Biztonságpiac

A rendezvényt Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár nyitja meg majd Szepessy Kornél vezérigazgató köszönti a megjelenteket, majd megtartja expozéját  Olivier Rea, a Thales Group UTM Solutions üzletágának vezetője.

A vezető nélküli repülő járművek, a drónok felhasználása forradalmasítani fog számos nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű iparágat. Kiemelt prioritás, hogy e fejlesztésekhez és alkalmazásához Magyarország innovatív környezetté válhasson. Ennek megteremtéséhez, a drónok jövőbeni hatékony felhasználásához széleskörű és hatékony szakmai konzultáció szükséges.

A rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott. Jelentkezni november 20-ig, 12.00 óráig lehet.

Időpont: 2018. November 22., csütörtök
Kezdés: 10.00 óra
Helyszín: Haris Park, 1022 Budapest, Budapest, Marczibányi tér 6-7.
(Parkolási lehetőség a környező utcákban)
Jelentkezés: dronkonferencia@hungarocontrol.hu
Jelentkezési határidő: november 20. 12.00 óra

Tervezett program:
10.00 – 10.30 REGISZTRÁCIÓ

10.30 – 10.45 MEGNYITÓ
– Szepessy Kornél, Vezérigazgató, HungaroControl Zrt.
– Solymár Károly Balázs, Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár, ITM

10.45 – 11.00 IPARÁGI BEJELENTÉS

11.00 – 11.20 DRÓNOK KORA: innováció és jövőkép a légi közlekedésben
– Honti Pál, TEDxDanubia kurátora

11.20 – 11.40 USIS SESAR UTM PROJEKT BEMUTATÁSA – AHungaroControl szerepe a nemzetközi UTM kutatás és fejlesztésben
– Rohács Dániel, Szakmai fejlesztési osztályvezető és Dobi Sándor, Kutatás-fejlesztési szakértő, HungaroControl Zrt.

11.40 – 12.00 BEST PRACTICES ABOUT UTM IN THE WESTERN-EUROPEAN COUNTRIES
– Olivier Rea, Head of UTM Solutions, Thales

12.00 – 12.30 MY DRONE SPACE BEMUTATÁSA
– Markovits-Somogyi Rita, Innovációs fejlesztő mérnök, HungaroControl Zrt.

12.30 – 13.30 Ebéd

13.30 -14.10 MILYEN LEGYEN A MEGFELELŐ SZABÁLYOZÁS (kerekasztal beszélgetés)
Moderátor: Honti Pál, TEDxDanubia kurátora
– Dér Erika, főosztályvezető, Légi- és Víziközlekedési Főosztály
– Székely Zoltán, módszertani és koordinációs osztályvezető, HungaroControl Zrt.
– Háry András, ügyvezető igazgató, Autóipari Próbapálya Zala Kft.
– Barta-Eke Gyula, Reginet Kft.
– Verebély Tibor, Head of Connected Drone Project, Senior Strategic Project Consultant, T-Systems Magyarország Zrt.

14.10 – 14.40 KRITIKUS SZINTEKEN – DRÓNOK A KULCS-INFRASTRUKTÚRÁK SZOLGÁLATÁBAN
– Gyimesi Gábor, Áramhálózati Osztályvezető, E.ON Hungária Zrt.

2011. április 16-án egy magát miskolci rendőrnek kiadó férfi felhívta a sértetteket telefonon, és azt közölte, hogy idegen személyek bemásztak a kertjükbe. Mint mondta: a rendőrök 10-15 percen belül a helyszínre mennek, ezért kérte, hagyják nyitva a kaput.

Az idős házaspárnak gyanús volt a hívás, ezért a 112-es segélyhívón bejelentették azt. Az ügyeletes tiszt azt kérte, zárkózzanak be, és ne engedjenek be idegeneket, várják meg a rendőröket. Miután az ismeretlenek becsengetnek a házba, a házaspár ismét hívta az ügyeletet, azonban mire a rendőrök megérkeztek, az idegenek eltűntek.

2011. április 20-án az egyik szomszéd holtan találta az idős embereket. A nyomozást 2015 decemberében felfüggesztették, majd 2018-ban a genetikai szakértői vélemény alapján azonosították a gyanúsítottat. A letartóztatott férfit nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják – közölte a Miskolci Törvényszék.

A tájékoztatás szerint kiemelt súlyú ügyről van szó, a bűnösség megállapítása esetén tíz évtől tizenöt évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ezért a bíróság álláspontja szerint fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

Mivel a gyanúsított esetleges társainak felkutatása tart, az is feltehető, hogy a férfi szabadlábon veszélyeztetné a bizonyítást, ezért a bíróság letartóztatta. A végzéssel szemben a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

Ine Van Wymersch, a brüsszeli ügyészég szóvivője megerősítette, hogy a feltételezett merénylő több szemtanú szerint is azt kiáltotta, hogy “Allah akbar!” (Allah hatalmas), de hangsúlyozta, ennél többre van szükség annak megállapításához, hogy valóban iszlamista terrortámadás történt-e, így tovább vizsgálják a lehetséges okokat. “A terrorista dimenzió nem egyértelmű, azonban a lehető legszélesebbre kell nyitnunk a jogi kontextust” – mondta.

