Biztonságpiac

A cikkben az ENSZ menekültügyi főbiztosának levelét ismertették, amelyet az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfőjének küldött előző héten, és amelyben mielőbbi egyeztetést sürgetett az érintett európai országokkal az új tervekről. Filippo Grandi arról számolt be, hogy az UNHCR az IOM-mel közösen dolgozik egy javaslaton ebben az ügyben, amelyet hamarosan az Európai Unió elé fognak tárni.

A két szervezet már jelenleg is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, utóbbiakat pedig visszaküldhetik hazájukba. Az IOM korábban megerősítette, hogy javaslatokat készítenek hasonló platformok felállításáról, de csak az EU határain belül, ugyanakkor leszögezte, hogy egyelőre semmi nincs véglegesítve.

Sajtóhírek szerint az uniós vezetők e heti csúcstalálkozója elé terjesztendő zárónyilatkozat kiszivárgott vázlatában kitérnek majd a menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok EU-n kívüli felállítására. Az azonban az EUObserver szerint egyelőre nem világos, hogyan néznének ki ezek a platformok a gyakorlatban vagy hol hoznák létre őket.

A hírportál arról írt, hogy három lehetséges forgatókönyvet emlegetnek a szakértők. Az első értelmében megállapodnának bizonyos észak-afrikai országokkal, és ott helyeznék el a tengerből kimentett embereket, a menekültek bekerülnének az UNHCR által vezetett áttelepítési programba, mindenki mást hazatoloncolnának.

A második opció az EU-tagállamok közötti egyezségekről, valamint az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítéséről szól. A harmadik forgatókönyv alapján pedig, amelyet amúgy már elvetett az Európai Bizottság, az elutasított menedékkérőket harmadik országokban létrehozandó központokba küldenék az EU-ból.

A központok felállítása szakemberek szerint jogi és biztonsági kihívásokat jelenthet, az ötlet ugyanakkor egyre szélesebb támogatást nyer az unión belül. Azonban kérdés még az is, hogy sikerülne-e találni olyan harmadik országokat, amelyek hajlandók létrehozni a területükön ilyen létesítményeket.

Kedden az Európai Bizottság illetékes szóvivője újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehet az Európai Unión kívülről menekültügyi kérelmet benyújtani a tagállamokban. Erre az egyetlen módot az áttelepítések jelentik, amelyek során valamely uniós tagállam önkéntes alapon befogad olyan kérelmezőket, akikről az UNHCR megállapította, hogy jogosultak nemzetközi védelemre.

Azt írták: az infokommunikáció korszerű eszközei a kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényalkotó szándéka garantálja az egyén számára a privátszféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is.

Emlékeztettek, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi IIII. törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság több alkalommal mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg. Az Alkotmánybíróság 2016-ban felhívta a jogalkotót, hogy a gyülekezési jog és a magánélet védelmének szempontrendszereit hozza összhangba.

Ennek alapját teremtette meg az Alaptörvény 7-ik módosítása, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán-, családi életének és otthonának sérelmével – olvasható a közleményben.

Hozzátették: az új törvényjavaslat a német mintát veszi alapul, tiszteletben tartja és biztosítja a gyülekezési jog szabadságát, és a nemzetközi standardoknak megfelelően, korszerűen szabályozza a gyülekezési jog gyakorlását.

Az orvos tagadja, hogy annak idején közreműködött az újszülött ellopásában. “Senkinek nem adtam semmilyen kislányt” – mondta Vela, aki a kérdések többségére azt válaszolta, hogy nem emlékszik. Az idős férfi Inés Madrigal ügyében állt bíróság elé. Az 1969-ben született nőt örökbe fogadták. Nevelőanyja pedig a nőgyógyászt nevezte meg mint akitől “ajándékba kapta” a kislányt, miután saját gyermeke nem lehetett.

A bíróságon Vela nem ismerte el, hogy az ő aláírása szerepel Madrigal születési anyakönyvi kivonatán, noha egy korábbi vallomásában épp ennek ellenkezőjét mondta. Az idős férfi rossz egészségi állapotára hivatkozva védője igyekezett elkerülni, hogy bíróság elé állítsák, de az orvosszakértő vizsgálata után mégis megtartották a tárgyalást. Madrigal a bíróságon felidézte, hogy nevelőanyja – aki két éve elhunyt – szerint Vela azt mondta neki: szimuláljon terhességet és tömje ki párnákkal a ruháját.

A nő a bíróságra érkezésekor újságíróknak azt mondta: nem számít arra, hogy az eljárás során kiderül, kik a biológiai szülei, viszont itt nem csak róla van szó, mert mindenki tudja, hogy ez elterjedt gyakorlat volt Spanyolországban.

