Biztonságpiac

– Milyen évet tudhat maga mögött az Aspectis?
– Az után, hogy 2016-ban a korábbi többségi tulajdonos kiszállt az Aspectisből, átvettem a tulajdonrészét, és a cég első számú vezetője lettem. Ezzel egy konszolidációs időszak kezdődött, több ponton is átalakítottam a cég működését, így 2017 volt az első olyan év, amely az új struktúra alapján telt el. Ennek és a kedvező piaci viszonyoknak köszönhetően egy kiemelkedően sikeres esztendőről számolhatok be. Jelentős növekedési pályára állt az Aspectis, ami azt jelenti, hogy a megelőző évhez képest 38 százalékkal nőtt a cég forgalma, ez pedig az eredmény szintjén is megmutatkozik. Míg 2016-ot 500 millió, 2017-et már 690 millió forint fölötti forgalommal zártuk. 2018-ra pedig további bővülésre számítunk, így partnereinket a személyi állomány növelésével igyekszünk a tőlünk megszokott színvonalon kiszolgálni.

– Milyen piaci trendek befolyásolták az Aspectis teljesítményét?
– Miközben az látható, hogy jelentős mértékben előretörtek a kínai gyártók a biztonságtechnikai szegmensben, az Aspectis tudatosan vállalta fel, hogy távol marad ezektől a trendektől. A forgalmazó cégek nagy része ma jórészt az olcsó kínai termékekkel foglalkozik. Az Aspectis eközben abba fektet jelentős energiákat, hogy a partnerhálózatunkat fejlesszük és erősítsük meg. A cégünknél többéves és stabil kapcsolatok alakultak ki, illetve azt a fajta partnerhálózati struktúrát igyekszünk mi is előnyben részesíteni, amelyet például az Axis is kialakított a nemzetközi piacokon. Nagyon sikeres évet tudhatunk magunk mögött a Milestone-nal való együttműködés terén is: az első évek „ismerkedése” után tavaly már jelentős eredményeket értünk el e cég termékeinek értékesítésében is. Az Axisszal hasonlóan sikeres volt a kooperáció, ez a gyártó a magyarországi piacon megduplázta értékesítéseit. Tavaly egy új disztribúció is elindult az Aspectisnél: a csehországi 2N-nel kötött disztribúciós szerződés eredményeként újabb szegmensekkel – például intercom-rendszerek, IP audió – bővült a palettánk. Ez az újdonság mellett kihívást is jelent, mert az eddigiektől némileg eltérő piacokon is megjelenik az Aspectis.

– A magyar piac kimondottan árérzékeny. Ez hogyan kezelhető a prémium szegmensben?
– Ez a hazai piac egyik legjellemzőbb sajátossága. Van olyan konkurensünk, amelyik azt állítja, hogy 140 eurónál drágább kamerákat Magyarországon nem lehet eladni. Mi erre azt szoktuk viccesen mondani, hogy nekünk nincs ennél olcsóbb kameránk. Az eredményeink alaposan rácáfolnak erre az állításra. A piacnak mindig is létezett olyan szegmense, ahol igénylik a magasabb minőséget, és noha többet kell fizetni a termékekért, de ezért hosszabb távon és jobban működő rendszert kapnak. A piacnak persze van egy olyan része is, amelyiknek ezt el kell magyarázni, mi pedig ezt tekintjük fő feladatunknak. Az Aspectis nem arra törekszik, hogy minden lehető projektet megnyerjen, hanem azokra fókuszálunk, amelyekben a mi termékeink és megoldásaink találkoznak az ügyfél elvárásaival. A cégünk hatékonyságát ez biztosítja.

– A piacot vertikálisan tekintve mely szegmensek számítanak a növekedés fő hajtóerejének az Aspectisnél?
– Az elmúlt időszakban elsősorban az ipari szegmensben, a kritikus infrastruktúrák területén volt rendkívül sikeres az Aspectis. Rendszereink integrálhatósága komoly szerepet játszik mindebben. Mindezek mellett a közlekedési és a logisztikai ágazatok is jelentős részt képviselnek a cég értékesítéseiben. Ez utóbbi azért is érdekes, mert Magyarországon jelenleg sok, nagy volumenű logisztikai beruházás zajlik nagyjából egyszerre. Miután a kereskedelem egyre inkább az internet irányába mozdul el, ez a folyamat rendkívül erős logisztikai hátteret igényel. Az elmúlt időszakban több ilyen cég – például a TNT vagy a DHL Express – projektjeiben volt alkalmunk részt vállalni. Kifejezett célunk továbbá az is, hogy a kereskedelmi szegmensben is megerősítsük jelenlétünket, ennek egyik eredménye a közelmúltból a soroksári IKEA-áruházban – a G4S-sel közösen – megvalósított teljes, integrált videórendszer. Egy másik sikeres projektünk 2017-ben a T-Systems Magyarországgal közösen a Dagály uszodában a FINA 2017 világbajnokság kapcsán megvalósított rendszer volt. Az ipari szegmensben kiemelkedő projekt volt az elmúlt évben a Samsung gödi SDI-gyárában elnyert megbízás. Ezeken kívül a gyógyszeripari szegmensben folyamatosan szállítunk az Egis és a Teva telephelyeire is.

– Melyek azok a legfontosabb nemzetközi biztonságtechnikai trendek, amelyeket a magyarországi piacon is érdemes szem előtt tartani?
– Régóta nem csak biztonságtechnikáról van szó, ma már rendkívül szerteágazó ez az iparág. Ez a szegmens éppúgy magában foglalja az analitikai funkciók fejlődését és terjedését, mint a klasszikus videós megoldásokat. Az ilyen intelligens megoldások térnyerése véleményem szerint fontosabb trend, mint a kamerák felbontásának folyamatos növekedése. A legnagyobb nemzetközi cégek azon dolgoznak, hogy egy jól meghatározott területen legyenek a legjobbak, termékeiket pedig megnyitják a fejlesztők előtt. Az Axis így például nagyon erős az eszközök – kamerák, videodigitalizálók, audioeszközök – területén, míg a Milestone a videómenedzsment-szoftverek piacán számít globális piacvezetőnek. Ezeket a piaci területeket pedig a fejlesztők felé megnyitva, a megoldások közös kidolgozásával adhatják meg a választ a valós ügyféligényekre. Mindez biztosítja a felhasználók számára, hogy amit ma ezekben a rendszerekben és ezekkel az eszközökkel meg lehet valósítani, azt végső és gyártótól független megoldásként megkaphatja. Magyarországon is arra lenne szükség, hogy ne csak egy beruházás egyszeri bekerülési költségét tartsák szem előtt, hanem azt a TCO-szemléletet (total cost of ownership), amely megmutatja, hogy egy komplett rendszer a teljes életciklusa alatt milyen költségek mellett milyen szolgáltatásokat és milyen színvonalon fog biztosítani.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Halloween Magyarországon is egyre népszerűbb, a Nébih ezért felhívta az élelmiszerüzletek figyelmét, hogy különítsék el az ehető tökféléket a dísztököktől, illetve a nem ehető fajták esetében egyértelműen jelöljék, hogy a termék fogyasztásra alkalmatlan. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság ugyanakkor a vásárlók figyelmét is felhívja arra, hogy étkezési célra csak garantáltan ehető tökfélét használjanak fel, a dísztököket pedig csak eredeti rendeltetésüknek megfelelően használják.

A Nébih tájékoztatása szerint Franciaország jelezte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, hogy jelentősen megemelkedett a tökfélék okozta ételmérgezések száma. Az elmúlt öt évben 353 esetet regisztráltak, és a szám évről évre nő. Hasonló esetekről más uniós tagállamok is beszámoltak.

A megbetegedéseket csaknem negyven százalékban boltban vásárolt, míg hatvan százalékban otthon termesztett tökfélék fogyasztása okozta. Az esetszám a nyár végi, őszi szezonban tetőzött, ami összefüggésbe hozható a közelgő Halloweenhez kapcsolódó szokásokkal, ebben az időszakban ugyanis megnő a kereslet a dekorációs célra szánt dísztökök iránt.