A gyanúsított kedden reggel 6 óra előtt késsel támadt egy rendőrre a város főtere, a Grand Place közelében. A tettest a rendőr társa többször is meglőtte. A két sebesültet kórházba szállították, egyikük sincs súlyos állapotban. Sajtóhírek szerint a férfinél két konyhakést találtak.

A La Derniere Heure című helyi napilap értesülési szerint az elkövető a 34 éves Issam T., akit 2011-ben nyolc éves börtönbüntetésre ítéltek rablótámadások miatt. A tavaly októberben feltételesen szabadlábra helyezett férfi korábbi hírek szerint szélsőséges iszlamistaként nem volt ismert a hatóságok előtt.

Koen Geens belga igazságügyi miniszter leszögezte, hogy mindent meg fognak tenni a történtek pontos felderítése érdekében.

Belgiumban a terrorfenyegetettség szintjét januárban kettesre csökkentették a négyfokozatú skálán, közel két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után.

A tábornok, aki június óta áll a brit hadsereg élén, a The Daily Telegraph című konzervatív napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kijelentette: Oroszország már megmutatta, hogy kész katonai erőt bevetni nemzeti érdekeinek érvényesítésére.

A vezérkari főnök szerint Moszkva módszeresen törekszik a Nyugat sérülékenységeinek felkutatására és kihasználására, különösen az olyan nem hagyományos területeken, mint a kibertér, a világűr, vagy a tengeralatti hadviselés.

Ebben a helyzetben nincs helye az elbizakodottságnak, és az orosz fenyegetést nem szabad ellenállás nélkül szemlélni. Az Oroszországgal szembeni legfontosabb hagyományos katonai válaszmechanizmus a NATO képességeinek és összetartásának megőrzése – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

A tábornok, aki korábban a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett kommandós egységeinek műveleti igazgatója volt, kijelentette: az iszlamista terrorfenyegetés fizikai megnyilvánulásának lehetőségeit mára leszűkítette az Iszlám Állam dzsihadista terrorcsoport “úgynevezett kalifátusának” földrajzi értelemben vett teljes felszámolása. Nagy-Britanniának és szövetségeseinek ezután Oroszországra kell összpontosítaniuk figyelmüket, különösen az angliai Salisbury városában Novicsok idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet után.

E támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, aki a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. A volt kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt, aki szintén súlyos mérgezést szenvedett, hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, de felépültek, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak. A londoni kormány állítása szerint a merényletkísérletet az orosz katonai hírszerzés két ügynöke követte el, Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A brit vezérkari főnök a szombaton közölt interjúban megkérdőjelezte az európai szintű külön védelmi kapacitás kiépítésének szükségességét.

Carleton-Smith tábornok az Emmanuel Macron francia elnök által előterjesztett elképzelésről kijelentette: nem támogatna semmiféle olyan kezdeményezést, amely kikezdené a NATO katonai hatékonyságát. A NATO az európai biztonság letéteményese, rendkívül sikeres szövetség, és “ha valami sikeres, azt tapasztalataim szerint erősíteni kell” – mondta a brit hadsereg vezetője.

Minden eddiginél nagyobb szükség lesz tehát olyan közszolgálati szakértőkre, akik értik ezt a területet és adaptálni tudják a saját szakértelmükhöz. A magyar közszolgálatban jelenleg kétezer ember hiányzik a kibervédelemből. Ezt öt évvel ezelőtt valószínűleg senki sem gondolta volna.

2012 és 2017 között ugyanis olyan események történtek a virtuális világban, amelyek hatása alapvetően befolyásolja azt a biztonsági környezetet, amelyben ma élünk. A teljesség igénye nélkül: ehhez az időszakhoz kötődik Edward Snowden adatszivárogtatása, amiből a világ megtudta, milyen mértékben használják fel az amerikai titkosszolgálatok az összegyűjtött digitális adatokat. Láthattuk az Iszlám Állam felemelkedését, egyben az informatikai eszközök felhasználását a nemzetközi terrorizmusban a propaganda, a toborzás, a kommunikáció és a finanszírozás területén.

Megismerhettük a Geraszimov-doktrínát és Oroszország hibrid hadviselésről vallott nézeteit, amelynek kulcsfontosságú eleme a kiberhadviselés, ami jelentősen befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztás végeredményét. Láthattuk, hogyan használja Észak-Korea a kiberbűnözést bevételszerzésre, ezzel segítve a rezsim életben tartását. Nem véletlen, hogy a NATO 2016-ban a hadviselés színterének minősítette a kiberteret.

