Feed aggregator

The European Commission is defending its plans to tackle online disinformation from criticism from national governments, according to a working paper leaked to EURACTIV.

Kosovo : le gouvernement Kurti veut en finir avec l'électricité « gratuite » dans le Nord
Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
Gabriel Keller : vers la guerre au Kosovo, octobre 1998-mai 1999
Albin Kurti : « Au Kosovo, nous allons en finir avec l'Ancien régime »
Serbie : un lanceur d'alerte révèle comment le régime Vučić vole les votes du Kosovo
Massacre de Srebrenica : Sarajevo demande à la CIJ de rejuger Belgrade pour « génocide », les Serbes se fâchent
« Génocide » : la CIJ rejette les plaintes de Zagreb et Belgrade

/ Serbie, Kosovo, Revue de presse, Relations internationales, Relations régionales, Défense, police et justice, Histoire, Courrier des Balkans, Kosovo juger crimes de guerres

Kosovo : le gouvernement Kurti veut en finir avec l'électricité « gratuite » dans le Nord
Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
Gabriel Keller : vers la guerre au Kosovo, octobre 1998-mai 1999
Albin Kurti : « Au Kosovo, nous allons en finir avec l'Ancien régime »
Serbie : un lanceur d'alerte révèle comment le régime Vučić vole les votes du Kosovo
Massacre de Srebrenica : Sarajevo demande à la CIJ de rejuger Belgrade pour « génocide », les Serbes se fâchent
« Génocide » : la CIJ rejette les plaintes de Zagreb et Belgrade

/ Serbie, Kosovo, Revue de presse, Relations internationales, Relations régionales, Défense, police et justice, Histoire, Courrier des Balkans, Kosovo juger crimes de guerres

Kosovo : le gouvernement Kurti veut en finir avec l'électricité « gratuite » dans le Nord
Changer les frontières des Balkans : un « non paper » qui bouleverse la région
Gabriel Keller : vers la guerre au Kosovo, octobre 1998-mai 1999
Albin Kurti : « Au Kosovo, nous allons en finir avec l'Ancien régime »
Serbie : un lanceur d'alerte révèle comment le régime Vučić vole les votes du Kosovo
Massacre de Srebrenica : Sarajevo demande à la CIJ de rejuger Belgrade pour « génocide », les Serbes se fâchent
« Génocide » : la CIJ rejette les plaintes de Zagreb et Belgrade

/ Serbie, Kosovo, Revue de presse, Relations internationales, Relations régionales, Défense, police et justice, Histoire, Courrier des Balkans, Kosovo juger crimes de guerres

Az energia hétköznapi életünk egyik alapfeltétele. Energia szükséges az élet minden szegmenséhez az oktatáson át, az egészségügyön keresztül az áruházak működéséig. Emellett az államok közötti kapcsolatok formálásban is nagy szerepe van az energia kérdésköréhez kapcsolódó tényezőknek, akár csak maguknak az energiahordozóknak. Mi több, ma már olyan jelenségről is beszélhetünk az államközi kapcsolatokban, mint az energiadiplomácia. Az energiaügy szerepének ekkora mértékű felértékelődése kockázatokkal is jár, hiszen eddig soha nem látott mértékben megnövelte az energia iránti és az államok közötti dependenciát. A továbbiakban bemutatom az energiabiztonság tartalmi elemeit, illetve a biztonságpolitikában betöltött helyét és szerepét.

Bevezetés

Közismert, hogy az energia szerepe, az energiabiztonság kérdése a hidegháború alatt értékelődött fel, azonban az energiabiztonság kérdéskörének megjelenése jóval korábbra nyúlik vissza. Az energia életet formáló hatása tulajdonképpen az emberiség történelméig vezethető. Az ember ugyanis a mindennapi élethez szükséges energiaforrások közelében választotta meg élőhelyét. Az ókori civilizációk már felhasználták a ma megújuló energiaforrásként ismert szél- és vízenergiát, például vízi közlekedésre. Megdöbbentő, de a manapság a legtöbb energiát szolgáltató szénhidrogének egyik fajtáját, a földgázt már feltehetőleg időszámításunk előtt 6000-ben, a bitument pedig időszámításunk előtt 3000-ben használták a civilizáció bölcsőjében, Mezopotámiában. Időszámításunk előtt 500-ban Kína már bambuszcsöveken keresztül szállította a nyersanyagot. Az Ókori Keleten és az antik világban tehát már régóta jelen vannak a különböző szénhidrogének, amelyeket a történelem kezdetén elsősorban az építészetben, a gyógyításban, illetve a mindennapokban, fényforrásként használtak.

A szénhidrogének nem kaptak szerepet a középkor Európájában. Az energia forrása ekkoriban a fa, illetve az állati és emberi élőerő volt, de az emberiség életének és eszközkészletének fejlődésével egyre inkább kiterjedt más nyersanyagokra is, s a szénhidrogének újra felbukkantak. Az ipari forradalommal először a szén került a középpontba, azonban az 1850-es évektől kezdve az amerikai kontinensen az aranylázat a fekete arany iránti lelkesedés váltotta fel.[1] Ezt követően, a kőolaj egyre inkább teret hódított, s Winston Churchill döntése, miszerint a brit hadiflotta eszközeinek energiaforrásául szolgáló szenet kőolajra kell leváltani véglegesen megváltoztatta a történelmet. Az Egyesült Királyság hadiflottájának energiaellátása ugyanis a hazai szénmezők helyett egy földrajzilag távoli terület, Perzsia kőolajtartalékaitól kezdett függővé válni. Mindez a folyamat egyre több államban jelent meg, miközben átrendezte az erőviszonyokat: kisebb, addig jelentéktelenebb államok súlya megnövekedett a világpolitikában, s a tőzsdén a kőolajjal kapcsolatos részvények egyre inkább előtérbe kerültek. A kőolaj és földgáz aranykorát élte, s átalakította a társadalmakat. A szénhidrogének nyújtotta energiatöbblet ugyanis lehetővé tette a tömeggyártást, a lakosság energiával való állandó ellátását, a kontinensek közötti gyors utazását. Mindez gyökeresen megváltoztatta a világot. Addig példátlan mobilitás és globalizáció bontakozott ki ugyanakkor a megnövekedő energiaszükséglet kielégítésére, s a kényelem fenntartásra egyre több energiára volt szükség, így megjelentek más energiaforrások és energiatermelési módok, mint a nukleáris energia. Az 1970-es és 1980-as években a környezet rombolása a történelemben addig példátlan mértéket öltött, amely egyre inkább megkérdőjelezte a természet ilyen mértékű, szisztematikus kifosztását. Mindez odáig vezetett, hogy a világgazdaság egyik alapkövének számító szénhidrogéneket egyre inkább igyekszenek az államok más energiaforrásokra felváltani.

