Biztonságpiac

Miközben a vagyonvédelmi szolgálatok munkájában egyre nagyobb teret hódítanak a technológiai eszközök és megoldások, részben kiváltva ezzel az élőerős szolgáltatásokat, az emberi tényező sosem lesz teljesen nélkülözhető. Az ágazati változásokról, kihívásokról és sikerekről négy nagy szervezet biztonsági vezetőit kérdeztük.

Mészáros István, a Semmelweis Egyetem biztonságtechnikai igazgatója
Az elmúlt évek tendenciái alapján a jövőben rendkívül fontos lesz a külföldi állampolgárok kezelésének megoldása a magyar biztonsági ágazatban. Ennek oka, hogy számtalan formája lehet annak, hogy valaki legálisan vagy illegálisan tartózkodik hazánkban, így több módon is megjelenhet a magánbiztonsági ágazatban kockázatként, még akár munkavállalóként is. Ez a magyar felsőoktatásban és így a Semmelweis Egyetemen is komoly kihívást jelent, hiszen egy felsőoktatási intézmény számára – a nemzetközi rangsorban történő előrelépéshez – fontos mérőszám, hogy hány külföldi hallgatót oktatnak. E tekintetben elengedhetetlen az együttműködés, a folyamatos információcsere az állami szervekkel, hatóságokkal a toborzástól az itt-tartózkodáson keresztül úgy, hogy azzal a képzésért fizető, „jó szándékú” hallgatók mindennapjait ne zavarjuk. Ebben egyre nagyobb hangsúlyt kap a magánbiztonsági ágazat is.

Egyébként az utóbbi évek folyamatai alapján szintén jól érzékelhető, hogy egyre nagyobb az egymásrautaltság, egyre jellemzőbb tendencia a valódi együttműködés a magánszektor és az állami szervezetek között. Ugyancsak fontos trend a létfontosságú rendszerelemek (kritikus infrastruktúrák) komplex kezelésének kiterjesztése, vagyis az a fajta üzembiztonsági, üzletmenet-folytonossági szemlélet, ahol a biztonsági vezetőnek egyszerre kell értenie a vagyon-, tűz-, munka-, környezet- és polgári védelemhez, illetve ezeken keresztül képesnek kell lennie feltárni üzembiztonsági kockázatokat a védett létesítményben zajló folyamatok bármelyikében. Korábban csak a versenyszférában volt jellemző ez a megközelítés, most azonban – ahogy a jogalkotó halad előre – újdonság, hogy újabb és újabb ágazatokban is ilyen komplex módon kezelik a biztonság kérdését, és ez a szemlélet szépen lassan beszivárog a közszférába, így például az egészségügybe is.

A magánbiztonsági ágazatban többféle hatás is érzékelhető: az élőerős vagyonvédelem területén is kézzelfogható a rossz munkaerőpiaci helyzet. Miközben szinte teljesen kiürült a munkaerőpiac, kedvező fejlemény lehet, hogy – részben ennek következtében – tisztul a biztonsági vezetők látásmódja, és sok olyan tevékenység leválik az élőerős területről, ahol a vagyonőrök munkája más – jellemzően technikai – megoldással kiváltható vagy helyettesíthető. Ennek köszönhetően megnyílik az út az előtt, hogy az élőerős védelem egyfajta elit szakmává váljon, azonban ehhez a vagyonőröknek valódi képzést kell kapniuk, olyan ismereteket megszerezniük, amelyeket a gyakorlati életben is hasznosítani tudnak. Ezzel szemben egyelőre a valóság az, hogy a megbízók drágán és rossz minőségű szolgáltatást vesznek igénybe, mivel rosszul épül fel a jogszabályi, foglalkozási, osztályozási környezet és a képzési rendszer.

Mindinkább uralkodó trenddé kezd válni, hogy a technika kiváltja az élőerős őrzést – ez elsősorban a demonstratív őrzés és figyelés szintjén jellemző. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a technika mögött mindig ott van az ember, akinek intézkednie kell, ezért az emberi tényező sohasem kophat ki teljesen a vagyonvédelemből. Ugyanakkor fontos lenne új alapokra helyezni az élőerős védelmet: rendet kell tenni a FEOR-számokban és így a szakmai tevékenységek osztályozásának alapjaiban. Differenciálódniuk kell az egyes tevékenységeknek, hiszen mást várunk el egy kivonuló szolgálattól, mint egy portaszolgálattól, egy „egyszerű” telepőrtől és kritikus infrastruktúrát őrző munkatárstól stb. A tisztulás jegyében azonosítani kellene a tevékenységtípusokat és egy valódi duális rendszerben kellene újragondolni a képzést. Mindezek eredményeként a rezsióradíj és így a fizetések is differenciálódhatnának a vagyonvédelemben, illetve tisztulhatna a szakmai profil.

A Semmelweis Egyetemen az utóbbi három esztendőben szinte teljesen átszervezték az élőerős védelmet: a korábbi vagyonvédelmi szolgáltatókkal ellátott szolgálati helyeket visszaszervezték, így mára 54 szolgálati helyen mintegy 212 fő saját állományú közalkalmazott portás látja el a portaszolgálati feladatokat. Ma az egyetemi területeken összesen mintegy 1500 kamera, belépési pont, illetve behatolásjelző rendszer jelzését képes fogadni az egyetem saját üzemeltetésű diszpécserközpontja, ahonnan a diszpécserek kétszer két fő gépkocsizó járőrt (saját alkalmazásban álló személy- és vagyonőrt) képesek a helyszínre irányítani, megerősítve ezzel a portaszolgálatokat. Az átszervezések eredményeként az elmúlt két évben kétharmadára csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma, amihez persze hozzájárultak a technikai fejlesztések is. A létfontosságú rendszerelemek kijelölése mára megjelent az egészségügy és az oktatás területén is, a hatóságokkal közösen végrehajtott válsághelyzeti gyakorlatok, törzsvezetési tréningek tapasztalatait pedig az üzemeltetés során is hasznosítják.

Csikós Gellért, a Rossmann Magyarország revízióvezetője, az Országos Kereskedelmi Szövetség Kereskedelem-biztonsági Munkabizottságának elnöke
A magánbiztonsági ágazat üzletiesebbé válik, dominánsabban jelennek meg a piaci elvárások és igények mind a megbízók, mind a szolgáltatók oldalán. A megbízói oldalon egyre inkább felértékelődik a szakmaiság, és a valós megrendelői problémákra való hiteles reagálási képesség. Azok a szolgáltató cégek lehetnek tehát sikeresek a jövőben, amelyek rendelkeznek olyan vezetőkkel, tapasztalattal és végrehajtói állománnyal, akik értik a kereskedelmi, ipari, banki ágazat problémáit, és valós támogatást tudnak nyújtani a megbízóknak. Továbbá az is érzékelhető, hogy a vagyonőri óradíjak emelkedésével együtt a legtöbb megbízó csökkenti a vagyonőri óraszámot, és technikai fejlesztésekbe kezd, ellensúlyozva a kiesett élőerős őrzési volument. Már nem elegendő csak vagyonőrt biztosítani, ehhez hozzá kell tenni a gondoskodó, szakmai támogatást is a jövő ideális szolgáltatásában.

Jelenleg jó iránynak látszik, hogy a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) nyitottan áll a változásokhoz, és rendkívül hasznos a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint az Óbudai Egyetem magánbiztonsági képzési rendszere is. Mindezek mellett számos magánbiztonsági kutatási projekt indult Magyarországon, és jó kezdeményezés a külföldi magánbiztonsági szakértőkkel való kapcsolatfelvétel is. Mindezek együttesen jelentős változásokat generálhatnak már a közeljövőben is.

Az új kihívások nyomán átalakulhatnak bizonyos magánbiztonsági tevékenységek, illetve megváltoznak e téren az arányok is. Élőerős védelemre és jelenlétre továbbra is lesz szükség, de már kisebb létszámban, állandó, jól felkészített vagyonőrökkel, alacsony fluktuációval, folyamatos képzésekkel. Az internetalapú, digitális technikai fejlesztések egyszerűsíteni fogják, hatékonyabbá és egyben üzletiesebbé teszik a szolgáltatásokat. Az arányok megítélésének, megváltoztatásának és felügyeletének egyik legjobb eszköze a kockázatmenedzsment. Ezzel a módszerrel fel lehet mérni a tevékenységen alapuló kockázatokat, és magas, közepes, alacsony kategóriába sorolni például a profitra gyakorolt hatás és a bekövetkezési valószínűség szerint.

Csikós az elmúlt húsz esztendőben a megbízói oldalon biztonsági és üzleti beosztásokban is dolgozhatott, s ezt személyes sikerként értékeli. Mint elmondta, megtanulhatta, hogy a biztonsági ajánlásokat gazdasági környezetben csak üzletiesen átgondolva, nyereség-veszteség és profitra gyakorolt hatáselemzéssel együtt lehet elfogadtatni, mert az üzleti élet mindent vitat. A vagyonvédelemben a szolgáltatói oldalon is vezető beosztásban dolgozott, így átlátta és megértette az ágazat jellemzőit. Jelenleg ismét a megbízói oldalon dolgozik, munkája során a kockázatelemzés-alapú, hatékony, védelmi rendszerek kialakítására, a szakmai együttműködésekre és a baráti kapcsolatokra szeretne fókuszálni.

Duba Róbert, a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatója
A biztonsági szakma a komplexitás irányába halad: az életünket már nem tudjuk elképzelni az IT támogatása nélkül. Az együttműködésünk és az egymásrautaltságunk napi szintű, ezen belül is kiemelt figyelmet kap a kibervédelem. A biztonsági vezetőknek továbbá nap mint nap olyan komplex döntéseket kell hozniuk, amelyeknek tűz-, munka- vagy környezetvédelmi kihatásuk egyaránt lehet. A szakmában mindezek mellett kiemelt figyelmet kap az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfelelés. Duba véleménye szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet fog kapni a biztonsági területeken, így például a kamerarendszerekben, a különböző rendszerek adatainak összekapcsolásában, valamint a kiberterrorizmus elleni küzdelemben. Az informatikai biztonság területén már megfigyelhető egyfajta átrendeződés, a védelmi szemlélet erősödése. Ez a jövőben még hangsúlyozottabban lesz érzékelhető: automata szoftverek (gépek) támadnak automata védelmi rendszereket (gépeket).

