Időről-időre a figyelem középpontjába kerül. Most Franciországban tartják őrizet alatt, nekem eszembe jutott megkeresni, mit is írtam róla 2004-ben még tudósítóként. Ezt:
Olvasom az újságban, hogy egykori pristinai szomszédunk, Ramus Haradinaj lett Koszovó miniszterelnöke. Tavaly nyáron hatalmas ház épült a dél-szerbiai tartomány fővárosának „elit” negyedében, fent a hegyen. Ne gondoljanak valami Rózsadombhoz, vagy Pasaréthez hasonlóra, a városnak az a része is iszonyatosan mocskos volt, ha esett az eső bokáig jártunk a sárban, ha szárazság volt nem láttunk a portól, és nem tudtuk a méteres átmérőjű kátyukat kikerülgetni. Attól volt „elit”negyed, hogy akadálytalan kilátás nyilt a városra, sok külképviselet bérelt ott villát, igy katonasággal, rendőrséggel jól megerősitett kerület volt. (Ez az idén márciusi véres események alatt be is bizonyosodott, szinte hermetikusan lezárták ezt a hegyrészt a nemzetközi békefenntartók.) A teraszunkról remek rálátás volt az utca túlsó oldalán készülő ház bejáratára. A ház nagy és hivalkodó, hatalmas félkupola tetővel, amit rézzel boritottak, hogy ha valaki a városból esetleg magát az épületet nem venné észre, akkor a tetőn tükröződő napot biztosan meglássa. A testőrök közül hárman-négyen állandóan bent laktak a házban, először mindig ők jöttek ki az ajtón, a fekete Mercedes vagy a terepjáró közvetlenül a kapu elé állt és egy másik kocsi kiséretében ment el a pártelnök.
Kezdetben persze nem tudtuk, ki fog oda költözni. A városban azt rebesgették, hogy a nemzetközi közösségek új főmegbizottjának épül, de ő nem oda költözött. Aztán a házigazdánk felesége mondta, hogy Koszovó harmadik embere, Ramus Haradinaj lesz az új lakó. Olyan áhitattal ejtette ki ezt a nevet, ahogy csak olyan valakiét lehet, akit szinte Istenként tisztelnek. A szerbek ezzel szemben háborús bűnösnek tartják, már 1998-ban vádat emeltek ellene 76 rendbeli terrorcselekmény végrehajtása miatt és ezért került fel az Interpol körözési listájára is.
Haradinaj (jobbra) Ibrahim Rugova elnökkel
Haradinaj a Koszovói Felszabaditási Hadsereg (UCK) parancsnoka volt, és ezen minőségében a vádak szerint szerb és más nemalbán nemzetiségű civilek elfogására, megkinzására, meggyilkolására adott parancsot 1998-1999-ben. Az erről készült 20 ezer dokumentumot az előző szerbiai igazságügyi miniszter megküldte a hágai nemzetközi törvényszéknek. A törvényszék főügyésze, Carla del Ponte többször kijelentette, hogy még ezév vége előtt vádat emelnek ellene. Ezzel kapcsolatban nemzetközi szakértők is úgy vélik, ha valóban eljutnak a vádemelésig, akkor az újonnan megválasztott miniszterelnököt le kell tartóztatni, ami hatalmas ellenállást, felzúdulást váltana ki, a tömegek az utcára vonulnának veszélyeztetve nemcsak Koszovó, de az egész térség stabilitását. Ennél sokkal kisebb ügyben, három UCK tiszt elitélése elleni tiltakozásul is kézigránátokkal támadták meg a pristinai biróságot.