Az energiabiztonság helye a biztonság fogalomrendszerében

A biztonsággal való tudományos szintű foglalkozás  igazán a hidegháború idején, az 1950-es évektől került a kutatók fókuszába, amelynek köszönhetően megszületett a biztonsági tanulmányok tudományterülete. Az ezt követő évtizedek alatt számos kutató (pl. Buzan, Nye, Mearsheimer) foglalkozott e kérdéskörrel, azonban a hidegháború időszaka alatt általánosan elfogadott tény volt a katonai biztonság elsődleges szerepe. Így az állam fegyveres erejének tulajdonságai, illetve az állam védekező képessége került a középpontba.

A bipoláris világrend fellazulásával és a világpolitikai enyhülés bekövetkeztével azonban egyre inkább kibővült a biztonság fogalma is. 1998-ban megjelent az az elmélet, amelyen keresztül világunk történései magyarázhatóbbak lettek, s ez a biztonság szektorális elmélete. A szektorális elmélet alapjait Barry Buzan, Ole Wæver és Jaap de Wilde fektették le a „Biztonság: új keretrendszer az elemzéshez” című műben. A könyv megjelenése hatalmas mérföldkőnek számított, mivel igazán rávilágított arra, hogy a biztonság megtartásához és fenntartásához nem pusztán a katonai tényezőkre kell figyelmet fordítani. Az elmélet szerint a nemzetközi kapcsolatokat szektorokon át lehet vizsgálni, amelyek azonban nem különállóak, hanem akár csak a lencsék, átfedésben vannak. A koppenhágai trió ekkor a biztonság összetevőit öt szektorra bontotta: politikai, társadalmi, katonai, környezeti, illetve gazdasági szektorokra.

A biztonság szektorális elméletének atyjai az energiabiztonságot ekkor még nem nevezték meg, mint egy különálló szektort. Jóllehet, az eltelt közel 25 év alatt, nem csupán az energiabiztonság önállósodása figyelhető meg hanem, – hogy csupán néhányat említsek – a humán biztonság, a pénzügyi biztonság vagy a jól ismert kiberbiztonság területe is. Visszakanyarodva az eredeti, 1998-as elmélethez, az energiabiztonság különböző vonatkozásai már ekkor is hangot kaptak, de főleg a gazdasági biztonság, illetve részben a környezeti biztonság szektorának alkotórészeként jelentek meg. Az energiabiztonság környezeti biztonság alá eső aspektusain is főként a gazdasági jellegű, illetve fenntarthatósági-szűkösségi problémákat érti az elmélet: a természeti erőforrások kimerülését, az energiához kapcsolódó tevékenységek környezetkárosító-, szennyező hatását, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások szűkösségét és az ebből fakadó egyenlőtlen elosztást. A gazdasági jellegű problémák elsősorban azok, amelyeket a nem fenntartható termelési módok okoznak.

Az energiabiztonság ezt követően, elsősorban az energia árának világpiacra gyakorolt destruktív hatásaival és a főképp ellátást érintő kockázatokkal párhuzamosan, a gazdasági biztonsághoz közeledett a kétezres években. Az elmúlt évtizedben még inkább előtérbe kerültek a környezetvédelmi megfontolások, a szűkösség és dependenciából eredő fenyegetések. Mindezt egyre több nemzetközi esemény is alátámasztotta, illetve megmutatta, hogy manapság már nem csupán az olajfegyver, hanem az energiamixnek bármely összetevőjének manipulálása súlyos következménnyel lehet nem csupán országok, hanem egész térségek biztonságára (pl. orosz-ukrán gázvita). Emellett a társadalmi nyomás is megnövekedett a döntéshozókon, hiszen az egyéni és közösségi szinten egyre inkább megjelent a környezettudatosság, mint követendő érték, s ezt az állami szinten is látni kívánják.

Egyre több összetevője lett tehát az energiabiztonságnak: folyamatosan jelennek meg az új technológiák és egyre nő szerepük. Az államok is egyre fokozottabban figyelnek az energetikai kérdésekre, s külön szakágazati stratégiákat alkotnak, megjelentek az energiadiplomáciai kapcsolatok, a stratégiai fontosságú külföldi energetikai beruházások is. Elmondható tehát, hogy az energiabiztonságot ezen indokokból kifolyólag ma már külön szükséges elemezni, mert a horizontális biztonságpercepció egyik új elemeként jelent meg.

A biztonság fogalmához hasonlóan, az energiabiztonságnak sincs egy általánosan elfogadott definíciója. Az energiabiztonság univerzális fogalmának megalkotását több tényező is nehezíti. Elsősorban, a biztonsági tanulmányoknak több iránya létezik, s ezen szemléletmódok változásával az energiabiztonság tartalmi összetevői változhatnak. Másodszor, az energiabiztonság „szereplői” dinamikusan növekednek: ma már nem csupán államok, hanem nagy szerep jut a különböző multinacionális vállalatoknak, állam alatti szereplőknek (pl. félkatonai szervezetek, terrorista szervezetek), de a nemzetközi intézményeknek is. Harmadszor, az energiabiztonság, a biztonsághoz hasonlóan több szinten és aspektusból is értelmezhető, emellett az államok defenzív és offenzív stratégiát is követhetnek az energiabiztonság garantálása tekintetében, amely nagy mértékben változtatja az elemzés kereteit. A biztonság etimológiai értelmezéséből azonban lehet következtetni az energiabiztonság fogalmára. Az energiabiztonság tartalmi elemeit a nemzetközi szervezetek és államok energetikai stratégiáiból is rendszerré alakíthatjuk. Az energiabiztonság egy olyan állapotot feltételez, amely az energetikai szektor fenyegetettségének a hiányaként határozható meg, de a fenyegetésekre való reagálási képességet is magában foglalhatja. Ezen túl, számos fenntarthatósági és a humánbiztonságot előmozdító követelmény is bekerült az energiabiztonság fogalomrendszerébe, mint például az ellátás biztonsága, azaz „megfizethető és megbízható hozzáférés minden üzemanyaghoz és energiaforráshoz”

