Biztonságpiac

Az SZTNH igen széles szakmai portfóliót tudhat magáénak a többi hasonló szervezettel összehasonlítva, ugyanis a szerzői jogi terület is idetartozik – magyarázza Jókúti. Sőt 2012-től a hivatalhoz került több kutatás-fejlesztéssel összefüggő témakör is, amelyek 2017-ben tovább bővültek, és elsősorban az innovációpolitikához, illetve az innovációtámogatáshoz kapcsolódnak.

Itt érdemes megemlíteni a k+f minősítést mint tevékenységi kört vagy a korai fázisú vállalkozásokat (startupokat) támogató szervezetek nyilvántartásba vételét, vagyis az Angyal-lajstrom vezetését. E nyilvántartásba vétel többek között azért fontos a támogató szervezeteknek, cégeknek, mert a regisztráció az adókedvezmények érvényesítésének feltétele.

Jókúti elmondta, hogy a kis- és középvállalkozások köréből szeretnék minél több cég figyelmét felhívni a szellemi tulajdon jelentőségére, ennek érdekében pedig – az általános tudatosságnövelő intézkedéseken túl – egy Szellemivagyon-diagnózis elnevezésű szolgáltatást is kínálnak az érdeklődőknek. A vállalkozásoknak csak igényelniük kell ezt a szolgáltatást, amelynek az a lényege, hogy a hivatal megvizsgálja az adott cég portfólióját és kiemeli azokat a vívmányokat, eredeti megoldásokat, ha úgy tetszik, „rejtett kincseket”, amelyeket érdemes volna a szellemi tulajdon eszközrendszerével védeni.

A főigazgató rámutatott, sok olyan fiatal feltaláló, programozó, dizájner van, akik adott esetben nem tudják, hogy például a szoftvereket megalkotásuktól kezdve védi ugyan a szerzői jog, de a saját fejlesztésű műszaki megoldások, termékek és a kapcsolódó branding- tevékenységből eredő dizájnötletek már felvetik a szellemi tulajdon védelmének szükségességét. Mi több, egy divattervező esetében például egyértelműen a dizájn védelme a fontos, nem feltétlenül a műszaki részleteké.

A Szellemivagyon-diagnózis lehetősége mellett a védjegyoltalom fontosságára is szeretnék minél több hazai társaság döntéshozójának a figyelmét felhívni, hiszen ha egy vállalkozás meg akar jelenni a piacon, pozícionálni szeretné magát, akkor szüksége lesz egy – az áruit másokétól megkülönböztető – termékmegjelölésre, azaz egy árujelzőre, amit közkeletű elnevezéssel „le kell védetni”. A „Trade Marker” kezdeményezésükkel az SZTNH munkatársai igyekeznek minél több vállalkozó, cégvezető számára tudatosítani, hogy ha egy felépített márkához nem társul védjegyoltalom, az milyen veszélyekkel jár.

A kommunikációs kampány keretében több rendezvényen, közösségi oldalon is keresi a hivatal a kapcsolatot a lehetséges bejelentőkkel, ami talán már hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban a megelőző évhez képest a védjegybejelentések száma 17 százalékkal emelkedett.

A szellemi tulajdon védelme azonban sokszor nem korlátozódhat egy ország határain belülre. Ennek tükrében különös jelentősége van az SZTNH szellemi tulajdonnal kapcsolatos nemzetközi együttműködésének, szakdiplomáciai tevékenységének, amelynek egyik kiemelkedő vívmánya a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása. A visegrádi országok szabadalmi hivatalainak nemzetközi virtuális hivataláról van szó, amelynek meghatározó feladata a nemzetközi szabadalmi bejelentések kapcsán végzett újdonságkutatás és elővizsgálat. A 2016. július 1. óta működő nemzetközi kutatási hatóság minden technológiai területről rendelkezik szabadalmi elbíráló szakemberrel, és a hivatal különlegessége, hogy – más hasonló nemzetközi szervezetektől eltérően – a régióból származó nemzetközi szabadalmi bejelentéseket a visegrádi országok nyelvén (azaz az angol mellett magyarul, szlovákul, csehül és lengyelül) is fogadja, és ezekkel kapcsolatban ugyanezen a nyelveken tartja a kapcsolatot a bejelentőkkel. Ez a sajátosság – a kedvező díjazással kiegészülve – a nemzetközi szabadalmazás rögös útjának kezdetén jelentős könnyítést jelent a térség innovátorai számára.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatokról a tárca közölte: az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laboratóriuma tizenöt tejcsokoládé és öt étcsokoládé mikulás figurát vizsgált meg abból a szempontból, hogy a gyártók betartják-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, és a termék elnevezése nem tartalmaz-e megtévesztő tájékoztatást.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló eredménnyel zárult a laborvizsgálat, mivel mind a húsz termék megfelelt a követelményeknek. A karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzések egész decemberben folytatódnak – emelte ki a közlemény szerint Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

A megvizsgált húsz termék idegenzsír-tartalma mellett a csomagoláson feltüntetett zsír- és cukortartalom helytállóságát is ellenőrizték. A barátságosnak bizonyult csokimikulások adatai a családok tudatos döntéseinek elősegítése érdekében megtalálhatóak a www.kormany.hu honlapon.