Jellemző trend az ágazatban az új technológiák és veszélyek megjelenése, ilyen például a drónok (UAV) jelentette kockázatok növekedése. A világ egyre több területe „virtualizálódik”, így az újkor egyik legnagyobb fenyegetettsége a kibertérben jelentkezik. Mindeközben egyre több pénzt költünk az informatikai rendszereink védelmére, de egyre magasabb szintű, szerteágazó képzést kell kapniuk az ágazatban dolgozóknak is, legyen szó vagyonőrről vagy biztonsági vezetőről. A XXI. században már jórészt automatikus értesítések érkeznek az érintettekhez, és nem a biztonsági őr hívására kell várnunk. Ezeken a pontokon már egyértelműen a technikáé az elsődleges szerep és az ember csak a második helyen áll.

A klasszikus vagyonvédelemben nem fognak megszűnni tevékenységek, csupán átalakulnak vagy a más hangsúlyt kapnak. Így például egyre ritkábban alkalmaznak majd épületen belül úgynevezett check point járőrellenőrző rendszereket, mert az új típusú beléptetőrendszerek – többletszolgáltatás nyújtása mellett – már kiváltják ezt a funkciót. Az egyértelmű trend, hogy egyre kevesebb biztonsági őrt alkalmazunk, mivel sok, korábban humán erőforráshoz kötött tevékenységet váltunk ki technikai megoldásokkal. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a kevesebb biztonsági őrnek magasabb szintű tudással és több képesítéssel kell rendelkeznie, gondoljunk itt a csomagvizsgáló röntgenkészülékek kezelésére, az életmentő defibrillátor használatára vagy az elsősegélynyújtói képzésre. Új biztonsági kockázatok jelentek meg, ez megköveteli a vagyonvédelemtől a valós védelmi értéket jelentő, kiszámítható munkavégzést, az ehhez szükséges folyamatleírásokkal, képzésekkel és minőségbiztosítással.

Duba szakmai karrierjének legújabb kihívása, hogy a Szerencsejáték Zrt. biztonsági igazgatójaként nap mint nap megfeleljen az új kihívásoknak és elvárásoknak. Az igazgatóság átszervezését követően immár jól képzett, ütőképes csapattal rendelkeznek, amely a klasszikus vagyonvédelmi feladatok ellátása mellett képes ellátni az új, Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi törvény, valamint a GDPR kapcsán felmerülő napi feladatokat is. Egy másik területen a Szerencsejáték Zrt. 2017-ben hibapont nélkül szerezte meg az ISO/WLA minősítést.

Kálmán László, a Richter Gedeon Nyrt. rendészeti osztályának vezetője
Napjainkban nagyon aktuális a biztonság kérdése: az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan nő, mind a munkahelyi, mind az otthoni környezetünkben. A piac nagyon gyorsan reagált minderre: a nagyobb vagyonvédelmi cégek technikai fejlődése mellett folyamatosan kialakult a szakmának egy olyan ágazata, amelynek szereplői az otthon védelmére „professzionális” online felügyeleti rendszereket ajánlanak különböző dedikált alkalmazásokon keresztül. A piaci növekedés óriási, de mára a hobbicélú akciókamerák összekeveredtek a vagyonvédelmi célú rendszerekkel. Ne legyenek illúzióink, ezek a rendszerek a legtöbb esetben nem rendelkeznek kellő biztonsággal, könnyen támadhatók, feltörhetők, magánjellegű adataink ártalmas céllal felhasználhatóvá válhatnak. Mindeközben nehéz elmagyarázni az ügyfeleknek, miért kell többet költeni egy megbízhatóbb, biztonságosabb és jobb rendszerre.

A vagyonvédelmi piac oly mértékben van ellátva eszközökkel, hogy alapos műszaki, szakértői, illetve gyakorlati tapasztalatra van szükség, hogy ne csak korszerű, hanem jól használható, üzembiztos működésű rendszereket építhessünk fel. A felügyeletirendszer-szoftverekkel a különböző védelmi rendszerelemeket könnyen össze lehet kapcsolni, ezeket automatizálni lehet, és számos információt gyorsan és hatékonyan el tudunk juttatni a védelmi feladatokat ellátók felé.

Várhatóan hamarosan eljuthatunk akár a teljes automatizáltságig is, amire ugyan már a mai technológia is képes bizonyos esetekben, jól behatárolt körülmények között, de közel sem a megfelelő megbízhatósággal. Be kell látni azonban, hogy az emberi tényező sohasem lesz elhanyagolható, a jelzésekre mindig reagálni kell majd, és a rendszereket üzemeltetni kell.

Ami az egyre intelligensebb vagyonvédelmi rendszerek fejlődését gyorsíthatja, az a minden szakterületet érintő és az egyre nagyobb méreteket öltő humánerőforrás-hiány. A közeljövőben az ipari és a nagyvállalati struktúrákban a vagyonvédelmi rendszerek különböző vállalatirányítási, illetve térinformatikai rendszerekbe történő integrálódása kaphat kulcsszerepet. Persze nem szabad elfeledkezni a vagyonvédelem specialitásáról. Egy rendszer feltörése esetén megszerezhető akár egy komplett ipari környezet biztonsági felépítése, ami óriási kockázatot hordoz magában. Több szakma együttes tevékenysége eredményezhet komoly áttörést.

A robbanásszerű munkaerőhiány napjaink munkaerőpiacának megdöbbentő változása és egyben legfőbb problémája is, ami a vagyonvédelmi szakmát is mélyen érinti. A jól képzett munkaerőért éles harc indult. A munkaerőpiacon a saját foglalkoztatású élőerős őrzés szerepe valamelyest felértékelődik, de ez a munkaerőgondokra nem fog tudni önmagában választ és kiutat jelenteni. A jövőben a legfontosabb kérdés a humán erőforrás és a technika arányos alkalmazása, valamint a megfelelő munkaerő megszerzése és megtartása lesz. Nem tartok attól, hogy a technika kiszorítja a munkaerőt, vagy a munkaerő ne lenne alkalmas az alkalmazkodásra, inkább azt tapasztalom, hogy nehéz a megfelelő munkaerőt megtalálni.

Az élőerős őrzés legfontosabb szerepe az emberi kommunikációban és a technikai eszközök kezelésében rejlik. Kommunikációs csatornákon keresztül nyújthatunk professzionális színvonalú szolgáltatást, illetve ugyanezen csatornák ismeretével akadályozhatunk meg akár egy terrorcselekményt.

A rendészeti feladatok ellátásának színvonala, a belső vizsgálatok lefolytatása, azok eredményessége minden esetben függ a kollégák szakmai tudásától, tapasztalatától, helyismeretétől és kapcsolatrendszerétől. A természetes fluktuáció mellett egy ilyen összeszokott, nagyfokú helyismerettel rendelkező, tapasztalt munkatársi gárda képes magas színvonalú vagyonvédelmi szolgálatot nyújtani egy vállalat számára.

Jogosulatlan cselekmények megakadályozásakor, katasztrófahelyzetek kezelésekor nélkülözhetetlen a stabil, kiszámítható, egymást is jól ismerő, gyakorlott állomány. Ha baj van, ha menekíteni kell, ha biztosítani kell, ha menekülni kell, hozzájuk fordulunk, hozzájuk fordulhatunk. Helyismeret hiányában értékes perceket veszíthetünk, aminek a következményei megjósolhatatlanok.
A tulajdonvédelmi technológiák fejlődése mellet nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek megfelelő működtetésére magasan képzett humán erőforrást kell biztosítani. Az emberi tényező így nem lehet kevésbé fontos, mint a technológiai fejlettség.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán október 2-án meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi személyes tárgyaira bukkanhatott kedden a török-szaúdi nyomozócsoport egy külképviselethez tartozó autóban, amelyet korábban az egyik isztambuli parkolóházban hagytak – jelentette a CNN Türk török hírtelevízió.

Más török források ugyanakkor eltérő információkat közöltek. Az Anadolu török állami hírügynökség úgy tudja, hogy a gépkocsiban talált tárgyak a szaúdi főkonzulátus dolgozóié, az NTV török hírtelevízió pedig arról írt, hogy azok a főkonzul családtagjaihoz tartoznak.

A hatóságok hétfőn találtak rá a diplomata rendszámú gépkocsira a török metropolisz Sultangazi nevű körzetében, több mint 10 kilométerre a szaúdi főkonzulátus épületétől. A nyomozócsoport ezt követően engedélyt kért a szaúdi külképviselettől, továbbá az isztambuli főügyészségtől az autó átvizsgálására. A helyszínelők a járműben kedden két bőröndöt, bennük ruhákat, valamint több személyes tárgyat, köztük – a CNN Türk szerint – feltehetően egy Hasogdzsihoz tartozó számítógépet és dokumentumot is találtak.

A török-szaúdi nyomozócsoport kedden 2 és fél órán keresztül vizsgálta az autót, és DNS-mintákat is vett a tárgyakról. A helyszínelők szerdán folytatják a gépkocsi átvizsgálását.

A török sajtó arról is beszámolt, hogy az autó üzemben tartója Sultangazi körzetben lakik, és a gépkocsi regisztrálva van a parkolóházba.

A hatóságok a napokban egyúttal megpróbálják rekonstruálni azt is, hogy azok az autók, amelyek október 2-án hagyták el Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusát, milyen helyeken álltak meg. Ezért az Isztambul külterületi zöldövezetének számító Belgrádi erdőben, illetve a Márvány-tenger déli partján fekvő egyik város, Yalova környékén is kutatnak.

Az Ihlas török hírügynökség kedden tudatta: a hatóságok kedden két órán át vizsgálódtak Yalova tartomány Termal nevű körzetében Samanli faluban egy háromszintes házban, amely a Hasogdzsi meggyilkolásának napján Rijádból Isztambulba érkező 15 tagú szaúdi különítmény egyik tagjának a nyaralója. A házat jelenleg egy szíriai család bérli. Az Ihlas arra nem tért ki, hogy a nyomozók találtak-e bármi érdemit.

Recep Tayyip Erdogan kedden telefonon részvétét nyilvánította Hasogdzsi családjának, köztük az újságíró fiának, Abdullah Hasogdzsinak. A török államfő mély sajnálatát fejezte ki, és megfogadta, hogy Törökország minden szükségeset megtesz a gyilkosság felderítéséért.

A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. A szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, török sajtóbeszámolók szerint viszont brutális módszerekkel meggyilkolták. Erdogan kedden a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén úgy fogalmazott, hogy az újságíró halála előre eltervezett politikai gyilkosság volt.