Eközben pedig a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, ahogy a zsarolóvírusok számítógépek és okos eszközök tömegeit fertőzik meg, vagy éppen azt, hogy gyermekeink mind aktívabban használják az internetet, ennek minden kockázatával és veszélyével együtt. A bűncselekmények elkövetéséhez szinte minden esetben valamilyen infokommunikációs eszköz vagy az internet használata társul.

Munkahelyeink pedig egyre szigorúbban veszik az információbiztonságot, már csak azért is, mert a szabályozások, a megfelelőségi kötelezettségek köre folyamatosan bővül. Magyarországon például 2013 óta van életben az elektronikus információbiztonsági törvény, amely minden állami és önkormányzati szervre kötelezettségeket ír elő a kibervédelem területén.

Elmondható, hogy társadalmunk és gazdaságunk nem tud működni az informatikai eszközök nélkül, a kiberbiztonság pedig nem másvalaki problémája többé, hiszen mindenkit érint, ezért a kihívások kezeléséhez sem elég ma már egy jó informatikus, hiszen nemcsak műszaki, hanem komplex kérdésekről van szó. A rendvédelemben, a honvédelemben, a közszolgálati világban is keresni kell azokat az újszerű megoldásokat, amelyek megvédik az ország polgárait a nagyon is valós vagy éppen a ma még nehezen belátható fenyegetésektől.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Kiberbiztonsági Akadémia megalakításával elkötelezte magát, hogy a reguláris oktatásában és továbbképzési rendszerében is kiemelten foglalkozik a közszolgálati kiberkarrierek építésével. A Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely elindítása pedig jelzi, hogy az újszerű védelmi megoldások kialakításában is törekszik a közszféra támogatására. A biztonságról alkotott fogalmaink ugyanis folyamatosan átértékelődnek, felkészült közszolgálat nélkül pedig nem lehetséges a biztonságos digitális Magyarország megteremtése.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a férfi szombaton délután a 2-es metró Keleti pályaudvari megállójában szóváltás után gázspray-vel lefújta vitapartnerét, majd a helyszínt elhagyta.

Az esetet követően a BRFK VII. kerületi kapitánysága garázdaság vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A férfit beazonosították, ellene elfogatóparancsot adtak ki.

A rendőrség éjjel 2 óra 50 perckor fogta el a 26 éves budapesti V. N. Róbertet. Előállították, elszámoltatása folyamatban van – írta a BRFK.

Az eset miatt szombat délután több órán keresztül nem járt a 2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között. Többen rosszul lettek, az utasokat emiatt ki kellett menekíteni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr vezetője szombaton az MTI-vel közölte: húsz embert kellett köhögés és könnyezés miatt megvizsgálniuk. Kórházba senki nem került, és orvosi ellátásra sem volt szükség, az összes tünet átmenetinek bizonyult – tette hozzá

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor, aki kiemelte: az immáron három szinten, több mint kétezer négyzetméteren elterülő nagyszabású kiállítás első szakasza 2015-ben nyílt meg az Európai testvérháború címmel, ezt követte a második, 2016-ban bemutatott része, A háború urai.

Az Új világ született című, most elkészült szakasz legfontosabb üzenete, hogy az első világháború nem ért véget 1918-ben Európa számára, hanem még évekig elhúzódott. Az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok megszerzi a világtengerek feletti uralmat – emelte ki Schmidt, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás látványos installációkon, – például a háború utáni évek határváltozásait érzékeltető emeletnyi földgömb – interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és kisfilmeken keresztül mutatja be a háború végét és azt követő éveket, a Párizs környéki békék következményeit, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket.

A BKK közleménye szerint 13 óra körül fújta ki az egy utas a paprikasprayt. A szerelvény a vészfék meghúzása miatt állt meg, az eddig megjelent hírekkel ellentétben sem tűzeset, sem gázszivárgás nem történt – írták. Hozzátették, hogy a műszaki mentés jelenleg is tart, a mentők szükség esetén a Puskás Ferenc Stadion állomásnál ideiglenes mentősátorban látják el az utasokat. Korábban arról tájékoztattak, hogy műszaki okok miatt nem jár a metró.

A mentési munkák befejezéséig pótlóbusz jár az M2-es metró helyett a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között – közölte a BKK.

Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivő-helyettese elmondta, hogy a Stadionok és a Keleti pályaudvar metróállomások között megállt szerelvény utasainak a felszínre juttatásához kérték a segítségüket. A katasztrófavédelem nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, az összes utast sikerült kihozni a metróból – tette hozzá.

Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője elmondta, hogy a paprikaspray egy szóváltást követően kerülhetett elő, egy másik utas pedig gázszivárgást feltételezve húzhatta meg a vészféket. A rendőrség ismeretlen tettes ellen, garázdaság miatt nyomoz – közölte.

