Biztonságpiac

Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet csütörtökön közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 hajót “törvénysértő” jármű mozgását figyeli.

Vlagyimir Putyin “abszolút törvénytelennek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok orosz hajókat tartóztatnak fel az Azovi-tengeren.

Peszkov pénteken kijelentette: Moszkvának nincs oka arra, hogy ne higgyen a “Donyecki Népköztársaságban” a szakadár terület volt vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében folytatott nyomozásnak. A vizsgálat szerint Kijevnek köze lehet az augusztus 31-én elkövetett robbantásos merénylethez.

Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt a gyanút Moszkva bizonyítékokkal is alátámasztani, kijelentette: az üggyel a szakadár köztársaság hatóságai foglalkoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyébként tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése. A hatvan országból összesen 1400 vezető, it-menedzser és információbiztonsági szakértő bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy egyre több szervezet ismeri fel az adatvédelmi veszélyek súlyosságát, mégsem költenek eleget informatikai biztonságuk fejlesztésére.

Folyamatban van a szervezetek digitális átállása, a megkérdezett döntéshozók kivétel nélkül több pénzt fordítanak a feltörekvő technológiai megoldásokra, mint egy évvel korábban. Az informatikai terjeszkedés azonban a cégek it-biztonsági fenyegetettségét is növeli. Tavaly január és idén március között közel kétmilliárd személyes és érzékeny adat jutott illetéktelen kezekbe az EY adatai szerint.

Tízből kilenc (92%) döntéshozót aggaszt cége kulcsfontosságú tevékenységeinek információbiztonsága, ennek ellenére a megkérdezettek harmada (32%) a vállalati költségvetés töredékét költi erre a területre. Hiába szán jövőre több erőforrást a kibervédelem javítására a válaszadók többsége, ez továbbra is messze elmarad a szükséges értéktől a globális elemzés alapján.

A szervezetek több mint fele átfogó stratégia nélkül próbálja kezelni az információbiztonság területét. Miközben fejlett technológiák – például mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás és elemzés – használatával optimalizálják működésüket, közel 80 százalékuk még mindig arra törekszik, hogy túllépjen az alapvető kibervédelmen.

„A cégeknek nem elég felismerniük a kibervédelem fontosságát, minél előbb cselekedniük kell, hogy meg tudják védeni saját- és ügyféladataikat. Egy nagyméretű, célzott támadás során például 550 millió adathalász e-mailt küldtek el idén, miközben egy ausztrál államban 1464 hivatalnok használja jelszóként a Password123 kombinációt. Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen egy ügyféladat nem lehet fontosabb egy bűnözőnek, mint az azt kezelő szervezetnek” – emelte ki Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatások üzletágának vezetője.

A három legértékesebb adattípus az ügyféllel kapcsolatos és pénzügyi információk, valamint a stratégiai tervek a vállalatok számára. A cégek legnagyobb fenyegetésnek az adathalászatot, a malware-t és a leállást okozó kibertámadást tartják, aminek legvalószínűbb forrása a gondatlan vagy rosszindulatú alkalmazott, esetleg egy bűnszervezetet lehet a megkérdezettek szerint.

„A szervezeteknek három területen kell előrelépést tenniük ahhoz, hogy hatékonyan tudják megvédeni érzékeny információikat, ezáltal versenyképességüket. Először is be kell azonosítaniuk az értékes adatokat és kiépíteniük a megfelelő védelmet, ezután optimalizálniuk kell kiberbiztonsági tevékenységeiket, majd it-biztonsági szempontok szerinti tervezéssel valósíthatják meg a digitális átalakulást” – tette hozzá Zala.

Magyarországon 2017-ben sem érzékeltünk külső, nemzetközi fenyegetettséget, azonban az országhatárokon belül léteznek olyan szervezetek, amelyek komoly kockázatot hordoznak magukban – mondta el a Biztonságpiac.hu-nak Molnár Zsolt. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke szerint a nemzetközi bűnszervezetek és terrorcselekmények ellen ugyan megoldást adhatna egy egységes európai hírszerzési hálózat felállítása, ennek megvalósításához viszont le kellene dönteni a történelmi tabukat.

– Melyek voltak a legfontosabb, Magyarországot érintő nemzetközi vonatkozású ügyek a nemzetbiztonság területén 2017-ben?
– Az év során elsősorban szakmai ügyekkel foglalkoztunk, de persze teljesen sosem lehet elválasztani ezt a szakmát a politikától. Folytatódott az a kihívás, amellyel 2015-ben Közép-Európa szembesült, ha nem is azonos mértékben, hiszen a menekülthullám némileg enyhült, ami részben a határzárnak köszönhető. Sajnos az EU-t fenyegető terrorizmus nem lankadt, hiszen az elmúlt esztendőben több tragikus esemény is történt. A balkáni helyzet lényegében nem változott: ezen az útvonalon a fegyverkereskedelem, az embercsempészet, a drogkereskedelem folyamatos kihívást jelent. Fontos megjegyezni: Magyarország több mint ezer kilométeres schengeni határt véd. Nem változott Kelet-Ukrajna helyzete sem, Kárpátalján a nyelvtörvény és az integrációs törekvések a helyi magyarság számára állandó veszélyforrást jelentenek. Mindezek mellett a 2017-es „slágertémák” között volt az orosz befolyás és a paksi bővítés kérdése is. Persze az orosz titkosszolgálati jelenlét egész Európában jelentős, ezért ez nem csak sajátosan magyar vonatkozású kérdés. A katonai titkosszolgálat és felderítés számára az iraki-kurdisztáni helyzet jelentett komoly kihívást: az iraki helyzet megváltozásával előállt a kurd konfliktus, amely a NATO-n keresztüli magyar szerepvállalás kapcsán érinti hazánkat.

