Biztonságpiac

A helyettes kormányzó a Bogdan Cseremiszkij ezredessel, a megyei hadkiegészítő parancsnokával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Kárpátaljára nem terjesztették ki a kercsi incidens miatt múlt héten Ukrajna egyes megyéiben bevezetett hadiállapotot, mindazonáltal a megyében működő hadkiegészítő parancsnokságok speciális rendben dolgoznak. Az országban kialakult helyzet következtében azonban Kárpátalján is sok híresztelés kapott lábra – tette hozzá.

Ezek között említette, hogy helyi önkormányzatokat ismeretlenek telefonon hívták fel a hadkiegészítő parancsnokságok nevében azzal az utasítással, hogy gyűjtsék össze hadgyakorlatra a 18 és 60 év közötti férfiakat. Mint mondta, a hamis információkat, amelyeket szerinte ellenséges titkosszolgálatok is terjeszthetnek, már többször cáfolták a hivatalos szervek. A pánik elkerülése végett ezért arra szólította a lakosságot, hogy ellenőrizze minden hasonló hír hitelességét.

Bogdan Cseremiszkij arra mutatott rá, hogy jelenleg Kárpátalján a “műveleti tartalékosokat” hívják be hadgyakorlatra, vagyis nincs szó általános mozgósításról. Kifejtette, a megyei, városi és járási hadkiegészítő parancsnokságok – az előzetes terveknek megfelelően – december 3. és 5. között 200 olyan tartalékost hívnak be 15-20 napos hadgyakorlatra, akik harci tapasztalatokat szereztek a kelet-ukrajnai “terrorellenes műveletben” (ATO) vagy a hadsereg számára nélkülözhetetlen speciális képzettséggel rendelkeznek. Jelezte, a hadgyakorlatra történő behívás nem önkéntességi alapon történik, a kötelezettség teljesítését megtagadókat akár fél év elzárással büntethetik.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A történtek miatt Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot vezetett be Ukrajnában.

A jelenleg 29, illetve két 23 éves férfi 2016 áprilisában Keszthelyen, egy Balaton-parti szórakozóhelyen mulatott, akárcsak a 16 éves lány a rokonaival, barátaival. A fiatal lány – aki az este folyamán nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott – a szórakozóhelyen találkozott egy szintén kiskorú fiúval, akivel csak felületesen ismerték egymást, majd a lány kezdeményezésére a szabadban szexuális kapcsolatot létesítettek egymással.

Az együtt lévő két kiskorút meglátva a harmadrendű vádlott először telefonnal fényképet és videót akart készíteni, majd azt mondta a társainak, “erőszakoljuk meg a csajt”. A lánnyal lévő fiú tiltakozott, de őt fejbe rúgta és megütötte, majd elkergette a helyszínről.

A bíróságnak nem sikerült egyértelműen megállapítania, a három vádlott tisztában volt-e azzal, hogy kiskorú lányról van szó. Az azonban bebizonyosodott, hogy az elsőrendű vádlott szexuális kapcsolatot létesített a fiatallal, amikor pedig a másodrendű is közösülni próbált, éppen megérkeztek a rendőrök az elkergetett fiú hívására.

A kiskorúak védelme érdekében mindvégig zártan folytatott tárgyalássorozat végén, az ítélet már nyilvános indoklásánál a bíró rámutatott: a sértett olyan alkoholos állapotban volt, hogy nem emlékezett semmire, a rendőrökkel sem tudott kommunikálni. Emiatt nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a lány beleegyezett-e a szexuális kapcsolatba a vádlottakkal, de az bizonyossá vált, hogy a három férfi visszaélt a kiskorú kiszolgáltatott helyzetével.

A bíróság mindhárom, szabad lábon védekező vádlottra egyenként hat év fegyházbüntetést szabott ki, illetve együttesen kötelezte őket több mint 4,6 millió forint bűnügyi költség megfizetésére. A bíró jelezte: a többek által elkövetett szexuális erőszaknak azért csupán a kísérletét lehetett megállapítani, mert az eljárásjog szerint legalább két esetben kell megtörténnie a közösülésnek, hogy az csoportos elkövetésnek minősüljön, a rendőröknek a második esetet azonban már sikerült megakadályozniuk.

Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, az ügyész súlyosításért, a három vádlott pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.

A tervek szerint a dandárok állományában a kiképzési gyakorlat 15 napig, az oktatási központokban pedig 20 napig tart majd. A tárca ígérete szerint újévre befejeződnek a kiképzések.

Petro Porosenko ukrán elnök közben egy kijevi fórumon megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy Oroszország “drámai mértékben” megnövelte katonai jelenlétét az ukrán határ mentén lévő területén, valamint az általa megszállt Krím félszigeten. Az államfő az elnöki sajtószolgálat tájékoztatása szerint a múlt hét végén egy katonai ceremónián közölte, hogy az ukrán határ menti orosz területen, továbbá a kelet-ukrajnai szakadár területeken, azaz Donyeck és Luhanszk megyékben, valamint a Krímben összesen több mint 80 ezer orosz katona tartózkodik. Kijelentette, hogy Oroszország az említett területeken felhalmozott mintegy 1400 tüzérségi és rakéta-sorozatvető rendszert, 900 harckocsit, 2300 egyéb páncélozott harcjárművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert. “Ezenfelül a Fekete-, az Azovi- és az Égei-tengeren több mint 80 hadihajó és 8 tengeralattjáró teljesít küldetést, közülük 23 hajó és 6 tengeralattjáró csapásmérő” – mondta Porosenko.