Az ügyben másodrendű vádlottként szereplő K. Ferenc – aki társaival együtt letartóztatásban van, de nem akart részt venni az ítélethirdetésen – nyereségvágyból elkövetett emberölésért többszörös visszaesőként húsz év, elsőrendű társa bűnsegédként és visszaesőként tizenhat év fegyházbüntetést kapott. Harmadik társukat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűnsegédjeként hat év fegyházra ítélték.

Hármuknak együttesen csaknem 18 millió forint perköltséget is meg kell fizetniük.

K. Ferenc 2014 nyarán egy közismert siófoki vállalkozót az otthona előtt olyan erővel ütött le egy vascsővel, hogy a férfi szinte azonnal meghalt. Társaival ezek után elvették az áldozatnál lévő trafikok és egy vendéglátóhely üzemeltetéséből származó aznapi bevételt, mintegy 1,2 millió forintot.

A három vádlott a helyszínről gyalog menekült el, ruháikat és mobiltelefonjaikat elégették, a zsákmányt pedig elosztották egymás között. A rendőrök néhány napon belül mindhármukat elfogták.

A zalaegerszegi ítélethirdetéskor elhangzott: a Pécsi Ítélőtábla kétszer is hatályon kívül helyezte a rablógyilkosság ügyében mindkétszer Kaposváron hozott elsőfokú ítéleteket. Az egyik esetben egy alkotmánybírósági döntés miatt – miszerint nem lehet ítélkező bíró az, aki korábban akár nyomozati bíróként részt vett az eljárásban -, a második esetben pedig egyebek között “iratellenesség” miatt, így került harmadszor a Zalaegerszegi Törvényszék elé az eset.

A pénteki ítélethirdetésen csak az első- és a másodrendű vádlott volt jelen, illetve mindhármuk védője távol maradt. Az elsőrendű vádlott és az ügyész is fellebbezést jelentett be, ezért az ő ítélete nem jogerős, a másodrendű vádlott pedig a távolléte miatt nem tudott nyilatkozni. A harmadrendű vádlott elfogadta a döntést és az ügyész sem fellebbezett – így a büntetési idő kétharmadának letöltése miatt néhány héten belül szabadulhat -, de mivel védője nem vett részt a tárgyaláson, a döntés még nem válhatott jogerőssé.

Az isztambuli főügyészség “előre kitervelt és különös kegyetlenséggel elkövetett szándékos emberölés” bűntettével indokolta a lépést. A döntés értelmében a hatóságok a gyanúsítottakat ott veszik őrizetbe, ahol felbukkannak.

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt indult rijádi büntetőpernek összesen 21 érintettje van. Eddig 11 ember ellen emeltek vádat, közülük ötre az illetékes szaúdi ügyészség halálbüntetést kért. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban nehezményezte, hogy az eredetileg előállított 18 gyanúsítottból a szaúdi hatóságok hetet szabadon engedtek, és csak 11-et helyeztek előzetes letartóztatásba.

Miután Recep Tayyip Erdogan többször a gyanúsítottak törökországi felelősségre vonását sürgette, és az isztambuli főügyészség október végén az ügy 18 gyanúsítottjának kiadatását kérelmezte Szaúd-Arábiától, Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter, majd Szaúd bin Abdallah al-Muadzsib szaúdi főügyész leszögezte, hogy a bűnrészes embereket Rijádban fogják bíróság elé állítani.

A gyilkosság napján, október 2-án 15 szaúdi férfi érkezett két magánrepülőgéppel Isztambulba, megölték Hasogdzsit a szaúdi főkonzulátuson, minden bizonnyal feldarabolták a testét, és még aznap visszarepültek a sivatagi királyság fővárosába. A Sabah pénteki beszámolójában “kivégzőosztagnak” nevezi a 15 fős különítményt.

Ankara állításával szemben a szaúdi vádirat szerint Hasogdzsival nem előre kitervelten, hanem dulakodás következményeként végeztek.

A tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről – Petro Porosenko elnök részvételével – folytatott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában. Cihikal szavai szerint beengedik viszont az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába.

Elmondta, hogy a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására.

A hadiállapot – amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája – az ország tíz megyéjére terjed ki. Szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart.

A jövő hadviselését technikai szempontból leginkább meghatározó tanulságokat a szíriai polgárháború eseményeiből lehetne levonni, azaz a mögöttünk hagyott fél évtized legfontosabb fejlesztései egy háború poklából kerülnek ki. A polgári és katonai technika háziasítása, illetve az egyértelműen polgári eszközök katonai felhasználása egyidős a történelemmel – gondoljunk csak a kiegyenesített kaszára vagy a Molotov-koktélra. Mindazonáltal napjainkra nemcsak a katonai eszközök civil használata válik egyre gyakoribbá, hanem elkezdődött egy erőteljes fordított folyamat is, amelynek során a modern technika vívmányai – polgári alkalmazásuk mellett – katonai feladatokban is feltűnnek.

