Elfogadhatatlan, hogy Németország gyakorlatilag egyedül viseli az európai menekültválság terheit – mondta Joachim Hermann bajor belügyminiszter vasárnap a Bild című lapnak.
Hangsúlyozta: “nem lehet így viselkedni egymással Európában”. Hozzátette, hogy a súlyos aránytalanságra a berlini vezetésnek is fel kell hívnia az uniós partnerek figyelmét. “A szövetségi kormánynak végre nyíltan kell beszélnie” – mondta a bajor konzervatív CSU politikusa a Bild online kiadásában ismertetett nyilatkozatában, amelyben ismét bírálta Angela Merkel kancellár, a testvérpárt CDU elnökének döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről.
“Súlyos mulasztás, hogy a tartományokat nem tájékoztatták a döntés meghozatala előtt” – mondta a bajor belügyminiszter.
Hasonlóan nyilatkozott Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök is egy vasárnapi pártrendezvényen – Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök, CSU-elnök születésének 100. évfordulóján -, amelyen hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy Németország fogadja be “majdnem az összes menekültet, holott az EU-nak 28 tagországa van”. Ekkora terhelést “tartósan egyetlen társadalom sem bír elviselni” – hangoztatta Horst Seehofer.
A bajor miniszterelnök ugyancsak bírálta Angela Merkel döntését. “A kancellár azt mondta Orbán (Viktor magyar) miniszterelnöknek, hogy tartsa be az európai szabályokat”, aztán pénteken “éjfél körül maga a német kormány helyezte hatályon kívül ezeket az előírásokat” – jegyezte meg a bajor politikus.
A CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) vezetői vasárnap este megbeszélést kezdtek a menekültválság kezeléséről, a találkozó a CSU-s nyilatkozatok alapján feszült hangulatban kezdődött. Több ügyben eleve nézeteltérés van a koalíciós pártok között. A konzervatív pártok például sürgetik, hogy csökkentsék a menedékkérők pénzbeli támogatását és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ezt az SPD elutasítja, a konzervatívok pedig azt az SPD-s javaslatot vetik el, hogy az egészségbiztosításban alkalmazott chipkártyás rendszerhez hasonlóan a menedékkérők ellátásában vezessenek be kártyás rendszert.
A vasárnapi informális egyeztetés után tovább folytatódik egy átfogó intézkedéscsomag előkészítése, amelyről még több körben tárgyalnak. Az országos, úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozót – a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozását – várhatóan szeptember 24-én tartják meg, és a szövetségi kormány még szeptemberben a törvényhozás elé terjeszti javaslatait, amelyekről októberben dönt majd a törvényhozás két háza, a Bundestag és a Bundesrat.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint az idő a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja, és akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
Minden eddiginél többet, a korábbi keret csaknem háromszorosát, mintegy 60 milliárd forintot fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására- írta a Magyar Idők hétfői számában.
A kormányzat olyan célok elérését határozta meg a következő évekre, amelyek révén 2020-ig versenyképesebb, fenntarthatóbb lesz az ország mezőgazdasága, 500-600 milliárd forint áramlik majd az állattenyésztésbe, egyebek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, a védett, őshonos állatfajták megőrzésének támogatására, illetve az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére - fejtette ki Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján pénteken Kaposváron.
Borúlátóan nyilatkozott a görög gazdaság második félévi várható teljesítményéről az átmeneti athéni kormány pénzügyminisztere. Giorgiosz Houharakisz a To Vima hétvégi görög lapnak azt mondta, hogy a görög gazdaság zsugorodik majd a második félévben, és kicsi az esélye az élénkülésnek. A görög gazdaság 0,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévhez képest, éves szinten azonban 1,6 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP). Az első negyedévben a hazai össztermék 0,2 százalékkal csökkent a múlt év utolsó negyedéhez képest. Éves szinten az idei első három hónapban a GDP-növekedés 0,4 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,3 százalékról. A második negyedévi növekedés főleg a turistaszezon beindulásának köszönhető, de elemzők szerint is lefékezik a gazdaságot a júliusban bevezetett tőkekorlátozások. Görögország hitelezői azzal számolnak, hogy a GDP az idén 2,3 százalékkal csökken. A görög gazdaság tavaly lábalt ki a hat évig tartott recesszióból. A 2008 végén kezdődött recesszió a görög GDP negyedével csökkent. A gazdaság tavaly kapott ismét erőre: három egymást követő negyedévben is növekedett, majd a negyedik negyedévben már 0,4 százalékkal csökkent ugyan, de az év egészében 0,8 százalékkal bővült.
Erre a következtetésre jutottak a szakemberek az eddigi adatok összevetését követően.
A NASA a napokban tette közzé tanulmányát a tengerszint változása miatt várható további komoly veszélyekkel és ezek növekedésével kapcsolatban, augusztus második felében azonban egy másik érdekes munkát is befejeztek, amely viszont a hurrikánok és a nagy erdőtüzek közötti összefüggést mutatja ki.
Az amerikai űrügynökség egyetemi kutatók bevonásával végezte el a hosszadalmas vizsgálatot, amelynek során több évtized adatait vetették és kapcsolták össze, egyértelmű összefüggést mutatva ki azokban. Kiderült ugyanis, hogy amikor az észak-atlanti trópusi régióban megnövekszik a hurrikánok száma (amelyek megjelenését és felerősödését a melegebb vizek felgyülemlése segít), ezek észak felé vonják el a trópusi eső jó részét, aminek következtében az Amazonas-medence déli részében szárazság alakul ki, így az ottani talaj nem tud megfelelő mennyiségű vizet eltárolni, a növények pedig azt elpárologtatni. A légkör így egyre szárazabb lesz, ideális körülményeket teremtve a nagy erdőtüzek kialakulásához, és többek között a gazdák által alkalmazott kisebb tüzek is könnyebben átterjednek a környező erdőkre.
Az összefüggés a szakemberek elmondása szerint jól kimutatható, vagyis az északra eső területeken több hónap leforgása alatt felerősödő melegebb kondíciók északi irányban a hurrikánok erősödését, a tőlük délre lévő régióban pedig a nagy erdőtüzek elterjedését segíti elő. A tanulmány révén – legalábbis az alkotók reményei szerint – a meteorológusok a jövőben megbízhatóbb előrejelzéseket készíthetnek, mégpedig mindkét régió esetében, ezzel egy időben pedig a hurrikánok jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Az erdőtüzekkel kapcsolatban megjegyzik, hogy míg Észak-Amerikában ezt többnyire villámok indítják el, az Amazonas vidékén már inkább az emberi tevékenység a fő felelős, bár a klíma mindkét területen nagyban befolyásolja az eseményeket. Ez utóbbi régióban azonban az üvegházhatás miatt is fontos az erdők megőrzése, így a kérdést nem bagatellizálhatjuk el.
Le contre-amiral (2S) Bruno SARRADE, directeur des activités nationales de l’Institut des hautes études de défense nationale (IHEDN) et Monsieur Aziz MÉLIANI, représentant le maire de Strasbourg, prononceront les discours d’ouverture ...