai háború elől menekülőket.

Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik. Minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.

A kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani. A menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében.

A kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket. Szentkirályi példaként említette, hogy a kabinet működteti a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot, amelynek feladata a segélyek, adományok gyűjtése, a humanitárus segélyek kiszállítása, továbbá segíti a magyarországi segélyszervezetek – köztük a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt – munkáját.

A kormányszóvivő jelezte, hogy hétfőn öt helyszínen – Beregsuránynál, Tiszabecsnél, Záhonynál, Barabásnál és Lónyánál – hat segélypontot nyitottak meg. Szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek továbbra is várják szálláshelyek és befogadócsaládok jelentkezését, illetve örömmel fogadják a tartósélelmiszer-felajánlásokat is.

Szentkirályi beszámolt arról is, hogy eddig 65 millió forintot ajánlottak fel a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül. A 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani, emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat. Továbbá a karitatív szervezetek saját adományvonalain is lehet adakozni. “Az egész ország megmozdult és egy emberként igyekszik segíteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is “tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja a háború elől menekülőket.

The post Orosz agresszió: közel százezer menekült érkezett már Magyarországra appeared first on .

A válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, a német szövetségi kormány szombaton úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.

Olaf Scholz kancellár szombat este a Twitteren közölte, hogy az Ukrajna elleni “orosz invázió fordulópontot jelent”, Németországnak pedig kötelessége, hogy támogassa Ukrajnát “Putyin megszálló hadserege elleni védekezésben”. Ezért ezer páncéltörő fegyvert és ötszáz Stinger légvédelmi rakétát “szállítunk ukrajnai barátainknak” – írta a német kancellár.

A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori “Népi Demokratikus” Németország, az NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A berlini vezetés eddig katonai sisakokat és tábori kórházakhoz szükséges felszerelést ajánlott fel Ukrajnának, ami a kijevi vezetés és számos más bíráló szerint méltatlan a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozó Németországtól. A szövetségi kormány azzal indokolta döntését, hogy a fegyverzetexport engedélyezéséről szóló jogszabályok nem teszik lehetővé élet kioltására alkalmas eszközök kivitelét válságövezetekbe.

Változik a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok koalíciós kormányának álláspontja abban a kérdésben is, hogy az Ukrajna elleni agresszió miatt ki kell-e zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az elutasító álláspont változásáról három miniszter is tájékoztatott szombat este. Marco Buschmann igazságügyi miniszter azt írta: “azon dolgozunk, hogy a járulékos károkat a lehető legkisebbre csökkentő megoldással válasszuk le Oroszországot a SWIFT-rendszerről”.

A Zöldek két legbefolyásosabb minisztere, Annalena Baerbock és Robert Habeck, a külügyi, illetve a gazdasági tárca vezetője azt írta, hogy “célzottan” kell korlátozni Oroszország hozzáférését a rendszerhez, ezért teljes erővel dolgoznak olyan megoldáson, amely csakis “a megfelelő embereket” sújtja.

A német kormány eddig főleg arra hivatkozva utasította el Oroszország kizárását a SWIFT- rendszerből, hogy a lépés ellehetetlenítené az orosz energiahordozók behozatalának finanszírozását, vagyis mindenekelőtt az Oroszországtól vásárolt földgáz árának kifizetését, amely gondokat okozhat a németországi energiaellátásban. Arra is hivatkoztak, hogy túlságosan nagyok lennének a járulékos károk. Ezt mutatja Irán példája, ahol az egész ország kizárása a bankközi tranzakciós hálózatból azzal jár, hogy humanitárius projekteket sem lehet finanszírozni – érvelt a napokban mások mellett Baerbock.

Prága újabb fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának
Csehország újabb fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának – jelentette be a kormány döntését Jana Cernochová védelmi miniszter. A csehek gépkarabélyokat, géppuskákat, speciális puskákat és pisztolyokat, illetve hozzájuk való lőszert adnak az ukránoknak – pontosított a miniszter. Az adomány értéke 188 millió korona. A védelmi tárca már felvette a kapcsolatot az ukránokkal, hogy konkrétan hová küldje a fegyvereket és a lőszert.

Az olasz kormány katonai eszközöket küld Ukrajnának
Az ukrán hatóságok katonai eszközökkel és felszereléssel való támogatásáról határoztak az olasz kormány hétfői ülésén, melyen az Ukrajnából érkező menekültek ellátásáról, valamint az ipari gázfogyasztás esetleges csökkentéséről is döntés született.

Zágráb fegyvereket küld Ukrajnának
Zágráb 124 millió kuna értékben (1 kuna jelenlegi árfolyamon közel 49 forint) gyalogsági fegyvereket és felszereléseket küld Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet hétfői ülésén. A horvát hadsereg emelte a készültségi szintjét. “Az orosz hadsereg Ukrajna elleni, semmivel sem igazolható, szárazföldi, légi és tengeri brutális támadásának vagyunk tanúi” – mondta a kormányfő, hozzátéve: miután hetekig hallgatták az orosz diplomácia bizonygatását, hogy nem készülnek támadásra, “most lehullottak az álarcok”.

