Biztonságpiac

Putyin konkrétan ki nem mondva, de az amerikai szankciókra utalva kijelentette, hogy tovább kell növelni a más országokkal folytatott hadiipari együttműködést és hangsúlyozta, hogy ennek a területnek a lehetőségeit “fel kell használni az orosz ipar megújítására és modernizálására, a hazai tudomány támogatására, az erős technológiai potenciál kiépítésére”.

Az orosz vezető elégedettségét fejezte ki az orosz fegyverzetexport nagyságával. “Az utóbbi években a katonai termékek exportszállításának nagysága stabilan magas szintű és eléri a mintegy 15 milliárd dollárt” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is követni fogja a fegyverpiaci tendenciákat és a partnereknek új, kényelmes együttműködési formákat fog felajánlani olyan helyzetben, amikor “a konkurensek gyakran a küzdelem nem jóhiszemű formáihoz folyamodnak”, és az orosz elnök szerint nyomást gyakorolnak rájuk, zsarolják őket, egyebek között politikai jellegű szankciók felhasználásával.

Putyin úgy fogalmazott: ezt azért teszik, hogy “a saját haditechnikájukat erőltessék (rá a vevőkre), még akkor is, ha annak a minősége elmarad az oroszétól és drágább annál”. Az orosz elnök az orosz fegyverek jellemzőinek méltatása mellett azt állította, hogy Oroszország számára fontos, hogy “felelős és lelkiismeretes” partner hírében áll, amely szigorúan tiszteletben tartja a haditechnikai együttműködésre vonatkozó nemzetközi elveket és normákat.

Szavai szerint Moszkva csak védelmi és biztonsági célokra, valamit a terrorizmus elleni küzdelemhez szállít haditechnikát és fegyvert, minden egyes esetben részletes helyzetértékelés alapján, prognosztizálva a helyzet alakulását az adott régióban.

“A megkötött kétoldalú megállapodások mindemellett sohasem irányulnak harmadik országok érdekei és biztonsága ellen” – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival kedden megtárgyalta az Irán ellen “törvénytelenül” bevezetett amerikai szankciók kérdését. A gazdasági büntetőintézkedéseket ugyancsak törvénytelennek minősítette a Madridban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A Krasznaja Zvezda című katonai lap kedden arról írt, hogy az orosz szárazföldi erők fegyverzete és hadfelszerelése az elmúlt években több mint tízezer korszerű típussal bővült, ami által a fegyvernem modern eszközeinek aránya 15-ről 45,8 százalékra bővült. A hadsereg tűzereje 45 százalékkal, az alegységek túlélőképessége harminc százalékkal, manőverező képessége pedig ötven százalékkal nőtt.

A lap szerint a légi és űrerőknél a modern eszközök aránya az elmúlt hat évben harmincról 73,9 százalékra nőtt. A légvédelem megsemmisítő képessége több mint ötven százalékkal erősödött. A légierő 2013 óta évi több mint kétszáz korszerű harci gépet kapott.

A 2011-es szíriai polgárháború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Franciaország körözést ad ki a damaszkuszi rezsim tagjai ellen. A párizsi ügyészség kérésének megfelelően az elfogatóparancsot kínzásban, emberiesség elleni bűntettben, valamint háborús bűnökben való bűnrészesség gyanújával adta ki Franciaország.

A három körözött szíriai vezető a damaszkuszi rezsim titkosszolgálatánál dolgozik. Az első Ali Mamluk, aki 2012 óta a szíriai nemzeti közbiztonsági irodát vezeti, korábban a szíriai titkosszolgálatok vezetője volt. A második Dzsamil Hasszán, a szíriai légierő hírszerzési vezetője 2011 óta. A harmadik gyanúsított pedig Abdel Szalam, aki a légierő hírszerzésének egyik damaszkuszi irányítója.

A Le Monde szerint az első két gyanúsított ismert közéleti személyiség Szíriában. A 72 éves Ali Mamluk a szíriai elnök, Bassár el-Aszad jobbkeze, és ellentétben más, nemzetközi szankciókkal sújtott szíriai vezetőkkel, gyakran jár diplomáciai megbízásokkal külföldre, elsősorban a rezsim elszigeteltségének feloldásán dolgozik, legutóbb januárban Rómában fogadta olasz kollegája a lap szerint. A 66 éves Dzsamil Hasszánt pedig a nemzetközi sajtó a szíriai leszámolások legfőbb felelőseként tartja számon.

Az ügyben a párizsi ügyészég 2015-ben indított előzetes eljárást, miután egy Franciaországban élő francia-szíriai állampolgár feljelentést tett két hozzátartozójának eltűnése miatt. Mazen és Patrick Dabbagh, apa és fia 2013-ban Damaszkuszban tűnt el, miután a szíriai titkosszolgálatok letartóztatták őket. Az 57 éves Mazzen Dabbagh a damaszkuszi francia gimnázium oktatási tanácsadója volt, húszéves fia bölcsészhallgató.

A két férfi nyomára a szíriai katonai rendőrség César álnéven ismert volt fotósa segítségével bukkant rá a francia ügyészség. A Szíriából 2013-ban elmenekült fotós 55 ezer felvételt csempészett ki megkínzott emberekről, a világ ekkor értesült arról, hogy a rezsim mit tesz a bebörtönzött ellenfeleivel. Közülük egyetlen francia-szíriai áldozatot sem sikerült azonosítani, de augusztusban a vizsgálat felgyorsult, miután a szíriai rezsim nyilvánosságra hozta Mazen és Patrick Dabbagh halotti bizonyítványát, amelyben a halál okaként szívroham szerepelt.

Az ügyészség 2016 októberben indította meg a hivatalos vizsgálatot a két francia-szíriai állampolgár eltűnése ügyében, és az eljárás lefolytatását az emberiesség elleni bűntetteket és háborús bűnöket vizsgáló vizsgálóbírókra bízta néhány nappal azután, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a franciaországi családtagok, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége és az Emberi Jogok Ligája.

A nyomozás arra derített fényt, hogy apát és fiát 2013 novemberében a szíriai légierő hírszerzéséhez tartozó tisztek tartóztatták le Damaszkuszban, s a rezsim kínzóhelyének számító al-Mezzeh börtönbe szállították, ahonnan Mazen és Patrick Dabbagh egyetlen alkalommal sem tudott hírt adni magáról. A rezsim 2018 nyarán nyilvánította őket halottnak.

A szíriai rezsim vezetői ellen Franciaországon kívül már Németországban, Hollandiában és Nagy Britanniában is indultak hasonló eljárások.

A miniszter elmondta: a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat számára emberileg is csalódást okozó vezetőjét arra az időre is felmentik feladatai alól, amíg lezárul a nyugállományba helyezési eljárás, mert nincs meg a bizalom az együttműködés folytatásához.

Kifejtette: Maassen kifejezte sajnálatát egy lapinterjú miatt, amelyben kétségbe vonta, hogy külföldiek elleni hajtóvadászat történt augusztusban Chemnitzben egy német állampolgár halálához vezető késelés után, egy minapi beszédében viszont megismételte az üggyel kapcsolatos állításait, ami elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan módon az is állította beszédében, hogy radikális baloldali erők tevékenykednek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), és naivnak nevezte a kormány biztonság-, és bevándorlási politikáját, amivel ugyancsak “átlépett egy határt” – mondta Seehofer.