“Ukrajna megteszi a saját intézkedéseit az ukrán terület orosz inváziójának veszélyével szemben” – szögezte le a hétfői fórumon az elnök. Újfent hangsúlyozta, hogy az ország területi épsége és függetlensége védelmében vezettette be a hadiállapotot – amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, és nem jelent tényleges háborús állapotot – az Oroszországgal, az önkényesen elcsatolt Krímmel és az oroszbarát szakadár Dnyeszter menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger partján fekvő, összesen tíz megyében. Hangsúlyozta, hogy ez egy megelőző lépés, ami semmiképpen sem irányul az ukrán állampolgárok alkotmányos és szabadságjogainak korlátozására.

“Minden lehetőséget, amelyet a hadiállapot biztosít az állami szervek számára, arra fordítunk, hogy megerősítsük a védelmet az orosz államhatár és a krími adminisztrációs határ mentén” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy fegyveres alakulatokat vezényelnek az említett határok védelmére.

Jens Stoltenberg ismételten hangsúlyozta, hogy Moszkvának haladéktalanul eleget kell tennie a 1987-ben aláírt nemzetközi szerződés rendelkezéseinek, kiemelve, hogy a 9M729 (amerikai besorolás szerint SSC-8) elnevezésű új orosz rendszer kiépítése súlyos kockázatot jelent a megállapodás megsértése szempontjából.

“Az SSC-8 mobilis, a rakéták könnyen elrejthetők, atomtöltetű robbanófejek szállítására is alkalmasak, ráadásul európai fővárosokat is elérhetnek. A rendszer fokozza a nukleáris konfliktus kirobbanásának esélyét” – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

“Oroszország lépései aláássák az INF-megállapodást” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok az orosz vádakkal ellentétben eközben teljes mértékben teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

“Nem garantálja a biztonságunkat egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be. Ha az egyezmény a gyakorlatban nem működik, akkor valójában nem több egy darab papírnál” – mutatott rá Stoltenberg.

Az ügy a katonai szervezet jövő heti külügyminiszteri szintű ülésén is napirenden lesz. Donald Trump korábban bejelentette, hogy felmondja a szerződést, mivel Oroszország megsérti annak előírásait. Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltja az 500-5500 kilométeres hatótávolságú eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

– Hogyan foglalható össze a GTTSZ működésének célja?
– Ez egy önkéntes, önszerveződő társaság, ahol azok a fiatalok és idősebbek találkozhatnak, akik felelősséget éreznek az ország jelene és jövője iránt. Olyan szaktekintélyek klubja, gyűjtőhelye, akik egy-egy előadás kapcsán megérthetik és megvitathatják a legfontosabb gazdasági eseményeket. Tagjainkat országos és megyei tagozatokban fogjuk össze, a tagok között több mint negyven civil szervezet vezetője is megtalálható. A GTTSZ megalakulásától legfontosabb feladatának tekinti a nemzetgazdaság fejlesztésének, modernizációjának segítését, az értékek védelmét és előállítását. Kiemelten foglalkozunk az EU-integráció támogatásával, többek között a Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? című előadás- és vitasorozat eddig megrendezett 130 konferenciájával.

– Kikből áll az előadások és konferenciák hallgatósága?
– A hallhatóság egy részét a nyugdíjas műszaki és közgazdasági értelmiség adja. Ők azok a „nyughatatlan nyugdíjasok”, akik saját területük ismert és elismert szaktekintélyei, múltjukkal, munkájukkal érdemeket szereztek, és szeretnének beleszólni az ország dolgaiba. De jó néhány fiatal is eljön, ha ideje engedi, ezek közül az egyetemisták és főiskolások közül sokan beléptek a GTTSZ ifjúsági tagozatába is. Köztudott, hogy van egy jelentős értelmiségi réteg, amely aktívan érdeklődik a társadalmi jelenségek, történések – az ország helyzete, fejlődési lehetőségei – iránt, de nem nagyon találnak olyan fórumot, ahol mélyebb ismereteket szerezhetnének a részletekről, és szakvéleményt nyilváníthatnának az aktuális témákról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a GTTSZ.

– Hányan vesznek részt az előadásokon?
– Ez a terem méretétől is függ, általában 50-60 fős nagyelőadókat tudunk kibérelni, de például a Magyar Tudományos Akadémián megtartott 25 éves jubileumi rendezvényünkön közel százan vettek részt. Akik nem tudnak személyesen eljönni, megkapják a kiadványainkat, és van egy korszerű honlapunk is, ahonnan letölthetők a korábban elhangzott előadások. A weboldal látogatottsági és letöltési adatai szerint egyre nagyobb az érdeklődés irántunk.

– Milyen témák kerülnek terítékre?
– Két kérdéskörrel visszatérően is foglalkozunk, az egyik a mindennapok pénzügyei, amit a Diákhitel Központ jóvoltából tudunk megtenni. Köztudott, hogy Magyarországon még ma is alacsony a kártyás fizetések aránya, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is tisztában legyenek a korszerű fizetési technikákkal, tudják, hogyan és hova érdemes befektetni, de a diákhitellel kapcsolatos részletekről is tájékoztatni kell őket. A másik kiemelt téma a monetáris politika, ezeket az előadásokat az MNB támogatja. Szinte minden alkalommal kiderül, hogy sok félreértés van a korszerű monetáris politika működésével kapcsolatban. Az előadók rámutatnak az eddig elért eredményekre, ismertetik a kormányzati elképzeléseket, és bemutatják, hogy ez a konstrukció hogyan és mennyire segíti a magyar gazdaság fejlődését.