– Érzékeltek a szolgálatok az elmúlt évben Magyarország ellen irányuló nemzetközi fenyegetést, esetleg támadási szándékot?
– Olyan esemény nem volt, amely bizonyítottan és kifejezetten eszmei, ideológiai háttérből történt volna. Azt azért ne feledjük, hogy a 2016-os Teréz körúti robbantás, illetve a bőnyi rendőrgyilkosság igen aggasztó. Bár ezek az események nem a nemzetközi terrorizmushoz köthetők, mégis a bőnyi eset kapcsán látható, hogy Magyarországon egy paramilitáris szervezet egyik vezetője meggyilkolt egy rendőrtisztet, ráadásul igen komoly fegyverarzenált is találtak náluk. Ezzel az üggyel is folyamatosan foglalkozunk, hiszen ezek azt mutatják, hogy Magyarországon, ha nem is a társadalmi berendezkedést fenyegető mértékben, de vannak olyan szervezetek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a közbiztonságra. E szervezetek persze olyan erővel és hálózattal nem rendelkeznek, hogy például fegyveres úton átvehessék a hatalmat, de olyannal igen, amely alkalmas lehet akár egy kisebb falu kiirtására. Azzal a fajta dzsihadista hátterű terrorizmussal, amelyre Európában számtalan példa volt, Magyarországon nem találkozhatunk, azzal azonban igen, hogy hazánkat tranzitországként használták. Tudni kell persze, hogy az újkori típusú nemzetközi terrorizmusnak az a válfaja is megjelent, amikor nem terrorista sejtek szerveznek meg egy támadást, hanem magányos elkövetők – akár az eszmei hátteret jelentő szervezettel való kapcsolattartás nélkül – önradikalizálódás útján hajtanak végre ilyen cselekményeket. Ma már robbanóanyagok nélkül, furgonokkal, késekkel felszerelkezve kísérelhetnek meg támadásokat. Annak a valószínűségét, hogy ilyen terrorcselekmények Magyarországon is megtörténhetnek, nem lehet kizárni, ezek ugyanis nagyon nehezen felderíthetők, mert nem szervezett események. Ennek ellenére kevéssé tűnik valószínűnek, hogy Magyarország szervezett terrorcselekmény célpontja legyen. Az európai titkosszolgálatok ugyanakkor nagyon komoly eredményeket értek el a szervezett támadások felderítésében és elhárításában.

– Említi a terrorizmus újkori típusát. Magyarország milyen mértékben tekinthető felkészültnek a digitális világ kihívásaival szemben?
– A szakmai tudás és a technológiai lehetőségek rendelkezésre állnak, e téren leginkább kapacitásproblémák vannak hazánkban. Ne felejtsük el azonban, hogy gyakran tűt keresünk a szénakazalban. Utólag majdnem minden terrorcselekménynek megtalálták az előzményeit a világhálón és a kommunikációs hálózatokban. A technológiai fejlődés ugyan rengeteget segít a titkosszolgálatoknak, azonban a feldolgozás és a digitális adatok értékelő elemzése elkerülhetetlenül humán erőforrást igényel.

– A szolgálatok nemzetközi együttműködése mennyiben jelenthet minderre megoldást?
– Az uniós tagországokban rendelkezésre álló információk cseréjét fel kell gyorsítani, ami indokolttá tenné egy európai titkosszolgálat létrehozását. Több értékelő-elemzői státuszra és a jelenleginél sokkal gyorsabb információcserére van szükség úgy, hogy legalább az alapvető információkat tartalmazó adatbázisokat megosszák egymás között a tagországok. Sajnos az egységes európai hírszerzés létrehozása egyelőre csak a szándékok szintjén érzékelhető, de látni kell azt is, hogy ez rendkívül kényes helyzetet jelent valamennyi uniós tagállam számára. A nemzeti szuverenitás megőrzése és a hatékony információszerzés, felderítés és elhárítás érdekellentéteket szül, olykor még egy adott államon belül is. Bár deklaratív szinten vannak előrelépések, de az európai vezetők láthatóan még mindig nem értették meg, hogy a nemzeti szuverenitás részleges korlátozására lehet szükség a hatékonyság érdekében. Előremutató kezdeményezések, gyorsított információáramlás már most is van, de ez a koncepció még nem jutott el a megvalósítási fázisig. Amióta titkosszolgálatok léteznek, a hírszerzés mindig is tabunak számított, mostanra azonban a digitális fejlődés átrendezte a védelmi potenciálokat. A hagyományos titkosszolgálati eszközök már nem mindig elegendők.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon nem küld több katonát az amerikai-mexikói határhoz — jelentette ki Patrick Shanahan miniszterhelyettes.

“Immár 5800, aktív szolgálatban lévő katona tartózkodik az amerikai-mexikói határon és ez a plafon, legalábbis pillanatnyilag” – fogalmazott a Pentagon második számú vezetője. Shanahan mindazonáltal hozzátette: a katonák küldetése hivatalosan december 15-ig tart, és addig “még szó lehet létszámnövelésről”.

A katonák határra vezényléséről Donald Trump döntött még a november 6-i félidős választások előtt. Feladatuk az amerikai határhoz közelítő, több ezer fős menekültkaraván megállítása. A katonák mellett a Nemzeti Gárda 2100 tartalékosát is a határhoz vezényelték a határőrök munkájának segítésére.

Szerdán az amerikai-mexikói határhoz látogatott két miniszter is: James Mattis, a Pentagon vezetője és Kirstjen Nielsen, a belbiztonsági tárca irányítója. A két politikus a határ texasi szakaszánál járt, katonákat látogatott meg és megtekintett két menekülttábort.

Úton Texasba, Mattis az őt kísérő újságíróknak nyilatkozva védelmébe vette a katonák kivezénylését. Mint fogalmazott: ez akár jó kiképzést is jelenthet háborús viszonyok esetére. “A határok biztonsága nemzetbiztonsági kérdés” – szögezte le Mattis, és egyúttal “morális küldetésnek” nevezte a határőrök segítését a menekültek visszaszorításában, különös tekintettel a kaliforniai határszakaszra, amelynél már több ezeren táboroznak átjutást remélve.

Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint “tréfa áldozata lett”. Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény – közölte a holland NOS televízió.

