You are here

Biztonságpolitika

Ismét megrendezésre kerül a Válságövezetek a XXI. században konferencia!

Biztonságpolitika.hu - Tue, 27/02/2024 - 18:19

A Válságövezetek a XXI. században konferencia a Biztonságpolitikai Szakkollégium visszatérő rendezvénye, amely minden tanévben megrendezésre kerül. Alapesetben az őszi szemeszterben kap helyet az esemény, azonban idén a tavasziba került. Március 22-én új helyszínen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy Úti Kollégiumának A-D multimédiás termeiben kerítünk sort a konferenciára, amelyre a korábbi évekhez hasonlóan várjuk minden olyan hallgató és kutató jelentkezését, akik be szeretnék mutatni legfrissebb kutatási eredményeiket.

A konferencia szekciót a beérkező előadások témái alapján manuálisan válogatjuk össze. Az eseményen biztonságpolitikai témák bemutatása az elsődleges, azonban ez tágan értelmezhető, így minden biztonsági vonatkozású bemutató szerepet kaphat.

A jelentkezéshez egy egyoldalas absztrakt megküldése szükséges a biztpolszakkoll@gmail.com címre. Határidő: 2024. március 18. 23:59.

A szekciók beosztásait legkésőbb március 20-án közzétesszük.

A borítókép Kenny Eliason fényképe az Unsplash-ről.

A Ismét megrendezésre kerül a Válságövezetek a XXI. században konferencia! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

KÉPEK A RÉGI ALBUMOKBÓL: BULLDOGOK

Air Base Blog - Thu, 22/02/2024 - 11:57

Erre a hónapra két olyan bejegyzést terveztem, amelynek tartalmát a régi albumokból válogatott képek adják. Az előző, nagygépes téma után következzen egy kisgépes érdekesség. 2001 végén egy olyan légcsavaros típus jelent meg Magyarországon, amely korábban nem repült hazai lajstromban: a Scottish Aviation alsószárnyas, műrepülhető gépe, a Bulldog. A gépet a brit Beagle Aircraft tervezte, de a cég, amely kutyafajtákról nevezte el típusait, 1969-ben megszűnt és már azelőtt átadta a jogokat a skót Scottish Aviation-nek, hogy egyetlen gépet is legyártott volna. Az első 58 Bulldog Sk 61 jelzéssel a svéd légierőhöz, további 20 a hadsereghez került, végül mindegyik a Flygvapnet kiképzőgépeként üzemelt 2001-es kivonásáig.

Az első üzemeltető tehát a svéd légierő lett, de 130 darabos Bulldog-flottájával a legnagyobb a brit Royal Air Force volt, amely az orrfutós, egymás melletti üléses gépet a farokkerekes, egymás mögötti üléselrendezésű, a Zlin Trener családhoz hasonló Chipmunk leváltására szánta. A Bulldog T.Mk1 jelzéssel 1975-ben állt szolgálatba a RAF kiképzőszázadainál és az egyetemi repülőszázadoknál. 2001-es kivonása után a svéd gépekhez hasonlóan eladásra kínálták a kisgépes piacon. Az első magyar Bulldog is ezek közül került ki. (Saját fotóm erről a gépről sajnos nincs, a képeket ezúton is köszönöm Horváth Balázsnak, az avia-info.hu szerkesztőjének.)

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KÉPEK A RÉGI ALBUMOKBÓL: TERASZ, KILÁTÁSSAL

Air Base Blog - Mon, 12/02/2024 - 07:48

Két éve indított sorozatom 12. részében azokból a papírképekből válogattam, amelyeket a kilencvenes évek közepétől a kétezres évek hasonló időszakáig bezárólag repülőtéri teraszokról készítettem. A képeken szereplő repülőgépek többsége ebben a formában már nem látható, mert vagy kivonták az adott légitársaságtól vagy maga a cég szűnt meg, esetleg a típus tűnt el teljesen a kereskedelmi repülésből. A nyitóképet a kilencvenes évekből választottam, a Malév HA-LEB lajstromjelű Boeing 737-200-asát ábrázolja.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KatPol Kávéház CIV. - Egy depresszív csata

KatPol Blog - Fri, 09/02/2024 - 06:50

Az 1415-ös Agincourt-i csata tipikusan az a fajta drámai esemény volt, amelynél kb. a hadtörténelem iránti érdeklődés felkeltésére alkalmas minden elképzelhető olyan részlet adott volt, ami egy hőstörténet alapanyagául is szolgálhat: egy merész, de jól számító hadvezér, egy valódi csodafegyver, ami nemcsak a fantázia világában döntő fontosságú, egy elég csüggesztő kiindulópont és a végzetesen elbizakodott ellenség. Ha pedig történetesen egy fiatal lovagkirály áll a győztes sereg élén, a megfelelően honesztáló krónikákat még egyszerűbb feladat papírra vetni.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Tavasszal is felvételizhetsz a Biztonságpolitikai Szakkollégiumba!