Az energiabiztonság főbb kihívásai

Az energiabiztonság tehát a tágan értelmezett biztonság egyik elválaszthatatlan része, ugyanis az energia a mindennapi élet, s így az állam működésének, mi több a nemzetközi rendszer működésének feltétele. Mint a biztonság más szektorait, úgy az energiabiztonságot is számos kihívás éri, amelyek eltérőek ugyan a szereplők és szintek különböző elemeinek megválasztásával. Mindazonáltal, számba vehetők a világ történéseit alapjául véve az energiabiztonságot érő széleskörű kihívások ááltalánosságban. A következőkben ezen kihívások bemutatását igyekszem megtenni.

Az energiabiztonságot érő egyik legnagyobb kihívás talán az államok közötti dependenciából, illetve a rendelkezésre álló energiahordozók szűkösségéből fakad. A két legfőbb fosszilis energiahordozót, a földgázt és kőolajat vizsgálva, arra a megállapításra juthatunk, hogy ezen természeti kincsekből való részesedés globálisan nem egységes. Például, a kőolaj-tartalékok régiónkénti megoszlását tekintve alábbiak az arányok: 48,18% Közel-Kelet, 18,7% Dél- és Közép-Amerika, 14,1% Észak-Amerika, 8,4% FÁK-államok, 7,2% Afrika, 2,6% Ázsia és a Csendes-óceánti térség, s végül a sort zárja Európa a maga 0,8%-os részesedésével. A földgáz eloszlását vizsgálva is hasonló megállapításra juthatunk az aránytalanság kapcsán: 38% Közel-Kelet, 32,3% FÁK-államok, 8,9% Ázsia és a Csendes-óceáni térség, 7,6% Észak-Amerika, 7,5% Afrika, 4% Dél- és Közép-Amerika, s a kőolaj tekintetében is Európa rendelkezik a legkevesebb tartalék felett, mindössze 1,7% a részesedése világszinten. Mindeközben, érdemes megvizsgálni azt, hogy Európa az egyike a fejlett térségeknek, amelyből következtethetünk arra, hogy így energiaigénye is jóval nagyobb, mint például a fejlődő térségeknek. Természetesen, ezen számok régión belüli alakulása is elemzést kíván, mivel egyes országok régión belüli súlya is kötődik az energiatermeléséhez, azonban ezen elemzés formai korlátai nem teszik ezt  lehetővé. A fogyasztás és az előállítás tehát nincs országonként, régiónként egyensúlyban, s így számos térség nagy mértékű importra szorul. Például, az EU 27 tagállamának energiafüggősége elérte összesítve az 58 százalékot 2018-ban, ami azt jelenti, hogy az energiatermelés és energiafogyasztás közel 60 százalékban nem kiegyensúlyozott, s mindezt harmadik országokból importálják.

Az energia előzőekben bemutatott, heterogén megoszlása egyes térségek „kezében” nagy kockázatot jelent. Az ekkora mértékű függőség csökkenti egyes régiók országainak mind szubjektív, mind objektív biztonságpercepcióját. Az ellátási rendszerek ugyanis országokon keresztül ívelnek, s egy-egy ország kiesése nagy zavart okozhat magában a rendszerben, illetve az őt követő országok ellátásában is. Minderre példaként az orosz-ukrán gázvita szolgálhat, amely során az orosz földgázra szorítkozó európai államok ellátása szünetelt Ukrajna és Oroszország árvitája miatt. A stratégiai fontosságú energiahordozók „fegyverként” való használatának gyökerei azonban a történelem koraibb időszakáig kalauzolhatják az olvasót, így például az 1970-es évekig, amikor is az arab államok többször is bevetették az olajfegyvert, amely a világpiacon hatalmas recessziót okozott. Mindezek kiküszöbölésére az energiabiztonságnak olyan követelményei lettek, mint az ellátás és energiahordozók diverzifikálásának kívánalma. Továbbá, az energiatakarékosság és energiahatékonyság elvei is kötődnek a szűkösségből, s ezáltal a dependenciából fakadó kihívások kezeléséhez.

Az ellátásbiztonság kérdéskörében megemlíthető még, hogy az ellátás mennyiben jut el a lakossághoz, s ha igen mennyire fenntartható mértékben, milyen áron, illetve mennyire biztosított az állandó ellátás? Például, a modern társadalmakban hatalmas gondot okoznak az áramkimaradások, ami csökkenti a lakosság szubjektív biztonságpercepcióját, lévén, hogy az energia lapszükséglet. Példaként említhető a 2006-os nagy európai áramkimaradás vagy az idén (2021) januárban történt áramkimaradások kontinensünkön. Aggasztó, hogy a szakértők még több, ezekhez hasonló áramkimaradásokat várnak a jövőben, amelyek még nagyobb volumenűek lesznek. Mindennek oka abban keresendő, hogy az országok közötti dependencia nő, illetve a globális klímaváltozás okozta szélsőségesebb időjárás is veszély jelent a villamosenergia-ellátásra. Minderre példáként szolgál a 2021.  február 16-án Texas-ban a hirtelen, extrém havazás okozta áramkimaradás, amely 4 millió ember áramellátását lehetetlenítette el.