Az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot Petro Porosenko elnök terjesztette be a parlament elé még két és fél hónapja, a törvényhozás pedig szeptember 20-án küldte el előzetes normakontrolra az alkotmánybíróságnak. A taláros testület három napon át tanácskozott zárt ajtók mögött a dokumentumról, és csütörtökön hozott róla döntést.

Porosenko a hír megjelenése után nem sokkal a Facebookon közzétett bejegyzésben kérte a törvényhozást, hogy sürgősséggel tűzze napirendre az alkotmánymódosítást. Kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan.

Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítenék, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO).

Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében. Ukrajnában március végén lesz a következő elnökválasztás első fordulója, jövő ősszel pedig parlamenti választásokat rendeznek.

Az UNIAN hírügynökség ismertetése szerint a javaslat értelmében az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.

Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel.

Az átmeneti intézkedések közül törölni javasolja az előterjesztés azt a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.

A magyar légiforgalmi szolgálat vezetője kiemelte, hogy a pilóta nélküli járművek száma a világon hat-hét éven belül tízmillióra emelkedhet, Magyarországon 2020-ra a drónos repülések száma elérheti a harmincezret, ennyi kereskedelmi légi járat közlekedik ma naponta Európában. Ezért is kezdeményezte a HungaroControl egy szakmai konferencia összehívását.

Szepessy szerint céljuk a szabályozott integrálás, és az, hogy a magyar szolgáltató megkerülhetetlen legyen ebben az iparágban. Ezért is indultak el egy uniós pályázaton, amelyek a drónok repülését menedzseli. Ennek részeként már elkészült, de jogi szabályozás hiányában még nem működik egy honlap, amely amellett, hogy a drónok regisztrálására szolgál, képes meteorológiai és légtérhasználati információkkal is ellátni a felhasználókat.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a világ vezető államai 60 milliárd dollárt fektetnek az iparágba, Magyarországon 2025-re 72 milliárd forint bevétele származhat az iparágnak.

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a drónok felhasználását a kormány kiemelten kezeli, mivel a honvédség és a rendőrség mellett olyan magyar vállalatok is érdeklődnek a technológia iránt, mint a Magyar Posta.

Hangsúlyozta: a jövő azoké az egymással kommunikáló, egymás mozgására reagáló eszközöké, amelyek képesek emberi beavatkozás nélkül is működni. Ezzel kapcsolatban Magyarországon jelentős tudás halmozódott fel, ezért együtt kell dolgozni azért, hogy a szabályozás támogassa a drónok innovációját, de ne jelentsen veszélyt a légiforgalom biztonságára.

A drónok jövőbeni felhasználásával kapcsolatban előadásában Honti Pál, a TedX Danubia kurátora azt mondta, ha a drónok képesek lesznek rajban repülni, akkor létrejöhet egy “drónnet”, egy hálózat, amely mindenhol jelen lesz. Ennek segítségével nem csak a szállítmányozás oldható meg, de hosszútávon a drón az embert is helyettesítheti.

Az orléans-i büntetőbíróság nem rendelte el az abbé elzárását, aki kérheti a letöltendő börtönbüntetése enyhítését. Fort 2002 és 2010 között volt Orléans püspöke, s 2017-ben indult eljárás ellene, amiért nem tett feljelentést Pierre de Castelet apát ellen, akit 2012-ben vádoltak meg egy 15 éves kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás miatt.

Az abbé ellen 2008-ben tett panaszt az egyik állítólagos sérelmezett, Olivier Savignac a püspökségen. A férfi a levelében azt írta, hogy 1993-ban az eucharisztikus mozgalom egyik délnyugat-franciaországi táborában zaklatta őt az abbé. Miután nem kapott a levelére választ, személyesen kereste fel az orléans-i püspököt, akinek elmondta: tucatnyi fiatal volt az abbé áldozata a táborozás alatt. Fort azonban nem fordult a hatóságokhoz, ezért a püspök nyugdíjba vonulása után, a panaszos újabb levelet írt az új püspöknek, aki viszont azonnal feljelentést tett az ügyben, s megindult az ügyészségi eljárás.

Az ítélethirdetést követően a sérelmezett elégedettségének adott hangot: “Meghallgattak. Hálás vagyok a hazámnak” – mondta.

“Az ítélet mutatja, hogy az áldozatokat most már meghallgatják. Mindannyiunk kötelessége feljelentést tenni ilyen ügyekben” – tette hozzá ügyvédje, Edmond-Claude Frety. A püspök ügyvédje azt mondta, még nem tudja, hogy az ügyfele, aki nem jelent meg az ítélethirdetésen, fellebbezni kíván-e.

Ez volt az első 2001 óta, hogy egy francia püspöknek azért kellett bíróság elé állnia, mert elhallgatott egy pedofil ügyet. Tizenhét évvel ezelőtt a dél-franciaországi Bayeux püspökét, Pierre Picant három hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy hasonló ügyben.