A bíróság épületénél többtucatnyi tüntető gyűlt össze, kezükön sárga kesztyűt viselve, amelyet mozgalmuk jelképeként választottak. Olyan áldozatok, akik állítják: szülés után lopták el csecsemőjüket a kórház közreműködésével, nekik pedig azt mondták, hogy a gyerekek halva születtek vagy fertőzésben haltak meg miután a világra jöttek.

“Igazságot!”, “Elrabolták a gyerekeinket, hol vannak?” – írták a transzparensekre. “Bűnöző” – kiabálták az autó után, amelyben a bíróságról távozó vádlott ült, akire az ügyészség 11 éves börtönbüntetést kért. A megmozduláson ott volt több, az áldozatokat képviselő szervezet is, amelyek adatai szerint mintegy kétezer hasonló ügyben fordultak már Spanyolországban bírósághoz, ám ezek kilencven százalékát elutasították.

A madridi nőgyógyász ügye az első, amely eljutott a bírósági tárgyalásig

Az érdekképviseletek számításai szerint összesen több százezer olyan gyerek lehet, akit ilyen módon elszakítottak szüleiktől a Franco-diktatúra (1939-1975) alatt, és az azt követő években. Kezdetben politikai szempontok szerint, a rezsim számára ideológiailag megfelelő, gyermektelen családok kapták meg a politikai foglyok vagy a rendszer ellenségeinek bélyegzett családok gyerekeit. Később pedig már erkölcsi indokokra hivatkozva, például nem házas, egyedülálló anyáktól is elvettek gyerekeket.

Mindezt gyakorta az egyház, papok, apácák közreműködésével, akik meg voltak győződve arról, hogy ezzel a gyerekek érdekeit szolgálják. Az első évtizedekben anyagi ellentételezés nélkül zajlottak az ügyletek, később azonban már pénzért kínálták a gyerekeket. Az időszakot kutató spanyol történészek szerint ez játszhatott szerepet abban, hogy ez gyakorlat a diktatúra bukása után még sokáig fennmaradt.

A megalapozott gyanú szerint az észak-bácskai Gunarason élő férfi január 1-jére virradóra előzetes szóváltást követően egy lakásban több alkalommal megütötte barátnőjét, majd a sértett fejét falba verte, és nyakát két kézzel leszorította. A bántalmazások következtében a sértett a helyszínen meghalt. A gyanúsított ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, ereit felvágta, azonban rövid idő múlva meggondolta magát, és a szomszédba becsöngetve mentőt és rendőrt hívott.

Huber közölte, a rendőrök a férfit őrizetbe vették, majd gyanúsítottként kihallgatták, melynek során a bűncselekmény elkövetését beismerte. Emberölés bűntette miatt indult ellene büntetőeljárás. A nyomozást befejezték, és az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségre – tudatta a főhadnagy.

A számítógépes rendszer automatikusan megtagadta a könnyített vízumra irányuló kérelmet Solana egyik korábbi iráni látogatása miatt.

Ez nem azt jelenti, hogy a spanyol politikus egyáltalán nem léphet be az Egyesült Államokba, hanem azt, hogy teljes vízumért kell folyamodnia, amelynek kiadása hosszabb ideg tart, és drágább is.

A könnyített (vagy más néven: ESTA) vízum szabályait még az előző amerikai elnök, Barack Obama szigorította meg. Ennek értelmében a könnyített vízumra jogosult 38 ország állampolgárainak 2011. március elseje óta megtagadják a könnyített vízumot, ha korábban látogatást tettek Iránban, Irakban, Jemenben, Líbiában, Szomáliában vagy Szudánban. Ezért teljes vízumot kell kérniük, amelyhez szükséges egy személyes beszélgetés is az adott ország nagykövetségén vagy konzulátusán.

Solana 1995 és 1999 között irányította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, majd az EU külpolitikáért felelős főbiztosa volt. 2015-ben részt vett az Iránnal kötött többhatalmi atomalku kimunkálásában. 2013-ban Teheránba utazott, hogy részt vegyen Haszán Róháni iráni elnök beiktatási ünnepségén.

Jelenleg azért kíván beutazni az Egyesült Államokba, mert több amerikai egyetemre van vendégtanári meghívása.

A drogellenes világnap apropóján meghívott főreferens elmondta, felmérések szerint a fiatalok többsége először a cannabist próbálja ki, azt követi a herbál, majd megjelennek a különböző gyógyszerek. A veszélyes gyógyszerfogyasztás nemcsak a fiatalok körében, de az egész társadalomban jelen van – tette hozzá.

Németh Ágnes rendőr ezredes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője elmondta, a megelőzés szempontjából fontos, hogy a szülők jó viszonyt alakítsanak ki gyerekükkel, ami kiterjed arra is, hogy szabadon beszélnek egymással.

Ha azt látják, hogy a gyermek viselkedése megváltozik, zárkózottá válik, akkor érdemes vele elbeszélgetni vagy szakember segítségét kérni. A gyermekek általában a családban bekövetkező valamilyen krízis után fordulnak kábítószerhez – mondta.

