Biztonságpiac

A tárcavezető szerint Szaúd-Arábia és szövetségesei az emírségekben készen állnak a tárgyalásokra. Mattis közölte: a szaúdiak vezette koalíciós erők és a síita húszi lázadók közötti várható tárgyalást az ENSZ különmegbízottja, Martin Griffiths közreműködésével sikerült tető alá hozni, és valószínűleg Svédországban kerül rá sor. Szeptemberre már terveztek tárgyalásokat a svájci Genfben, de a húszik végül lemondták a részvételt, mert nem kaptak garanciákat sebesültjeik biztonságos kimenekítésére, elszállítására. A háborúban szembenálló felek két éve nem tárgyaltak egymással.

A három éve tartó konfliktus már több mint tízezer életet követelt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek közös erőfeszítése a húszik irányította vidékek gazdaságának megfojtására olyan éhínséget idézett elő, amelyet az ENSZ az elmúlt évszázad legpusztítóbb éhségválságának minősített.

“Azt akarjuk, hogy harminc napon belül minden érintett fél a béketárgyalások asztalánál foglaljon helyet, és ezt előzze meg tűzszünet és a csapatok határokig történő visszavonása” – jelentette ki Mattis az Egyesült Államok Békeintézetének konferenciáján. A miniszter leszögezte: a tűzszünet és a csapatvisszavonás a szükséges előfeltétel a sikeres megállapodáshoz, és szerinte ez az egyetlen módja a konfliktus lezárásának. A miniszter kiváló szakembernek nevezte az ENSZ különmegbízottját, aki – mint fogalmazott – “tudja, hogy mit csinál és azt is, hogyan érje el a kitűzött célt”.

A Pentagon vezetője a konferencián elmondta, Washington a szaúdiak vezette koalíció harci repülőgépeinek csak kevesebb mint húsz százaléka újratöltésében vesz részt. Kifejtette, az Egyesült Államok és a NATO ugyan nagyon szigorú szabályokat szabott a civil áldozatok számának csökkentése érdekében, de szerinte nem volna korrekt elvárni, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei képesek legyenek pontosan teljesíteni az elvárásokat. Mattis mindazonáltal megjegyezte: a szaúdi katonai vezetők komoly erőfeszítéseket tesznek.

Az amerikai védelmi miniszter a húszikat okolta a háború elhúzódásáért, mondván, ha a szeptemberi genfi tárgyalásokra sor került volna, akkor talán már komoly előrehaladásról is be lehetne számolni.

Martin Griffiths a szeptemberi kudarc után új béketervet készített, amelynek lényeges eleme néhány bizalomerősítő intézkedés meghozatala: például a jemeni főváros repülőterének megnyitása, fogolycsere, és a jemeni közszolgálati alkalmazottak eddig elmaradt fizetésének folyósítása.

Mattis arról nem szólt, hogy Washington mit tervez arra az esetre, ha a tárgyalásokon a háborús feleknek nem sikerül megállapodniuk, vagy az egyik fél nem vesz részt a megbeszéléseken. A szaúdiakat és szövetségeseiket elsöprő részben az Egyesült Államok – az Egyesült Királysággal és Franciaországgal együtt – látja el fegyverzettel. Washington azonban mindeddig visszautasította a fegyverszállítások visszafogását.

Intézkedési kultúraváltás
Az elmúlt évek egyik kiemelt fókuszpontja volt az Országos Rendőr-főkapitányságnál az intézkedési kultúraváltás. A rendőrség valamennyi szakterületét érinti az a cél, hogy a szervezeten belül ez a kultúraváltás valósuljon meg: az empatikus, ugyanakkor határozott, jog- és szakszerűen végrehajtott, az arányosság követelményének is mindenben megfelelő intézkedések váljanak általánossá. Mindez megjelenik a nagy tömegeket vonzó rendezvények rendőri biztosításában is. Az ORFK a Biztonságpiacot úgy tájékoztatta, hogy e tekintetben az elmúlt években kialakított gyakorlat következetes alkalmazása és professzionális végrehajtása széles körű elismerést váltott ki mind hazánkban, mind külföldön, és más államok rendőri szerveinek érdeklődését is felkeltette.

Fejlesztések az illegális migráció kezelésére
Mindezeken felül az önkormányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás, a 24 órás közterületi rendőri jelenlét, az illegális migráció elleni hatékony fellépés is kiemelt hangsúlyt kapott az elmúlt években az ORFK-nál. Ez utóbbi kapcsán megtudtuk: a feladat elvégzéséhez kormányzati segítséget is kapott a rendőrség – egyrészt a rendőri létszám növelése, a határbiztonsági infrastruktúra és a technikai eszközpark fejlesztése, másrészt a jogszabályi környezet illegális migrációs folyamatokhoz történő igazítása terén. A rendőrség a rendelkezésére álló erők és eszközök célirányos felhasználása mellett kiemelt figyelmet fordított a korábban alkalmazott határőrizeti módszerek folyamatos, helyzettudatos átalakítására. A tömeges illegális migráció elleni fellépéshez szükséges személyi feltételek megteremtése érdekében kerül sor a kormány döntése alapján a Készenléti Rendőrség határvadász-bevetési osztályai háromezer fős létszámfejlesztésére. Az elmúlt év végéig több mint 2700-an kerültek állományba a rendőrségnél, amely a tervezett létszámkeret 91,2 százalékát jelenti.

Tömegrendezvények, sportesemények biztosítása
A nyári, nagy tömegeket vonzó sportrendezvények biztosítása 2017 egyik legátfogóbb és legösszetettebb feladata volt – közölték érdeklődésünkre az ORFK-nál. A FINA 2017 világbajnokság eseménysorozatát, illetőleg az azzal egy időben megrendezett Győr 2017 Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (2017. július 23–29.) és a Forma–1 2017 Magyar Nagydíj (2017. július 28–30.), majd a 2017. FINA Masters Világbajnokság rendezvényeit és a 2017 augusztusában Budapesten rendezett Judo Világbajnokság eseményeit a rendőrség magas szakmai színvonalon, kiemelt közterületi rendőri jelenléttel biztosította. A Magyar Turisztikai Ügynökség által a külföldi turisták személyes megkérdezésével készített felmérés szerint a válaszadók kiválóra, a tízes skálán 8,84 pontra értékelték a biztonságot. A kutatással érintett témák közül a leginkább pozitív fordulat a biztonság érzékelésében volt tapasztalható: a külföldiek 57 százalékának változott pozitívan a véleménye ebben a kérdésben. A felmérés szerint a megkérdezettek a közbiztonság terén szerezték a legpozitívabb tapasztalatokat.