– Melyek voltak az utóbbi öt év kiemelt, az átlagnál nagyobb érdeklődést kiváltott eseményei?
– A legnépszerűbb témák az energiagazdálkodás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés feltételei és a biztonságpolitika voltak. Szerveztünk például egy kihelyezett előadást és bemutatót a Terrorelhárítási Központban, ahova több mint hatvanan jöttek el. A TEK tevékenységének ismertetése utáni fórumon kifejezetten izgalmas kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők. Telt ház volt a Paks II.-ről szóló legutóbbi tájékozatón is, ahol komoly viták alakultak ki: a környezetvédők észrevételeket, kifogásokat fogalmaztak meg, mert szerintük az ország energiaellátása megújuló energiával is megoldható lenne. Van egy hon- és rendvédelmi tagozatunk is, a tagokkal legutóbb a Katasztrófavédelem központjában jártunk, ahol egy előadás keretében a feladatokról, a technikai felszereltségről, a fejlesztési elképzelésekről és a gazdálkodásról kapott tájékoztatást a hallgatóság. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az egyórásra tervezett találkozóból végül majdnem három óra lett.

Évente több mint húsz telt házas rendezvényt szerveznek, a tudomány és a gazdaság neves szakértőinek előadásait fórum és vita követi, a letisztult, érvekkel alátámasztott szakvéleményeket időnként előterjesztésekben is összefoglalják, amelyekben javaslatokkal segítik a kormányzati döntések előkészítését. A 25 éves Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének előadásain rendre olyan, közérdeklődésre számot tartó témák kerülnek terítékre, amelyekről mindenki szeretne tudományos igényű háttér-információkat kapni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tárca tájékoztatása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinációjával, a Nébih és a megyei kormányhivatalok szakembereinek részvételével december elseje óta folyik az országos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.

Az akció célterületei között ezúttal is megtalálhatók azok az előállítók és forgalmazók, amelyek az ünnepi időszakban kiemelt forgalmat bonyolítanak. Ide tartoznak például a hús- és húskészítmény, vagy az édesipari termék előállítók és forgalmazók. A zöldség-gyümölcs árusok, valamint a piacok, vásárok édesség forgalmazói és vendéglátó standjai is számíthatnak az ellenőrök érkezésére.

A kiemelten ellenőrzött termékek köre is klasszikus: az édességek, a borok, a pezsgők, a szezonális zöldségek és gyümölcsök mellett ezúttal is figyelnek az ellenőrök a friss húsokra, halakra és haltermékekre, a pácolt, füstölt, nyers vagy főtt húskészítményekre és különféle virslikre.

A Nébih munkatársai további célzott ellenőrzéseket is végeznek. Ezek között említi a közlemény a kereskedelmi egységekben forgalmazott mák és máktöltelék, valamint dió és diótöltelék termékek érzékszervi és laboratóriumi vizsgálatát. Emellett a karácsonyi vásárok forralt bor, pálinka és egyéb szeszes italok forgalmazói is fokozott figyelemre számíthatnak – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

A 37 éves zalaegerszegi férfit vasárnap éjjel fogták el az Alkotmány utcában. A gyanú szerint a férfi Pécs egyetemvárosi részén – június 10. és november 22. között – nőket szólított meg, majd előttük önkielégítést végzett – derült ki a közleményből.

Hozzátették: a rendőrségi vizsgálat “24 rendbeli jogsértés gyanúját” tárta fel. A férfit őrizetbe vették, és szeméremsértés megalapozott gyanúja miatt indult eljárás ellene.

A kormányfő Berlinben a 3. Német-Ukrán Gazdasági Fórumot megnyitó beszédében kiemelte, hogy a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződésnek megfelelően biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát, fel kell tárni az incidenssel kapcsolatos tényeket, szabadon kell engedni a fogságba vetett ukrán tengerészeket, “nem pedig vallomásokat kikényszeríteni belőlük, ahogyan a televízióban láthattuk”, és mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát.

Mint mondta, ebben a szellemben tárgyalt Vlagyimir Putyinnal a G20 csoport argentínai találkozóján, ezért azt kéri az ukrán féltől, hogy “legyen okos, hiszen tudjuk, hogy az ügyeket csak ésszel és párbeszéddel tudjuk megoldani, mert nem létezik katonai megoldás” az orosz-ukrán viszályra.

Az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Észak Áramlat-2 vezetékről elmondta: tudja, hogy Kijevben attól tartanak, az ország “stratégiailag támadhatóbb” lesz, ha nemcsak a területén keresztül jut orosz földgáz nyugat felé, de az Északi Áramlat-1 megépítése sem szüntette meg Ukrajna tranzitország szerepét, és az Északi Áramlat-2 mellett ott van még a Török Áramlat vezetékrendszer is, amely szintén orosz földgázt szállít Európába, és a tervek szerint ugyancsak két vezetékpárból áll majd.

Az ukrán aggodalmakra az a megfelelő válasz, ha “biztosítjuk, hogy Ukrajna továbbra is fontos tranzitország marad”, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a 2019-ben lejáró orosz-ukrán földgázszállítási szerződés “ismét megteljen élettel” – mondta Merkel.

Rámutatott, hogy az európai uniós szabályok alapján “természetesen van lehetőségünk arra, hogy irányítólag beavatkozzunk, amikor arról van szó, hogy mennyi gáz érkezik”.

Volt is már példa arra, hogy az Északi Áramlat-1 vezetéken Németország északi részére érkező gázt délre és Csehországba továbbító OPAL vezetéket az érkező mennyiség csökkentésére használták fel, és továbbra is “nagyon alaposan odafigyelünk majd, hogy ne romoljék Ukrajna politikai helyzete” – jegyezte meg Merkel.