A Chemnitzben augusztus 26-n történt késeléssel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett. Az emberölés napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

Maassen a Bild című lapnak nyilatkozva kétségbe vonta egy videofelvétel eredetiségét, amelynek alapján számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

A felvételen németül beszélő embereket látni, amint külföldinek kinéző embereket kergetnek a chemnitzi belvárosban. Maassen szerint a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet a késelésről, a tüntetések kiváltó okáról. Hozzátette: a hatóságoknak nincsenek hajtóvadászatra utaló információi.

Kijelentése válságot okozott a kormányban, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Seehofer vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU és az SPD koalíciójában, mert a szociáldemokraták a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szolgálat vezetőjének menesztését követelték, Seehofer viszont a védelmébe vette beosztottját, hangsúlyozva, hogy sértett meg jogszabályokat. Végül abban állapodtak meg, hogy áthelyezik a BfV elnöki tisztségéből a tárcához miniszteri tanácsadónak, és nemzetközi ügyek intézésével bízzák meg.

Maassen a belügyminiszter által kifogásolt beszédét október 18-án mondta el Varsóban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyen nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vettek részt. Beszédének hétfőn nyilvánosságra jutott szövege szerint elbúcsúzott a kollégáktól és arról is szólt, meglehet, hogy nem a belügyminisztériumban, hanem a gazdaságban vagy a politikában folytatja pályafutását.

A közlemény szerint a 3″ Big Bang, a Royal Classic Bombe, a JR 06 nevű rakéták, illetve a Fyrvaerkerens Batteri 16 skud nevű kínai pirotechnikai eszközt nem lehet tovább forgalmazni. A termékek hibája, hogy a földhöz túl közel sülnek el és ezzel égési sérüléseket okozhatnak, illetve a Fyrvaerkerens Batteri nevű termék instabillá válhat, eldőlhet és szintén égési sérüléseket okozhat.

A tízes kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint összesen hat embert tartóztattak le, és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó nyomozók Oroszországban ismeretlen helyen tartózkodó Lev Levajev kihallgatásának engedélyezését kérték az orosz illetékesektől.

A vádak szerint be nem jelentett értékes gyémántokat szállítottak eladás céljából Izraelbe, ahol Levajev LLD Diamonds nevű vállalata nem számolt be azok értékesítéséről, és nem fizettek adót sem az így végrehajtott ügyletek után. Oroszországban létrehozott gyárában Levajev egymás mellett két gyártósort üzemeltetett, az egyiken a legális, a hatóságoknak bejelentett termelés folyt, a másikon pedig az illegális gyémántokat csiszolták.

Minderről az ügyletek egyik vádalkut kötő résztvevője számolt be az izraeli rendőrségnek. Hírek szerint egy hat évvel ezelőtti nagy értékű gyémántcsempészésről is hírt adott. Ekkor Levajev egyik alkalmazottja Izraelbe történt visszaköltözése során csempészett be az országba gyémántokat, amelyeket később eladtak.

A 62 éves Levajev Izrael egyik leggazdagabb oligarchája volt, aki 15 éves korában költözött Izraelbe a volt Szovjetunióból. Gyémánt üzletei mellett felügyeleti jogokat szerzett az Africa-Israel nevű ingatlan konszernben is, de az utóbbi években gazdasági nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt megválni ettől a cégétől, Izrael egyik legnagyobb, főként ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásától.

Hajdu János jelenleg Moszkvában vesz részt a különleges szolgálatok, biztonsági szervek, rendészeti, rendvédelmi szervek vezetőinek XVII. konferenciáján. Elmondta: a rendezvényen Oroszország felhívást intézett a többi országhoz, hogy a terrorellenes harc érdekében csatlakozzanak az adatbankhoz.

A TEK főigazgatója elmondta: a TEK 2010-es megalakulása óta részt vesz az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendezvényén. A keddtől csütörtökig tartó konferencián 86 ország 125 delegáltja tárgyalja meg a terrorellenes témákat. A rendezvényt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója nyitotta meg, s mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt.

Hajdu  kiemelte: a konferencián nem csak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel foglalkoztak, hanem ismét szóba került az al-Kaida is. Mindkét szervezet meggyengült, de összefonódásuk esélye megnőtt. Az is elhangzott, hogy a terrorszervezetek toborzótevékenységét nagyon erősen érezni, nyíltan zajlik a gyermekek toborzása is. Mindezt próbálják a nagy szolgálatok katonai és hírszerzési erővel akadályozni – közölte a főigazgató.

Téma volt a visszatérő harcosok problémája is: akik vagy saját országukba vagy egy harmadik országba visszatérnek, s ott követhetnek, vagy már követtek is el terrorcselekményt. Ennek kapcsán is nagy szerepe lenne a közös adatbázisnak, hogy lássák más országok visszatérő harcosait is, fel tudják őket deríteni, s a határokon megállítani – hangsúlyozta Hajdu János.

Tárgyaltak továbbá a vegyi fegyverek és a bakteriológiai fegyverek szerepéről is, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, ha a terroristák kezébe kerülnek.

Mindemellett kiemelt téma volt a drónok elhárítása is. Ugyanis – mint Hajdu hangsúlyozta – manapság már nemcsak a rendvédelmi szervek és elhárító szervek, hanem a terrorszervezetek is rendelkeznek drónképességgel. Az ez elleni harcban Hajdu szerint inkább azoknak az országoknak lesz nagy szerepük, akik több anyagi forrással rendelkeznek.

Szó volt továbbá a kibertér veszélyeiről is. Ugyanis a terrorszervezetek is jó informatikai, hackertudással rendelkeznek – emelte ki Hajdu megjegyezve: úgy véli e téren is inkább a nagyobb anyagi forrással rendelkező országok járnak majd élen a védekezésben.

Hajdu oroszországi tartózkodása során a konferencia mellett több bilaterális tanácskozást is folytat.

– Melyek voltak a Budapesti Polgárőr Szövetség tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt években?
– Nem feltétlenül csak Budapestre, hanem az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egészére igaz, hogy a polgárőrtörvény megjelenése óta jelentősen megváltozott a szervezet működése. A törvény elfogadása és hatálybalépése óta a korábbiaknál körülhatároltabb lett ez a tevékenység, a jogszabály ugyanis megadta az általános kereteket a polgárőrség működéséhez. A polgárőrök munkáját mindez nagyban segíti, hiszen a törvény éppúgy érinti a képzést, mint a szolgálat ellátását, tehát globálisan befolyásolta a működést és hatékonyabb egyesületi munkát tett lehetővé. Az elmúlt években tovább erősödött a szervezet együttműködése a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel is. Ez a fővárosban nemcsak a közös szolgálatokban nyilvánul meg, hanem napi szintű együttműködést, közös oktatásszervezést is jelent, de ugyanígy láthatók az eredmények a különböző képességek fejlesztésében is. A BPSZ azon dolgozik, hogy a szolgálat mind jobban érzékelhető legyen a főváros biztonsági profiljában, hangsúlyozottan például azokon a területeken, ahol a polgárőr szervezetek segíthetik, kiegészíthetik a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint az önkormányzatok munkáját. Az együttműködő szervezetek között említhető még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek munkáját – például a színesfémlopások felderítésében – jelentősen segítették polgárőreink. Fontos megemlíteni emellett a lokális helyi szervezetek megerősítését is, hiszen igyekszünk minden feltételt biztosítani a helyi szervezeteknek a képzésben és a szolgálat ellátása kapcsán is.