Baleseti statisztikák
A rendőrség számára évek óta kiemelt prioritása van a személysérüléses közúti közlekedési balesetek, illetve ezen belül a halálos kimenetelű balesetek számának csökkentésének. Az ORFK tájékoztatása szerint 2007 óta a hazai közútiközlekedés-biztonság terén korábban nem tapasztalt eredmények születtek. Az adatok tanúsága szerint az eltelt években a közúti áldozatok számának csökkenése éves szinten jelentősen lelassult, majd 2014 óta az adatok már a balesetben meghalt személyek számának növekedését mutatják. A kedvezőtlen trend ugyanakkor 2016-ra megváltozott: 5,7 százalékkal kevesebben haltak meg, mint 2015-ben. Magyarországon 2012-ben 541 halálos kimenetelű baleset történt, amelyben 605 személy vesztette életét, míg 2016-ban 565 halálos kimenetelű balesetben 607 személy halt meg. Az elmúlt év januártól novemberig terjedő időszakában 503 halálos kimenetelű balesetben 551 személy vesztette életét.

A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer bevezetése
Az elmúlt időszak kiemelkedő szakmai feladata volt a 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos, európai uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása, és ezzel kapcsolatban a rendőrség tevékenységirányítási rendszerének modernizálása. A 112-es segélyhívószám fogadására Miskolcon és Szombathelyen jöttek létre hívásfogadó központok, amelyek 2014 májusa óta teljeskörűen fogadják a 112-es és a 107-es, valamint 2016 januárja óta a 105-ös hívószámokat. A 104-es segélyhívószámok átterhelése a két központba 2017 augusztusától folyamatos, jelenleg a Budapest és Pest megye területéről kezdeményezett hívásokon kívül az országból az összes 104-es számra érkező hívást is a hívásfogadó központok kezelik. Ezzel párhuzamosan minden megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon tevékenységirányítási központokat alakítottak ki. Az új rendszer lényege, hogy a segélyhívások fogadását különválasztották a rendőrség, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a katasztrófavédelem reagáló egységeinek irányításától. Az építészeti beruházásokon túl jelentős informatikai fejlesztések is történtek, amelyek elsődlegesen a rendőrség hívásfogadó és tevékenységirányítási rendszerét érintették. Az új hívásfogadási és tevékenységirányítási rendszer kialakításával az állampolgárok által kezdeményezett segélyhívásokra történő reagálási idő jelentősen javult, a hívásfogadó operátorok a segélyhívásokat öt-tizenöt másodpercen belül kezelik, ami európai viszonylatban is kiemelkedő.

Rendvédelmi életpálya
A rendvédelmi életpálya részeként új illetményrendszert vezettek be, ennek jegyében 2019. január 1-jéig a hivatásos állomány tagjai ötvenszázalékos bérfejlesztésben részesülnek. A hivatásos állomány tagjai teljesítményértékelésük eredménye alapján 2016-tól évente két alkalommal folyósított teljesítményjuttatásban részesülhetnek. Az új szolgálati törvény átalakította a túlszolgálat megváltásának rendszerét is, aminek köszönhetően az állomány tagjai választhatják meg, hogy a megváltásra pénzben vagy szabadidővel ellentételezve kerüljön sor.

A rendőrség hivatásos állományának utánpótlás-nevelését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK) és a rendészeti szakgimnáziumok biztosítják. Az ORFK statisztikái szerint a rendőrség hivatásos állományához 2013-ban 778, 2014-ben 1342, 2015-ben 1174, 2016-ban 1420, 2017-ben pedig 2898 fő csatlakozott. A következő években a rendőrség személyi állományát elsősorban a határrendészeti területen tervezi fejleszteni, ezenkívül a paksi atomerőmű II. bővítési munkálataival összefüggésben a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság létszámát is növelni fogják.

Jelentős eszközfejlesztések az ORFK-nál
A migrációs nyomás fokozódása miatt 2015-től az ORFK korábban nem tapasztalt eszközfejlesztést hajtott végre. A hivatkozott létszámfejlesztéshez kötődően a szükséges ruházat, fegyverzet és egyéb rendészettechnikai felszerelések biztosításának érdekében jelentős beszerzéseket hajtottak végre. A szolgálati gépjárművek cseréje keretében 2012-től több mint négyezer szolgálati gépjárművet szereztek be. A 2017 áprilisában indított beszerzési eljárás eredményeként 757 darab, migrációs feladatok végrehajtását támogató szolgálati járművel bővítették a gépjárműparkot, valamint az év során további 1837 darab szolgálati gépjármű amortizációs cseréjére került sor. A gépjárműcsere-program 2018-ban is folytatódni fog, az első negyedévben további 595 szolgálati gépjármű cseréjére kap lehetőséget a rendőrség. Az elmúlt év elején öt darab MD 902 típusú helikoptert állított rendszerbe az ORFK. A komfortosabb egyenruha beszerzése mellett jelentős fejlesztés történt a rendőri állomány új típusú, korszerű 9×19 mm űrméretű szolgálati maroklőfegyverrel történő átfegyverzése érdekében is.

Informatikai fejlesztések
Az ORFK biztosította az elavult, a szolgálat ellátásához már alkalmatlan informatikai eszközök amortizációs cseréjét. Ennek érdekében 2017-ben 14 megyében valósult meg az informatikai alapinfrastruktúra egységesítését biztosító szerverek cseréje. Korszerűsítették az informatikai adatátviteli hálózat egyes komponenseit (határvédelmi eszközök – routerek, belső hálózati switchek), amelyek hozzájárulnak a központi szolgáltatások minél magasabb szintű rendelkezésre állásához. A számítógépes munkaállomások esetében mintegy ezer darab új eszköz üzembeállításáról gondoskodtak.

A 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény végrehajtásához szükséges feltételek megteremtéséhez kapcsolódóan a rendőrség 8,9 milliárd forint egyszeri költségvetési támogatásban részesült. E forrásból egyebek mellett több ezer számítógépes munkaállomást cseréltek le, és az elektronikus házi őrizeti rendszer eszközparkjának bővítése érdekében új eszközöket is beszereztek.

Jelentős fejlesztéseket hajtott végre az ORFK a Véda-rendszer kiépítésével is. A 2015. március 26-ától ellenőrzésre és dokumentálásra használt 160 darab, változtatható helyű komplex közlekedési ellenőrzési pont rendeltetésszerű alkalmazása mellett 2016 áprilisa óta folyamatosan vették használatba a 134 ellenőrzési helyen 365 forgalmi sávban haladó közúti járműforgalom ellenőrzésére szolgáló, a nap 24 órájában működő fixen telepített komplex közlekedési ellenőrzési kapukat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Románia jó hírének terjesztéséért megítélt díjat személyesen Mihai Fifor adta át az aradi várban pénteken Török Zsoltnak. A miniszter kijelentette: a román hadsereg mindig támogatni fogja azokat a hegymászókat, akik nagy erőfeszítéseket tesznek a Románia jó hírének a terjesztéséért.

A Török, Teofil Vlad és Romeo Popa összetételű román csoport többek között a román Nemzeti Védelmi Minisztérium támogatásával vett részt idén ősszel egy expedíción a Himalája hegységben. A csapat tagjai október 18-án jutottak fel a Mount Everest szomszédságában álló 7161 méter magas Pumori-csúcsra. A csúcson mínusz 27 fokban, több mint száz kilométer/órás széllökések közepette bontották ki az Erdély és Románia egyesülése centenáriumi jelképével is ellátott román zászlót, melyet a védelmi tárcától kaptak.