Az energiaszolgáltatáshoz fűződő létesítményeket, mint kritikus infrastruktúrákat természetesen számos szándékos vagy nem szándékos, emberi vagy természeti tevékenységből fakadó fenyegetés is érheti. Ezen fenyegetések gyakran válsággá és katasztrófává válnak, mivel ezen energetikával kapcsolatos infrastruktúrák kiesése a rendszerből hatalmas zavart okozhat, s a környezetkárosító és egészségkárosító hatásaik, veszélyességük rendkívül súlyosak. Mindezen okokból kifolyólag, számos konfliktusban célpontot jelentenek ezek az infrastruktúrák, mind a fizikai, mind a kibertérben. 2019-ben például az indiai Kudankulam lett hekkertámadás áldozata vagy ugyanebben az évben egy szaúdi olajfinomító által indított húszi dróntámadás is megemlíthető. Ebbe a kategóriába sorolhatóak a 2008-as orosz-grúz háború során a Baku-Supsa és Baku-Tbilisi-Ceyhan olajvezetékekkel kapcsolatos konfliktusok is. A természeti katasztrófa által megkárosított energiaszolgáltató létesítményre talán a legközismertebb példa a 2011-es japán tragédia, amely során a tóhokui földrengés áldozata lett a Fukusimai atomerőmű is. Az említett atomerőmű-baleset következményeit tekintve a legkisebb problémaként tartható számon a kieső energiaellátás, sokkal inkább a nukleáris katasztrófa emberiséget és természetet érintő problémái kerültek középpontba. Mindez felveti az energiabiztonság több tartalmi elemét is, így azt, hogy ezen rendszereknek ellenállóaknak kell lenni a zavarokkal szemben, illetve a környezetben és az ember egészségében kárt nem okozhatnak. A nukleáris atomerőművek kérdése jelen korunkban kiemelt, s hatalmas társadalmi nyomás nehezedik a döntéshozókra elsősorban a potenciális balesetek következményeinek, illetve a nukleáris hulladék tárolásának veszélyfaktorai miatt.

A fenti veszélyek kiküszöbölésére, a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeinek kielégítésére, illetve a fosszilis energiahordozók szűkőssége miatti nemzetközi verseny csillapítására, számos követelmény alakult ki a megújuló energiaforrások használata és az energiamixben való részesedésének növelése iránt. A zöld energián elsősorban a szél-, a víz-, a nap-, illetve a geotermikus energia értendő. Azonban a zöld energia sem kellőképpen zöld minden esetben. A vízerőművek alkalmazásának például számos negatív következménye van, s ebből fakadó heves geopolitikai vitákat vált ki a különböző szereplők között. Emellett különböző hatalmak nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy egy-egy országban ilyen erőművek beruházói lehessenek. Mindez még tovább fokozza az államok közötti feszültséget, s a helyi konfliktusokból könnyen regionális feszültséget eszkalál. Például, Kína világszerte finanszíroz gátépítést, Laoszban, Etiópiában, illetve Afganisztánban is, amely számos környező vagy nagyhatalom nemtetszését váltja ki. Emellett a gátat építő és egyéb részes országok között is hatalmas vita kerekedik a gátépítések kapcsán, így például Egyiptom és Etiópia között vagy Kína és India között, de a Mekongon épülő gátak is kisebb mértékű feszültséget generálnak a délkelet-ázsiai térségben. Természetesen a nagyhatalmak saját pozícióik erősítésére mediátorként részt vesznek ezen viták feloldásában, így például Oroszország és USA szerepe a Nílust érintő vitában vagy az USA jelenléte a Mekongot érintő kérdésekben is jelentős. A feszültségokozás mellett, a vízerőművek létesítése a környezetre is rendkívül károsak, mivel az élőlények, a víz és egyéb anyagok áramlásának ritmusát megzavarják, amely nagy károkat okozhat a bioszférában.

Összegzés

Az energia napjaink világának egyik alapfeltétele, de láthatóan az emberiség történelme során mindig is jelentős szereppel rendelkezett. Az energiabiztonság szerepe a biztonsági tanulmányok rendszerében jelentős, s a biztonság fogalmához hasonlóan meglehetősen komplex az energiabiztonság fogalma, s folyamatosan bővül az értelmezése is az újonnan megjelenő szereplők, kihívások, technológiák megjelenése okán. Az energia szerepe a nemzetközi kapcsolatokban jelentős, emellett hatalmas feszültségeket is generálhatnak az energetikai ügyek, amelyek a fokozódó szűkösséggel egyre hevesebbé válhatnak. Az energiadiplomácia pedig egy új elemét jelenti a nagyobb hatalmak jelenlétének fokozásának különböző térségekben, hiszen a különböző energetikai infrastruktúra beruházások kohéziós ereje jelentős, akár csak az energiarendszerek feletti minél szélesebb körű rendelkezés az országok és más szereplők érdeke. További konfliktusos területet jelent, hogy az energiával kapcsolatban nagyon fontosak a gazdasági, a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok is. Mindezek elérésére és fenntartására számos követelményt dolgoztak ki a döntéshozók, azonban ezek realizálása rendkívül nehézkes, s számos további, megoldandó kérdést vethetnek fel, hiszen számos állam bevétele még ma is a fosszilis energiahordozókhoz köthetőek (pl. Venezuela), emellett a korlátozottabb költségvetéssel rendelkező államok és azok állampolgárai sem képesek a legjobb energiahatékonyságot és környezetvédelem tekintetében legmegfelelőbb, csúcstechnológiák alkalmazására. Az energiarendszereket érintő probémák megoldása és a kérdések tisztázása, a veszélyforrások kiküszöbölése azonban sürgetőek az energiarendszerek nagy szerepének és az őket érő kihívások okán.

Források

16 Amazing Facts About Natural Gas, Forbes, 2015. https://www.forbes.com/sites/statoil/2015/01/12/16-amazing-facts-about-natural-gas/#:~:text=Natural%20gas%20is%20thought%20to,to%20make%20evaporated%20salt%20brine (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Buzan, Barry-De Wilde, Jaap-Waever, Ole: Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner Publishers, London, 1998.

Dobos Edina: Az energiaellátás biztonságának elméleti kérdései, Nemzet és Biztonság, 2010. július. http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/dobos_edina-az_energiaellatas_biztonsaganak_elmeleti_kerdesei.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Energy security, IEA.org. https://www.iea.org/topics/energy-security (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Földi László − Halász László: Környezetbiztonság. CompLex Kiadó, Budapest, 2009.