– Milyen specialitásai vannak a budapesti polgárőrségnek a vidéki városokhoz vagy a vidékhez képest?
– Budapesten polgárőrnek lenni más dolgot jelent, mint vidéken, itt a fővárosban teljesen másról szól a munka, még akár a vidéki nagyvárosokhoz képest is. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy állami rendezvények többségét Budapesten rendezik meg, ezek biztosításában pedig a polgárőrök is jelentős részt vállalnak. Emellett persze megjelenik a BPSZ számos egyéb tömegrendezvényen vagy sporteseményen is – ezek közlekedésrendészeti biztosításában is komoly szerepük van a polgárőröknek.

– Nagyobb kihívás Budapesten új polgárőröket toborozni, mint vidéken?
– Budapesten sokkal nehezebben lehet motiválni az embereket, hogy polgárőrnek álljanak, e tekintetben sokkal közömbösebbek a fővárosban élők. Az persze általánosságban is igaz, hogy nehéz az embereket önkéntes munkára, szolgálatra „meghívni”, hiszen mindenki a családfenntartást tekinti elsődleges feladatának és csak ezután következik a társadalmi felelősségvállalás, ami pedig nagyon sokrétű lehet. Ebből adódóan a polgárőreink többek között környezetvédelemmel, iskolai prevencióval is foglalkoznak. Ennek jegyében indítottuk el a Behálózva elnevezésű programot, amelynek keretében polgárőrök tartanak előadásokat az online, illetve tanulókat ért zaklatásról – nemcsak diákoknak, hanem tanároknak és szülőknek is.

– A toborzás mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap?
– A polgárőri munkában a legfontosabb szempont az önkéntesség. A képzés három szinten zajlik, addig pedig nem mehet utcára egy polgárőr, amíg nem végzi el az alapképzést. Emellett persze a vezetőket is képeznünk kell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben indított Polgárőr Akadémián magas szintű vezetési elméletet oktatnak. Mindezt egy, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közösen fejlesztett és gondozott, ugyancsak emelt szintű képzés egészíti ki, amelynek keretében jogi vagy éppen katasztrófavédelmi ismereteket sajátíthatnak el a polgárőr vezetők.

– A következő időszakban melyek a BPSZ előtt álló legfontosabb feladatok?
– A toborzás szerepe a legfontosabb: minél több állampolgárt szeretnénk rábírni arra, hogy tegyen valamit a közösségért. Nagy hangsúlyt kap a fiatalok megszólítása is, hiszen az „ifjú polgárőr” státusz már létezik, a 14–18 éves korosztályt is be kell vonni ebbe a tevékenységbe. Fontos mindezek mellett a képzések specializálódása, így például a kutyás szolgálatot ellátók oktatása. A jövőben szeretnénk további erősíteni kapcsolatainkat a BRFK-val, az OKF-fel, a Fővárosi Önkormányzattal, illetve annak rendészeti igazgatóságával is. Fontos feladat, hogy az egyes körzetekben szinten kell tartanunk a járőrszolgálatok számát, ami nem egy kampány jellegű munkát jelent, hanem folyamatos energiabefektetést igényel.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös fényképével illusztrált cikkében a török államfő ugyanakkor felmentette az uralkodót, Szalmán bin Abdel-Azíz királyt a felelősség alól. “Egyetlen másodpercig sem hiszem, hogy Szalmán király, a szent mecsetek őre rendelte el a Hasogdzsi elleni gyilkosságot” – szögezte le a török államfő. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy “Törökország és Szaúd-Arábia kapcsolatai barátiak”.

Összefoglalva mindazt, amit a Hasogdzsi-ügyről eddig tudni lehet, Erdogan kiemelte: Törökország mindent elkövetett, hogy az ügy valamennyi vonatkozására fény derüljön. “A mi erőfeszítéseink eredményeként tudta meg a világ, hogy Hasogdzsit egy halálosztag hidegvérrel kivégezte, és az is megállapítást nyert, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követték el” – írta az államfő.

Hangsúlyozta: az események megértéséhez “más, nem kevésbé fontos kérdések” megválaszolására is szükség van. “Hol van Hasogdzsi holtteste? Ki volt az a +helyi segítő+, akiről szaúdi tisztségviselők azt állítják, hogy neki adták át Hasogdzsi földi maradványait? Ki adott parancsot e kedves lélek meggyilkolására?” – sorolta a megválaszolandó kérdéseket Erdogan. Hozzátette: sajnos, a szaúdi hatóságok visszautasították a válaszokat. Az elnök megjegyezte: tudnivaló, hogy a gyilkosság elkövetői a Szaúd-Arábiában letartóztatott 18 gyanúsított között vannak, mint ahogyan az is tudnivaló, hogy parancsra cselekedtek.

Erdogan mindazonáltal nem nevezte meg, hogy konkrétan kire gyanakszik. Fontosnak tartotta viszont megjegyezni, hogy bár a gyilkosság szerinte nem tükrözi Szaúd-Arábia hivatalos politikáját, de a Rijádhoz fűződő baráti viszony nem jelenti azt, hogy Ankara szemet hunyna az előre megfontolt gyilkosság felett. Elképesztőnek és elszomorítónak minősítette, hogy egyes szaúdi tisztségviselők megpróbálják takargatni az igazságot.

“A Hasogdzsi-gyilkosság egyértelmű és égbekiáltó megsértése volt a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciónak. Az elkövetők megbüntetésének elmulasztása veszélyes precedens lenne” – hangoztatta véleménycikkében Recep Tayyip Erdogan török államfő.

A szaúdi monarchiát élesen bíráló 59 éves Dzsamál Hasogdzsit, aki egyebek mellett a The Washington Post című amerikai napilap munkatársa is volt, október 2-án gyilkolták meg, azután, hogy bement országa isztambuli konzulátusára, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze.

A férfi egy madridi vallási általános iskola oktatójaként különböző kirándulások, nyári táborok alkalmával éjjelente filmezte és fogdosta az alvó diákokat 2013 és 2016 között, amíg tetten nem érték. Összesen 18 gyerekszexuális bántalmazása miatt emeltek vádat ellene, akik közül mára négyen nagykorúak lettek.

A 42 éves férfire eredetileg 155 éves szabadságvesztést kért az ügyészség, ám végül egyezség fejében csökkentették azt 130 évre. A spanyol törvények értelmében ebből 20 évet tölthet tényleg börtönben, az alku részeként viszont 17 év után szabadulhat. Büntetésébe beleszámít az elmúlt két év is, amelyet előzetes letartóztatásban töltött.

Az egykori szerzetestanár beismerte bűnösségét a bíróság előtt, és nyilvánosan bocsánatot kért tetteiért.

Erről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események koronatanúja és Menyhárt Gabriella ügyvéd beszéltek egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón.

Tőkés elmondta: a posztkommunista Romániában mind az 1989-es forradalom, mind a bukaresti bányászjárások, mind pedig a Fekete Március felelőseinek a kiderítését és felelősségre vonását elszabotálták. Az első kettő dossziéit strasbourgi ítéletek következtében a román igazságszolgáltatás újranyitotta, és most elérkezett az idő a Fekete Március felelőseinek a megkeresésére is. Az európai parlamenti képviselő szerint e három ügy kiemelt fontosságú a romániai igazságtétel szempontjából.