Török felidézte: annyira kegyetlenek voltak a körülmények, hogy személyesen nem tudott örvendeni a csúcshódítás pillanatának, de annak a tudata sarkallta, hogy sok román számára ez a beteljesülés pillanata lesz. Hozzátette: a világ egyik legnehezebb magashegyi útvonalán jutottak fel a Pumori-csúcsra.

Török vezette 2013-ban az a romániai expedíciót, amely feljutott a Himalájában a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsára. Máig ez a romániai alpinizmus egyik legnagyobb teljesítménye.

A gyanúsított 2018. október 11-én, Salgótarján városközpontjában, az utcán megszólította az idős sértettet, neki gyapjúból készült ágyneműgarnitúrát kínált megvételre. A nő ajánlatát a sértett elfogadta, majd a sértett lakásához mentek, ahol az idős sértett két  garnitúra ágyneműt megvásárolt, amiért 158 ezer forint készpénzt adott át a gyanúsítottnak. A nő ekkor a sértett figyelmetlenségét kihasználva, a lakásból jogtalanul eltulajdonított 1,391 millió forintot.

A zsákmánnyal azonban a gyanúsított nem elégedett meg, mivel 2018. október 23. napján, egy – ezidáig ismeretlen – társával visszament a sértett lakására. A sértett beengedte őket, majd amíg a sértettet a gyanúsított társa feltartóztatta, addig a nő ellopta a sértett további 1,991 millió forintját, majd a lakásból távoztak. A gyanúsított a sértettnek 3,382 millió forint kárt okozott.

A gyanúsítottat nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt hallgatta ki a nyomozó hatóság.

A terhelt büntetett előéletű lopások miatt, jelenleg is felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll. Vele szemben a Salgótarjáni Járásbíróságon csalás miatt is eljárás folyik, de más megyében is van ellene nyomozás, a jelen cselekménnyel azonos módszerrel elkövetett bűncselekmény miatt. A gyanúsított a sértettek idős korát és figyelmetlenségét kihasználva követ el vagyon elleni bűncselekményeket, rendszeres haszonszerzésre törekedve.

A gyanúsított a másik, bírósági szakban folyamatban lévő ügyében állt már kényszerintézkedés alatt, majd annak megszüntetését követően követte el az újabb vagyon elleni bűncselekményeket, melyeket azóta már ismeretlen társával együtt, illetve Nógrád megye határain kívül is folytat. Ezekre is figyelemmel a Salgótarjáni Járásbíróság az ügyészi indítványnak helyt adva, egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés veszélye miatt.

A házi készítésű robbanószerkezetet egy 17 éves helyi lakos vitte be az épületbe, és hozta ott működésbe. A detonáció okozta sérülésekbe a merénylő belehalt, az FSZB három alkalmazottja pedig megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

A támadót a hatóságok azonosították, de kilétét hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. A róla az FSZB-székház biztonsági kamerája által készített felvételt ugyanakkor az SZK a honlapján nyilvánosságra hozta. A Govorit Moszkva rádióadó és a Life hírportál szerint az elkövetőt Mihail Zslobickijnak hívják.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a támadó, aki az egyik arhangelszki technikum tanulója volt, egy anarchista internetes közösséggel előre tudatta, hogy támadásra készül, és a pokolgépet maga készítette. A Life úgy tudja, hogy Zslobickij a Telegram közösségi szolgáltató egyik chatcsatornáján, ahol a Valerjan Panov álnevet használta, tettét azzal indokolta, hogy szerinte az FSZB “bűnügyeket kreál és embereket kínoz meg”.

Az SZK terrorcselekmény és tiltott lőszerbirtoklás címén indított eljárást. A hatóság elnöke, Nyikolaj Basztrikin elrendelte, hogy beosztottjai mielőbb derítsenek fényt a támadás indítékaira.  FSZB székházát kiürítették. Az arhangelszki közintézményekben és a város forgalmas helyein rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A történtekről tájékoztatták Vlagyimir Putyin elnököt.

Tavaly áprilisban Habarovszkban ölt meg két embert az FSZB helyi székházában egy helyi lakos. A fegyveres támadót agyonlőtték.

Az Anadolu török állami hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozva egyúttal azt jelentette, hogy az YPG hat milicistája megsebesült. Recep Tayyip Erdogan megerősítette, hogy a török hadsereg az elmúlt napokban megkezdte a beavatkozást az Eufrátesz keleti partján.

A török sajtó vasárnap arról számolt be, hogy a török tüzérség lövéseket adott le az Eufráteszi keleti partjára az YPG azon hadállásai ellen, amelyek közvetlenül Dzserablúsz településsel szemben találhatók. Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva azt is közölte: az YPG korábban a török-szíriai határon szolgálatot teljesítő török egységeket lőtte, így Ankara a jogos önvédelem keretében járt el.

Erdogan a közelmúltban már többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, kedden azonban leszögezte, hogy megtették az előkészületeket és terveik is készen állnak. A török elnök kedden ugyanakkor azt is jelezte: a művelet a közeljövőben még átfogóbb és hatásosabb lesz. Ott is “felszámoljuk” a terrorszervezetet – hangoztatta.

Ankara ugyanis a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjaival szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia mindazonáltal az Egyesült Államok támogatását élvezi, és nagy mennyiségben kap fegyvereket is Washingtontól, ami Törökországot biztonsági szempontból meglehetősen nyugtalanítja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Eufrátesztől keletre eső területeken az YPG-milicisták mellett amerikai katonák is állomásoznak.

– Melyek a magyarországi látogatásának főbb céljai, és milyen tapasztalatokat szerzett hazánkban?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendészeti tanszékének meghívására érkeztem Magyarországra. A tanszékkel közös kutatási céljaink vannak a magánbiztonság, illetve az önkormányzati rendészet területén. Az egyetem meghívására vettem részt annak a kutatócsoportnak a munkájában, amelyet Christián László, az NKE Önkormányzati Rendészeti és Magánbiztonsági Tanszékének vezetője irányít. Vendégprofesszorként emellett előadásokat is tartottam a hallgatóknak, és természetesen látogatásom egy hónapja alatt a magánbiztonság, az önkormányzati rendészet, illetve a rendőrség számos fontos képviselőjével is találkoztam. Az NKE tanszékével kutatási programot is indítunk, valamint összehasonlítjuk az említett területek működését Magyarországon és Szlovéniában. Mindezek mellett a további fejlődési lehetőségeket próbáljuk azonosítani mindkét országban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet terén. Nagyon jó benyomásokat szereztem Magyarországon, különösen az itt folyó egyetemi és tanszéki munka volt rám nagy hatással, azt gondolom, nagyon jó eredményeket érhetünk el együtt.

