Február 18-án, hamvazószerdán – a nagyböjt kezdetének napján – XIV. Leó pápa az Aventinus-dombon álló Sant’Anselmo-templomban vezetett közös imádságot, amelyet bűnbánati körmenet követett a Santa Sabina-bazilikához. A menetben bíborosok, érsekek, püspökök, a bencés és domonkos közösségek tagjai, valamint hívők vettek részt. A bazilikában a Szentatya mutatta be az eucharisztikus ünneplést, a hamu megáldásának és a hamvazásnak a szertartásával. A Magyar Kurír és Tőzsér Endre SP fordítása nyomán a Szentatya beszédéből részleteket közlünk.
Közösségben megélt megtérés
Homíliája elején a pápa arra emlékeztetett, hogy minden liturgikus időszak kezdetén „új örömmel fedezzük fel annak kegyelmét, hogy Egyház, Isten igéjének hallgatására egybehívott közösség vagyunk”.
Joel próféta szavait idézve hangsúlyozta
a megtérés személyes és közösségi dimenzióját: „Gyűjtsétek egybe népemet, szent közösséggé legyen!” (Jo 2,16).
A próféta felszólítása mindenkit érint – a leggyengébbeket éppúgy, mint a papokat, akiknek könyörögniük kell:
„Könyörülj, Uram, könyörülj népeden!” (Jo 2,17).
A nagyböjt ma is kiemelten közösségi időszak, amikor nem elszigetelten, hanem együtt indulunk a megtérés útján.
A bűn felismerése mint prófétai tanúságtétel
XIV. Leó rámutatott: az Egyház akkor hiteles, ha képes beismerni saját bűneit. A rossz nem csupán külső ellenségek műve, hanem „a szívünk érintett benne”.
A bűn személyes, ugyanakkor valós és virtuális közegeinkben, sőt gazdasági, kulturális, politikai és vallási „bűnstruktúrákban” is testet ölt.
Az élő Istenhez fordulás a szabadság vállalását jelenti, egyfajta exodust, amelyben nem maradunk „bénultak, merevek”, hanem elindulunk a változás útján.
A pápa felteszi a kérdést: „Milyen ritkán látunk olyan felnőtteket, akik szembenéznek önmagukkal és megtérnek?”
A megtérés ezért alternatívát kínál egy tehetetlennek tűnő, „lángoló világban”.
A fiatalok érzékenysége és a missziós távlat
A Szentatya kiemelte, hogy sok fiatal – még szekularizált környezetben is – különös erővel érzi hamvazószerda hívását. Ők világosan látják, hogy lehet igazabban élni, és felelősség terhel bennünket mindazért, ami az Egyházban és a világban nincs rendben.
Szent Pál szavait idézve sürget: „Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja!” (2Kor 6,2).
A nagyböjt misszionáriusi jelentőséggel bír: a belső megújulás hitelesebbé teszi az evangélium hirdetését, hogy ne hangozhasson a gúnyos kérdés: „Hol van hát Istenetek?” (Joel 2,17).
A „bűnbánati pedagógia” időszerűsége
A pápa felidézte VI. Pál 1966-os hamvazószerdai gesztusát, amikor nyilvánosan végezte el a hamvazás szertartását.
Az akkori egyházfő „szigorú és megrendítő bűnbánati szertartásnak” nevezte ezt, amely „realista pedagógia”, s „szigorú felhívás az igazságra”.
Két jelenséget emelt ki: az önáltatás képességét és azt az „alapvető pesszimizmust”, amely az élet hiábavalóságát hirdeti – „az emberi szellemnek ez az önkifejeződése a hamu apológiája”. XIV. Leó szerint e szavak prófétai módon világítanak rá korunk valóságára.
A hamu és a feltámadás tanúsága
A ránk hintett hamu emlékeztet a „lángoló világ” valóságára: háború sújtotta városokra, a nemzetközi jog és az igazságosság romjaira, ökoszisztémák pusztulására, a szent iránti érzék elhalványulására. A történelem és lelkiismeretünk kérdése így hangzik: „Hol van hát Istenetek?”