Az ügyvezető kabinet javaslatot fogadott el a titkosszolgálati törvény módosításáról, miszerint a hírszerzők saját arcfelismerő rendszert alakíthatnak ki a rendelkezésükre álló fényképek alapján. Ha a javasolt módosításokat a parlament is jóváhagyja, akkor a cseh titkosszolgálatoknak joguk lesz olyan banki információk lekérésére is, amelyek eddig a hatályos szabályozás szerint banktitoknak minősültek és senki számára nem voltak hozzáférhetőek.

A módosítás ugyanakkor lehetőséget ad a civil és a katonai titkosszolgálatoknak az eltitkolt identitás eddiginél magasabb fokú bebiztosítására a különböző információs rendszerekben, és biztosítaná az állami szervek jobb és hatékonyabb együttműködését a tájékoztatás terén.

Az eddig védett banki információkat a szolgálatok az érintett bankok tudta nélkül szerezhetnék be. Erre jelenleg csak a Cseh Nemzeti Banknak van jogosultsága, a jövőben azonban ezen az úton a hírszerzők is hozzájuthatnának az őket érdeklő adatokhoz.

A kormány által javasolt módosítás az eddigi három hónapról négy hónapra növelné a titkosszolgálati eszközök, alapvetően a lehallgatás, alkalmazását az érintettek tudta nélkül. A módosításokat a cseh civil titkosszolgálat, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) dolgozta ki, de érinti a két katonai szolgálatot is, a Katonai Hírszerzést (VZ), valamint a Külföldi Kapcsolatok és Információk Hivatalát (ÚZSI) is.

A miniszter úton Ázsiába, az alaszkai katonai támaszponton megállva nyilatkozott a vele utazó újságíróknak. Nem nevezte meg konkrétan, hogy mely katonai bázisok adhatnak átmenetileg otthont az illegális bevándorló-családoknak, s arról sem szólt, hogy előreláthatóan hány családot fogadnak majd be. Közölte: a részleteken még dolgoznak.

Korábban mind az egészségügyi és emberi erőforrások minisztériuma, mind a Pentagon (védelmi minisztérium) négy katonai támaszpontot emlegetett, mégpedig három texasit, negyedikként pedig az Arkansas állam fővárosában, Little Rockban lévőt. Mattis ugyanakkor vasárnap leszögezte: kettőnél több tábor nem lesz. Hozzátette, hogy a táborok működtetéséért nem a védelmi tárca felel majd, ez az egészségügyi és emberi erőforrások minisztériumának a feladata lesz.

A Pentagon a kongresszusnak küldött feljegyzésében – amely kiszivárgott az amerikai sajtóban – arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a minisztériumot arra kérték fel, július elejétől az év végéig álljanak rendelkezésre az átmeneti szállások.

A szállások létrehozásának gondolata szerdán merült fel, miután Donald Trump a közfelháborodás hatására aláírta az illegális migráns családok szétszakítását és a gyermekeket a szüleiktől elválasztó gyakorlatot megakadályozó elnöki rendeletet. Az amerikai-mexikói határon ugyanis az elmúlt hetekben több mint kétezer gyermeket választottak el az előzetes letartóztatásba helyezett szüleiktől, s a rendelet értelmében már meg is kezdődött a családok egyesítése. Ezeknek a családoknak az elszállásolására alakít ki a Pentagon átmeneti szállásokat.

A MÁV Zrt. közleményében az áll: az újabb intézkedések költségeit az első negyedévi többletbevételből fedezi a vállalat.

Közölték: mélyen elítélik a munkavállalóikat ért támadásokat és mindent megtesznek a jegyvizsgálók biztonságának garantálásáért. Az intézkedések között említették, hogy több rendőrségi és polgárőrségi megállapodást kötöttek, biztonsági személyzetet, vasútőri kíséretet rendeltek meg, biztonságtechnikai beruházásokat valósítottak meg, valamint kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy segítséget nyújtsanak a dolgozók ellen elkövetett bűncselekmények miatt indított eljárásokban.

Tudatták: tavaly 87 támadás ért jegyvizsgálókat. Jellemzően arcon ütötték, leköpték őket vagy verbális agressziót kellett elszenvedniük. Előfordult az is, hogy késsel fenyegették, megrúgták, megütötték, szabad mozgásukban akadályozták őket. Az elkövetők nagy többsége menetjegy nélkül, érvénytelen vagy átruházott jeggyel akart utazni. A bántalmazások csaknem 70 százaléka a forgalmas budapesti elővárosi vasútvonalakon történt, a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon fordult elő a legtöbb atrocitás, az esetek 36 százaléka. Tavaly 75 feljelentést tettek és egy bírósági ítélet született (a többi eljárás folyamatban van).