Biztonságpolitika.hu - Thu, 08/02/2024 - 13:26

A Biztonságpolitikai Szakkollégium idén második alkalommal hirdet felvételit a tavaszi félévben. A felvételi eljárás egyszerűsítése érdekében, ezúttal nem szükséges esszét beküldeni, hangsúlyosabb lesz ugyanakkor az írás- és szóbeli fordulók szerepe.

Jelentkezés 

A jelentkezéshez egy amerikai típusú önéletrajz és egy motivációs levél megküldése szükséges a biztpolszakkoll@gmail.com e-mail címre. A dokumentumokat külön fájlban, .docx vagy .pdf formátumban kérjük csatolni. Sem az önéletrajz, sem a motivációs levél nem lehet hosszabb egy oldalnál.

Írásbeli forduló

Ez a kör továbbra is egy tesztből áll, amelyben a kérdések száma 30-ról 15-re csökkent. A feladatsorban szerepel egy esszékérdés, amelyben az érvelésé a főszerep. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen jellegű kérdésekre számíthatsz és hogy hogyan teljesítenél, ide kattintva elérhetsz egy minta feladatsort. Az írásbeli fordulóra 2024. február 28-án kerül sor és csak személyesen lehetséges a részvétel.

Szóbeli forduló

Ebben a fordulóban egy beszélgetés vár a jelentkezőkre, amely során mind szakmai, mind pedig a személyes motivációt érintő kérdések előkerülnek. A szóbeli felvételi pontszáma a legmagasabb, időpontja pedig 2024. március 6-a. Ebben körben már engedélyezett az online részvétel a jelentkező akadályozottsága esetén.

Jó munkát és sikeres felvételit kívánunk mindenkinek!

A Tavasszal is felvételizhetsz a Biztonságpolitikai Szakkollégiumba! bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

AirPowerNews 131. (2024.feb.)

Air Power Blog - Tue, 06/02/2024 - 17:55

Zord


Categories: Biztonságpolitika

NÉGYHAJTÓMŰVES (MŰ)REPÜLÉS

Air Base Blog - Thu, 01/02/2024 - 10:52

Az asztali számítógépre tervezett otthoni szimulátorok világa valamiért sosem állt közel hozzám. Úgy voltam vele, hogy majd egyszer egy valódi pilótafülkével megegyező szimulátor-környezetben, valódi műszerfal, valódi kapcsolók és valódi kormányok mögé ülve szeretném kipróbálni a repülést. Egy családi meglepetésnek köszönhetően ez a „majd egyszer” január közepén jött el. 

Amikor a vendég a felvonóból közvetlenül a Simflite indusztriális miliőjébe lép, azonnal a Boeing 747-es egész falat beborító többméteres poszterével, és rengeteg relikviával áll szemben. A kényelmes bútorokkal, mini büfével berendezett fogadótérben tucatnyi apró részlet igyekszik visszaadni a nagygépes hangulatot és nem elhanyagolható figyelmesség, hogy a „reptéri” kijelzőn a vendég neve, az általa lefoglalt időpont és az érintett repülőtér olvasható. Ide érkezem én is, hogy egy 20 perces elméleti felkészítés után egy órányi repüléssel kipróbáljam a Boeing 747-400-as szimulátort. Pillanatokon belül megjelenik pilótám, Viczián István kapitány és a Simflite tulajdonosa, Szüle Zsolt Boeing 747-es kapitány. Bemutatkozás után röviden tisztázzuk, hogy repültem-e szimulátoron - nem, de kisgépes tapasztalattal a hátam mögött, az alapvető dolgokkal tisztában vagyok - majd irány az egyik oktató helyiség és kezdünk. Viczián kapitány egy B747-400-as műszerfal-poszter előtt magyarázza el a legfontosabb tudnivalókat. Ez a rövid felkészítés elengedhetetlen ahhoz, hogy repülés közben eligazodjak az előttem lévő kijelzőkön látott adatok és néhány kezelőszerv között. Egy-két visszakérdezés után elhangzik néhány praktikus tanács is. Például, hogy mivel több száz tonnás géppel van dolgunk, a kormánymozdulatokra lassan reagál majd, valamint a súlypont és a hajtóművek elhelyezkedése miatt a gázadásra-gázlevételre megemeli, illetve leadja az orrát. 