Kiskorúakat felfegyverkezve kirabló két fiú ellen emelt vádat a Budapesti I. és XII. kerületi ügyészség, a támadásoknak nyolc sértettje van – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményben azt írta, hogy 2017 őszén az akkor 13 és 14 éves elkövető két alkalommal 13-15 év körüli kiskorúakat támadott meg Budapesten – egy esetben négy ismeretlen fiatal férfival közösen -, a IX. kerületi régi vásárcsarnok épületénél. Az áldozatokat viperával, gázspray-vel és késsel fenyegették, hogy megszerezzék pénzüket és telefonjaikat.

Aki ellenkezett, azt bántalmazták is. Egy esetben ököllel ütötték áldozatukat, majd miután a földre esett, rugdosni kezdték. Egy másik esetben a 13 éves elkövető kést szorított a sértett combjához – olvasható a közleményben. A fiatalabb vádlott a közös támadások előtti napokban is elkövetett egy hasonló rablást.

Az I. és XII. kerületi ügyészség a két fiút több rendbeli – részben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett – rablás bűntettével, illetve kísérletével vádolja. A 13 éves elkövető ellen az ügyészség javítóintézeti nevelés, az idősebb ellen fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

Csaknem 800 jogsértést állapítottak meg a rendőrök a buszok és teherautók egy héten át tartó ellenőrzése során – közülte a rendőrség.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a “Tispol Truck & Bus” elnevezésű, európai szintű ellenőrzés keretében elsősorban a vezetési és pihenőidőt, valamint a veszélyes áruk szállításával összefüggő szabályok megtartását vizsgálták. Október 15. és 21. között 3014 nehéz tehergépkocsit, ötszáz autóbuszt ellenőriztek, és 779 jogsértést állapítottak meg.

Azonnali közlekedési korlátozást öt nehéz tehergépkocsi esetében kellett elrendelni. Ebben a járműkategóriában 148 esetben a jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban kellett intézkedni. Vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt 95-ször, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt 78-szor intézkedtek. Hat tehergépkocsi-vezetőnél merült fel alkoholfogyasztás gyanúja, 62-szer a sofőr vagy utasa nem használta a biztonsági övet. A megengedett legnagyobb sebességet 206 járművezető lépte túl.

Az autóbusz-vezetők közül hét nem tartotta be a sebességhatárt. A vezetési és pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt tizenegyszer, jármű-, illetve rakománybiztonsággal kapcsolatban kétszer, az okmányokkal kapcsolatos jogsértések miatt háromszor kellett intézkedniük a rendőröknek – olvasható a közleményben.

Az Egyesült Államok teljes mértékben eleget tesz a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló egyezményben foglaltaknak, de az nem lehet hatékony, ha Oroszország továbbra is és folyamatosan megsérti azt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben.

Jens Stoltenberg, a Norvégiai hadgyakorlatról szóló sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az euroatlanti szövetség minden tagországa egyetért abban, hogy az Egyesült Államok az egyezménnyel teljes összhangban cselekszik, problémát az évek óta tapasztalt orosz viselkedés jelent.

A NATO főtitkára azt mondta, noha Oroszország bizonyítottan megszegi az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeit, nem számít arra, hogy az európai szövetségesek több nukleáris fegyvert telepítenének válaszlépésként az orosz fenyegetettségre.

A katonai szövetség aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait, ugyanis egyetlen szerződés sem lehet hatékony, amennyiben csak az egyik fél tartja be a benne foglaltakat – mondta Stoltenberg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott az is, hogy egyetlen rakétát sem semmisített meg, tehát Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – tette hozzá.

“Nem akarunk új hidegháborút, nem akarunk új fegyverkezési versenyt” – jelentette ki Stoltenberg.

A szövetségesek reményüket fejezik ki, hogy Moszkva visszatér a nemzetközi szerződéshez, és átlátható, ellenőrizhető módon eloszlatja a nemzetközi aggodalmakat – közölte.

A biztonság olyan érték, amely mindenki számára nélkülözhetetlen, és a bűnmegelőzési munka segítséget nyújt ahhoz, hogy az emberek mind objektíven, mind szubjektíven meg tudják teremteni maguk számára a biztonságos légkört. Többek között emiatt is a bűnmegelőzés¹ szerepe napjainkra rendkívül felértékelődött – szögezte le Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke.

Az NBT keresi a modern, korszerű kommunikáció eszközeit az egyes célcsoportok elérésében, minden korosztályt saját közegében, nyelvén igyekszik megszólítani. Mindezt azért teszi, mert nagyon fontosnak tartja, hogy mindenki számára tudatosodjon: tehet a biztonságáért, sőt tehet mások biztonságáért is, és bármikor kérhet segítséget, ha bajban van vagy veszélyben érzi magát.

A tanácsnál több mint húszfős titkárság felel a 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia² végrehajtásáért, ennek a csapatnak a munkájáról pedig Hatala a Biztonságpiacnak elmondta: gyakran találkoznak azzal az őszinte megdöbbenéssel, hogy milyen kreativitással és sikerrel képesek közvetíteni a bűnmegelőzési tartalmakat. Amellett, hogy az ilyen jellegű munkának az az elsődleges célja, hogy felvértezze a célcsoportokat olyan munícióval, amely segít abban, hogy ne váljanak elkövetőkké vagy bűncselekmény áldozatává, az NBT elnökének tapasztalatai szerint közösségépítő és -formáló erővel is bírnak ezek az üzenetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó módszerek.

Jól szervezett kommunikációs tevékenységre, ötletességre és emberismeretre van szükség ahhoz, hogy a mondanivalót úgy öntsünk formába, hogy azt a célcsoportok ne tehernek, propagandának érezzék, hanem attitűdváltozást, gondolkodásbeli váltást legyenek képesek kiváltani. Ebből kiindulva az NBT például az elmúlt évben Hajós András énekes, dalszerző közreműködésével készített egy kreatív, figyelemfelhívó szpotot, a Betörő szvinget a betöréses lopások elkerülésére. A célcsoportok figyelmének felkeltésére, megragadására a Tanács művészi eszközökkel is megpróbálkozott: az áldozattá válás elkerülését hivatott segíteni az NBT által gondozott és koordinált Taurin trauma című bűnmegelőzési musical színpadra állítása, amelynek előadásai és sikere Hatala szerint még a legkétkedőbbeket is lenyűgözte. A darabot a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatták be. A forgatókönyv és a zenék, zeneszövegek A dal a Tiéd! elnevezésű, szintén az NBT támogatásával megvalósult projektben részt vevő hátrányos helyzetű fiatalok által írt dalokra épülnek.

Az NBT pályázati kiírások keretében is támogat bűnmegelőzési programokat, és a kiválasztott, támogatott kezdeményezések kommunikációját is igyekeznek segíteni. A támogatott projektek sokszínűek, a bűnmegelőzési üzenetek élővé tétele az egyik elsődleges célkitűzés, ezért bármilyen módszert, amely alkalmas arra, hogy a passzív közösségekből, emberekből aktív, cselekvőképes résztevőket építsen, esélyes a megvalósításra. Ennek jegyében olyanra is volt már példa, hogy a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság egy kollégájuk által írt darab, a Nyugdíjas akták elnevezésű bűnügyi komédiát állított színpadra nyugdíjasok segítségével, profikat meghazudtoló kivitelezéssel. A sok próba és munka eredményeként az előadást a környékbeli településeken is hatalmas sikerrel mutatták be, és minden néző élményszerűen megtanulhatta, hogyan kerülje el a trükkös tolvajokat, csalókat. Hatala szerint az ilyen kezdeményezéseknek megkerülhetetlen szerepük van abban, hogy az olyan kiemelt célcsoportok, mint az idős, gyakran egyedülálló emberek, releváns, számukra érthető információkat és tanácsokat kapjanak ahhoz, hogy ne váljanak bűncselekmény áldozatává.

A fiatalok megszólítása érdekében is sokféle projekt, módszer létezik, például az NBT kortárs segítők képzésében képzeli el többek között a célcsoport elérését. A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a képzésben részt vett tanulók a bűnmegelőzés és áldozatsegítés szempontjából is nagyon hatékony segítséget nyújtanak kortársaiknak, elsősorban iskolai környezetben. Mind a tanárok, mind a diákok keresik őket, tudnak arról, hogy milyen esetekben lehet hozzájuk fordulni. Az NBT elnöke szerint sokkal hatékonyabb az üzenetek közvetítése akkor, ha a fiatalok a saját korosztályukba tartozóktól kapják az információkat vagy a pozitív példákat. A felkészítő képzés során a segítők elsajátíthatják a legfontosabb megelőzési üzeneteket, valamint azokat a módszereket, amelyek segítségével ezt tovább is tudják adni, illetve támogatni tudják a hozzájuk fordulókat.

Az iskolai erőszak nem egy erőszakos esemény bekövetkezésével kezdődik, hiszen a konfliktusok egyfajta ívet írnak le, mire a tanár vagy a többi diák számára is érzékelhetővé válnak – mondta Hatala József, rámutatva, hogy a probléma megoldására az NBT egyrészt mediációs képzéseket szervez pedagógusok számára, kezükbe adva olyan módszertant, amely alkalmas a felmerülő konfliktusok kezelésére. Másrészt a Jövő iskolája elnevezésű program keretében ott igyekszik bevezetni a speciális megoldási módszereket, ahol a diák-diák, diák-tanár közötti konfliktusok felszínre kerülhetnek. A program célja, hogy a tanév végére mérhető pozitív változások történjenek a pedagógusok és a tanulók egymáshoz és az iskolához való viszonyában. Az NBT egyik mintaprojektjének tapasztalatai szerint ezek a módszerek alkalmasak a kedélyek csillapítására, a tanulási hajlandóság és a tanulmányi átlag javítására, a pilotprogram során a szakemberek a legnehezebb osztályokban is jól érzékelhető változásokat tudtak elérni.

