Biztonságpolitika

Megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen a katonai erő a biztonság garantálásában – mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter március 9-én, csütörtökön a Magyar Atlanti Tanács 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen a fővárosban.

Kedves Olvasóim!

Kérem, nézzék el nekem, hogy kissé "eltűntem", de az elmúlt időszak mind a doktori program, mind pedig az előadások és publikációk tekintetében komoly terheket rótt rám. A következő időszakban majd pótolom mindazokat a szerepléseket és írásokat, amelyek kimaradtak a blogból.

Nemrég jelent meg legújabb írásom a The Fletcher Forum of World Affairs hasábjain, amelyben azt elemzem, hogy Donald Trump elnök külpolitikai nézetei jelentős hasonlóságot mutatnak a nemzetközi kapcsolatok tudományának ún. neorealista iskolája javaslataival. Ezen a linken érhető el:

http://www.fletcherforum.org/home/2017/3/4/neorealist-trump-a-new-grand-strategy

Üdvözlöm Önöket ismét az Atlantista blogon, köszönöm, hogy kitartanak mellettem. Jó olvasást kívánok!

Tisztelettel:
dr. Fehér Zoltán

Március elsejétől már a német NH90TTH és EC665-ös helikopterek négy példánya segíti a Maliban tevékenykedő nemzetközi erőket. A szállítók két MEDEVAC felszereltségű gépe éles körülmények között került alkalmazásra. Március 2-án ugyanis két teherautósofőrt szállítottak kórházba az NH90-ek, akiket improvizált robbanószerkezet detonációja sebesített meg, járműveik vezetése közben.

Új Stirling motort kap egy svéd tengeralattjáró. A GOTLAND-osztályú HMS HALLAND korszerűsítéséről még 2014 végén állapodtak meg a felek. A 17,9 millió dolláros karbantartási és felújítási munka során a Saab Kockums a Stirling Mk3-as meghajtórendszert is beépíti a tengeralattjáróba. Ez, az elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják az erőforrások továbbfejlesztése során.

Portugália átvette az első négy AN/AAQ-28 (V) Litening AT Block II (Litening G4) célzókonténerét március elején. A portugál légierő (Força Aérea Portuguesa) 2015 augusztusában kötött szerződést a már 2008 óta szolgálatba állított 12 darab Litening modernizálására a Northrop Grumman-al 22,7 millió dollár ellenében. További három Litening hamarosan visszakerült Európába, míg a fennmaradó ötöt 2018 elején adják át.

Szudánban helyileg valósult meg az szovjet BRDM-2-es felderítő páncélosok korszerűsítése. Ennek az egyik legfontosabb eleme a 140 lóerős GAZ-41 V-8 vízhűtéses benzinmotor lecserélése. Az új motor az Isuzutól érkezik és a 6HH-1 jelzést viseli. A hathengeres dízel erőforrás 210 lóerejével 30 lóerő/tonnára elemi ez előd által nyújtott 20 lóerő/tonna értéket, így jelentősen növelve a BRDM-2-es mozgékonyságát. Az 50 éves páncélos a Military Industry Corporation által végzett munkálatok során némi tömegcsökkentést is elkönyvelhet, mivel a mankókerekek és az orra szerelt, vízi átkeléseknél használatos hullámtörő lemez egyaránt leszerelésre került, mivel ezeket az afrikai országban feleslegesnek vélték.

Egyiptom felkelők elleni harcra specializált repülőgépeket szeretne megvásárolni. Az AT-802L Longsword, melyet együtt fejlesztett ki az L-3 és az Air Tractor, alapját a korábbi AT-802U jelenti, de tartalmaz számos továbbfejlesztést. Az AT-802U-t 2009-ben mutatták be 3600 kilogrammnyi hasznos teher hordozására volt képes, összesen 11 felfüggesztőponton. Ezeken elhelyezhetők voltak Mk 82-es bombák, Hellfire rakéták, M260 70 milliméteres rakétákkal töltött indítóblokkok és GAU-19 Gatling rendszerű, 3 csövű 12,7 milliméteres géppuska. Az AT-802U pilótafülkéjét és a hajtóművét páncél védi, még a pilótakabin ablakai is lövésálló kivitelűek, de öntömítő az üzemanyagtartálya is a nagyobb túlélőképesség okán. Az AT-802U-t fel lehet szerelni a legkülönbözőbb érzékelőkkel, mint az L-3 Wescam MX-15Di, a szárazföldi csapatok számára videó megosztást lehetővé tevő ROVER rendszerrel, lehallgatásbiztos, műholdas kommunikációra képes rádió adó-vevőkkel. A Pratt & Whitney PT6A légcsavaros gázturbina 1600 lóereje 394 kilométer per órás maximális sebességet tesz lehetővé, fegyverterhelése 4000 kilogramm.

