Biztonságpiac

“Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt” – jelentette ki Vinnyik a lapnak.

A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – mondta.

A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor azt közölte, Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra.

Az Izvesztyija úgy értesült. hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.

Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a kormánypártokon kívül az ellenzéki Önsegély párt frakciója is támogatja az indítványt, a többiek egyelőre nem adtak egyértelmű választ.

Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is.

Hozzátette, hogy az incidens “súlyos kérdéseket” vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről. Kiemelte, hogy a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös “feldolgozását”.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van. A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével.

A találkozó a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó folyamatba illeszkedik, már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is – mondta a külügyi szóvivő.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.

“Meg kell állítani a feszültség fokozódását, el kell kerülni, hogy a konfliktus kiterjedjen, és az övezet számára veszélyes intenzitásszintet érjen el” – mondta a politikus. Hangsúlyozta: támogatják Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által támasztott két feltételt, nevezetesen, hogy Oroszország engedje szabadon a foglyokat és tegye lehetővé a szabad közlekedést az Azovi-tengeren.

“Nekünk európaiaknak közösen kell cselekednünk, feltétlenül szükséges, hogy összehangoltan a főképviselővel, és, hogy mindenki által támogatott követelményeket határozzunk meg Oroszország felé” – jelentette ki.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót, és ukrán tengerészeket ejtettek foglyul, közülük többen meg is sebesültek.

Az FSZB szerint viszont az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva tovább haladtak a szoros felé, ahol viszont az áthajózáshoz orosz engedélyre van szükség.

A cseh külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette a Kercsi-szoros Oroszország által bevezetett blokádját és felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket.

“Nagyon nyugtalanítanak az Azovi-tengeren történtek, ahol a Kercsi-szorosban fegyveres incidens történt. Határozottan követeljük a feszültség csökkentését. Ahogy elfogadhatatlan számunkra az ukrajnai Krím félsziget orosz elfoglalása, úgy elfogadhatatlan az Azovi-tenger elfoglalása is” – írta Petrícek a Twitteren hétfőn megjelent bejegyzésében.

A cseh külügyminisztérium közleményben bírálta Moszkvát. “A szabad hajózás akadályoztatását a Kercsi-szorosban a nemzetközi jog durva megsértésének tartjuk” – olvasható a dokumentumban. Csehország felszólította Oroszországot, hogy engedélyezze a szabad hajózást az Azovi-tengeren, tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását, és azonnal engedje szabadon az elfogott tengerészeket és hajókat. “Mindkét felet önmérsékletre szólítjuk fel” – szögezte le a cseh diplomácia.

Petrícek a Twitteren azt is közölte: ha az Európai Unió szankciókat fogadna el az incidenssel kapcsolatban, Csehország támogatná azokat.

Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz “arrogáns cselekedetet”.

Haley közölte: Washington fenntartja az Oroszország ellen a Krím-félsziget bekebelezése miatt meghozott büntető intézkedéseket. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy “az ilyen jellegű további orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”.

Haley hangsúlyozta: jóllehet, Donald Trump többször is elmondta, hogy Washington kedvezően áll hozzá az Oroszországgal fenntartott normális viszonyhoz, de – mint az ENSZ-nagykövet fogalmazott – “az ilyen törvénytelen akciók ezt lehetetlenné teszik”.

Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete az ülésszakon arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben, “beleértve Oroszország Azovi-tengeri kikötőit”. Az ukrán diplomata szerint a jelenlegi feszültségen enyhíthet az Oroszországra gyakorolt nyomás. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: Kijev “készen áll arra, hogy minden elérhető eszközt igénybe vegyen az önvédelemhez”.

Az ENSZ BT rendkívüli ülését orosz és ukrán kérésre hívták össze. Oroszország azzal a hivatkozással kérte az ülés összehívását, hogy Ukrajna szerepvállalását vitassák meg. Oroszország szerint ugyanis “Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait”. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban – a BT-tagok többségével együtt – leszavazta az orosz javaslatot.

