Országszerte május 23-án Ukrajna hőseinek napját méltatják.
Az ünnepnapot minden évben megünneplik azok tiszteletére, akik harcoltak és harcolnak Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért – írta az UNIAN.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta mélyebb tartalommal bír a nap: az elesett hősök előtt is tisztelegnek.
A napot eredetileg 1941. május 24-án az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) hozta létre Jevhen Konovalec emlékére.
Ma minden idők hőseiről emlékeznek meg kezdve a Kijevi Rusztól, a kozákokon, az UPR és az UPA tagjain át az ATO és az orosz–ukrán háború veteránjaiig.
The post Ukrajna hőseinek napja van ma appeared first on Kárpátalja.ma.
Az Ukrajnában élő nemzetiségek közösségeinek és őslakosok képviselőivel találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be Viktor Mikita, az Elnöki Iroda helyettes vezetője május 22-én.
Zelenszkij az etnikumok közötti egyetértés és a kulturális sokszínűség napja alkalmából köszöntötte a jelenlévőket.
Az ukrán elnök hangsúlyozta a nemzeti közösségek fontosságát, és köszönetet mondott nekik az állam védelméhez való hozzájárulásukért.
Az összejövetelen a még megoldásra váró kérdésekkel foglalkoztak, mint az őshonos népekről szóló törvény végrehajtása, az ukrán kormány és a nemzeti közösségek közötti koordináció megerősítése, valamint az oktatási és nyelvi kérdések.
A találkozón vitatták meg az ukrán állampolgárság külföldiek számára történő megadásának kérdését is.
Nyitókép: Viktor Mikita Facebook-oldala
Kapcsolódó:Etnikumközi Egyetértés és Kulturális Sokszínűség Napja Ukrajnában
The post Ukrajna nemzetiségeinek és őslakosainak képviselőivel találkozott Zelenszkij appeared first on Kárpátalja.ma.
Tűz ütött ki május 21-én a kora délelőtti órákban Beregszász külterületén, a nagybaktai letérőnél.
A kárpátaljai Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának közleménye szerint a Muzsalyi út végén a száraz növényzet kapott lángra.
A tűz gyorsan terjedt, kis híján a lakóházakat is elérte. A tűzoltókat egy helyi lakos értesítette.
Mintegy 1,5 hektárnyi terület vált a lángok martalékává.
A kárpátaljai DSZNSZ emlékezteti a lakosságot, hogy a száraz növény égetése veszélyes és felelőtlen cselekedet, ami közigazgatási felelősségre vonással jár.
Idén Kárpátalján 873 tűz volt az ökoszisztémában;mintegy 907,15 hektár száraz növényzet és szemét égett el.
Nyitókép: kárpátaljai DSZNSZ
The post Tűz a baktai letérőnél: a száraz növényzet égett appeared first on Kárpátalja.ma.
Ma ünnepelné 81. születésnapját Ortutay (Décsey) Zsuzsa keramikus.
Ortutay Zsuzsa 1944. május 22-én született Beregszászban. 1963-ban az Ungvári Iparművészeti Szakiskolán kerámia szakon végzett, ahol Horváth Anna volt a mestere. Ettől kezdve dolgozott a beregszászi téglagyárban minőségellenőrként, a város kereskedelem kirakatrendezőjeként, a műszergyárban rajzolóként, a Majolikagyár tervezőjeként.
Ortutay Zsuzsa Beregszász épületeinek falára emléktáblákat, érméket és kisplasztikákat készített. Mintegy huszonegy emléktábla az ő keze munkája, köztük Petőfi Sándor, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Esze Tamás arcképe.Kiállított Beregszászban, Ungváron, Kassán és Hatvanban.
Alapítótagja volt a Bereg Alkotóegyesületnek. Rajztanárként tevékenykedett a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban, a 4-es Számú Kossuth Lajos Középiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
1998-ban Beregszász Pro urbe-díjjal tüntette ki, halála előtt pedig vitézzé avatták.
Ortutay Zsuzsa 71 éves korában hunyt el 2015. november 12-én Magyarországon. Elhunyt Ortutay ZsuzsannaTiszteletére emléktáblát avattak Beregszászban az Európa–Magyar Ház falán.
Forrás: Kárpátaljai magyar művészek arcképcsarnoka
The post Ma lenne 81 éves Ortutay Zsuzsa appeared first on Kárpátalja.ma.
Tűz ütött ki Ungváron az Ihor Szikorszkij utcában, egy elhagyatott kazánházban csaptak fel a lángok szerdán – közölte a kárpátaljai Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ).