Az interneten 2014-ben felbukkant kép, amelyen egy turbános felkelő egy kormányzati raktárból zsákmányolt második világháborús Sturmgewehr 44-es automata karabélyt fejleszt tovább egy távirányítású fegyverállvánnyal, inkább az érdekesség kategóriájába tartozott. A ki tudja, hogyan beszerzett, de egyértelműen tömeggyártott és interneten elérhető alkatrészeket felhasználó ellenálló volt a kezdet. Azután ahogy jöttek a hírek (és a filmfelvételek) az Iszlám Állam által rendszeresen használt, a polgári drónokból átalakított, 30-40 milliméteres gránátokat hordozó drónokról vagy a nagy sikerrel felhasznált, kisteherautókra szerelt nehéz géppuskákról, gépágyúkról, a „technicalokról”, az új irány megjelenése egyértelművé vált.

A fenti könnyű „harci járművek”, illetve a polgári drónok felhasználásának tapasztalatai egyelőre csak az orosz védelmi minisztérium által megalakítandó „szuperkönnyű”, illetve a több ország által fejlesztett „öngyilkos” drónok formájában jelentek meg. Az azonban biztosra vehető, hogy az aszimmetrikus konfliktusok által kiváltott fejlesztések megteremtik a válaszlépéseket, ugyanis egyetlen egy ország sem engedheti meg magának, hogy az új típusú kihívásokra ne adjon megfelelő választ.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A biztosítócég közleménye szerint a már csaknem öt éve elérhető termékkör egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó húsz százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. Az Union nyugdíjbiztosítási szerződéseinek átlagdíja a két évvel ezelőtti kétszázezer forinthoz képest idén mintegy 220 ezer forintra nőtt, ez az összeg átlagosan 44 ezer forintos adójóváírásra jogosít.

A közlemény idézi Almássy Gabriellát, az Union igazgatósági tagját, aki elmondta: a maximális mértékű, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer, azaz havonta átlagosan 54 ezer forintot kellene befizetni az ügyfélnek, ekkora összegre azonban csak a szerződést kötők néhány százaléka hajlandó. Lehetőség van ugyanakkor arra, és ezzel sokan élnek is az év vége felé, hogy az ügyfelek eseti befizetésekkel túllépjék a nyugdíjbiztosításban vállalt folyamatos díjat – fűzte hozzá.

Az adójóváírás megszerzéséhez nem elegendő megkötni a szerződést, az idei évre vállalt díjnak az év végéig meg is kell érkeznie a biztosítóhoz. Emellett már a jövő évi szja-bevallásban külön be is kell jelölni a 2018-as befizetés utáni adójóváírásra vonatkozó igényt. Ezt a lépést az ügyfeleknek közel negyede még mindig kihagyja, ennek hiányában azonban nem vehetik igénybe a kedvezményt – mutat rá a közlemény.

Az adókedvezményes nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke, az életbiztosítási ág bővülésének kétharmada e termékkörnek köszönhető. Jelenleg 14 biztosító kínál több mint félszáz különböző nyugdíjbiztosítási konstrukciót a piacon.

Az Union Biztosító a bécsi székhelyű, tőzsdén jegyzett Vienna Insurance Group (VIG) cégcsoport tagja. Idén április 1-jével Union Biztosító néven egyesült a VIG három biztosítótársasága, az Union Biztosító, az Erste Biztosító és a Vienna Life Biztosító. A három cég összesített díjbevétele 2017-ben elérte a 76,4 milliárd forintot, adózott eredményük 1,64 milliárd forintot tett ki.

Szabó Ferenc főügyész azt írta, a vádlott 2010 májusában egy kamionnal Gyulánál lépett be Magyarországra. Szigetszentmiklósnál egy parkolóban közvetlenül a társai autója mellé állt, és – miközben egyikük a járművek körül sétált – átrakott két, heroint tartalmazó táskát.

A közlemény szerint a vádlott két társát a rendőrök Vasad külterületén ellenőrizték, és megtalálták náluk a kábítószert. Emiatt 2013-ban kábítószerrel visszaélés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték őket. A harmadik gyanúsított azonban elmenekült, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de csak idén márciusban, Azerbajdzsánban fogták el.

A letartóztatásban lévő férfi ellen a megyei főügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emelt, és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

“Az északi hajózási útvonal használatával kapcsolatos jogi vákuum megszüntetése érdekében tárcaközi munka kezdődött az orosz törvényhozás területén, amelynek eredménye az lesz, hogy a hajózás az idegen hadihajók számára bejelentésköteles természetű lesz. A munka a 2019-es hajózási szezon kezdetéig lezárul” – fogalmazott a tábornok.

Az Izvesztyija című napilap szeptember 11-én írt arról, hogy az orosz Északi Flotta korszerűsíti a partvédelmi rakétarendszert az Új-szibériai szigeteken az északi hajózási útvonal hatékony ellenőrzése és védelme érdekében.