Trump amerikai elnök nyilvánosan még nem kommentálta a kercsi incidenst, az amerikai kormányzat Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, Kurt Volker azonban Twitter-bejegyzést tett közzé. “Oroszország nekihajt egy ukrajnai hajónak, amely békésen halad egy ukrajnai kikötő felé. Oroszország foglyul ejti az ukrán hajókat és legénységüket, és aztán provokációval vádolja Ukrajnát” – jellemezte így az orosz magatartást Volker.

Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését
Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a hadiállapotot az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben vezetik be szerda reggeltől 30 napos időtartamra.

A férfiak két domaszéki tanyán kannabiszt termesztettek, a fiatalabb, 43 éves férfi gondozta a növényeket, és árusította a leszüretelt anyagot. A KR NNI munkatársai a férfit éppen kábítószer értékesítése közben érték tetten szegedi lakása előtt, a nyomozóka férfi otthonában több csomagban, előre kiporciózott kábítószergyanús anyagot találtak, és a férfi ruházatából is előkerült három – növényi törmeléket tartalmazó – alufólia-csomag.

A rendőrök az idősebb, 61 éves férfi otthonában 350 gramm marihuánát, a domaszéki tanyákon kialakított drogültetvényen 98 tő kannabisz növényt találtak, emellett több kilogramm szárított növényrészt foglaltak le. A kábítószerkereskedéssel foglalkozó férfi vásárlói körében fiatalkorú is volt, akinek több alkalommal adott el kábítószert – áll a közleményben.

A Huawei közleménye szerint a Wall Street Journal cikke az Egyesült Államok kormányzatának Kína ellen indított kereskedelmi háborúja jegyében született meg, és az amerikai termékek számára próbál piacot teremteni a kínai cégek kiszorításával az amerikai és a nyugat-európai piacokról.

A Wall Street Journal csütörtöki beszámolója szerint Washington a Huawei Technologies kínai mobil távközlési berendezés gyártó vállalat termékeinek a kerülésére igyekszik rávenni szövetségeseit. A meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikk azt állítja, hogy az amerikai hatóságok gyanúja szerint a Huawei termékeit a kínai kormány kémkedésre tudja felhasználni, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a befogadó ország számára.

Az Egyesült Államok már megtiltotta állami szervezeteknek és beszállítóiknak a Huawei mobil távközlési hálózati berendezéseinek használatát. Legutóbb Ausztrália zárta ki a kínai céget az ötödik generációs mobil hálózati berendezések szállítói közül.

A WSJ értesülése szerint Washington a Huawei mobil hálózati berendezéseit már széles körben használó szövetségeseit kívánja rávenni a telepített rendszerek által szerinte okozott kiberbiztonsági kockázatok kiküszöbölésére. A lap által idézett “jól értesült” források tájékoztatása szerint Washington pénzügyi támogatást is kilátásba helyezett távközlési hálózati fejlesztések finanszírozásához az amerikai katonai támaszpontoknak otthont adó országok, így többek között Németország, Olaszország és Japán számára.

A Huawei közleménye leszögezi: a megbízhatóság mindig is elsődleges fontosságot jelentett a vállalat számára és számos igazoltan biztonságos terméket és megoldást szállított már világszerte több százmillió fogyasztónak. Ennek köszönhetően a Huawei már a világ 170 országában nyerte el a kormányzatok és a végfelhasználók bizalmát, termékeit és megoldásait a legnagyobb hálózati szolgáltatók mellett a Fortune 500 lista vállalatai is használják. A következő, ötödik generációs mobil távközlési hálózat kiépítését pedig eddig már 22 távközlési szolgáltató bízta a Huaweire.

A közlemény kiemeli, hogy a Huawei teljes egészében az alkalmazottai tulajdonában van, az általa gyártott termékek pedig hetven százalékban külföldi beszállítók komponenseiből készülnek.

A televízió szerint a tengeralattjáró parancsnoka azt hitte, hogy terrorista férfiak utaznak a Tripoliból kihajózó személyszállító hajón, és ezért két torpedóval felrobbantotta, és elsüllyesztette azt. A hajó azonban Libanonból a háború elől menekülő ötvenhat civilt szállított, köztük külföldieket, nőket és gyermekeket is.