Közleményükben azt írták, hogy május 21-én kijevi idő szerint 16.20-kor érkezett bejelentés a tűzesetről.
A helyiek vették észre, hogy az épület ablakaiból füst száll fel, és azonnal értesítették a tűzoltóságot.
A lángokat perceken belül eloltották, 6 négyzetméternyi kár keletkezett.
Az eset okát még vizsgálják.
Nyitókép: illusztráció, Pixabay
The post Elhagyatott kazánház gyulladt ki Ungváron appeared first on Kárpátalja.ma.
A biológiai sokféleség nemzetközi napját méltatjuk május 22-én.
A biodiverzitás napját 2001-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívta életre abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a Föld élővilágának változatosságára és fenyegetettségére.
Napjainkban több állat- és növényfaj áll a kihalás szélén, ezáltal bolygónk sokfélesége veszélyben van.
Az idei világnap mottója: „Harmónia a természettel és fenntartható fejlődés”
– közölte csütörtökön az Ungi (Uzsanszki) Nemzeti Park.
Mint írták, a biodiverzitást fenyegető potenciális veszélyek közé tartozik a természetes élőhelyek pusztulása, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, az invazív fajok megjelenése, a természeti erőforrások túlzott kihasználása és a betegségek terjedése.
Napjainkban mintegy 1 millió faj áll a kihalás szélén.Ennek megelőzésére jelenthet megoldást az emberi tevékenység kontroll alatt tartása. Az ENSZ prognózisa szerint, ha nem változtatunk a személetmódunkon, 2050-re a Földön élő fajok 30%-a elpusztul.
A 2532 hektáron elterülő Ungi Nemzeti Park 4 786 növény- és állatfajnak ad otthont, Ukrajna Vörös Könyve által védett fajok közöl 190-nek.
Kapcsolódó: Kárpátalja ma: a rezervátum őzeiThe post Biodiverzitás napja: 1 millió faj áll kihalás szélén appeared first on Kárpátalja.ma.
A magyar nóta és a magyar operett szerelmesével, Maneszes Márton énekessel az Arcélben beszélgettünk, kiemelt figyelmet szentelve az általa felépített kulturális márkának. A Hungarikum Kavalkád három olyan műfajt állít színpadra, amelyek önmagukban hungarikumnak számítanak és meghatározzák a magyar kultúrát: a klasszikus magyar nótát, a magyar operettet és a 100 Tagú Cigányzenekart. A koncertsorozat mellett része […]
Articolul Tettek nélkül megmaradt volna álomnak – Maneszes Mártonnal a Hungarikum Kavalkádról apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
100 éve született és 40 éve hunyt el Harag György színházi rendező. A kettős évforduló tiszteletére a Kolozsvári Állami Magyar Színház Harag György Centenáriumi Emlékhetet szervez június elseje és 9-e között. Ez alkalommal azoknak a színházaknak az előadásai láthatók, amelyeknek Harag György hosszú ideig tagja volt, vagy amelyeknél vendégként korszakalkotó előadásokat rendezett. A kulturális minisztérium […]
Articolul Együtt könnyebb! apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Az ember jár-kel a városban, imitt-amott magyar szót hall, és ha éppen bátrabb kedvében van, akkor közelebb lép a beszélőhöz. Megkérdi, van-e kedve picit diskurálni, ha meg igen, akkor nagy gyorsan a magnó is előkerül. Ugye ismerős? Nagyjából erről szól Ferencz Zsolt sorozata, amelyben ismeretlen ismerősökkel találkozunk. Kollégánk útja ezúttal a Széchenyi téri piacra vezetett, […]
Articolul Ismeretlen ismerősünk: Miklós, a pisztrángos ember apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Jövő hétvégén, május 30-a és június elseje között ismét színes programokra számíthat a közönség: koncertekkel, kiállítással, főzőversennyel és kincskereső játékkal is invitálják az odalátogatókat és természetesen az ottlakókat is. Vendégünk volt a Hangolóban a szervező Duna Médiaszolgáltató képviseletében Altorjai Anita vezérigazgató. Házigazda: Rácz Éva
Articolul XI. Duna-napok meserádióval és Korniss-fotókiállítással apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Az alkotmánybíróság csütörtökön délelőtt 10 órakor ült össze, hogy tárgyaljon a beadványról. George Simion kedden este jelentette be, hogy kéri a választások érvénytelenítését. Az AUR jelöltje azzal a váddal állt elő, hogy szavazatvásárlás történt, a Moldovai Köztársaságban szerinte 100 millió eurót költöttek erre. Simion azt állítja továbbá, hogy elhunytak nevében is leadtak szavazatokat, mert kizártnak […]