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KatPol Kávéház CIII. - The Birth of a Nation

KatPol Blog - Thu, 25/01/2024 - 09:00

Jellegéből fakadóan az őskutatás meglepő eredményeket hozhat, melyek aztán cselekvésre is sarkallhatják az embert - főleg akkor, ha egy irodalmárról van szó, akinek természetesen az ihlet mindig jól jön. Már 58 évesen ugyan, de tapasztalhatta ezt a jeles angol regényíró, Bernard Cornwell is, aki kanadai felmenőit kutatva a római fennhatóság romjain létrejött angolszász királyságok koráig, egészen a VI. századig visszavezethető családfát vindikált magának, egy helyileg ismert történelmi személyiségnek számító northumbriai felmenővel, Bamburghi Uthreddel együtt. Szerencsés egybeesés, hogy Cornwellt már fiatalon magával ragadta az a kor, s így megvoltak arról a megfelelő ismeretei. Mindez akkora alkotásvágyat ébresztett benne, amely végülis egy 13 kötetes történelmi regénysorozatban öltött testet. Ezt dolgozta fel az az öt évados BBC-, majd Netflix-sorozat, ill. az ezt követő film, amely aktuális adásunk témája egyben.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KISMADARAK KÜLÖNLEGES RENDELTETÉSSEL

Air Base Blog - Wed, 24/01/2024 - 08:51

Az OH-6 Cayuse könnyű helikopterről és leszármazottairól írt sorozat első részében az alaptípus kifejlesztéséről és harci alkalmazásáról volt szó. A vietnami háborúban intenzíven használt típus történetében a konfliktus lezárását követően csendesebb évek következtek, majd az Egyesült Államok érdekei ismét harcba szólították az OH-6-osok újabb változatait, immár a különleges műveleti erők kötelékében.  

Miközben az OH-6 Cayuse-ok a délkelet-ázsiai harctéren remekeltek, a Hughes nekilátott az 500C jelzésű civil változat a kialakításához. A módosítás elsősorban a fülkét érintette, mivel az C-k gyakorlatilag megegyeztek az OH-6-osokkal. A polgári változat pilótafülkéje és utastere természetesen nem volt olyan spártai, mint a katonai változaté, az ülések kényelmesebbek lettek, a padlót és a kabin falát burkolat borította, és a hadsereg olívzöldje helyett a gépek dekoratív, színes festést kaptak. Összességében egy komfortos, esztétikus helikoptert sikerült piacra vinni, amely már megjelenésével is azt sugallta, hogy kényelmesen, stílusosan és Amerikáról lévén szó, „az idő pénz” alapon, gyorsan el lehet jutni vele A-ból B-be. Az első C modell 1969-re készült el és 1976-ig, az 500D megjelenéséig főszereplő volt a Hughes kínálatában.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

KatPol Kávéház CII. - Lehetetlen küldetés

KatPol Blog - Thu, 18/01/2024 - 10:43

Üdvözöljük minden kedves hallgatónkat!

Mikor az első világháború szóba kerül, viszonylag keveseknek szokott eszébe jutni a katonai igazságszolgáltatás vagy Stanley Kubrick neve, míg az emberek életét felelőtlenül feláldozó, karrierista tábornokok annál inkább. A Katpol Kávéház mai, 102. adása pontosan ennek a három témának az egyvelegéről szól, amelyet A dicsőség ösvényei c. 1957-es fekete-fehér film mutat be.

Az első világháborúban az emberek életét semmibe vevő, csak a saját előmenetelükkel törődő tábornokok toposza igencsak széles körben ismert. A valóság ettől azért általában bonyolultabb volt, az bizonyos, hogy a katonai patthelyzet feloldásáig csak igen véres támadásokat tudtak indítani a szembenálló felek, amelyek alig hoztak eredményt. Egy ilyen esemény körül zajlik a film története is 1916-ban, amikor az előléptetésért teperő Mireau tábornok lehetetlen küldetéssel bízza meg az embereit, mivel felettese, Broulard tábornok előléptetéssel kecsegteti siker esetén.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

MAGÁNGYŰJTEMÉNY AMERIKA ÉSZAKNYUGATI RÉSZÉN

Air Base Blog - Thu, 11/01/2024 - 10:01

A második világháború során az Egyesült Államok hadseregének légiereje (USAAF) hat olyan repülőteret tartott fenn Oregon államban, ahol a bombázó- és vadászgépekre képeztek hajózó utánpótlást. A repterek egyike egy Madras nevű kisvárosnál volt és ott működik ma is. Az aszfaltos futópályákkal rendelkező repülőtér forgalmának túlnyomó részét a közforgalmon kívüli repülés adja, és itt kapott helyet az Amerikában fellelhető magángyűjtemények egyike, az Erickson Aircraft Collection is.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

AirPowerNews 130. (2024. jan.)