Maas külügyminiszter szintén Berlinben a fekete-tengeri NATO jelenlét erősítésére irányuló ukrán követelésről újságíróknak azt mondta, hogy Németország el akarja kerülni “a konfliktus militarizálását”, és a politikai rendezésre törekszik. Az Északi Áramlat-2 ügyéről kiemelte, hogy ha a német vállalkozások kivonulnak a beruházásból, akkor az orosz fél egyedül végzi el a munkát. Németország más utat választott, elérte Vlagyimir Putyinnál, hogy a beruházás keretében az ukrajnai tranzithoz szükséges infrastruktúrát is fejlesszék.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz határőrök elfoglaltak három ukrán hadihajót. Petro Porosenko az eset miatt harminc napra hadiállapotot rendelt el. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette Moszkvát és Kijevet, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Putyin az orosz biztonsági tanácsnak a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban megtartott tanácskozásán hangsúlyozta, hogy tartalékainak, saját szükségletei maradéktalan kielégítésének és jelentős exportjának köszönhetően “Oroszország a világ energiabiztonságának egyik fő kezese marad”. Hangsúlyozta, hogy az ország számára az energetikai szektor stratégiai jelentőséggel bír.

Az orosz elnök kiemelten fontosnak mondta a külföldön aktív orosz energiaipari vállalatok védelmének megerősítését, mert – fogalmazott – a sokoldalú és globális energiaügyi együttműködés lehetőségeit az utóbbi időben nem a fejlődés, hanem a feltartóztatás eszközeként kezdik felhasználni. Mint mondta, fel kell élénkíteni a munkát a nemzetközi szervezetekben, és fel kell használni az orosz részvétellel működő nemzetközi egyesüléseket a fenyegetések csökkentése érdekében.

Putyin a tisztességtelen verseny megnyilvánulásának minősítette a korszerű energiaipari technológiák és berendezések oroszországi szállításának tilalmát és a politikai nyomásgyakorlást az orosz energia importőreire. Szavai szerint pótlólagos intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ország idejében reagáljon az efféle kihívásokra.

Az orosz vezető felhívta a figyelmet az üzemanyag- és energiaipari létesítmények terrorellenes védelmének kulcsfontosságára, és rámutatott arra is, hogy harcolni kell a szférában jelentkező korrupció ellen.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter elmondta, hogy az új doktrína számol az importhelyettesítés kiterjesztésével is arra az esetre, ha az Oroszország elleni szankciók kiterjednének az energiaügyi technológiák és berendezések tilalmára.

Oroszország eddig érvényben lévő energiabiztonsági doktrínáját 2012. november 29-én fogadták el. Idén júniusban az orosz biztonsági tanács által felügyelt kormányközi bizottság módosításokat terjesztett elő azzal kapcsolatban, figyelembe véve az azóta megváltozott biztonsági kihívásokat, azzal, hogy a doktrína korrekcióját az év végéig véglegesíteni fogják.

Az SZTNH igen széles szakmai portfóliót tudhat magáénak a többi hasonló szervezettel összehasonlítva, ugyanis a szerzői jogi terület is idetartozik – magyarázza Jókúti. Sőt 2012-től a hivatalhoz került több kutatás-fejlesztéssel összefüggő témakör is, amelyek 2017-ben tovább bővültek, és elsősorban az innovációpolitikához, illetve az innovációtámogatáshoz kapcsolódnak.

Itt érdemes megemlíteni a k+f minősítést mint tevékenységi kört vagy a korai fázisú vállalkozásokat (startupokat) támogató szervezetek nyilvántartásba vételét, vagyis az Angyal-lajstrom vezetését. E nyilvántartásba vétel többek között azért fontos a támogató szervezeteknek, cégeknek, mert a regisztráció az adókedvezmények érvényesítésének feltétele.

Jókúti elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások köréből szeretnék minél több cég figyelmét felhívni a szellemi tulajdon jelentőségére, ennek érdekében pedig – az általános tudatosságnövelő intézkedéseken túl – egy Szellemivagyon-diagnózis elnevezésű szolgáltatást is kínálnak az érdeklődőknek. A vállalkozásoknak csak igényelniük kell ezt a szolgáltatást, amelynek az a lényege, hogy a hivatal megvizsgálja az adott cég portfólióját és kiemeli azokat a vívmányokat, eredeti megoldásokat, ha úgy tetszik, „rejtett kincseket”, amelyeket érdemes volna a szellemi tulajdon eszközrendszerével védeni.

A főigazgató rámutatott, sok olyan fiatal feltaláló, programozó, dizájner van, akik adott esetben nem tudják, hogy például a szoftvereket megalkotásuktól kezdve védi ugyan a szerzői jog, de a saját fejlesztésű műszaki megoldások, termékek és a kapcsolódó branding- tevékenységből eredő dizájnötletek már felvetik a szellemi tulajdon védelmének szükségességét. Mi több, egy divattervező esetében például egyértelműen a dizájn védelme a fontos, nem feltétlenül a műszaki részleteké.

A Szellemivagyon-diagnózis lehetősége mellett a védjegyoltalom fontosságára is szeretnék minél több hazai társaság döntéshozójának a figyelmét felhívni, hiszen ha egy vállalkozás meg akar jelenni a piacon, pozícionálni szeretné magát, akkor szüksége lesz egy – az áruit másokétól megkülönböztető – termékmegjelölésre, azaz egy árujelzőre, amit közkeletű elnevezéssel „le kell védetni”. A „Trade Marker” kezdeményezésükkel az SZTNH munkatársai igyekeznek minél több vállalkozó, cégvezető számára tudatosítani, hogy ha egy felépített márkához nem társul védjegyoltalom, az milyen veszélyekkel jár.