– Melyek lehetnek az együttműködés konkrét témái?
– Miután mindkét fél tudományos környezetben dolgozik, ezért természetesen a céljaink a közös kutatást és oktatást érintik. Így például, amikor Christián László látogatást tett a tanszékünkön Ljubljanában, az mindennek egyfajta kiindulópontja volt. Tapasztalataim szerint a magyar szakember rendkívül szoros kapcsolatot ápol Magyarországon a magánbiztonsági ágazattal, amelynek egyébként én is több képviselőjével találkoztam. Sokat beszélgettünk arról, hogyan épül fel az ágazat, illetve annak szabályozása Magyarországon, így rengeteg, a magánbiztonságból vett jó példával térhetek haza, illetve oszthatok meg a szlovén kollégákkal. Ez ugyanakkor fordítva is igaz. Elsőként persze tudományos együttműködésről beszélhetünk, de a jövőben további területeket is érinthet az együttműködés.

– A magánbiztonsági ágazat rendkívül hosszú utat járt be az elmúlt 15 esztendőben Szlovéniában. Milyen benyomásokat szerzett e téren hazánkban?
– Általános benyomás, hogy Szlovéniában a magánbiztonsági, illetve a magánnyomozói tevékenységet szigorúan szabályozzák. Két rendkívül részletes törvény is szabályozza e területeket, olykor talán túlzottan is. Egyes esetekben célravezetőbb lehet ugyanis, hogy a túlzott szabályozás helyett az adott gazdasági tevékenységet végzőkre bízzuk a feladatok megoldását. Magyarországon az volt számomra szembetűnő, hogy számos olyan kérdés van napirenden – például a szakmai kamara helyzetét, pozícióját illetően –, amelyekkel Szlovéniában már 15 évvel ezelőtt meg kellett birkóznunk: mi a kamara célja, a kötelező kamarai tagság kérdése és így tovább. Azt gondolom, a kutatócsoport, amelyet már említettem, szintén foglalkozik majd ilyen kérdésekkel. Azt azonban látni kell, hogy nincs egyetlen egységes formula: valamennyi országnak magának kell megtalálnia a saját megoldását, illetve azt, hogy miként szabályozza ezeket a területeket. Az, hogy valami jól működik például az Egyesült Királyságban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy Szlovéniában vagy Magyarországon is jól fog működni.

– Szlovéniában mik voltak a legfontosabb kihívások a magánbiztonság 15 évvel ezelőtt megkezdődött átalakulása során?
– Elmondhatjuk, hogy a legfontosabb kihívás továbbra is aktuális, ez pedig nem más, mint a magánbiztonságban dolgozók relatíve alacsony óradíja. A piacon versengő vállalatok ugyanis alacsony áron vállalják a megbízásokat, így például egy vagyonőr hat-hét eurót keres óránként. A Szlovéniában készült számítások, becslések szerint a tisztességes óradíjnak legalább kilenc-tíz euró körül kellene lennie. Úgy vélem, a teljes biztonsági ágazat arról igyekszik meggyőzni az ügyfeleket, partnereket, köztestületeket, hogy megéri kicsivel többet fizetni a magas színvonalú biztonsági szolgáltatásokért. Szlovéniában a magánbiztonsági szerződések nagyjából negyven százaléka kapcsolódik a közszférához, a megrendelő szervezetek pedig legtöbbször a legalacsonyabb ár alapján döntenek.

– Hogyan jellemezhető mindeközben a magánbiztonság és a rendőrség kapcsolata Szlovéniában?
– Ez a kapcsolat folyamatosan javul. Húsz éve nem volt felhőtlen a viszony. A rendőrség nem vette igazán komolyan a vagyonőröket. Mindazonáltal a rendőri vezetők tisztában voltak azzal, hogy a rendőrség önmagában nem tudja valamennyi állampolgár számára garantálni a biztonságot, ezért együtt kell működniük a magánbiztonsági cégekkel, és azt is tudták, hogy mindenki számára van elegendő munka. Napjainkban, amikor a Maribori Egyetemen a tanszékünk konferenciákat szervez a biztonság általános kérdéseiről, a rendőrség láthatóan egyenrangú partnerként kezeli a magánbiztonságot. A felek készek arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és megvitassák a közös problémákat. Úgy két-három évvel ezelőtt a szlovéniai rendőr-főkapitányság együttműködési megállapodást kötött az ország vagyonvédelmi kamarájával. Ez a protokoll rendelkezik például az információcseréről és arról is, hogy a felek segítik egymás munkáját annak a célnak az érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az állampolgárok biztonságát. Így azt gondolom, a dolgok jó irányba tartanak, különösen ma, amikor a fiatalabb, magasan képzett rendőri vezetők is megértik a többszintű rendfenntartás koncepcióját.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A közlemény szerint a 37 éves szerb állampolgár két társával 2011 júliusában felfeszítette egy terézvárosi üzlet ajtaját és lopott ruhával telepakolt egy bérelt autót. Két hónappal később a férfi és egyik társa megint betört ugyanabba az üzletbe. Összesen így több mint százmillió forint értékű árut loptak el.

A gyanúsítottak 2011 szeptemberében előzetes letartóztatásba kerültek. A szerb férfit öt hónap után házi őrizetbe helyezték, egy kőbányai lakásba, de onnan öt nap múlva megszökött. A rendőrök kiderítették, hogy a férfi álnéven külföldön tartózkodik, ezért a bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az olasz hatóságok 2015 októberében értesítették magyar kollégáikat, hogy elfogták a férfit, aki ellen közben több nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak. Magyarországnak azonban csak azután adhatták át, hogy letöltötte az Olaszországban kiszabott szabadságvesztését, majd a belga hatóság is kihallgatta.

Miután a szerb férfi szerdán megérkezett a ferihegyi repülőtérre, a nyomozók különösen nagy értékre elkövetett betöréses lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

Szijártó István sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a villanyszerelő végzettségű munkanélküli férfiak egykori hadszíntereken, fémkeresőt használva leltek rá a veszélyes tárgyakra, amelyeket otthon rendszereztek, voltak, amelyeket szét is szereltek.

Ékes Zoltán, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozója elmondta, hogy a megyei rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség október 26-27-i közös akciója keretében három helyszínen tartottak házkutatást, aknavető gránátokat, tüzérségi lövegeket, és egyebek mellett puskákat is lefoglaltak, ezeket szakértők vizsgálják.

Szijártó hangsúlyozta, a visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel, valamint a náluk talált drog miatt kábítószertartással is gyanúsított férfiak éveken keresztül maguknak gyűjtötték a második világháborús tárgyakat, további bűncselekmények elkövetését nem tervezték.

Hozzátette, hogy az eljárásban közreműködnek, megmutatták, hol van az az egyébként mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ahonnan a fegyverek és robbanószerek származnak. Mindketten nagy veszélyben voltak – mondta a főkapitány-helyettes, aki azt kérte, hogy ha bárki ilyen eszközöket talál, ne vigye haza, értesítse a rendőrséget.

“Amikor a múlt héten tudomásunkra jutott, hogy nőknek ajánlottak fel pénzt azért, hogy szexuális zaklatással vádolják meg a különleges vizsgálóbizottság vezetőjét, azonnal értesítettük és nyomozásra kértük fel az FBI-t” – tudatta közleményében Peter Carr, Mueller szóvivője kedden este.