A válasz a megtérésben rejlik.
„Bűneink felismerése, hogy megtérjünk, már a feltámadás előjele”
– fogalmazott a pápa. A nagyböjt a húsvéti szent háromnap felé vezet, az átmenetre a halálból az életre. A vértanúk – régen és ma – e húsvéti úton ragyognak példaként.
A római nagyböjti stációk hagyománya zarándoklatra és megállásra hív: a tanúságtételek nyomába eredve fedezhetjük fel az elvetett magvakból sarjadó életet. Az evangélium arra tanít, hogy ne a látszatot keressük, hanem azt szolgáljuk, ami csendben növekszik.
A böjt, az imádság és a szeretet belső összhangja az élet Istenéhez vezet.
„Felé irányítsuk – mértékletesen és örömmel – egész valónkat, egész szívünket!”
– zárta homíliáját XIV. Leó pápa.
A Szentatya homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.
Hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétot megelőző böjtForrás: Felvidék.ma
The post A megtérés közösségi útjára hív a nagyböjt kezdetén XIV. Leó pápa appeared first on Kárpátalja.ma.
Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén Washingtonban csütörtökön – közölte a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Karoline Leavitt az amerikai elnök hivatalának napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Donald Trump beszéde nyitja meg az ülést, amelyet a fővárosban működő – Donald Trump nevét viselő – Békeintézetben (Donald J. Trump Institute of Peace) rendeznek.
Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy a Béketanács tagállamai már több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a gázai újjáépítés és humanitárius segélyezés céljaira, valamint a palesztin terület biztonságának megteremtésére.Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az összeg felhasználását a Béketanács tagjai felügyelik.
A szóvivő sajnálatosnak mondta, hogy a Vatikán bejelentette, nem vesz részt a testületben, arra hivatkozva, hogy a Béketanács tevékenysége versenyt teremt az ENSZ ezen a téren végzett munkájával.
Karoline Leavitt kifejtette: a béke ügye nem lehet „pártállás kérdése, politikai téma vagy vitára okot adó ügy”. Kijelentette, hogy a Béketanács egy olyan térség újjáépítése felett őrködik, amelyet erőszak, vérontás és szegénység sújtott túlságosan hosszú ideig.
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images
MTI
The post Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén appeared first on Kárpátalja.ma.
Lassan négy éve zajlik az orosz-ukrán háború. Kijev lakosainak mindennapjai egyszerre szólnak a túlélésről és a normalitás megőrzéséről. A folyamatos légiriadók, az energiaellátást érő támadások és a rendkívüli téli hideg ellenére a város működik: dolgoznak az emberek, nyitva vannak az iskolák – mondta rádiónknak Tompa Tibor kijevi lakos. Az elmúlt hetek legnagyobb kihívását a szélsőséges […]
Articolul „Tizenkét fokot tudunk tartani, az elviselhető” apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a kortárs zene kimagasló alakja.
1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Már ötévesen zongorázni kezdett, s mindössze tízéves volt, amikor hallotta a szülővárosában koncertező Bartók Bélát.
Zongora-tanulmányait Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártánál folytatta, 16 évesen már több növendéket ő korrepetált.
A tanítást annyira megszerette, hogy azóta is szenvedélyesen foglalkozik oktatással.1940-ben zeneszerzést is tanult Max Eisikovitstól, s ekkor határozta el, hogy a zenei pályát választja. (Egyes források szerint viszont akkor döntött így, amikor a rádióban meghallotta Schubert Befejezetlen szimfóniáját.) 1946-tól a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál tanította zongorára, Weiner Leó kamarazenére, míg zeneszerző tanárai Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak. Rajtuk kívül Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái voltak meghatározóak a számára, főiskolai évei alatt kezdődött barátsága Ligeti Györggyel, s ebben az időben nősült meg.
Felesége, Kurtág Márta nemcsak a magánéletben társa, de zongoradarabjainak kiváló tolmácsolója, akivel számos alkalommal – többek közt négykezessel – együtt lépnek fel.