Egyes források tudni vélik, hogy Izrael a legmodernebb Boeing F-15-ös variánsból is be szeretne szerezni pár darabot. A Szaúd-Arábia számára a közelmúltba leszállítani kezdett F-15SA modifikációnak megfelelő felszereltségű gépekből egyszázadnyi mennyiséget vásárolna meg Tel-Aviv.

Iránban a múlt hétvégén újra próbákat hatottak végre a Fateh-110 rövid hatótávolságú ballisztikus rakétával. A 300 kilométeres hatótávolságú, egylépcsős, szilárd hajtóanyagú rakéta az évekkel ezelőtt végrehajtott továbbfejlesztésnek köszönhetően egyaránt bevethetővé vált szárazföldi és vízi célpontok ellen is. Két évvel ezelőtt egy amerikai repülőgép-hordozóra külalakjában igencsak hasonító úszó célpontot találtak el vele. A szombaton indított Fateh-110-es nem ért el telitalálatot, de az indítási helytől 280 kilométeres távolságra lévő úszó céltárgy közelében csapódott a vízbe. A másnap indított példány már pontosan csapódott be a céltárgyba. A hírek szerint ezek a rakéták egy újfejlesztésű, Mod 3-as néven emlegetett aktív keresővel ellátott vezérlőrendszerrel lettek ellátva.

Hamarosan egy újabb hajógyárban is megvalósulhat a korszerű hajógyártás Indiában. Ugyanis az állami megrendelések teljesítése miatt a Mazagon, a Cochin, és a GRSE hajógyár már nem rendelkezik szabad kapacitással, így egy újabb üzemet kell alkalmassá tenni a a flotta számára készülő egységek építésére. Ez pedig a Goa Hajógyár lesz, ahol a TALWAR-osztály fregattjai készülhetnek majd a jövőben. Az orosz Jantar Hajógyár szakemberei megfelelőnek találták a Goa Hajógyárat az építés elvégzésére, így már csak kormányhatározat szükséges a 4 milliárd dolláros kiadással járó fregattok építési programjának elindításához.

Február 28-án első alkalommal indított a felszíni célpontok elleni moduláris rendszerének részét képező függőleges indítóállványból rakétát egy LCS-osztályú fregatt. A USS DETROIT-ról útjára indított Longbow Hellfire rakéta sikeresen elhagyta az indítókonténert. A felszíni célpontok elleni moduláris rendszer a legutóbbi információk szerint 2018-ra válik bevethetővé a hajóosztály egységein.

Új, precíziós aknavető-gránátot vásárolna az Amerikai Hadsereg. A HEGM program célja, hogy felváltsa a jelenlegi precíziós irányítású gránátokat egy olcsóbb és korszerűbb lőszerrel. A hadsereg azt tervezi, hogy több szerződést fog odaítélni a következő költségvetési évben, majd azok a vállalatok, amelyek megkapják szerződést, leszállítják a gránátok mintapéldányait a 2018-ben végzendő próbákra. Ezek során dől majd el, hogy melyik kerül majd megrendelésre.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Douglas EB-66E Destroyer.

Panavia Tornado IDS.

General Dynamics F-16C Fighting Falcon.

McDonnell Douglas C-15 Hornet.

Szuhoj Szu-25BM.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

Agusta A-109E LUH.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Lockheed C-130BZ Hercules.

English Electric Canberra PR.7.

Grumman F-14A Tomcat.

Boeing F-15K Slam Eagle.

A francia kormány március elején jelentette be, hogy az Airbus Helicopters vállalat H-160-asát kívánják beszerezni a HIL (Hélicoptére Interarmées Léger) könnyű, többcélú helikopterek beszerzésére irányuló program keretein belül.

Az emberek hozzászoktak, hogy egyéni preferenciáik szerint szervezzék életüket. Erre reagálva a Lufthansa Csoport jelentős beruházásokat hajt végre termékei testre szabása és digitalizálása terén.