Az amerikai médiában hírek jelentek meg arról, hogy jelentkezett egy nő, aki azt állította: egy férfi dollár tízezreket ajánlott fel neki azért, hogy megvádolja Muellert, aki mellett korábban jogászként dolgozott. A lapok meg is nevezték a nőt, de az általa megjelölt ügyvédi iroda közölte: ilyen nevű munkatársuk sem mostanában, sem korábban nem volt.

Mueller hivatala azt követően tette közzé közleményét az FBI-nyomozásról, hogy Jack Burkman washingtoni ügyvéd és republikánus lobbista kedden a Twitteren bejelentette: csütörtökön “felfedi a különleges vizsgálóbíró szexuális zaklatásainak első áldozatát”. Burkman később a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: öt áldozatról van szó, az egyiküket Mueller bizonyítottan zaklatta, míg a másik négy nő állításai még ellenőrzésre szorulnak. Az ügyvéd cáfolta, hogy pénzt ajánlott volna fel a nő vallomásáért.

A Szövetségi Nyomozó Iroda nem kívánta kommentálni az ügyet.

A minisztérium közleménye szerint a kínai hírszerzők és a velük együttműködő számítógépes hackerek repülőgép-technológiai információkat akartak eltulajdonítani 2010 és 2015 között.

A kaliforniai San Diego szövetségi bíróságán két kínai hírszerző és hat, általuk irányított számítógépes hacker, valamint egy francia gyár két kínai székhelyű alkalmazottja ellen emeltek vádat. A gyanú szerint egyikük információkat adott ki a kínai hírszerzésnek a vállalat hackertámadás miatt elrendelt belső vizsgálatáról, a másik pedig kémszoftvert telepített a vállalati számítógépes rendszerre.

A vádlottak nemcsak az Egyesült Államokban próbáltak ipari és kereskedelmi titkokat megszerezni: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Franciaországban, összesen 13 vállalatnál kémkedtek. Egyelőre csak a Los Angelesben lévő, gázturbinákat gyártó Capstone Turbines cég neve került nyilvánosságra.

“Ez csak a kezdet. Szövetségi partnereinkkel együtt megkétszerezzük erőfeszítéseinket Amerika találékonyságának és beruházásainak védelmében” – fogalmazott John Demers, az igazságügyi tárca nemzetbiztonsággal foglalkozó részlegének vezetője.

Október elején Belgium kiadott az Egyesült Államoknak egy kínai ipari kémet, aki szintén repülőgépekre vonatkozó kereskedelmi titkokat próbált meg kifürkészni. Szeptemberben pedig egy kínai születésű amerikai tartalékos katonát tartóztattak le, mert a gyanú szerint a kínai hírszerzéssel együttműködve segített amerikai ügynököket beszervezni.

A washingtoni kínai nagykövetség egyelőre nem kommentálta a történteket.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve látható bármilyen pozitív trend Magyarországon az alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatban?
– Az abszolút számokat tekintve igen: évek óta emelkedő tendenciát mutat mind az alkohol-, mind pedig a drogfogyasztás. Az iróniát félretéve: az látható, hogy a kábítószer-használaton belül egyre intenzívebb a szegénységi drogok fogyasztása, nő a szintetikus anyagok és a marihuána „piaci részesedése” a lakosság körében. A fogyasztási szokások változása úgymond természetes dolog, ahogy a világ változik, úgy egyes szerek eltűnnek, mások előtérbe kerülnek. Például azóta, hogy a dizájnerdrogok bekerültek a piacra, Magyarországon szinte teljesen eltűnt a heroinfogyasztás, míg az Egyesült Államokban ez továbbra is erőteljesen jelen van. Nyugat-Európában egyébként most a dizájner típusú, ópiátszármazékok szedik az áldozatokat. A legutóbbi adatunk, hogy Magyarországon 2016-ban 28 haláleset történt kábítószer-fogyasztással összefüggésben.

– Nemzetközi kitekintésben hol helyezhető el Magyarország a drog- és alkoholfogyasztási térképen?
– Az Európai Unióban a droghasználati statisztikákban az alsó harmad tetején állunk, vagyis némi iróniával: jobban állunk, mint a magyar futball. Persze ez változó értéket mutat, ha az egyes szerekre bontva nézzük a fogyasztási szokásokat – így például az ecstasyfogyasztásban feljebb, a marihuánát tekintve lejjebb helyezkedünk el. Ugyanakkor az alkoholfogyasztásban és az ezzel részben összefüggő öngyilkossági mutatók alapján ugyancsak a „csúcson” állunk: Magyarországon a várható élettartam 8-10 évvel kevesebb, mint az európai élmezőny átlaga. Nincs mit szépíteni a helyzeten, a lakosság a túlsúlyosságot, elhízást tekintve is nagyon rossz helyen áll.

– Lát olyan kezdeményezéseket, amelyek példaértékűek lehetnek Magyarországon az egészségtudatosság terén?
– Erről nagyon sokat lehet hallani többek között a médiában is, és valóban van egy olyan réteg a lakosság körében, amely hajlandó ezzel foglalkozni, illetve áldozni rá. De egyben ez a kulcs is: az egészségtudatosság ugyanis pénzbe kerül, így azt is mondhatjuk, hogy ez a szemléletmód nem érhető el egyformán mindenki számára. Azt is különböző statisztikai adatok bizonyítják, hogy az alacsonyan kvalifikáltak körében a dohányosok aránya kétszer olyan magas, mint a felsőfokú végzettségűek között, tegyük hozzá, az alacsonyan iskolázottakat ez kevésbé is érdekli. Világosan látható, hogy ezek a történetek generációról generációra „öröklődnek”. Ha egy gyerek olyan környezetben nő fel, ahol az üdítőket, az alkoholt, a csipszet – hogy keményebb cuccokat ne is említsek – rendszeresen és válogatás nélkül fogyasztják, akkor mégis miben lenne majd ő más felnőttként?

– Ezek szerint a valódi és értékes példamutatás ma Magyarországon szigetszerű jelenség.
– Gondoljunk bele: mennyire érdekes és figyelemfelkeltő lenne, ha a nyilvánosság elé állna egy celeb, aki kendőzetlen felvállalja, hogy alkoholista, de próbál ezen változtatni és segítséget kér hozzá.

– E tekintetben az állam „jó gazdának” tekinthető hazánkban?
– A megfelelő motivációnak felülről kell jönnie. Fantasztikus lenne, ha akár egy-egy politikusunk mutatna példát azzal, hogy akár csak a súlyfeleslegétől nyílt beszéddel és publikusan próbálna megszabadulni. Nagyon fontosak és hasznosak lennének ezek a vállalások a nyilvánosság elé kiállva, példaértékű lehetne egy-egy ilyen gesztus. Hiába mondanak nagyon sok rosszat a politikusokról, miért ne lenne elképzelhető, hogy egy vezető politikus a nyilvánosság elé áll? Attól, hogy valaki miniszterelnök, frakcióvezető vagy éppen egy híres színész, miért lenne más ember, mint bármelyikünk? Az ilyen kiállások véleményem szerint akár mozgalmat is indíthatnának.