The post Orosz agresszió: Németország mégis küld fegyvert Ukrajnának appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét reálisnak tartja.

Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. “A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe” – tette hozzá Szibiha.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul. Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

“Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” – hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de “a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. “Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” — szögezte le az államfő.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét appeared first on .

Az utóbbi években a sajtóban és a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban fordult elő a „kiberháború” szóösszetétel, azonban a kifejezés lényegét és valódi tartalmát csak a téma avatott szakértői értették igazán. A kibertámadások szóba kerültek az amerikai elnökválasztás során, pénzéhes hekkerek bankok tucatjainak okoztak súlyos gondokat vagy zsarolóvírusokkal támadták meg a lyukas védelemmel működő hálózatokat – és a sor hosszasan folytatható lenne.

A kiberháborúnak azonban egészen más jelentése van békeidőben, mint akkor, amikor valódi fegyverek ezrei dörögnek, tankok százai támadnak egy másik országra. A számítógépes rendszerek ellen intézett akciók ilyenkor mutatják meg igazán az informatika hatalmát, adott esetben sorsfordító erejét.

Tudjuk, hogy világszerte vannak etikus hekkerek is, akik a jó oldalon állnak, és professzionális tudásukat a mindenkori „gonosz” ellen alkalmazzák. Jelen esetben az orosz-ukrán háborúban vetik latba szakértelmüket, amelynek eredményeként már néhány nappal a háború megkezdése után megbénítják az agresszor gazdaságát, ellehetetlenítik Oroszország mindennapi életét.

Sok valódi, és sok álhír kap szárnyra ilyenkor, laikusként nehéz eligazodni a néha egymásnak ellentmondó információknak, ezért jelent biztos iránytűt, ha a téma avatott szakértői foglalják össze a történteket. A CyberSevices Zrt. szakértői folyamatosan figyelik kiber világban zajló eseményeket, az alábbiakban a február 28-án délután közreadott összefoglaljuk olvasható.

Kiberháborús gyorsjelentés (2022.02.28. 17:00 óra)
Az ukrán informatikusokból önkéntesen verbuválódott IT Army mellé beállt az Anonymous hekker csoport háborút is ellenző részlege az AgainstTheWest (ATW) és a GNG csapata is, amelyek elképesztően sikeres támadásokat hajtottak végre.

1. Feltörték a SBER bank rendszerét, ennek hatására a bank részvényei 75 százalékot zuhantak. Hétfőn a pénzintézet magyarországi fiókjaiban is kétnapos bankszünet kezdődött, ezalatt vizsgálják meg a bank likviditását.
2. A pénzügyi rendszer támadása és a szankciók miatt az orosz tőzsde nem nyitott ki ma 13.00-kor a tőzsde, és holnap se fog. A MOEX-et pénteken a nemzeti bank úgy tornázta fel, hogy nem engedték külföldieknek az eladást.
3. Az ATM rendszereket folyamatosan támadják, ezért akadozik a készpénz-felvétel, sok bankkártya nem működik.
4. A bitcoin brókerek is támadás alá kerültek, így az orosz tulajdonosok nem tudják kriptopénzre váltani felhalmozott készpénz-készleteiket.
5. Sorra törik fel a belorusz és orosz fegyvergyártó cégek honlapjait és informatikai rendszereit, majd nyilvánosan is publikálják az ott talált dokumentumokat.
6. Feltörték a TASZSZ hírügynökség rendszerét, és az orosz propaganda-hírek helyett, vagy azok mellett háborúellenes cikkeket publikáltak.
7. Feltörték a belorusz állami televízió informatikai hálózatát.
8. Elérhetetlenné tették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nemzetközi hálózatát.
9. Folyamatosan támadják az orosz egészségügy számítógépes rendszereit.
10. Feltörték az orosz oldalhoz hű CONTI zsarolóvírus-csoport teljes kommunikációs rendszerét, nyilvánosságra hozták támadó infrastruktúrájukat, publikálták email-címeiket és darkwebes oldalaikat.
11. Leállították az orosz közlekedési rendszer fizető- és értékesítő-hálózatát, így nem lehet busz- vagy vonatjegyet vásárolni.
12. A YANDEX (a Google orosz megfelelője) hálózata akadozik, ráadásul feltörték az orosz operációs rendszer fejlesztői környezetét is.
13. Folytatódik az orosz ipari folyamatirányítási rendszerek támadása, számos energetikai vezérlő-rendszert is feltörtek.
14. Feltörték a belorusz és az orosz Mezőgazdasági Minisztérium,valamint az orosz Belügyminisztérium informatikai rendszereit.

The post Kibertámadásokkal a tankok ellen appeared first on .