Air Power Blog - Wed, 10/01/2024 - 22:28

Kis placcok nagy hegyekben.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

Oroszország geopolitikája az amerikai kapcsolatok tükrében

Biztonságpolitika.hu - Tue, 02/01/2024 - 11:37

A mindenkori politikai helyzet minden irányban befolyásolja a körülette lévő
történéseket és azok meghatározott jelenlétét – ez bizonyos szemszögből pozitív hatással bír, másrészt anomáliákat okozhat – ez alól nem kivétel a geopolitika sem – sem mint fenomén, sem mint tudományterület. Ezen felfogást alapjául véve a mai nagyhatalmak prominens szereppel vannak felruházva, amit nem szabad félvállról venni – különösen, ha az Amerikai Egyesült Államok és Oroszországi Föderáció tevékenységét és kettejük viszonyát tartjuk szem előtt.

Bevezetés

Napjainkban fokozott figyelmet kapnak az országok – különösen a jelenlegi nagyhatalmak – tevékenységei, mozgolódásai. Mind a civil szféra, mind a biztonság, – és védelempolitikai szakemberek naponta kísérik figyelemmel, hogy mely nemzet, milyen lépést tesz.
A közelmúlt – különösen a 2022-es év –  egyik legnagyobb politikai eseménye és egyben geopolitikai törekvése az úgynevezett orosz–ukrán háború – ez a  valóságban egy Ukrajna elleni speciális katonai hadművelet, ami egy folyamatban lévő fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. A valódi konfliktus 2014 februárjában kezdődött, közel nyolc esztendővel később Vlagyimir Putyin egy offenzív és nagy horderejű inváziót kezdeményezett nyugati szomszédja felé. Érdemes megfigyelni, hogy az USA miként reagált az eseményre és hogyan próbálja kordában tartani, esetlegesen irányítani a helyzetet és milyen együttműködéseket vagy szankciókat eredményezett az Oroszországi Föderációval szemben. Miben rejlik az amerikai hegemónia és stratégia jövője a volt szovjet nagyhatalommal szemben? Hogyan viszonyultak egymáshoz korábban és milyen volt a kapcsolata a két államnak?

Történelmi előzmények

A mai napig mindkét nemzet – az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció egyaránt – nagy mennyiségű történelmi eseményt tudhat maga mögött. „Az egymásról való ismeretek egyenlőtlensége tükröződik az amerikai-orosz kapcsolatokban a hidegháború vége óta fennálló általános hatalmi egyensúlytalanságban. Negyedszázad hiperhatalom után az Egyesült Államok már nem szokott alárendelni magát más globális szereplők, köztük Oroszország érdekeinek.” Mindkettő a máig kiemelkedő hatalomnak pozicionálja magát – Oroszország jobban hajlik a globális hatalom, – amíg USA a szuperhatalom státusz felé – , de természetesen mindkettő állam rendelkezik erősségekkel és gyengeségekkel is, ami minden területre kiterjed. Oroszország az Egyesült Államokat komoly kihívásnak tekinti – különösképpen, hogy mindketten jelentős atomkészlettel és fegyverarzenállal van ellátva. „(…) más szóval, miközben Oroszország és az USA még mindig képes nemcsak egymást, hanem az egész világot elpusztítani.”

Made in Amerika

Amerika sem hunyta le (mindig) a szemét, amikor a Kreml tevékenykedett – ha nem is közvetlenül, az USA mindig válaszolt a nagyhatalom lépéseire – habár előbbi a geostratégiai felfogását illetően mindenképpen kimagasló. „Geopolitikai közhely, hogy ahhoz, hogy egy szereplő regionális vagy globális vezetővé váljon, három dologra van szüksége: erőre, szándékra és elfogadottságra. Az egypólusú, amerikai világrend kialakulásakor az Amerikai Egyesült Államok mindhárommal rendelkezett. A létrejöttének körülményei azonban számos sajátos kihívást jelentettek mind a szuperhatalomra, mind pedig az új világrend tartós stabilitására nézve” A globális közterek (global commons) uralma is célzottan az USA tervei között van – hiszen ez is akkora irányítást és szankcionálási lehetőséget biztosít, amely egyértelműen növeli a hegemónia összetevőt: nagyobb vizek, légterek, világűr és a kibertér.