– Ha már a szenvedélyekről beszélünk, van, amivel önnek is meg kell küzdenie a hétköznapokban?
– Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a saját függőségeit az ember mindig teljesen normálisnak látja, úgy gondolja, hogy ezekben nincs semmi patológiás vonás. Ez azért van így, mert mindenki a saját függőségi körében áll, de abból csupán egy szeletet lát. Én személy szerint 42 éve pipázom, és jelenleg semmi motivációm nincs, hogy leszokjak – mondom ezt orvosként! Emellett koffeinfüggő is vagyok, de nem kávéval, hanem teával viszem be a „napi adagot”. Persze időnként alkoholt is fogyasztok, mert néha le kell szedni a motorról az ékszíjat. A csokoládéfüggőségem örök. Hozzáteszem, mindezek mellett rendszeresen eljárok futni, persze ahogy az időm engedi. Ha ezek az edzések tartósan elmaradnak, idegessé, feszültté válok. Mindent egybevéve, remekül együtt élek a függőségeimmel.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A csoport emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog tiltja a háborús propagandát és a megszálló országnak saját hadserege népszerűsítését.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a fenti adatot Szevasztopol “kormánya” hozta nyilvánosságra. A jogvédők a város “parlamentjének” honlapjára hivatkozva közölték, hogy az “iskolások orosz mozgalma” és az “ifjúsági hadsereg” nemrég 1800 új tagot vett fel.

“A nemzetközi dokumentumot, amely tiltja a gyermekek olyan irányú nevelését, hogy pozitív kép alakuljon ki bennük a katonai, illetve paramilitáris csapatokról, a háborúról, valamint kedvet csináljon nekik a megszálló hadseregben való szolgálatra, Oroszország 1993. augusztus 23-án ratifikálta” – mutatott rá Irina Szedova, a jogvédő szervezet szakértője.

Elmondása szerint az efféle “katonai, hazafias nevelésnek” titulált foglalkozásokon a Krím félszigeten élő gyerekeket és fiatalokat lőfegyverekkel való bánásmódra, egyenruha viselésére oktatják. A tinédzser korúakat megismertetik a különböző típusú fegyverekkel, ökölharcot oktatnak, valamint a katonai tudományok alapjait tanítják nekik.

“Az egyik legalapvetőbb érték, amit a tudatukba ültetnek ezeken az órákon, az a háborús győzelem. Az efféle nevelésnek köszönhetően a gyermekek tudatában végbemegy a Krím megszállásának és a félkatonai alakulatoknak a legalizálódása” – fejtette ki a szakértő hozzátéve, hogy felnőtté válva ezek a gyerekek megtanulják magukat Oroszország állampolgárainak érezni, és megvédeni a megszálló hatalom érdekeit akár paramilitáris fegyveres csoportok tagjaiként is, mindez pedig a szakértő szerint súlyos megsértése a nemzetközi humanitárius jogi normáknak.

Az a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov, aki október 17-én 20 embert megölt és további mintegy ötvenet megsebesített a Krím félszigeti Kercs egyik középiskolájában, engedéllyel tartotta magánál azt a lőfegyvert, amellyel iskolatársait lemészárolta, és tette elkövetése előtt járt lőgyakorlatra is.

Közben Volodimir Jelcsenko ukrán ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország változatlanul semmibe veszi az emberi jogokat az általa megszállt Krímben. Adatai alapján 2014 és 2017 között 108 ezer embert telepítettek át Oroszországból a Krímbe egyértelműen azzal a szándékkal, hogy megváltoztassák az elcsatolt félsziget etnikai összetételét. Továbbra sem engedélyezik a krími tatárok érdekképviseleti szervezetének, a medzslisznek a működését. Az ukrán nyelven tanulók száma pedig drasztikusan visszaesett: a 2013-2014-es tanévben még több mint 13 ezren voltak, a 2017-2018-as évben már csak 172 diák maradt.

A Krím 2014 tavasza óta tartó megszállása alatt eddig már több mint 12 ezer krími lakost hívtak be sorkatonai szolgálatra az orosz hadseregbe. Most ősszel esedékes a nyolcadik sorozás, mintegy háromezer krímit terveznek behívni katonai szolgálatra – írta az UNIAN.

A táblabíróság jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében mondta ki bűnösnek a 45 éves vádlottat.

A korábban már büntetett férfi 2016 májusában szívességi használóként beköltözött egy ismerőse csengődi tanyájára, és ott indiai kendert kezdett el termeszteni azzal a céllal, hogy az előállított marihuánát értékesítse. Az Ausztriában beszerzett vetőmagokból palántákat nevelt, majd a növényeket egy fóliasátorba kiültetve gondozta mindaddig, míg termőre nem fordultak. A feldolgozásra érett részeket – ágvégeket, virágzatot – leszüretelte, majd szárítani kezdte.

A rendőrök július 26-án tartottak házkutatást a tanyán, amelynek környezetében jellegzetes, marihuánára jellemző szag terjengett. A fóliasátorban 212 tő indiai kendert találtak, ezek harmadát már részben leszüretelte a vádlott. Az épületben 9,75 kilónyi kábítószer-alapanyag száradt.

A táblabíróság megváltoztatta a Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítéletét, enyhítette a vádlottra kiszabott tízéves fegyházbüntetést, mondván: a törvényszék helytelenül minősítette a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetettnek.

A biztos arra a moszkvai hírre reagált, amely szerint a két ország hét-hét elfogott tengerészt cserélt ki kedden a krími Armjanszk határátkelőhelynél. Az ukránok az Azovi-tengeren március 25-én tiltott halászat és a Krímbe való beutazásra vonatkozó szabályok megsértése címén elfogott Nord halászhajó legénységét engedték el, az oroszok pedig a május elején az elcsatolt félsziget közelében, a kizárólagos orosz gazdasági övezetben orvhalászat címén feltartóztatott JaMK-0041-es halászhajóét – olvasható a TASZSZ orosz hírügynökség jelentésében.

Denyiszova azonban kijelentette: nem fogolycseréről van szó, mert az Ukrajnába visszatért tengerészekkel ellentétben a Nord legénysége nem volt fogva tartva, ők szabadon mozoghattak Ukrajna területén.

Az ukrán határőrszolgálat hasonló tartalmú közleményt adott ki honlapján. A dokumentum szerint nem felel meg a valóságnak az orosz médiában megjelent információ, amely szerint orosz határőrök által őrizetbe vett hét ukrán állampolgárt cseréltek volna ki a Nord halászhajó legénységére.

A közlemény szerint a Nord hét tengerésze saját akaratából tért vissza az ideiglenesen megszállt Krímbe a kalancsaki átkelőn keresztül, ahol a jogszabályoknak megfelelően regisztrálták kilépésüket Ukrajnából.

Az emberjogi biztos ugyanakkor hozzátette: a krími megszálló hatóságok eközben hét ukrán állampolgárt engedtek szabadon, őket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége különböző alkalmakkor a Fekete-, illetve az Azovi-tengeren vette őrizetbe állítólagos orvhalászat, valamint az elcsatolt félsziget partjának megközelítése miatt.