Az írónő vasárnap este azt mondta a tévében, hogy két belga filmrendező “performanszának” dőlt be gyanútlanul – idézte a The Guardian online kiadása.

A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin-fej című alkotásáról van szó.

A festményt Feticu egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt találta meg. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához.

Állítása szerint tíz nappal korábban névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot.

A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet.

A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra.

A holland írónő azonban ezután kapott egy emailt a belgiumi Aversben múlt héten bemutatott Az igazi másolat című színházi produkció alkotóitól. Az előadás egy holland képhamisítóról szól, és az alkotók a valóság értékéről kívántak szólni.

Az emailben elmagyarázták az írónőnek, hogy a levél a True Copy (Az igazi másolat) elnevezésű projekt része volt, melyet Geert Jan Jansen megrögzött holland képhamisító ihletett. Jansen hamisítványai 1994-es lefüleléséig elárasztották Európa és a világ műgyűjteményeit.

A két belga rendező, Bart Baele és Yves Degryse weboldalukon közölték: a hamisított Picasso festményt október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen levelet, amelyekben megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek a hollandiai román írótól az átverés miatt, és felajánlották, hogy legyen része a produkciónak.

Feticu a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: nincs oka szégyenkezni, mert jóhiszeműen, az értékmentés vágyától vezérelve járt el. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: megtörténhet, hogy az átverés során szerzett élményeit egy újabb regényben írja meg.

Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből és vittek magukkal. A festmények – Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai – csaknem 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2017 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük.

 

Több, mint 270 ezer szíriai menekült tért haza eddig külföldről – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes.

A menekültek visszaköltöztetéséért felelős orosz kormányközi bizottság vezetője közölte, hogy a lakóhelyükre visszatelepült szíriaiak száma, beleértve azokat az embereket is, akik külföldről tértek haza, meghaladta az 1 millió 518 ezret. Beszámolója szerint csak az elmúlt héten csaknem 6 ezren érkeztek Szíriába a határon túlról.

Mint mondta, az ország 322 településén folytatódik a szociális intézmények és az infrastruktúra helyreállítása. Az elmúlt héten 123 lakóházat, két egészségügyi intézményt, négy kenyérgyárat és három elektromos alállomást adtak át.

A tábornok arról számolt be, hogy Európában felélénkült a szíriai humanitárius segélyezés iránti érdeklődés. Mint mondta, a héten Norvégia képviselői folytattak erről tárgyalásokat Moszkvában az orosz védelmi tárca képviselőivel.

Mizincev szerint komoly nehézségek mutatkoznak az amerikai ellenőrzés alatt álló er-Rukban menekülttábor ellátásában, ahová november elején sikerült élelmiszersegélyt eljuttatni. A tábornok az ottani állapotokat a második világháború lágereiéhez hasonlította.

Jurij Taraszov, az orosz védelmi tárca genfi tűzszünet-és segélyügyi képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy er-Rukbanban a humanitárius helyzet kritikussá vált, és az egészségügyi ellátás helyzete katasztrofális. Mint mondta, a vezetés képtelen szavatolni a menekültek személyes biztonságát, a táborban elterjedt a lopás, az emberkereskedelem, a prostitúció és a kiskorúak szexuális kizsákmányolása.

Amerikai sajtóértesülések szerint a Trump-kormányzat az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok, Fethullah Gülen kiutasítását fontolgatja.

Elsőként az NBC televízió jelentette – még csütörtökön este – két meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat tisztségviselői felkérték az illetékes hatóságokat, vizsgálják meg Gülen kiutasításának jogi lehetőségeit. A New York Magazine pénteki értesülései szerint a Trump-adminisztráció e lépéssel kívánná elérni Törökországnál, hogy ne gyakoroljon nyomást Rijádra a szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi isztambuli meggyilkolása ügyében.

A sajtóértesülések szerint az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) arra kapott utasítást, hogy vizsgálja meg a Gülen kiutasítására vonatkozó török kérést, a belbiztonsági tárcát pedig arra kérték fel, hogy adjon részletes információkat Gülen amerikai tartózkodásának jogi hátteréről. A Fehér Ház kivált Gülen zöldkártyája megadásának részleteire kíváncsi.

A török hitszónok 1990 óta él önkéntes száműzetésben Pennsylvania egyik kisvárosában. Annak idején orvosi kezelésre érkezett az Egyesült Államokba, majd mivel megromlott viszonya Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török államfővel, úgy döntött, nem tér vissza hazájába. A török hatóságok többször kérelmezték kiadatását, a legutóbb a 2016 nyarán történt puccskísérlet után, amikor Gülent és hálózatát sejtették a történések háttérben. Az idős hitszónok mindig következetesen cáfolta ezt a feltételezést.

Az amerikai sajtóértesülések szerint mind a minisztériumi tisztségviselők, mind az FBI munkatársai elutasították a Fehér Ház kérését. Az érintett minisztériumok, továbbá a külügyi tárca nem kívánja kommentálni az értesüléseket, és a Gülent képviselő ügyvéd is elhárította a megszólalást az ügyben.

Az NBC szerint török tisztségviselők egyértelművé tették az október 17-én Ankarában Erodgan elnökkel tárgyaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, hogy Törökország Gülen kiadatási ügyének felülvizsgálatát várja Washingtontól.

Több millió számítógépet fertőztek meg és titkosítottak a különböző zsarolóvírusok, amivel világszerte hatalmas károkat okoztak. A német G Data olyan intelligens zsarolásvédelmi modult integrált a termékeibe, amely kikapcsolt vírusvédelem mellett is megállítja a merevlemezeket titkosító kártevőket.

A zsarolóvírusok ellen jellemzően három módon védekeznek a különböző vírusirtó szoftverek: szignatúraalapú védelemmel, mesterséges intelligenciához hasonló heurisztikával, valamint valamilyen felhőalapú technológiával, amely számon tartja az interneten terjedő fájlok hírnevét.