From where do we import energy and how dependent are we?, EC. https://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/energy/bloc-2c.html (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Gazdag Ferenc-Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 11. oldal. https://akfi-dl.uni-nke.hu/pdf_kiadvanyok/web_PDF_EKM_Biztonsagi_tanulmanyok_alapjai.pdf (Letöltés ideje: 2019.11.06.)

Horváth Attila: A létfontosságú rendszerelemek és a technológiai fejlődés új kockázatai I. rész, Hadtudomány, 2016. http://real.mtak.hu/44940/1/horvathattila2.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Jesper Starn – Brian Parkin – Irina Vilcu: The Day Europe’s Power Grid Came Close to a Massive Blackout, Bloomberg, 2021.01.27.  https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-01-27/green-shift-brings-blackout-risk-to-world-s-biggest-power-grid (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Madureira, Nuno Luis: Waiting for the Energy Crisis: Europe and the United States on the Eve of the First Oil Shock, Historische Sozialforschung, 39. évfolyam, 4. szám 2014, 70–93. oldal. www.jstor.org/stable/24145528  (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Orosz-ukrán gázválság: „ébresztő” az Európai Unió energiaszektorának, Európai Parlament. https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+IM-PRESS+20060109STO04118+0+DOC+PDF+V0//HU&language=HU (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Porup, J. M.: How a nuclear plant got hacked, CSO, 2019. https://www.csoonline.com/article/3488816/how-a-nuclear-plant-got-hacked.html (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Safi, Michael-Wearden, Graeme: Everything you need to know about Saudi Arabia Oil Attacks, The Guardian, 2019.09.16. https://www.theguardian.com/world/2019/sep/16/saudi–arabia–oil–attacks–everything–you–need–to- know (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Shiriyev, Zaur: Threats to Georgian Pipeline Security: What is Moscow’s Game?, Jamestown Foundination, 2015. https://jamestown.org/program/threats-to-georgian-pipeline-security-what-is-moscows-game/ (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Statistical Review of World Energy, BP, 2020, 69. kiadás. https://www.bp.com/content/dam/bp/business-sites/en/global/corporate/pdfs/energy-economics/statistical-review/bp-stats-review-2020-full-report.pdf (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

The cost of blackouts in Europe, EC, 2016. https://cordis.europa.eu/article/id/126674-the-cost-of-blackouts-in-europe (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Tim Stelloh – Adela Suliman – Kurt Chirbas – Colin Sheeley: Millions in Texas without power as deadly storm brings snow, freezing weather, NBC News, 2021.02.16. https://www.nbcnews.com/news/us-news/knocked-out-texas-millions-face-record-lows-without-power-new-n1257964 (Letöltés ideje: 2021.02.17.)

Walt, Stephen M.: The Renaissance of Security Studies. International Studies Quarterly, 35. évfolyam, 2.szám, 1991. 211–239. oldal. www.jstor.org/stable/2600471. (Letöltés ideje: 2021.02.06.)

Yergin, Daniel: A zsákmány. AJTK, Budapest, 2018.

Yergin, Daniel: Ensuring Energy Security. Foreign Affairs, 85. évfolyam, 2. szám, 2006, 69–82. oldal, www.jstor.org/stable/20031912 (Letöltés ideje: 2020.10.10.)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 Címlapkép: Szélenergia az Egyesült Államokban. Palm Springs, 2017. július 14. Szélmalmok a naplementében a kaliforniai Palm Springs közelében fekvő San Bernardino hegység San Gorgonio-hágójánál 2017. július 13-án. A hágóban működő több mint négyezer turbina elegendő elektromosságot termel Palm Springs nagyváros és vonzáskörzete, a Coachella-völgy áramellátásához. (Forrás: MTI/EPA/Paul Buck)

A Az energiabiztonság helye a biztonság fogalomrendszerében, s jelentősége a XXI. században bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

La nouvelle loi sur le terrorisme devrait obtenir l’aval du peuple, selon les premiers sondages. Deux comités, plusieurs experts indépendants de l’ONU ainsi qu’une soixantaine d’experts en droit critiquent toutefois le paquet proposé.

Ben Afflecks guter Freund und Schauspielkollege Matt Damon würde sich freuen, wenn Affleck und Jennifer Lopez fast 20 Jahre nach ihrem Beziehungsende wieder ein Paar wären.

La Fondation de Moov Africa, en partenariat avec la société Qoto, a distribué gracieusement le mercredi 12 Mai 2021, des lampes solaires aux écoliers de l'école primaire publique du village de Koupagou, dans la commune de Boukoumbé, en présence des autorités communales de Boukoumbé, des acteurs communaux du système éducatif primaire et des parents des bénéficiaires.

Kouagou M'po Aladji, handicapé physique au niveau des deux bras et de l'une des jambes, peut désormais,grâce à la Fondation de Moov Africa et son partenaire Qoto, étudier avec de la lumière. Ecolier en classe de CM1 à l'école primaire publique de Koupagou, il a, tout comme une vingtaine de ses camarades d'école, reçu une lampe solaire et ses accessoires. « Je suis très content et je voudrais remercier la fondation Moov Africa, qui m'a offert cette lampe solaire, je promets travailler brillamment pour passer au CM2 l'année prochaine et surtout pour avoir mon certificat d'étude primaire (CEP) », a promis le jeune M'po Aladji, qui malgré son handicapé, doit chaque jour ouvrable parcourir près 4 kilomètres pour rallier son école.
Cette action profondément sociale de la Fondation de Moov Africa, vise à accompagner ces écoliers issus de familles vulnérables à bien étudier pour de meilleurs résultats scolaires et par la même occasion promouvoir l'excellence.
« Nous avons identifié beaucoup de villages sur l'ensemble du territoire béninois où les enfants sont sans électricités et étudient dans des conditions pénibles. Comme on dit souvent, que la lumière soit et la lumière fût. Vous espérons que cette action va changer leurs conditions d'études », s'est voulu optimiste, la directrice exécutive de la Fondation Moov Africa.
CHABI KAO Dolores, a salué l'engagement de la société Qoto, distributeurs des lampes scolaires, aux côtés de la Fondation Moov Africa, pour soulager les peines de ces enfants. Elle a aussi rassuré, des diligences qui sont entrain d'être faites par la Fondation pour offrir de l'eau potable à ces écoliers, à travers la construction d'un forage incessamment.
Au nom du maire de la commune de Boukoumbé, le chef d'arrondissement de Boukoumbé centre, KOUAGOU N'TCHA Koupétah, a témoigné la gratitude du conseil communal à la fondation de Moov Africa pour l'ensemble de ses œuvres sociales, qu'elle ne cesse de poser pour le bonheur et l'épanouissement des communautés à la base.