Az ausztrál védelmi miniszter, Marise Payne ünnepélyes keretek között, 2017. február 28-án hivatalosan is átvette az első két EA-18G Growler típusú elektronikai hadviselésre specializált repülőgépet.

A Ukraine International Airlines naponta közlekedő járatot indít Kijev és Budapest között 2017. június 15-től. Az ukrán nemzeti légitársaság 183 ülést kínáló Boeing 737-800 típusú gépeket állít forgalomba ezen az útvonalon.

A budapesti állomás mellett két újabb európai helyszínt jelentett be a Red Bull Air Race versenysorozata. A pilóták a szeptembert Portugáliában, Portó városában kezdik, amely utoljára 2009-ben adott otthont a világbajnokságnak.

Már 3 éve...igen, már 3 éve nincs közöttünk jó barátunk, műrepülő világbajnokunk, Nádas Tamás, aki 2014. március 7-én, pont névnapján vesztette életét Katarban.

Az Aviadarts 2017 gyakorlat harmadik szakasza a Krímben folytatódik, a Csauda lőtéren. Ezt követően, a negyedik szakaszban már Kína lesz a házigazda. Mutatjuk az időpontokat és a résztvevők listáját.

Az orosz Kaspersky Lab vizsgálja annak lehetőségét, hogy frissíteni kell-e a vírusadatbázisokat a CIA által használt kémprogramokkal.

Tovább olvasom

Van egy ország, amelyben már több évtizede dúl konfliktus. Egy ország, amit az emberek arra használnak, hogy harcoljanak egymás ellen. Ennek ellenére még ebben az időszakban is, az élet megy tovább. A mindennapi életet körülhatárolja a háború, az emberek mégis reménykedve várják az új napot.
Amikor azonban a csata valójában egy szenvedésekkel teli belső harc, akkor nincs békesség sem nappal, sem éjjel.

Dr. Ayesha Ahmad, aki a mentális egészség és a lelki traumák vizsgálatára szakosodott, kutatásai során tanulmányozta a mentális egészség helyzetét Afganisztánban. Cikkében kihangsúlyozta: „Remélhetőleg, ez a cikk elindíthatja a sokatmondó, szenvedésekkel teli történetek megosztását.”

A mentális betegség, egy csendes járványként tombol Afganisztánban. Egy olyan országban, ahol a hagyományok és a hit ily erős mértékű, az emberek számára nehéz az olyan pszichiátriai rendellenességeket megérteni, mint a pszichózis, skizofrénia, vagy akár a depresszió. Ezeket a betegségeket gyakran társítják különböző népi hiedelmekkel, például hogy a személy elátkozott, vagy gyenge hite miatt szenved.
Az elhúzódó konfliktus nyomott hagyott az ország egészségügyi rendszerén is. Súlyos erőforráshiányokkal (mind pénzbeli, mind humán erőforrás) küzdenek, így a különböző mentális betegségek diagnosztizálása és kezelése nem könnyű feladat. Az ország nem rég kezdte el a szükséges fejlesztéseket. Jelenleg egy állami pszichiátriai kórház működik Kabulban, és egy neuro-pszichiátriai kórház Mazar-e Sharif-ban.

2003 és 2005 között végzett országos felmérés eredménye kimutatta, hogy a felnőtt lakosság 16,5%-a szenved valamilyen mentális zavarral. A becslések szerint ez az arány napjainkban sem alacsonyabb, hiszen az erőszak mértéke sem mutat jelentősebb csökkenést az ország területén.

Mark de Rond, néprajzkutató cikkében a „Miért nincs PTSD Afganisztánban?” (PTSD: Poszttraumatikus stressz szindróma), próbált rámutatni arra, hogy az ország lakossága olyan magas mértékben van kitéve traumának, hogy a lakosság nagy részénél jelentkezhetnek a PTSD tünetei. Ez a helyzet még jobban megnehezíti a betegek diagnosztizálását, hiszen így a problémákat akár családon belül sem észlelik időben. De Rond azt is megfogalmazta, hogy az adott kultúrában fellelhető hagyományok, mint például a szóbeli történetmondás, összetartják a kollektív szenvedés narratíváját.

Azonban, a konfliktusok nyomán létrejött, traumatikus történetek elmesélésének eredménye, hogy az új generációs afgánok már „zsigeri” módon tapasztalják a háború borzalmait, és ezzel kialakult egy ún. másodlagos vagy transzgenerációs trauma.