Menyhárt elmondta: a marosvásárhelyi etnikai konfliktusban megvakított Sütő András drámaíró, valamint az összetűzés három halálos áldozatának a hozzátartozói megbízásából folyamodott tavaly a román katonai ügyészséghez, kérve a Fekete Március hátterében álló politikai események kivizsgálását, és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények felelőseinek a törvény elé állítását. Az ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel. Először azt válaszolta, hogy ezt az ügyet már kivizsgálták, másodjára pedig visszaküldte a 32 oldalas beadványt kiegészítésre. Ezt a panaszosok a legfelsőbb bíróságon kifogásolták, de a törvényszék indokoltnak találta az ügyészségi kérést. Ezt követően fordultak szeptemberben az EJEB, mert úgy gondolják, hogy sérült az áldozatok hozzátartozóinak az igazságszolgáltatáshoz való joga amiatt, hogy a katonai ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel, és a bíróság sem utasította az ügyészséget arra, hogy kivizsgálja a történteket. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy angol nyelvű levélben figyelmeztette a bíróságot arra, hogy a román-magyar konfliktusos ügyekben készült beadványok általában nem jutnak át a román nyelvű ügyeket regisztráló személyzet szűrőjén.

Menyhárt azért is fontosnak tartotta a Fekete Március alapos kivizsgálását, mert a történelmi eseményeket homlokegyenest másképpen ítéli meg a román társadalom, és a romániai magyarság. Úgy vélte: közelíteni kellene a nézőpontokat.

Menyhárt elmondta: bizonyítékaik vannak arra, hogy a Ion Iliescu által fémjelzett román hatalom megszervezte a marosvásárhelyi konfliktust. A hatalom a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista szervezettel együttműködve botokkal felfegyverzett román parasztokat vitt Marosvásárhelyre, és arra uszított, hogy lépjenek fel a jogaikat követelő magyarok ellen.

Kincses megemlítette: ő koronatanúként szerepel az ügyben. Hozzátette: a Zsil-völgyi bányászokat is elindították Marosvásárhelyre, de az őket szállító vonatszerelvényeket végül visszafordították a város közeléből, miután azt tapasztalták, hogy a székelyföldi magyarokat nem sikerült bevonni az etnikai konfliktusba.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütőt. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.

Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során harminc ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi Fekete Márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.

Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.

A Világ Igaza kitüntetésben részesült Revisnyei Reviczky Imre posztumusz vezérőrnagy szoboravató ünnepsége a Fiumei úti sírkert Nemzeti Emlékhelyen 2018. november 6-án. A szobor Stremeny Géza alkotása. (MTI/Bruzák Noémi)

A Power Shield 2016 végén elindított projektje a robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésében nyitott új kutatási területet. A speciális biztonsági szolgáltatásokat nyújtó társaság kutatása kiterjed a különböző robbanóanyagok összetételére, különböző hőmérsékleten történő párolgására, anyagtani, illetve robbanási tulajdonságainak változására, de mindezek mellett a projektben a speciálisan kiképzett kutyák viselkedését és magatartását a „normálistól” eltérő keresési helyzetekben is vizsgálják.

Gál János, a Power Shield kutyakiképzésért felelős vezetője a Biztonságpiacnak elmondta: a projekt 2018-ban is a megvalósítási terv ütemének megfelelően, időarányosan halad. Jelenleg a projekt második, úgynevezett kutatási fázisa zajlik, amelynek eddigi eredményei alapján a projektcélok eredményesen teljesíthetők, illetve az eredmények elemzését követően a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazása tekintetében új irányokat, valamint új megoldásokat vezethetnek be.

A GINOP programban 82 millió forintos európai uniós támogatást elnyert, összesen 147 millió forint költségvetésű projekt eredményeit illetően a Power Shield-nek két fő célkitűzése van: egyrészt a speciális védelmi szolgáltatás keretében egy hiteles, magas fokú szagbiztonsággal rendelkező robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazását biztosító technológia, másrészt a robbanóanyag-kereső kutyák eredményes és költséghatékony képzésével kapcsolatos módszertan kidolgozása. Ez utóbbi részeként a robbanóanyag-kereső kutyák teljesítményértékelésével, illetve vizsgáztatásával kapcsolatos követelményeket is megfogalmazzák és összesítik.

A kutatás eredményeinek felhasználásával lehetővé válik a robbanóanyag-kereső kutyák polgári területen történő alkalmazása – itt korábban még nem dolgoztak kutyák Magyarországon.

Mint azt Gál kifejtette: az eredményes hatósági vizsgát követően a sármelléki repülőtéren – kísérleti keretek között – bevezették a robbanóanyag-kereső kutyával történő személyi átvizsgálást, amelyet mind a repülőtér üzemeltetője, mind a felügyelő hatóság és az érintett utasok is pozitívan fogadtak. A Power Shield szakértője szerint az alkalmazást különösen megnehezíti, hogy a gyakorlatban az utasok ruházatában megjelenő számtalan zavaró szaggal szemben a kutyáknak közömbösen kell viselkedniük, a kitartó munka eredményeként azonban sikerült ezt biztató módon megoldani.

A projekt során a „szagbiztonsággal” összefüggő módszertan lebonyolítása hatékonyabbá vált, illetve rövidebb idő alatt, költséghatékonyabb eljárásban sikerült elérni a kívánt eredményt. A robbanóanyagok detektálásában kiemelt szerepet kap a kutyák megbízhatósága, tekintettel arra, hogy a robbanóanyaggal hasonlatosságot mutató anyaggal szemben közömbösen kell viselkedniük, míg az elrejtett robbanóanyagot minden esetben biztosan jelezniük kell.

A kutatási munka további eredménye, hogy a robbanóanyagokat egy újabb módszer alkalmazásával is azonosítani tudják. Gál János erről kifejtette: a robbanóanyag-maradványt tartalmazó mintát mutatják meg a kutyáknak, amelyet különböző szagok közül kell kiválasztaniuk, az eljárás keretében valójában a robbanóanyag-kereső és a „szagazonosító” kutyák erényeit hangolják össze. A fejlesztések további irányai, hogy a védelmi intézkedések keretében, az úgynevezett megelőző fázisban alkalmazzák a kutyákat, kifejezetten a kritikusinfrastruktúra-védelem, valamint a tömegrendezvények biztosítása, illetve az értékteremtő folyamatok (ipari környezet) védelmének biztosítása során.

A projekt befejezését, lezárását követően új technológiai eljárásokat vezethetnek be. A Power Shield ezenkívül a robbanóanyag-detektálásban érintett ügyfelek számára is bemutatja majd a projekteredményeket, valamint az egyes ügyfelek számára specifikusan ajánlott technológiai eljárásokat. A társaság azt tervezi, hogy 2019-ben már a gyakorlatban is alkalmazni fogják a pályázat során kifejlesztett megoldásaikat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A vádirat szerint Budapest belvárosában a kerületi rendőrkapitányság civil ruhás rendőrei vették észre, hogy a bíró hamis engedélyt rakott autója műszerfalára és parkolójegy váltása nélkül elindult munkahelye felé.

A bíró a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használatát a helyszínen elismerte, az engedélyt az intézkedő rendőröknek átadta – írták. A közlemény szerint a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát a büntetőeljárás lefolytatása érdekében felfüggesztette.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon leadott vádirat szerint az ügyészség azt indítványozta, hogy tárgyaláson kívül, az ügyiratok alapján pénzbüntetést szabjanak ki a vádlottra.