Az elmúlt év eseményei – például az, hogy a Petya és a WannaCry kártevők régóta nem látott, világméretű fertőzési hullámokat indítottak el – azonban azt bizonyítják, hogy a hagyományos védelmi technológiák nem mindig képesek felvenni a harcot az új kártevőkkel.

A G Data ezért már évekkel ezelőtt olyan technológiák fejlesztésébe kezdett, amelyek túlmutatnak a hagyományos vírusvédelmen, és valamilyen komplex felügyeleti megoldással megállítják a még ismeretlen és új kártevőket is. Az első ilyen megoldás a három évvel ezelőtt bemutatott BankGuard technológia volt, amely a böngészők felügyeletén keresztül állítja meg a banki trójaiak működését. Ezt a sérülékenységvédelem követte, ami a memória felügyeletével megakadályozza, hogy a kártevők kihasználják a harmadik fél által gyártott alkalmazások (például a Microsoft Word) sérülékenységeit.

Most pedig, többéves fejlesztés után, dedikált zsarolásvédelmi modul került az összes windowsos G Data termékbe. Ez a technológia azt monitorozza, hogy bármilyen külső alkalmazás a számítógépen tárolt fájlokat akarja-e tömegesen megváltoztatni. Ha ilyet tapasztal, a védelem azonnal leállítja a hozzá tartozó folyamatokat, és minderről értesíti a felhasználót. A technológia különlegessége pedig, hogy a dedikált zsarolásvédelmi modul teljesen kikapcsolt víruspajzs mellett is működik, és nem kell hozzá sem internetkapcsolat, sem felhőalapú adatbázis.

A német cég szerint a fejlesztés a jövőben képes lesz megállítani a felbukkanó zsarolóvírusokat is. Az új vállalati termékek már tartalmazzák a zsarolásvédelmi technológiát, amely egyébként a lakossági verziókban már egy ideje elérhető, így széles körben tesztelték.

G Data
A G Data a világon elsőként programozott vírusirtó szoftvert, amelyet a cég alapítói még Atari ST számítógépre mutattak be 1987-ben. A cég így harminc éve partner a vírusvédelemben, és már több mint tíz éve úgynevezett dupla keresőmotoros technológiát alkalmaz, amelynek köszönhetően folyamatosan magas vírusfelismerési teljesítményt nyújt. A vállalatot ma is a két alapító – Kai Figge és Andreas Lüning – vezeti, akik annak idején megalkották az első védelmi szoftvert. Német cégként a G Data garanciát vállal arra, hogy felhasználóinak az adatai Európában maradnak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Nem fogadta el Petro Porosenko ukrán elnök Jurij Lucenko főügyész lemondását – hozta nyilvánosságra pénteken az elnöki hivatal sajtószolgálata.

Az államfő a közlemény szerint azzal indokolta döntését, hogy a főügyésznek bizalmat szavazott a parlament kedden. Aznap ugyanis, miután a plenáris ülésen felszólalva Lucenko bejelentette lemondási szándékát, a házelnök próbaszavazásra tette fel a kérdést, és csak 38-an támogatták a főügyész távozását posztjáról a 450 fős törvényhozásban.

A főügyész a Katerina Handzjuk herszoni civil női aktivista halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt nyújtotta be lemondását. Lucenko nemtetszését fejezte ki, hogy a parlament vizsgálóbizottság felállításával beavatkozik egy még folyamatban lévő nyomozásba. Visszautasította azt állítást, miszerint a bűnüldöző szervek munkája eredménytelen. Közölte továbbá, hogy eddig 12 olyan személy került képbe, aki az aktivista elleni merénylet megrendelője lehetne. A próbaszavazást később már ő maga is úgy értékelte, hogy bizalmat szavaztak neki, és a képviselők alapvetően elégedettek az ügyészségi, illetve a bűnüldözési rendszerben általa véghezvitt reformokkal.

A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves Handzjukot – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot keltett Ukrajnában és nemzetközi szinten is. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, a nemzetközi jogvédő szervezetek közül pedig az Amnesty International is felszólította Kijevet, hogy gyorsítsa fel a bűnügy felderítését, továbbá tegyen lépéseket a civil aktivistákkal szembeni erőszakos cselekmények megfékezésére. Ukrán társadalmi szervezetek lemondásra szólították fel a főügyészt és a belügyminisztert.

A hatósások eddig öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. Utóbbi kettő előzetes letartóztatásban van, három másik személy szabadlábon védekezhet. A támadás megrendelőjének személyére azonban még nem derült fény.

Az utóbbi hat évben közel negyvenezer lakástűz volt Romániában – közölte keddi sajtótájékoztatóján az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU).

A tűzesetek halálos áldozatainak száma 1200, és több mint 2200 személy sérült meg.

A halálos áldozatokat követelő tűzeseteket 24,15 százalékban a meghibásodott vagy ki nem takarított kémények okozták, 16,73 százalékukat pedig a felügyelet nélkül hagyott nyílt lángok. Hibás, felügyelet nélkül hagyott vagy házilag improvizált fűtőberendezések a halálos kimenetelű tűzvészek 15,69 százalékát idézték elő, 13,72 százalékban pedig a hibás vagy összetákolt elektromos berendezésektől csaptak fel a lángok. Szándékos gyújtogatás miatt 5,36, míg gázszivárgás miatt az áldozatokat követelő tűzesetek 3,3 százaléka ütött ki.

A tűzesetek áldozatainak hetven százaléka a téli hónapokban lelte halálát a lángokban.

Dan Paul Iamandi, az IGSU főfelügyelője felhívta a figyelmet, hogy a tél beállta előtt mindenkinek le kell ellenőriznie ellektromos berendezéseit, a kéményeket és gázvezetékeket — írja az Agerpress.

Újabb 188 ember, köztük száz volt katona és 88 civil ellen adott ki elfogatóparancsot az ankarai főügyészség pénteken Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az egykori katonák a légierő korábbi tagjai, van köztük négy hadnagy és 96 altiszt. Az érintett civilek állítólag a gülenista mozgalom légierőbe beépülő tagjainak úgynevezett “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Közülük 13-an jelenleg is az állami szférában dolgoznak. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak rendszeresen kommunikáltak egymással telefonon keresztül.

