Iako mnogi govore da se u Bačko Petrovo Selo doselilo hiljadu novih žitelja, juče se ispostavilo, a potpuno pouzdanih podataka za sada nema, da se broj doseljenih kosovskih Roma može proceniti na svega stotinak. Državni sekretar Ministarstva za rad i socijalna pitanja, Laslo Čikoš, je posetio selo na poziv lokalnog odbora Saveza vojvođanskih Mađara.
Laslo Čikoš je prvo vodio razgovore u mesnoj zajednici sa zamenicom gradonačelnika Bečeja, Eržebet Kinkom, pa sa potpredsednicom skupštine opštine, Editom Silađi, sa sekretarom mesne zajednice, Magdolnom Pece, sa direktoron bečejskog Gerontološkog centra, Đerđem Ricem, i sa saradnicom bečejskog centra za socijalni rad, Anom Kemenj.
Đerđ Ric je izjavio da se zbog doseljenja Roma u selu pojavila, psihološki gledano, složena situacija jer lokalno stanovništvo zbog Roma-starosedeoca, i zbog velikog broja počinjenih krivičnih dela sa njihove strane, na došljake gleda sa velikim nepoverenjem. Eržebet Kinka je izjavila da su prema njenim saznanjima kosovski Romi stigli u selo organizovano, uz pomoć jedne agencije koja posreduje na molbu Evropske Unije. U Bačkom Petrovom Selu živi 6.350 stanovnika od kojih je njih oko 1.900 romske nacionalnosti. Prema informacijama dobijenim od Ane Kemenj, u selo se u poslednje dve godine doselilo najviše 15 porodica iz Beograda, mahom sa više dece, a u Bačkom Gradištu se nastanilo oko 7 ili 8 porodica kosovskih Roma.
Državni sekretar je sa svojom pratnjom posetio više kosovskih porodica gde je razgovarao sa članovima domaćinstva.
- Deo ovih ljudi je nakon bombardovanja 1999. godine, u smislu Kumanovskog sporazuma, otišao sa Kosova prilikom povlačenja srpske vojske i policije, i većinom su se nastanili u Nišu, Beogradu, Novom Sadu i Subotici. Ljudi koji su stigli u Bačko Petrovo Selo su došli iz Beograda, ali su u međuvremenu sa srpskim pasošem bili u nekoj od zapadnoevropskih zemalja iz kojih su ih nakon nekoliko meseci boravka vratili na surčinski aerodrom. Od svoje ušteđevine i uz zapadnu pomoć ovde su kupili kuće. Ova romska populacija je drugačija od Roma-starosedelaca: pravoslavne su ili muslimanske veroispovesti, neguju tesne porodične veze, ne čine krivična dela, održavaju svoje bašte i kuće – izjavio je državni sekretar nakon posete.
Laslo Čikoš je posetio i Osnovnu Školu „Šamu Mihalj“ gde je sa direktorom Ferencom Beretkom razgovarao o mogućoj integraciji dece iz doseljenih porodica. Tu se čulo da sa doseljenom romskom decom nema problema, da je njihovo ponašanje zadovoljavajuće, i da se mnogo lakše adaptiraju nego deca Roma-starosedeoca, najveću teškoću jedino predstavlja to što ne znaju jezik. Direktor je rekao da je ove godine učinjen veliki korak na planu upisa romske dece u školu: petinu učenika čine deca romske nacionalnosti, od kojih je njih 33 stiglo iz Bujanovca, Preševa ili Beograda. Pošto se ova deca upisuju u srpska odeljenja, u nekim razredima oni čine čak polovinu ukupnog broja učenika, a teško se sporazumevaju na srpskom. Tokom posete državni sekretar je obećao da će državne institucije u budućnosti voditi računa o tome da prilikom centralno-rukovođenim naseljavanjima odredišta ne budu samo naselja sa većinskim mađarskim življem u Vojvodini, jer se jeftinije kuće mogu kupiti i u drugim mestima Srbije. Laslo Čikoš je dodao da je za rešavanje problema potreban bolji i sistematičniji rad od strane lokalne samouprave i nadležnih institucija jer se sa mrtve tačke stvari ne mogu pokrenuti bez tačnih podataka, redovne kontrole, odgovarajućih stručnjaka i efikasnih akcija.
