Egykorú magyarázat szerint a hónap névadója Juno volt. Június (egy latin forrás szerint: mensis Iunonius) római ünnepei alátámasztják e nézetet. 1-jén ülték meg Iuno Moneta (népies értelmezésben: az „intő” Juno) temploma avatásának emlékünnepét. (Február 1-jén, mely hónap a Februa „álnéven” rejtőzködő Junónak volt szentelve, Iuno Sospita, az „Oltalmazó” Juno templomának avatásáról emlékeztek meg.) Ugyancsak elsején ünnepelték Cardát, akit Ovidius Janus női párjának és az ajtósarok (latin cardo) megszemélyesítőjének tart. 11-én ülték a Matralia ünnepet, Mater Matuta („Reggeli Anya”) tiszteletére. Ő ugyancsak Janus párja volt, akit Pater Matutinusnak („Reggeli Atyának”) is neveztek.
Mater Matutát a görög Leukotheával („Fehér Istennővel”) azonosították, akit Inónak is hívtak. Inó a névrokonságtól függetlenül is Juno mása: míg Inó dajkaistennő, Juno a gyermekáldás és házasélet úrnője volt. Június 9—15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennő ünnepi hete. Az ő templomában égett a szüzek oltalmazta örök tűz. Vesta a családi tűzhely istenasszonya volt, s emiatt igen közel állt Junóhoz. A két istennő görög megfelelője, Héra, az „asszony” és Hesztia, a „szűz” Démétér „anyával” a Nagy Istennő egylényegű három személye volt. A Vestalia, jellegéből fakadóan tűzünnep, a nyári napfordulat ünnepe. A „téli kapu őrének”, Janusnak emlegetése a júniusi istennők oldalán ugyanerre enged következtetni. (A jún. 15-e és 21-e közötti 6 napos időkülönbség a római naptárnak abból a sajátosságából ered, hogy a napév sarokpontjait rendszerint a hónap Idusa körüli holdtöltékkel együtt ünnepelték).
A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán lenkoszorúval. A napisten szekeréről aláhulló Phaethón ugyancsak június havát jelképezi (Phaethónt a kutatás Kronosz/Saturnusszal azonosítja. Kronoszt mint gabonaistent az ókori Athénben aratás idején, a nyári napfordulókor ünnepelték, az antik csillaghit viszont a Rák és az Oroszlán havát a bukott Szaturnusz időszakának tekintette. A hagyomány úgy tartja, hogy a Tejút a Phaethón által „félrevezetett” napszekér keréknyoma. A nyári napforduló helye viszont jó kétezer éve a Tejúton van).
Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Tegnap a szakszervezetek képviselői és Maglai Jenő polgármester aláírták azt a megállapodást, amely alapján az önkormányzat a következő időszakban kifizeti a tanügyi dolgozóknak az elmaradt útiköltségek összegét, mely összesen 16,5 millió dinárt tesz ki.
– Ez egy többéves jogi vita volt a szakszervezetekkel, kérdéses volt ugyanis, hogy az önkormányzatnak az útiköltségre vonatkozóan milyen kötelezettségei vannak a tanügyben dolgozók felé – mondta Maglai. – Az alkotmánybíróság döntése alapján és mintegy két hónapos tárgyalás után egyezséget kötöttünk a szakszervezetekkel, ami alapján a 2011 és 2014 augusztusa közötti periódusban kialakult járandóságokat kifizetjük a tanügyi dolgozóknak. Ez egy régi adósság, amely anyagi megterhelést jelent az önkormányzat számára, a költségvetés módosításával azonban ezt az összeget elkülönítjük, és eleget teszünk a megállapodásnak.
Jelena Zejak, a Függetlenség Szakszervezet vajdasági tanügyi dolgozói szabadkai szervezetének elnöke elmondta, nagyon örülnek, hogy öt év kemény harc után sikerült egyezségre jutniuk, és bebizonyítaniuk, hogy az előző megállapodás törvénytelen volt, s sok tanügyi dolgozónak csorbultak a jogai.
– Nagyon korrekt tárgyalásokon vagyunk túl, melynek keretében sikerült törvényes és igazságos megoldást találni. Az önkormányzat ez alapján, útiköltség-különbözet címén az elmúlt három évre visszamenőleg részletekben kifizeti majd azoknak tanügyi dolgozóknak a pénzt, akik az elmúlt években a havi bérlet árához képest huszonöt százalékkal alacsonyabb útiköltséget kaptak kézhez. A polgármester igazán nagylelkű volt, hiszen nemcsak a Függetlenség Szakszervezet, hanem az Önálló Szakszervezet tanügyi dolgozóinak is kifizeti a különbséget.