A pénteki rendőrségi művelet központja Ankara, de a fellépés még további 24 tartományra kiterjed. A beszámoló szerint 86 gyanúsítottat, köztük 60 egykori katonát már előállítottak a hatóságok.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtöki beszámolója szerint Törökországban a puccskísérlet óta eltelt 28 hónap alatt 217 971 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük 16 684-et már elítéltek, 14 758-an pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

Hazatértek az európai határok védelmében Macedóniában és Szerbiában egy hónapig szolgálatot teljesítő magyar rendőrök, a két kontingenst Szegeden fogadták – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint Szerbiában és Macedóniában a magyar rendőrök a helyi határrendészekkel együttműködve fő feladatukként járőrszolgálatot láttak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködtek az embercsempészek az országok területére belépő illegális migránsok előállításában. Az idei tizenegyedik kontingensekben résztvevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is.

Az egységek tagjai terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok védelmét.

A Szerbia és Macedónia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb, illetve a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolták – áll a közleményben.

Nagy fába vágta a fejszéjét a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) 2017-ban megválasztott elnöke: miközben a szervezet a szakmai érdekképviselet legfőbb letéteményeseként a magánbiztonsági szektor megújításán dolgozik, számos szakpolitikai definíciót is újra kell értelmezni, hogy az ágazat kiérdemelhesse a már régóta áhított társadalmi elismertséget és megbecsülést. Az SZVMSZK előtt álló feladatokról Fialka Györgyöt kérdeztük.

– Milyen fejlődési lehetőségeket lát a magánbiztonsági és vagyonvédelmi ágazatban Magyarországon?
– A magánbiztonság újraformálásához a biztonságot, illetve a biztonságvédelmet mint tevékenységrendszert kell megfogalmaznunk. Ehhez meg kell határozni a biztonsági alapú kockázatkezelés legfontosabb szempontjait, valamint az ebből fakadó feladatrendszert, majd fel kell állítani a közeli és távlati kockázati elemek sorrendjét, arányát és ezek elhárításának módját. Korábban nem kapott megfelelő teret az a megközelítés, hogy a rendészetet, a rendvédelmet egységes területként kezeljék. A rendszerváltáskor megnyílt egy olyan „felület”, amelyen a rendészeti szervezetek mellett – üzleti alapokból és társadalmi igényből kiindulva – megalakulhattak a magánbiztonsági vállalkozások. Ennek a szerveződésnek az eredményeként jött létre csaknem húsz évvel ezelőtt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) is. Azóta a törvényi szabályozás és a kamara működése is sokat változott, olykor nem jó irányba – gondolok itt a kötelező kamarai tagság megszüntetésére. Jelenleg is komoly viták folynak erről a kérdésről, de egy ennyire érzékeny szervezet esetében a kötelező tagság rendkívül fontos. Ennek a szervezetnek nemcsak érdekképviseleti, hanem felügyeleti szerepet is be kellene töltenie: az engedélyek kiadásától kezdve a cégek törvényes működésének ellenőrzésén át akár az engedélyek visszavonásáig, kamarai hatáskörbe kellene tartoznia számos funkciónak.

– Ez a felügyeleti jog eszerint a rendőrségtől átkerülne az SZVMSZK-hoz?
– Igen, de nem azért, mert a rendőrség nem jól végzi ezt a tevékenységet, hanem azért, mert erre nincs megfelelő kapacitása. Az országban jelenleg 2800 olyan vagyonvédelmi vállalkozás van, amely öt főnél több vagyonőrt foglalkoztat, de emellett 2200 kis cég önfoglalkoztatóként vagy öt főnél kevesebb alkalmazottal dolgozik. Ezenfelül sok olyan kapcsolat és üzlet van, amely nem átlátható. Rendészeti, üzemeltetési és törvényességi szempontból is nagyobb átláthatóságra lenne szükség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyan igyekszik biztosítani ezt az átláthatóságot, de még így is rengeteg az olyan panasz, hogy a vagyonőröket nem szabályosan bejelentve vagy rendkívül alulfizetve alkalmazzák. Egy erős kamarára lenne szükség, mert a rendvédelem nem közügy, hanem közös ügy. Ezt a magánbiztonsági szektorral együttműködve kell megoldani, hiszen ez társadalmi kérdés.

– Milyen új kockázati elemek láthatók napjainkban, és ezek milyen kihívást jelentenek?
– A migrációból – gondoljunk csak a két évvel ezelőtt a hazánkba érkezett emberáradatra –, valamint a terrorizmusból fakadó kockázatok mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ígéretes egyeztetéseket folytatunk az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ vezetőivel is. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel a hazánkban dolgozó kilencvenezer vagyonőr becsatolható a társadalmi jelzőrendszerbe. Nem egy esetleges incidens megakadályozására gondolok, csupán a jelzőrendszerből adódó lehetőségekre, amihez megfelelő biztonságtudatosságra is szükség van. Éppen ezért mindez az oktatásban és a képzésben kell, hogy először megjelenjen. Ehhez szükség volna információátadásra is az említett rendészeti szervezetek részéről, amelyet a kamara majd beépíthet a vagyonőrök képzésébe.

– Milyen ma Magyarországon a társadalmi biztonságtudatosság?
– Az állampolgárok biztonságtudata ma rendkívül sekélyes, kevesen vannak, akik rendelkeznek azzal az egészséges kétkedéssel, gyanakvással vagy helyzetfelismerő képességgel, ami alkalmas lehet egy előkészületi tevékenység felismerésére. Az a fajta naivitás, amivel az állampolgárok egy része viszonyul a valósághoz, magában hordozza az áldozattá válás kockázatát. A vagyonőrök vonatkozásában fontos szempont, hogy ezek az emberek – elvileg – erre a tudatosságra lettek kiképezve. Ha a kamara többet tesz értük, a létbiztonságukért, az alkalmazásbiztonságért, ha javítani tudjuk a stabilitást, akkor a vagyonőr is többet tud tenni a közbiztonságért. Javulhat az a képességük, hogy az adott szolgálati helyen felismerjék a „helyszínhez nem illő devianciákat”. Egy terrorcselekmény esetében persze összetettebb a helyzet, de mindez megtanulható. Az a szándékunk, hogy a vagyonőr-társadalmat fokozottan felkészítsük a rendészeti szemléletre és látásmódra.