A közlemény szerint a vádlott nem rendelkezett jogosítvánnyal és taxiengedéllyel. A főügyész felidézte: a 25 éves férfi több kilométereken keresztül menekült taxijával az őt üldöző rendőrök elől, ezalatt számos közlekedési szabályt megszegve összeütközött egy tehergépkocsival, ezt követően pedig a Szabadság híd előtt egy szabálytalan előzés közben két másik gépkocsinak is nekiütközött. A férfi végül az I. kerület, Várkert rakparton elvesztette az uralmát az autója felett és a szalagkorlátnak ütközött.

A vádlott szándékos és súlyos közlekedési szabálysértéseivel közvetlenül veszélyeztette több sofőr és gyalogos testi épségét is – mutatott rá a főügyész. A bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így a bíróság nyomban ítéletet hirdetett és a három év letöltendő börtönbüntetés mellett tíz évre eltiltotta a közúti járművezetéstől a férfit – írta.

Az eljáró ügyész a büntetés súlyosításért fellebbezett, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítését indítványozta – közölte Ibolya.

Erdogan az ankarai parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt is mondta, hogy ez a helyzet “komoly kellemetlenségekhez vezet” a török-szíriai határ mentén. A török államfő mindazonáltal bizalmát fejezte ki, hogy Donald Trump véget vet az amerikai katonák és az YPG járőrözésének.

Erdogan, aki november 11-én Párizsban az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás aláírásának 100. évfordulóján tartandó megemlékezésen személyesen is találkozik Trumppal, közölte, hogy a járőrszolgálat kérdése is téma lesz a megbeszélésen.

Az Egyesült Államok és az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet, amelynek a magját az YPG alkotja, múlt pénteken indított közös járőrszolgálatot Északkelet-Szíriában a török határ mentén.

Miután Erdogan az elmúlt hónapokban többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, múlt kedden be is jelentette, hogy a török hadsereg megkezdte a területen a beavatkozást. A török tüzérség legutóbb szerdán adott le lövéseket a délkelet-törökországi Sanliurfa tartományból az észak-szíriai Kobani térségébe. Az incidensben az YPG négy fegyverese meghalt, hat milicistája megsebesült.

Erdogan az újságíróknak adott nyilatkozatában az Irán elleni amerikai szankciókra is kitért. A török elnök hangsúlyozta, hogy helyteleníti az intézkedéseket, de ugyancsak leszögezte, hogy azok ellentmondanak a nemzetközi jognak. “Minden szankció a világ egyensúlyának megbontására irányuló lépés” – fogalmazott, majd jelezte, hogy Törökország biztosan nem tartja be az amerikai büntetőintézkedéseket. “Nem akarunk imperialista világban élni” – tette hozzá Erdogan.

A Japánban tárgyaló Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden kijelentette: az Irán ellen visszaállított amerikai szankciók veszélyesek, bevezetésük egyoldalú volt, és nem volt bölcs döntés. Tokiói nyilatkozatában Cavusoglu világossá tette, hogy Ankara azért ellenzi a büntetőintézkedéseket, mert úgy véli, nem vezetnek eredményre, és inkább párbeszédre lenne szükség. A török diplomácia vezetője egyúttal szorgalmazta, hogy Washington találjon más, észszerűbb megoldást. “Irán sarokba szorítása nem bölcs dolog, elszigetelése veszélyes, az iráni nép megbüntetése pedig nem fair” – vélekedett.

Trump tavasszal döntött úgy, hogy országa kilép a nemzetközi közösség és Irán 2015-ös megállapodásából, amelynek értelmében Teherán korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az országot sújtó szankciók többségét.

Trump egyúttal döntött az Irán elleni szankciók visszaállításáról. Ezek első része augusztus 7-én lépett életbe, hétfőn pedig újabb amerikai büntető intézkedések léptek hatályba.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Washingtonban közölte: nyolc ország átmeneti időre mentesül az amerikai szankciók alól, mert ugyan fenntart még gazdasági kapcsolatokat Iránnal, így vásárol tőle nyersolajat is, de bizonyítottan megkezdte e kapcsolatrendszer lezárását. Az átmeneti kedvezményt élvező nyolc ország: Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea.

Törökország 2017-ben olajimportja 26,7 százalékát, gázimportjának pedig a 17,3 százalékát biztosította Iránból.

A Henry Jackson Society nevű konzervatív külpolitikai elemzőműhely által összeállított 28 oldalas tanulmány szerint – amelynek elkészítéséhez szakértői segítséget nyújtott Sir Richard Dearlove, a brit külső hírszerzés (MI6) volt vezérigazgatója – kétszázra tehető a londoni orosz nagykövetség diplomáciai állományában, vagy azon kívül, fedetten dolgozó orosz titkosszolgálati tisztek száma, és ötszázra az általuk közvetlenül irányított ügynököké.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen titkosszolgálati tevékenységet folytató, a különböző orosz felderítő és hírszerző szolgálatok alkalmazásában álló nagy-britanniai orosz ügynökhálózat létszáma.

Egyedül Londonban 150 ezer orosz állampolgár tartózkodik életvitelszerűen, és közülük akár 75 ezren is dolgozhatnak külső informátorként az orosz hírszerző, illetve katonai hírszerző szolgálatoknak – áll a “Putyin mindent lát és mindent hall” címet viselő tanulmányban.

A Henry Jackson Society szakértői szerint az orosz hírszerző és biztonsági szolgálatok mérete 52-szeresen haladhatja meg a hasonló profilú brit szolgálatokét, és jelenleg ötször annyi orosz titkosszolgálati ügynök dolgozhat Nagy-Britanniában, mint 2010-ben.

A brit kormány tavasszal kiutasított 23 olyan orosz diplomatát, akikről megállapította, hogy hírszerzési tevékenységet folytattak Nagy-Britanniában.

Az intézkedés előzményeként márciusban Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal megpróbálták megölni az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a délnyugat-angliai Salisbury városában élő Szergej Szkripalt, aki kettős ügynökként az MI6-nek is dolgozott, és lányát, Julija Szkripalt, aki látogatóban volt apjánál.

Mindkettőjüket hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.

London gyanúja szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Theresa May brit miniszterelnök a hírszerzőként azonosított 23 orosz diplomata kiutasítása után azt mondta a brit parlamentben, hogy London ezzel a lépéssel a következő évekre “alapvető mértékben leépítette” Oroszország nagy-britanniai hírszerzési tevékenységét, és ha Moszkva ezt a kapacitást újjá akarja építeni, azt a brit kormány meg fogja akadályozni.

A Henry Jackson Society tanulmánya szerint azonban a brit kormánynak még sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az orosz hírszerzési kapacitás leépítésére. Az intézet ajánlásai között szerepel egyebek mellett annak megfontolása is, hogy nem kellene-e megvonni az olyan médiaszervezetek tagjainak parlamenti belépőit, amelyekről kiderül, hogy orosz kémeket is foglalkoztatnak.

Richard Dearlove a tanulmányhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nagyszabású hírszerzési tevékenységet folytat Nyugaton, és Nagy-Britanniának jelentős erőforrásokat kell ráállítania e fenyegetés kivédésére. Az MI6 volt vezérigazgatója szerint a hatékony titkosszolgálati ellenintézkedési kapacitás fenntartása ugyanolyan fontos, mint a hidegháború idején volt.