Az 1982 júniusában megtörtént tragikus tévedés ügyében a kilencvenes évek végén a hadsereg három évig tartó belső vizsgálatot indított, amelynek végén a haditengerészet vezetője úgy határozott, hogy nem történt bűnügyi eljárást követelő mulasztás.

A hajó elsüllyesztésének ügyében korábban hírzárlatot rendeltek el, a tízes tévé a legfelsőbb bírósághoz fordult az eset nyilvánosságra hozása érdekében, és ennek határozata alapján készülhetett el róla a beszámoló. A beszámoló szerint az izraeli tengeralattjáró a végzetes torpedók kilövése után elhagyta a libanoni partokat, és Libanonban a mai napig nem tudták, hogy mi okozta a civileket szállító hajó felrobbanását.

– Milyen eredményeket ért el az OPSZ az elmúlt öt esztendőben?
– Az utóbbi öt évben az OPSZ működését és gazdálkodását is a stabilitás jellemezte. A szövetség évi 1,050 milliárd forint támogatást kap a Belügyminisztériumtól. Ebből az összegből finanszírozzuk az országban működő 2074 polgárőr egyesületet, valamint húsz területi szövetségünk működését. Bár a polgárőrök által használt eszközök tekintetében a szövetség önmagában csak minimálisan támogatja az egyesületeket, az viszont rendkívül fontos, hogy országos szinten 570 gépjárművet kaptunk, és mintegy négymilliárdos eszközbeszerzést is meg tudtunk valósítani. A 2013–2015 közötti időszakban a tanyaprogramunk miniszteri támogatásban részesült. Mindezeken felül több mint 1140 új kerékpárt, 88 motorkerékpárt is kapott a szövetség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) segítségével, továbbá ötvenmillió forintos eszköz-hozzájárulást is az ORFK-tól a lovas szolgálat támogatására. Jellemző, hogy néhány évente használt gépjárműveket kap az OPSZ, 2017-ben pedig tíz motorkerékpárhoz is hozzájutott a szervezet.

– Hogyan tudja még az országos szövetség támogatni a polgárőrök munkáját?
– Fontos megjegyezni, hogy az eszközigényekre a kormánytól és a társszervezettől (ORFK) érkező támogatások jelentenek megoldást. A polgárőrök Magyarországon éppúgy, ahogy a világon bárhol, önként, szabadidejükben és ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkájukat. Költségtérítést persze biztosítunk részükre, ha saját gépjárművel látják el szolgálatot, de ez inkább 20-25 évvel ezelőtt volt igazán jellemző. Ma már az OPSZ országosan több mint ezer gépjárművel és négyszáz lóval rendelkezik, a szövetség „állományában” több mint ezer lovas található. Mindezen túl megemlíteném, hogy két évvel ezelőtt 200 millió forintos céltámogatást kapott az OPSZ formaruhák és fényvisszaverő mellények beszerzésére. Ebben az eljárásban összesen 32 ezer mellényt vettünk, ami a teljes, 62 ezres létszámhoz viszonyítva azt jelenti, hogy a polgárőrök több mint fele, az egyéb beszerzésekkel együtt kétharmada rendelkezik új típusú szolgálati mellénnyel. Reményeink szerint a közeljövőben lesz még lehetőség további beszerzésre is. Fontos látni azt is, hogy a jelenlegi eszközpark elégséges a szolgálat ellátásához, noha az utóbbi öt év e tekintetben egyfajta dimenzióugrást is jelentett az OPSZ életében, hiszen 2010 előtt a jelenlegivel össze sem hasonlítható támogatásban részesültünk, ha egyáltalán volt efféle támogatás. Kijelenthetjük, hogy mára nem csupán a jogszabályi háttér segíti a polgárőröket, hogy ellássák a szolgálatot, de az eszközoldalon is megfelelő a szervezet támogatottsága.