Articolul Érvényesítette az alkotmánybíróság Nicușor Dan elnökségét apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Igen szoros, alig 1 százalékos különbséggel jutott a június elsejei döntőbe a lengyelországi államfői választásokon Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski és Karol Nawrocki, az ellenzék jelöltje. A tét a Donald Tusk vezette kormány reformtörekvéseinek sikere vagy a koalíciós kabinet kudarca. Gordon István polonista, újságíró, ex diplomata értékelt és mérlegelt a Tetőteraszon. Házigazda: Rostás-Péter István
Articolul Lengyel elnökválasztás – aggodalmak és remények apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Műalkotásokkal támasztjuk alá azt a pszichológiai előfeltevést, miszerint a titkok, félelmek, féltékenységek, nárcisztikus megnyilvánulások a családi viszonyokat és a párkapcsolatokat egyaránt tönkre tudják tenni. Az egyik példa az olasz Daniele Luchetti filmrendező, aki az utóbbi években ilyen témákról forgat filmeket. Bizalom című tavalyi alkotása például egy szenvedélyes szerelemről szól, amelynek során a két hős legféltettebb […]
Articolul Mindenki reméli, hogy nincsenek csontvázak a szekrényében apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Időbe telik, amíg árnyalt és átfogó képet kapunk mindarról, ami elnökválasztás címén lezajlott Romániában 2024-ben és ’25-ben. Ehhez a tablóhoz járult hozzá a Tetőteraszon megejtett beszélgetés a második forduló után, ahol Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke politológusként, Cseke Péter, az Agerpres munkatársa pedig belpolitikai szakújságíróként vett részt. Házigazda: Rostás-Péter István
Articolul Még párolgó adathalmaz fölött… apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
A máramarosi magyar hetilapról és mellékletéről, a Múlt és Jelenről is beszélgettünk Tamási Attila főszerkesztővel A műsor elején a vasárnapi elnökválasztásról is szó esett, annak Máramaros megyei vonatkozásait elemeztük röviden. Milyen volt a régi Nagybánya, milyen boszorkányperek folytak a városban, milyen volt a város korcsolyapályája száz évvel ezelőtt? Miről volt híres a nagybányai Fekete Sas […]
Articolul Sajtóklub: Bányavidék új szavai, Múlt és Jelen apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
A konklávé helyszíne, a világ talán legismertebb épülete – mégis sok ismeretlen részletet rejt.
A vatikáni Sixtus-kápolna minden bizonnyal a világ egyik legismertebb épülete. Ráadásul egyike azon kevés épületnek, aminek a belső tere az ismert, a külsejéről valószínűleg kevesen ismernék fel. A napokban nem túlzás, hogy az egész világ erre az épületre, pontosabban a kéményére figyel, ezért következzen 10 érdekesség, kevésbé ismert tény erről a tényleg lenyűgöző épületről!
A mennyezet Michelangelo előtt
Mielőtt II. Gyula pápa 1508-ban megbízta volna Michelangelot a freskó elkészítésével, a kápolna mennyezetét égszínkék alapú, csillagokat ábrázoló freskó borította. Ez akkoriban nagyon népszerű megoldás volt Itáliában, több ilyen belső tér is fennmaradt. Ezek közül legszebb talán Giotto remekműve, a Scrovegni-kápolna Padovában. Ez alapján könnyen képet kaphatunk a Sixtus-kápolna korai állapotáról.
Nem csak Michelangelo
Ha a látogató megérkezik a kápolnába, óhatatlanul felfelé néz, így szinte észre sem veszi az oldalfalakat borító hat-hat freskót. Ez elég nagy kár, sőt, hiba, ugyanis ezeket a korai reneszánsz leghíresebb mesterei, többek között Botticelli alkotta. Így olyan alkotások maradnak szinte szó szerint árnyékban, ami bármelyik országban önmagukban hatalmas látványosságot jelentenének.
„Csinálj, amit akarsz!”
Már a kortársak legendákat szőttek Michelangelo és a freskókat megrendelő II. Gyula pápa veszekedéseiről, egyben a kölcsönös tiszteletet mindvégig megtartó viszonyáról. Gyula eredetileg csak pár kiegészítést szeretett volna, az ablakok fölött mintákkal, apostolok alakjával, de Michelangelo hatalmas léptékben gondolkodott. Végül a pápa ráhagyta, „csinálj, amit akarsz!” felkiáltással elhagyva a termet. A végeredményt a világon valószínűleg mindenki ismeri.