A londoni rendőrség a szerdai közleményben nem nevezte meg az előző éjszakai akcióban elfogottakat, csak annyit közölt, hogy öt férfiről és három nőről van szó. A legfiatalabb 26, a legidősebb 50 éves. Az embercsempészet mellett egyiküket személyes szabadság jogtalan megsértésével is gyanúsítják.

A kiszabadított 33 embert a Scotland Yard tájékoztatása szerint biztonságos helyen elszállásolták. A londoni rendőrség beszámolója szerint az összehangolt akcióban a román hatóságok is őrizetbe vettek négy férfit és egy nőt.

A Scotland Yard közleményéből kiderül az is, hogy a közös felderítő akció tavaly március óta zajlott, és célkeresztjében egy romániai szervezett bűnözői csoport állt, amely embercsempészettel foglalkozott, és áldozatait főleg az építőiparban kényszerítette munkára, kizsákmányolással felérő körülmények között.

Rick Sewart felügyelő, aki az akciót brit részről irányította, a közleményhez fűzött kommentárjában kijelentette: az újkori rabszolgaság felszámolása és a másokat haszonszerzés céljából Nagy-Britanniába csempészők és kizsákmányolók azonosítása és elfogása mindig is a Scotland Yard elsődleges feladatai közé tartozott, és ez így lesz ezután is.

Dan Mihalache, Románia londoni nagykövete szerint a mostani közös rajtaütés is megerősíti a román hatóságok elkötelezettségét a modernkori rabszolgaság ellen az európai partnerekkel szoros együttműködésben folytatott küzdelem mellett.

Szoboszlainé Schiller Zsuzsanna rendőr alezredes hozzátette, a hárommodulos programot a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával szervezték meg.

Elmondta: a tanév végéig bűnmegelőzési színházi előadásokat tartanak az internet veszélyeiről Pest és Nógrád megye középiskolásainak, és az előadások után szakértők beszélgetnek a gyerekekkel. A program működtetésében a Káva Kulturális Műhely és a Nézőpont társulat működik közre.

Emellett a pedagógusok és a bűnmegelőzési szakemberek szakmai kapcsolatának fejlesztésére háromnapos bentlakásos tréninget szerveznek, amellyel viselkedés-módszertani segítséget szeretnének nyújtani a résztvevőknek.

Az alezredes kitért arra, hogy a program harmadik modulja egy kétfordulós játékos vetélkedő lesz. Az első fordulóban bűnmegelőzési plakátokat készítenek majd, a másodikban pedig a diákoknak és a rendőröknek közös csapatokat alkotva kell különböző állomásokon feladatokat megoldaniuk. A szervezésben részt vesz a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete és a katasztrófavédelem megyei igazgatósága is.

A szertartáson az ámokfutó húsz áldozata közül 17-et búcsúztattak el muszlim és ortodox keresztény imaszóval, a Krím Köztársaság vezetője, Szergej Akszjonov és a helyi parlament vezetője, Vlagyimir Konsztantyinov részvételével. A többieket a szülőföldjükön, a félszigeten kívül temették el.

A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megtartott kercsi szertartáson a város polgármestere, Szergej Borozgyin összefogásra és az áldozatok hozzátartozóinak támogatására szólított fel.

A Krímben csütörtökön háromnapos gyász kezdődött, a szórakoztató rendezvényeket és műsorokat törölték. A félsziget templomaiban gyászliturgiát tartanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak 1 millió rubel (4,26 millió forint), a sebesültekének pedig 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

A tömeggyilkosság tettesét, Vlagyiszlav Roszljakovot külön fogják eltemetni hozzátartozói. Az elkövető holttestét orvosszakértői vizsgálatnak vetik alá, a szervezetében alkohol és kábítószer nyomait keresik. Roszljakov posztumusz pszichológiai és pszichiátriai vizsgálata megkezdődött az ámokfutás indítékainak megállapítására.

A kiemelt bűnügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke, Alekszandr Basztrikin is a Krímbe utazott. A hatóság egyebek között azt akarja kideríteni, hogy hogy mi volt az elkövető agresszivitásának oka, valamint hogy előre kitervelt, avagy spontán támadás történt-e szerdán a kercsi szakiskolában.

A 18 éves, negyedikes, vegyész szakos tanuló Roszljakov húszembert – 15 diákot és öt felnőttet – agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben. A támadó egy házi készítésű, srapnellel megtöltött robbanószerkezetet is működésbe hozott.

A lövöldözés és a detonáció következtében több mint félszázan megsebesültek. A sérültek közül pénteken húszat a Krímben, további 23-at pedig a félszigeten kívül, Moszkvában és más orosz nagyvárosok kórházaiban kezeltek.

A nyomozásról eddig nyilvánosságra került információk szerint Roszljakovnak személyes indítékai lehettek. A médiában oly értesülés is megjelent, hogy a fiatalember többször konfliktusba keveredett az őt egyedül, nagyon szerény körülmények között nevelő anyjával, aki az Oroszországban betiltott Jehova tanúi felekezet követője.

A hatóságok egyebek között arra is igyekeznek választ találni, hogy honnan volt Roszljakovnak pénze fegyvervásásra.

– Hogyan értékeli a magyar védelmi ipar elmúlt évi eredményeit?
– Összességében egy nagyon mozgalmas és eredményes évet zártunk. Tavaly nagyon sok hír szólt a védelmi iparról, a Zrínyi 2026 program bejelentése felkavarta az állóvizet. A hazai és nemzetközi szervezetekben történő képviselet mellett a szövetség elsődleges feladata a tagvállalatok üzleti lehetőségeinek bővítésében való közreműködés. Célunk, hogy a magyar cégek el tudják adni szolgáltatásaikat, termékeiket itthon és a nagyvilágban. Az ehhez kapcsolódó marketingtevékenységből jelenleg hiányzik az állami szerepvállalás, így a szövetségre ezen a területen elég sok feladat hárult. Az MVSZ-ben kidolgozott V4-együttműködési megállapodástervezetet 2017-ben a szövetségek elfogadták. Jelenleg az ezzel azonos tartalmú kétoldalú ipari együttműködési megállapodások aláírása van folyamatban. Az elsőt tavaly májusban a Cseh Védelmiipari Szövetséggel írta alá az MVSZ, a cseh honvédelmi miniszterhelyettes jelenlétében. Természetesen nem csak a V4-ben gondolkodunk, több nemzetközi üzleti bemutatót és találkozót is szerveztünk. Az elmúlt évben ismét megjelent az MVSZ által készített Hungarian Defence Industry című kiadvány. A Simicskó István honvédelmi miniszter köszöntőjével induló könyv bemutatja a jelentősebb magyar védelmi ipari szereplőket, azok képességeit és most már a termékeiket is. A kiadvány és a termékkatalógus a szövetség honlapján online is elérhető.