1951-ben kapta kézhez diplomáját a zongora és a kamarazene, négy évvel később pedig zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, hogy belülről megismerje a színpadot, majd az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Egyik tanára, Marianne Stein találta számára azt a zeneszerzői feladatot, hogy „kössön össze mindössze két hangot”.
Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit,s hazatérve megírta Vonósnégyesét (1959), amelyet az Opus 1. számmal jelölt. (Korábbi művei a Koreai kantáta és a Brácsaverseny 1953-ból, illetve 1954-ből.)
Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak volt a korrepetitora. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, később ugyanott a kamarazene-tanszéken lett nemzetközi hírű mester-tanár. (Tanítványa volt többek közt Schiff András és Kocsis Zoltán.) 1971-ben egy évet ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben töltött.
A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett,köztük a hegedűre és cimbalomra írt Nyolc duót (ő az első magyar zeneszerző, aki cimbalomra, mint kamarazenei hangszerre komponált). 1968-ban készült el a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve.
Debreceni évei alatt még operát tervezett Bornemisza Magyar Élektrájából; a terjedelmes és mondanivalójában is súlyos mű bemutatójának így is döbbenetes hatása volt.
Kurtág egyik legismertebb alkotása az 1973-76 között megjelent Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata.A Bartók Mikrokozmoszához hasonlító darabok a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják.
A Játékokról azt nyilatkozta: mindig írni fogja, amíg él, s azokból a kezdetek óta nem dobott el semmit.A zeneszerző szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, leginkább a szövegek vonzzák: Négy dal Pilinszky János verseire, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (Dalos Rimma orosz nyelvű verseire), József Attila-töredékek, Nyolc kórus Tandori Dezső verseire. Kiemelkedő alkotása a Kafka-töredékek, az Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky és a Hölderlin: An.
A több nyelven beszélő Kurtág oroszul is megtanult, hogy eredetiben olvashassa Dosztojevszkijt.
Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat (1954, 1956, 1959) és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, 2005-ben Magyar Művészetért díjat kapott. Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op.27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben megkapta a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díját (a kitüntetés fennállásának több mint három évtizede óta ez volt az első alkalom, hogy teljesen egyhangú döntés született), a következő évben Herder-díjjal, valamint Feltrinelli-díjjal tüntették ki.
Munkássága elismeréseként neki ítélték a zenei Nobel-díjnak számító Ernst von Siemens-díjat és a „német nyelvnek tett szolgálataiért” a Hölderlin-díjat. Közel tíz éve hatalmas sikere volt a Salzburgi Ünnepi Játékok Ligeti-Kurtág sorozatának, 1998-ban Milánóban, 2002-ben pedig Londonban tartottak átfogó bemutatót munkásságából.
Jelek, játékok és üzenetek című művét a legjobb kortárs klasszikus felvételek kategóriájában Grammy-díjra jelölték, 2006-ban zeneszerzői Grawemeyer-díjával tüntette ki az Egyesült Államok Louisville-i Egyeteme Concertante hegedűre, altkürtre és nagy zenekarra, opus 42. című alkotásáért, 80. születésnapja alkalmából a MIDEM 2006-os klasszikus zenei különdíját vehette át.
Kurtág mintegy ötven műve között egyaránt találhatunk zenekari versenyt, kamaraegyüttesre írt darabot, vonósnégyest, fúvósötöst, dalciklusokat, hangszerszólókat és kórusműveket.
Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortársánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát.
Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi.
Forrás: MTI
Nyitókép: muzsikalendarium.hu
The post 100 éves lett Kurtág György appeared first on Kárpátalja.ma.
Hamarosan véget ér az immár húsz éve elhagyatott beregszászi moziépület felújítása. A modern filmszínház megnyitójára a tervek szerint még húsvét előtt sor kerül.
A hírről Babják Zoltán, Beregszász polgármestere számolt be a Facebookon, aki az intézmény tulajdonosával, Olekszandr Szekeressel együtt járta be a helyszínt.