Abondant dans la même dynamique, le chef de la région pédagogique n°5 (Boukoumbé-Cobly), AKPLAKOU Nicola Yaovi, a souligné le caractère sacramental du mot « merci » pour dire sa fierté à Moov Africa, pour cet acte de générosité. Il a émis le vœu que d'autres écoles de la commune soient également impactées par cette action.
« Ce geste nous aidera à réussir dans nos études et nous vous promettons d'en faire bon usage », ont promis les bénéficiaires par la voix de leur porte-parole.

Après l'épate de la distribution, la délégation de Moov Africa, sous le leadership de la directrice exécutive de la Fondation, CHABI KAO Dolores, s'est rendue aux domiciles de certains bénéficiaires, donc celui de Kouagou M'po Aladji, pour non seulement s'enquérir encore plus de leurs conditions de vie et d'étude, mais aussi et surtout pour une démonstration pratique de l'utilisation de ces lampes solaires.

Quelques images

Werden Lebensmittel falsch oder zu lange gelagert, können sie anfangen zu schimmeln. Doch nicht jedes Nahrungsmittel mit Schimmelbefall muss direkt weggeworfen werden.

Wallhouse, Dominica, 2017, a few days after Category 5 Hurricane Maria struck the island. At the Latin America and the Caribbean Climate Week the Dominican Republic called for a consolidated regional vision in the face of climate change that would bring a strong regional position to COP26. Credit: Alison Kentish/IPS

By Alison Kentish
UNITED NATIONS, May 13 2021 (IPS)

The Dominican Republic opened the 2021 virtual Latin America and the Caribbean Climate Week with a pledge to increase the country’s climate ambition by reducing its greenhouse gas emissions by 27 percent and maintaining progress towards climate neutrality according to the goals of the Paris Agreement.

“For us, climate action is not just about mitigation. We need to prepare for what is coming. We especially welcome this Latin America and Caribbean Climate Week. Let’s consolidate a regional vision in the face of climate change and bring a strong regional position to COP26,” said Dominican Republic’s Environment and Natural Resources Minister Orlando Jorge Mera.

Jorge’s emissions announcement and call to action come as the United Nations is urging countries to put climate action and sustainable development at the center of COVID-19 pandemic recovery efforts.

Executive Secretary of the UN Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) Patricia Espinosa said the May 11 to 14 Climate Week is an opportunity to face the sobering reality that current ambition and action levels are insufficient to tackle the climate crisis.

“Despite all the evidence, the numbers, statistics, human misery, nations have not yet moved the Paris Agreement from adoption to implementation, nor have they fulfilled commitments under it,” she told the opening ceremony.

This year’s Latin America and the Caribbean Climate week is taking place six months ahead of the 26th UN Climate Change Conference of the Parties (COP26) in Glasgow. The organisers are hoping that the regional talks end with a commitment to put accelerated climate action at the heart of COVID-19 recovery efforts.

The event’s backdrop is a grim one. It includes the findings of the UN Environment Programme (UNEP) Adaptation Gap Report released earlier this year, which concluded that the world is lagging far behind in adaptation to climate change, finance and implementation.

As countries continue to deal with the ravages of the COVID-19 pandemic, the World Meteorological Organisation recently published its State of the Global Climate Report, which found that concentrations of the major greenhouse gases increased, despite a temporary reduction in emissions in 2020, due to COVID-19 containment measures.

The report also noted that 2020 was one of three warmest years on record.

It is against these reports that the UNFCC says this week’s talks are taking place at a time of ‘great urgency.’ 2021 is regarded as a historic year for climate action and the Caribbean, with its small island states, warming ocean temperatures and increasingly intense storms, is on the frontlines of the climate emergency.

“This is the year we either lose sight of the Paris targets, or it is the year we start implementing the Paris Agreement. It is our opportunity to increase global climate ambition in COVID-19 recovery and kick-start a decade of action,” a UNFCC statement said.

The regional climate week talks are divided into three thematic themes; national actions and economy-wide approaches, integrated approaches for climate-resilient development and seizing transformation opportunities.

Organisers are hoping to amplify the Latin American and Caribbean youth voice on climate action and convened a special event focused on helping young people to take a leading role in climate advocacy.

Madrelle, Loubiere, Dominica 2017, a few days after Category 5 Hurricane Maria struck the island. The Latin America and the Caribbean Climate Week is exploring challenges and ambitious solutions to protect lives and livelihoods from climate change impacts. Credit: Alison Kentish/IPS

Youth climate activist and Caribbean Youth Environment Network Special Envoy Jevanic Henry of Saint Lucia addressed that panel. He told IPS that as climate change poses a significant threat to lives and livelihoods, platforms like climate week are critical for youth contribution to solutions.

“I always emphasise on the need for youth led-entities particularly in our Small Island Developing States to use their collective strength, building partnerships across the region, to facilitate great knowledge exchange and resource sharing which can contribute towards scaling up youth capacity building initiatives,” he told IPS.

“Going forward, I believe there is still a need for an increase in dedicated resource facilities both at the national and sub-regional level which are easily accessible for grassroots youth-led entities, that they can use in strengthening the capacity of young people from all walks of life, in line with the Sustainable Development Agenda of ‘Leaving no-one behind.’”

Henry, a youth award winner for his work in climate change and sustainable development, said he is pleased with the increasing inclusion of youth in climate solutions.

“I have seen the steady growth of youth involvement in climate action at the national and regional level. It is due to such increased youth action I can say with Saint Lucia’s recent submission of its updated NDCs, not only as young people we were engaged in the revision process, but also in this submission the Children/Youth component of the NDC has been strengthened,” he told IPS.