– A következő években milyen területen kívánják tovább javítani az OPSZ működését, esetleg társadalmi támogatottságát?
– Leszögezhetjük, hogy az OPSZ a közösségi rendészet szerves részét képezi, mint ahogy az állampolgároknak, a cégeknek, a szervezeteknek, a polgárőrségnek kiemelt szerepük van a közbiztonságban. Magyarországon ugyanakkor a civil szervezetek pénzügyileg nem élveznek kiemelt figyelmet a lakosság és a cégek részéről. Az OPSZ-nél úgy gondoljuk, hogy a polgárőrség is egy termék, amelyet el kellene kezdeni értékesíteni. Tegyük hozzá, valamennyi civil szervezet sajátos jogi helyzetben van hazánkban. Az Budapesti Polgárőr Szövetség 2017 tavaszán tartott konferenciáján többek között arra kerestük a választ, hogy a polgárőrség miért nem jelenik meg tudatilag jobban a céges és a lakossági finanszírozásban, e téren ugyanis még komoly lehetőségek vannak. Ha az egyszázalékos adófelajánlásokat tekintjük, a 2074 tagegyesület – a már említett önkormányzati és állami támogatások mellett – mindössze néhány millió forintos juttatást kap. Ez annak a bizonyítéka, hogy a polgárőrség nem jelenik meg a lakossági köztudatban, az embereknek eszükbe sem jut, hogy ilyen célra is lehetne áldozni. Különösen elenyésző az egy százalékokból befolyó támogatás az 1,5-2 milliárd forintos önkormányzati és állami hozzájárulásokhoz mérten. Mindez számunkra azt jelenti, hogy szükség van az aktív kommunikációra, fel kell hívnunk a vállalkozások figyelmét arra, hogy akár a társasági adó (tao) kiterjesztésével is lehetne növelni a polgárőrség támogatottságát. Angliában például azzal is segítik a polgárőrséget, hogy havonta egy napot jóváírnak a munkahelyükön, ha ilyen jellegű munkát végeznek a dolgozók. Számos eszköz, lehetőség volna a cégek motiválására, mert van értelme a polgárőrségre áldozni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A német főváros lapjai pénteki beszámolóikban erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés bő 2,6 millió eurót (845 millió forint) fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés “mintaprojektjének” szánja a beruházást.

A belváros nyugati részének központjában álló Vilmos császár-emléktemplom körül elterülő térhez vezető utakat a Truckbloc nevű acélszerkezettel zárják le, amely a német gyártó tájékoztatása szerint akár 18 tonnás, az akadálynak óránkénti nyolcvan kilométeres sebességgel ütköző teherautókat is megállít.

A második védelmi vonal építőeleme a Terrablock nevű torlasz, amelyet a 2012-es londoni olimpiára fejlesztett ki a brit gyártó. Az acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarak nemcsak járművektől nyújtanak védelmet, hanem fegyveres támadásoknál is fedezéket adnak. Hasonló rendszert használnak a brit hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontja, a Camp Bastion védelmére is.

A legbelső vonal cement alapra rögzített kerítéselemekből áll. Ez a Publifor nevű kordon, egy belga cég fejlesztése. A kerítésbe helyenként kapukat építettek, amelyeket az úgynevezett pánikzár révén gyorsan meg lehet nyitni, ha rendkívüli esemény miatt pánik törne ki a vásáron.

Mindhárom megoldás új Berlinben, és ha beválnak, más tömegrendezvényeken is alkalmazzák majd őket – számolt be a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.

Hozzátették, hogy a karácsonyi piacok biztosítása továbbra is a rendezők feladata, és a költségeket is nekik kell viselniük. A Breitscheid tér védelmi hálózatának kiépítését a városvezetés kivételesen vállalta át, hogy kipróbálják az új módszereket.

A vásáron 2016. december 19-én történt merénylet, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal behajtott a téren szórakozó tömegbe. A támadásban 12 ember meghalt, több mint hetven ember megsebesült. Anis Amri a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában rendőrökkel folytatott tűzharcban. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb németországi terrortámadása. Az ügyben folytatott vizsgálatok kimutatták, hogy a hatóságok megakadályozhatták volna a pusztítást, és ez sorozatos mulasztásaik miatt nem sikerült.

Takács Péter közleménye szerint a 65 éves nő a költségvetést károsító bűncselekménnyel mintegy 13 millió 705 ezer forintra tett szert. A vádlott édesanyja 1997 őszén halt meg, de a nő a nyugdíjfolyósító hatóság felé ezt nem jelezte.