Az NBT feladata továbbá, hogy a legújabb tudományos eredmények figyelembevételével végezze munkáját, emiatt az elmúlt időszakban két kutatás is indult. A látenciakutatásban azt igyekeznek felmérni, milyen bűncselekmények történnek úgy, hogy azok valamilyen oknál fogva nem kerülnek a hatóságok tudomására. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács a jelenleg is folyó kutatást tízezer fős mintavétellel tervezi. Az NBT ifjúságkutatásában pedig hasonló, reprezentatív felmérés keretében arra keresett választ, hogy honnan kapja a felnövekvő nemzedék a biztonsággal kapcsolatos információit, milyen veszélyek leselkednek rájuk, kire számíthatnak a problémáik megoldásában, milyen a bűnmegelőzési felkészültségük. A kutatás során arra a kérdésre is kereste a választ, hogy milyen összefüggés van a családi háttér, a szülői attitűd és a fiatalok áldozattá/elkövetővé válásában, valamint hogy az iskola megjelenik-e mint támogató közeg a fiatalok életében. Arra is választ akartak kapni, hogy a fiatalok a biztonságukat érintő kérdésekkel kapcsolatban kihez fordulnak a családon belül és az iskolában – közölte Hatala.

Magyarországon valódi, mai értelemben vett bűnmegelőzési munka 1990-ig nem folyt – állítja az NBT elnöke. Abban az időben a hazai politikai elit – az európai államhatalmakhoz hasonlóan – a büntetőpolitika megvalósítását tekintette elsődlegesnek. Ebben az időszakban nem kapott megfelelő figyelmet például az, hogy az elkövetők humán szempontjaival foglalkozzanak. Akkoriban nem voltak civil szervezetek sem, amelyek ezzel törődtek volna, de az idő szerencsére mára túllépett ezen. Hatala kiemelte: ha elfogadjuk, hogy a bűnözés társadalmi tömegjelenség, akkor az ellen csak társadalmi szinten lehet fellépni, kizárólag a büntetés nem lehet eredményes. Összefogás, az okok felderítése és a problémák kezelése jelenthet megoldást amellett, hogy erősítjük az emberek önvédelmi képességeit.

Lábjegyzet
1. Bűnmegelőzésnek nevezünk minden olyan intézkedést és beavatkozást, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjen mindez a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével vagy a sértetté válás megelőzésével. (Forrás: Biztonságos város – Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről. BM, Budapest, 2011, 20. oldal)
2. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013–2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Egy Poseidon-8 típusú amerikai felderítőgépről vezéreltek egy, a szíriai Hmejmím orosz katonai repülőtér ellen januárban végrehajtott dróntámadást – jelentette ki Alekszandr Fomin vezérezredes, orosz védelmi miniszterhelyettes a TASZSZ jelentése szerint.

A tábornok elmondta, hogy a hmejmími bázist egységes hadrendben, egységes irányítás alatt 13 drón támadta meg. Fomin szerint a repülőszerkezetek kézi vezérlésre tértek át, amikor az orosz rádió-elektronikus zavaró elfojtó rendszerek ellenállásába ütköztek.

A kézi vezérlést pedig nem egyszerű emberek végzik, hanem korszerű technikával felszerelt Poseidon-8-as hajtja végre – nyomatékosította a helyettes tárcavezető.

A vezérezredes beszámolója szerint a 13 drón a rádió-elektronikus védelembe ütközve visszavonult, majd műholdról érkező utasításoknak engedelmeskedve elkezdett behatolni a rendszer réseibe. A szerkezeteket végül megsemmisítették.

Fomin szerint a műveletben részt vevő Poseidon-8-as felderítőgép nyolc órán át manőverezett a Földközi-tenger fölött. A tábornok sürgette a terroristák korszerű haditechnikai eszközökkel való ellátásának beszűntetését.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a terroristák először január 6-án vetettek be tömegesen pilóta nélküli repülőgépeket Szíriában, megtámadva a hmejmími orosz katonai repülőteret és tartuszi haditengerészeti ellátó központot. A beszámoló szerint hét drónt lelőttek akkor, hatnak pedig sikerült átvenni a vezérlését. A moszkvai katonai tárca akkor azt állította, hogy a támadáshoz szükséges technológia csakis egy műszakilag fejlett országból származhatott, és arra figyelmeztetett, hogy egy hasonló akció a világ bármely országában megismétlődhet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az “aggodalmat kiváltó” hmejmími incidens téma lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök november 11-i párizsi tárgyalásán. Mint mondta, az orosz katonai szakértők elvégezték a történtek elemzését és levonták a megfelelő következtetéseket.

Több mint 150 millió forint értékű hamis gyógyszert foglaltak le Magyarországon a gyógyszerhamisítás elleni XI. Pangea nemzetközi akcióhét keretében – hangzott el a fellépésben részt vevő hatóságok szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Interpol szervezésében október 9. és 16. között a világ 116 országában rendezett akció alkalmával ötszáz tonna, összesen négymilliárd forint értékű hamis tablettára bukkantak a hatóságok – közölték.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkacsoport-vezetője hangsúlyozta: az akcióhétnek a hamis gyógyszerek kiszűrésén túl az is célja, hogy az emberek figyelmét felhívják az ilyen készítmények használatának veszélyére.

Az akció keretében Magyarországon 180 ezer hamis tablettát és négyszáz tasaknyi egyéb hamis gyógyszert vagy gyógyhatásúnak mondott terméket találtak a hatóságok, köztük inzulint, illetve altató és fájdalomcsillapító tablettákat is – tette hozzá.

Molnár Tamás, a Pénzügyminisztérium vámszakmai és a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fokozottan figyeli az internetes kereskedelmet és a többi között a repterekre érkező szállítmányokat is a hamis gyógyszerek kiszűrése érdekében.

Csákó Ibolya rendőrségi tanácsos azt közölte, hogy az akcióhét nyomán 15 gyanúsított ellen indult eljárás egészségtermék hamisítása és nagy mennyiségű gyógyszer birtoklása miatt.

Bognár Lajos, az agrártárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hogy a gyógyszerhamisítás nem csupán az egészségkárosodás veszélye miatt hordoz kockázatot, hanem rombolja a fogyasztói bizalmat is. Saját hatáskörükben 780 kilogrammnyi, elsősorban potencianövelő és fogyást segítő készítményt vontak ki a forgalomból – fűzte hozzá.

Szabó István, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009 óta az Európai Unióban kötelező a gyógyszerdobozokat biztonsági jelöléssel ellátni. Ez egy QR-kód, illetve az úgynevezett dézsmazár. Ez utóbbi azt jelezi, hogy a doboz bontatlan.

Fitter András gyógyszerész, egyetemi docens ismertetése szerint a kutatócsoportjuk által ezer ember bevonásával elvégzett felmérés szerint az emberek 4 százaléka vásárolt már nem ellenőrzött forrású gyógyszert, 18 százaléka pedig étrend-kiegészítőt, elsősorban az interneten. Mindenkinek azt javasolja, hogy csak legális forrásból szerezzen be gyógyszereket – mondta a kutató.

Kabaréba illő trükkel hiúsított meg egy fegyveres rablást Belgiumban egy boltos, aki azt mondta a banda tagjainak, hogy jöjjenek vissza később, mert addigra több pénz lesz a kasszában, ők így is tettek, ám akkor már a rendőrök várták őket.

A belga RTL televízió beszámolója szerint öt férfi ki akart rabolni egy e-cigarettát árusító üzletet kedd délután Charleroi-ban, a bolt tulajdonosa azonban azt tanácsolta nekik, hogy inkább jöjjenek vissza estefelé, mert akkorra már több pénz, akár két-háromezer euró is lesz a kasszában.

A trükk működött, a banda tagjai záráskor visszatértek, ám ekkor azonnal őrizetbe is vették őket a boltos által kihívott rendőrök, akik az üzlet hátsó részében várakoztak.

“Láttam, hogy nem zsenikkel van dolgom. Olyan volt az egész, mint egy vígjáték. Ők a legrosszabb rablók Belgiumban” – mondta a boltos. Az akció során öt gyanúsítottat vettek őrizetbe, egyikük még fiatalkorú.

Az oroszoknak csak a három százaléka hiszi el, hogy országuk titkosszolgálatai mérgezhették meg a lányával együtt Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.

A válaszadók 56 százaléka szerint a bűncselekményt bárki elkövethette, 28 százalék a brit szakszolgálatokat gyanúsítja, 13 százalék pedig nem tudott állást foglalni a felelősség tekintetében.

London szerint Szkripal és lánya ellen az orosz katonai hírszerzés (GU) két, feltehetően álnevet használó tisztje, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov követett el mérgezéses gyilkossági kísérletet március elején. Moszkva tagadja vádat, amely miatt több nyugati ország büntetőintézkedéseket foganatosított vele szemben.

A The Insider című orosz portállal együttműködő, Bellingcat elnevezésű brit tényfeltáró csoport azt állította, hogy Bosirov valójában Anatolij Csepiga, az orosz katonai hírszerzés (GU) ezredese, Petrov pedig Alekszandr Miskin katonaorvos. A Bellincat szerint mindketten megkapták a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Oroszországi Föderáció Hőse címet.

A Levada-központ felmérése szerint az oroszok álláspontját nem ingatta meg sem Petrovnak és Bosirovnak az RT orosz állami televíziónak adott interjúja, sem pedig a médiában megjelent több tényfeltáró jelentés. Azok aránya, akik szoros figyelemmel kísérik a Szkripal-ügy fejleményeit, márciustól októberig 45-ről 51 százalékra nőtt, azoké pedig, akik a felméréskor először hallottak az incidensről, 20-ról 15 százalékra csökkent.

Gyenyisz Volkov, a Levada-központ szociológusa az RBK című gazdasági napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az eredmény nem meglepő, mert a válaszadók igyekeznek a hivatalos állásponthoz tartani magukat. Valerij Szolovej, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemének (MGIMO) politológiaprofesszora szerint a felmérés eredménye a sikeres propagandával és az elfogadhatatlan igazságtól való elhatárolódás pszichológiai mechanizmusával állhat összefüggésben.

A közvélemény-kutatást egy 1600 fős országis reprezentatív mintán végezték el október 18. és 24. között.

Politikai szempontból képlékeny és bizonytalan, gazdasági szempontból szinte a feje tetejére állt időszakban alakult meg a magyar védelmi és hadiipar legfontosabb képviseleti intézménye. Az 1992-ben Magyar Hadiipari Egyesületként megalapított, huszonöt évvel később pedig Magyar Védelmiipari Szövetség néven működő szervezet történetét, legfontosabb állomásait, valamint az ágazat jelenlegi helyzetét az egykori és jelenlegi vezetők segítségével tekintettük át.

