Brzezinski riasztó hasonlóságokat vélt felfedezni a 2012-s Egyesült Államok és a felbomlás előtti Szovjetunió között. Erről tanúskodik a 2012-ben megjelent könyve (Brzezinski, Zbigniew. Stratégiai vízió. Amerika és a globális hatalom válsága. Kiadó: ANTALL JÓZSEF TUDÁSKÖZPONT. 2013. (Eredeti cím: Strategic Vision - America and the Crisis of Global Power. 2012. http://royallib.com/read/Brzezinski_Zbigniew/Strategic_Vision_America_and_the_Crisis_of_Global_Power.html#0 ; és a szerző magyarázata: https://www.youtube.com/watch?v=hZp7NSkHlDE ).
Azoknak a figyelmébe ajánlom az amerikai politikai-stratégiai elemzés egyik meghatározó személyiségének a figyelmeztetéséről készült rövid összefoglalót, akik még Trump elnökké választása után sem értik (hiszik el!), hogy gyökeres változások jönnek. A lényeg, hogy a hidegháború abbahagyása és a tudományos-technikai forradalom térnyerése következtében olyan globálisan integrálódott és interdependens világ jött létre, amelyet az USA már nem tud „uralni”, s ezért hasonló nagyságrendű átalakulásokon kell keresztül mennie, mint ahogyan a Szovjetunióból kialakult a XXI. századi Oroszország.
Brzezinski azt írta 2012-ben: "A megbénult kormányzati rendszer képtelen a politika komoly felülvizsgálatára", a katonai költségvetés túlterheli az országot, és "az Afganisztán meghódítására irányuló egy évtizedes kísérlet" kudarcot vallott”. Miközben az elmúlt évszázadokat meghatározta a globális dominanciáért folytatott küzdelem, az utóbbi 20 év egy olyan "rövid pillanatot" jelentett, amelyben az Egyesült Államok volt a legfelsőbb hatalom a világon - vélekedett a politológus - ugyanakkor rámutatott, hogy most egy olyan korszakhoz érkeztünk, amelyben igazából egyetlen ország sem töltheti be a domináns szerepet.
Brzezinski ezért előterjesztette a "kibővített Nyugat" koncepcióját, amely magában foglalná a majdan demokratikussá váló Oroszországot és Törökországot is, és amely a globális stabilitás meghatározó eleme lehetne. A szélesebb értelemben vett Nyugat részeként az Egyesült Államok a demokráciákkal együttműködve "a felemelkedő és egyre magabiztosabb Kelet felelősségteljes partnere lehetne", valamint "kiegyensúlyozó" és "békítő" szerepet játszhatna az ázsiai nemzetek között, amelyek, ha magukra hagynák őket, konfliktusokba keverednének.
"Amerika ugyanúgy aktív békítő szerepet tudna betölteni Japán és Kína között, ahogy azt Európában tette Franciaország és Németország, illetve Németország és Lengyelország között" - vélte Brzezinski. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor leszögezte: ehhez az Egyesült Államoknak nem kellene csapatokat állomásoztatnia az ázsiai szárazföldön, ahogyan azt most Európában teszi. Amerika lehetséges kiegyensúlyozó és stabilizáló magatartását ahhoz a szerephez hasonlította, amelyet Nagy-Britannia játszott a XIX. századi Európa esetében.
Kínával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az ázsiai az ázsiai nagyhatalom, egyelőre legalábbis, nem törekszik egyeduralomra. Ám azzal kapcsolatban, hogy a jövőben meg akarja-e majd ragadni a hegemóniát, sok függ attól, hogy a Nyugat tud-e olyan feltételeket teremteni, amelyek között az érdekek konvergenciája megvalósítható lesz a kínaiak számára, s hogy a nemzeti érdekeik szempontjából nem érzik-e jobbnak, hogy a Nyugattal szemben másokhoz közeledjenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a stratégiai gondolkodású Kínával szemben az Egyesült Államok és a nyugati országok az aktuális válság leküzdésével vannak elfoglalva, hosszú távú tervek nélkül.
Európával kapcsolatban Brzezinskinek az álláspontja, hogy a jelenlegi válság végül kedvező módon fog rendeződni, s az öreg kontinens országainak közössége több fázison és lépésen át eljut majd a valódi politikai unióig. Szerinte "nincs semmi baj" egy "kétsebességes" Európával, amely egyfelől és egyidejűleg egy politikai és pénzügyi unióra lépő magból, másfelől pedig egy szélesebb értelemben vett Európából áll, amelyik nem használja ugyan a közös fizetőeszközt, viszont élvezi az olyan előnyöket, mint az áruk és a személyek szabad mozgása.