“Az Északi Flotta több éve tervszerűen dolgozik a katonai infrastruktúra fejlesztésén az északi sarkvidéken, ami lehetővé teszi, hogy kiterjesszük az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekvédelmi képességeit ebben a térségben” – idézte a lap akkor Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát.

A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik. A jelenlegi útvonal mellett a klímán kívül a kereslet, a kereskedési szokások és a kikötők szólnak.

A RIA Novosztyi hírügynökség elemzése szerint tavaly a Szuezi-csatornán 1 041 milliárd tonna rakomány hajózott át, mintegy ötezerszer annyi, mint az északi tengeri útvonalon.

Németh Ádám tájékoztatása szerint az “álkéményseprőknek” nincs megfelelő szaktudásuk egy égéstermék-elvezető ellenőrzéséhez, megtéveszthetik az embereket és tevékenységükkel hamis biztonságérzetet kelthetnek.

Azt kérte, ha bárki megtud valamit a csalókról, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon.

Kiemelte: az egész megyében a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági kémények ellenőrzését és tisztítását. A kéményseprés a magánszemélyek számára ingyenes, csak a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetniük. A katasztrófavédelem kéményseprői minden esetben fényképes igazolványt mutatnak és kéményseprő feliratú egyenruhát viselnek.

Ez év január elsejétől a kéményseprők időpont-egyeztetés után keresik fel a családi házakat. Időpontot lehet egyeztetni a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon vagy a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlapon. A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, hozzájuk automatikusan érkezik a kéményseprő, hogy elvégezze az ingyenes ellenőrzést – fűzte hozzá a szóvivő.

– Ha visszatekint a Justice elmúlt öt évére, mi az, amit nem hagyna ki a cég történetéből?
– Az utóbbi öt évben közel másfélszeresére növekedett a csapat létszáma, többek között ezért is változtattunk telephelyet három éve, egy korszerű, igazán szép irodaházba költöztünk, és ezek mindenképpen a fontos események közé tartoznak. Eredményeink között felsorolhatnék kisebb-nagyobb hazai tendereket, de az elmúlt öt évet igazából az foglalja keretbe, hogy sikerrel vettük a nemzetközi piacon történő megmérettetés kihívásait. A POSeidon pénztárellenőrző rendszerünk pozícióit megerősítettük, ezzel a termékkel hosszabb távra is tervezhetünk. A lényeges dolgok közé sorolnám még az állandó tanulást, és a folyamatos szervezetfejlesztést is nagybetűkkel írnám be a képzeletbeli hajónaplóba.

– Mikor kezdődött a POSeidon nemzetközi karrierje?
– Az európai piacokon valójában már sokkal régebben megjelentünk. A történet az egyik IKEA áruházban kezdődött, még 2007-ben. Abból a projektből halmoztunk fel olyan sajátos tudást, ami később a saját fejlesztésű POSeidon rendszerrel ötvözve egyedi, már akkor is nagyon piacképes know-how lett. Azóta pedig még aktuálisabbak azok a funkciók és szolgáltatások, amiket a rendszerünk tud – ma már egyértelműen látjuk, hogy évekkel megelőztük a konkurenciát. Időközben ugyanis egy Európa-szerte ismert kiskereskedelmi lánc is felfigyelt a termékünkre. Mivel egyre komolyabb volt az érdeklődés, 2011-ben Romániában, Marosvásárhelyen alapítottunk leányvállalatot, 2013-ban pedig már Franciaországban is elkezdtünk dolgozni ugyanannak az üzletláncnak, ahol egyébként 1500 áruházat működtet a cég. Azóta megjelentünk Németország és Anglia boltjaiban is, és tudni kell, hogy ez óriási lehetőség, mivel Európában tízezer üzlet fölött világít az áruházlánc emblémája.

– Mennyire erős a konkurencia ebben a szegmensben?
– Itthon és Európában is sokan kínálnak a kiskereskedelemben alkalmazható pénztárellenőrző rendszereket, de rajtunk kívül nincs még egy olyan cég, amelynek a rendszere olyan gazdag funkcionalitást, rugalmasságot, bővíthetőséget és háttérszolgáltatást nyújtana a felhasználóknak, mint mi a POSeidonnal. Nincs ebben semmi meglepő, sok emberévnyi munka testesül meg ebben a rendszerben. Az eltelt tíz év alatt a szakembereink kiskereskedelmi-logisztikai specialisták lettek, az évek során sikerült „kireszelni” a kezdeti hibákat, ma már a versenytársainknak akkora hendikepjük van, amit szinte lehetetlen behozni, ha mi is fejlesztünk, ha mi is megyünk előre. Márpedig megyünk előre, így a lépéselőnyünk megmarad…