Továbbra sem tudni, hogy honnan került víz a nagybecskereki múzeum, a színház, a galéria pincéibe, valamint a Vojvodina szálloda konditermébe és szaunájába. Ezek az épületek mind a város főterén vannak, ahol az utóbbi hónapokban felújítási munkálatok folynak. Egyelőre nem tudni, hogy a víz ezeknek a munkálatoknak a folyamán történt esetleges mulasztás következtében került-e a pincékbe. Az esetről hivatalos jelentés még nincs. A kár felbecslése pedig folyamatban van.
La seconde Gay Pride de l'histoire de l'Ukraine, prévue samedi 6 juin, risque d'être annulée. A moins que la police ne s'engage à protéger les manifestants.
Le 7 juin prochain auront lieu les élections législatives en Turquie. Pour la première fois depuis treize ans, le Parti de la justice et du développement (AKP) voit sa majorité absolue être menacée. Quels sont les enjeux de ce scrutin ? Les tentations autoritaires de M. Erdogan ont-elles provoqué la désaffection de ses partisans ?
La réalité est un peu plus compliquée. Ce qui est fort probable, c’est que le Parti de la Justice et du développement (AKP) voit son score faiblir par rapport aux précédents scrutins législatifs. Il faut néanmoins rappeler que ce parti a gagné trois élections législatives successives et qu’il a systématiquement remporté depuis treize ans tous les scrutins référendaires, municipaux et présidentiels auxquels il s’est présenté. Aux avant-dernières élections législatives, l’AKP rassemblait près de 47% des suffrages exprimés et aux dernières législatives, il en obtenait près de 50. Aujourd’hui, les sondages – qu’il faut manier avec précaution – donnent une fourchette avoisinant les 40%. Il y a donc incontestablement un fléchissement. Pour autant, il ne faut selon moi pas considérer trop rapidement qu’il en est terminé du règne et de l’hégémonie de l’AKP mais plutôt chercher à expliquer cet affaiblissement.
Tout d’abord, un parti qui est au pouvoir depuis treize ans connaît mécaniquement un phénomène d’usure. Cela est valable pour la Turquie mais également pour n’importe quel autre pays. Ensuite, la Turquie connait des résultats économiques moins spectaculaires qu’il y a quatre ou huit ans. On se rappelle qu’au début de la décennie, les taux de croissance annuels du pays atteignaient 8 à 9%, ils ne sont plus aujourd’hui que de 2 à 3%. Par conséquent, le processus de redistribution qui avait permis à l’AKP de se constituer une solide base sociale et électorale a perdu en intensité. Cela étant rappelé, la situation ne peut être décrite schématiquement en noir et blanc puisque le taux de croissance du pays est toujours en progression et que l’AKP n’a pas perdu toute sa base électorale. Enfin, troisième raison, on observe depuis plusieurs années un glissement autoritaire, voire des dérapages inquiétants, de la part de l’exécutif, et notamment de celui qui fut Premier ministre pendant plus de dix ans et qui est désormais président de la République. Les manquements répétés aux droits démocratiques les plus élémentaires ont découragé ou ont éloigné une partie de l’électorat de l’AKP.
Il y a donc combinaison de multiples raisons qui permettent de comprendre cette probable réduction de la base électorale de l’AKP. Pour autant, il restera le premier parti dans la compétition électorale. Le principal enjeu de ces élections semble être l’obsession de M. Erdogan de pouvoir instaurer un régime présidentiel en Turquie. Pour ce faire, un changement constitutionnel ou une nouvelle Constitution sera nécessaire, et s’il ne peut choisir la voie du référendum, il faudra alors opter pour un vote parlementaire. Cependant, dans cette hypothèse, une modification de la Constitution nécessite d’obtenir un vote des deux tiers des députés. Cet objectif paraît à ce jour effectivement difficile à atteindre.
Samedi 30 mai, les célébrations de la conquête de Constantinople par les Ottomans ont rassemblé plusieurs centaines de milliers de partisans de l’AKP. M. Erdogan a profité de ces célébrations pour donner une allure de meeting électoral à ce rassemblement. Quelles valeurs l’AKP souhaite-il mettre en avant avec ces évènements ?