Ez utóbbi ügy miatt a francia püspöki konferencia 2016-ban jelezte, hogy mindent olyan pedofilügyet kivizsgál, amelyben papok érintettek, még a múltban történteket is. A döntésre azt követően került sor, hogy Lyonban az egyházmegye több tagja, köztük Franciaország egyik legbefolyásosabb és legismertebb katolikus vezetője, Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek ellen is rendőrségi vizsgálat indult papi pedofília elhallgatása miatt.

Az elnök a Fox televízióban vasárnap sugárzott interjújában azt fejtegette, hogy a terroristavezért a pakisztáni Abbotábád városában már 2011-nél jóval korábban el lehetett volna fogni, és bírálta emiatt a bin Ladent likvidáló kommandót felügyelő William McRaven admirálist, a különleges hadműveletek akkori főparancsnokát.

Az interjúban Trump a 2014-ben visszavonult McRaven admirálist Hillary Clinton akkori külügyminiszter (későbbi demokrata elnökjelölt) “rajongójának” és Barack Obama akkori elnök “támogatójának” nevezte, és őt okolta azért, hogy bin Ladent nem találták meg korábban.

“Pakisztánban élt a katonai akadémia mellett, Pakisztánban mindenki tudta róla, hogy ott van” – fogalmazott az amerikai elnök.

Az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét 2011. május 2-án likvidálta egy kis létszámú amerikai kommandós alakulat, s mint az akcióban részt vevő egyik katona későbbi könyvéből kiderült, rövid tűzharcban végeztek vele. Barack Obama elnök rendkívüli televíziós beszédben jelentette be az akciót.

Trump az interjúban kitért Pakisztán szerepére is, kifogásolva, hogy a korábbi amerikai adminisztráció a terrorizmus elleni háborúra is hivatkozva jelentős összegekkel támogatta Iszlámábádot.

McRaven, aki korábban már bírálta Trump elnököt, hétfőn a CNN hírtelevíziónak azt mondta: rajongója mind George W. Bushnak, mind Obamának, mindkét elnök idején szolgálatot teljesített. “Csodálom mindazon elnököket, párt-hovatartozásuktól függetlenül, akik megadják a hivataluknak járó tiszteletet, és akik ezt a hivatalt arra használják fel, hogy emberpróbáló időkben egyesítsék a nemzetet” — fogalmazott a visszavonult tábornok a CNN-nek adott interjújában.

Leon Panetta, aki a bin Laden elleni akció idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, majd később az Obama-kormányzat védelmi minisztere volt, közleményt adott ki, amelyben “nevetségesnek” minősítette Trump állításait. Leszögezte, hogy az elnök bocsánatkéréssel tartozik McRaven admirálisnak és mindazoknak, akiknek szerepük volt bin Laden felkutatásában és likvidálásában. Panetta hangsúlyozta: Trump megjegyzései azt jelzik, hogy az elnök “nincs tisztában a hadsereg és a hírszerzés működésével”.

Fran Townsend, George W. Bush kormányzatának terrorelhárítással foglalkozó fehér házi tanácsadója Twitter-bejegyzésben minősítette “gusztustalannak” Trump megjegyzéseit.

Trump a vita láttán “ráerősített” vasárnapi megjegyzéseire: hétfőn Twitter-bejegyzésekben tért vissza a témára. Egyikben azt írta, hogy “természetesen sokkal korábban el kellett volna fogni bin Ladent”, ahogyan erre ő az egyik könyvében is utalt, közvetlenül a Világkereskedelmi Központ tornyai elleni terrortámadás előtt. “Pakisztánnak dollár-milliárdokat fizettünk, és soha nem mondták meg nekünk, hogy (bin Laden) ott él. Őrület” – írta az elnök. Egy másik mikroblog-bejegyzésében szintén Pakisztánról írt, de Afganisztánt is megemlítve. Ismét azt hangoztatta, hogy ezek az országok dollár-milliárdokat kaptak az Egyesült Államoktól, de cserében nem adtak semmit. “Ennek vége” – szögezte le.

A Republikánus Országos Bizottság (RNC, a párt vezető szerve) védelmébe vette az elnök McRaven admirálisra tett megjegyzéseit. Az RNC Twitter-bejegyzésben szögezte le, hogy az admirális Hillary Clinton alelnökjelöltjei között szerepelt, tehát “nehezen nevezhető politikamentes személynek”.

A közlemény szerint a 32 éves nő 2017. szeptember 11-én délután a Budapesti Fegyház és Börtön X. kerületi, Maglódi úti egyik objektumához ment, hogy az ott jogerős büntetését töltő volt élettársával kapcsolatba lépjen.

A vádlott a járdáról kiabált be élettársának a büntetés-végrehajtási intézetbe, ekkor a közelben lakó és éppen arra járó sértett rászólt, hogy hagyja abba a hangoskodást. A nő először trágár szavakkal szidalmazni kezdte az idős férfit, majd odalépett hozzá és többször arcon, fejen ütötte.