– Ez persze a magánbiztonsági cégek részéről is igényel némi tennivalót…
– Mindezt az ágazat szereplőinek „összehívásával” kellene kezelni. A klasszikus vagyonvédelmi területeket már említettük, de fontos megemlíteni, hogy az IT-biztonsági terület is védelmi tevékenységnek tekintendő. Az információk, azok átvitelének és tárolásának védelme javarészt magántevékenységként zajlik. Ezenkívül szót kell ejteni a takarítói tevékenységről, hiszen ők tartózkodnak bent egy munkahelyen munkaidő után. Ez a tevékenység pont olyan biztonsági tényező a humán kockázatok miatt, mint a vagyonőrzés. Éppen ezért a takarítói állományt is ellenőrizni, szűrni kell, ezen e téren is képzésre és szabályozottságra van szükség a kockázatok csökkentése érdekében. Ugyancsak jelentős szempont, hogy a biztonságtechnikai területnek jelenleg nincs saját kamarai képviselete. Határozott véleményem, hogy a biztonságtechnikai mérnököknek kijár ugyanaz a tisztesség és képviselet, mint például a mérnökkamara tagjainak. Határozott szándékunk, hogy javítsunk ezen a helyzeten, ezért tárgyalásokat kezdtünk például az Óbudai Egyetemmel egy ilyen csoport létrehozására az SZVMSZK-n belül. A kamarában ugyanakkor létezik ez a szakértői csoport a „kollégiumon” belül, amelynek tagjai magas végzettségű, nagy tudású szakemberek. A kollégium árnyékában pedig létre kívánjuk hozni a biztonságtechnikai mérnökök csoportját. Van azonban még két terület a magánbiztonságon belül, amelyeket ritkán említenek, ezek a fegyveres biztonsági őrzés (FBŐ) és az önkormányzati rendészeti csoport. Az FBŐ-t is külön törvény szabályozza, míg az önkormányzati rendészetet az önkormányzati törvény hozta létre.

– Ez nem igényelne változásokat a szabályozói oldalon és azon túl a képzésben is?
– Ahhoz, hogy ezek a területek bekerülhessenek az SZVMSZK új csoportjába, egy új magánbiztonsági törvényre lenne szükség. Azonkívül, hogy a magánbiztonság szakterületét definiálnunk kell, a szakképzési rendszer szerencsére jól funkcionál, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is működik magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti tanszék. Mindemellett az Óbudai Egyetemen már korábban elindult a biztonságtudományi doktori iskola. Ami az alapképzést illeti, a magánbiztonsági képzés korábban az OKJ-s oktatásra támaszkodott, azonban ma már 32 középiskola végez olyan szakképzést az országban, amely rendészeti kimenettel rendelkezik, és ezek mindegyike kiadja a vagyonőr-igazolványt azoknak, akik elvégzik a kurzusokat. El lehet érni, hogy nem egy szűk időkeretre szabott tanfolyam határozza meg a vagyonőrök alaptudását, hanem ez középiskolai képzéshez lesz köthető. Jó úton haladunk tehát, de biztos, hogy nem egyik napról a másikra érünk majd el átütő változásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Nem csak 2019-ben, hanem 2023-ban is szolgálatba állítják az időszakosan működő V4 EU harccsoportot – erről beszélt a honvédelmi miniszter.

Szlovákiában tartották a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek tanácskozását. Benkő Tibor az M1-en elmondta: többek között arról is döntöttek, hogy elfogadják Horvátország csatlakozását a V4 EU harccsoporthoz.

Közölte, a megbeszélés arról szólt, hogy napjaink biztonsági helyzete, a kihívások mit jelentenek a visegrádi országok számára. Kiemelte: biztonsági helyzet rendkívül gyorsan változik, ehhez minden országnak alkalmazkodnia kell.

Beszéltek továbbá a haderőfejlesztésről, ami mindegyik országnak komoly feladata. Szó volt továbbá az illegális migrációról is, amely kérdésben 2015 óta egy véleményen vannak a V4-es országok. Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter megerősítette, hogy Magyarország növeli katonáinak számát a KFOR misszióban.

Nyílt napok keretében ismeretterjesztő programot indított a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) fiataloknak – mondta Farsang Tamás, a BvOP ezredese.

Közlése szerint a program célja, hogy bemutassák a szervezet működését, az ott dolgozók munkáját. Az e héten tartott nyílt napokon különböző intézményekben várják a fiatalokat. Az ezredes elmondta, hogy százegy középiskolát kerestek meg, a programra mintegy háromszáz diák regisztrált.

Újratárgyalnák Romániában azokat a pereket, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján született jogerős ítélet az utóbbi 13 évben – az erről szóló törvénytervezetet szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház.

A jogszabály feloldja annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását.

A kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu liberális szenátusi elnök által kezdeményezett jogszabály azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldja, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) és a legfelsőbb védelmi tanáccsal kötött a hírszerzés.

A kihirdetésre váró törvény jogalapot teremtene bármilyen érintett számára, hogy jóvátételért forduljon a bírósághoz, ha úgy értékeli, hogy a titkos egyezmények miatt sérültek a jogai vagy érdekei.

A jogszabály ötödik cikke a hozzáférhetővé váló dokumentumok tartalmától függetlenül arról rendelkezik, hogy minden olyan ügyben perújítás kérhető, amelyekben az említett titkosított határozatok hatályba lépése, vagyis 2005 óta született jogerős végzés lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján.