„A nemzetbiztonsági stratégiák tanúsága szerint Washington hatalomfelfogása öt alapelven nyugszik. Azok egyidejű megléte szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok biztos kézzel tölthesse be az egypólusú világrendet vezető hatalom pozícióját.

Ezek a következők:

  1. A hatalom csak összetett lehet.
  2. Egyidejű mennyiségi fölény szükséges annak minden összetevője vonatkozásában.
  3. Az önerő nem elegendő, így azt hatalommultiplikátoroknak

kell növelniük.

  1. A fölény területi megoszlása akkor megfelelő, ha az minden

régióban érvényesül.

  1. A függelmi viszonyai közül mindegyik neki kedvezően legyen

aszimmetrikus.”

(ex-)Szovjetunió

A jelenkori és a történelmi Oroszországra is jellemző, hogy presztízst élvez (például: politika, geopilitika, földgáz vagy nyersanyagok terén)  – vagy élvezni vél – a természeti, földrajzi kvalitása miatt. „Az orosz geopolitikai gondolkodás fejlődésében kiemelkedő szerephez jutott a térbeliség kérdése, nagy hangsúlyt kapott a térnek az orosz történelemben betöltött szerepe.”  Lehetséges-e az új európai biztonsági konszenzus? Az új, regionális helyzet miatt az Európai Uniónak és Európa egész térségének részt kell vennie abban, hogy nemzetközi – legfőképpen területi – békemisszió kezdődjön Ukrajna szabadsága végett; és ebben a legfőbb partner a NATO, köztük az USA lesz. „A mai Oroszország jelentős mértékben különbözik a Szovjetuniótól, de a cári Oroszországtól is a hatalmi viszonyok tekintetében. Az elmúlt negyedszázad során Oroszországnak az Egyesült Államokkal, valamint a nyugat-európai országokkal való kapcsolata többször is megváltozott. Túlzott várakozások, illuzórikus politikai elképzelések, kiábrándulások, ideológiailag is motivált, konfrontatív nézetrendszerek és az egymásrautaltság megértése nyomán kialakult együttműködés felismerése keveredett a kapcsolataikat meghatározó döntésekben.” Nincsenek lehetőségei a Kreml embereinek, hogy a NATO szintjén tudják formálni a katonai beavatkozásokat, így minden más, lehetséges területet használnak fel.

Gazdasági felépítés

Mindkét nagyhatalomra jellemző, hogy a maga módján használja és kihasználja a gazdasági erőforrásait és lehetőségei szerint él azokkal. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága a világ legnagyobbja, amely a globális nominál értékű GDP 22,4%-át foglalja magába és a globális GDP 16,6%-át képviseli – az ipara, kereskedelmi zónája kiváló; emellett a világ legnagyobb gyáriparával büszkélkedhet az ország. Oroszország viszont szinte kimeríthetetlen földgáz, – és kőolaj forrásai mellett igen sok, ritkábban fellelhető nyersanyagban és ásványkincsben gazdag területeket birtokol.

Nagyon gáz, ha nincs gáz…

„Mindenki jól látja, hogy Oroszország jobban függ a nyugattól, mint a nyugat Oroszországtól. (…) A nyugatnak vannak valódi alternatívái, de Oroszországnak jelenleg nincsenek.” Az Amerikai Egyesült Államok az idei év tavaszán fontolgatta, hogy betiltja az oroszországi olaj és a hozzá kapcsolódó termékek importálását, amire válaszként a Kreml olajválsággal fenyegetőzött. Alekszandr Novak – az orosz kormány miniszterelnök helyettese így nyilatkozott: „Ha szükséges, Oroszország leállítja az Északi Áramlat-1 (oroszul: Северный поток) vezetéken keresztül működő gázszállítást. Ez azonban senkinek nem érdeke…” Az Európai Unió földgázának 40 %-át kitermeli, és a világ kőolajfejtésének közel tizede is ide kapcsolódik. Az állam szénkészlete is jelentős, kb. 175 milliárd tonna: ezek mind kiemelkedő szerepet foglalnak el a jelenlegi konfliktusokban, hiszen a csökkenő globális energiatartalékok okán az USA is megmutatja ellenszenvét – tudják, hogy ezeket az információkat nem kezelhetik semmisként, mindamellett majdnem minden adott, hogy nívós színvonalon fenntartsák és irányítsák a gazdaságot.