A sértett a bántalmazás következtében a földre esett, a fejét beütötte az aszfaltba és elvesztette az eszméletét. A vádlott távozott a helyszínről. A férfit kórházba vitték, de a szakszerű orvosi ellátás ellenére a bántalmazás következtében elszenvedett súlyos fejsérülései miatt pár nappal később meghalt.

A Fővárosi Főügyészség a nő ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat, e bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a nő többszörösen büntetett előéletére is figyelemmel – 12 év szabadságvesztés.

A főképviselő az uniós tagországok külügyminisztereinek védelempolitikával foglalkozó tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót fenyegető számos biztonsági kihívás közé léphet a rakétavédelmi szerződés sorsának kérdése.

Az unió véleménye szerint a megállapodás fontos eszköze a béke megőrzésének, ezért teljes mértékben, minden pontját be kell tartani – jelentette ki.

Mogherini aláhúzta, amennyiben kérdések vagy problémák merülnek fel valamelyik fél részéről a szerződést illetően, a helyes magatartás annak betartása, valamint betartatása a másik féllel, és nem a megállapodás felmondása.

Az Európai Unió reméli, hogy a megállapodásból való kilépés vagy annak felszámolása helyett van lehetőség az egyezmény megmentésére. Az unió meggyőződése, hogy meg kell tartani a megállapodást, a benne foglaltakat pedig be kell tartani, ugyanis az alapvető Európa biztonságára nézve – mondta.

“Nem akarjuk, hogy európai területek ismételten más erők harcterévé váljanak, ahogyan az többször előfordult a történelem folyamán. Nem akarunk újabb feszültséget, ezért reméljük, hogy van remény a megállapodás megmentésére és betartására”- tette hozzá Mogherini.

Vlagyimir Putyin a napokban jelentette be, hogy nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF). Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

A Liu nevű írónőt az elmúlt hónapban ítélte börtönbüntetésre Anhui tartomány bírósága “obszcén anyag” alkotása és eladása miatt. Megszállás címet viselő regényében “férfiak homoszexuális viselkedését” ábrázolja, “többek között perverz, például nemi erőszakot és szexuális visszaélést bemutató aktusokat”.

A pornográfia illegális Kínában. Az ítélet súlyossága azonban heves tiltakozásokat váltott ki a kínai közösségi médiában – írja a BBC.com. A Beijing News kínai hírportál szerint Liu – online művésznevén Tian Ji – fellebbezést nyújtott be a bíróságon.

A hatóságok azután szereztek tudomást a regényről, amikor az népszerűvé vált az online felületeken. Liu több mint hétezer példányt adott el a Megszállásból és más erotikus regényeiből, melyekkel 150 ezer jüant keresett – közölte a Global Times napilap. A közösségi média felhasználói azonban túlzónak találják az ítéletet.

“Tíz év egy regényért? Ez túl sok” – írja egyikük a Weibón. “Azok, akik nemi erőszak elkövetésében bűnösek, kevesebb mint tíz évet kapnak” – utalt egy másik felhasználó egy 2013-as esetre, amikor egy egykori rendőrt nyolc év börtönbüntetésre ítéltek, amiért megerőszakolt egy négyéves kislányt.

Sajtótájékoztatóján a miniszter a német adatvédelmi szabályok miatt nem közölte az érintettek nevét, mindössze annyit mondott, hogy jelentős szerepük lehetett a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán október elején végrehajtott gyilkosságban.

Rámutatott, hogy a Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is egyeztetett büntetőintézkedések nyomán ezen személyek nem léphetnek be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

“Akárcsak korábban, még mindig több a kérdés, mint a válasz a bűncselekmény körülményeivel és azzal kapcsolatban, hogy kik állhatnak mögötte” – fogalmazott.

Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az úgynevezett schengeni információs rendszerben (SIS) rögzített belépési tilalom olyan személyekre vonatkozik, akiket Dzsamál Hasogdzsi előre kitervelt megölésével gyanúsítanak, vagyis a bűncselekmény végrehajtására Szaúd-Arábiából Isztambulba küldött “15 fős kommandóra” és három másik emberre, akik feltehetően részt vettek a művelet tervezésében.

Azokra a kérdésekre, hogy vannak-e köztük a szaúdi uralkodó családhoz tartozó személyek, a szóvivő adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Philipp Jornitz, a szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője hozzátette, hogy a szankciók további elemeként teljes mértékben leállították a Szaúd-Arábiába irányuló hadiipari exportot. Így nemcsak a tervezett üzletekhez szükséges kiviteli engedélyek elbírálását függesztették fel, hanem a már kiadott engedélyek ügyében is “eljárnak”, aminek eredményeként jelenleg egyáltalán nem irányul német hadiipari export a közel-keleti arab országba.