Brzezinski meggyőződése, hogy Oroszország fiatal, gyakran külföldön tanult, a világhálón tájékozódó és szocializálódó, középosztálybeli nemzedéke képes lesz megteremteni a valódi demokráciát. Úgy vélekedett, hogy Törökország "mintakép" lehet a majdani arab demokráciák számára. Leszögezte ugyanakkor, hogy az "arab tavasz", annak demokratikus külső megnyilvánulásai ellenére egyelőre nem vezetett el demokráciák kialakulásához. Mint kifejtette, ez csak az egyik lehetséges irány, a másik a populista diktatúrák létrejötte. "A kérdés ma az, vajon boldogulhatnak-e demokráciák az ellenőrzésük alól kiszabadult, olyan pénzügyi rendszerek mellett, amelyek csak kevesek számára képesek előnyöket biztosítani, olyan valódi keret-elképzelések nélkül, amelyek megalapoznák a nagyobb és ambiciózusabb céltudatosságot.
Az élet tendenciában igazolta Bzrezinski felvetéseit. Annyiban biztosan, hogy az USA társadalmi-gazdasági és politikai rendszere „recseg-ropog” és rövidesen más jön ki az „eresztékeken”, mint ami eddig volt. A világ reagálása egyelőre a „döbbenetet” tükrözi, nem voltak felkészülve az „elitek” – nem hitték el – a neokon-neolib felsőrendűségi, mindenekfelett győztesek Brzezinski által előre jelzett vereségét! Az új erőközpontok – Kína, Oroszország, India, Japán, Németország stb. – keresik a helyüket és szerepüket az új körülmények közepette, és egyáltalában nem biztos, hogy a nagy stratéga „sakktábláján” felvázolt módon valósítják meg.
Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki, mely szerint Pakisztánban egyre nagyobb az esélye egy újabb terrortámadásnak.
Az orosz T-14-es Armata harckocsi megjelenését követően egyre-másra kerültek elő hírek a hasonló képességekkel és technológiai fejlettséggel ellátott harckocsikról. A múlt héten Ukrajnában mutatták be a T-Rex nevet viselő tervezetet. Az Arey Engineering Group elképzelésében a fő szerep a 125 milliméteres löveget magába foglaló távirányítású toronyé, mely a löveg mellett az automata töltőrendszert és az aktív páncélzat összetevőit is tartalmazza. Továbbá egy 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer is megtalálható lesz rajta, míg a tetején egy távirányítású fegyverállvány nyert elhelyezést. A háromfős személyzet a járműtestben egymás mellett foglalna helyet, akárcsak az orosz páncélos esetében. Na de milyen járműtestre kerülhetne felszerelésre a T-Rex torony? Az ukránok szerint a régebbi T-64-es és a T-72-es harckocsik pont megfelelőek lennének erre a feladatra, természetesen némi átalakítás után. Amennyiben ez a terv megvalósul, jelentős képességnövekedést hozhatna a világ számos országában még hadrendben álló, ám egyre jobban elavuló T-72-es harckocsik számára, így igen jó esélye nyílna az exportpiacon.
Románia a 2006 óta beszerzett 33 General Dynamics Land Systems Piranha III-as páncélozott szállító harcjárművek mellé további példányokat szerez be. A páncélosok elsősorban a külföldi bevetésekben, Irakban és Afganisztánban kerültek felhasználásra, mivel nagyobb védelmet biztosítanak a katonák számára, mint a helyi gyártású TAB páncélozott szállító harcjárművek bármelyik verziója. A mostani megrendelés már az ötödik, amit Bukarest ad a gyártónak a Piranha III-as páncélozott szállító harcjárművekre.
Az Abu Dhabi székhelyű NIMR Automotive bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötött a cseh VOP CZ vállalattal. Az arab tulajdonú cég a csehek segítségével szeretné megveti lábát Európában, egészen pontosan annak keleti régiójában. A NIMR elsősorban az Ajban 4x4-es és a Hafeet 6x6-os járműcsalád tagjait szeretné eladni a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában.
Átvette első MH90-es helikopterét az olasz haditengerészet. A típusjelzés nem elírás, mivel ez a NH90-es egy speciális variánsát rejti. A haditengerészeti NFH változatról származik a hajófedélzeti üzem körülményeihez igazított főrotor és a futómű, míg a fedélzeti műszerezettség, valamint a törzs hátulján lenyitható rámpa a szárazföldi TTH modifikáció egyik fő jellegzetessége. Róma első körben 10 példányt rendelt az MH90-ből, melyekkel a tengerészgyalogságot és a különleges műveleti egységeket tervezik támogatni.