Kritikus nyersanyagok az orosz földekben

Oroszország területe szerint a világ legnagyobb országa, közel 17 098 240 km²-es terület. Az ipar jelentősebb ágazatai a vas-, alumínium- és színesfémkohászat, acélgyártás, gépgyártás, járműgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar, építőipar, fa- és papíripar, textilipar és élelmiszeripar. A területe és természeti, valamint éghajlati adottságai miatt számos értékes bányászati termék adatik meg az orosz gazdaságnak és az iparnak. „Az Egyesült Államok és imperialista szövetségesei versenyt folytatnak az úgynevezett ritkaföldfémek és ásványok ellenőrzéséért. (…) Ezen ásványok (az USA számára) növekvő jelentősége az elektronikai ipar fejlődéséből és számos más gyártási folyamatba és késztermékbe történő beépítéséből adódik.”

Nem elhanyagolható, hogy Oroszország nem szűkölködik a következő természeti (erőforrások ) kincsekből – ezek az úgynevezett kritikus ásványok:

  • nikkel
  • platina-csoport fémek (PGM: Platinum Group Metals)

irídium, ozmium, palládium, platina, ródium, ruténium

  • ritkaföldfémek
    17 féle ásványból álló gyűjtemény
  • kobalt
  • grafit
  • lítium
  • és a szkandium.

Példaként említve ezekből az anyagokból az Amerikai Egyesült Államok is igen nagy arányban használ,- és hasznosít fel; a rohamosan fejlődő, modern technológia napi szinten alkalmazza ezen anyagokat a gyártási folyamatok során. Az itt előállított ipari termékek egy része a hadiipar számára készülnek, azáltal növelve a piaci forgalmat is.

USA vs. Oroszország

Ugorjunk vissza az időben körülbelül 10 évet, amikor Barack Obama amerikai elnök 2012. március 26-án Szöul városában (Dél-Korea), Dmitrij Medvegyev jelenléte mellett azt nyilatkozta, hogy „amennyiben a következő időszakban is ő lesz az államfő, további munkája során „nagy rugalmasságot” tud majd tanúsítani a NATO rakétaelhárító rendszerének európai telepítését illetően. Mitt Romney – Massachusetts állam korábbi kormányzója – igen erősen és őszintén véleményezte a tényállást: Oroszország az USA első számú geopolitikai ellensége. (…) Nyugtalanítónak tartom, hogy Obama elképzelését, hogy rugalmasságot kell tanúsítani a vele való kapcsolatokban.„ Ez a példa is kiválóan mutatja, hogy az ellenszenv valóban nem egy nóvum.

„A világ, amelyhez az atlanti világ tagjai hozzászoktak, és a világ, amelyre vágynak, lassan eltűnni látszik, és mint ilyen, Oroszország egyaránt oka is és szimbóluma is ennek.” Az USA rohamosan fejlődik – és együtt a NATO országai mellett – folyamatosan fenntartják a hegemóniát és újabb stratégiai lépéseket tesznek. Úgy látszik, a két ország nem akar, vagy csak képtelenek egymással kommunikálni, ez is komoly konfliktusokat okozhat. „Egyik fél sem fordít különösebb figyelmet az együttműködés fenntartására vagy a bővítésére irányuló erőfeszítéseket, akár hivatalos, akár nem hivatalos csatornákon keresztül.” Sokszor a külső szemlélő számára csak egy érthetetlen huzavona megy végbe, de ha szakmai szemmel vesszük górcső alá az eseményeket, más dolgokat is észrevehetünk. „Kiderült, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nagyon eltérően értelmezi, mit jelent a konstruktív kapcsolatot kialakítani egymással.”

„A növekvő hatalmi verseny világában az Egyesült Államok kijelentette, hogy meg akarja őrizni katonai fölényét – és egyre inkább szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy geopolitikai megegyezésre törekedjen (Kínával) és Oroszországgal a globális együttműködés és a háború kockázatának elkerülése érdekében.” Az USA-nak ott van az az aduásza, ami Oroszországnak nincs: a NATO államai. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kína jobban szimpatizál a Kreml működési elvével, mint az Egyesült Államok munkálataival – ami bizonyos módon érthető – hiszen mindkét ország autoriter állami berendezkedésű, ezért jobban összeegyeztethetőek a kormányzásai elveik, mint egy demokráciával. „A világ számos katonai konfliktusa mögött amerikai–orosz érdekütközés, illetve szembenállás áll. Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország ellentétei nem elszigetelten, önmagukban, hanem Nyugat és Kelet konfliktusának részeként jelennek meg.”