Azokra a kérdésekre, hogy a kormány milyen eszközökkel éri el érvényes exportengedéllyel rendelkező vállalkozásoknál a szállítások leállítását, a szóvivő alkotmányjogi előírásokra hivatkozva nem válaszolt.

Szaúd-Arábia eddig a német hadiipari termékek legnagyobb vásárlói közé tartozott. A szövetségi kormány tavaly 254 millió euró (82,5 milliárd forint) értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Berlin előző héten “hatékony és átlátható” vizsgálatot sürgetett az ügyben, miután Szaúd-Arábiában vádat emeltek tucatnyi ember ellen, viszont semmilyen módon nem találták felelősnek Mohamed bin Szalmán trónörököst, pedig sajtóértesülések szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint is ő rendelte el a gyilkosságot.

Az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsit október 2-án ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, ahová azért ment, hogy beszerezze a szükséges iratokat a házasságkötéséhez. A török hatóságok szerint az újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. Rijád eleinte azt állította, hogy Hasogdzsi elhagyta az épületet és utána tűnt el, majd azzal állt elő, hogy az újságíró dulakodás közben vesztette életét a konzulátuson.

A National Parking Association, az Egyesült Államok több mint 2500 tagot számláló parkolási szövetségének éves expóján folytatott tárgyalások eredményeképp a T2 Systems és az Umojo parkolási technológiai szolgáltatók is együttműködésre léptek az OTT-One Nyrt.-vel.

A T2 Systems az USA piacvezető parkolási technológia szolgáltatója, amely az USA parkolási piacának mintegy 25 százalékát uralja. Az általa működtetett „UNIFI Parking Management Platform” komplex parkolási tranzakció kezelő megoldásokat nyújt önkormányzatok, egyetemek, kórházak, repterek, szállodák, továbbá más közintézmények és vállalatok részére. Az OTT-ONE Nyrt.-vel kötött beszállítói megállapodással a T2 Systems 2019-től kezdődően integrálja ügyfelei részére nyújtott szolgáltatáscsomagjába az Asura AI-alapú rendszámfelismerő megoldását. A technológiai integrációs folyamat már kezdetét is vette. A részvénytársaság a T2 Systems-zel megkötött beszállítói megállapodás eredményeként az Asura megoldásainak értékesítéséből 2019-től kezdődően jelentős árbevételre számít.

Az Umojo piacvezetők közé tartozó felhőalapú, többek között kamerákat, riasztásokat és adatelemzést integráló platformja testre szabható parkolási megoldásokkal áll ügyfelei rendelkezésére, amely egyetlen garázstól kezdve akár egész önkormányzatokat és parkolási portfoliókat képes kiszolgálni. A megállapodás alapján az Umojo az Asura által fejlesztett, teljesen automatizált parkolási menedzsment megoldásokat vásárol az OTT-ONE Nyrt.-n keresztül 2019-től kezdődően az USA teljes területére, 2019-ben legalább 500.000 amerikai dollár értékben.

Az Asura Technologies objektumfelismerő, videóelemző rendszerére október 18-án szerzett kizárólagos, az egész világra kiterjedő értéknövelt viszonteladói jogot az OTT-One Nyrt., továbbá titkosítási algoritmusokat is fejlesztett abba. Így a technológia minden értékesítése – akár közvetlenül, akár az OTT-One helyi partnerein keresztül történik – növeli a társaság eredménytermelő képességét. A mesterséges intelligencián alapuló szoftverrel típustól függetlenül bármilyen kamera képes lehet rendszámok, járműtípusok, fegyverek, szimbólumok, mozgásminták felismerésére, és jól kiegészítheti például a BÉT-en jegyzett cég vénaszkenneres megoldásait. Az Asura Technologies magyar fejlesztőcsapatának „plug and play”, vagyis rendkívül könnyen installálható technológiáját az Intertraffic Amsterdam innovációs díjára is jelölték az év elején.

„Társaságunk a leginnovatívabb technológiák területein, a meglévő tevékenységeinkkel való szinergiákat kihasználva keres hosszú távon is jövedelmező üzleti lehetőségeket. Az Umojo-val kötött szerződés jelentősen hozzájárul már a jövő évi árbevételünkhöz is, az amerikai parkolási piac egynegyedét lefedő T2 Systems-zel való együttműködésben természetesen még ennél is nagyobb az üzleti potenciál” – mondta a bejelentés kapcsán Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke. „A megállapodások egyben az Egyesült Államok parkolópiacára jelent belépést a számunkra, amelyben komoly növekedési lehetőséget látunk, hiszen a rendszámfelismerő rendszerek lefedettsége az országban jelenleg csupán 15-20 százalékos” – tette hozzá.