A kommunikációs kampány keretében több rendezvényen, közösségi oldalon is keresi a hivatal a kapcsolatot a lehetséges bejelentőkkel, ami talán már hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban a megelőző évhez képest a védjegybejelentések száma 17 százalékkal emelkedett.

A szellemi tulajdon védelme azonban sokszor nem korlátozódhat egy ország határain belülre. Ennek tükrében különös jelentősége van az SZTNH szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi együttműködésének, szakdiplomáciai tevékenységének, amelynek egyik kiemelkedő vívmánya a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása. A visegrádi országok szabadalmi hivatalainak nemzetközi virtuális hivataláról van szó, amelynek meghatározó feladata a nemzetközi szabadalmi bejelentések kapcsán végzett újdonságkutatás és elővizsgálat. A 2016. július 1. óta működő nemzetközi kutatási hatóság minden technológiai területről rendelkezik szabadalmi elbíráló szakemberrel, és a hivatal különlegessége, hogy – más hasonló nemzetközi szervezetektől eltérően – a régióból származó nemzetközi szabadalmi bejelentéseket a visegrádi országok nyelvén (azaz az angol mellett magyarul, szlovákul, csehül és lengyelül) is fogadja, és ezekkel kapcsolatban ugyanezen a nyelveken tartja a kapcsolatot a bejelentőkkel. Ez a sajátosság – a kedvező díjazással kiegészülve – a nemzetközi szabadalmazás rögös útjának kezdetén jelentős könnyítést jelent a térség innovátorai számára.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatokról a tárca közölte: az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laboratóriuma tizenöt tejcsokoládé és öt étcsokoládé mikulás figurát vizsgált meg abból a szempontból, hogy a gyártók betartják-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, és a termék elnevezése nem tartalmaz-e megtévesztő tájékoztatást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló eredménnyel zárult a laborvizsgálat, mivel mind a húsz termék megfelelt a követelményeknek. A karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzések egész decemberben folytatódnak – emelte ki a közlemény szerint Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

A megvizsgált húsz termék idegenzsír-tartalma mellett a csomagoláson feltüntetett zsír- és cukortartalom helytállóságát is ellenőrizték. A barátságosnak bizonyult csokimikulások adatai a családok tudatos döntéseinek elősegítése érdekében megtalálhatóak a www.kormany.hu honlapon.

Az ügyben másodrendű vádlottként szereplő K. Ferenc – aki társaival együtt letartóztatásban van, de nem akart részt venni az ítélethirdetésen – nyereségvágyból elkövetett emberölésért többszörös visszaesőként húsz év, elsőrendű társa bűnsegédként és visszaesőként tizenhat év fegyházbüntetést kapott. Harmadik társukat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűnsegédjeként hat év fegyházra ítélték.

Hármuknak együttesen csaknem 18 millió forint perköltséget is meg kell fizetniük.

K. Ferenc 2014 nyarán egy közismert siófoki vállalkozót az otthona előtt olyan erővel ütött le egy vascsővel, hogy a férfi szinte azonnal meghalt. Társaival ezek után elvették az áldozatnál lévő trafikok és egy vendéglátóhely üzemeltetéséből származó aznapi bevételt, mintegy 1,2 millió forintot.

A három vádlott a helyszínről gyalog menekült el, ruháikat és mobiltelefonjaikat elégették, a zsákmányt pedig elosztották egymás között. A rendőrök néhány napon belül mindhármukat elfogták.

A zalaegerszegi ítélethirdetéskor elhangzott: a Pécsi Ítélőtábla kétszer is hatályon kívül helyezte a rablógyilkosság ügyében mindkétszer Kaposváron hozott elsőfokú ítéleteket. Az egyik esetben egy alkotmánybírósági döntés miatt – miszerint nem lehet ítélkező bíró az, aki korábban akár nyomozati bíróként részt vett az eljárásban -, a második esetben pedig egyebek között “iratellenesség” miatt, így került harmadszor a Zalaegerszegi Törvényszék elé az eset.

A pénteki ítélethirdetésen csak az első- és a másodrendű vádlott volt jelen, illetve mindhármuk védője távol maradt. Az elsőrendű vádlott és az ügyész is fellebbezést jelentett be, ezért az ő ítélete nem jogerős, a másodrendű vádlott pedig a távolléte miatt nem tudott nyilatkozni. A harmadrendű vádlott elfogadta a döntést és az ügyész sem fellebbezett – így a büntetési idő kétharmadának letöltése miatt néhány héten belül szabadulhat -, de mivel védője nem vett részt a tárgyaláson, a döntés még nem válhatott jogerőssé.

Az isztambuli főügyészség “előre kitervelt és különös kegyetlenséggel elkövetett szándékos emberölés” bűntettével indokolta a lépést. A döntés értelmében a hatóságok a gyanúsítottakat ott veszik őrizetbe, ahol felbukkannak.

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt indult rijádi büntetőpernek összesen 21 érintettje van. Eddig 11 ember ellen emeltek vádat, közülük ötre az illetékes szaúdi ügyészség halálbüntetést kért. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban nehezményezte, hogy az eredetileg előállított 18 gyanúsítottból a szaúdi hatóságok hetet szabadon engedtek, és csak 11-et helyeztek előzetes letartóztatásba.