– Milyen változás, javulás érzékelhető az ágazatban az utóbbi évek tendenciái alapján?
– A múltat már el kellene engedni, nem biztos, hogy a régi számokból kell kiindulni. Nemcsak a védelmi ipar lett kisebb, hanem a legtöbb iparág is, illetve napjainkban megfelelő minőségű munkaerőt is egyre nehezebb találni. Általában a hírekből az kép körvonalazódik, hogy a hazai védelmi ipar megszűnt, kevés ember dolgozik ezen a területen, a teljes hadiipari export kevesebb mint ötvenmillió euró. Sokan kritikusan, de persze jogosan kérdezik: mit akarunk mi ezzel az iparággal, hogy lesz ebből iparfejlesztés, mire lehet itt építkezni? Igaz, hogy a hazai felhasználás mellett a hadiipari export nem túl sok, de a kettős felhasználású termékek exportja mintegy 900 millió euróra tehető. Közvetlenül a védelmi iparban kevesebb mint 1800 ember dolgozik, ugyanakkor a szövetség tagvállalatai több mint húszezer embert foglalkoztatnak. E vállalatok és cégcsoportok összesített árbevétele eléri az egymilliárd eurót. Vagyis ha onnan közelítjük meg a kérdést, hogy milyen kapacitása és képessége van az iparágnak, akkor lényegesen jobb a kép. Azt gondolom, erre azért talán már lehet építeni, és így közvetve sokkal nagyobb tétje is van a védelemipari terület sikerességének. Fontos változás az is, hogy ismét van összefogás, öröm látni a kibontakozó együttműködéseket. Korábban a bizalom helyreállítását láttam az egyik legfontosabb feladatnak, most a hit visszaszerzése tűnik a legnagyobb kihívásnak. Hinniük kell a felhasználóknak abban, hogy valóban növekedni fog a költségvetésük, lesznek folyamatosan források fejlesztésekre. Érdemes ezért átgondoltan, hosszú távú célokat, nemzeti érdeket, hazai ipari hátteret is figyelembe véve indítani a beszerzéseiket. Hinniük kell a fejlesztőknek, gyártóknak abban, hogy az állam komolyan gondolja a hazai ipar fejlesztését, és valóban itthon fejlesztett és gyártott eszközöket akar vásárolni, ahol az lehetséges. Érdemes emiatt beruházni, termékfejlesztésbe, technológiába, gyártókapacitásokba és nem utolsósorban munkatársakba. Közös siker lehet a Zrínyi 2026 program, bizakodva tekintünk 2018 elé.

– Hogyan alakulnak az országon belüli megrendelések, illetve javultak-e az iparág külpiaci pozíciói?
– Úgy tűnik, valami elindult. Már itthon is megtapasztaltuk, hogy a külföldi termékek alkalmazása esetén a felhasználók gyártóval szembeni kiszolgáltatottsága nagyobb kockázatot hordoz, emiatt a felhasználók ismét a hazai megoldások felé fordultak. Bár a hírekben elsősorban a nagyobb értékű, indokolatlannak vagy nevetségesnek tűnő beszerzések szerepelnek, azért a háttérben, ha nem is hatalmas méretekben, de már újra elindultak a hazai beszállítások is. Az irány jó: ami lehet, az legyen hazai, az importkiváltás is gyors eredményeket hozhat. Külföldön is javulást tapasztalunk, egyre több itthon fejlesztett védelmi ipari termékkel érünk el sikereket. Vélhetően jelentős segítséget jelent majd az itthoni rendelések újraindulása, hiszen egy hazai referencia sokat segíthet a piacra jutásban.

– Középtávon milyenek a kilátások e tekintetben?
– A kormány felvállalt célja a hazai védelmi ipar fejlesztése. A védelmi költségvetés emelésének gyorsítása, az Irinyi terv, a Zrínyi 2026 vagy a Belügyminisztérium (BM) költségvetési helyzete bizakodásra adhat okot. A beszerzések alapvetően két jogszabály alapján történnek, amelyeknél három módszerrel is végre lehet hajtani a programok céljainak megfelelő beszerzéseket. A legfontosabb talán a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra vonatkozó szabályok a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben. A hazai ipart védő hozzáállás serkentette a nemzetközi együttműködést. A külföldi lehetséges partnerek ma már nem megkerülni akarják a magyar gyártókat, hanem az együttműködést keresik. Tulajdonképpen a piacvédelem miatt nagyon nem is ér senkit kritika, hiszen más országok eddig is így csinálták, az igazán jó cégek azonnal tudomásul vették az új helyzetet és együttműködők. Ennek nemcsak a belső megrendeléseknél van jelentősége, hanem a harmadik piacokon történő közös megjelenéseknél is.

– Milyen további javulás várható az ágazat állami támogatásában, támogatottságában?
– A védelmi iparban érdekelt cégeknek korrekt az együttműködésük a BFK Haditechnikai Osztályával, a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel. Amikor a HM, akár mint vásárló, igénytámasztó, szakmai koordinátor szinte teljesen kivonult a hazai védelmi ipari piacról, a BM szerepe folyamatosan erősödött, a hazai ipar erősítése irányába mutató lépései figyelemre méltók voltak. A miniszterváltást követően, a HM-kapcsolatok is helyreálltak, új szervezeteket hoztak létre. Stratégiai szinten megjelent a HM Védelmi Technológiai Kutatóközpont (HM VTKK), amely szakmailag talán a HM Haditechnikai Intézet (HTI) egyfajta utódszervezetének is tekinthető. A védelmi ipar szempontjából fontos szervezet még a HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály (HM HPF) és a Zrínyi 2026 munkacsoport is, ahová a honvédelmi és haderőfejlesztési programok tartoznak. Középirányítói szinten megjelent a HM Logisztikai Központ (MH LK), ahol a katonai kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó járulékos támogató tevékenységeket végzik.

– Milyen ösztönzőkre volna szükség az ágazat helyzetének javításához?
– A legnagyobb kihívást a külföldi megjelenések megszervezése jelenti. Amikor ellátogatunk a nemzetközi kiállításokra, szomorúan látjuk, hogy rajtunk kívül minden ország hadiipara jelen van. Jelenleg az MVSZ-en kívül senki sincs, akinek a zászlaja alatt nemzeti standot lehetne létrehozni, finanszírozni azonban nem tudjuk, hiányzik az állami „szponzor”. Ezeken a kiállításokon, bemutatókon nemcsak a cégeknek, hanem az országnak kell megjelennie. Tagcégeinknek arra már nincs erőforrásuk, hogy saját költségvetésükből építsenek nemzeti standot. Ezt a piaci helyzet nem teszi lehetővé, mint ahogy más országok hasonló méretű vállalatai számára sem, de ott ez nem is elvárás. A kisebb országok cégei is államilag támogatott nemzeti standokon jelennek meg. Ezenkívül sokszor említjük a HTI hiányát, a HM VTKK talán a helyére léphet. Az új szervezet küldetése „a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység újjászervezése, beintegrálva a hazai hadiipar releváns képviselőit, megőrizve a tárca vezető szerepét, elősegítve a Zrínyi 2026 program sikerét, biztosítva a hazai nemzetbiztonsági, katonai stratégiai, illetőleg gazdasági érdekek érvényesülését”. Az 1920-ban alapított HTI volt az a szervezet, amely megfelelő szakembergárdával rendelkezett. Hazai, illetve nemzetközi kiállítások alkalmával hiteles bemutatói voltak a magyar fejlesztésű, illetve gyártású termékeknek, emellett ezeken a rendezvényeken jó műszaki érzékkel látták meg a követendő újdonságokat, közvetíthették ezeket a hadfelszerelés fejlesztéséért felelős szervezetekhez, profilgazda cégekhez. Bízunk benne, hogy sikeres lesz az új szervezet, ezek után már csak a BM OKF-nél már létező műszaki tanácsadó testület elindításáért drukkolunk a HM-nél. Ma az a szerencsés helyzet, hogy a HM, BM, MH, NGM támogatását érezzük, a jogszabályi háttér továbbra is megvan, várhatóan a megfelelő fejlesztési és beszerzési programok el is indulnak, így minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a magyar védelmi ipar és felhasználóik sikeres évek elé nézzenek.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tízes tévécsatorna reggeli híradója szerint öt és fél órán át tartott, és éjjel fél kettőkor ért véget a kabinet gázai biztonsági helyzet ügyében összehívott rendkívüli ülése, amelyhez megvárták Gadi Ejzenkot vezérkari főnököt, aki a Gázai övezetből érkező, szerda hajnali rakétatámadás miatt tért vissza haladéktalanul az Egyesült Államokból.

Azonban nem lehet tudni, hogy miféle döntések születtek, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnök hírzárlatot rendelt el, amit eddig be is tartottak a máskor a médiának szívesen kiszivárogtató miniszterek.