Kovács Géza Péter alapító-elnök (1992–2012)
A Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ) jogelődje Magyar Hadiipari Egyesületként alakult meg 1992-ben. Az indulásra visszaemlékezve Kovács, a szervezet egyik alapítója kifejtette: a rendszerváltás előtt a magyar hadiipar a szocialista tervgazdaság része volt, a szocialista blokkon belül pedig egyfajta iparági szakosodás volt jellemző valamennyi országban. Akkoriban még jelentős volumenű sorozatgyártás jellemezte hazánk hadiiparát, igaz, a Varsói Szerződés el is vitte a termelés tetemes részét. Mindez a rendszerváltással megszűnt, a fordulat pedig fájdalmas volt az ágazatban is, mivel a magyar hadiipar elvesztette piacainak nyolcvan százalékát. Az ágazat a 90-es években nem kapott semmilyen preferenciális támogatást az államtól, ráadásul 1992 és 1995 között a korábbi, specializált cégek többségét felszámolták. Mindezek következtében az ágazat termelése és értékesítése is nagymértékben csökkent, a piaci szereplők pedig megrettentek a helyzettől, hiszen akkoriban semmilyen lobbierejük nem volt. Kovács hangsúlyozta: az egyesületet – tíz cég részvételével – azért hozták létre, hogy artikulálni tudják a magyar hadiipar érdekeit.

– A rendszerváltást követő piaci sokk után mégis fennmaradt egy olyan „túlélő mag”, amely cégekre később az egész ágazatot és piacot fel lehetett építeni – mondta az MVSZ egykori elnöke. A rendszerváltás destruktív folyamatai nyomán megmaradt hadiipari ágazat mintegy húsz százalékát a hazai, jellemzően a Magyar Honvédségtől érkező megrendelések tették ki, mindez pedig a túlélést jelentette az akkor még működő cégek számára. Kovács emellett azonban azt is hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a hadiipar elvesztette humán erőforrásának nagy részét. A rendszerváltást megelőzően mintegy harmincezren dolgoztak a hadiipari ágazatban, ebből mintegy húszezer embert foglalkoztattak közvetlenül az iparági vállalkozások. Összehasonlításképpen: 2017 végén nagyjából 1800 főt dolgozott a védelmi ipari ágazatban.

Az MVSZ egykori elnöke szerint 1995 után a rendszerváltó országok piacai konszolidálódtak, lassan új cégek is megjelentek az ágazatban, és egyfajta stabilizáció is megkezdődött e vállalkozások termelésében, a kibocsátás pedig lassú növekedésnek indult. Mindazonáltal a magyar hadiipar problémáit jócskán fokozta az az állami hozzáállás, amely szerint hazánknak „nincs szüksége hadiiparra”, hiszen az országot külső veszélyek nem fenyegették. A hadiipari szövetség lobbitevékenysége így jórészt arra koncentrálódott, hogy az állami hozzáállást – ha úgy tetszik, filozófiát – meg kell változtatni, a hadiipar létjogosultságát pedig el kell elismertetni. Mindez a rendszerváltó országokban máshogy történt, magyar sajátosság volt, hogy az állam teljesen magára hagyta a hadiipart.

Márpedig állami szerepvállalás nélkül nem lehet felépíteni egy ország hadiiparát, hiszen az ágazat jellemzően többéves beszerzési és fejlesztési, beruházási folyamatokra épül. Az is lényeges, hogy a termékekkel és szolgáltatásokkal csak akkor van esély külpiacokon megjelenni, ha azokra van hazai referencia. Kovács rámutatott: az állam szerepe kettős a hadiipar szempontjából: egyrészt szabályozóként, másrészt pedig vevőként, megrendelőként is megjelenik. Az MVSZ egykori alapító-elnöke úgy véli, a 2010 decemberéig aktívan működő Védelmiipari Együttműködési Fórum egyfajta iránymutatást adott mindkét szerepkörben, és párbeszédet indított el a piaci szereplőkkel is.

A magyar hadiipar kibocsátása 1988–1989-ben volt a csúcson, ez akkor – forintban elszámolva – 20-25 milliárd forint értékű ágazati teljesítményt jelentett. A hadi-, illetve védelmi ipar az 1990-es évek sokkja után nagyjából mostanra tudta elérni a rendszerváltás előtt jellemző kibocsátási szintet, igaz, napjainkban már az iparág új piaci struktúra szerint működik.

Szabó Endre, az MVSZ elnökhelyettese
A rendszerváltást követő időszakban azok a cégek tudtak komolyabb részesedést szerezni a piacokon, amelyek át tudták menteni a „szürkeállományt” a korábbi időszakról – állítja Szabó. Ezek a vállalkozások többnyire a kettős felhasználású termékek előállítói voltak, például a Gamma Zrt., a Carinex Kft. vagy a Pro Patria Electronics Kft. Ami ezekben a vállalatokban közös, az Szabó Endre szerint az, hogy felismerték, mit kellett fejleszteni, mire volt szüksége a piacnak. Ennek hátterében az is megtalálható, hogy az állami szerepvállalás sokkal kisebb mértékű a magyar védelmi ipar támogatásában, mint a környező országokban (Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Ausztria). Igaz, 2015–2016 után már megjelent a kormányzati retorikában, hogy a védelmi ipart húzóágazattá kell tenni, de ez az állami szervező szerep még mindig nem igazán érzékelhető hazánkban.

Szabó megjegyezte, hogy az állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő vállalatok nem azokról a termékekről ismertek a piacon, amelyeket az utóbbi években fejlesztettek, ezek a fejlesztések mintha megmerevedtek volna az elmúlt időszakban.

Mindemellett az iparágban hiányzik a marketingcélú állami szerepvállalás is, pedig ez volna képes igazán piacvezéreltté tenni az ágazati fejlesztéseket és kutatásokat.

A Védelmiipari Együttműködési Fórum elvileg még mindig létezik, hiszen kormányrendelet szabályozza a működését, de az már nem a védelmi ipari vállalatokon múlik, hogy miért nem működik. A fórum mára elvesztette funkcionalitását. Szabó a Biztonságpiacnak kifejtette: ha az állam biztonságával foglalkozó szervezetek – a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium – valóban működtetnék a fórumot és létrehoznák a szövetség által is javasolt, illetve a NATO-ban is működő tanácsadói testületet, akkor az együttműködési lehetőségek nyomán a védelmi iparban is javulhatna az erőforrások kihasználásának hatékonysága.

Az MVSZ mindezek mellett már 2006 óta szorgalmazza hazánk védelmi ipari stratégiájának kidolgozását, amely a jelenlegi helyzetből kiindulva határozná meg a konszenzusos igényt a védelmi képességek szinten tartására, valamint fejlesztésére. A védelmi ipari stratégia iránymutató lehetne az ágazati együttműködésekben és piaci tevékenységben.

A védelmi ipar területén napjainkban azok a cégeknek remélhetnek sikereket a nemzetközi piacon, amelyeknek állami marketingjük is van, itthon azonban ilyen célokra a kereskedőházak visszaszorulásával nem jut erőforrás. Az exporttevékenységből azon vállalkozások profitálhatnak, amelyek már rendelkeznek külpiaci pozíciókkal. Ebben a körben az MVSZ elnökhelyettese olyan cégeket említett, mint a BHE Bonn Hungary Kft., a Sero International, a Gamma Zrt., a Carinex, a Pro Patria vagy akár a BM Heros Zrt.

A szövetség elnökhelyettese szerint a marketing szerepe nem megkerülhető, ennek jegyében pedig egy magyar standnak kellene megjelennie több nagy védelmi ipari kiállításon is, magasan kvalifikált, komoly piaci múlttal rendelkező cégek részvételével. Szabó tapasztalatai szerint egy-egy vállalat önálló, mindössze 20-25 négyzetméteres standon való megjelenése szinte észrevehetetlen az iparági kiállításokon, mert így egész egyszerűen „nincs szemmagasságban”. Az önálló megjelenés nemhogy a kicsi, de még a nagyobb méretű magyar cégeknek sem éri meg, hiszen ennek hozadéka nem jelenik meg azonnal. A jövőbe fektetett marketingköltség megtérülése biztos, de rendkívül nehezen mérhető – tette hozzá Szabó Endre.

Kérdő Sarolta elnökségi tag
Rendkívül fontos a magyar vállalkozók számára, ha a Honvédség, a Belügyminisztérium vagy éppen a Katasztrófavédelem esetlegesen a TEK stabil, hosszú távú megrendelésekkel látja el őket.

A közbeszerzési területen tekintélyes tapasztalattal rendelkező Kérdő szerint Magyarországon azonban mindez sokkal inkább közbeszerzésekhez kötött, mint más országokban. Igaz, az MVSZ elnökségi tagja felidézte: abban az időszakban, amikor a közbeszerzések során a jogszabályok szerint versenyelőnyt jelenthetett, hogy egy termék Magyarországon készült, akkor sem nagyon alkalmazták ezt a lehetőséget. A szakértő szerint a magyar termékeknek többszörösen kell bizonyítaniuk minőségüket és megfelelőségüket ahhoz, hogy a hazai piacon elfogadják, és hosszú távon használják, alkalmazzák őket. Mindeközben az általános nemzetközi tapasztalat egészen mást mutat: szinte esélytelen, hogy más országokból érkező gyártó nyerjen egy németországi vagy egy franciaországi tenderen, ha van hazai termék.

– Nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy a döntéshozókban tudatosodjon: a hazai gyártásban készülő termékek esetében nem csupán az árat kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy annak előállítása növeli a foglalkoztatottságot, az ország adó- és járulékbevételeit, ami újra elkölthető védelmi célú beszerzésekre is, illetve annak a nyeresége is itthon realizálódik – fejtette ki érdeklődésünkre Kérdő.

A külföldi vevők általában elvárják, hogy a gyártó országa már alkalmazza az eszközt. Az is látható ugyanakkor, hogy ma sokszor egy magyar gyártónak külföldön hamarabb sikerül eladnia a termékét, mint itthon. Mindazonáltal az utóbbi években mindez javuló tendenciát kezd mutatni, és egyre fontosabbá válik a hazai gyártás.

Az MVSZ elnökségi tagja szerint ezenfelül a magyarországi közbeszerzési eljárások rendkívül bürokratikusak a nyugat-európai gyakorlathoz képest, és többek között hazánkban emiatt is sokkal kevésbé kiszámítható egy védelmi ipari gyártó cég élete. Külföldön az ajánlatkérők a saját országuk érdekeit erősen védik, ezért a magyar vállalkozások számára az jelenthet versenyelőnyt a nemzetközi piacokon, ha egy tenderen az adott ország egy gyártójával közösen vesznek részt.