Haradinaj miniszterelnöki kinevezése hatalmas vihart kavart Szerbia-Montenegróban. Újságcikkek tömege jelent meg ellene, minden jelentős politikus megszólalt és elitélőleg nyilatkozott róla. De a pristinai politikusok is megosztottak Haradinaj kormányfősége miatt. Már az első parlamenti ülésen éles vitába keveredett hosszú évek óta politikai ellenlábasával, az UCK egykori vezetőjével, Hasim Tacsival, aki többek között azzal vádolta, hogy együttműködött Szlobodan Miloseviccsel. Veton Suroi, az „Ora” polgári kezdeményezés vezetője, az egyik legjelentősebb napilap tulajdonosa úgy értékelte, hogy Koszovónak Rugova elnökkel és Haradinaj kormányfővel nem sok esélye van, és sem az albánok sem a szerbek nem reménykedhetnek semmi jóban. Az új miniszterelnök viszont egy interjúban kijelentette, a parlamentben a szerb kisebbségnek 20 mandátuma van, ha részt vettek volna a szavazáson, annak eredménye máshogy alakult volna, és most nem ő lenne a kormány első embere. Ebbéli tisztében kész arra, hogy a Koszovó jövőbeni státuszáról megszakadt tárgyalások folytatására akár Belgrádba is utazzon, a szerb vezetők azonban eleddig szinte elképzelhetetlennek tartják az együttműködést, miután úgy vélik, hogy a börtönben lenne a helye és nem a miniszterelnöki bársonyszékben.
Azt azonban nem mondanám,hogy nem volt jó szomszéd. Csöndes volt, a házában kevés társadalmi eseményt rendezett, ugyanakkor a labilis politikai helyzet miatt puszta közelsége sem volt nagyon megnyugtató, különösen annak ismeretében, hogy bárki kormányoz is Koszovóban, a tényleges irányitás az egykori UCK vezetők kezében van, akik ha érdekük úgy kivánja, nem haboznak egymás ellen fordulni.
2004. december
Colmar egy 67 ezer lakosú francia kisváros az ország észak-keleti részén, Elzászban. E kisváros bírósága hozott ítéletet Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök ügyében. A bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte a politikust, de nem hagyhatja el Franciaországot, útlevelét bevonták, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen.
A Szerbia által kiadott Interpol körözés alapján január 5-én a baseli repülőtéren a francia határőrizeti szervek tartóztatták le a diplomata útlevéllel utazó Haradinajt. Nem ez volt az első eset, hogy őrizetbe vették külföldön, 2015-ben Ljubljanaban tartóztatták le ugyancsak szerbiai elfogató parancsra, de ott két nap múlva visszaadták útlevelét, és szabadon elhagyhatta az országot.
Most nem ez történik, a koszovói felszólítás ellenére sem engedték el a politikust, Franciaországban kell megvárnia a döntést, hogy kiadják-e Szerbiának. A szerb igazságügy minisztérium a francia hatóságoktól a legrövidebb időn belüli kiadatását kéri, a kérelem már megérkezett a szükséges dokumentumokkal és újabb bizonyítékokkal együtt.
Az ügyben a colmari bíróság fog dönteni, ha az ítélet jogerőre emelkedik, a végső döntést a kiadatásról a francia igazságügy minisztérium hozza meg.
A délszláv háborúnak már több mint két évtizede vége van, békeszerződéssel zárult a koszovói háború is, sokan kerültek rács mögé, de még mindig vannak, akiket nem ért el az igazságszolgáltatás. Haradinajt többször is a vádlottak padjára állították, de eddig nem sikerült elég bizonyítékot bemutatni ahhoz, hogy elítéljék.
Szerbia gyilkosságokkal és súlyos háborús bűnökkel vádolja, melyeket 1998-1999-ben követett el a koszovói háború idején. Haradinaj akkor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dukadjin ún. „operatív övezet” parancsnoka volt. A hágai nemzetközi bíróság két ízben is – 2005-ben és 2012-ben – felmentette a vádak alól.