Felmerülhet a kérdés: hogyan lehet az elmúlt 40 év szenvedéseit feledtetni az emberekkel?

Jelenleg a megfelelő egészségügyi infrastruktúra nélkül, sajnos a lehetőségek nem túl kedvezőek. Amíg az ország egészségügyi és gazdasági helyreállítása nem teljes, addig a legtöbb, amit sok esetben tehetnek, hogy nyugtató tablettákkal kezelik a betegeket; ami nyilvánvalóan nem megoldás a pszichiátriai rendellenességek kezelésére.
Szükség van arra, hogy megfizethető kezeléseket és biztonságos helyet biztosítsanak az akut mentális betegségekben szenvedők számára.

Dr. Ahmad véleménye szerint: „Meg kell hallgatnunk ezeknek az embereknek a történeteit. Néhány történetet ki kell emelnünk, amik majd rávilágítanak azokra a borzasztó emberi jogi visszaélésekre, melyek az országon belül zajlanak. Talán, ez reményt és szolidaritást adhat az embereknek.”

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség összegyűjtött más országokból származó kiberhadviselési módszereket, melyeket saját céljaira használt fel, hogy riválisaikra terelje a gyanút. A WikiLeaks kedden kezdett nyilvánosságra hozni egy minden eddiginél nagyobb, a CIA tevékenységével kapcsolatos archívumot.

Tovább olvasom

A Rosszija légitársaság „Usszurijszk” névre keresztelt Boeing-777-300-asa különleges festést kapott. A fokozottan veszélyeztetett, egyik legritkább nagymacska, a távol-keleti leopárd díszíti az EI-UNP lajtsromjelű repülőgépüket.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió minisztertanácsának tagjai kedden aláírtak egy rendeletet, ami előirányozza az eurázsiai unió és Irán közt egy átmeneti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését.

Tovább olvasom

Svájci túránkról hazafelé botlottunk bele Reichenburg falucska mellett ebbe az Oerlikon Skyguard GDF-005-ös légvédelmi gépágyús ütegbe, amit Csaba barátom jóvoltából közelről is volt alkalmunk szemügyre venni. Amellett, hogy a helyi "tanyavilágba" zavartalanul települhettek (a C2 az egyik gazda fészerében kapott helyet, antennájuk egy szántóföldi feszület mellett meredt az égre), szemet szúrt az is, hogy még a senki által nem fenyegetett, semleges Svájc is megtartásra érdemesnek találta a csöves légvédelmet. Akinek kell, nézzen most magába idehaza...

Zord

Az Orosz Vitézek bemutató kötelék 2017. március 10-én indul majd Malajziába, hogy részt vehessenek a 2017. március 21-25. között megrendezendő LIMA 2017 nemzetközi légiszalonon – nyilatkozta a kötelék egyik tagja, Andrej Alekszejev ezredes.

Az elmúlt hetekben a Trump-kabinet három magas rangú képviselője is megfordult „tűzoltás” céljából az öreg kontinensen. A sor Rex Tillerson külügyminiszterrel kezdődött, majd James Mattis védelmi miniszterrel és Mike Pence alelnökkel folytatódott. Az üzenet tartalma mindhárom látogatás esetében ugyanaz volt: megnyugtatni az európai partnereket, hogy az elnökválasztási kampányban elhangzottak ellenére nem várható komoly változás a transzatlanti kapcsolatokban.

A békülékeny hangok, amelyek leginkább a Donald Trump vezette Egyesült Államok Európa védelme iránti elkötelezettségét hangsúlyozták, részben csökkentették az Unió és a tagállamok vezetőinek félelmét az új amerikai elnök leendő transzatlanti politikájával szemben. A feszültség csökkentésében kiemelt jelentőségű volt Tillerson-nyilatkozata a G20-ak külügyminisztereinek bonni találkozóján; az amerikai külügyér a minszki megállapodás betartására szólította fel jelenlévő orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Kiemelte továbbá, hogy a jövőben is kiállnak saját és szövetségeseik értékei és érdekei mellett. Tillerson kijelentései, valamint Nikki Haley új amerikai ENSZ-nagykövet megnyilatkozásai az ENSZ BT-n belül tovább csökkentették azokat az európai félelmeket, amelyeket Trump korábbi Oroszországgal és az európai szövetségesek védelmével kapcsolatos kijelentései tápláltak. Ilyen volt többek között a frissen kinevezett nagykövet azon kijelentése, amelyben leszögezte: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók mindaddig fennmaradnak, amíg a Krím-félsziget vissza nem kerül Ukrajnához.