Ha a munkavállalókat erőszak éri, a vállalatnál jogi segítségnyújtást, rehabilitációs szabadságot, a munkába visszatéréshez mentori segítséget, valamint pszichológiai segítségnyújtást vehetnek igénybe. Kérhetnek jogvédelmet, amely magában foglalja a jogi tanácsadást, beadványkészítést, valamint a nyomozóhatóság és a bíróság előtti jogi képviselet biztosítását.

A MÁV a honlapján megjelent közleményben arról is beszámolt, hogy a támadások megelőzéséért évente csaknem 80 ezer vonatot biztonsági személyzet, 8000-8500 vonatot pedig a Készenléti Rendőrség munkatársai kísérnek. Emellett már tesztelik a testkamerákat, de – folytatták – mivel nincs olyan testkamera a hazai piacon, amely megfelelne a műszaki paramétereknek, jogszabályoknak és adatvédelmi előírásoknak, elhúzódott a folyamat. A rendszer kísérleti jellegű kiterjesztése a budapesti agglomeráció egyes részein idén várható.

Felidézték, hogy április 15-én egy Lajosmizsére tartó személyvonaton bántalmaztak egy jegyvizsgálót, akit a mentők súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A MÁV-Start nyomravezetői díjat is felajánlott, a gyanúsítottat elfogták, büntetőeljárás indult ellene.

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) közleményében azt írta: “betelt a pohár”; ismét bántalmaztak egy jegyvizsgálót, ezúttal Cegléden. A szakszervezet tiltakozik a MÁV-Start “halogató taktikája” ellen, és követeli, hogy a vállalat legalább a közismerten kockázatos vonalakra biztosítson “cselekvőképes vasútőrt vagy utazó rendőrt”.

Meleg János, a VSZ elnöke elmondta: a ceglédi eset csütörtökön történt; a vonaton egy négytagú csoport az utazóközönséget is “vegzálta”. A jegyvizsgáló intézkedni próbált, amikor megütötték; az első ütés elől elhajolt, de a második mellkason találta. Kórházi ellátásra nem volt szüksége. Hozzátette: pénteken Miskolcon pedig egy utas nekilökte a jegyvizsgálót a mozdonynak.

A rendőrkapitányság munkatársai – a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen – folyamatosan és visszatérően ellenőrzik a területet – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a kérész már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján – főként a Körösökön – lelhető fel.

A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához, az elejtéséhez és a birtokban tartásához is – hívták fel a figyelmet.

A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt – írták.

Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

A BBC felidézi, hogy Fernando Ángeles Juárezt, a balközép ellenzéki Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) politikusát múlt hét csütörtökén az otthonában lőtték agyon. Az elkövetők elmenekültek a helyszínről.

Mexikóban július 1-jén tartanak általános választásokat. Ángeles egy héten belül már a harmadik politikus volt, akit meggyilkoltak a nyugat-mexikói Michoacán szövetségi államban. Az ocampói polgármesterjelölt azért indult, hogy felvegye a harcot a korrupció, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.

A gyilkosság után az ügyészség Ocampo város vezetésének közbiztonságért felelős tisztviselőjét, Oscar González Garcíát sejtette a bűntett hátterében. Amikor szombaton őrizetbe akarták venni, a helyi rendőrség feltartóztatta a szövetségi ügynököket, akik aztán vasárnap már nagyobb erőkkel vonultak ki, és Gonzálezzel együtt a város 27 rendőrét is őrizetbe vették.

A rendőrségi tájékoztatás szerint a belső elhárítás egyszerre csapott le a gyanúsítottakra országszerte, két embert Korzikán, a többieket a párizsi régióban, valamint az ország nyugati részén vették őrizetbe vasárnap.

A titkosszolgálatok által hetek óta megfigyelt Action des Forces Opérationelles (AFO – Hadműveleti erők akciója) nevű szélsőjobboldali csoportot egy visszavonult rendőr vezette, s tagjai közül többen korábban a fegyveres erőknél dolgoztak.

A nyomozók szerint a csoport célpontjai egyelőre nem voltak pontosan meghatározottak, a radikális iszlamizmussal kapcsolatba hozható embereket akartak megtámadni. Az LCI francia hírtelevízió úgy értesült, hogy radikális imámokra, börtönből szabaduló iszlamista elítéltekre, valamint kendőt viselő muzulmán nőkre akartak véletlenszerűen az utcán támadni. A titkosszolgálati lehallgatások arra világítottak rá, hogy a csoport tagjai fegyvereket is beszereztek már.

Gérard Collomb belügyminiszter a Twitteren gratulált a titkosszolgálatoknak, amelyek “a mindennapokban vigyáznak a franciák biztonságára minden erőszakos cselekménnyel szemben, bárhonnan is érkezzen az”.

A 2015-ös iszlamista merényletsorozatok óta a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege ritkán foglalkozik a szélsőjobboldali mozgalmak merényletterveinek kivizsgálásával, miután az utóbbi években a terrorfenyegetettség elsősorban az iszlamista radikalizmushoz volt köthető Franciaországban.