A szerdán zárva tartott iskolák megnyitása a megfigyelők szerint azt jelzi, hogy a biztonsági kabinet legalábbis elhalasztotta a súlyosabb válaszcsapásokat a gázai rakétatámadásra, amely Beér-Sevát és egy meg nem nevezett tengerparti várost vett célba.

Izrael előző nap már gázai épületeket célzó légicsapásokkal reagált a palesztin övezetből érkezett támadásra, de elhangzottak fenyegetések kemény bosszúról és egy esetleges újabb, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet elleni hadművelet elindításáról is.

Az éjszakába nyúló tanácskozás előtt – a Háárec című újság honlapja szerint – Avigdor Liberman védelmi miniszter azt mondta, hogy széles körű katonai lépéseket fog követelni a gázai szélsőségesek ellen. A katonai vezetés ugyanakkor a lap szerint vonakodik a támadástól.

A tízes tévé szakértői szerint ennek az lehet az oka, hogy jelentős áldozatok árán sem lehet katonai szempontból komoly eredményeket elérni a gerilla harcmodort folytató Hamásszal szemben. Hadviseléssel nem lehet megakadályozni a határ menti tömegtüntetéseket és az Izraelben tüzek okozását célzó eszközök szélnek eresztését sem.

Ráadásul szerda este a Hamász figyelmeztetést tett közzé, hogy ha Izrael éjszaka támadást indít, akkor a palesztinok azonnal és határozottan válaszolnak, ami a nyugalom helyreállítása helyett a feszültség további növekedéséhez vezetne. A figyelmeztetés elhangzásáig a Hamász nem torolta meg a szerdai húsz izraeli légicsapást, melyek a hajnali rakétatámadást válaszolták meg.

Csütörtökön Beér-Seva mellé telepítik a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer ellenrakétáit megelőző óvintézkedésként, hogy ne ismétlődhessen meg a szerdai incidens: egy váratlan gázai rakéta ugyanis telibe talált egy lakóházat – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A feszültség fennmaradását jelzi, hogy az Izrael és a Hamász szervezet közötti tűzszünetről tárgyaló egyiptomi közvetítő delegáció szerdán eltávozott Gázából, és lemondta csütörtökre tervezett tárgyalásait Izraelben és a Palesztin Hatóság vezetőinél, Rámalláhban.

Oroszország az eddigi legfejlettebb, S-300PM-2 gyártmányú légvédelmi rendszerekből szállított hármat díjmentesen Szíriába – közölte a ynet orosz értesülésekre hivatkozva.

Moszkva már 2010 óta hadrendbe állította ezt a fejlettebb légvédelmi rendszert, de korábban nem adta át egy külföldi országnak sem. Az S-300PM-2 elsősorban radarfelszereltségével és a bonyolult célpontok azonosításában múlja felül a régebbi gyártmányú rendszereket. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy küldtek volna már hasonlót Iránnak is, állításuk szerint Teherán eddig csak a régebbi változatból kapott.

Az orosz védelmi miniszter szerint három hónapba telik a szíriai legénység kiképzése az új légvédelmi rendszer használatára, amely nem csak ötödik generációs harci gépekkel képes megbirkózni, és nem csak rövidebb távolságra eljutó rakéták kilövésére alkalmas, hanem akár kétszázötven kilométerre is képes kilőni ballisztikus rakétákat, és úrrá tud lenni a fejlettebb támadó rendszereken.

A ynetnek nyilatkozó katonai szakértő szerint Moszkva azért ezt a fejlettebb változatot adta, hogy elejét vegye az izraeli légerő újabb szíriai bevetésének, mivel a régebbi Sz-300-asok kivédését már előzőleg begyakorolták. Ugyanakkor szerinte az izraeliek ezt a változatot is képesek lehetnek kivédeni. A szakértő szerint ez egyben üzenet lehet Irán felé is, amely nem kapott ilyen fejlett fegyvereket, és nem képes szembeszállni vele.

Oroszország azok után határozta el az Sz-300-asok Szíriába telepítését, hogy szeptember közepén lelőttek egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet 15 emberrel a fedélzetén az északnyugat-szíriai Latakia tartomány közelében, a Földközi-tenger felett.

Moszkva szerint a leszálláshoz készülő gépet a szíriai légvédelem lőtte le, de Izrael hibájából történt az incidens, mert a Latakiát támadó izraeli vadászbombázók, amelyekre a szíriai légvédelem eredetileg célzott, a jóval nagyobb orosz katonai gép mögött kerestek fedezéket. Izrael a helytelenül működő szíriai légvédelmet okolja az incidensért.

A robbanóanyagok felderítését segítő technológiai fejlesztések mellett az alternatív módszerekben is nagy lehetőségek rejlenek – állítja Chikán-Sonne Zoltán. A légiközlekedés-védelmi szakértő a legújabb trendekről, valamint az alternatív megoldásokról nyilatkozott a Biztonságpiacnak.

Az elmúlt évek terrorcselekményei miatt továbbra is kiemelten fontos tényező a házi készítésű robbanószerkezetek felderítése a légi közlekedésben. E területen olyan új kihívásoknak kell megfelelni, mint a távoli mintavételezés, a rendkívüli gyorsaság és pontosság. Mint arra a Power Shield Zrt. szakértője felhívta a figyelmet: a tömegrendezvényeken gyakran több tízezer látogató közül kellene kiszűrni a robbantásra készülő elkövetőket, a tévedés akár a rendezvény indokolatlan leállításához vezethet, a hiba pedig tömeges sérüléseket okozhat. Mindez óriási felelősséget ró a hatóságok és a biztonságért felelős szolgálatok szakembereire. A megoldás nemcsak az újabb fejlesztésű műszerekben, eljárásokban rejlik, hanem bennünk, szakemberekben is – állítja Chikán-Sonne. A szakértő szerint szemléletváltásra van szükség, tudatos, védelmi szempontból tudatosabb magatartással kell reagálnunk a környezetünkben rejlő veszélyekre.

A robbanóanyagok felderítéséhez alkalmazott műszerek területén megjelent a nanotechnológia és a mesterséges intelligencia, amelyek még óriási lehetőségeket rejtenek magukban. A különböző új generációs robotok fejlesztése is jelentősen megkönnyíti a szakemberek életét az ismeretlen szerkezetek azonosításában. A fejlesztések fő iránya, hogy rövid idő alatt egyszerre minél több embert lehessen átvizsgálni. Mindez a műszerek és az idomított állatok, elsősorban a kutyák alkalmazásának fejlesztési irányain is látható. Chikán-Sonne szerint a kutyák képességeivel semmi nem versenyezhet, ráadásul ebben a munkában komoly előnyt jelent az a folyamatos irányíthatóság, intelligens kommunikáció, ami az ember-kutya kapcsolatban kialakult. A robbanóanyag-kereső kutyák képzésének is vannak új irányai, főleg a távoli mintavételezés, valamint a házi készítésű robbanóanyagok felderítése terén. A fő irány viszont mindig a megelőzés, a szerkezetek gyártásának, elhelyezésének és indításának megelőzése.

Mint azt a Power Shield szakértője elmondta: a társaság az alternatív robbanóanyag-felderítési módszerek szakértőjeként nagyon komoly eredményeket ért el a robbanóanyag-kereső kutyák egyes munkaterületekre specializálódott képzésében. A cég a részben uniós pályázati forrásból indított projektjében olyan szakmai kutatás-fejlesztést végezhet, amelynek során változó körülmények között vizsgálják a kutyák felderítő képességeit.