Ramus Haradinaj 1968 július 3-án született Koszovóban Glodjane faluban. A koszovói albánok 1989 évi nagy demonstrációja után Svájcba emigrált, ahol politikai menedékjogot kapott. Csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz és tagokat toborzott. Ebből a szervezetből alakult meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. 1996-ban Albániában befejeződött kiképzése után részt vett Kukes és Tropoje városokban terrorista bázisok felállításában. Egyes sajtóértesülések szerint innen szervezte az illegális fegyverszállítást szülőföldjére. Ő maga is részt vett ezekben az illegális akciókban, egy ilyen során tűzharca keveredtek a határőrökkel, Haradinaj megsebesült, egyik testvére meghalt. 1997 közepén véglegesen visszatért. Testvéreivel terrortámadásokat szervezett és vezetett Koszovó szerte rendőrségek ellen. 1997 áprilisában a Koszovói Felszabadítási Hadsereg regionális parancsnoka lett.
Kezdeményezésére szülőfalujában, Glodjaneban megalakult egy speciális egység, a „Fekete sasok”. Az egység felelős több tucat szerb és „nem lojális” albán civil megkínzásáért és megöléséért, akiknek holttestét a Radonjicski-tóban, és Decsani járás falvainak kútjaiban találták meg – állítja a szerb TV. 1998 nyarán a falu határában a mezőkön több mint húsz holttestet találtak.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg hivatalos megszűnése és felszámolása után 2000 elején megalakult a Koszovói Védelmi Hadtest, melyben Haradinaj Agim Cseku parancsnok helyettese lett. Erről a tisztségéről az év áprilisában lemondott és bejelentette, hogy pártot alapít. A párt a Koszovó Jövőjéért Szövetség néven alakult meg 2000. április 29-én. Azóta az elnöke.
2004-ben az ország miniszterelnökévé választották, erről a tisztségéről akkor mondott le, amikor a hágai ügyészség vádat emelt ellene. 2005. március 9-én önként utazott Hollandiába. A vádirat 37 pontot tartalmazott, köztük emberiség elleni bűnök elkövetését, a háborús hadviselés törvényeinek megszegését, civil személyek elleni gyilkosságok elkövetését.
A jelenlegi elfogatási parancsot Szerbia 2006-ban adta ki ellene Koszovóban elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Az Interpol körözés szerint Szerbia azzal vádolja, hogy 1998-1999-ben Koszovóban törvénytelenül tartott fogva szerb és nemalbán civileket, akiket kínoztak, embertelenül bántak velük, megerőszakoltak. Legalább 108 civil meggyilkolásával gyanúsítják, akik közül többeket személyesen Haradinaj ölt meg. A szerb igazságügy szerint 30 új tanú van a vádak bizonyítására.
Haradinaj azt mondta most a francia bíróságon, hogy az ellene felhozott szerb vádak politikai indíttatásúak. „Ezek a vádak, amik Szerbiából jönnek, tiszta politika”- mondta, majd franciául hozzátette: „amit itt csinálnak, az visszaélés a joggal.”
Bármi lesz is a jelenlegi őrizetbe vétel végkifejlete, szerb vezető politikusok kijelentették, nem adják fel, hogy a hágai bíróság elé juttassák Haradinajt.
A première vue, le titre du livre édité par Habitat-Cité, association qui s'occupe notamment des problèmes d'hébergement et de relogement des migrants en situation de grande précarité, est assez déroutant. Les connotations politico-culturelles consacrées des notions géographiques telles que l'Ouest et l'Est ne semblent pas jouer de rôle particulier dans la motivation des hommes et des femmes auxquels on donne la parole dans ce livre. Ils sont venus de l'Est et se sont retrouvés à l'Ouest, parce qu'ils (...)
Au moment de partir en retraite, le chef d’état-major de la force aérienne indienne (Indian Air Force, IAF), l’Air Chief Marshal Arup Raha estima que l’Inde avait besoin d’au moins 200 avions de combat de catégorie « poids moyens », comme celle du Rafale, afin de pouvoir aligner 42 escadrons de chasse pour répondre au contrat opérationnel […]
Cet article L’Inde envisagerait de commander 36 avions Rafale supplémentaires est apparu en premier sur Zone Militaire.