Kocsis László (alapító tag, 2006–2012 főtitkár, 2012-től fb-elnök)
Nehéz, küzdelmes, kudarcoktól sem mentes, de eredményes munkával telt el a Magyar Hadiipari Szövetség megalapítása óta eltelt negyedszázad. Nehéz, mert a rendszerváltással olyan új politikai, gazdasági körülményekkel szembesültek az iparág vállalkozásai, amelyekre nem voltak, nem is lehettek felkészülve. Küzdelmes volt ez az időszak, mert a cégek állami tulajdonlása, valamint a központi támogatások megszűntével fennmaradásukért, a létükért kellett küzdeniük. Mindezekkel együtt a kudarcokhoz hozzájárult a privatizáció is, amelynek során alapvetően nem a szakmai befektetők megjelenése volt jellemző.

– Az így kialakult helyzet nehézségeit, veszélyeit felismerve már 1990–1991-ben a szakmát ismerő, illetve az ágazatban tevékenykedő szakemberek közül egyre többen igyekeztünk felhívni a kormány, illetve a törvényhozók figyelmét a kialakult helyzetre és az időközben beinduló dereguláció veszélyeire. Lényeges elem, hogy a haditechnikai eszközök gyártása, kereskedelme államilag ellenőrzött tevékenység volt, és annak is kellett maradnia az új körülmények között is – hívta fel a figyelmet Kocsis László.

Az MVSZ felügyelőbizottságának elnöke emlékeztetett: ebben a helyzetben az volt a koncepció, hogy az egyéni igyekezet és próbálkozások helyett vélhetően több eredmény érhető el, ha az iparág érdekeit képviselő szervezet lép fel a különböző fórumokon. E célból alakították meg 1993 elején a Magyar Hadiipari Szövetséget.

Kocsis hangsúlyozta, igen sok és kemény munkába került, hogy a négyévenként változó kormányok, szakmailag illetékes tárcák megismerjék és különböző mértékben elfogadják, szakmai partnernek tekintsék a szövetséget.

Az elmúlt 25 esztendő során számos cég szűnt meg, és több új is alakult, ezért az MVSZ időről időre összefoglaló kiadványt készít a védelmi iparban tevékenykedő vállalatok bemutatására. Legutóbbi katalógusuk 2017-ben jelent meg elektronikus és nyomdai kiadvány formájában.
Hazánk NATO-hoz, majd Európai Unióhoz csatlakozását követően a szövetség bekapcsolódott e szervezetek szakmailag illetékes munkacsoportjainak tevékenységébe. Kocsis szerint fontos, hogy a rendszerváltás utáni évek nehézségeit követően magára talált, letisztult nemzeti védelmi iparunk tagjai a hon- és rendvédelmi szerveknél elinduló fejlesztési projektek megvalósításában részt tudjanak venni, és a hazai védelmi ipar szükséges és tervezetten sorra kerülő fejlesztésében figyelemre méltó szerepet kapjanak.

A szövetség megalakítása idején az iparág termékeinek kereskedelemére szakosodott állami külkereskedelmi vállalatok korábbi formájukban gyakorlatilag már nem léteztek, így az új cégeknek önmaguknak kellett megteremteniük a kereskedelmi tevékenység jogi, személyi és technikai feltételeit. Kocsis szerint az előírt engedélyekkel rendelkező vállalkozások a működésükhöz elengedhetetlen kereskedelmi felkészültséget mára megszerezték. A szakértő szerint mind a kül-, mind a belpiacokon minőségi és árverseny jellemző. Miután az ágazatban fontos a termékek és a cégek ismertsége, ezért az MVSZ tagvállalataival évenként több nagy nemzetközi szakmai kiállításon vesz részt, az ehhez biztosított állami támogatás mértéke ugyanakkor rendkívül változó.

Kocsis szerint a védelmi ipari cégek termékei versenyképesek. Adottságukból eredően a befektetett szellemi tőke a termékek egyik meghatározó eleme. Az MVSZ felügyelőbizottságának elnöke szerint mindezek figyelembevételével kell megtalálniuk azokat a – nagy, tőkeerős külföldi vállalatok által le nem fedett – szakterületeket, ahol gyors, innovatív munkával előállított termékkel eredményesen szerepelhetnek a magyar vállalkozások.

Rajnai Attila elnökségi tag (2011-től)
– Az MVSZ igyekszik hatékonyan segíteni az ágazat magyar vállalkozásait. A szövetség a lehetőségekhez mérten mind a honvédelmi, mind az egyéb rendészeti szervekkel, illetve ezek háttérintézményeivel is folyamatos kapcsolatban van annak érdekében, hogy a felmerülő szakmai, megrendelői igényeket a hazai lehetőségekkel összhangba hozza. A vállalkozások közötti együttműködés változó intenzitású és mélységű – mondja Rajnai, hozzátéve, hogy van példaértékű kooperáció is, de olykor rossz tapasztalatok is. A szövetségen kívüli vállalkozások igyekeznek a saját útjukat járni. Van, amikor ez eredményes, de Rajnai szerint összességében a szervezettség nagyobb erőt ad, erősebb az érdekérvényesítő képesség, emellett a szövetségbe tömörült vállalkozásokkal könnyebb a megrendelői igényeket és lehetőségeket egyeztetni, mint azokkal, amelyek külön utakon járnak.

A szakértő szerint az együttes állami beszerzések terén még vannak ki nem használt lehetőségek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a különböző tárcákhoz tartozó megrendelők, a költségvetési vagy egyéb források rendelkezésre állása, a közbeszerzési eljárások sajátos szabályai, valamint a műszaki specifikációk meghatározása sem feltétlenül teszi egyszerűbbé az együttműködést. Tehát biztosan lenne mit javítani, ahogy az sem mindig látszik egyértelműen, hogy a megrendelő igyekezne a hazai beszállítókat, vállalkozásokat erősíteni. Sok esetben marginális kérdésnek tűnik, hogy a magyar vállalkozásokat hozzák helyzetbe.

Rajnai szerint a védelmi ipariban megtörtént a stratégiai irányok kijelölése, de az elvek gyakorlati megvalósítása egyelőre kevéssé érzékelhető. – A különböző tárcáknál decentralizáltan jelentkeznek a védelmi ipar fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, azok összefésülése még várat magára, legalábbis a szakma még nem ismert – tette hozzá Rajnai.

Az MVSZ elnökségi tagja szerint a katasztrófavédelmi termékek forgalmának fellendítéséhez nincs szükség külön ösztönzőkre. A katasztrófavédelem szakemberei pontosan tudják, hogy milyen területeken indokoltak további fejlesztések, eszközök és beruházások. Az elképzelések és tervek rendelkezésre állnak, az erőforrások megteremtése pedig közös ügy. Annak érdekében, hogy mindenhol meglegyenek a beavatkozásokhoz szükséges korszerű eszközök, felszerelések és berendezések, mindent meg kell tenni, mert az emberi élet, valamint az értékek mentésénél semmi nem lehet fontosabb.

Spaics József, az MVSZ volt elnöke (2011–2012)
Az MVSZ korábbi elnöke szerint túlzás azt állítani, hogy a 2010-es évek elejére talpra állt a hadiipar Magyarországon, mert a rendszerváltás előtti teljesítményt máig nem sikerült megközelítenie az ágazatnak. Mint azt a volt elnök a Biztonságpiacnak kifejtette: a piaci helyzet gyökeresen megváltozott a rendszerváltást követő időszakban. Ez részben a külföldi és belső piacok átrendeződését is jelentette. A Magyar Honvédség létszáma a korábbi 162 ezerről mára nagyjából 22 ezerre csökkent, a rendőrség létszáma azonban nőtt, a külpiacokon pedig jelentős visszaesés történt. Összességében a piacok szűkülése a hazai védelmi ipar jelentős csökkenését eredményezte.

Európai viszonylatban a hazai védelmi ipar jelentősen nem tud labdába rúgni – állítja Spaics –, nem úgy, mint a cseh, a szlovák, a lengyel vagy éppen a szerb és a horvát vállalatok. Ezek a cégek támogatással, jó piaci pozíciókkal rendelkezve viszonylag gyorsan tudtak reagálni a változásokra. Ennek eredményeként például a cseh és szlovák védelmi ipar az utóbbi négy-öt évben húzóágazattá vált.
Manapság önálló termékekkel is nagyon nehéz belépni azokra a piacokra, ahol az említett kelet-közép-európai országok dominálnak. Spaics szerint egy napjainkban beinduló gyártás csak nagyon különleges extrákkal tudna betörni a piacokra, hiszen ma már például a kézifegyverekre szerelt speciális optika vagy egy lézer távmérő sem minősül rendkívüli újdonságnak.

Mindezen túl jelentősen csökkent a hozzáértő szakemberek száma Magyarországon, a meglévő mérnöki állomány pedig idős. Nagy a lemaradás a mérnökök, technikusok képzésében is. Az MVSZ volt elnöke szerint „sikerült” leépíteni a korábban a hadiipari kutatás-fejlesztés hazai fellegvárának számító Haditechnikai Intézetet, így nagy ívű fejlesztések, programok sorvadtak el. Egy új fejlesztési program elindításához képzett, tapasztalt szakemberekre van szükség.

Spaics szerint jelentős hadi-, védelmi ipari fejlesztés vagy gyártás csak akkor lehet perspektivikus hazánkban, ha határozott állami támogatás áll mögötte.
Mindazonáltal az ágazat támogatást érdemel. Ha jó minőségű ruházati termékeket, bakancsot, egyéni felszerelést, védőeszközt tudunk gyártani, akkor mindezt itthon kellene végezni, még akkor is, ha többe kerül, mint a külföldről vásárolt termék, hiszen ez munkahelyeket, helyben maradó adózást is jelentene.

A szakértő végül hozzátette: A magyar védelmi ipar jövőbeli kilátásai kapcsán kedvező, hogy a nemzetközi környezet változása (a világ országainak hadikiadásai évek óta nőnek), valamint a nemzeti védelmi tervezés közép- és hosszú távú kilátásai (Zrínyi 2026) egyaránt lehetőséget biztosítanak az ágazat megerősödéséhez, amihez ugyanakkor továbbra is elengedhetetlen a hathatós állami szerepvállalás.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Fegyverembargó bevezetését javasolja Szaúd-Arábiával szemben csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament, amely szerint független, nemzetközi vizsgálatra, illetve egységes uniós fellépésre van szükség Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolásának ügyében.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel, 325:1 arányban jóváhagyott dokumentumban a lehető leghatározottabban elítélték Hasogdzsi megkínzását és megölését, továbbá pártatlan, nemzetközi vizsgálatot követeltek a történtek pontos felderítésére.