Miután Recep Tayyip Erdogan többször a gyanúsítottak törökországi felelősségre vonását sürgette, és az isztambuli főügyészség október végén az ügy 18 gyanúsítottjának kiadatását kérelmezte Szaúd-Arábiától, Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter, majd Szaúd bin Abdallah al-Muadzsib szaúdi főügyész leszögezte, hogy a bűnrészes embereket Rijádban fogják bíróság elé állítani.

A gyilkosság napján, október 2-án 15 szaúdi férfi érkezett két magánrepülőgéppel Isztambulba, megölték Hasogdzsit a szaúdi főkonzulátuson, minden bizonnyal feldarabolták a testét, és még aznap visszarepültek a sivatagi királyság fővárosába. A Sabah pénteki beszámolójában “kivégzőosztagnak” nevezi a 15 fős különítményt.

Ankara állításával szemben a szaúdi vádirat szerint Hasogdzsival nem előre kitervelten, hanem dulakodás következményeként végeztek.

A tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről – Petro Porosenko elnök részvételével – folytatott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában. Cihikal szavai szerint beengedik viszont az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába.

Elmondta, hogy a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására.

A hadiállapot – amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája – az ország tíz megyéjére terjed ki. Szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart.

A jövő hadviselését technikai szempontból leginkább meghatározó tanulságokat a szíriai polgárháború eseményeiből lehetne levonni, azaz a mögöttünk hagyott fél évtized legfontosabb fejlesztései egy háború poklából kerülnek ki. A polgári és katonai technika háziasítása, illetve az egyértelműen polgári eszközök katonai felhasználása egyidős a történelemmel – gondoljunk csak a kiegyenesített kaszára vagy a Molotov-koktélra. Mindazonáltal napjainkra nemcsak a katonai eszközök civil használata válik egyre gyakoribbá, hanem elkezdődött egy erőteljes fordított folyamat is, amelynek során a modern technika vívmányai – polgári alkalmazásuk mellett – katonai feladatokban is feltűnnek.

Az interneten 2014-ben felbukkant kép, amelyen egy turbános felkelő egy kormányzati raktárból zsákmányolt második világháborús Sturmgewehr 44-es automata karabélyt fejleszt tovább egy távirányítású fegyverállvánnyal, inkább az érdekesség kategóriájába tartozott. A ki tudja, hogyan beszerzett, de egyértelműen tömeggyártott és interneten elérhető alkatrészeket felhasználó ellenálló volt a kezdet. Azután ahogy jöttek a hírek (és a filmfelvételek) az Iszlám Állam által rendszeresen használt, a polgári drónokból átalakított, 30-40 milliméteres gránátokat hordozó drónokról vagy a nagy sikerrel felhasznált, kisteherautókra szerelt nehéz géppuskákról, gépágyúkról, a „technicalokról”, az új irány megjelenése egyértelművé vált.

A fenti könnyű „harci járművek”, illetve a polgári drónok felhasználásának tapasztalatai egyelőre csak az orosz védelmi minisztérium által megalakítandó „szuperkönnyű”, illetve a több ország által fejlesztett „öngyilkos” drónok formájában jelentek meg. Az azonban biztosra vehető, hogy az aszimmetrikus konfliktusok által kiváltott fejlesztések megteremtik a válaszlépéseket, ugyanis egyetlen egy ország sem engedheti meg magának, hogy az új típusú kihívásokra ne adjon megfelelő választ.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A biztosítócég közleménye szerint a már csaknem öt éve elérhető termékkör egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó húsz százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. Az Union nyugdíjbiztosítási szerződéseinek átlagdíja a két évvel ezelőtti kétszázezer forinthoz képest idén mintegy 220 ezer forintra nőtt, ez az összeg átlagosan 44 ezer forintos adójóváírásra jogosít.

A közlemény idézi Almássy Gabriellát, az Union igazgatósági tagját, aki elmondta: a maximális mértékű, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer, azaz havonta átlagosan 54 ezer forintot kellene befizetni az ügyfélnek, ekkora összegre azonban csak a szerződést kötők néhány százaléka hajlandó. Lehetőség van ugyanakkor arra, és ezzel sokan élnek is az év vége felé, hogy az ügyfelek eseti befizetésekkel túllépjék a nyugdíjbiztosításban vállalt folyamatos díjat – fűzte hozzá.

Az adójóváírás megszerzéséhez nem elegendő megkötni a szerződést, az idei évre vállalt díjnak az év végéig meg is kell érkeznie a biztosítóhoz. Emellett már a jövő évi szja-bevallásban külön be is kell jelölni a 2018-as befizetés utáni adójóváírásra vonatkozó igényt. Ezt a lépést az ügyfeleknek közel negyede még mindig kihagyja, ennek hiányában azonban nem vehetik igénybe a kedvezményt – mutat rá a közlemény.

Az adókedvezményes nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke, az életbiztosítási ág bővülésének kétharmada e termékkörnek köszönhető. Jelenleg 14 biztosító kínál több mint félszáz különböző nyugdíjbiztosítási konstrukciót a piacon.

Az Union Biztosító a bécsi székhelyű, tőzsdén jegyzett Vienna Insurance Group (VIG) cégcsoport tagja. Idén április 1-jével Union Biztosító néven egyesült a VIG három biztosítótársasága, az Union Biztosító, az Erste Biztosító és a Vienna Life Biztosító. A három cég összesített díjbevétele 2017-ben elérte a 76,4 milliárd forintot, adózott eredményük 1,64 milliárd forintot tett ki.