„Ez fontos befektetési projekt kistérségünk számára – új szabadidős lehetőségeket kínál a lakosoknak, és további vonzó helyszínt jelent városunk vendégeinek”
– fogalmazott Babják Zoltán.
Bejegyzéséből kiderül továbbá, hogy az épületben kávézó és játszóház is várja majd a látogatókat. A 105 férőhelyes vetítőterem ráadásul konferenciák, közösségi fórumok helyszíne is lehet a jövőben.
The post Még húsvét előtt megnyílhat a mozi Beregszászban appeared first on Kárpátalja.ma.
Súlyos közlekedési baleset történt február 17-én reggel Szlovákiában, Ružomberok környékén: egy busz és egy faárut szállító teherautó ütközött össze.
A szlovák rendőrség tájékoztatása szerint a busz Banská Bystrica felé tartott, amikor eddig ismeretlen okból áttért a szembejövő sávba, és összeütközött a teherautóval. Az ütközés után a busz kigyulladt.
A járműben 26 utas tartózkodott, főként lengyel állampolgárok, akik szerencsére időben ki tudtak szabadulni a lángok közül. Ketten megsérültek, őket kórházba szállították: egy férfit Ružomberokban, egy 47 éves nőt pedig Banská Bystricában kezelnek. A buszsofőr a helyszínen életét vesztette.
A rendőrség vizsgálja a baleset pontos okait. Egyelőre nem ismert, hogy az utasok között voltak-e ukrán állampolgárok.
Forrás: mukachevo.net
The post Súlyos buszbaleset történt Szlovákiában appeared first on Kárpátalja.ma.
2026 januárjában az európai minimálbérek közötti különbség meghaladja a tizenötszörös szorzót – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Míg Luxemburgban a legkisebb havi bér 2704 euró, addig Ukrajnában mindössze 173 euró (8647 hrivnya). A különbség nem csupán statisztikai adat: milliók mindennapi megélhetését határozza meg.
Az Európai Unió 27 tagállama közül 22 rendelkezik törvényben rögzített országos minimálbérrel. Nincs egységes, törvényben meghatározott minimálbér például Olaszországban, Ausztriában, valamint Svédországban, Dániaban és Finnországban, ahol ágazati kollektív szerződések szabályozzák a bérezést.
A legmagasabb minimálbért fizető országok 2026-ban:Luxemburg – 2704 euró
Írország – 2391 euró
Németország – 2343 euró
Hollandia – 2295 euró
Belgium – 2112 euró
Franciaország 1823 eurós minimálbérrel a hatodik helyen áll.
Ezeket az országokat stabil gazdaság, magas termelékenység és erős szociális rendszer jellemzi.
A vizsgált 29 ország – 22 uniós tagállam és 7 tagjelölt – közül 15-ben 1000 euró alatt marad a minimálbér. Ebbe a csoportba tartoznak a kelet-közép-európai országok, valamint az EU-tagságra pályázó államok is.
Néhány példa:
Csehország – 924 euró
Magyarország – 838 euró
Románia – 795 euró
Törökország – 654 euró
Albánia – 517 euró
Az unió legkisebb minimálbérét Bulgária fizeti (620 euró), ami még így is több mint háromszorosa az ukrajnainak.Ukrajnában 2026. január 1-jétől a minimálbér 8647 hrivnyára emelkedett, ami mintegy 173 eurónak felel meg. Bár ez növekedést jelent a korábbi 8000 hrivnyához képest, az ország továbbra is Európa utolsó helyén áll. Összehasonlításképpen: Moldovaban 319 euró a minimálbér.
Az elmúlt fél évben több uniós országban nem történt emelés (például Belgiumban vagy Luxemburgban), míg Bulgáriában, Magyarországon, Litvániaban és Szlovákiaban 11 százalékot meghaladó növekedést regisztráltak.
Az Eurostat következő jelentése 2026 júliusában várható, amely újabb képet ad majd arról, sikerül-e csökkenteni az európai bérszakadékot.
The post Tizenötszörös bérszakadék Európában: Ukrajna az utolsó helyen appeared first on Kárpátalja.ma.