A légiközlekedés-biztonsági szakemberek számára a legfőbb kihívást napjainkban a terrorveszély jelenti. A légi közlekedésben is arra lehet számítani – ami az utóbbi években az Európában elkövetett cselekmények alapján is látható –, hogy a korábbi precízen kidolgozott akciók helyett egyre gyakoribbak az egy személy által elkövetett cselekmények, amelyeknek csupán egy valódi céljuk van: minél nagyobb pusztítás emberéletben és anyagiakban. Már nem elsődleges szempont a bonyolult és egyre hatékonyabb védelmi rendszerek kijátszása, hanem azokat a helyeket keresik, ahol nincs ellenőrzés. Ilyenek voltak a brüsszeli vagy az isztambuli repülőterek utastermináljaiban elkövetett terrorcselekmények is – hívta fel a figyelmet a Power Shield szakértője. Európa ugyanakkor nem könnyű terep a szélsőséges dzsihadista harcosoknak, ami a szakember szerint abból is látható, hogy a közelmúltban az előre szervezett, komolyabb előkészítéseket igénylő terrorcselekmények még a végrehajtás előtt a hatóságok tudomására jutottak és meghiúsultak.

Chikán-Sonne szerint a magyar légi közlekedés folyamatosan gyorsuló ütemben növekszik, amit a megszűnt nemzeti légitársaság kiesése sem vetett vissza. A biztonság területén figyelembe kell vennünk az elmúlt évek változásait, a diszkont-légitársaságok előretörését és ezzel párhuzamosan a légi közlekedés olcsóbbá válása miatt az utazóközönség összetételének megváltozását. A már szinte mindenki számára elérhető, olcsó légi közlekedés biztonsági szempontból is újabb veszélyforrást jelent – hívja fel a figyelmet a szakértő. A védelem hazai szabályozottsága nagyon jó, egyértelmű és jól koordinált szabályrendszer létezik, amely a védelmi eszközökre is kiterjed. A magyar légi közlekedés biztonsága a személyforgalom terén európai szintű, a védelmi személyzet és a technikai eszközök tekintetében is az élvonalba tartozik. Az áruszállítás terén viszont van némi lemaradásunk, ez szoros összefüggésben van a több éve tartó átrendeződéssel, ami a Malév megszűnésével kezdődött. Ezen a téren technikai fejlesztésekre van szükség, amelyek ha lassan is, de már megindultak és folyamatban vannak. Már látható az új „cargo bázis” a régi ferihegyi 1-es terminál melletti területen, ami az első jelentős lépésnek mondható. A védelmi berendezések fejlesztése is elkerülhetetlen, modernebb röntgenberendezésekre is szükség lenne. A védelemre fordítható költségek növekedéséhez a forgalomnak is növekednie kell, ehhez pedig a környezet infrastruktúráját szükséges bővíteni, vagyis minden mai döntés, infrastrukturális befektetés két-három év múlva érhet be. A nagyobb forgalom több pénzt, magasabb védelmi ráfordítást eredményez.

Miközben biztonsági szempontból is szükség van a fejlődésre, tudomásul kell vennünk a realitásokat is. Chikán-Sonne szerint ez a látszólagos ellentmondás utat enged a kreatív megoldásoknak, az alternatív védelmi eljárásoknak, így például a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazásának is. Ma már Magyarországon is dolgoznak külön „cargós kutyák”, hiszen a keresőkutyák alkalmazása terén sehol nincs olyan nagy számban bevetés, mint a légi közlekedés áruinak átvizsgálásában. Az e téren felhalmozott elméleti és gyakorlati tapasztalatra Magyarországon büszkék lehetünk, hiszen kutyáink nemzetközi szinten is nagyon jók, a képzési, alkalmazási tudásbázisunk nemzetközi összehasonlításban is óriási értéket képvisel – tette hozzá a szakértő.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Pogácsás Tibor emlékeztetett arra: Kopácsi Sándor, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse kezdeményezte 1990 után a polgárőrségnek mint a Nemzetőrség szellemi utódjának a megalakítását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 1956 októbere a magyar történelem különleges fordulata volt. Hősök harcoltak és hősök születtek. Úgy vélekedett: a forradalom és szabadságharc még ma is túl közeli ahhoz, hogy mindenki objektívan értékelje a történteket. Ugyanis még ma is élnek azok, akik a barikád egyik, illetve a másik oldalán harcoltak – mondta.

Hozzátette, a nagyhatalmi egyezkedés miatt a szabadságharc leverése után Magyarországnak nem lehetett más útja, mint amit rákényszerítettek. A forradalom nélkül viszont az ország még nagyobb elnyomásban élt volna a következő évtizedekben. A változást végül 1990 hozta el, ami magában hordozta a magyar történelem minden nagy szabadságharcának az eredményét.

Pogácsás arról is szólt, hogy 1956 nemzeti tragédia is volt, hiszen sokan estek a megtorlás áldozatául, illetve százezrek hagyták el az országot. Az államtitkár végül a Belügyminisztérium nevében köszönetet mondott a polgárőröknek a szolgálatért. Az ünnepségen 115 elismerést adtak át, a többi között Az év polgárőr egyesülete és Az év polgárőre kitüntetéseket.

A cseh hatóságok a lapértesülést nem erősítették meg, de nem is cáfolták. “Ilyen jellegű információkat nem szokás hivatalosan kommentálni” — mondta később a CT24 közszolgálati hírtelevíziónak Andrej Babis miniszterelnök. Hasonlóan nyilatkozott a védelmi miniszter és a hadsereg vezetése is.

A Lidové Noviny azt írta, hogy az értesülést három egymástól független forrás a szerkesztőségnek megerősítette.

Az Afganisztán keleti részén, a Bagram támaszpont közelében augusztus 5-én elkövetett öngyilkos robbantásos merényletben őrjáratban lévő három cseh katona vesztette életét, két afgán és egy amerikai katona pedig megsebesült.

Az újság szerint a már korábban lezajlott, aránylag széles körű cseh akció sikeréhez a NATO-szövetségesektől kapott információk is hozzájárultak. A kommandósok állítólag a morvaországi Prostejovban állomásozó 601-es speciális katonai egység tagjai voltak.

Afganisztánban október elején összesen 346 cseh katona teljesített szolgálatot. Az augusztusi három áldozattal a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 28 katonáját veszítette el.

A tragikus esemény kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükség van-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban. A kormányzat és a politikai pártok többsége szerint a csehek részvételére a külföldi katonai missziókban továbbra is szükség van, ezt a parlamenti pártok közül csak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom ellenzi. A cseh lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint megkérdőjelezi a cseh katonák külföldi bevetését.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora kiemelte: a megállapodás értelmében egyesítik az egyetem kutatás-fejlesztési potenciálját az egyetemi élelmiszeripari klaszterbe tömörült vállalatok tapasztalataival és az élelmiszer-ellátás területén 25 éves tapasztalattal rendelkező Laurel cégcsoport minőségbiztosítási tudásával, ami jelentős pozíciót eredményez számukra az élelmiszeriparban.

Kifejtette, hogy a nemzetközi összefogásban, jelentős magyar részvétellel fejlesztett, TE-FOOD elnevezésű blockchain-alapú megoldás ma a világ legfejlettebb, legbiztonságosabb és ugyanakkor legolcsóbban üzemeltethető élelmiszerbiztonsági rendszere. Bejelentette, hogy az intézményben elindítják az ehhez kapcsolódó új technológiát oktató képzést, hogy Debrecenben egy meghatározó európai élelmiszerbiztonsági kompetenciaközpont alakulhasson ki.

A TE-FOOD megoldás egyszerre teljesíti az átfogó ellenőrzés és a teljes áttekinthetőség elvárásait az élelmiszeriparban és -kereskedelemben: az új technológia az élelmiszer útját a termelőtől, tenyésztőtől egyetlen folyamatként kezeli egészen a vásárlás időpontjáig, a keletkezett adatokhoz pedig egy mobilalkalmazáson keresztül a vevők éppúgy hozzáférnek, mint az élelmiszerlánc bármely szereplője, vagy az ellenőrző hatóságok emberei – ismertette Árokszállási Erik, a németországi licence-tulajdonos TE-FOOD Gmbh. vezetője.