– Milyen fejlesztési irányokban gondolkodik a Justice?
– Azt látjuk a „jövőbe néző varázsgömbben”, hogy a világ az ipari forradalom 4.0, az emberi erőforrások csökkenése és drasztikus drágulása, az emberi munka kiváltása felé halad – ez az, amit a mi szakmánkban „élőerős” tevékenységnek neveznek. Minden kutatás és elemzés azt mutatja, hogy a technológia, azon belül az informatikai rendszerek és a célszoftverek fejlesztése jelenti a jövőt. E gondolat jegyében nyitunk egy szoftverfejlesztési üzletágat, mert úgy véljük, hogy olyan megoldásokat kell találni – mert azok lesznek piacképesek –, amelyek a jövőben kevesebb humán erőforrással nyújtanak magasabb szintű szolgáltatásokat. Ez pedig akkor lehetséges, ha a már létező intelligens vagyonvédelmi-informatikai-képrögzítő rendszereket összekapcsolják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a POSeidont integráljuk a már létező, meghatározott célú rendszerek együttesébe, akkor sokkal magasabb minőségű, sokkal komplexebben elemezhető információkat kaphatunk annál, mintha az egyes rendszereket önállóan működtetnénk, és külön-külön kellene elemezni az elszigetelt rendszerekből érkező adatokat. Megjelentek például az online kasszák és terjednek az önkiszolgáló kasszák is, ahol már nincs pénztáros, a célzottan figyelő videókamerákhoz illesztett automata kassza dolgozza fel a képi és egyéb információkat. De ezekből az alapadatokból megfelelő elemzéssel nagyon részletes és nagyon izgalmas, a kereskedők számára pedig kifejezetten hasznos eredmények és következtetések is származtathatók. Ha nem alkalmazkodnánk az új elvárásokhoz, akkor jelentős piacvesztést kellene elszenvednünk.

– Ez azzal is jár, hogy a Justice a klasszikus vagyonvédelmi, őrző-védő biztonsági tevékenységektől eltávolodik, és a mesterséges intelligencia felé nyit?
– A klasszikus őrző-védő profilt megtartjuk, de a közeljövő fejlesztési terveiben már szerepel, hogy legyen szoftveres csapatunk is, amelynek tagjai alkalmazott szoftvereket, a biztonsági ágazat egyedi problémáit megoldó és azokat kiszolgáló termékeket hoznak létre.

– Fehérgalléros fejlesztők lesznek egyenruhás vagyonőrök helyett?
– Nem, nem, az alapprofil marad. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos őrző-védő tevékenységet nem adjuk fel, de például a POSeidon rendszerből érkező adatok elemzésére is képes szakemberekkel bővítjük majd a csapatot. Ezen a projekten a Kürt Akadémiával dolgozunk együtt. A cél, hogy új alapokra helyezzük az élőerő, informatika, intelligens eszközök, képfeldolgozás együttműködését. Ez volt az elmúlt év legnagyobb projektje, és ezt a meggyőződésünket kívánjuk megvalósítani 2018-ban is. Átalakítjuk a céget, megújítjuk a szervezeti felépítésünket, az agilis módszertan mellett bevezetjük a LEAN minőségközpontú módszert is a szoftverfejlesztésben, és az élőerős szolgáltatásunkban is ugyanez a teljesen új megközelítés fogja áthatni a folyamatokat.

– Mit látnak majd ebből az ügyfelek?
– Egy nagyon sok szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor egyedileg testre szabható, tudásában, szolgáltatásaiban is teljesen megújuló POSeidon rendszerrel jelenünk meg, amiben minden olyan funkció elérhető, amire a megrendelőnek szüksége van vagy lehet. Ezen túlmenően a rendszer alkalmazásának hatékonyságát modulárisan felépített szolgáltatáscsomaggal támogatjuk, amiből az ügyfél válogatja össze a számára szükséges funkciókat, szolgáltatásokat.

– Véleménye szerint a biztonsági ágazatban történt változások közül melyek a legfontosabbak?
– Szerintem új helyzet állt elő azzal, hogy az őrző-védő szakmát is elérte a munkaerőhiány. Tudomásul kell venni, hogy humánerőforrás-szinten válság van a vagyonvédelemben is, ami nagyrészt az alacsony bérekkel kapcsolatos. A kötelező rezsióradíj, a 2018-ban ismét megemelt kötelező minimálbér és a garantált bérminimum alapvetően jó irány, végre anyagilag is helyére kerülhet a szakma megbecsülése. Ezért nem látok problémát abban, hogy mindezek következtében felmennek a szolgáltatási díjak – csakhogy szerintem mást kellene szolgáltatni. Túlhaladott állapot, hogy például egy élelmiszer-áruházban egyszerre három vagyonőr dolgozzon. A költségek növekedésével a megrendelői oldal egészen biztosan nem tudja majd elviselni a humán erőforrással kapcsolatos költségek emelkedését. Többek között ezért kell új szolgáltatásformákat kialakítani, mégpedig úgy, hogy az ár-érték arány és a védelmi szint egyensúlya megmaradjon. A POSeidon tökéletes példa lehet erre, ráadásul sokkal szélesebb körű funkcionalitást kínál, mint a klasszikus őrző-védő szolgáltatások.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Árki Zsolt, az Antenna Hungária műszaki igazgatója elmondta: több százmillió forintos beruházással építették ki a saját IoT hálózatukat, amit a Pajzs autókba helyezett nyomkövető rendszeréhez használ. Az Antenna Hungária országszerte több mint 200 telephelyen biztosít vezeték nélküli szolgáltatásokat, az IoT-vel 2015-ben kezdtek el foglalkozni, okosmérőrendszereket üzemeltetnek különböző szolgáltatóknak. A hálózat folyamatosan bővül, jelenleg a lakosság közel 60 százalékát érik el több mint 500 településen – mondta.