Példa katonai konfliktusokra, amelyek visszavezethetőek az amerikai-orosz szembenállásra a II. világháborút követően:

  • Grúzia
  • Ukrajna
  • Szíria
  • Észak-Korea

Miért fontos az USA számára az Ukrajna feletti geopolitikai ellenőrzés?

Oroszország igen régóta konfliktusban áll Ukrajnával, és szükségét érzi, hogy bekebelezze az államot. Valóságos jelenség, hogy a geopolitika sokszor egy brutális tényező. „A volt Szovjetunió hamvaiból feltámadt Oroszország mindent megtett, hogy helyreállítsa a geopolitikai hegemóniáját a posztszovjet térben a nyugati befolyás visszaszorítására, nemzetbiztonságának fokozása, az erőviszonyok felborítása érdekében. (…) Ukrajna nyílt megszállása csupán a legújabb – és minden bizonnyal a legkegyetlenebb – bizonyítéka az ilyen határozott törekvésnek.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelezte a szándékát Vlagyimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével szemben, javasolta a gyarmati rendszer megszüntetését – holott ezt a Helsinki Záróokmány keretein belül szeretné folytatni. Oroszország a Szovjetunió jogutódja, és hasonló tevékenységet szeretne véghezvinni. A háromnaposra tervezett villámháború – orosz különleges katonai művelet – a mai napig tart, holott a Kreml nem tud felmutatni kiemelkedő sikereket: egy hosszas „téblábolás” az, ami történik – mellette majdnem az egész világ úgy kezeli (és talán védelmezi) Ukrajnát, mintha maga is a nyugati demokráciák tagja lenne. „Az Egyesült Államok kormányának el kell ismernie a befolyási övezetek „brutális tényét”. Washington már nem állíthatja, hogy „csak Putyinhoz hasonló brutális zsarnokok akarnak befolyásolni szomszédos országokat.” Mert az USA „magát hazudtolná meg” ezzel. (…) Csak, ha az Amerikai Egyesült Államok tiszteletben tartja Oroszország befolyási övezetét, akkor lenne garantált, hogy az orosz befolyás nem fogja tönkretenni Ukrajnát, és így Európa nem kerül háborúba.”

Konklúzió

Azt a megállapítást tehetjük, hogy még ha nem is ápolnak szoros együttműködést az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció – figyelemmel kísérik egymást és egymás lépéseit; mellette nem vonakodnak attól, hogy állja a sarat a másikkal szemben és azonnali reakcióval lássa el a másik oldalt. Mindkét ország nagyhatalomnak számít mai viszonylatban  – ugyanúgy, mint a korábbi időkben – valamilyen szinten szükségük is van egymásra. Az USA és a NATO erős fenyegetés Putyin számára, hiszen mindkettejük elhatározása, hogy kordában tartsák a volt szovjet nagyhatalmat. Oroszország a maga módján ezt tudja és kissé talán féli is Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) teljes szövetségét, mégis feszegeti a határokat – minden értelemben.

A jelen (geo)politikai mozgolódásai miatt még magunk sem tudhatjuk teljesen pontosan, hogy mit hoz a jövő – fontos, hogy fürkésszük, hogy ki melyik bábuval lép az amerikai-orosz sakktáblán – hiszen két olyan fontos szereplőről beszélünk, akik hozzávetőlegesen kéz a kézben járnak, mégis hatalmas differenciával bírnak.

A borítókép Michael Parulava fényképe az Unsplash-ről.

Érdekli a téma? Olvassa el hasonló cikkeinket ide kattintva!

A Oroszország geopolitikája az amerikai kapcsolatok tükrében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Categories: Biztonságpolitika

CSÚCSRA JÁRATVA

Air Base Blog - Mon, 01/01/2024 - 11:35

Az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál egy éve kaptunk először tájékoztatást a H225M típus fogadására való felkészülésről. Az akkor felvázoltak jelentős része megtörtént vagy folyamatban van, zajlik a helikoptervezetők és a repülőműszakiak képzése és gyakorlati tapasztalatszerzése és a nyár folyamán átadott két helikopter mellé további négy érkezett Szolnokra. 

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Boldog új évet 2024-re!