A képviselők szerint az Európai Uniónak le kell állítania a Szaúd-Arábiának szánt fegyvereladásokat, a tagállamoknak pedig készen kell állniuk célzott szankciók, például vízumtilalom és vagyonbefagyasztás bevezetésére.

Aláhúzták emellett: nem valószínű, hogy a gyilkosság a szaúdi politikát ténylegesen irányító Mohamed bin Szalmán trónörökös tudta nélkül megtörténhetett volna.

Végezetül az állásfoglalásban arra is felszólították az uniós tagállamokat, hogy vessék fel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülésén, hogy miként lehetnek tagok a testületben olyan országok, amelyek “erősen megkérdőjelezhető emberi jogi bizonyítvánnyal rendelkeznek”, mint például Szaúd-Arábia.

Rijádnak a jemeni polgárháborúban játszott szerepe miatt az Európai Parlament már október elején is felszólított a fegyverembargó elrendelésére.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután felkereste hazája isztambuli főkonzulátusát. Rijád egy ideig tagadta, majd előző szombaton elismerte, hogy az újságírót meggyilkolták a külképviseleten. A halálát eleinte azzal magyarázták, hogy összetűzésbe keveredett a konzulátuson tartózkodó személyek egy csoportjával, és az így kialakult dulakodásban vesztette életét. A szaúdi főügyész azonban csütörtökön már azt mondta, hogy előre kitervelt bűncselekményről lehet szó. Hasogdzsi holttestét máig nem találták meg.

Törökország 2019 októberében kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését – jelentette ki a török védelmi miniszter az Anadolu állami hírügynökségnek adott interjúban, amely csütörtökön jelent meg.

Hulusi Akar kifejtette: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak. Ankara a megfelelő embereket 2019 elejétől Oroszországba küldi továbbképzésre – jelezte.

A török védelmi miniszter közölte: Ankara az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől eltérően és függetlenül használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek problémát okozzon. Korábban szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy biztonsági kockázatot jelenthet, ha az orosz légvédelmi rendszerbe betáplálják a működéséhez szükséges adatokat, különösen, ha ezt erre kiképzett orosz szakemberek végzik, mert Oroszország pontosan ráláthat a NATO törökországi képességeire.

Az Sz-400-asok ügye az utóbbi hónapokban egyre inkább terheli az amerikai-török viszonyt. Donald Trump augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. A törvény értelmében amíg el nem készül az a jelentés, amely Törökországnak az F-35-ös vadászbombázók fejlesztési programjában való részvételét hivatott felülvizsgálni, az Ankara által vásárolt gépek leszállítását is felfüggesztik.

Augusztus végén Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte, ugyanakkor Törökországnak több mint 120 darab F-35-ös vadászbombázóra is szüksége van az Egyesült Államoktól. Az első két F-35-öst júniusban adták át ünnepélyesen Ankarának a Lockheed Martin texasi központjában. A gépek azonban addig az Egyesült Államokban maradnak, amíg a török pilóták nem kapják meg a szükséges kiképzést, és ez legalább egy évig tart.

Akar az Anadolunak adott interjújában az F-35-ösökre vonatkozóan azt mondta: a gépek leszállításában nincs fennakadás, minden a terv szerint halad. A török védelmi miniszter egyúttal arról is beszámolt, hogy a program keretében jelenleg négy török pilóta vesz részt oktatáson az Egyesült Államokban. Akar ismertette: a harmadik és a negyedik gépet 2019 márciusában adják át Törökországnak, amelyeknek a későbbiekben a többi F-35-öshöz hasonlóan a kelet-törökországban található malatyai légi bázison lesz az állomáshelyük. A török védelmi miniszter arra is rámutatott, hogy a Törökországról készülő amerikai jelentés legkésőbb november közepéig elkészül.

Akar végül azt is elárulta, hogy Törökország eddig körülbelül egymilliárd dollárt fektetett az F-35-ös programba.

Magyarország nemcsak fenntartja jelenlétét a NATO-missziókban, hanem kész növelni is szerepvállalását – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően magyar újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta, a ciprusi ENSZ-misszióból közelmúltban hazatért 77 magyar katona jövőbeni NATO szerepvállalásáról Magyarország hamarosan megkezdheti tárgyalásait az észak-atlanti katonai szövetséggel.

Mint elmondta, ennek érdekében hamarosan közös munkacsoport jön létre, amely sorra veszi, hogy a NATO-nak hol vannak hiányzó, feltöltésre váró kapacitásai a nemzetközi misszióiban.

Egy cseh katona meghalt, kettő pedig megsebesült hétfőn Afganisztánban, amikor a Herát tartományban lévő Sindand támaszponton egy afgán katona megtámadta a cseh hadsereg egyik harckocsiját – közölte a cseh hadsereg.

A két sebesültet azonnal a Bagram támaszponton működő szövetségesi katonai kórházba szállították, életük nincs veszélyben – olvasható a rövid közleményben. További részletek nem ismeretesek. A hadsereg később azt is bejelentette, hogy Lubomír Metnar védelmi miniszter és Ales Oplatka vezérkari főnök kedden délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartanak az ügyben.

Néhány napon belül ez már a második támadás cseh katonák ellen Afganisztánban. Csütörtökön öt cseh járőröző katona sebesült meg a Bagram támaszpont közelében, amikor harckocsijuk mellett robbanószerrel megrakott autó robbant fel.

Az Afganisztán keleti részén lévő Bagram támaszpont mellett egy korábbi, augusztus 5-én elkövetett öngyilkos robbanásos merényletben őrjáratban lévő három cseh katona vesztette életét, két afgán és egy amerikai katona pedig megsebesült.

A Lidové Noviny című prágai napilap szerdán jelentette, hogy a cseh hadsereg különleges kommandója Afganisztánban megtalálta és megölte annak a helyi terrorista csoportnak az egyik tagját, aki részt vett a szövetséges NATO-katonák elleni, augusztus eleji robbanásos merénylet megszervezésében. Egy másik terroristát pedig a cseheknek sikerült őrizetbe venniük.

A kommandósok állítólag a morvaországi Prostejovban állomásozó 601. különleges katonai egység tagjai voltak. A közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) később azt közölte: bizalmas forrásokból úgy értesült, hogy az akciónak több halottja és sebesültje is volt.

Hivatalosan az egyik értesülést sem erősítették meg, de nem is cáfolták. Néhány biztonsági szakértő bírálta az információk kiszivárogtatását és nyilvánosságra hozását, szerintük ez veszélyeztetheti az Afganisztánban szolgáló többi cseh katona biztonságát.

Afganisztánban október elején összesen 346 cseh katona teljesített szolgálatot. A mostani áldozattal a cseh hadsereg 1989 utáni külföldi missziói során már 29 katonáját veszítette el.

A tragikus afganisztáni események kapcsán Csehországban újra fellángolt a politikai és a társadalmi vita arról, hogy szükséges-e a cseh katonák részvételére a külföldi missziókban. A lakosság jelentős része a prágai sajtóban megjelent információk szerint megkérdőjelezi a katonák külföldi bevetését.

Szervét Tibor számára a biztonság pusztán illúzió, s bár hosszú ideig rettegett a változástól, ma már bátran vállal kockázatot. Interjúnkban arra keressük a választ, miben rejlik a Jászai Mari-díjas színész és rendező magabiztossága.

– Mit jelent ön számára a biztonság?
– Illúziót jelent. Nincs olyan. Minden, ami biztonságnak tűnik, arról előbb-utóbb kiderül, hogy nem az volt, és bizonytalanságban maradtam, sebezhető lettem vagy esetleg nem is volt rá szükségem. Időszakos és illuzórikus a biztonság, hiszen bármikor bármi megtörténhet. Ezért aztán nem is gondolom, hogy magabiztos lennék, inkább úgy fogalmaznék, már nem zavar, hogy nem vagyok magabiztos.

– Hogyan készül erre?
– Erre nem tudok rövid, frappáns választ adni. Ez egy fél élet. Onnantól, hogy a gondolataimban foglalkozom vele, odáig, hogy váratlan, kellemes vagy kellemetlen eseményeket megpróbálok elfogadni, hogy azokat az élet természetes áramlásának és változékonyságának tulajdonítom. Egyfajta állandó készenlétet jelent, ami egy ideig annyira fárasztó, hogy szinte lehetetlennek tűnik. De a biciklizés és a síelés is ilyen, amikor az ember tanulja, és ahogy ezek a készségek az izmok és az agy szintjén rutinná tudnak válni, ugyanúgy a lélek és a belső tartalom is alkalmassá tehető arra, hogy az ijesztő dolgokat, amik bizonytalanságot okoznak, képes legyen nem ijesztőnek látni.

– Gyakran vállal kockázatot?
– Most már gyakrabban. Korábban rettegtem a változástól. Hosszú ideig, negyvenéves koromig igyekeztem stabil struktúrákat teremteni, hogy elkerüljem a meglepetéseket. Miután rendre az volt a tapasztalatom, hogy hiába rettegek, úgyis minden máshogy lesz, ma már nem sértődöm meg, ha valami váratlan dolog történik velem. Ezzel együtt gyökeresen megváltozott az életem, és ma már, ha a sors előáll valami váratlannal, kicsit rugalmasabban tudok reagálni. Az első reflex persze még mindig a harciasság meg a „miért történik ez, halló!”, de a második vonalban már feltűnik némi derű, és tudom azt érezni, hogy „aha, na, most akkor hogy lesz…?” Nem lehet vitatkozni azzal, ami van. Ez olyan, mint megsértődni az időjárás miatt. Semmi értelme. Persze mindent megteszek, hogy elkerüljem a kellemetlen helyzeteket, és jó legyen az életem. Magától értetődőnek próbálom elfogadni, hogy a sors hol ilyen, hol olyan, én magam is hol ilyen vagyok, hol olyan. S mikor ez már picikét készségszintűvé válik, olyan, mintha kiderült volna az égbolt.