A titkosszolgálatok azonban az utóbbi időkben arra hívták fel a figyelmet, hogy az iszlamista terrorfenyegetettség és a Franciaország iszlamizálódása miatti félelmek miatt a korábban egymással versengő szélsőséges csoportok összefogtak a szélsőjobboldalon. A hatóságok szerint azonban az “operációs képességeik korlátozottnak tűnnek”, miután továbbra sem egységesek. Két évvel ezelőtt Patrick Calvar, a belső elhárítás akkori vezetője arra figyelmeztetett, hogy konfliktusra lehet számítani “a szélsőjobboldali mozgalmak és nem az iszlamisták, hanem a muzulmán közösség között”.

Carina Turcant (a név orosz változata szerint Karina Curkant) június 14-én vették őrizetbe, másnap a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását, amit a gyanúsított múlt szerdán megfellebbezett. Turcan 2016-ban felvette az orosz állampolgárságot és lemondott moldovai útleveléről, de Bukarest szerint román állampolgársággal is rendelkezik.

Arról, hogy a Krím és a Luhanszk áramellátásának megszervezéséről információ szivárgott ki, az RBK szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) szerzett tudomást. Az ügyben az FSZB elhárítási és gazdaságbiztonsági részlege járt el. Turcant több mint egy éven át megfigyelték; a művelet áprilisban-májusban lépett aktív szakaszában.

Az RBK szerint 2014-ben, amikor Ukrajna azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolja az áramot a Krímben, az Inter RAO egyik leányvállalata, a COR szervezte meg az Ukrajnába irányuló energiaszállításokat, ahonnan az áram a félszigetre ment tovább. A szállítási rendszert Turcan dolgozta ki, aki ismerte az orosz tisztségviselők minden ukrajnai kapcsolatát.

Mint arról a lap beszámolt, a Krím orosz elcsatolását követően Oroszországnak meg kellett állapodnia Ukrajnával a saját villamosenergia-termeléssel szinte nem rendelkező félsziget ellátásáról. Ennek üzemeltetője egy, az Inter RAO és a COR által 2014 áprilisában létrehozott cég volt, amely Rinat Ahmetov Donyec-medencei oligarcha DTEK Krimenergo vállalatának közvetítésével vásárolt áramot Ukrajnától, amit aztán a Krímbe szállított.

2014 nyarán az ukrán kormány rendkívüli állapotot vezetett be a belső árampiacon, a Donyec-medencei szénszállítások akadozása miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a Krím áramellátását. Ekkor az Inter RAO elkezdett elektromos energiát Ukrajnába szállítani, amit a Krímbe továbbított. A két fél 1,5 GW 2015-ben történő szállításáról állapodott meg. A COR kilowattóránként 2,4 rubelért szállította az energiát Ukrajnába, amelyből a Krím számára 2,99 rubelért vásárolt vissza tőle. (1 rubel a jelenlegi árfolyamon mintegy 4,4 forintot ér.)

2015 novemberében ismeretlenek felrobbantották az Ukrajna területén át vezető, a Krímbe irányuló távvezetékek tartóoszlopait. Szélsőségesek megakadályozták, hogy Kijev ezeket helyre tudja állítani. Az Oroszországból a Krímbe vezető “energiahíd” első vezetékét egy hét múlva helyezték üzembe. A COR-t 2018 májusában számolták fel.

A Donyec-medencével kapcsolatban az RBK azt tudta meg, hogy 2015 nyara óta, amikor Ukrajna megtagadta, hogy tovább fizesse az el nem ismert “köztársaságokba” irányuló orosz áramszállításokat, ezeket a tételeket az orosz FSZK áramszállító vállalat az ipari fogyasztók számára megszabott tarifa rovására, “normatív veszteségként” kezdte el kezelni. A lap rámutatott, hogy sem az orosz energiaügyi minisztérium, sem pedig a FSZK nem ismerte el, hogy a Donyec-medencébe történő szállításokat veszteségként könyvelik el. A “Luhanszki Népköztársaság” évi 2,5 milliárd kilowattórával való ellátása 2,5-3 milliárd rubelbe kerül. A másik donyec-medencei szakadár entitás, a “Donyecki Népköztársaság” áramból önellátó.

A lap úgy értesült, hogy Turcan őrizetbe vételét követően a hatóságok átkutatták Vjacseszlav Kravcsenko energiaügyi miniszterhelyettes irodáját és lakását. Kravcsenkót azonban az Interfax hírügynökség szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként kezelik. Turcan a vallomásában további három minisztériumi tisztségviselőről tett említést.

Az RBK értesüléseit sem az energiaügyi tárcánál, sem az Inter RAO-bál, sem az SZRV-nél, sem pedig az FSZB-nél nem kommentálták.