Szabó Ferenc főügyész azt írta, a vádlott 2010 májusában egy kamionnal Gyulánál lépett be Magyarországra. Szigetszentmiklósnál egy parkolóban közvetlenül a társai autója mellé állt, és – miközben egyikük a járművek körül sétált – átrakott két, heroint tartalmazó táskát.

A közlemény szerint a vádlott két társát a rendőrök Vasad külterületén ellenőrizték, és megtalálták náluk a kábítószert. Emiatt 2013-ban kábítószerrel visszaélés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték őket. A harmadik gyanúsított azonban elmenekült, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de csak idén márciusban, Azerbajdzsánban fogták el.

A letartóztatásban lévő férfi ellen a megyei főügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emelt, és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

“Az északi hajózási útvonal használatával kapcsolatos jogi vákuum megszüntetése érdekében tárcaközi munka kezdődött az orosz törvényhozás területén, amelynek eredménye az lesz, hogy a hajózás az idegen hadihajók számára bejelentésköteles természetű lesz. A munka a 2019-es hajózási szezon kezdetéig lezárul” – fogalmazott a tábornok.

Az Izvesztyija című napilap szeptember 11-én írt arról, hogy az orosz Északi Flotta korszerűsíti a partvédelmi rakétarendszert az Új-szibériai szigeteken az északi hajózási útvonal hatékony ellenőrzése és védelme érdekében.

“Az Északi Flotta több éve tervszerűen dolgozik a katonai infrastruktúra fejlesztésén az északi sarkvidéken, ami lehetővé teszi, hogy kiterjesszük az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekvédelmi képességeit ebben a térségben” – idézte a lap akkor Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát.

A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik. A jelenlegi útvonal mellett a klímán kívül a kereslet, a kereskedési szokások és a kikötők szólnak.

A RIA Novosztyi hírügynökség elemzése szerint tavaly a Szuezi-csatornán 1 041 milliárd tonna rakomány hajózott át, mintegy ötezerszer annyi, mint az északi tengeri útvonalon.

Németh Ádám tájékoztatása szerint az “álkéményseprőknek” nincs megfelelő szaktudásuk egy égéstermék-elvezető ellenőrzéséhez, megtéveszthetik az embereket és tevékenységükkel hamis biztonságérzetet kelthetnek.

Azt kérte, ha bárki megtud valamit a csalókról, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon.

Kiemelte: az egész megyében a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági kémények ellenőrzését és tisztítását. A kéményseprés a magánszemélyek számára ingyenes, csak a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetniük. A katasztrófavédelem kéményseprői minden esetben fényképes igazolványt mutatnak és kéményseprő feliratú egyenruhát viselnek.

Ez év január elsejétől a kéményseprők időpont-egyeztetés után keresik fel a családi házakat. Időpontot lehet egyeztetni a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon vagy a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlapon. A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, hozzájuk automatikusan érkezik a kéményseprő, hogy elvégezze az ingyenes ellenőrzést – fűzte hozzá a szóvivő.

– Ha visszatekint a Justice elmúlt öt évére, mi az, amit nem hagyna ki a cég történetéből?
– Az utóbbi öt évben közel másfélszeresére növekedett a csapat létszáma, többek között ezért is változtattunk telephelyet három éve, egy korszerű, igazán szép irodaházba költöztünk, és ezek mindenképpen a fontos események közé tartoznak. Eredményeink között felsorolhatnék kisebb-nagyobb hazai tendereket, de az elmúlt öt évet igazából az foglalja keretbe, hogy sikerrel vettük a nemzetközi piacon történő megmérettetés kihívásait. A POSeidon pénztárellenőrző rendszerünk pozícióit megerősítettük, ezzel a termékkel hosszabb távra is tervezhetünk. A lényeges dolgok közé sorolnám még az állandó tanulást, és a folyamatos szervezetfejlesztést is nagybetűkkel írnám be a képzeletbeli hajónaplóba.

– Mikor kezdődött a POSeidon nemzetközi karrierje?
– Az európai piacokon valójában már sokkal régebben megjelentünk. A történet az egyik IKEA áruházban kezdődött, még 2007-ben. Abból a projektből halmoztunk fel olyan sajátos tudást, ami később a saját fejlesztésű POSeidon rendszerrel ötvözve egyedi, már akkor is nagyon piacképes know-how lett. Azóta pedig még aktuálisabbak azok a funkciók és szolgáltatások, amiket a rendszerünk tud – ma már egyértelműen látjuk, hogy évekkel megelőztük a konkurenciát. Időközben ugyanis egy Európa-szerte ismert kiskereskedelmi lánc is felfigyelt a termékünkre. Mivel egyre komolyabb volt az érdeklődés, 2011-ben Romániában, Marosvásárhelyen alapítottunk leányvállalatot, 2013-ban pedig már Franciaországban is elkezdtünk dolgozni ugyanannak az üzletláncnak, ahol egyébként 1500 áruházat működtet a cég. Azóta megjelentünk Németország és Anglia boltjaiban is, és tudni kell, hogy ez óriási lehetőség, mivel Európában tízezer üzlet fölött világít az áruházlánc emblémája.