Il faut souligner deux choses. Tout d’abord, la volonté de faire coïncider les deux dates est évidente puisque la prise de Constantinople est fêtée le 29 mai, date de sa conquête par les Ottomans en 1453. Or, pour la première fois, un petit changement de date d’une journée a eu lieu, puisqu’un meeting électoral de l’AKP était prévu le 30 mai. Il y a donc clairement une manœuvre tendant à faire coïncider la commémoration d’une victoire historique avec un meeting électoral de l’AKP. Par ailleurs, le contenu même du discours d’Erdogan lors de ce meeting visait effectivement à rapprocher cette conquête de la ville de la victoire que l’AKP ne manquera pas, selon lui, de remporter dimanche prochain. Cela entre aussi en écho avec la volonté de l’AKP, depuis plusieurs années, de tenter de replacer les mesures édictées par sa politique dans un contexte de réappropriation du passé ottoman de la Turquie républicaine. Ça n’est pas une manœuvre, c’est une ligne politique. Cela traduit la volonté de relativiser l’importance de la période républicaine pour se réapproprier le passé de l’époque impériale. Conjoncturellement, dans le cadre de cette campagne, l’occasion était rêvée pour Erdogan de faire coïncider les échéances électorales et une date très importante de l’histoire de la Turquie. C’est cette référence, désormais régulière, à la période ottomane, considérée comme le glorieux passé du pays, qui a été une nouvelle fois instrumentalisée par le président de la République.
Le climat liberticide qui s’est installé depuis quelques années en Turquie inquiète l’Union européenne (UE). Certains qualifient même ces élections de « test démocratique » pour la Turquie. A l’heure où les négociations d’adhésion avec l’Union européenne marquent le pas, ces élections peuvent-elles changer les relations entre la Turquie et l’UE ?
Il est incontestable qu’un climat liberticide règne en Turquie. La façon même dont la campagne électorale est menée traduit cette situation. Le président de la République devrait normalement se situer au-dessus des partis politiques, à l’inverse il ne cesse de sillonner et de quadriller le pays depuis maintenant plusieurs semaines dans une série de meetings en faveur de l’AKP et en stigmatisant ses adversaires. En cela, il y a un véritable problème d’utilisation de la fonction présidentielle. Ensuite, il y a un cadre plus général de restrictions des libertés démocratiques élémentaires, individuelles et collectives. C’est un environnement politique assez préoccupant, d’autant, qu’à mon sens, l’État de droit en Turquie est depuis trois à quatre ans très menacé. On ne circonscrit ainsi plus très bien en Turquie la séparation des trois pouvoirs, ce qui constitue pourtant un des fondements d’une démocratie.
Evidemment, l’UE est bien fondée à dire que ces élections constituent un test, comme d’ailleurs chaque rendez-vous électoral. Il me semble que l’UE a raison de s’inquiéter des évolutions de ce climat liberticide en Turquie. Pourtant, cela ne devrait pas avoir d’incidences sur le cours des négociations entre la Turquie et l’UE, puisque ce dernier est malheureusement au point mort depuis maintenant plusieurs années. Il y a bien eu un espoir, il y a deux ans, de relance des pourparlers d’adhésion, mais sans guère de succès avéré. Depuis lors, seul le minimum vital est réalisé pour éviter d’annoncer purement et simplement la rupture des négociations. Quel que soit le résultat des élections dimanche prochain, il faut tout faire pour relancer un réel processus de négociations entre les deux parties. En effet, la décomposition des relations entre la Turquie et l’UE a justement permis à Erdogan de prendre un certain nombre de mesures liberticides. Il faut se persuader que plus l’UE fera pression sur la Turquie, plus elle réduira les dangereuses évolutions en ce sens. D’ailleurs, une partie des démocrates en Turquie demande qu’indépendamment du glissement liberticide qui existe, l’UE poursuive un dialogue exigeant avec la Turquie pour empêcher qu’Erdogan ait toute latitude et totale marge de manœuvre pour poursuivre sa dérive. Il me semble que l’Union européenne serait bien fondée à écouter attentivement ces démocrates et à suivre leur demande.
Sajtókonferenciát tartottak a kárpátaljai megyeközpontban, melynek fő témája az ungváriak daganatos megbetegedésének gyakorisága volt – adta hírül a mukachevo.net május 29-én.