Ettől eltekintve Washington és Brüsszel kapcsolatát Tillerson bonni beszéde után is komoly feszültségek terhelik. Ezek közül kiemelendő az új amerikai elnök azon követelése, hogy az európai NATO szövetségesek tegyenek eleget minél gyorsabban azon kötelezettségüknek, amelynek értelmében a GDP-jük 2%-ra kell növelniük védelmi kiadásaikat. Erre reagált a Müncheni Védelmi Konferenciát megelőzően az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker is: kijelentette, hogy Európa nem fog meghajolni az amerikai követelésekkel szemben. Juncker nyilatkozata felvezetője volt a konferencia egyik fő témájának, miszerint mennyire eltökélt az amerikai kormányzat a NATO védelmi kiadásinak gyors emelése kérdésében. A konferencián résztvevő James Mattis hangsúlyozta ugyan a NATO melletti elkötelezettségét, de megismételte a főparancsnokságon már elhangzott ultimátumát, amelyben a szövetséges államokat a védelmi kiadásaik növelésére intette. Ellenkező esetben a NATO-szövetségeseknek mérsékeltebb amerikai elkötelezettségre kell számítaniuk a védelem területén. Bár a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy a tavalyi évben Kanada és az európai tagállamok 3,8%-kal növelték katonai kiadásaikat, ez nem befolyásolta az amerikai védelmi miniszternek a kérdéshez való hozzáállását. Mattis Brüsszelben és Münchenben is világossá tette az európai partnerek számára, hogy a védelmi kiadások növelésének kérdésében eltökélt az amerikai kormányzat.

A legnagyobb érdeklődést a Trump-adminisztráció Európába látogató tagjai közül az alelnök, Mike Pence kapta. Pence München után Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberggel, ezt követően pedig Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Jean Claude Junckerrel. Pence a Tuskkal tartott közös sajtótájékoztatóján mindent megtett annak érdekében, hogy oldja Trump korábbi Európával kapcsolatos negatív kijelentéseiből származó feszültséget. A közös értékek és történelmi örökség hangsúlyozása mellett az alelnök kiemelte, hogy az új amerikai kormány szeretné szorosabbra fűzni az együttműködést a terrorizmus elleni harcban Washington és Brüsszel között. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll az európai nemzetek területi integritásának és szuverenitásának védelme mellett, valamint folytatni kívánják az Unióval való közös nyomásgyakorlást Oroszországgal szemben, annak ukrajnai intervenciója miatt. Az alelnök Brüsszelben elhangzott nyilatkozatai éles kontrasztban állnak Trump korábbi kijelentéseivel, amelyekben a „NATO-t elavultnak” Brüsszelt pedig „elviselhetetlen helynek” nevezte.

Az elmúlt hetek találkozóin elhangzottak jelenleg még nem igazolják vissza a Trump-adminisztráció leendő transzatlanti politikájával kapcsolatos pesszimista jóslatokat. Azok a félelmek, amelyek az Egyesült Államok leendő izolacionista, oroszokkal megalkuvó politikáját vetítették elő, egyenlőre még nem igazolódtak be. Az elmúlt hetekben az Európába látogató amerikai kormánytagok Tillersontól Spence-ig, szinte minden alkalmat és lehetőséget megragadtak, hogy az EU és a NATO melletti szoros amerikai elkötelezettséget hangsúlyozzák. Az amerikai részről elhangzott kijelentések pedig leginkább azt a célt szolgálták, hogy tompítsák Trump korábbi kirohanásainak a hatásait.

Az Indiai Haditengerészet volt zászlóshajója, az INS Viraat március 6-án leszerelésre került – ezzel a haditengerészet aktív állományában egyetlen repülőgép-hordozó fog szolgálni, előreláthatólag 2018 végéig. Bár ez önmagában az erőkivetítési lehetőségek csökkenését jelentheti, az utódjául szánt Vikranttal az építődokkokban, hosszú távon más eredményre számíthatunk. 57 év szolgálati idővel a háta mögött, a Viraat leszerelése szükségesnek mondható, és beleillik az indiai haditengerészet modernizációs terveibe.