Fény és sötétség
A pápa áldásával/kivonulásával Michelangelo dolgozta ki magát az ikonográfiai programot is. Korábban sosem látott, sőt máig lenyűgöző fantáziával festette meg a teremtés egyes mozzanatait. Ezek közül talán legkülönlegesebb a fény és sötétség elválasztása. Lentől szemlélhetjük, ahogy az Úr a saját kezével tolja szét az eget, elválasztva a fényt a sötétségtől. A jelenet festészetileg is bravúros, a főalakot alulról láthatjuk, anatómiailag tökéletesen megjelenítve.
Az első ember
Ádám megteremtésének jelenete minden bizonnyal a világ legismertebb festészeti alkotása. Az Úr, Zsófia/Sophia, vagyis a bölcsesség alakjába kapaszkodva érintéssel ad életet Ádámnak. A jelenetben maga a teremtés már megtörtént, az erős kéz már éppen eltávolodott a lassan öntudatra ébredő Ádámtól.
Az isteni elme
1990-ben különös cikk jelent meg az amerikai Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban. Frank Meshberger idegsebész, agykutató felfedezte, hogy az Ádám teremtése-jelenetben az Úr körül jelenlévő, lebegő csoport kontúrja, sőt, az alakok közötti vonalak is szinte teljes egészében megegyeznek az emberi agy anatómiai felépítésével. A felfedezés elsőre megdöbbentő, de egyáltalán nem mond ellent sem a katolikus tanításnak, sem a reneszánsz és Michelangelo szellemiségének. Tulajdonképpen azt jelképezi, hogy a teremtés folyamata egy intellektuális munka. Az elméletbe illeszkedik az a már említett mozzanat, hogy az Úr, miközben Ádámot teremti, Zsófiát/Sophiát, a bölcsességet megszemélyesítő alakot karolja át.
A tökéletes Sybilla
A görög művészet közkedvelt megoldása volt a Figura serpentinata, vagyis a csavarodott testtartás megjelenítése. Ezt Michelangelo tökélyre fejlesztette a Líbiai Sybilla alakjában, ugyanis, ha megnézzük a képet, látható, hogy a prófétanő lábujjai is csavarodnak. A Sybillák megjelenése önmagában is különleges, az ókeresztény hagyomány szerint a pogány görög jósnők jövendölték meg Krisztus eljövetelét, így válva prófétákká.
Vázlatok
A freskókészítés technikája nagyon nagy sebességű munkát tesz szükségessé, nem lehet rögtönözni. Ezért a festők hatalmas kartonokra dolgozzák ki a vázlatokat, a helyszínen már gyakorlatilag ezt másolják fel a száradó falra. Ezek a kartonok önmagukban is elképesztő értéket képviselő műalkotások.
Hatalmas méretek
A terem méretei miatt a mennyezeti freskók, ha nem is kicsinek, de nagyjából embernagyságúnak látszanak. A valóságban ez természetesen nem így van, az egyes alakok kétszeres-háromszoros embernagyságúak.
Restaurálás
A freskók restaurálása 1980-ban kezdődött és 13 évet vett igénybe (Michelangelo 9 évig dolgozott a kápolnán!). A költségeket nagyrészt egy japán tévétársaság fedezte, három évig kizárólagos jogos szerezve a freskók publikálására. Az munkák során ötszáz év kormát, porát távolították el, így a sokak által megszokott barnás árnyalat helyett újra feltárultak Michelangelo élénk színei.
Különös önarckép
A kápolna abból a szempontból is különleges, hogy keretbe foglalt kép helyett a teljes falat betöltő freskót láthatunk az oltár mögött. A jelenet az utolsó ítéletet ábrázolja, telis-tele festészeti és ikonográfiai érdekességekkel. Az ítélet során Krisztus mellett (akit Michelangelo a Dávid-szoborhoz hasonló külsővel ábrázolt) az apostolok is megjelennek, a hagyományos attribútumaikkal, vagyis vértanúságuk eszközeivel. Így Bertalan apostolt is láthatjuk, akit élve megnyúztak kivégzése előtt, ezért általában úgy ábrázolják, hogy saját bőrét tartja a kezében. A szakértők szerint a férfialak maga Michelangelo, de a hasonlóság méginkább a lenyúzott arcbőrön látható.
Forrás: architextura.hu
Fotó: Getty Images
The post Tíz érdekesség a Sixtus-kápolnáról appeared first on Kárpátalja.ma.