Hozzátette: az adatsorok biztonságát a ma ismert egyik legerősebb adatvédelmi eljárás, a kriptovalutákhoz kifejlesztett blokklánc (blockchain) technológia adja. Példaként említette, hogy egy sertés, vagy más haszonállat teljes útjának követése az eljárással kevesebb mint egy dollárba kerül, ami töredéke a ma elterjedt megoldások költségének.

Tizenhét országban, ahol már használják a rendszert, szinte megszűnt az élelmiszerhamisítás, az adóelkerülés, eltűntek a bizonytalan eredetű alapanyagok, és minden, ehhez kapcsolódó egészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázat – fűzte hozzá.

Bács Zoltán egyetemi kancellár szerint nem szokványos együttműködési szerződést írtak alá: egy magyar cég és egy magyar egyetem arra szövetkezik, hogy közös tevékenységének eredményeként meghatározó világtényező legyen az élelmiszerbiztonság területén. Ennek megvalósítása érdekében közös tananyagfejlesztésbe fognak, amit magyar és angol nyelven is megjelentetnek.

Bessenyei István, a Laurel cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője hozzátette, hogy a Debreceni Egyetemen a fejlesztő cég munkatársai kiképzik az oktatói gárdát, és az egyetemmel közösen dolgozzák ki az oktatási anyagokat és tematikákat. Erre támaszkodva az intézmény rövid időn belül beemelheti képzési rendszerébe a blockchain technológiát és az erre épülő, transzparens élelmiszerbiztonsági rendszerek oktatását.

A cégvezető kifejtette: a jövő mezőgazdaságának fontos eleme a transzparencia. A vásárlói tudatosság folyamatosan növekszik, ezzel együtt nő az igény az ellenőrzött és egészséges élelmiszerek iránt. Kiemelte, hogy az ezen területen megvalósult magyar fejlesztés, a TE-FOOD-rendszer a világban is egyedülálló, s a tudomány és a gyakorlati szakemberek együttműködésével “a Debreceni Egyetem lehet a világ vezető tudományos kompetenciaközpontja” az élelmiszerbiztonság területén”.

Győri Zoltán, a DE táplálkozástudományi intézetének professzora az együttműködés első konkrét feladatának nevezte, hogy egyetemüknek a tokaji borvidéken jövőre megnyíló borakadémiája keretében kidolgozzák a helyi borok, elsődlegesen az aszú sajátos minőségbiztosítási rendszerét.

Sörös László elmondta, a vádlottat a légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolta az ügyészség, de bíróság végül nem találta őt bűnösnek.

Az ügyészségi vádirat szerint 2017. május 20-án a repülőgép-oktató úgy engedélyezte növendékpilótájának – többszöri sikertelen repülést követően – az ismételt felszállást, hogy a tanítványa nem volt megfelelően felkészítve a veszélyes helyzetek elkerülésére, illetve a vádlott nem figyelte folyamatosan a repülését. A sértett a vitorlázó repülőgéppel lezuhant és meghalt.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy a vádlott bármilyen szabályszegést követett volna el – ismertette Sörös.

Erdélyi Lajos a tárca október 23-a alkalmából a társadalmi szervezetek részére megrendezett ünnepségen azt mondta: a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség számára kiemelkedően fontos a társadalmi beágyazódás. Céljuk, hogy a magyar nemzet tagjaival élénk kapcsolatuk legyen.

A helyettes államtitkár felidézte: 62 éve, 1956-ban a hadsereg és a társadalom között megromlott a kapcsolat. A katonai alakulatok döntő többsége vagy a semlegesség, vagy a változások mellé állt. Bár az október 28-ai konszolidáció nyomán a felkelők elfogadták a hadsereget, november 4-én a “Forgószél” hadművelet elsöpörte a laktanyákat, honvédségi objektumokat.

Erdélyi emlékeztetett: az idei év különösen jelentős, mert a Magyar Honvédség idén ünnepli fennállásának 170 éves évfordulóját. Kiemelte: elismerést érdemelnek azok, akik a honvédelem eszméjéért, köztük az ’56-os forradalom és szabadságharc tüzének lángjának megőrzéséért tettek.

Az ünnepség végén a honvédséggel együttműködő, a honvédelem érdekében tevékenykedő, valamint a történelmi hagyományokat ápoló társadalmi szervezetek képviselőinek elismeréseket adtak át.

A javaslatok a koszovói kormánytól származtak. A képviselők előbb arról szavaztak, hogy a biztonsági erőkért felelős minisztériumot védelmi minisztériummá nevezzék át, majd döntöttek a tárca hatásköreiről is. A vita a módosító indítványokkal folytatódik.

A kisebbségi szerb képviselők a szavazás idejére kivonultak a teremből, ugyanis hevesen tiltakoznak az ellen, hogy önálló hadsereget hozzanak létre azon a területen, amelyet Szerbia még mindig a sajátjának tekint. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, támogatásuk nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Ezért a kormány most azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, a törvényjavaslatok megszavazásához pedig elegendő az egyszerű többség is.

Rustem Berisha, a biztonsági erőkért felelős miniszter leszögezte: a csütörtökön tárgyalt törvényjavaslatok összhangban vannak az alkotmánnyal.

Ramush Haradinaj miniszterelnök a múlt hónapban kijelentette: a hadsereg létrehozására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. “Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik” – írta akkor a kormányfő a közösségi oldalán.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. Hosszú idő után ez az első téma, amely egységbe kovácsolta a koszovói albán politikusokat, az üléseket máskor egyébként bojkottáló ellenzék a hadseregről szóló vitán részt vett. A koszovói sajtó jelentése szerint a biztonsági erők hadsereggé alakítása november végéig befejeződik.

A kiberfenyegetéseket érdemes két nagy csoportra osztani. A támadási kísérletek egyik osztálya a fejlett országokat célozza, ebbe a kategóriába sorolhatók az olyan támadások, amelyek célja nem más, mint magának a támadásnak a hírértéke, hiszen ha nincs is komolyabb hozadéka az olyan kísérleteknek, mint a Sony vagy az HBO elleni 2017-es támadási, adatlopási „merényletek”, egy-egy sikeres behatolás bármely hackercsoportot felhelyezhet a nemzetközi térképre. A pusztán a figyelemfelkeltésért indított támadások célpontja többnyire nem az „egyszemélyes könyvelőcég”, hanem egy-egy jól ismert multinacionális vállalat vagy akár olyan jelentős nemzetközi szervezetek, mint a Pentagon vagy a Barclays. A másik célpontot az olyan országok, illetve cégek jelentik, ahol a kibervédelem igen alacsony szintű. Ennél a támadástípusnál elsősorban a pénzügyi haszonszerzés szándéka jellemző, amely minden esetben az anyagi javak eltulajdonításával jár együtt. Ez kimondottan a kiberbűnözés klasszikus kategóriája, nemegyszer bankok, adóhivatalok jelentik a támadási célpontot, és az sem ritka, hogy a hackerek ilyen behatolásokból akár több tíz millió dollárnyi jövedelemre tesznek szert.

A Carinex ügyvezetője szerint az sem véletlen, hogy egyes, akár nemzetközi szinten komoly hírnévnek örvendő cégeket egyszerűen letiltanak a kibervédelem területén már komoly tudással és tapasztalatokkal rendelkező országok. Gondoljunk például az egyik legnagyobb oroszországi vírusvédelmi cég vagy éppen a világ legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártójának „kiátkozására” az Egyesült Államokból. Mindezek hátterében olyan vélt vagy gyakran valós félelmek állnak, amelyeknek az adott országban kézzelfogható oka is lehet. Miközben az USA letiltja ezeket a cégeket, illetve termékeiket, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat, az NSA (National Security Agency) maga is igyekszik biztosítani – többnyire titkolt – hozzáférést egyes felhasználói eszközökhöz. Mint ahogy az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, maga az NSA kérte fel az USA egyik vezető routergyártóját biztonsági kiskapuk (backdoor) beépítésére a fogyasztói eszközökbe.