Sokak szerint az adatvédelem egyszerű dolog. Egy emberről rengeteg különböző információ, adat halmozódik fel, amelyekből az állami hivatalokban, oktatási és egészségügyi intézményekben, rendvédelmi szerveknél, kereskedelmi és szolgáltató cégeknél és még számtalan helyen adatbázis készül. Persze mindenki szeretné egyénileg szabályozni, hogy ki, mikor, miért és mire használhassa fel a róla szóló adatokat és információkat, de könnyű belátni, hogy ez szinte lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a különböző nyílt és titkos adatbázisok összekapcsolásával olyan személyiségprofil is összeállítható, amely diszkrét adatokat is tartalmaz, s amelynek felhasználását senki sem engedné meg.

Egészen más a kép, ha ugyanezek a személyes adatok egy bűncselekmény felderítéséhez szükségesek. Ilyenkor már mindenki helyesnek tartaná akár az adatbázisok részleges összekapcsolásának engedélyezését is.

Mielőtt tovább bonyolítanánk a helyzetet, ugorjunk vissza az első mondatra, s máris belátható, hogy az adatvédelem mégsem olyan egyszerű dolog.

S most nézzünk át a „másik oldalra”, nevezetesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) oldalára, a „hivatalba’”, amelynek az a feladata, hogy az adatvédelem és az információszabadság érvényesülését ellenőrizze és elősegítse. Azt hihetnénk, hogy az adatvédelem felügyeletével megbízott hivatal vezetőjének és jól képzett szakjogászainak viszonylag egyszerű dolguk van az adatvédelmi tárgyú jogszabályok (törvények, rendeletek) előkészítésében való részvétel és azok alkalmazásának felügyelete során. De ha csak egy kicsit mélyebben bepillanthatunk abba az igen kényes és összetett munkába, amit például a NAIH munkatársai végeznek, akkor azonnal belátható, hogy a dolgok korántsem olyan egyszerűek. És nemcsak azért, mert a törvények és rendeletek minden szavát és kifejezését patikamérlegen kell értelmezni, hanem azért is, mert a magyarországi jogszabályoknak és a joggyakorlatnak összhangban kell lenniük az Európai Unió szabályozásával is.

Az alábbiakban a NAIH szakembereinek segítségével két példán keresztül kerülhetünk közelebb annak megértéséhez, hogy az adatvédelemhez kapcsolódó jogszabályok meghozatala és alkalmazása mennyire összetett folyamat.

Az európai adatvédelmi rendelet és adatvédelmi irányelv

Az Európai Unióban az elmúlt évek adatvédelemmel kapcsolatos legfontosabb eseménye az új adatvédelmi rendelet és adatvédelmi irányelv szövegének véglegesítése volt.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016. április 27. napján négyéves előkészületet követően fogadta el az új adatvédelmi csomagot:
• az EU 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről,
• az EU 2016/680 irányelve a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről.

A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó, nem igényel tagállami átültetést, 2016. május 24-től hatályos, azonban 2018. május 25. napjától lesz alkalmazandó.

Az új szabályozás célja egy szilárd és következetes jogi keret létrehozása mellett az erős kikényszeríthetőség, valamint az egyes tagállamok közötti szorosabb együttműködés és egységes fellépés lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében alapjaiban rendeződnek át az adatkezelők és a hatóságok feladatai, a hatóságok egymáshoz való viszonyai és az együttműködés rendje. Az adatvédelmi tudatosság erősítése érdekében az egyes hatóságok feladata előkészíteni az új jogi rendszer jövőbeli alkalmazását, illetve biztosítani a szervezeten belüli szakmai felkészültséget.

A feladat nem egyszerű, hiszen az adatkezelés jellege és ismérvei tagállamonként eltérőek, tehát az egyes hatóságoknak – így a NAIH-nak is – felül kell vizsgálniuk az adatkezelések kritériumait, és az új szabályok tükrében át kell tekinteniük az adatkezelés céljának, szempontrendszerének, a személyes adatkezelésnek a koncepcióját, valamint a kezelt adatok sorsának alakulását.

Az európai adatvédelmi rezsim célul tűzi ki az információs önrendelkezési jog mind szélesebb körű érvényesülését, aminek biztosítása érdekében az érintett jogaira és a jogok érvényesítésére vonatkozó szabályok, illetve a szervezet által végzett adatkezelések áttekintése és az új szabályokhoz igazítása kiemelt jelentőségű.

Amennyiben a szervezet gyermekek személyes adatait is kezeli, különös figyelmet kell fordítani az adatvédelmi rendelet információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában megállapított, gyermekek adatkezelésére vonatkozó szabályaira is.

Az új szabályok értelmében személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé, meghatározásra kerülnek azon esetek, amelyek során az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, ezenkívül tovább erősödik a beépített adatvédelem követelménye és a személyes adatok harmadik országba történő továbbításának feltételrendszere is.

Összefoglalva megállapítható, hogy az adatvédelmi csomag alkalmazására való felkészülés az elmúlt időszakban és jelenleg is jelentős számú feladatot és munkaerő-ráfordítást ró az egyes tagállamok adatvédelmi hatóságaira.

A titkos információgyűjtés külső engedélyezési rendszerének reformja

Az elmúlt időszak eseményeit tekintve fontos beszámolni a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés külső engedélyezési rendszerének reformjáról. A jelenlegi rendszer felülvizsgálatát elsősorban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2016. január 12-én meghozott ítélete teszi szükségessé. Az ítélet szerint Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. Az ítélet végső soron azért marasztalta el Magyarországot, mert a Terrorelhárítási Központ esetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályai szerint a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés igazságügyért felelős miniszter általi engedélyezése esetén hiányzik a független külső kontroll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben foglaltak szerint a titkos információgyűjtés külső engedélyezése a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében is tartozhat az Igazságügyi Minisztérium (IM) jogkörébe.

A per során lényeges kérdésként merült fel, hogy Magyarországon milyen független külső kontrollmechanizmus révén ellenőrizhető a titkos információgyűjtés jogszerűsége.

Az Infotörvény megfelelő eszközöket biztosít a hatóság számára a jogsértő titkos információgyűjtés feltárására és a jogsértéssel szembeni fellépésre. A vizsgálati eljárás szabályai az ombudsmani eljáráshoz hasonlóan erőteljes betekintési, másolatkérési, adatmegismerési, belépési, felvilágosításkérési és vizsgálatkezdeményezési jogosultságokat biztosítanak. A törvény 71. paragrafusa olyan szabályokat tartalmaz, amelyek kifejezetten a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő eljárások esetén is lehetővé teszik a hatóság számára a szükséges adatok megismerését.

A titkos megfigyelés jellegénél fogva nem biztosít közvetlen jogorvoslati lehetőséget az adatalany számára, ezért e területen a független külső adatvédelmi ellenőrzés az információs magánszféra-védelem kulcseleme. Ennek megfelelően a hatóság minden, az állampolgároktól érkező, titkos megfigyelésre vonatkozó panaszt, bejelentést kivizsgál, attól függetlenül, hogy a beadványban leírt körülmények utalnak-e titkos információgyűjtésre, illetve az érintett az eljárás eredményéről tájékoztatható-e.