Sz. Aurélt első fokon két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték, a fia, Sz. Bálint másfél év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A harmadrendű vádlott, L. János ellen még május végén elfogatóparancsot adott ki a bíróság, mert nem jelent meg az akkori tárgyaláson, de miután azóta is ismeretlen helyen tartózkodik, a távollétében ítélték el két év, három évre felfüggesztett börtönre.

Sz. Aurél 2012 óta rendszeresen vásárolt egy dohányboltokat is üzemeltető házaspár zalaegerszegi élelmiszerüzletében, többször beszélt velük befektetésekről, hazai és európai uniós pályázatokról. Így tudta meg, hogy a tulajdonosoknak többször is volt átmeneti pénzügyi nehézségük.

A férfi 2015-ben a fiával elhatározta, hogy pénzt szerez a házaspártól, ezért egy ismerősüket álnéven, Kovács Gézaként mutatták be nekik, olyan befolyásos emberként, aki európai uniós támogatásokat tud intézni és jó kapcsolatokat ápol politikusokkal.

Először egy hévízi szállodában találkoztak 2015 decemberében, akkor az álnéven bemutatkozó férfi azt állította magáról, hogy takarékszövetkezeti elnök, európai parlamenti képviselő, kormánypárti politikusok barátja, és rajtuk keresztül fog támogatásokat szerezni. Azt ígérte, hogy 120 ezer euró támogatást szerez, ezért kétmillió forintos jutalékot kért, amit a házaspártól néhány napon belül meg is kapott.

Később azt ajánlotta, hogy újabb kétmillió forintért a trafikoknak is tud támogatást szerezni. A házaspár 1,5 millió forintot adott át a férfinak 2016 januárjában egy budaörsi áruház melletti parkolóban, majd félmillió forintot néhány nappal később a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren.

A harmadrendű vádlott ezután telefonon arra hivatkozott, hogy a brüsszeli folyósításokat “a magyarországi migránsválság miatt” felfüggesztették. Ennek “kijátszására” azt ajánlotta, hogy 15 ezer euróért brüsszeli lakcímet és munkahelyet igazol a házaspárnak, így Magyarországot “kikerülve” hozzájuthatnak a pénzhez.

Többszöri telefonbeszélgetések, levélváltások és újabb juttatások ígéretével a vádlottak mindig újabb határidőket jelöltek meg a támogatás megérkezésére, a csúszás okaként pedig arra hivatkoztak, hogy “Kovács Géza” rendkívül elfoglalt ember, külföldön tárgyal. A házaspár végül ráállt a 15 ezer euró kifizetésére, amit Ljubljanában kellett átadniuk, mert a “politikus” állítólag éppen ott tárgyalt.

A házaspárnak további hitegetések után azt mondták, hogy Brüsszelben már csak 200 ezer eurós támogatást lehet intézni, ehhez viszont még 30 ezer euró kell. A becsapott vállalkozók ezek után eladták az autójukat, ékszereiket, kölcsönöket kértek. A pénzt végül 2016 áprilisában ismét Ljubljanában, egy hotel kávézójában adták át.

“Kovács Géza” később azt közölte a sértettekkel, hogy töröltek minden támogatást, de a befizetett összegeket majd visszaküldi. Ez nem történt meg, sőt azzal fenyegette meg az üzlettulajdonosokat, hogy “ha hazajön Brüsszelből”, feljelenti őket és bezáratja a boltjaikat.

A tárgyalásokon az elsőrendű vádlott szinte mindent tagadott, a fia részben elismerte a bűnösségét, hasonlóan a harmadrendű vádlotthoz, vallomásaik azonban sokszor ellentmondtak egymásnak. A bíróság arra is kötelezte őket, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után együtt fizessék meg a 18 millió forintot meghaladó kárt.

Az ítélet nem jogerős, az elsőrendű vádlott felmentésért fellebbez, míg az ügyész, a másodrendű és a harmadrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért.

A közlemény szerint a Dzsebhat as-Sám elnevezés használatára áttért, dzsihadista an-Nuszra Front fegyveresei olyan településeket támadtak meg a zónában, amelyek önként átálltak a damaszkuszi rezsim oldalára. Az összecsapásban a szíriai kormányerők nem szenvedtek veszteségeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a déli feszültségcsökkentési övezetben 12 település döntött úgy, hogy a szíriai kormányt fogja támogatni.

Mihail Bogdanov közel-keleti és afrikai ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn újságíróknak elmondta: John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak a hét közepétől esedékes moszkvai tárgyalásain téma lehet a déli feszültségcsökkentési zóna ügye, amelynek egy része amerikai ellenőrzés alatt áll. Moszkva állítása szerint ezen a területen terrorcsoportok tevékenykednek.

Bogdanov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó tájékoztatni Oroszországot Washington által hamarosan ismertetendő amerikai palesztin-izraeli rendezési tervről. Feltételezése szerint ezekről az elképzelésekről a palesztinoknak sincs információjuk.