Spanyolországban most már biztossá vált, hogy az S-80-as osztályú négy tengeralattjáró közül az első, levegőtől független meghajtó rendszer nélkül fogják elkészíteni. A helyi sajtó szerint „nagy technikai innováció”-nak tartott, a Navantia üzemében folyó munka még a sólyán állva futott zátonyra, mint az kiderült 2013-ban. Ugyanis az elsőnek elkészülő egységnél jelentős többletsúlyt, egyes hírek szerint 68, míg mások szerint majd 100 tonnát állapítottak meg. Az eredetileg 2400 tonnásnak készülő tengeralattjárók gondját tovább növelte, hogy ez nem egyenlő arányba oszlott el a hajótest mentén, így az irányíthatóság fenntartása végett a gyártó kénytelen volt az S-80-ok hosszát megnövelni.
A spanyol kormány addig már 680 millió dollárt költött a tengeralattjárók építési programjára, aminek kézzelfogható eredménye az első egység 2015 márciusában történő vízre tétele lett volna. A szükséges áttervezés miatt ez azonban több évvel is csúszott. A hiba kiküszöbölésére a tengeren túlról kért segítséget a spanyol Navantia hajógyár a túlsúlyos S-80-as tengeralattjáró ügyében. Így a felszín alatti egységek tervezésében és építésében igencsak járatos amerikai Electric Boat szakembergárdája látott hozzá, hogy segítse spanyol kollégáik munkáját. Az amerikaiak sem találtak más megoldást, mint a tengeralattjáró hátsó részének 3-4 méteres meghosszabbítása.
Spanyol források már pár évvel ezelőtt is fontolóra vették a levegőtől független meghajtó rendszer elhagyását, ez ugyanis az akkori fejlettségi szintjén csak egy hétig lett volna képes feladatát ellátni, az elvárt 28 nap helyett. A legújabb hírekben szintén megemlítésre került a rendszer még mindig nem kielégítő víz alatti időtartamot biztosító képessége. Meglepő módon a hajótest módosítást elsőként a másodiknak épülő S-82-es egységen, az ARGUELLES-en hajtotta végre a gyártást végző Navantia hajógyár, mivel a szinte már készen lévő ISAAC PERAL (S-81) átalakítása bonyolultabban hajtható csak végre. A hajógyárban úgy számolnak, hogy az ARGUELLES 2017-ben készülhet el.
Washingtonban a Külügyminisztérium jóváhagyta Kuvait számára AIM-120C7-es AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) légiharc-rakéta eladását. A 60 darab fegyverért a közel-keleti ország 110 millió dollár körüli összeget fizethet majd.
Nagyon úgy tűnik, Indiában végleg feladják a haditengerészeti HAL Tejas fejlesztését. Ezt látszik igazolni az is, hogy a napokban nyilvánosságra került a haditengerészet által igényelt képességek egész sora, az új haditengerészeti repülőgéppel szemben. A típussal szemben elvárás az éjjel-nappal és minden időjárási körülmények közötti bevethetőség, a légi (négy kis és két közepes hatótávolságú rakétával), földi és vízfelszíni célok elleni precíziós fegyverzet hordozása, lokátor romboló rakétákkal való felszereltség, a levegőben utántölthetőség és a légi üzemanyag átadás képessége, valamint felderítésre és elektronikai hadviselésre is alkalmasnak kell lennie. További elvárás az AESA antennájú rádiólokátor, a sisakkijelző és a hordozó fedélzetére történő automatikus leszállási képesség, továbbá az 57 gépre szóló megrendelés aláírásától számított három éven belül az első és további három év elteltével az utolsó példány átadásának képessége.
Indonéziában kiválóan teljesítettek az ukrán BTR-4M gyalogsági harcjárművek a tengerészgyalogság menetpróbáján. A megmérettetés során a hullámzó és a nyugodt vízben történő úszási stabilitás mellett hegyvidéki utakon történő haladás során is próbára tették a BTR-4M-ek képességeit, melyekből öt példány vett részt a teszten. A délkelet-ázsiai állam még 2014 elején írt alá szerződést az ukrán féllel a járművek beszerzéséről. A járművek kétféle BM-7 Parus távirányítású toronnyal kerülnek majd leszállításra, az egyikben csak egy 7,62 milliméteres géppuska lesz majd megtalálható, míg a másikban egy ZTM-1 30 milliméteres gépágyú és egy AGS-17 30 milliméteres automata gránátvető alkotja a fő fegyverzetet. A 17,5 tonnás (kiegészítő páncélzattal akár 25 tonnás) BTR-4M mozgatásáról egy 515 lóerős teljesítményű, turbófeltöltéses, 6 hengeres 11,9 literes Deutz dízelmotor gondoskodik egy Allison gyártmányú sebességváltóval együttműködve.