A titkos információgyűjtés előzetes külső engedélyezési rendszerének átalakítása esetén többféle szabályozási modell érvényesülhet. A külső kontroll függetlensége és a közjogi-hatalommegosztási elvek szempontjából kifogástalan megoldást eredményezne, ha a jelenleg az IM-hez tartozó külső engedélyezési hatáskör a bírósághoz kerülne.

Az ítélet megenged olyan értelmezést is, amely szerint a miniszter előzetes engedélyezési jogköre megmarad. Egy korábbi adatvédelmi vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy az IM külső engedélyezési eljárásai során az egyszemélyi döntési felhatalmazás ellentétbe kerülhet a megalapozott döntéshozatal követelményével. A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói évről évre olyan nagyszámú előterjesztést nyújtanak be, amelyeket egy személy – a miniszter – nem képes kellő mélységgel áttekinteni az engedélyről hozandó döntése előtt. A témában jártas szakértők szerint ezért ha a jogkör továbbra is miniszteriális keretek között marad, célszerű lenne létrehozni egy olyan bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy törvényességi és szükségességi szempontból szűrje az előterjesztéseket, és javaslatot tegyen azok engedélyezhetőségéről. E bizottságban a titkos információgyűjtés törvényességében érdekelt kormányzati szervezetek (például Belügyminisztérium, nemzetbiztonsági szolgálatok) által delegált, a szükséges speciális nemzetbiztonsági ismeretekkel rendelkező szakértők vennének részt. E bizottság tehát nem független külső kontrollt valósítana meg, hanem a döntések előkészítésében venne részt.

Az EJEB ítéletében foglaltakra tekintettel a miniszteri külső engedélyezési jogkör fenntartása esetén elengedhetetlenül szükséges azt független külső kontroll alá helyezni. Közjogi szempontból nincs akadálya annak, hogy e szerepkört olyan hatóság töltse be, amely az Alaptörvényben meghatározott független adatvédelmi ellenőrző hatóság és amelynek feladatkörébe a titkos információgyűjtés jogszerűségének utólagos ellenőrzése egyébként is beletartozik.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A közlemény szerint több mint háromszáz ember és 25 szervezet részvételével szervez együttműködési gyakorlatot Budapest Főváros Védelmi Bizottsága Kőbányán.

A honvédelmi gyakorlat forgatókönyve szerint robbanás történik a Kőbányai Szabadidő és Ifjúsági Központban, ahol ezt követően tömeges mentésre és sérültellátásra lesz szükség. A kulturális központban lesz a sérültek regisztrációja és további kezelése. Ezzel párhuzamosan a kőbányai pincerendszerben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevetési egysége egy dinamikus fegyveres beavatkozást, a honvédségi tűzszerészek pedig robbanóeszközök felderítését és hatástalanítását gyakorolják.

A gyakorlat alatt a X. kerületi Előd utca és Halom utca környékén időszakos forgalomkorlátozásra lehet számítani és parkolási tilalmat rendelhetnek el.

A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, a Kőbányai Szabadidő és Ifjúsági Központ, valamint a kőbányai pincerendszer területén zajló, két hónapos előkészítés eredményeként létrejött “Réteges Védelem 2018” című gyakorlat célja a beavatkozásban résztvevő szervek és szervezetek együttműködésének fejlesztése, a koordinációs folyamatok gyorsítása, ezáltal a főváros és Magyarország biztonságának növelése.

A feladatban részt vesz a Magyar Honvédség, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség, a Polgárőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevetési egységének kijelölt erői, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Budapest Mentőszervezet egységei, valamint Kőbánya Önkormányzata és Budapest Főváros Kormányhivatala Védelmi Titkársága, továbbá hazai és nemzetközi együttműködő partnereik – olvasható a kormányhivatal közleményében.

A vádirati tényállás szerint az első- és a másodrendű vádlottak 2014. június 26. napján, délelőtt egy pécsi társasházi lakásban értékei megszerzése végett bántalmazták az idős sértettet, aki eszméletlen állapotba került. A tettesek a lakásból pénzt és porcelántárgyakat tulajdonítottak el. Még aznap délután – attól tartva, hogy a sértett nem halt meg, így lelepleződhetnek – a lakásba visszatérve ismételten bántalmazták a sértettet, aki ennek következtében elhunyt.

Ugyanezen nap délelőttjén a sértettet kaputelefonon kereste a harmadrendű vádlott, akit az elsőrendű vádlott a lépcsőházba beengedett. A harmadrendű vádlott a nyitott bejárati ajtón a lakásba belépve meglátta a földön fekvő és szemmel láthatóan segítségre szoruló sértettet, valamint elsőrendű vádlottat, amitől pánikba esett, és a lakásból kirohant. Az általa észlelteket senkinek nem mondta el, a sértettnek nem nyújtott segítséget, sem a rendőrséget, sem a mentőket nem értesítette.

Az ügyben a Baranya Megyei Főügyészség az elsőrendű és a másodrendű vádlottakat tártettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, és a bűncselekmény elhárítására idős kora miatt korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, a harmadrendű vádlottat pedig segítségnyújtás elmulasztásának vétségével vádolta.

A Pécsi Törvényszék az elsőrendű vádlottat – önálló tettesként – nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében, a harmadrendű vádlottat pedig – a vádnak megfelelően – segítségnyújtás elmulasztása vétségében mondta ki bűnösnek. Megállapította ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott az emberölés elkövetésében nem vett részt, ezért őt lopás bűntettében marasztalta.

A fellebbezések folytán másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla a mai napon tartott nyilvános ülésén – a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően – az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt Pécsi Törvényszéket új eljárásra utasította. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezzel olyan eljárási szabálysértés történt, amely a bűnösség megállapítására lényeges hatással volt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható.

Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly sikerrel zárult a hamis gyógyszerek és étrend-kiegészítők forgalmazása, valamint az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított legnagyobb nemzetközi razzia, a 2018. október 9-16. között lezajlott XI. PANGEA akció.

Az összehangolt művelet során 14 millió dollár (közel négymilliárd forint) értékben kerültek lefoglalásra többek között hamis rákellenes gyógyszerek, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, potencianövelők, anabolikus szteroidok, altatók, nyugtató szerek, fogyókúrás készítmények, valamint HIV-fertőzés, Parkinson-kór és cukorbetegség elleni gyógyszerek.

A tiltott készítmények mellett több mint 110 ezer orvosi eszközre – orvosi fecskendőkre, kontaktlencsékre, hallókészülékekre és egyéb orvosi műszerekre – is lecsaptak. A razzia 859 letartóztatással, továbbá 3671 weboldal, közösségi felület és online piac lekapcsolásával, valamint az ötszáz tonna hamis áru lefoglalásával zárult. Összességében elmondható, hogy tavalyhoz képest idén ugyan kevesebb gyógyszerre csaptak le a hatóságok, de a 2008 óta tartó akciósorozat során most foglalták le a legnagyobb mennyiségű árut.

A magyar hatóságok a figyelem és az összehangolt akciók eredményeként a múlt évben elért magas statisztikát is felülmúlják: az akció hetében lefoglalt tabletták száma meghaladja a 180 ezer darabot, ezen túl négyszáz tasakos és dobozos kiszerelésű áru került lefoglalásra, melyek értéke meghaladja a 150 millió forintot. A hamisított készítmények között az életmódszerek mellett inzulint, altatókat, nyugtatókat, hormonkészítményeket, étrend-kiegészítőket találtak. A razzia eredményeként Magyarországon összesen húsz ügyben indult eljárás.