Tímár László, a P.T.B. Pajzs Kft. tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy az új, komplex távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel. Az MTI kérdésére közölte: a technológia kifejlesztésére közel 50 millió forintot fordítottak.

Árki ismertette: az úgynevezett Lorawan hálózat – mint az új autóvédelmi megoldás egyik fő eleme – energiahatékony, akár 5-10 éves élettartamot tesz lehetővé, hálózatfüggetlen elemes tápellátással. A hálózathoz nem szükséges SIM kártya. Az adatok titkosítottan futnak a hálózatban, csak előre regisztrált eszközök kapcsolódhatnak, az adatok az AH saját szerverére kerülnek, külföldre nem kerül adat. A cég az IoT-ban vezető szerepet szeretne betölteni, a hálózat bővítése mellett komplex okos város és okos mérés szolgáltatások piacra vitelét tervezik.

Tímár arról számolt be, hogy az új távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel: az autót felügyelő alacsony fogyasztású kommunikátor egységből, a Lorawan hálózatból, felügyeleti szerverből, és a webes felületből, illetve mobiltelefonos alkalmazásból. A cég 17 éve van jelen a saját fejlesztésű gépjárművédelmi rendszerrel, ilyennel ellátott autót a működése óta még nem loptak el – mondta. Az új megoldást idén június óta tesztelték, az meghatározza a jármű pozícióját, sebességét, külső hőmérsékletét. Az autó használata távolról is blokkolható. Előnye, hogy nem lehet leárnyékolni, energiafogyasztása alacsony, azt akár motor nélküli járműbe is be lehet építeni. A szolgáltatás nem igényel élőmunkát, automatikusan működtethető. A védett eszköz bármi lehet, elkezdődtek a fejlesztések, és a jövőben személykövetésre is fel lehet majd használni a technológiát – ismertette. A szolgáltatás díja jelenleg nagyjából egy zenei applikáció havidíjának felel meg.

A következő tíz évben több mint 500 ezer felhasználóra számítanak az eszközvédelem területén.

A közleményben azt írták: a házaspár 2014 és 2017 között egy hónapra, havi százszázalékos kamatra adott kölcsönt – alkalmanként húsz-harmincezer forintot – három hajléktalannak, valamint egy negyedik embernek, aki később, a kölcsönök törlesztése miatt vált hajléktalanná. A vádlottak a kölcsönzést követő hónap elején az alapkölcsön kétszeresét követelték, majd annak egy részét visszaadták, ismét havi százszázalékos kamatra.

A vádlottak meghatalmazást írattak alá két hajléktalannal szociális juttatásaik felvételére. A sértettek a bankkártyájukat is átadták nekik tartozásaik biztosítékául, ezekről a házaspár több esetben vett le pénz. Emellett két sértett nyugdíját többször is elvették, közvetlenül a nyugdíjfelvétel után. Az így elvett nyugdíj és szociális járadék összegéből adtak kölcsönt a sértetteknek, ismételten százszázalékos kamatra.

A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség a vádlottakat, akik tagadják a bűncselekmények elkövetését, háromrendbeli, üzletszerűen elkövetett uzsora bűntettével és egyrendbeli uzsora bűntettével vádolja.

Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.

“A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.

“A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.

Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.

Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. “Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével” – tette hozzá az elnök.

Kreml: nem korlátozzuk az ukrán hajók átkelését
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Úgy tudjuk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról – mondta a szóvivő.

Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti a gyermek érdekeinek kiderítését, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének – szögezte le a testület.

A konkrét ügyben a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négyéves fiával és kétéves lányával Magyarországon akar élni. Az olasz származású apa azonban eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok úgy döntöttek, hogy az anya jogellenesen hozta el Spanyolországból a gyermekeket.

Az anya ekkor fordult az Ab-hez alkotmányjogi panasszal, amelyben a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság ellehetetlenítette számára a bizonyítást például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét, és azt sem vizsgálta, hogy a gyermekek megfelelő környezetbe kerülnének-e Spanyolországban.

Az Ab-nek vizsgálnia kellett, hogy az egyes eljárási hibák összességében sértették-e a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot, figyelemmel a gyermekek érdekeire is.

A Magyarország által is kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény szerint az ilyen bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a visszavitel a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene-e számára. A gyermeknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az alaptörvény is rögzíti.