Lassan realizálódni fog az ST Kinetics által fejlesztett Bronco 3-as páncélozott jármű képessége. A fejlesztés 2010 óta tart, a fő célkitűzés a tömeg csökkentése a védelmi képesség csökkenése nélkül. Egészen pontosan a Bronco 1-es 16 tonnás tömegét szerették volna elérni a 21 tonnás Bronco 2-es (a brit hadseregben Warthog néven ismert) védelmi szintjét megtartva. Az aknák elleni védelmet a V kialakítású fenéklemez alkalmazásával növelték meg, de a futómű felfüggesztését is átalakították, továbbá az ülések a tetőpáncélzathoz történő rögzítésével tovább csökkentették az aknák által okozható sérülések mértékét. A fejlesztés sikerrel járt, a tömeg jelentősen csökkent, továbbá a zaj és a vibráció szintje is a felére mérséklődött az elődhöz képest.
Múlt héttől már a Maryland-i Aberdeen lőtéren ismerkednek az első amerikai katonák a 30 milliméteres gépágyúval felfegyverzett Stryker gyalogsági harcjárművel. A Dragoon (Dragonyos) nevet viselő variánst a norvég Konsberg cég által kifejlesztett PROTECTOR MCT30 távirányítású toronnyal, valamint benne egy 30 milliméteres MK44 Bushmaster II-es gépágyúval, és 7,62 milliméteres géppuskával látták el, egy pár éve elindított programnak köszönhetően. 2013-ban, vagyis tíz évvel azután, hogy 2003 végén a harcmezőn is bemutatkoztak, némi változásra volt igény az amerikai Stryker dandárok fegyverzetében. Ugyanis a harci tapasztalatok alapján egyértelművé vált, az egységeknek nagyobb tűzerőre van szükségük bevetéseik alkalmával.
Bár létezik a Stryker-nek egy 105 mm-es ágyúval ellátott, M1128 MGS jelzésű változata, a legtöbb páncélos fegyverzetét mégis a 12,7 mm-es M2-es nehézgéppuskák és a 40 mm-es Mk19-es gránátvetők alkotják. Terepen viszont az MGS nem rendelkezik kellő mozgékonysággal a többi, könnyebb fegyverzettel ellátott változathoz viszonyítva. A döntést tett követte és az első prototípussal már 2014-ben végrehajtották az első lövészeteket. A 2. lovassági ezred katonái számára most még csak négy Dragoon szolgálhat az ismerkedés alapjául, azonban számuk hamarosan újabb néggyel növekedni fog az elkövetkező hónapok során. 2018 végégi egészen pontosan 83 darabot vehet át a hadsereg 400 millió dollár ellenében és ezek túlnyomó többsége Európába fog kerülni, az itt állomásozó csapatokhoz.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35B Lightning II.
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.
Boeing AH-64DN Apache Longbow.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.
Az amerikai légierő tábornoka, John Hyten szerint Oroszország és Kína műholdas technológiái olyan gyors ütemben fejlődnek, ami az űrben nemsokára veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra.
A görög legfelsőbb bíróság csütörtökön döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy nem adják ki azt a nyolc török katonát, akik a júliusi puccs sikertelenségét követően Görögországba menekültek.
A rendőrség ma hivatalosan átvette „új” MD902-es helikoptereit, és bejelentette, hogy február 1-el kivonják a közel négy évtizede szolgáló Mi-2-es típust a szolgálatból. A ritka madárnak számító, NOTAR megoldású típus öt példánya mintegy négy milliárd forintból került Magyarországra az eredeti üzemeltető, a baden-württembergi rendőrség állományából egy cseh közvetítő cégen keresztül.
Az R903-as a külváros fölött.
Ferihegyi iskolakörön, a kísérő szemszögéből.
Bemutató az 1-es terminál előtt.
Jól látható a függőleges stabilizátorok beépítési szöge, illetve aktuális kitérítése.
Kötelékrepülés.
Zord
A Szputnyik orosz hírügynökség hozzájutott a szíriai alkotmány módosításának egy tervezetéhez, melyről Asztanában folytattak tárgyalásokat; alkotmányban rögzítenék, hogy az országhatárok megváltoztatása csak népszavazás által lehetséges.