A nemzetközi művelet koordinálásért az Interpol, a Vám Világszervezet és az Europol, míg hazai szinten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt a felelős. Molnár Tamás vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár az eredmények kapcsán elmondta, hogy az akció alkalmával a NAV kérésére az Europol egy kétfős szakértői csoportot delegált a művelet végrehajtásának idejére. Segítségükkel biztosítottá vált a helyszínen csatlakozni a különféle európai bűnügyi adatbázisokhoz. A NAV pénzügyőrei az OGYÉI jelzésére online próbavásárlásokat rendeltek, illetve közterületen találkoztak különféle gyógyszerkészítményeket interneten engedély nélkül értékesítő személyekkel Budapesten és Mátészalkán. A próbavásárlás során gyógyszerrendészeti szabálysértéssel kapcsolatos eljárást vezettek be a pénzügyőrök, majd miután felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, értesítették a területileg illetékes rendőrkollégákat a további eljárások lefolytatása céljából.

A nemzetközi akció részeként a rendőrség munkatársai ugyancsak fokozott ellenőrzéseket folytattak Magyarországon. Az akció során példaértékű volt az együttműködés a szervek között, a NAV által megkezdett intézkedést követően a rendőrség a gyanúsított lakóhelyén kutatást tartott, és hamis, illetve illegális készítményt foglalt le, mondta el Fülöpné Csákó Ibolya rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense. Tájékoztatása szerint a rendőrség közel negyven különböző fajta, összesen több mint 150 ezer tabletta lefoglalásával és 15 személy ellen indított büntetőeljárással járult hozzá a teljes magyar akcióhoz. Újdonság volt az idei évben, hogy nagy mennyiségben jelentek meg azok a fájdalomcsillapításra használt illegális gyógyszerek, amelyeknek orvosi felügyelet nélküli használata könnyen hozzászokáshoz vezet. Hozzátette, hogy hasonlóan az elmúlt évekhez, továbbra is kiemelkedő mennyiségben találtak potenciafokozó szereket.

„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, hogy mekkora kockázattal jár, ha olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, de bizonytalan minőségű terméket használnak” – hívta fel a figyelmet Ilku Lívia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hozzátette: a HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatási eredményei alapján 2018-ban a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy vásárolna nem megbízható forrásból származó gyógyszert, ha az lényegesen olcsóbb lenne, mint a patikában. A tavalyi évhez hasonlóan, az illegális forrásból származó gyógyszereket legnagyobb arányban interneten szerezték be a fogyasztók.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az akció részeként több interneten árusított étrend-kiegészítőt mintázott meg, melyek jellemzően a férfiak potencianövelését célzó, és fogyást elősegítő készítmények voltak. A termékek analitikai vizsgálatát az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Laboratóriuma végezte el.

A potencianövelő készítmények Kínából származtak, forgalmazóik magyar vállalkozások voltak. A vizsgált, a legtöbb internetes potencianövelő árusító oldalon megtalálható termékek mindegyike tartalmazott potencianövelő gyógyszerhatóanyagot (szildenafilt, valamint tadalafilt). A termékeket élelmiszer-biztonsági nem megfelelőség miatt kivonták a forgalomból.

A fogyást elősegítő termékek esetében az egyik készítmény Lengyelországból, a másik Csehországból származott. Egyik sem tartalmazott magyar nyelvű jelölést, ugyanakkor az utóbbi esetében a csomagküldő dobozba mellékeltek egy magyar nyelvű gépelt leírást. Bár gyógyszerhatóanyag jelenlétét nem mutatta ki a laboratóriumi vizsgálat, a nyomon követhetetlenségi probléma, valamint az élelmiszerjelölési nem megfelelőségek miatt a Nébih eljárást indít.

A forgalomból való kivonás mellett a problémás termékekről mindkét esetben tájékoztatják az érintett országokat az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszeren (RASFF) keresztül. Az akcióval kapcsolatban Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos hangsúlyozta: „A termékhamisítások, a fekete és szürke kereskedelem térhódítása a gazdasági károkon túl biztonsági kockázatot is jelent, hiszen az élelmiszerlánc-biztonság egyik alapkövetelménye sérül azáltal, hogy nem biztosított a termékek nyomon követhetősége, azok eredete, továbbá az előéletük is ismeretlen.” Hozzátette: az illegális online értékesítések kiszűrésére a Hivatal speciális ellenőrzési programok keretében egy erős, a feketegazdaság ellen intenzíven fellépő, a kereskedelem érdekeitől független ellenőrzési rendszerrel igyekszik hozzájárulni a nem biztonságos, illetve az előírásoknak nem megfelelő termékek előállításának megakadályozásához.

Az OGYÉI munkatársai a razzia keretében a hamis termékeket árusító, külföldi szerveren futó honlapok ügyében ugyancsak az Interpol segítségét kérték. „A hatóságok szigorú fellépése és a figyelemfelhívó akciók ellenére is riasztóan emelkedik az Európai Unióban észlelt olyan gyógyszerek száma, amelyek azonosságuk, előtörténetük vagy eredetük tekintetében hamisítottnak tekinthetők, ezért komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és megrendíthetik a betegek jogszerű ellátási láncba vetett bizalmát is” – mondta el Szabó István főigazgató-helyettes. Az Európai Unió 2019. február 9-től kötelezővé teszi a vényköteles gyógyszerek biztonsági elemmel való ellátását, amely a jövőben hatékony biztonságot nyújthat a legális gyógyszerellátási lánc számára, mivel gyakorlatilag lehetetlen lesz hamis gyógyszert bejuttatni a gyógyszertárakba. „A betegek minden esetben figyeljenek arra, hogy soha ne vásároljanak gyógyszert engedély nélküli gyógyszer-kereskedelmi csatornákon keresztül, így például nem engedélyezett internetes forrásból” – tette hozzá Szabó.

Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense ismertette a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja által az idei év első negyedévében, a dél-dunántúli régióra reprezentatív direkt kérdőíves kutatási eredményeit, amely a betegek megkérdezésén keresztül mérte fel a fogyasztók érintettségét és az online beszerezhető gyógyszerekkel kapcsolatos attitűdjeit. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 4,2 százaléka gyógyszert, 18,4 százaléka pedig egyéb egészségügyi termékeket is vásárolt már interneten. A kutató szerint a korábbi évek adataihoz képest ennek a forgalmazási csatornának ugyan nő a jelentősége, de a válaszadók túlnyomó többsége továbbra is a gyógyszertárakat tartja legmegfelelőbb beszerzési formának, és jellemzően elutasítja az online beszerzés lehetőségét. „Mindezek ellenére nagy hangsúlyt kell fektetni a kereskedők kontrolljára, valamint a felelős online viselkedéssel és vásárlással kapcsolatos edukációra a lakosság körében, mivel a törvényesen működő csatornák mellett az illegális forgalmazók elárasztották az internetet, és a legtöbb fogyasztó számára a biztonságos és a bizonytalan minőségű – akár hamis – termékeket forgalmazó honlapok közötti különbségtétel nehézségekbe ütközik” – hangsúlyozta Fittler.

A szakértők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a PANGEA akció eredményessége a hatóságok közötti szoros együttműködésnek köszönhető nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A gyógyszerhamisítást azonban igazán a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza. A kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek tudatában vannak annak, hogy valós kockázattal jár, ha sok esetben olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszereket”, illetve étrend-kiegészítőket használnak.