Az Ab határozata szerint a konkrét ügyben a bíróságok a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. A bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket – így például a szokásos tartózkodási helyet vagy az elvitel jogellenességét -, amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Nem vizsgálták azonban kellő alapossággal azt, hogy a visszavitel a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járhat. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot, ezért az Ab megsemmisítette a támadott bírósági határozatokat.

Az Ab döntésében 13 alkotmánybíró vett részt, közülük hat – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László – különvéleményt fogalmazott meg.

– Az utóbbi öt esztendő eseményei alapján hogyan értékelhető a jelenlegi európai biztonsági helyzet?
– Az elmúlt években viharos változások történtek Európában. Ha öt évvel ezelőtt azt kérdezi valaki, hogy a terrorizmussal a mindennapok szintjén együtt kell-e élni a világban, akkor azt mondtam volna: a világ más területein – a Közel-Kelettől Észak-Afrikán át Oroszország kaukázusi régiójáig – sajnos lehet, hogy igen, de ehhez képest Európa a béke szigete. Korábban egy stabil pontnak gondoltuk Európát ebben a felfordult világban, sajnálatos módon azonban biztonsági szempontból itt vált a legkritikusabbá és legbizonytalanabbá a helyzet. Nem mintha a titkosszolgálatok, biztonsági szervezetek, rendőrségek elfelejtették volna a szakmájukat vagy beszüntették volna a munkát: a világ az utóbbi években túllépett rajtuk. Ezek a szervezetek – jelenlegi eszköztárukat tekintve – gyakorlatilag megoldhatatlannak tűnő feladatokkal szembesülnek, ennek pedig az a szomorú eredménye, hogy hiába akadályoznak meg száz- vagy ezerszámra terrorakciókat, mégis egy sikeres támadás után azt az egyet fogják számon kérni rajtuk. Eközben a politika Nyugat-Európában nem volt képes vagy elég bátor, hogy újrafogalmazza a biztonsággal mint európai értékkel kapcsolatos feladatokat, és megtegye a szükséges aktív intézkedéseket.

– Ön szerint számíthatunk-e jelentősebb javulásra a közeljövőben?
– Sajnos ki kell mondanunk, hogy valami elveszett – egyrészt biztonsági szempontból, másrészt az európai életforma, harmadrészt pedig az emberi jogok vonatkozásában. Az elmúlt évek egyik nagyon szomorú jelensége, hogy miután a női egyenjogúságáért vívott küzdelmek sikeresek voltak, a nők jogai mostanában jelentősen csorbultak és visszaszorultak. Elveszett a hétköznapi élet biztonsága is Európában: tömegek változtatják meg alapvetően a szokásaikat, esténként nem ülnek ki egy kávéra, süteményre a családdal vagy egy női társaság nem megy el szórakozni, mert attól fél, hogy valami történik velük az éjszakában. Itt nem csak a terrorizmusra kell gondolni, hanem a szervezett bűnözés megerősödésére is. Úgy gondolom, a nemzetközi bűnszervezeteknél elindult egy váltás: agresszívabb, gátlástalanabb nemzeti és vallási alapon szerveződő bűnözői csoportok kezdik átvenni a hatalmat ebben az „iparágban” Európában. Ez nagyon súlyos következménnyel járhat a következő években.

– Van mégis bármilyen okunk az optimizmusra?
– Az, hogy a visegrádi országokban, így Magyarországon is sikerült „biztonsági cölöpöket” leverni és ezeket megvédeni az utóbbi években, az már komoly sikernek számít. Gondoljunk itt a kötelező betelepítés elutasítására. Magyarországot eközben számtalan támadás érte az elmúlt években, rengeteg szólaltak fel amiatt, hogy bontsák le a kerítést, de a kvótakérdés kapcsán is éles viták folytak. Azt azonban, véleményem szerint, sikerként könyvelhetjük el, hogy mindennek a kiállásnak van egyfajta kisugárzása Európa többi része felé is.

– Sokan a külső határvédelem egyik fontos tétjének nevezik a schengeni vívmányok megőrzését. Ön szerint veszélybe kerülhetnek azok az előnyök, amiket az EU-ban a belső határőrizet megszüntetése jelent?
– Ezt a kérdést inkább gazdasági oldalról közelíteném meg. Az EU belső, egységes gazdasági piaca az egyik legnagyobb vívmány: nincsenek vámok, biztosított az áruk szabad áramlása. Ha Schengen elkezd töredezni, akkor ez a vívmány vész el legelőször. A különböző iparágakban mára rendkívül szorosan egymásra épültek a multinacionális cégek és ezek logisztikai rendszerei, amelyek egyébként sikeresen működtetik és hajtják előre Európát. Véleményem szerint a schengeni kérdést erről az oldalról kell megközelíteni, hiszen mindez hatással van az emberek életszínvonalára és az egyes országok GDP-jére, ami pedig meghatározza, hogy egy-egy ország mennyit tud gazdasági, védelmi, szociális intézkedésekre fordítani.