Air Power Blog - Sun, 31/12/2023 - 23:00



Categories: Biztonságpolitika

VEGYES ALBUM ÉV VÉGÉRE

Air Base Blog - Thu, 28/12/2023 - 11:57

A tavalyi évhez hasonlóan 2023 utolsó bejegyzése is egy vegyes album, amelybe a cikkekből és bejegyzésekből kimaradt fotókból válogattam, de olyan képek is helyet kaptak itt, amelyek bár nem idén készültek, de szintén van 2023-as aktualitásuk

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Boldog karácsonyt 2023-ban!

Air Power Blog - Sun, 24/12/2023 - 14:02

Zord


Categories: Biztonságpolitika

KÉPEK A RÉGI ALBUMOKBÓL: GRIPENEK, HIVATALOS FOTÓKON

Air Base Blog - Fri, 22/12/2023 - 11:08

A JAS39 Gripen 1995. október 30-án, a kecskeméti repülőbázison mutatkozott be a szakmának és a sajtónak, majd az 1997-es és 1998-as NATO Express nemzetközi repülőnapon, ugyancsak Kecskeméten, már a nagyközönség is megnézhette a svédek új típusát. Nagyjából ezzel párhuzamosan a cég elkezdte a sajtóanyagok, fotók rendszeres küldését. Mivel az internet szolgáltatástól ekkor még egy-két év választott el minket, a papíralapú képek és a fotó-CD-k postai úton érkeztek. Azt nem tudom, hogy egy, a piacra éppen bevezetés alatt álló harcászati repülőgép fotóit milyen megfontolásból küldték akkori munkahelyem, egy alapvetően munkarepüléssel foglalkozó kisgépes cég címére, hiszen e két ágazat feladat- és eszközrendszere annyira áll közel egymáshoz, mint a bábszínház az operához, de a fotók rendszeresen jöttek. Nagyjából azóta lapultak egy dobozban, amelyet a közelmúltban nyitottam fel és úgy döntöttem, hogy az évszaknak megfelelő képekből felteszek néhány darabot ide.

[...] Bővebben!


Categories: Biztonságpolitika

Poggio Dart 23: a telepíthető NATO AirC2 egzecíroztatása

Air Power Blog - Sun, 17/12/2023 - 10:54

A napokban zajlott a NATO telepíthető légi vezetés-irányítási képességének gyakorlata Olaszországban. Számunkra ez azért is érdekes, mert a képességet adó DACCC a szövetségi csatlakozásunkkor még CAOC 5-ként ismert Poggio Renatico légi vezetési pont bázisán - több lépcsőben - létrehozott szervezet. No meg azért is, mert ha elcsattan a "big one", biztos szerepet játszik a keleti fronton.

Az áttelepített, alárendelt erők legegzotikusabbját a török Phantomok adták, melyek Istranából, az olasz 51. Stormo bázisáról repültek.

A 111. Filo díszfestett F-4E 2020T Phantomja repülőnapi ismerősként köszön vissza.

A korszerűsített török Phantomok még mindig használják a Pave Spike célzókonténert, mely hosszú évtizedekig a típus precíziós csapásmérő képességének a záloga volt. Hogy a podban ugyanaz az elektronika van ma, mint anno, már csak az alkatrészelavulás miatt is kérdéses. Ez viszont képességnövekedést is jelenthet.

"Szabadság és függetlenség a jellemem". Centenáriumi festés a másik Phantom farkán, grafikus utalással az örökkévalóságra.

A gyakorlat tematikájához illően hat avianói F-16-os is Istranába települt. Immár több mint három éve, hogy a 31. Wing gépeinek egy része új, az 5. generációs vadászokéra hajazó "fémes" festést, Have Glass V-t kapott.

Hagyományos kinézetű gépből is jutott.

A helyi olasz alakulat is kivette a részét Eurofightereivel. Ha minden igaz, Istrana jövőre teljesen F-2000A bázissá válik a maradék AMX leállásával.

Gyakorló légiharc konfiguráció, két póttartállyal, egy gyakorló IRIS-T-vel és egy FPR konténerrel.

Az egyik Eurofighter low approach közben húzza a futóját. Jól látszik a 132. Gruppo "négy macskás" jelvénye, ahogy a Olasz Légierő idei centenáriumára készült logo is.

Nagy előd, immár kiállítva a városközpontban.

A gyakorlat utolsó előtti napja lévén, a visszatelepülés támogatására érkezik a 221. Filo (Erkilet-Kayseri) A400M-je.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

AirPowerNews 129. (2023. dec.)

Air Power Blog - Tue, 12/12/2023 - 21:36

Radarok a hóban.

Zord


Categories: Biztonságpolitika

Pages