– Mennyire erős a konkurencia ebben a szegmensben?
– Itthon és Európában is sokan kínálnak a kiskereskedelemben alkalmazható pénztárellenőrző rendszereket, de rajtunk kívül nincs még egy olyan cég, amelynek a rendszere olyan gazdag funkcionalitást, rugalmasságot, bővíthetőséget és háttérszolgáltatást nyújtana a felhasználóknak, mint mi a POSeidonnal. Nincs ebben semmi meglepő, sok emberévnyi munka testesül meg ebben a rendszerben. Az eltelt tíz év alatt a szakembereink kiskereskedelmi-logisztikai specialisták lettek, az évek során sikerült „kireszelni” a kezdeti hibákat, ma már a versenytársainknak akkora hendikepjük van, amit szinte lehetetlen behozni, ha mi is fejlesztünk, ha mi is megyünk előre. Márpedig megyünk előre, így a lépéselőnyünk megmarad…

– Milyen fejlesztési irányokban gondolkodik a Justice?
– Azt látjuk a „jövőbe néző varázsgömbben”, hogy a világ az ipari forradalom 4.0, az emberi erőforrások csökkenése és drasztikus drágulása, az emberi munka kiváltása felé halad – ez az, amit a mi szakmánkban „élőerős” tevékenységnek neveznek. Minden kutatás és elemzés azt mutatja, hogy a technológia, azon belül az informatikai rendszerek és a célszoftverek fejlesztése jelenti a jövőt. E gondolat jegyében nyitunk egy szoftverfejlesztési üzletágat, mert úgy véljük, hogy olyan megoldásokat kell találni – mert azok lesznek piacképesek –, amelyek a jövőben kevesebb humán erőforrással nyújtanak magasabb szintű szolgáltatásokat. Ez pedig akkor lehetséges, ha a már létező intelligens vagyonvédelmi-informatikai-képrögzítő rendszereket összekapcsolják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a POSeidont integráljuk a már létező, meghatározott célú rendszerek együttesébe, akkor sokkal magasabb minőségű, sokkal komplexebben elemezhető információkat kaphatunk annál, mintha az egyes rendszereket önállóan működtetnénk, és külön-külön kellene elemezni az elszigetelt rendszerekből érkező adatokat. Megjelentek például az online kasszák és terjednek az önkiszolgáló kasszák is, ahol már nincs pénztáros, a célzottan figyelő videókamerákhoz illesztett automata kassza dolgozza fel a képi és egyéb információkat. De ezekből az alapadatokból megfelelő elemzéssel nagyon részletes és nagyon izgalmas, a kereskedők számára pedig kifejezetten hasznos eredmények és következtetések is származtathatók. Ha nem alkalmazkodnánk az új elvárásokhoz, akkor jelentős piacvesztést kellene elszenvednünk.

– Ez azzal is jár, hogy a Justice a klasszikus vagyonvédelmi, őrző-védő biztonsági tevékenységektől eltávolodik, és a mesterséges intelligencia felé nyit?
– A klasszikus őrző-védő profilt megtartjuk, de a közeljövő fejlesztési terveiben már szerepel, hogy legyen szoftveres csapatunk is, amelynek tagjai alkalmazott szoftvereket, a biztonsági ágazat egyedi problémáit megoldó és azokat kiszolgáló termékeket hoznak létre.

– Fehérgalléros fejlesztők lesznek egyenruhás vagyonőrök helyett?
– Nem, nem, az alapprofil marad. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos őrző-védő tevékenységet nem adjuk fel, de például a POSeidon rendszerből érkező adatok elemzésére is képes szakemberekkel bővítjük majd a csapatot. Ezen a projekten a Kürt Akadémiával dolgozunk együtt. A cél, hogy új alapokra helyezzük az élőerő, informatika, intelligens eszközök, képfeldolgozás együttműködését. Ez volt az elmúlt év legnagyobb projektje, és ezt a meggyőződésünket kívánjuk megvalósítani 2018-ban is. Átalakítjuk a céget, megújítjuk a szervezeti felépítésünket, az agilis módszertan mellett bevezetjük a LEAN minőségközpontú módszert is a szoftverfejlesztésben, és az élőerős szolgáltatásunkban is ugyanez a teljesen új megközelítés fogja áthatni a folyamatokat.

– Mit látnak majd ebből az ügyfelek?
– Egy nagyon sok szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor egyedileg testre szabható, tudásában, szolgáltatásaiban is teljesen megújuló POSeidon rendszerrel jelenünk meg, amiben minden olyan funkció elérhető, amire a megrendelőnek szüksége van vagy lehet. Ezen túlmenően a rendszer alkalmazásának hatékonyságát modulárisan felépített szolgáltatáscsomaggal támogatjuk, amiből az ügyfél válogatja össze a számára szükséges funkciókat, szolgáltatásokat.

– Véleménye szerint a biztonsági ágazatban történt változások közül melyek a legfontosabbak?
– Szerintem új helyzet állt elő azzal, hogy az őrző-védő szakmát is elérte a munkaerőhiány. Tudomásul kell venni, hogy humánerőforrás-szinten válság van a vagyonvédelemben is, ami nagyrészt az alacsony bérekkel kapcsolatos. A kötelező rezsióradíj, a 2018-ban ismét megemelt kötelező minimálbér és a garantált bérminimum alapvetően jó irány, végre anyagilag is helyére kerülhet a szakma megbecsülése. Ezért nem látok problémát abban, hogy mindezek következtében felmennek a szolgáltatási díjak – csakhogy szerintem mást kellene szolgáltatni. Túlhaladott állapot, hogy például egy élelmiszer-áruházban egyszerre három vagyonőr dolgozzon. A költségek növekedésével a megrendelői oldal egészen biztosan nem tudja majd elviselni a humán erőforrással kapcsolatos költségek emelkedését. Többek között ezért kell új szolgáltatásformákat kialakítani, mégpedig úgy, hogy az ár-érték arány és a védelmi szint egyensúlya megmaradjon. A POSeidon tökéletes példa lehet erre, ráadásul sokkal szélesebb körű funkcionalitást kínál, mint a klasszikus őrző-védő szolgáltatások.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)