Bejelentette, hogy hétfőn Moszkvában tárgyal a palesztin radikális Hamász szervezet küldöttsége.

Hricak szavai szerint a titkosszolgálat munkatársait elborzasztotta, milyen állapotban voltak a kiszabadított foglyok, akiket bántalmaztak és megkínoztak a fogságban. “Ütlegek, vágásnyomok voltak rajtuk, eltörték kéz- és lábujjaikat” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az SZBU-főnököt.

Hricak állítása szerint a kínzásokban hivatásos orosz katonák is részt vettek vagy közvetlenül, vagy ők felügyelték azokat. Kijelentette továbbá, hogy a Moszkva-barát Ramzan Kadirov csecsen elnökhöz hű csecsenek is vettek részt kínzásokban, ők vágták ki – mint elmondta – foglyok bőréből az ukrán állami jelképeket ábrázoló tetoválásokat.

Az SZBU-főnök bemutatott a sajtótájékoztatón egy könyvkötetet, amelyben több mint 430 volt fogoly visszaemlékezéseit gyűjtötték össze. Felhívta Ukrajna nemzetközi partnereit, ismerkedjenek meg a könyvben szereplő történetekkel, és nyújtsanak jogi segítséget, ha majd az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülnek ezek az ügyek.

Hricak kifejtette véleményét, miszerint Oroszország jelenleg szándékosan blokkol minden tárgyalást ukrán állampolgárok kiszabadításáról bármely területen legyen is szó: akár a Donyec-medence szakadár ellenőrzésű területein, vagy az önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, vagy Oroszországban legyenek is fogva tartva, mert a bebörtönzötteket eszközként használja a Kijevvel szembeni politikai nyomásgyakorlásra.

Klimkin a maga részéről leszögezte, hogy Oroszország terrorista tevékenységeket támogat Ukrajna területén, és kínzásokat alkalmaz ukrán foglyokkal szemben. Hangsúlyozta továbbá annak szükségességét, hogy az Oroszországi Föderáció által elkövetett bűncselekményeket jogi úton, nemzetközi bíróságokon bizonyítsák.

Utoljára tavaly december végén volt jelentős létszámú fogolycsere Ukrajnában, akkor a Donyec-medencei szakadár területeken fogva tartottak közül 73-an nyerték vissza a szabadságukat, cserébe értük 233 szakadárt adtak át az ukrán hatóságok. A SZBU vezetője később közölte, hogy tudomásuk szerint még 103-an vannak a kelet-ukrajnai szakadárok fogságában.

Kijev hivatalosan 64 politikai okokból bebörtönzött ukrán állampolgárról tud Oroszország, illetve a Krím területén, míg jogvédők ezek számát 70-75 közöttire teszik.

Az ukrán külügyminisztérium hétfőn sürgős tiltakozójegyzékben követelte Moszkvától, hogy Ljudmila Degyiszova ukrán emberi jogi ombudsmant haladéktalanul engedjék be az orosz börtönökben fogva tartott ukrán állampolgárokhoz, elsősorban azokhoz, akik éhségsztrájkot folytatnak, vagyis Oleh Szencov filmrendezőhöz és Volodimir Baluha krími aktivistához.

Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, amely az európai védelmi képességek fejlesztését szolgálja – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn Luxembourgban, az Európai Unió (EU) külügy- és védelmi minisztereinek együttes ülésén.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményében idézte a miniszter szavait, aki azt is hozzátette: fontos szempontnak tartja “a NATO-val való duplikációk” elkerülését, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, valamint a stabilizációs és a terrorizmus elleni műveletek közös finanszírozását.

A miniszteri értekezlet első munkaülésén a külügy- és védelmi miniszterek együttesen tekintették át a közös biztonság- és védelempolitika területén a közelmúltban történt fejleményeket. Az Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) mellett megvitatták az Európai Védelmi Alap, az EU védelmi képességfejlesztési tevékenység és az állandó katonai műveleti tervezési-vezetési képesség kérdéseit – írták a közleményben.

Benkő a találkozó után elmondta: Magyarország a rugalmas hozzáállást, az átláthatóságot és a harmadik országok bevonásának lehetőségét tartja különösen fontosnak.

A találkozó második munkaülésén az EU külügy- és védelmi minisztereihez a NATO főtitkára is csatlakozott. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: Magyarország kiemelten fontosnak tartja az erőfeszítések összehangolását az illegális migráció megállítása, a nyugat-balkáni kapacitásépítés, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a katonai mobilitás területén.

A találkozón a külügy- és védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU közös biztonság- és védelempolitikai együttműködését még szorosabbá kell tenni, különösen az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelem terén – olvasható a HM közleményében.

Néhány órán belül elfogták a Márianosztráról hétfőn, munkavégzés közben elszökött két rabot, aki Márianosztrai Fegyház és Börtön mellett működő gazdasági társaság területén dolgozott – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) szóvivője.