Az ukrán határőrség hozzáfűzte: nem tudni, miért éppen ezen a napon döntöttek a Nord tengerészei a hazatérés mellett, hiszen azt már több hónapja megtehették volna. A kijevi közlemény szerint az orosz média fogolycserére vonatkozó híradása azért sem felel meg a valóságnak, mert valamennyi tengerész – beleértve a Nord legénységét is – ukrán állampolgárságú.

A szerdán megkezdett orvosszakértői vizsgálattól várnak választ arra, kié a csontváz, amelyet a római nunciatúra, vagyis Vatikán Állam római diplomáciai képviseletének területén találtak. Az első hírek szerint női csontokról van szó, ami miatt rögtön felmerült, hogy az 1983-ban titokzatos módon eltűnt Emanuela Orlandié is lehetnek.

A római ügyészség hivatalból vizsgálatot indított gyilkosság gyanújával ismeretlen tettessel szemben. Jelenleg a csontok DNS-vizsgálata folyik.

A csontokat egy, a Vatikántól távolabbi római kerületben, az apostoli nunciatúra kertjében találták meg a portásfülke padlózata alatt hétfőn. Munkások éppen a padlót törték fel, amikor egy majdnem egészben maradt csontvázat és más csontokat találtak. Az olasz hatóságokat a Vatikán értesítette.

A csontváz az első nem hivatalos hírek szerint egy nőé lehetett. Ez, valamint az a tény, hogy két személy csontjait találták meg, táplálta azt a feltételezést, hogy a maradványok akár Emanuela Orlandié és Mirella Gregorié is lehetnek. A két római lány 1983-ban tűnt el egy hónap különbséggel. Mindketten 15 évesek voltak, nem ismerték egymást, de Mirellát egy vatikáni biztonsági emberrel látták utoljára, Emanuela pedig egy Vatikánban dolgozó olasz alkalmazott lánya volt. Eltűnésüket majdnem azonnal emberrablásnak minősítették a hatóságok.

Emanuela elrablását a Szürke Farkasok török terrorszervezet is magára vállalta, és a lányért cserébe Ali Agca, II. János Pál merénylőjének a szabadon engedését követelte.

Emanuela eltűnésének töb szála is a Vatikán felé vezetett. A családot több alkalommal egy magát “Amerikainak” nevező férfi hívta fel telefonon, aki – mint később kiderült – Paul Marcinkus érsek, az IOR vatikáni bank elnöke volt. Emanuela elrablásának hátterében állt a Rómát akkor uraló Magliana-banda bűnszervezet is, amely az IOR-ban mosta tisztára pénzét.

Emanuela és Mirella családja azóta is a Vatikántól sürget választ a két lány sorsának tisztázására. Egyikük holtteste sem került elő azóta.

“Magyarázatot várunk a nyomozóktól és a Szentszéktől arra, hogyan találták meg a csontokat, és felfedezésüket miért hozzák összefüggésbe Emanuela Orlandi vagy Mirella Gregori eltűnésével” – jelentette ki egy szerdai római sajtótájékoztatón az Orlandi család ügyvédje, Laura Sgro, aki sérelmezte, hogy túl kevés információt kapnak a Vatikántól.

Olasz sajtóvélemények szerint az eltűnt lányokkal kapcsolatos feltételezéseket az is erősíti, hogy a nunciatúrán dolgozott Piero Vergari, a vatikáni területnek számító római Sant’Appolinare templom plébánosa, ahol Enrico De Pedist, a Magliana-banda egykori vezérét temették el. Ebben a templomban is keresték már Emanuela csontjait.

– Hogyan értékeli a BM OKF elmúlt évi működését, fejlesztéseit a stratégiai célok megvalósításának tükrében?
– A katasztrófavédelem esetében minden év mozgalmas, hiszen mindennap számtalan helyen kell beavatkoznunk, rengeteg hatósági feladatot látunk el, és gyakorlatilag minden évszakban a természet adta kihívások is megdolgoztatják az állományt. Az elmúlt évben még áprilisban is extrém hóhelyzetben kellett helytállniuk az egységeknek, és a nyári viharos napok is sok munkát adtak. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az ilyenkor adódó feladatokat rutinosan kezelik a tűzoltók. Számtalan hatósági területen kellett az év folyamán összetett munkát végezni, a kéményseprőipari közszolgáltatásban pedig 2017 volt az első teljes év. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy valamennyi területen sikerrel vettük az akadályokat. Külön említést érdemelnek a fejlesztések, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne történt volna valamilyen előrelépés. Annál is inkább, mert számos projekt fut a katasztrófavédelemnél, némelyik már látványos eredményeket hozott.

– Melyek voltak a BM OKF legfontosabb fejlesztései és eredményei az elmúlt esztendőben?
– Jelenleg több mint húsz uniós projekt fut a katasztrófavédelemnél, ezek a hivatásos szervezet mellett az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek életében is igen jelentős előrelépést tesznek lehetővé. A beavatkozásokban éppúgy éreztetik hatásukat, mint a hatósági munkában, több projekt révén az informatikai, térinformatikai háttértámogatás erősödik. Amit a sok projekt közül mégis kiemelnék, az a tűzoltógépjármű-parkunk fejlesztése. A hazai gyártású tűzoltófecskendőből összesen 108 készül, tavaly decemberben már a hatodik ünnepélyes átadást tudtuk megtartani. Ekkora léptékű fejlesztés talán még sohasem volt a szervezetnél. Szintén fontosnak tartom megemlíteni a hivatásos tűzoltókból álló Hunor és az önkénteseket felsorakoztató Huszár mentőszervezet októberi újraminősítését. Nagyon kevés ország büszkélkedhet ilyen tudással és felszereltséggel rendelkező mentőcsapatokkal. Szintén jelentős előrelépés, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek 600 millió forintnyi eszközzel és képzési lehetőséggel gyarapodtak.

– Hogyan változtak a BM OKF stratégiai feladatai és működése az újkori biztonságpolitikai kihívások tükrében?
– A katasztrófavédelem – alapfeladatából fakadóan is – a váratlan helyzetek kezeléséről szól. A reggel szolgálatba álló tűzoltó akár két perc múlva olyan szituációban találhatja magát, amellyel addig nem találkozott. A folyamatos változás a többi szakterületre is igaz: ha nem is percenként, de évről évre biztosan találkozunk új feladatokkal. 2014 óta a katasztrófavédelemnél van a vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkör, 2016 júliusában pedig a kéményseprői közszolgáltatás került a szervezethez, ma már az ország nagy részén a mi kéményseprőink tevékenykednek. Ha pedig előre tekintek, 2018 egyik nagy kihívása az információbiztonság területén lesz. Megfelelő felkészülés után ennek a kihívásnak éppúgy meg fogunk felelni, ahogyan az eddigieknek is. Rendvédelmi szervként természetesen a katasztrófavédelem is érintett a migrációs kérdések és az egész világot érintő terrorfenyegetettség kezelésében, de a mi munkánk e tekintetben kevésbé látványos, elsősorban a társszerveknek adjuk meg a szükséges háttértámogatást.