A rendezvényen az orvosok ismertették a betegség statisztikáját, beszéltek a lehetséges megelőzési módszerekről, valamint megnevezték a daganatos megbetegedések korai stádiumában való diagnosztizálásának fő akadályait, továbbá szó volt a rákbetegek hatásos kezelési eljárásairól is. A sajtótájékoztatón kitértek az Ungvári Onkológiai Központ problémáira és a városi orvosok munkafeltételeire is.
– Évente közel 2-3 százalékkal nő a daganatos megbetegedések száma. Az utóbbi 25 évben azonban az esetek 50-75 százalékában sikerült lokalizálni a kórt. Kárpátalján a leggyakoribb a gyomorrák, a férfiak körében a tüdőrák, a nőknél pedig a mellrák, de egyre gyakoribb a húgy- és ivarrendszer, a prosztata és a vese daganatos megbetegedése is – mondta Jevhen Hotyko, az onkológiai központ vezetője.
Kárpátalján belül Ungváron a legmagasabb a rákos betegek száma. Az orvosok gyakran már nem tudnak segíteni a betegen, mivel csak késői stádiumban diagnosztizálják a daganatot. Ezért a legfontosabb azt elérni, hogy korai stádiumban megkezdődhessen a rákbetegek kezelése.
– A lakosság tájékoztatásával a daganatos betegségek gyakoriságáról nem ijedelmet akarunk kelteni, hanem elővigyázatosságra és rendszeres szűrővizsgálaton való részvételre szeretnénk ösztönözni az embereket – mondta Szvjatoszlav Zsero ungvári onkológus.
Megyei viszonylatban a rákbetegségek mutatója Ungváron 30 százalékkal a középérték felett van. Kárpátalján százezer főre átlagosan 252 daganatos beteg esik, míg a megyeszékhelyen 363,3 fő (az országos átlag 360,3). A rákbetegek halálozási rátáját tekintve a megyében százezer főre 130,9 személy jut, míg Ungváron 197 ember.
– Támogatásoknak köszönhetően teljesen felújítják a városi kórház hetedik emeletét, ahol az onkológiai központ helyezkedik el – mondta Ivan Kurah, az Ungvári Városi Kórház főorvosa.
Jevhen Hotyko elmondása szerint a daganatos megbetegedések kialakulását az ökológiai helyzet, a helytelen táplálkozás, az egészségtelen életmód és az öröklődés okozza, de fontos tényező a lakosság szegénysége és a krónikus stressz is.
Kárpátalja.ma
Le jury du Trophée "Civisme et Défense", trophée destiné à récompenser les meilleures réalisations de citoyenneté et solidarité entre la société civile et les armées, a récompensé dix dossiers dans le cadre de son édition 2015:
Trophée Civisme et Défense : Direction Régionale du Service de Santé des Armées de Saint-Germain en Laye, (78),
Prix de la Présidente: Elément Air Rattaché de Narbonne (11),
Prix Spécial du Jury: Association Frères d’Armes, Paris (75),
Prix Lien Armée-Nation: Compagnie de fusiliers marins de l’Ile Longue, Brest (29),
Prix Citoyenneté: Lycée Auguste Angellier, Dunkerque (59),
Prix Information et Education à la Défense: Délégation Militaire de la Haute-Marne, Chaumont (52),
Prix Centenaire: Gendarmerie Outre-Mer, Saint-Pierre et Miquelon (97),
Prix Prévention: Association Contre la Prostitution des Enfants, Paris (75),
Prix Mémoire: Lycée polyvalent d’Artois, Noeux les mines (62),
Prix Social et Humanitaire: Communauté de Brigades de la Gendarmerie Nationale de Blain (44).
Les trophées seront remis le 18 juin à l'Assemblée nationale.
Cette banque de niche est devenue le premier établissement du pays, grâce à la plateforme mobile d'épargne et de crédit M-Shwari. Mais la concurrence fourbit ses armes.
Június 1-jétől, vagyis tegnaptól kezdve 43 közvállalat mentesült az állami pénzügyi védelm alól. Ez azt jelenti, hogy a korábbi hitelezők szabadon követelhetik kinnlevőségeiket. A szóban forgó vállalatok közül egyesekre végleges kapuzárás vár, mások vezetősége pedig már egyeztetett a hitelezőkkel tartozásaik átütemezése kapcsán – nyilatkozta a közszolgálati televíziónak Željko Sertić gazdasági miniszter, a magánosítás előtt álló cégek sorsát vázolva.