Orosz Zoltán elmondta, hogy a két férfit a váci vasútállomáson fogták el a rendőrök.

A szóvivő korábban azt közölte, hogy a fogvatartottak a börtön reintegrációs foglalkoztatási programjában vettek részt a Pest megyei településen, és a déli órákban a munkavégzés helyszínéről szöktek meg. A büntetés-végrehajtási intézet és a rendőrség azonnal megkezdte a 29 és a 30 éves férfi felkutatását.

A BvOP az esettel kapcsolatban belső vizsgálatot indított.

A bűnügy vádlottja, egy ceglédi férfi 2018 májusában Cegléden autózott. Előtte két fiú haladt segédmotor-kerékpárokkal. A fiúk forgalmi okból megálltak, mire a férfi rájuk dudált. Az egyik fiú, a bűnügy sértettje a vádlott felé intett.

A férfi szemtelenkedésnek vélte a sértett intését, ezért a fiú után indult, hogy megleckéztesse őt. Miután utolérte a motorosokat, megálltak, és a férfi kérdőre a sértettet. A vádlott olyan indulatos lett, hogy ököllel a fiú arcába ütött, akinek az ütéstől eltört az orra. A férfi ezután visszaült a gépkocsijába, és elhajtott.

A vádlott 2018. június 5-én estefelé egy ceglédi büfében italozott. Meglátta az egyik ismerősét, egy férfit, a bűnügy másik sértettjét. A vádlott haragudott erre a férfira, ezért amikor a sértett közelebb ért, odalépett hozzá és ököllel arcon ütötte. A vádlott visszament a büfébe, a sértett pedig egy közeli parkban a padra ült. A vádlott dühe azonban nem csitult, ismét odament a férfihoz, és az arcába fejelt. A vádlottat ekkor az időközben értesített rendőrök elfogták és őrizetbe vették.

A Ceglédi Rendőrkapitányság hatékony nyomozását követően a férfit a Ceglédi Járási Ügyészség súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt gyorsított eljárásban, két nap alatt bíróság elé állította.

A Ceglédi Járásbíróság 2018. június 7-én a vádlottat egy év börtönbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztette. A bíróság ítélete jogerős.

A rendőrség által 9500 fősre becsült tömeg békésen, piknikhangulatban köszöntötte a hajnalt az év legrövidebb éjszakájának végén, dacolva a derült éjszakai égbolt alatt késő ősziesre hűlő hőmérséklettel és a Wiltshire megyei kopár fennsíkon mindig fújó erős széllel.

Az összegyűlteknek ezúttal szerencséjük volt, mivel láthatták az előbukkanó napot. A korábbi években sokszor bizonyult ünneprontónak a borult égbolt. A rendőrség csütörtöki beszámolója szerint ezúttal semmiféle rendbontás nem történt, nem kellett őrizetbe venni senkit.

A tömeg biztonságára az elmúlt években bevezetett gyakorlat alapján most is fegyveres rendőri egységek ügyeltek, és a helyszínt csak biztonsági átvizsgálás után lehetett megközelíteni. Nagy-Britanniában csaknem négy éve a második legmagasabb szintű terrorellenes készültség van érvényben, és a tömegrendezvények biztosítása mindig kiemelt rendőrségi feladat.

A napforduló köszöntése a London központjától 123 kilométerre délnyugatra fekvő Stonehenge mellett nem volt mindig olyan békés fesztivál, mint csütörtökön. A rendszeres kultikus összejövetelek 1974-ben kezdődtek, amikor néhány százan a tiltás ellenére átmásztak a köveket akkor övező drótkerítésen, és többen közülük – a kitoloncolásukat elrendelő bírósági végzéssel is dacolva – hat hónapig, a téli napfordulóig a helyszínen maradtak.

Az 1980-as években rendszeresen zavargások robbantak ki a jeles éjszakán a tömeg és a rendőrök között. A legsúlyosabb összecsapás 1985-ben volt, amikor tucatnyian szenvedtek súlyos sérüléseket.

A hatóságok akkor 15 évre teljesen betiltották a júniusi napfordulós szertartásokat, és 6,5 kilométeres tilalmi övezetet jelöltek ki minden év június 21-én az ősi történelmi emlék körül. Az intézkedést csak 2000-ben vonták vissza.

Sokan azok közül, akik évről évre összegyűlnek a legalább ötezer évesnek gondolt, 20-25 tonnás kőtömbökből épített kultikus emlékműnél június 21-ének hajnalán, ezt abban a meggyőződésben teszik, hogy a koncentrikus sziklaköröket egy ősi napimádó szekta építette a nyári napforduló tiszteletére.

A szakértők ezt a lehetőséget sem zárják ki, de az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy Stonehenge valószínűleg nem egyszeri építkezés eredménye, hanem évszázadokon át folyamatosan bővítették, és biztos, hogy hosszú időn át temetkezési helyszínül és zarándokhelyként is szolgált.