Az orosz államfő jogvédők kifogásai ellenére aláírta a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek betiltását szabályozó törvényt - közölte vasárnap az Eho Moszkvi orosz rádió.
A jogszabályt a hét elején fogadta el az orosz parlament mindkét háza, és az elnöki jóváhagyás sem váratott magára sokáig. Az orosz sajtóban szombaton jelent meg a hír az aláírásról, és a törvény aznap megjelent a hivatalos közlönynek számító jogi információs portálon.
A jogszabály alapján azokat a nem kormányzati szervezeteket (NGO) nyilváníthatnák nemkívánatosnak, amelyek "veszélyeztetik Oroszország alkotmányos rendjének alapjait, védelmi képességeit és biztonságát". Az ilyen szervezetek működését betilthatják és közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják, vagyonukat befagyaszthatják. A döntést az orosz legfőbb ügyész, vagy helyettesei hozhatják meg a külügyminisztériummal egyeztetve.
A betiltott szervezetek tevékenységében való részvételt is büntetni fogják Oroszországban. A bíróságok szabálysértési eljárásban jelentős pénzbüntetést róhatnak ki a törvény alapján. Ha valaki "rendszeresen" megsérti a törvényt - egy évben két alkalomnál többször - akkor őt büntetőjogi felelősségre vonhatják. Ez akár ötszázezer rubeles pénzbüntetést, vagy 15 nap kötelező munkavégzést, illetve többéves szabadságvesztést is jelenthet.
A Roszbalt orosz hírügynökség emlékeztetett: Vlagyimir Putyin elnök annak ellenére írta alá a törvényt, hogy márciusban a tanácsadói szerepben működő emberi jogi tanács úgy értékelte, hogy a szabályozás megsérti az alkotmány több pontját.
Ella Pamfilova, az orosz parlament mellett működő emberi jogi biztos ugyancsak az elnöki jóváhagyást megelőzően, pénteken arra figyelmeztetett, hogy a törvény újabb csapást jelenthet az oroszországi nem kormányzati szervezetekre, tekintettel a 2013-ban hatályba lépett külföldi ügynöktörvényre, amely véleménye szerint ugyancsak kiigazításra szorul. Az ombudsman az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva a külföldi és nemzetközi szervezetek minősítését, a "nemkívánatos" meghatározást is kifogásolta jogi szempontból.
A nem kormányzati szervezetek működését korlátozó, Oroszországban 2012 novemberében hatályba lépett szabályozás szerint ha az NGO-k külföldi támogatással működnek és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vétetniük magukat.
Az oroszországi NGO-kat sújtó újabb törvényt Washingtonban is bírálták. A Roszbalt jelentése szerint Marie Harf amerikai külügyi szóvivőhelyettes kijelentette: az Egyesült Államok vezetése aggódik, hogy a jogszabály tovább korlátozza az orosz társadalom mozgásterét, és újabb példa arra, hogy az orosz kormányzat nyomást gyakorol a független sajtóra.
Washington szerint a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetekről szóló törvény "Oroszországnak a külvilágtól való elszigetelésére irányul".
Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a második legjelentősebb díjat, a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este a Joel és Ethan Coen vezette zsűritől.
Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó magyar versenyfilm szombaton megkapta a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is.
A világ legrangosabb filmes seregszemléjének hivatalos versenyprogramjába meghívott magyar film legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat a nemzetközi zsűritől: Szabó István a Redl ezredesért a zsűri díját vehette át 1985-ben.
A legjobb filmnek járó Arany Pálmát Jacques Audiard francia rendezőnek a párizsi külváros erőszakos világával szembesülő Srí Lanka-i tamil menekültekről szóló filmje, a Dheepan kapta.