Akar, aki a kanadai Halifaxban tartott Nemzetközi Biztonsági Fórumon szólalt fel, egy kérdésre válaszolva azt mondta: fennáll a lehetősége, hogy a tettesek akkor vitték ki bőröndjeikben a szaúdi újságíró feldarabolt holttestét, amikor a gyilkosságot követő órákban elhagyták Törökországot. Akar rámutatott: ez azért nem jelenthetett számukra gondot, mert diplomáciai mentességet élveztek. A török védelmi miniszter ugyanakkor aláhúzta, hogy ez csak egy lehetőség.

Az isztambuli főügyészség szerint az Egyesült Államokban élő újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, majd holttestét feldarabolták és megsemmisítették. Recep Tayyip Erdogan török elnök külpolitikai tanácsadója, Yasin Aktay, illetve a Sabah című, kormányközeli török napilap később azt állította, hogy a feldarabolt holttestet feltehetően savban feloldották.

Ugyanakkor az ügyben illetékes szaúdi ügyészség vádirata szerint Hasogdzsival azután végeztek a főkonzulátuson, hogy ellenállt a hazaszállítása céljából Isztambulba érkező szaúdi csoportnak. A szöveg alapján Hasogdzsit nem megfojtották, hanem méreginjekcióval ölték meg, mielőtt feldarabolták és testrészeit kivitték volna az épületből. Miközben a rijádi büntetőperben csütörtökön már öt elkövetőre halálbüntetést kértek, Hasogdzsi holtteste – amelyet állítólag kivittek az épületből – még mindig nem került elő.

Peszkov nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet csütörtökön közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 hajót “törvénysértő” jármű mozgását figyeli.

Vlagyimir Putyin “abszolút törvénytelennek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok orosz hajókat tartóztatnak fel az Azovi-tengeren.

Peszkov pénteken kijelentette: Moszkvának nincs oka arra, hogy ne higgyen a “Donyecki Népköztársaságban” a szakadár terület volt vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében folytatott nyomozásnak. A vizsgálat szerint Kijevnek köze lehet az augusztus 31-én elkövetett robbantásos merénylethez.

Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt a gyanút Moszkva bizonyítékokkal is alátámasztani, kijelentette: az üggyel a szakadár köztársaság hatóságai foglalkoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyébként tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése. A hatvan országból összesen 1400 vezető, it-menedzser és információbiztonsági szakértő bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy egyre több szervezet ismeri fel az adatvédelmi veszélyek súlyosságát, mégsem költenek eleget informatikai biztonságuk fejlesztésére.

Folyamatban van a szervezetek digitális átállása, a megkérdezett döntéshozók kivétel nélkül több pénzt fordítanak a feltörekvő technológiai megoldásokra, mint egy évvel korábban. Az informatikai terjeszkedés azonban a cégek it-biztonsági fenyegetettségét is növeli. Tavaly január és idén március között közel kétmilliárd személyes és érzékeny adat jutott illetéktelen kezekbe az EY adatai szerint.

Tízből kilenc (92%) döntéshozót aggaszt cége kulcsfontosságú tevékenységeinek információbiztonsága, ennek ellenére a megkérdezettek harmada (32%) a vállalati költségvetés töredékét költi erre a területre. Hiába szán jövőre több erőforrást a kibervédelem javítására a válaszadók többsége, ez továbbra is messze elmarad a szükséges értéktől a globális elemzés alapján.

A szervezetek több mint fele átfogó stratégia nélkül próbálja kezelni az információbiztonság területét. Miközben fejlett technológiák – például mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás és elemzés – használatával optimalizálják működésüket, közel 80 százalékuk még mindig arra törekszik, hogy túllépjen az alapvető kibervédelmen.

„A cégeknek nem elég felismerniük a kibervédelem fontosságát, minél előbb cselekedniük kell, hogy meg tudják védeni saját- és ügyféladataikat. Egy nagyméretű, célzott támadás során például 550 millió adathalász e-mailt küldtek el idén, miközben egy ausztrál államban 1464 hivatalnok használja jelszóként a Password123 kombinációt. Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen egy ügyféladat nem lehet fontosabb egy bűnözőnek, mint az azt kezelő szervezetnek” – emelte ki Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatások üzletágának vezetője.

A három legértékesebb adattípus az ügyféllel kapcsolatos és pénzügyi információk, valamint a stratégiai tervek a vállalatok számára. A cégek legnagyobb fenyegetésnek az adathalászatot, a malware-t és a leállást okozó kibertámadást tartják, aminek legvalószínűbb forrása a gondatlan vagy rosszindulatú alkalmazott, esetleg egy bűnszervezetet lehet a megkérdezettek szerint.

„A szervezeteknek három területen kell előrelépést tenniük ahhoz, hogy hatékonyan tudják megvédeni érzékeny információikat, ezáltal versenyképességüket. Először is be kell azonosítaniuk az értékes adatokat és kiépíteniük a megfelelő védelmet, ezután optimalizálniuk kell kiberbiztonsági tevékenységeiket, majd it-biztonsági szempontok szerinti tervezéssel valósíthatják meg a digitális átalakulást” – tette hozzá Zala.