– Mindezek alapján milyen fejlesztésekre lesz szükség a következő években?
– Bármilyen változásról, új kihívásról is van szó, az első és legfontosabb feladat az érintett személyi állomány képzése, hiszen a legnagyszerűbb fejlesztés, a legmodernebb informatikai eszközök sem visznek előrébb bennünket, ha nincs meg a kezelésükhöz szükséges tudás. Ha ez mind megvan, elmondhatjuk, sikerült javítanunk a szervezet reagáló képességét. Ez a beavatkozásokra éppen úgy igaz, mint a hatósági munkára. Szintén elengedhetetlen, hogy kövessük a változásokat. Ezt tesszük, amikor a lakosságot, az egyes településeket és az országot veszélyeztető tényezőket kutatjuk, vagyis prognózisokat figyelünk és készítünk. Ezek nélkül ugyanis nem lenne esélyünk felkészülni a várható kihívásokra. Így is időről időre szembesülünk váratlan eseményekkel, helyzetekkel, amelyeket szintén kezelni kell. Fontos, hogy ami tervezhető, arra fel is készülnünk. Hogy csak egy mindenki által érthető hétköznapi példát említsek: egyre szélesebb körben használják a hibrid és elektromos meghajtású gépjárműveket, az új technológiával kapcsolatban mi már évekkel ezelőtt speciális képzéseket tartottunk a beavatkozó tűzoltók számára. Hasonlóan kiemelt feladatunk a kritikus infrastruktúrák védelme, hiszen ezek kiesése rendkívül szerteágazó körben okozhat károkat mind a lakosság, mind a gazdaság számára. Persze nemcsak felkészülünk, hanem a már megtörtént eseményeket, azok kezelését elemezzük is, hiszen ez a feltétele annak, hogy legközelebb mindent még jobban csináljunk.

– Melyek lesznek a BM OKF technikai fejlesztéseinek főbb irányai a következő években?
– Számos területen zajlanak fejlesztések, nyilván vannak látványos és kevésbé látványos beruházások. A sajtó és természetesen az állampolgárok is fokozottan figyelnek azokra az eseményekre, amikor gyönyörű, új tűzoltóautókat, valamint a hétköznapi ember számára ismeretlen eszközöket vesznek birtokba a tűzoltók. Az is érdekes, amikor újonnan épült vagy felújított laktanyába költöznek, az azonban már kevésbé, amikor a hatósági munkát támogató program működni kezd. Holott a mindennapokban ez ugyanolyan fontos, de ez a dolgok természete, így van ez jól. Sokszor az is elég, ha egy-egy fejlesztésről csak annak használója tud, a lényeg, hogy a sok kis mozaik egy egésszé álljon össze. Ez teszi működőképessé a rendszert. Mindezek a fejlesztések természetesen nem egy-két hónap alatt zajlanak le, többségük évekig tart, a megvalósítást minden esetben átgondolt stratégiai tervezés előzi meg. A jelenleg futó projektek közül az egyik legfontosabb az új, magyar gyártású tűzoltógépjárművek rendszerbe állítása. A katasztrófavédelem készenléti gépjárműparkjának megújítását és egységesítését célzó projekt még 2014-ben, a prototípus legyártásával vette kezdetét, a folyamat végére pedig országszerte összesen 108 új, hazai gyártású gépjárművet használhatnak a tűzoltók. Ehhez a projekthez részben kapcsolódva nagyban javítjuk a szabadtéri és erdőtűzoltási képességeinket is, amelyek keretében már el is készült a vízszállító gépjármű prototípusa. És ezek tényleg csak a leglátványosabb fejlesztéseink, hiszen abból a több mint ötvenmilliárd forintból, amelyet legkésőbb 2020-ig elkölthetünk, nagyon sok területen előbbre tudunk lépni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Erdogan kifejtette: a projektben a török Védelmiipari Igazgatóság, a török Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (TÜBITAK), valamint az ASELSAN, illetve a ROKETSAN török hadiipari vállalatok vesznek részt. Mint fogalmazott: egyelőre csak a nevét fedem fel ennek a történelmi jelentőségű projektnek, “Lövészárok”. Az első darabok átadását 2021 végére tervezzük – tette hozzá.

Erdogan beszédében hangsúlyozta: “ahhoz, hogy napjaink világában függetlenségünket stabil alapokra helyezzük, minden területen saját technológiát kell kifejlesztenünk”. Törökországnak nincs más választása, minthogy a védelmi iparhoz hasonlóan a többi területen is tervező, fejlesztő, gyártó és exportáló országgá válik – mutatott rá a török elnök.

Ezzel párhuzamosan Hulusi Akar török védelmi miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Ankara 2019 októberétől kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését. Akar akkor azt mondta: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak, a megfelelő embereket 2019 elejétől küldik Oroszországba továbbképzésre.

A török védelmi miniszter közölte azt is, hogy Törökország az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől “eltérően és függetlenül” használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek “kényelmetlenséget” okozzon.

Az Sz-400-asok ügye az utóbbi hónapokban egyre inkább terheli az amerikai-török viszonyt. Donald Trump augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. A törvény értelmében amíg el nem készül az a jelentés, amely Törökországnak az F-35-ös vadászbombázók fejlesztési programjában való részvételét hivatott felülvizsgálni, az Ankara által vásárolt gépek leszállítását is felfüggesztik.

Augusztus végén Erdogan kijelentette, hogy az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte, ugyanakkor Törökországnak több mint 120 darab F-35-ös vadászbombázóra is szüksége van az Egyesült Államoktól.

A 63 éves bolgár Sz. I. Ivanov egy budapesti kávézóban találkozott az 53 éves szerb H. Ahmettel és a 63 éves Cs. Lászlóval. Rövid megbeszélés után távoztak, majd négy óra múlva visszatértek a kávézóba. Cs. László egy pénzzel teli papírtasakkal érkezett, amelyet H. Ahmet a parkolóban lévő autójában elrejtett. A kocsiból pedig elővett egy szatyrot, amelyben 1054 gramm kokain volt, és átadta két társának.

A közbelépő rendőrök a bolgár férfi kabátja alatt még 232 gramm kokaint találtak. A szerb férfi pedig a nyomozóknak megmutatta a gépkocsijában lévő rejtekhelyet, amelyből további 1054 gramm kokain, valamint a korábban átvett 39 600 euró került elő.

A Nemzeti Nyomozó Iroda az elfogott férfiakat gyanúsítottként hallgatta ki, őrizetbe vette őket és kezdeményezte letartóztatásukat – olvasható a police.hu oldalon.

Kontrát Károly az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában az előterjesztés egyik fontos újításaként beszélt az úgynevezett “szitakötőprojektről”, amely első ütemben Budapesten valósul meg a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ felvételeinek révén, a jogszabály kihirdetését követő hatodik hónapban.

Hangsúlyozta, a javaslat megalkotásában aktívan közreműködött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek az észrevételeit teljes mértékben beépítették a tervezetbe.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat meghosszabbítja az engedély nélkül létesített kutak bírság nélküli bejelentésére vonatkozó határidőt 2020. december 31-éig.