Az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi szentmisén, amely a Szentlélek eljövetelét ünnepelte.
Ferenc pápa homíliájában kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről. Az egyházfő a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ "a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (...) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe". Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.
Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell.
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában.
Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.
Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére - ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból.
Pünkösdhétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében kijelentette, hogy az egyháznak a Szentlélek segítségével ki kell lépnie "középszerűségéből és bezártságából", visszatérve egykori kezdeti missziójához. Az egyházfő hozzátette: az egyháznak senki előtt nem szabad bezárnia kapuit.
A pápa aggodalmát fejezte ki a Bengáli-öbölben hetek óta hajókon hányódó migránsok sorsa miatt. A különböző ázsiai országokból származó kivándorlókat kezdetben egyetlenegy ország sem akarta befogadni. Ferenc pápa köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek végül befogadták őket, és a nemzetközi közösség humanitárius segítségét szorgalmazta.
A pápa megemlékezett arról is, hogy Olaszország 1915. május 24-én lépett be az I. világháborúba, amelyet "hiábavaló mészárlásnak" nevezett az akkori pápa, XV. Benedek szavaival.
L'exhumation du corps du président Thomas Sankara et de ses douze compagnons assassinés en 1987 lors d'un coup d’État aura lieu lundi à Ouagadougou, dans le cadre d'une inst
By tklaura
A Szuperligában maradt a szabadkai Spartacus Labdarúgó Klub, miután az utolsó fordulóban hazai pályán 1:0-ra legyőzte az idei kupagyőztes belgrádi Čukaričkit. A mérkőzés egyetlen gólját Andrej Mrkela szerezte a 25. percben. A szabadkai kék-fehérek három fordulóval a bajnokság vége előtt még kieső helyen voltak, azonban ezt követően minden meccset megnyertek, A cikk folytatása …
Read more here: Pannon RTV
Több tízezer látogatót várnak idén is a békéscsabai Sörfesztiválra és Csülökparádéra, amelyet június 11. és 14. között rendeznek meg. A programok között szerepel a hagyományos csülökpörköltfőző-verseny és a látogatók különleges söröket is kóstolhatnak.
Bora Imre, az esemény főszervezője az MTI-nek kiemelte, hogy 40-50 ezer látogatóra számítanak. Hozzátette: hagyományosan ejtőernyővel hozzák a fesztiválra az első hordó sört, a négy nap alatt egyébként várhatóan 700-800 hordó fogy majd el. A fesztivál söre idén is a Hunyadi Mátyás sör lesz, de olyan különlegességeket is megkóstolhatnak az érdeklődők mint például a belga csokisör.
Hozzátette: a szombati csülökpörköltfőző-versenyre az ország minden pontjáról jelentkeztek csapatok, sőt, egy induló Németországból nevezett a megméretésre. Legalább száz csapatra számítanak a versenyen.
Bora Imre közölte: megszervezik a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítást és Vásárt is, amelyre máris 65 kiállító jelentkezett, tizenheten a Vajdaságból és Erdélyből érkeznek.
A rendezvényről korábban tartott sajtótájékoztatón Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere arról beszélt, hogy szerinte az elmúlt 15 évben a fesztivál a családok és barátok számára fontos találkozási ponttá vált.
Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta: a fesztivállal egy időben lesz a Nemzeti Parkok Hete, ezért úgy készülnek, hogy a rendezvényen az ország nemzeti parkjai is kiállítanak és helyi termelőket is hoznak magukkal.
Mint mondta, ők sárga nőszirommézet, sziki őszirózsamézet és fekete nadálytőmézet állítanak majd ki, emellett meg lehet kóstolni a nemzeti parkban élő túzok számára termesztett gabonából és sörárpából készülő túzoksört is.
Bora Imre elmondta: a belépődíjas rendezvényen számos koncert is lesz, kiemelt előadónak számít Ákos, aki pénteken lép fel.