A 2017 tavaszáig folyósított nyugdíjat a vádlott minden esetben felvette, emellett 2001-ben egy, a nyugdíj folyósításával kapcsolatos adatközlő lapot is kitöltött és aláírt édesanyja helyett. Az elkövetés 2017 tavaszán, az anyakönyvi adatokkal történt hatósági egyeztetést követően derült ki.

A nyugdíjfolyósító hatóság öt évre visszamenőleg mintegy 4 millió 804 ezer forint erejéig kötelezte a vádlottat az ellátás visszafizetésére, az ügyészség pedig a fennmaradó 8 millió 901 ezer forint kárra vagyonelkobzást indítványozott.

A vétség büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés.

A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hol történt az incidens. A tárca tájékoztatása szerint az ukrán haditengerészet három hajója – két páncélozott tüzérségi kishajó és egy vontatóhajó – a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartott. A hajók útját a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentették – szögezték le a közleményben.

Az ukrán fél tájékoztatása szerint az egyik orosz határőrhajó nekiment az ukrán vontatóhajónak, amelynek megsérült a főhajtóműve, a korlátja és elvesztette a mentőcsónakját. A legénység tagjai közül senki sem sérült meg.

Az incidenst Kijev nyílt provokációnak minősítette Oroszország részéről. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy megteszi a szükséges diplomáciai és nemzetközi jogi válaszlépéseket.

A tárca által kiadott közlemény szerint Oroszország provokációi a Fekete- és az Azovi-tengeren “átlépték a határvonalat és agresszívakká váltak”. “Oroszország hajói megsértve a közlekedés szabadságát, jogellenes erőszakot alkalmaztak az ukrán haditengerészet hajói ellen” – szögezte le a külügyminisztérium hozzátéve, hogy haladéktalanul tájékoztatják Ukrajna partnereit az orosz félnek az Azovi-tengeren folytatott agresszív tevékenységéről.

“Az efféle cselekmények emellett biztonsági kockázatot jelentenek a fekete-tengeri régió minden országára, ezért a nemzetközi közösségnek egyértelmű választ kell adnia rájuk” – közölte a minisztérium.

A merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai popénekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén.

A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról máig sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

Az alsóházi bizottság csütörtökön ismertetett jelentése szerint az MI5 úgy döntött, hogy nem figyeli és nem is korlátozza a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.

A brit hatóságok gyanúja szerint Abedit líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására, és a manchesteri merényletben felrobbantott pokolgépet is maga készítette lakásán.

Az alsóházi bizottság vizsgálati jelentése szerint az MI5 elismerte, hogy a már akkoriban is rendelkezésére álló információk alapján ellenőriznie és korlátoznia kellett volna Abedi utazásait.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy Abedi megfigyelésének ügyét az elhárítás már kijelölte további felülvizsgálatra, ám az MI5 belső rendszerei “túl lassan mozdultak”, és e felülvizsgálat a merénylet elkövetéséig nem történt meg.

A bizottsági jelentés szerint Abedi ügyében számos egyéb hiba is történt, köztük egy olyan, amelyet nemzetbiztonsági szempontból “kényes” mivolta miatt nem is lehet nyilvánosságra hozni.

Jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy e hibák nélkül el lehetett volna kerülni a tavaly májusi manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás kivédésére – fogalmaz a vizsgálati jelentés.

A bizottság megállapította azt is, hogy a pokolgépek készítéséhez szükséges vegyszerek forgalmazásának ellenőrzési rendszere “reménytelenül elavult”, és a távközlési cégek továbbra sem ellenőrzik kellően az online felületeiken megjelenő olyan tartalmakat, amelyek terrorcselekmények előkészületeire utalnak.

A merénylet körülményeiről már készült az év elején egy előzetes, kormányzati vizsgálati jelentés is, amely megállapította, hogy Abedit 2014 nyara és 2015 októbere között az MI5 figyelte. A szolgálat kapott is hírszerzési adatokat Abediről, de úgy ítélte meg, hogy ezek az információk nem kötődnek terrortevékenységhez.