A szociálliberális bukaresti kormánytöbbség azzal indokolta a jobbközép ellenzék és Brüsszel által bírált igazságügyi reformot, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. Az ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért akarják gúzsba kötni az igazságszolgáltatást, hogy megússzák a börtönt.

Szintén szerdán fogadott el a képviselőház egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekményért egy évet nem meghaladó letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, otthon tölthetik le börtönbüntetésüket.

A bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért vannak – jelentette ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pénteken a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új épületének átadási ünnepségén.

“Nagyon sokat teszünk azért országosan, hogy megjelenítsük és mutassuk a körülöttünk élő emberek számára, hogy a bíróság értük van, azért, hogy a jogvitáikat megoldja” – fogalmazott az OBH elnöke.

Handó közölte: ezért is kezdték el az ügyfélközpontok kialakítását, amelyek olyanok lesznek, mint a kormányablakok.

“Szeretnénk, ha gyorsan és kényelmesen tudnák ott intézni ügyeiket a polgárok” – hangoztatta, majd az ügyfélbarát digitális bíróságok kialakításának fontosságát is hangsúlyozta.

Az OBH elnöke szerint bíróságok munkáját bemutató tájékoztatók és kisfilmek különös jelentőséggel bírnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységének közérthetővé tételében, majd emlékeztetett arra, hogy eddig kétszer szervezték át az érintett ügyszakokat, amelyek újabb nagy átalakítás előtt állnak.

Handó rámutatott, hogy míg 2012 végén 15 ezer közigazgatási ügy volt folyamatban, addig tavaly év végén már csak 10 894. Prognózisa szerint idén újabb 4 százalékkal csökken az ügyhátralék a bíróságokon, majd kitért arra is, hogy a munkaügyi ügyek érkezése rendkívüli módon csökkent.

Az OBH elnöke jelezte azt is, hogy a közigazgatási ügyeket illetően a magyar bíróságok a leggyorsabbak a 28 európai uniós tagállam között. Az egy lakosra jutó folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek száma Magyarországon a második a legalacsonyabb, a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata pedig hazánkban a második leggyorsabb az EU-ban – sorolta.

A jelenleg 12 bíróval dolgozó, 33 fős összlétszámú Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra idén október végéig 948 ügy érkezett, amiből 743 volt közigazgatási ügy. Az országosan is alacsony átlag 7 százalékhoz képet Pécsett mindössze 3,7 százalék az egy éven túli ügyek aránya – ismertette Handó, megköszönve az eredményeket.

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke az eseményen a többi között felidézte a magyar munkaügyi ítélkezés országos és azon belül pécsi gyakorlatának történetét 1945-től kezdődően, egyúttal méltatta a baranyai megyeszékhelyen megvalósult beruházást.

Sipos Balázs, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a pécsi postapalota mögött található akadálymentesített épületben hét tárgyalótermet, valamint gyermekmeghallgató szobát is kialakítottak. A dél-dunántúli illetékességi körrel rendelkező bíróság új épülete, annak belvárosi elhelyezkedése miatt a szomszédos megyékből érkezők számára – akár közösségi közlekedéssel is – könnyen megközelíthető – mondta.

Az elmúlt öt év a megújulás jegyében telt az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) életében. Mint azt Túrós András, a szövetség elnöke a Biztonságpiacnak elmondta: nem csupán a szervezet támogatása nőtt kiemelkedő mértékben ezekben az években, de mára a polgárőrök társadalmi elfogadottsága és szerepe is példaértékűnek számít.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve, milyen fejlődési utat járt be az Országos Polgárőr Szövetség?
– Ebben az időszakban a polgárőrség az aranykorát élte Magyarországon. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 2012 és 2017 között több területen is megújult a polgárőrség, és olyan kormányzati támogatásban részesült, amely példa nélküli a korábbi időszakhoz képest. A megújulás elsősorban két területen érhető tetten. A jogi környezetet illetően 2012-ben lépett hatályba a polgárőrség működését szabályozó törvény (2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól – a szerk.), amely monopolhelyzetbe hozta az OPSZ-t, és minden más civil szervezetet kitiltott az ilyen irányú közterületi tevékenységből. Ennek kapcsán két feltételnek kell az OPSZ-nek megfelelnie: az egyik az, hogy a polgárőr egyesületeknek OPSZ-tagsággal kell rendelkezniük, a másik pedig a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás. A megújulást bizonyítja, hogy az említett jogszabály rendelkezik a szövetség költségvetési támogatásáról, egyben az OPSZ-t köztestületté is nyilvánította. A jogszabály a tekintetben is hiánypótló volt, hogy pontosította a polgárőri tevékenység kereteit. A polgárőrség eközben technikai megújuláson is átesett: öt év alatt 570 vadonatúj terepjáróhoz jutottak hozzá az egyesületek, ezzel teljesen megújult a járműparkunk, ami önmagában is javítja a hatékonyságot. Az utóbbi öt esztendőben a költségvetési támogatásunk összességében elérte az ötmilliárd forintot.

– Mindehhez azért eredményeket is fel kellett mutatnia az OPSZ-nek…
– Évente átlagosan 8-9 millió szolgálati órát teljesítenek a polgárőreink, ami önmagában is jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy kevesebb legyen a közterületeken a jogsértés. Mindemellett olyan szakmai programokat is indítottunk, amelyek közvetetten is hozzájárultak a közbiztonság javulásához. Itt kell megemlítenem a 300×100-as mintaprogramunkat. Kiválasztottunk háromszáz települést, ahol a polgárőr egyesületek számára egy bűnmegelőzési mintaprogramot készítettünk a helyi sajátosságok figyelembevételével, valamint anyagi, eszköz- és rendészetpolitikai támogatást is biztosítottunk számukra. A végeredményeket 2017 őszén értékeltük, ezek alapján az általános megállapítás az, hogy jelentős mértékben javult a lakosság biztonságérzete, és 25-30 százalékkal csökkent a bűncselekmények és jogsértések száma az érintett településeken. Ez a polgárőrség 25 éves történetének egyik legsikeresebb szakmai projektje volt, ezért belügyminiszteri felhatalmazással a programot 2018-ban is folytatjuk.