Like the UN officials at this week’s summit, Henry said there is room for improvement, particularly in holding governments accountable to climate commitments between 2021-2030.

“Until such time that the climate crisis is a staple in the minds and discussions of all young people like with the COVID19 pandemic, there will still be a need for improving our national and regional youth climate movement,” he said.

The UNFCC said this regional meeting is an opportunity for ‘grassroots exchange’ among youth, government, civil society and the business community, to contribute to COP26.

The message is that the time for a surge in action is now.

“You cannot measure climate change by numbers, statistics and economics alone. Its true impact is measured in human misery, loss and death. Nor can numbers capture the growing sense of fear and anxiety from people throughout the world who know that climate change is not some future challenge, but a problem that their leaders are simply not working hard enough to address today,” said Espinosa.

The organisers will convene two more regional climate talks ahead of COP26.

Asia-Pacific Climate Week is scheduled for Jul. 6 to 9, while Africa Climate Week will take place from Jul. 19 to 22.

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');   Related Articles

• Youth Demand Action on Nature, Following IUCN’s First-Ever Global Youth Summit
• Indonesia’s Climate Villages Where Communities Work Together to Mitigate Climate Change

Hinten lässt er die Superstars auflaufen, vorne versorgt er die Bälle per Dunk im Korb: Clint Capela sorgt dafür, dass seine Atlanta Hawks in den NBA-Playoffs dabei sind.

​Elhunyt 82, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 1416 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön.

Older adults are amongst the first Peruvians to receive COVID-19 vaccines at a vaccination site in Lima, Peru. “The World Health Organisation’s Global Vaccine Access Fund, or Covax, amounts to a clearinghouse for the West’s leftovers,” says the writer. Credit: UNICEF/Jose Vilca

By Valentina Lares
MADRID, May 13 2021 (IPS)

While Western countries were busy with their own vaccination campaigns, Russia has filled the leadership vacuum in developing countries.

Amid the West’s scramble for vaccines, a trickle of news flies under the radar. Argentina becomes the first country in South America to produce Russia’s Sputnik V vaccine. The first shipment of Sputnik V is promised to Peru by May.

Some 11,000 Sputnik V doses reach North Macedonia, while Tunisia begins administering 30,000 doses, and 1.7 million more are promised to Bolivia by May. The African Union confirms it has received an offer of 300 million doses from Russia, which has already signed agreements to produce tens of millions of doses in China, Brazil, Iran and Serbia.

While we weren’t looking, Russia’s Sputnik V became the cornerstone of pandemic response for the developing world.

The race for influence

The vaccine offers a unique chance to launder Russia’s reputation. But the Sputnik V jab is about more than image. It’s a calculated campaign to increase the Kremlin’s power and influence through a global scientific, diplomatic, and media influence operation.

Russian capabilities align elegantly with the world’s pandemic needs. As developing countries tried and failed to secure enough vaccine supplies through Western mechanisms, headlines worldwide hail Russia as the partner that really comes through when it counts.

As developing countries tried and failed to secure enough vaccine supplies through Western mechanisms, headlines worldwide hail Russia as the partner that really comes through when it counts.

Sputnik V is the image of Russia the Kremlin wants to project. Far from the authoritarian, bellicose, annexationist Moscow that poisons its domestic political opponents and interferes in its rivals’ elections, Sputnik V casts Russia in the role of scientific superpower and pandemic saviour.

Flexing the media-muscle

Russia’s official mouthpieces — Russia Today, Sputnik Radio, and the TASS news agency — minutely cover each new country, from Laos to Panama, that approves Sputnik V for use, while the Russian Direct Investment Fund, the Kremlin agency that bankrolled Sputnik V’s development, trumpets Russia’s achievement not just in finding a vaccine first, but also in making it widely available.

Valentina Lares

Sputnik V’s Twitter feed (because of course Sputnik V has its own Twitter feed) pumps out messages once or twice an hour — ‘A planeload of vaccines lands in Armenia!’ — or retweets good news from partner countries, such as this one, from the Mexican Health Ministry, which claims that Sputnik V is the only vaccine with a 0 per cent chance of producing serious adverse side effects.

What Russia can no longer achieve with its declining military strength, Flemming Splidsboel Hansen at the Danish Institute for International Studies writes, it now seeks through cognitive and digital means.

And Russia’s storied bot armies are on the march on the vaccine’s behalf. In December 2020, an investigation in The Daily Beast found that a Russian state-linked content farm known as Caliwax was behind Why Africa should focus on Russia’s Sputnik V vaccine, a viral WhatsApp chain that spread far and wide through Ghana and Nigeria.

Meanwhile, sources that the State Department’s Global Engagement Centre describes as ‘guided’ by Russian state intelligence have been peddling between two and three pieces a day hyping the arrival of Sputnik V in locations around the world.
What Russia can no longer achieve with its declining military strength, Flemming Splidsboel Hansen at the Danish Institute for International Studies writes, it now seeks through cognitive and digital means.

Supporting allies

First in line for the Russian jab have been Moscow’s long-time allies, typically led by autocrats like Nicolás Maduro of Venezuela. ‘The vaccines underline the anti-Western bloc’s scientific prowess,’ says Félix Arellano, a professor of international relations at the Universidad Central de Venezuela in Caracas.

‘Ideology demands it be portrayed as greater than the West’s. Russia’s posture, in offering up highly effective vaccines at a low price for countries like Venezuela, is media-driven. It’s how Russia and its allies seek to show that authoritarian governments can also grow in the scientific realm, that it’s possible to grow without democracy.’

Argentina, under a proto-socialist government, was the first to send a team to Moscow to translate Sputnik V’s technical documentation to Spanish and set up its own production facilities.

Other countries soon followed suit: Mexico, Brazil, Bolivia, and even U.S. allies like Peru, Chile, and Colombia. These last three were the ultimate feather in the Kremlin’s cap, the final seal of approval on an operation that is succeeding largely thanks to the West’s navel-gazing inaction.