A kormányzati jelentés szerint azonban visszatekintve már látszik, hogy ezek az adatok “nagy jelentőségűek” voltak a manchesteri merénylet szempontjából, és “a körülmények szerencsésebb alakulása esetén” a támadás megakadályozható lett volna.

– Melyek voltak az utóbbi öt esztendő legfontosabb eseményei az MRTT életében?
– Sokkal teljesebb lesz a kép, ha időben távolabbról indulunk. A társaság 2004-es megalakulásakor közzétettük a hitvallásunkat, amely máig nem veszített frissességéből. Az akkor megfogalmazott céljaink közül már sok teljesült, mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a társaság kezdeményezésére megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Rendészettudományi Albizottsága. Létrejött a rendészeti felsőoktatási terület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulásával a rendészeti tisztképzés egyetemi rangra emelkedett. Hatalmas lendülettel újította meg tevékenységét a Belügyi Tudományos Tanács. Megalakulhatott a Rendészettudományi Doktori Iskola, és valódi kapcsolattá erősödött a Magyar Hadtudományi Társaság és az MRTT közötti együttműködés.

Társaságunknak sok olyan tagja van, akik tudományos tevékenységüket valamely együttműködő tudományos vagy oktatási partner szervezeti keretei között fejtik ki, így talán nem szerénytelenség, ha ezeknek az intézményeknek a sikereit – illő visszafogottsággal – az MRTT eredményének is tekinthetjük. Az elmúlt öt év tendenciái közül kiemelném, hogy társaságunk egyre inkább az „ernyőszervezeti” szerepét erősítette, jelentős sikerekkel. Példaként említem a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az MRTT Migrációs Tagozat közreműködésével kialakított rendkívül aktív és színvonalas tudományos együttműködésünket, vagy a Polgárőrség Tudományos Tanácsának – amely egyúttal az MRTT Tagozata is – felfelé ívelő szakmai-tudományos tevékenységét.

Rendkívül fontos, ezért külön dicsérettel kell szólnom a magánbiztonsági terület folyamatosan emelkedő színvonalú tudományos munkájáról. Ugyanakkor két területen nem sikerült előbbre lépnünk. Nem tudtuk – a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt – erősíteni nemzetközi szerepünket, és továbbra is várat magára a Rendészettudományi Kutató Intézet létrehozása. Változatlanul nehezíti munkánkat egy állandó, tagjainkat kiszolgálni képes iroda- és klubhelyiség hiánya. Így bőven maradt még tennivalónk a következő évekre is.

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének öt éve alatt melyek voltak a belső fejlődés mérföldkövei?
– A tartalmi fejlődés jelentős eseményeivel illene kezdenem a felsorolást, mégis első helyen említem a Magyarország Kormánya által jóváhagyott Ludovika I. Projekt infrastrukturális eredményeit. Megújult a Ludovika központi épülete, felépült az Orczy-park Üllői úti oldalán az új kollégium, az új központi oktatási épület. A Diószegi utcában – a parkhoz kapcsolódóan – a Rendészettudományi Kar elfoglalhatta új speciális kiképzési épületét és új, 600 fős kollégiumát. Hamarosan megkezdi működését az új sportcentrum, a lőtér, a lovarda, a lakossági sport- és szabadidőpálya-együttes, minden részletében felújították a parkot is. 2018 első félévében ezért megkezdődhetnek a Ludovika II. Projekt munkálatai, amelyeknek része lesz egy új Katasztrófavédelmi Oktatási Központ megépítése is.

Az elmúlt öt évben a korábbi három karral működő NKE további két karral bővült: létrejött a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kara, valamint a Víztudományi Kar. A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar Államtudományi Karrá alakult, megkezdődött az ötéves, osztatlan államtudományi képzés, tartalmi szempontból megújult a rendészettudományi képzés is. Új, négyéves képzési rendet alakítottunk ki, létrejött a tisztjelölti jogviszony, a kar „szolgálati” szerveként megalakult a Rendvédelmi Tagozat. Nagyobb óraszámot kaptak a gyakorlati ismeretek, kialakultak a négyes követelményrendszer módszertani elemei, így érvényesíteni tudjuk az oktatás, a nevelés, a képzés és a kiképzés egymásra épülő, egymást átfonó elemeit. Új mesterképzéseket és szakirányú továbbképzési szakot indítottunk. Nőtt a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink száma, erősödött a kutatási és publikációs aktivitás és a hallgatóink tudományos diákköri tevékenysége. A demográfiai gondokra tekintettel nagy eredménynek tartom, hogy alig csökkent a tisztképzésre jelentkezők száma, a magánbiztonsági képzésre jelentkezőké pedig növekedett.