– Milyen visszajelzéseik vannak arról, hogy miként változott a polgárőrség társadalmi elfogadottsága?
– A kistelepüléseken, falvakban, községekben, kisebb és közepes városokban a polgárőrség közbiztonsági és bűnmegelőzési tevékenysége nélkülözhetetlen. A nagyvárosokban és Budapesten az egyesületeink a közbiztonságban hozzáadott értékként jelennek meg. A polgárőrség szinte valamennyi megyében olyan társadalmi kohéziós erőként jelenik meg, amely döntően befolyásolja helyileg a rendészeti párbeszédet és a rendészetpolitikai együttműködést. A polgárőrség szakmai és szabadidős rendezvényein a teljes helyi rendészeti, politikai és gazdasági elit megjelenik. Ilyen erő sehol másutt nem látható. Az OPSZ a Belügyminisztériumon keresztül rendelt meg egy közvélemény-kutatást, amely mintegy háromszáz önkormányzat megkérdezésével zajlott 2017-ben. Arra a kérdésre, hogy a polgárőrség elősegítette-e a település közbiztonságának javulását, 96 százalékban pozitív, megerősítő válasz érkezett. A polgárőrség komoly rendészeti tényezővé vált a településeken, igaz, a nagyvárosok és a vidéki területek között jelentős eltérések vannak a helyi adottságokból fakadóan.

– Melyek azok a szervezeti együttműködések, amelyek alapvetően meghatározzák az OPSZ munkáját?
– A kormány stratégiai partnerséget ajánlott az OPSZ-nek, ennek a dokumentumnak az aláírása jelenleg előkészítés alatt van. A polgárőrségnek már most is vannak stratégiai partnerei: a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rendőrséggel ápolt stratégiai partnerség a mindennapok gyakorlatában is érvényesül, persze alaptétel, hogy e nélkül nem is működhetne a polgárőrség. A rendőrség „felügyeli” az OPSZ-t, de ezt a hatáskört úgy alkalmazza, hogy mindez nem zavarja meg a polgárőrség önkormányzatiságát. A rendőrség ténylegesen szakmai partnerként kezeli a szövetséget: az ORFK részt vesz a polgárőrök képzésében és felkészítésében. Emellett a rendőrség közvetlenül információval is ellátja a polgárőr egyesületeket az egyes körzetek közbiztonságát illetően. A rendőrség és a polgárőrség között felhőtlen és kimondottan szakmai kapcsolat áll fenn. Az országos rendőr-főkapitány, Papp Károly altábornagy pedig kiemelten szívén viseli a polgárőrség működését és támogatását.

– Hogyan összegezné a polgárőrök képzésének helyzetét, valamint az utánpótlás biztosítását?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen megteremtettük a polgárőr vezetők képzésének keretrendszerét, amikor létrehoztuk a Polgárőr Akadémiát. Már több mint háromszázan végezték el az akadémiát, évente három-négy ilyen kurzust indítunk. Az utóbbi években sikerült stabilizálni a polgárőrség létszámát, amely korábban igencsak hektikusan változott. Jelenleg 61 ezer polgárőr teljesít szolgálatot országszerte, évente 1000-1500 fővel nő a létszám minden különösebb toborzás nélkül. Nagyon magas a polgárőrök átlagéletkora, a fiatalok főleg az egzisztenciájukkal vannak elfoglalva, körükben nem kimondottan népszerű az önkéntes közösségi munka. A polgárőrtörvény egyik módosítása lehetővé teszi a 14–18 évesek számára, hogy ifjú polgárőrként dolgozzanak. Az elmúlt két évben 1200 ifjú polgárőr teljesített szolgálatot az országban.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt esztendő eredményei közül?
– Egy évvel ezelőtt megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, amely Magyarország déli határa mentén dolgozik. Ez a tagozat több mint ötven egyesületet és ezer polgárőrt tömörít, akik közvetlenül is részt vesznek a migráció kezelésében, illetve segítik a rendőrség és a honvédség ez irányú tevékenységét. A jelentős helyismerettel rendelkező polgárőrök mindeddig több mint ezer jelzést adtak a hatóságoknak a migrációval összefüggésben. Ebben a munkában főként olyan polgárőrök vesznek részt, akik korábban a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, vagyis kiképzett szakembereknek nevezhetjük őket.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Elutasította a közös európai hadsereg létrehozásáról szóló indítványokat Mark Rutte holland kormányfő, és hangsúlyozta, hogy országa védelempolitikájának a jövőben is a NATO marad a sarokköve.

“Az ötlet túl messzire megy Hollandia számára” – jelentette ki Rutte egy hágai kabinetülést követően arra utalva, hogy az elmúlt napokban Emmanuel Macron és Angela Merkel is “egy valódi európai hadsereg” szükségességét emlegette.

A holland miniszterelnök beszélt az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeire vonatkozó megállapodástervezetről is, és rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy a bennmaradó tagállamok hajlandóak lennének lényegi módosításokra, még akkor sem, ha a brit parlament elutasítja a szerződés jelenlegi szövegét.

“Nagyon régóta tárgyalunk, mindenki komolyan részt vett benne. Áttekintjük a javaslatot, de jelentősebb változtatások szerintem nem valószínűek” – mondta.

Idén eddig több mint 530-an haltak meg közlekedési balesetben Magyarországon – mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A szóvivő elmondta, a statisztika alapján valószínűsíthető, hogy az utolsó másfél hónapban még több mint százan meghalnak az utakon.

A halálos balesetek száma az elmúlt évekkel összehasonlítva stagnál. A személyi sérüléssel járó balesetek száma évente eléri a tizenötezret – fűzte hozzá.

A balesetek leggyakoribb okaként a szóvivő a gyorshajtást nevezte meg, az elsőbbség megadásának elmulasztását és a kanyarodás vagy irányváltoztatás szabályainak megsértését.