Nemzetbiztonsági szempontból mindazonáltal ezek a „trükkök” indokoltak és szükségesek is – állítja Sevecsek. Miközben a nemzetközi terrorizmus és a kiberbűnözés egyre nagyobb területre terjed ki, és egyre több célpontot fenyeget, a szolgálatoknak szükségük van egyfajta kontrollra.
Bizonyos szempontból kiberbiztonsági kihívásnak számít a kiterjedt nemzetközi infrastruktúrával rendelkező terrorista és bűnözői szervezetek által a virtuális térben mozgatott pénzek nyomon követése is. A vallási szélsőségesek és maffiacsoportok rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az őket üldöző állami szervezetek által bevezetett intézkedésekhez.

Az aktuális tendencia szerint ezek a csoportosulások kerülik a nagyobb, így a hatóságok figyelmét felkelteni képes összegek átutalását. Biztonsági szempontból fejletlenebb elektronikus rendszerek felhasználásával kisebb összegeket mozgatnak. Maga ez a tény tökéletesen érzékelteti a biztonsági kihívások fejlődésének dinamikáját, ami a védelmi eszközök ugyancsak gyors fejlesztését követeli meg.

A hagyományos fegyverek fejlesztése terén folyó versenyben lemaradó országok számára a kibervédelmi beruházások jelenthetik a felzárkózás esélyét. Miközben az olyan államok, mint az USA, az Egyesült Királyság vagy Oroszország globálisan behozhatatlan előnnyel bírnak a hagyományos fegyverkezés terén, Kína vagy éppen Észak-Korea számára az újkori hadviselés egyik kézenfekvő eszközét jelentik a kibertérben megvalósított beruházások, fejlesztések, amelyek révén relatíve csekély beruházással és mégis jó eséllyel tudnak harcba szállni az új hadszíntéren. Sevecsek szerint nagyon is komoly ellenfélként kell számolni ezekkel az országokkal. Csak Észak-Koreában mintegy hatezer ember foglalkozik kibertámadásokkal, de Kínában is – kormányzati koordináció mellett – több mint tízezer főre tehető a kiberhadsereg létszáma. Ezek a „katonák” azért ülnek a munkahelyeiken, hogy naponta több millió támadást generáljanak a világban. A szakember szerint ugyanakkor nagyon kevés ország rendelkezik jól felépített védelmi rendszerrel, ezért egy-egy jól szervezett kiberhadsereg a „szegény országok atombombája” lehet.

Vannak persze olyan államok is, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a kibervédelemre, így például az Egyesült Királyságban az egyetemek is jelentős állami támogatást kapnak a megelőzési, elhárítási célú kutatás-fejlesztési tevékenységükre ezen a területen.

A Carinex szerint Magyarországon is komoly üzleti lehetőségek rejlenek a kibervédelemben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly és pozitív fejlődés látható mind a kibertér megközelítése, mind az anyagi erőforrások csoportosítása terén – kormányzati szinten éppúgy, mint a vállalati szférában. A kiberfenyegetésekre való figyelem az olyan rendszereknél, mint például a tavaly novemberben elindított Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT), hatványozottan hangsúlyos, hiszen egy ilyen rendszerben olyan mennyiségű és minőségű privát adat összpontosul, amely akár életeket is jelenthet – állítja a szakember. Az már érzékelhető, hogy a közalkalmazottak kibertudatos képzésére az államigazgatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni, de ezen a téren továbbra is sok a tennivaló. Arra is jelentős erőforrásokat kell elkülöníteni, hogy a közszféra középvezetőinek kiberbiztonsági ismereteit bővítsék, bár Sevecsek János szerint ezzel kapcsolatban sokáig hasonló volt a megközelítés, mint a különféle biztosítási ajánlatokkal szemben, amikor már magáért a biztonságérzetért is fizetni kell.

A Carinex Kft. tavaly sikeresen indította be – a megrendelői igényeket is kielégíteni hivatott – kiberbiztonsági képzését a cég székhelyén külön erre a célra létrehozott kiber-oktatótermében. Bár a speciális szolgáltatás a hazai állami és üzleti szereplők számára egyaránt hozzáférhető, az első kurzusra mégis egy külföldi kormány delegálta szakembereit kibervédelmi képességeinek fejlesztése érdekében.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A kétoldalú viszonról és a regionális témakörökről szóló tárgyalásokat követően Putyin kijelentette, hogy egyiptomi hivatali partnerével együtt támogatja a szíriai rendezési folyamatot és sürgette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság mielőbb kezdje meg munkáját Genfben. Mint mondta, mindketten nagy figyelmet fordítottak az Idlíb tartományban kialakult helyzetre, ahol a feszültségcsökkentési övezetben nagyszámú kormányellenes fegyveres gyűlt össze, akik megpróbálhatnak a szomszédos országokba távozni.

Az orosz vezető közölte, hogy Moszkva és Kairó továbbra is közösen keresi a líbiai válság megoldásának, valamint annak lehetőségét, hogy helyreállítsák az észak-afrikai ország szuverenitását és területi épségét. Elmondása szerint mind Oroszország, mind Egyiptom síkraszáll a közvetlen palesztin-izraeli párbeszéd újrafelvétele mellett, az ENSZ BT határozataiban és az arab békekezdeményezésben rögzített elvek alapján.

Szíszi elégedettségét fejezte ki az orosz-egyiptomi kapcsolatokban az elmúlt négy év során elért haladás következtében. Méltatta ed-Dabaában megépítendő nukleáris erőműről és a Port Szaídtól keletre, a Szuezi-csatorna-projekt keretében létrehozandó új orosz ipari övezetről az elmúlt esztendőkben megkötött megállapodásokat.

Putyin elmondta, hogy a felek törekedni fognak az orosz városok és az egyiptomi tengerparti üdülőhelyek közötti charterjáratok mielőbbi újraindítására. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva és Kairó között áprilisban újították fel a közvetlen rendszeres légiközlekedést, rámutatva, hogy az egyiptomi fél ígéretet tett a járatok biztonságának szavatolására,

A két ország közötti légiközlekedés azt követően szakadt meg, hogy terroristák 2015 novemberében a Sínai-félsziget fölött felrobbantották a Kogalimavija légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó járatát, fedélzetén 217 főnyi utassal és személyzettel.

Putyin, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta, hogy a felek megvitatták a haditechnikai együttműködés perspektíváit.

A két ország külügyminisztere a két államfő jelenlétében memorandumot írt alá a diplomáciai tárcák közötti kölcsönös megértésről és stratégiai politikai konzultációról.

Az elnök ugyanakkor leszögezte: túl korai még arról beszélni, hogy milyen következményei lehetnek a Hasogdzsi-ügynek, de hétfőig valószínűleg többet lehet majd tudni arról, mi történt és kik a felelősök. Trump hangsúlyozta: csak ezt követően tesz majd ajánlásokat a kongresszusnak a meghozandó lépésekről. “Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy mit javasol a kongresszus, amely szintén nagyon a szívén viseli az ügyet” – fogalmazott. Leszögezte: lehetséges, hogy fontolóra veszi a szankciókat Rijád ellen.

Trump ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia – mint fogalmazott: – “nagyszerű szövetségese” az Egyesült Államoknak, és minden döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a szoros amerikai-szaúdi viszonyt.

Az elnök egyébként pénteken délután Twitter-bejegyzésben cáfolta az amerikai ABC televízió értesülését, miszerint Mike Pompeo külügyminiszternek a héten Ankarában tett villámlátogatásakor a török hatóságok megmutatták volna a Dzsamál Hasogdzsi “eltüntetéséről, illetve meggyilkolásáról” az isztambuli szaúdi konzulátuson készült hang- és videófelvételeket. Az ABC ugyanis péntek délutáni egyik híradásában meg nem nevezett török tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy Pompeo ismeri a hangfelvételt. “Álhír” – írta mikroblogbejegyzésében Trump.