– Megítélése szerint mennyiben változott Magyarország kitettsége a nemzetközi biztonsági folyamatok tekintetében?
– Magyarországon jelenleg az elmúlt négy év intézkedéseinek gyümölcseit élvezzük. Azonban nem feltétlenül csak Schengenen kívülről kell fenyegetéssel számolniuk a szolgálatoknak, illetve a Terrorelhárítási Központnak, hanem az övezeten belülről is. Franciaország tájékoztatása szerint ott mintegy 18 ezer iszlamistát tartanak számon, amelyből legfeljebb négyezret tudnak ellenőrizni. Ki kell tehát mondani: nincs oltásunk ez ellen. Magyarországnak a következő években is arra kell berendezkednie, hogy – hasonló intenzitással és szakmaisággal – megőrizze a vívmányokat, ami persze nem garantálja azt, hogy hazánkban nem történhet kísérlet valamilyen támadásra, hiszen mi is Európában élünk.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az altábornagy elmondta: korábban megterveztek egy készenléti rendszert, a gyakorlaton azt tesztelik, hogy az elmélet a gyakorlatban hogyan működik. A művelet lényege a készenlét fokozása, amely az értesítésen alapul. Az azonnali reagálású katonáknak 6 órán, a gyors reagálásúaknak 12 órán belül kell megkezdeniük a feladat végrehajtását.

Korom Ferenc kijelentette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a katonák szükség esetén képesek és készek részt venni a határellenőrzésben Magyarországon.

A Magyar Honvédség 72 órás készenlét-ellenőrzési gyakorlatot tart szerda óta a déli határszakaszon.

A bíróság közleménye szerint a vádlottak Szigethalmon és Tökölön gyártottak illegálisan cigarettát. Az elsőrendű vádlott vette bérbe a telephelyet. A raktárakban megfelelő berendezésekkel, gépekkel ipari mennyiségben állították elő a cigarettát elsősorban a Moldovából és Romániából toborzott munkások.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat nem jogerősen két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, a többi, nem magyar állampolgárságú vádlott egy év hat hónap és egy év tíz hónap közötti – két-három évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott, és kiutasították őket Magyarországról.

A szigetszentmiklósi rendőrök 2016 áprilisában érték tetten a munkásokat. Ott 1,2 milliárd forint, Tökölön pedig 2,1 milliárd forint értékben foglaltak le összesen 120 millió szál cigarettát és egyéb dohányárut. Egy teherautón 26 zsák, összesen 534 kilogramm dohánytörmeléket is találtak.

Az elsőrendű vádlott ítéletével kapcsolatban az ügyész súlyosításért, a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott három nap gondolkodási időt kért. A többi vádlott büntetését minden érintett tudomásul vette.

A tragédia a török metropolisz ázsiai oldalán fekvő Sancaktepe körzetben történt. A beszámoló szerint a helikopter leszállás közben meghibásodott, majd először egy négyszintes ház tetejének, aztán a járdának csapódott. A balesetnek civil áldozata nincs, miután nem tartózkodott az utcán senki.

Az Anadolu Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának a szavait idézve azt írta, hogy a helikopter oktatóhelikopter volt, és egyelőre ismeretlen okból zuhant le.

A hatóságok rendőröket, mentőket és tűzoltókat vezényeltek a szerencsétlenül járt helikopterhez. A sebesült katonát kórházba szállították. A nap folyamán Hulusi Akar török védelmi miniszter személyesen is megtekinti a helyszínt.

Coats, aki az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, a NATO-tagállamok tanácskozásán vesz részt. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel.

“Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország létrehozott, kipróbált és telepített is olyan rakétákat, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint amit a szerződés lehetővé tesz” – fogalmazott a DNI vezetője. Hozzátette, hogy ezeket a rakétakísérleteket Moszkva egy, a nemzetközi szerződések által engedélyezett rakétaprogram álcája alatt végezte el. Coats részletekbe nem bocsátkozott, de annyit elmondott, hogy Oroszország 2018 végére több olyan 9M729 elnevezésű rakétazászlóaljjal rendelkezik, amely közvetlen fenyegetést jelent nagyrészt Európára, de Ázsia bizonyos vidékeire is.

A hírszerzési igazgató hangsúlyozta: ahhoz, hogy Washington változtasson az álláspontján és ne mondja fel az INF-szerződést, Oroszországnak először – ahogyan fogalmazott – “el kellene ismernie, hogy csalt”, majd meg kellene semmisítenie a szóban forgó fegyverzetet. Coats azonban úgy látja, hogy Moszkva erre semmiféle hajlandóságot nem mutat.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonul az INF-szerződésből. Ezt a megállapodást 1987-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov írta alá Washingtonban. A katonai egyezmény a közepes és rövid hatótávolságú rakéták, egészen pontosan a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelhető ballisztikus rakéták felszámolásáról rendelkezett. 

Trump döntése megosztja a NATO-szövetségeseket, és az Európai Unió is azt kérte a felektől, hogy őrizzék meg ezt a nemzetközi biztonság szempontjából fontos szerződést.