Dél-Ázsia óriása, bár kiváló földrajzi adottságokkal rendelkezik, egészen az utóbbi évtizedig nem számított tengeri nagyhatalomnak. 2004-ben azonban az első haditengerészeti doktrínában megjelent az igény az adottságok kihasználására, így az Indiai-óceán kiterjedt katonai ellenőrzésére. Ezekre alapozva a 2009-es, majd a 2015-ös új haditengerészeti stratégiai dokumentumok az ország tengeri érdekszféráját fokozatosan a teljes Indiai-óceánra, valamint nyugatra a Szuezi-csatornán át a Földközi-tengerig, keleten pedig a Dél-kínai-tengeren át a Csendes-óceán közepéig terjesztették ki. Bár Indiának jelenleg nincs képessége arra, hogy a Malaka-szoroson túl is tartósan műveletképes erőkkel jelenjen meg, saját térségében az elindult fejlesztések és a növekvő kiadások révén nem elhanyagolható jelentőségre tett szert.

Ebből is világossá válik, hogy az ázsiai vizeken India elsősorban Kínával verseng, míg az Egyesült Államok – egyrészt a gigantikus képességbeli különbségek miatt, másrészt a közös cél, a Népköztársaság visszaszorítása érdekében – inkább partnerként jelenik meg rövid távon. Hosszú távon a haditengerészet célja a hegemónia megteremtése az Indiai-óceánon, valamint bevetési képesség kiterjesztése annak határain túl, az Atlanti- és a Csendes-óceán medencéiben is. Ennek fedezetére 2004 óta összesen több mint 4300 millió dollárt fektettek a SIPRI adatai szerint új hajók vásárlásába és korszerű fegyverek rendszeresítésébe – ez több mint amennyit egy évben átlagosan fegyverimportra fordítanak, azonban csak töredéke az Egyesült Államok vagy akár Kína hasonló kiadásainak.

Az új repülőgép-hordozó viszont nem az egyetlen lépés a haditengerészet, és alapjában véve a fegyveres erők modernizációjában. A 2015-ös SIPRI jelentés szerint India a világ legnagyobb fegyverbeszállítója – megelőzve Szaúd-Arábiát és Kínát –, és 2016-ban is folytatódni látszik ez a trend. Az őszi BRICS csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi miniszterelnök megállapodtak 4 új, orosz technológiájú fregattról, amelyből 2 Indiában kerül majd legyártásra. Emellett 5 darab S-400-as rakétarendszer adásvételéről is döntés született, amellyel India fegyveres erői az elsők közt lehetnek, akik birtokolják a csúcskategóriás légvédelmi rakétákat.

Ugyanakkor a 2014-ben elindított „Make in India” kormányzati program keretében Újdelhi már nem csak kész fegyvertípusokat vásárol, hanem komoly energiát és pénzt fektet technológiák megvásárlásába és az országban zajló gyártásba. A már említett tételeken túl 140, orosz technológiájú Kamov-226t helikopter is készül Indiában, valamint legalább 200 könnyű, nyugati gyártmányú vadászrepülőgép sorsa is eldől ebben az évben. A legesélyesebbnek jelenleg az amerikai Lockheed Martin F-16-osa tűnik, de nem kizárható a svéd Saab Gripen E sem. Az előbbi esélyeit növeli, hogy az Egyesült Államok eszközparkjából folyamatosan leépítik, valamit az új adminisztráció – bár protekcionista gazdaságpolitikát folytat –, az ázsiai hatalmi egyensúly fenntartására Indiát tartja a legesélyesebb szereplőnek a jövőben.

Láthatóan, amíg a NATO-ban akadályt jelent a hadikiadások a GDP minimális 2%-án tartása, addig Ázsiában minden évben növekvő számokkal találkozunk. Az INS Viraat leszerelése is megerősíti ezt a trendet: a helyére 2025-ig két új, korszerű repülőgép-hordozót terveznek szolgálatba állítani. Kérdés, hogy mikor áll majd az ország készen rá, hogy kihasználva kiváló elhelyezkedését, hatékonyan felvegye a versenyt riválisával, és betöltse azt a „biztonsági szolgáltató” szerepet az ázsiai vizeken, amelyet a 2015-ös stratégia célként tűzött ki.

Lektorálta: Háda Béla

A közösségi oldalon olvastuk, hogy Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület nagy munkába kezdett. Ebből az alkalomból kerestük meg Simon Róbert Sándort, az egyesület elnökségi tagját.