Az amerikai külügyminiszter a héten Szaúd-Arábiában és Törökországban tett villámlátogatást, Rijádban tárgyalt mind Szalmán bin Abdul-Aziz Al Szaúd uralkodóval, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceggel. Az Amerika Hangja rádióadónak Pompeo péntek délután azt nyilatkozta: változatlanul várja az ügyben a további információkat, köztük Szaúd-Arábiából azt is, hogy ki a felelős a történtekért. Szaúd-Arábiára utalva a tárcavezető leszögezte: “világossá tettem számukra, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi ezt az ügyet, nem hagyunk jóvá törvénytelen gyilkosságokat… Ez nem fér össze az amerikai értékrenddel, és ha ez az incidens az ő konzulátusukon történt, akkor ők a felelősök”.

Magyarország megbízható szövetséges, a magyar katonák nemzetközi szinten is elismerten magas színvonalon teljesítik feladataikat – jelentette ki a Biztonságpiacnak Simicskó István. A honvédelmi minisztert az elmúlt évről és a tervekről kérdeztük.

– Két éve döntöttek arról, hogy új alapokra helyezik a tartalékos rendszert, és visszahozzák a területi elvet a tartalékos egységek szervezésében. Hol tart az átszervezés?
– A múlt év december elején aláírta szerződését a Magyar Honvédség új, területi alapokon szervezett tartalékos rendszerének ezredik önkéntes katonája, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen ezzel teljesítettük a kormány felé tett ígéretünket, miszerint 2017 végére elérjük az ezerfős önkéntes területvédelmi tartalékos létszámot. Nagyon nagy eredmény ez, hiszen 2010-ben még csak 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ma az önkéntes tartalékosok összlétszáma már meghaladja a hatezer főt. Természetesen a munka itt nem állhat meg, a toborzás fokozatosan, ütemezetten folytatódik megyei, régiós és járási szinteken is. A kiképzőtiszteket már kiválasztották, és elindult a toborzókampány. A 19 megyéből tíz megyében van katonai alakulat. Ezeken a helyeken kezdtük meg a rendszer felépítését. Tavaly októberben a keleti országrészben Hajdúhadházon, míg a nyugati országrészben Várpalotán tettek ünnepélyes esküt a tartalékos katonák. Különböző motivációs eszközökkel, ösztönző rendszerrel igyekszünk minél több magyar állampolgárt, minél több fiatalt megszólítani, akik vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Az a célunk, hogy a Magyar Honvédségnek 2026-ra mintegy húszezer önkéntes tartalékos katonája legyen.

– Közhelyes, de igaz: a nemzetközi helyzet fokozódik. Hogyan tud Magyarország alkalmazkodni az egyre romló nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa, köszönhetően a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek. A Magyar Honvédség alakulatai a világ számos válságövezetében jelen vannak, szerteágazó tapasztalatokra, magas szintű felkészültségre tettek és tesznek szert minden téren. Ugyanakkor idehaza is nagyon széles körű munka folyik annak érdekében, hogy minél magasabb szinten garantáljuk Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Az Országgyűlés a jogi alapot is megteremtette ahhoz, hogy terrorhelyzet esetén bevethetők legyenek a Magyar Honvédség erre kijelölt és felkészített erői. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új típusú biztonsági kihívásoknak, nekünk is fejlődnünk, fejlesztenünk kell. A Zrínyi 2026 elnevezésű Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé válhat, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd. A program által történelmi jelentőségű fejlődés veszi kezdetét a Magyar Honvédség életében. Az a célunk, hogy egy olyan honvédséget építsünk fel, amely nemcsak a mai, de a jövő kihívásaira is megadja a választ.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy újfajta biztonsági kihívásokra kell felkészülni, és kiemelte a kiberteret mint az információs hadviselés színterét. Hogyan tud ezekre a veszélyekre felkészülni a Magyar Honvédség?
– Fejlődni akarunk ezen a téren is, és mivel elég erős a magyar informatikai és számítástechnikai háttérbázis, szeretnénk felzárkózni a legjobbakhoz. A hibrid hadviselés terén jelentkező kihívások között a kiberhadviselés segítségével ma már egész országokat, kormányokat és társadalmakat befolyásolhatnak, politikai rendszereket dönthetnek meg egyes rossz szándékú csoportok vagy erők. Közlekedési struktúrák, szociális hálózatok, ipari és energetikai létesítmények működését befolyásolhatják viszonylag könnyen különféle kibertámadásokkal. Több országban kibervédelmi központokat hoztak létre vagy tartalékos kiberegységeket szerveztek. Azonban ahhoz, hogy a kiberképességek terén felzárkózzunk a legfejlettebb országokhoz, nemcsak a technikai eszközök megléte fontos, hanem az erre megfelelően kiképzett és felkészített humán erőforrás biztosítása.

– A magyar katonák sikerrel állják meg helyüket a világ legveszélyesebb helyein lévő missziókban. Szövetségeseink, partnereink hogyan értékelik a helytállást?
– A magyar katonák hazai és nemzetközi szinten is elismertek és magas színvonalon teljesítik feladataikat. Katonáink négy földrész 14 országában vannak jelen közel ezer fővel, ami azt is igazolja, hogy hazánk megbízható szövetséges. A nemzetközi katonai jelenlét pedig még mindig fontos tényező a biztonságos környezet és a mozgásszabadság garantálásához. A Magyar Honvédség missziói éppen azokon a területeken tevékenykednek, amelyek a migráció legfőbb utánpótlását adják. Katonáink azért dolgoznak, hogy elejét vegyék annak, hogy tömegek kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, és nem pedig a bajt idehozni. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hogy a balkáni térség stabilitásának megőrzésében is aktívan részt vegyünk. A külszolgálatokban szerzett értékes tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak a déli határnál végzett munkában is, hiszen a missziót megjárt katonák jól ismerik a kibocsátó országok szokásait, az ott élő emberek gondolkodásmódját, valamint a taktikai és technikai elemek alkalmazását magas szinten, éles helyzetekben sajátítják el. A két feladatrendszer, ha úgy tetszik, kiegészíti egymást.

– Véleménye szerint a V4-országok közötti védelmi-biztonsági célú együttműködés az elmúlt évben a lehetőségek szerint fejlődött?
– A visegrádi országok közötti együttműködés és összefogás soha nem volt még ilyen szoros és hatékony, mint most. Ez az egység nemzetközi szinten is példaértékű és önmagáért beszél. Fontos hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben felértékelődött a visegrádi és a közép-európai együttműködés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az országok folytatnak. A migrációs válság ügyében a V4-országok támogatása már a válság kezdetén is megnyilvánult, és nemcsak politikai szinten, hanem katonákkal, eszközökkel támogatták a határon szolgálatot teljesítő magyar katonákat és rendőröket. A tagállamok mind elkötelezettek az együttműködés iránt, a lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel továbbra is kitartunk a migrációs válságról eddig vallott elveink mellett, hiszen amikor Magyarország határait védjük, azzal együtt a schengeni határokat és Európát, illetve szövetségeseinket is védelmezzük.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa lenne. De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a hadászati tervek között) nincs preventív csapás” – fogalmazott az elnök.

“Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni. És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszország kiépítette a hadászati rakétacsapásra néhány másodpercen belül figyelmeztető korai előrejelző rendszerét és semmitől sem fél.

“Mi egyáltalán nem félünk semmitől. Ez egy ekkora területű ország, olyan lakossággal, amely kész életét adni a hazájáért, ez ellen senki semmit nem tud tenni” – hangoztatta.

Állítása szerint Oroszország a hiperszonikus rakétafegyvereknek a következő hónapokban esedékes rendszerbe állításával katonai versenyelőnybe került az Egyesült Államokkal szemben.