‘At this point the discussion, at least in Peru, grants the need to negotiate to secure whatever vaccine is on offer,’ explains Oscar Vidarte, a professor of international relations at the Pontificia Universidad Católica de Perú in Lima.

Western failures are Russia’s success

For Colombia, Washington’s most reliable ally in South America, buying into Sputnik V serves two purposes: immunising a vulnerable population and rebuilding bilateral links with Moscow, which had been icy since Colombia expelled two Russian diplomats accused of spying in Colombian oil and mining regions last December.

‘We’re [Washington’s] key ally in the region,’ says Mauricio Jaramillo, who teaches international relations at the Universidad del Rosario in Bogotá, ‘and the U.S. is not trying to leverage vaccines to project its power or earn prestige.’

Russia makes sure to portray vaccine supply deals not as charity, but as partnerships among equals. Giving the leaders of poor countries the chance to say ‘I’m doing something about this’ is almost as big a prize as the shots themselves, he says.

The West hasn’t so much lost this fight as forfeited it. The World Health Organisation’s Global Vaccine Access Fund, or Covax, amounts to a clearinghouse for the West’s leftovers.

The Biden administration has pledged some $4 billion to Covax, but the WHO’s director-general, Tedros Adhanom Ghebreyesus, acknowledges that ‘when there are no vaccines to buy, money is irrelevant.’

Arellano has pointed out that it’s not just access to ample supply that’s tilting the field in Moscow’s favour: It’s how the Russians approach supply agreements. Russia makes sure to portray vaccine supply deals not as charity, but as partnerships among equals.

Giving the leaders of poor countries the chance to say ‘I’m doing something about this’ is almost as big a prize as the shots themselves, he says.

Coming through when it really counts

Sputnik V’s successes keep mounting. The European Union’s shambolic vaccine roll-out has brought even some member countries like Slovakia, Hungary, Greece, and the Czech Republic knocking on Moscow’s door. Each has had to negotiate unilaterally for its share.

Italy and Spain are now considering doing the same, and the European Medicines Agency has had no choice but to formally consider certifying the Russian vaccine, softening its line in the wake of Crimea and Navalny.

To be sure, liberal democracy need not fear for its life from the Russian vaccine. But the West has left a huge leadership vacuum at a moment of acute crisis that Russia is determined to exploit.

Western democracies, and particularly the United States, have lost too many opportunities to the pandemic — not least among them the chance to back their allies, firm up their influence and position themselves as the go-to model for how to manage a crisis that, many scientists fear, could be repeated sooner than many realise.

Where will the world turn then?

Source: International Politics and Society (IPS) published by the International Political Analysis Unit of the Friedrich-Ebert-Stiftung, Hiroshimastrasse 28, D-10785 Berlin.

This article was originally published in the community blog Persuasion.

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Excerpt:

The writer is a journalist and managing editor of Armando.info, an investigative journalism site.

Wem gehören eigentlich die horrenden Geldsummen, die als Treibstoff der Formel-1-Welt dienen? Ein kleiner Überblick.

Le 14 mai est le dernier délai fixé aux occupants de la plage de Fidjrossè pour libérer l'espace et permettre ainsi le démarrage des opérations de reboisement de la bande côtière. Le ministre de la communication et porte-parole du gouvernement s'est prononcé, mercredi 12 mai 2021, sur l'opération en marge du conseil des ministres.

À deux jours du démarrage des opérations de libération du domaine maritime public à Fidjrossè Cotonou, le ministre de la communication et porte-parole du gouvernement a fait savoir que les occupants des lieux ont été suffisamment préparés en amont sur ce qui va arriver. Il y a eu une longue période de sensibilisation, de mise en demeure. « On ne saurait donc parler de libération sauvage. Le gouvernement a pris le soin de préparer les uns et les autres à un retour à la légalité, à la libération de l'espace public. Toutes les précautions ont été prises », a indiqué Alain Orounla.
De plus, les opérations de libération des espaces qui ont eu lieu en 2016, renseignent les populations qu'une telle occupation anarchique de la bande côtière est illégale.
Le ministre porte-parole a expliqué à nouveau l'objectif de l'opération qui démarre ce vendredi 14 mai. Le gouvernement entend protéger la plage contre l'érosion côtière. Il est également prévu la mise en place d'infrastructures touristiques et d'embellissement dont des réceptifs hôteliers, de centres de loisirs et de cités balnéaires.
M. M.

Die Welt steckt voller angenehmer Klänge – nur hören wir viel zu selten bewusst hin. Wir sind auf der Suche nach Geräuschen, die unseren Leserinnen und Lesern ein Lächeln auf die Lippen zaubern.

Az Európai Bizottság azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy tegyenek összehangolt intézkedéseket az Indiából Európába történő, nem feltétlenül szükséges utazások ideiglenes korlátozására a koronavírus indiai változata terjedésének visszaszorítása érdekében.

Le Ramadan est l'un des événements les plus importants du calendrier musulman, mais cette année il a été affecté par le confinement lié au covid-19.

Le porte-parole du gouvernement béninois Alain Orounla s'est prononcé ce mercredi 12 mai 2021 sur la nomination de Paul Hounkpè en qualité de chef de file de l'opposition.

Le Secrétaire exécutif du parti Force Cauris pour un Bénin Émergent (FCBE) Paul Hounkpè a été nommé Chef de file de l'opposition béninoise par décret N° 2021-183 du 28 avril 2021 conformément à la loi portant statut de l'opposition en vigueur au Bénin. Selon le ministre Orounla, Paul Hounkpè a été nommé parce qu'il réunit les critères. Prenant acte de la volonté des électeurs béninois qui ont porté à la tête de l'opposition le parti FCBE dirigé par Paul Hounkpè, le gouvernement l'a désigné en qualité de chef de file de l'opposition.

Cette nomination a été critiquée par certains acteurs de l'opposition. « Que ceux qui ont la critique facile parviennent à remplir ces critères et cette ambition et ils se verront désigner dans les échéances à venir. En attendant, ce choix est conforme à notre législature », a-t-il ajouté.

A.A.A

Intenzív rakétatüzet zúdított a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet Izraelre szerda este - jelentette a 12-es kereskedelmi TV híradása.