– Elég az önismeret ahhoz, hogy ne féljen?
– Nem. Az önismeret az a belépő, a kilincs lenyomása. Mikor elkezdtem önismerettel foglalkozni, kiderült, hogy mennyi rejtett árny, homályos zug, nemkívánatos lény lakik bennem. Azután tíz éven keresztül mindig látszatvégállomásokhoz értem. Kiderült, hogy semmi sem valódi, minden csak átmeneti, amitől az élet tele lett gazdag tapasztalatokkal. A közlekedés, a főnökök, a többi ember, és így tovább. Sartre egyenesen azt írja, hogy „a pokol a többi ember”. Mindannyian átéljük azt, hogy minden olyan jól megy, de amikor kimegyünk a többi ember közé, ők (!) mindent elrontanak. És nagy élmény megérteni, hogy nincs olyan, hogy „ők”. Csak olyan van, hogy „mi”. A másikat hibáztatjuk, ha túl sokan vannak az uszodában vagy ha összebuckázzák a sípályát mire mi kiérünk oda – sok idő kell rájönni, hogy azok a mások, azok mi vagyunk, nem ők.

– Mit tett azért, hogy idáig eljusson?
– Rengeteget tévedtem, rengeteget hibáztam, sokszor szembesültem azzal, hogy amit gondolok, az nem alkalmazható a valóságra, átéltem néhány nagy válságot. Ezek pedig mind arra kényszerítettek, hogy alapvetően átértékeljem magam. Találkoztam nagyszerű, okos emberekkel, akikkel fontos beszélgetésekbe bonyolódtam. Sokat olvastam, megfigyeltem a saját belső működéseimet satöbbi. Sokáig tudnám még ezeket sorolni ám! És mindezek mellett élő kapcsolatokba léptem be vagy éppen ki. Szóval nem volt unalmas út.

– Van-e bármi, amitől mégiscsak fél?
– Sok mindentől félek. Az nagyjából lehetetlen, hogy ne legyenek félelmek az életben, persze hogy vannak. Inkább az a célom, hogy ne ezek határozzanak meg, s hogy az életem fontos pillanataiban ne ők üljenek a vezérlőpultnál.

– A lelki béke és biztonságérzet mennyire tette felelőtlenné a hétköznapokban?
– Azért azt nem merném mondani, hogy tökéletes a lelki béke, és mindig biztonságban érzem magam. Addig még nekem is nagyon sok tennivalóm van. De nem vagyok felelőtlen, sőt szerintem a felnőttkor egyik legértékesebb adománya a felelősség vállalása. És ezt a gyakorlati dolgokra is értem, szóval bekötöm a biztonsági övet, kötök biztosítást, mindent megteszek, ami észszerű óvintézkedésnek számít a hétköznapi életben. A biztonságérzet nem azt jelenti, hogy fejest ugrik az ember a szikláról, mert úgyis mindegy. Az élet racionális síkján igyekszem felelősséggel élni. Az egészségvédelem, az elme és a lelkiismeret tisztán tartása is része a biztonságnak, hogy ne legyen az életünkben bibi. Az már más kérdés, hogy a bibi nem kérdezi, hogy akarjuk-e, hogy ő legyen. Amikor akar lenni, akkor van.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A jegyzőtől, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóságtól lehet megtudni, hogy egy már létező fúrt kútnak van-e engedélye, ha nincs, akkor el kell végezni a kút utólagos állapotfelmérését és legalizálását – mondta Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke.

Az érdekvédelmi egyesület elnökét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az engedély nélkül fúrt kutak fennmaradásához vízjogi engedély szükséges, és a jelenleg hatályos jogszabály szerint azon kutak után, amelyekre 2018. december 31-ig megkérik ezt az engedélyt, nem kell vízgazdálkodási bírságot, valamint igazgatási és szolgáltatási díjat fizetni. Egy kormányjavaslat meghosszabbítaná a fúrt kutak bejelentésének türelmi idejét 2020. december 31-ig.

Rózsa elmondta: becslések szerint akár egymillió ilyen illegálisan fúrt kút is lehet az országban, az engedéllyel rendelkező kutak száma egy nagyságrenddel kisebb.

Hozzátette: akinek a telkén van fúrt kút, amelynél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha öntözési célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást. Amennyiben nincs engedély a kútra, be kell jelenteni.

Izraeli információtechnológiai cégek civileket megfigyelő kémprogramjai segítik a diktatúrákat világszerte – közölte a Háárec című újság oknyomozó riportja.

Izrael a világ egyik legfontosabb kémprogram fejlesztője és exportőre, az izraeli szoftverek segítségével a világ számos pontján követnek nyomon és lepleznek le ellenzékieket, kisebbségeket, vagy szexuális szokásaik miatt üldözötteket.

Noha az izraeli vállalatok a terrorizmus, vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem eszközeként kínálják lehallgató programjaikat, különböző diktatúrák sokszor saját polgáraik ellen használják fel azokat.

Ugyanazt a programot sokféle célra is igénybe vehetik: a Verint nevű vállalat kémprogramját az emberrablások felszámolása érdekében adták el a hatóságoknak Mozambiknak, illetve az illegális orvvadászat lefülelésére Botswanának, de Indonéziában ezen program segítségével gyűjtöttek információt a homoszexualitással és a vallási eretnekséggel vádolt csoportok ellen.

A jól ismert, Herzlián, az izraeli it-szektor egyik fellegvárában gyártott Pegasus nevű trójai elven működő szoftver lehetővé teszi a kormányok számára, hogy kövessék polgáraik mobiltelefonjait, lehallgassák a hívásokat, sőt a telefonok közelében zajló beszélgetéseket.

Az utóbbi években a mexikói kormány ennek segítségével követte nyomon bírálóit. Az izraeli oknyomozó kutatás tizenöt országból származó száz forrásra támaszkodik, melyek közül sokan az érintett kibernetikai termékeket előállító cégeknél álltak, vagy állnak alkalmazásban.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az izraeli szabályozó testületek, melyeknek biztosítaniuk kellene, hogy az exportot a vásárló kormányok ne használhassák fel illegális vagy erkölcstelen célokra, nem állítják le az értékesítést még akkor sem, ha egyértelmű bizonyíték van a termékkel való visszaélésre.

Az izraeli kémprogramokat már százharminc országban használják fel a helyi kormányzati szervek, még olyan országokban is, melyekkel Izraelnek nincs diplomáciai kapcsolata, mint Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek, és olyan afrikai országokban is, ahol az emberi jogokat egyáltalán nem tisztelik, mint például Szváziföldön, Dél-Szudánban, vagy Angolában – állítja a Háárec.

Az ukránok 42,3 százaléka bízik abban, hogy az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget ha nem is hamarosan, de legalább idővel újra az ukrán állam része lesz – derült ki abból a felmérésből, amelyet két neves szociológiai intézet, az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ végzett, s amelynek eredményét hétfőn tették közzé.

A szociológusok az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint előbb azt a kérdést tették fel a résztvevőknek, hogy a Krímnek mely országhoz kell tartoznia. Erre a megkérdezettek 68,9 százaléka válaszolta azt, hogy Ukrajnához. 12,5 százalékuk szerint olyan képződménnyé kell válnia, mint Abházia, Dél-Oszétia vagy a Dnyeszter-mellék, és csak 4,4 százalékuk vélekedett úgy, hogy Oroszországhoz.

42,3 százalék lehetségesnek gondolja azt, hogy a Krím hosszú távon ismét az ukrán állam része lesz. 20,1 százalék szerint ez valószínűleg már nem lehetséges, 15,5 százalék pedig úgy véli, hogy a félszigetet Ukrajna örökre elveszítette. A résztvevők mindössze 5,4 százaléka válaszolta azt, hogy a Krím rövid időn belül ismét Ukrajna része lesz.

Azoknak, akik szerint visszatérhet az elcsatolt terület Ukrajnához, feltették azt a kérdést, hogy szerintük milyen módon. Legfeljebb három lehetőséget jelölhettek meg. A résztvevők 38,8 százaléka szerint ez akkor következhet be, ha változás történik az orosz vezetésben, azaz más lesz Oroszország elnöke. 31,6 százalékuk véli úgy, hogy a szankciók jelentős növelésének és a nemzetközi nyomásgyakorlás fokozásának hatására Oroszország visszaadja a félszigetet Ukrajnának, míg 31 százalékuk szerint a félsziget akkor tér vissza, ha Ukrajnában a reformoknak köszönhetően nő az életszínvonal, ami vonzóvá teszi az országot a Krímben élők számára.

A megkérdezettek 14,4 százaléka arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Krím magától visszatér Ukrajnához a belpolitikai és gazdasági helyzet oroszországi romlásával, 9,6 százalék szerint pedig az ukrán fegyveres erők fogják visszafoglalni a félszigetet.

A felmérést augusztus 16-22. között végezte a két kutatóintézet, 2019 nagykorú állampolgárt kérdezve meg az ország különböző régióiban, kivéve a Krímet és a Donyec-medence megszállt területeit.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendeztetett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget önhatalmú bekebelezését Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállami, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.

A belga kormány úgy döntött, hogy amerikai F-35-ös harci repülőgépekre cseréli az ország légierejének elavulóban lévő flottáját – jelentette hétfőn a helyi sajtó kormányzati forrásokra hivatkozva.

A belga hírügynökség névtelenséget kérő illetékesek tájékoztatása alapján azt közölte, hogy megszületett a döntés: az amerikai Lockheed Martin F-35-ösei nyertek az EADS európai konzorcium által gyártott Eurofighter Typhoon típusú harci repülőgépekkel szemben, így ezekre fogják lecserélni a jelenleg F-16-os vadászgépekből álló flottát.

A kormány tavaly márciusban írt ki tendert 34 darab új harci repülőgép beszerzésére, amelyre eredetileg öt hadiipari vállalatot hívtak meg.

Sajtóhírek szerint a döntés hivatalos határideje 2018. október 29-e, noha egyes iparági szakértők már a júliusi NATO-csúcs előttre várták a határozatot. Charles Michel belga kormányfő ugyanakkor korábban csak arról beszélt, hogy a jövő májusi választásokig mindenképpen döntésre akar jutni.

A védelmi minisztérium nem kívánt reagálni a helyi sajtó megkeresésére az üggyel kapcsolatban. A jelenleg harminc-negyven éves harci repülők 2023-ig maradnának szolgálatban, addigra kellene elkezdeni az új típus rendszerbe állítását.

A program kezdeti költségeit 3,59 milliárd euróra (mintegy 1160 milliárd forint) becsülik, a gépek fenntartása a teljes, negyvenéves élettartamuk alatt pedig a 15 milliárd eurót (mintegy 4850 milliárd forint) is elérheti.