– Az új épület birtokbavétele mennyire adott új lehetőségeket, új lendületet az intézménynek?
– Az egyetem egy telephelyre történő centralizációja megteremti a lehetőségét – a korábbi szétszórt elhelyezkedésből adódó nehézségekkel szemben – az észszerűbb működési feltételek kialakításának. Ezek a változások már folyamatban vannak, de végső formájukat értelemszerűen csak a tapasztalatok figyelembevételével alakítjuk ki. Az új kollégium például megteremtette annak lehetőségét, hogy a tiszti szocializációs és nevelési folyamat erősítése céljából az elsőéves tisztjelölt hallgatók kötelező bentlakásos körülmények között, teljes ellátás mellett teljesítsék első tanévüket. A speciális kiképzési épületünk lehetőséget ad a képzéshez kapcsolódó laboratóriumok kialakításához, taktikai lőtér üzemeltetéséhez, kondíciós gyakorlásokhoz, a kényszerintézkedések készségszintű elsajátításához, az informatikai, kommunikációs és nyelvi tudás fejlesztéséhez.

– Milyen változásokat terveznek a következő években?
– Az első és legfontosabb feladatunknak azt tartom, hogy az új elhelyezési, tartalmi és szervezési lehetőségeinket „beüzemeljük”, és stabilizáljuk az eddigi eredményeinket. A növekedési fázisból lépjünk át a fejlődési fázisba, a mennyiségi és a minőségi követelményeket egymással szimbiózisban érvényesítsük. A rendvédelmi szervek „korfáinak” ismeretében a következő években nem kényszerülünk soron kívüli képzések indítására, ezért a minőségi jegyek fejlesztésére koncentrálhatunk. Miközben megőrizzük a generalista, „értelmiségi” jellegű alapozó képzés minden fontos elemét, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyakorlati ismeretek oktatására, a készségek és jártasságok elsajátítására. Továbbra is fejlődő, meghatározó tantárgyak maradnak a jogtudományi és az államtudományi ismeretek, de a technológiai fejlődés egyre több informatikai és műszaki ismeret oktatását követeli meg.

Erősíteni kívánjuk tisztjelöltjeink parancsnoki kompetenciáit, vezetési készségeit, valamint gazdálkodási és logisztikai jártasságát. A magánbiztonság területén elindítjuk a mesterképzést és növeljük a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatók számát. A polgári nemzetbiztonsági területen is bevezetjük a mesterképzést, illetve specializációkat indítunk. A Katasztrófavédelmi Intézetünk dolgozik a tűzoltómérnök-képzés feltételeinek kialakításán, valamint a polgári védelmi képzés erősítésén. A Víztudományi Karunk Baján, a korábbi Eötvös József Főiskolán folyó vízügyi képzés jogutódjaként minden részterületen fejleszteni fogja képzési kapacitásait. Minden jövőbeli képzésünkkel szemben a minőségi elvárásokat érvényesítjük első helyen, ideértve a nemzetközi szerepünk erősítését is. Ezt fogjuk megkövetelni az egyre emelkedő színvonalú képzést nyújtó magánbiztonsági szakjainktól és szakirányainktól is. A trend eddig pozitív, ezért köszönettel tartozunk a munkánkat támogató piaci szereplőknek, elkötelezett oktatóinknak, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szigorú elvárásokat megfogalmazó, de minket jó szándékkal támogató vezetőinek.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Az egyház nyíltan elismeri a különböző természetű visszaéléseket és határozott szándéka azokat felszámolni” – olvasta fel a nyilatkozatott Ricardo Blázquez, a konferencia elnöke a CEE őszi közgyűlésének megnyitóján. Hangsúlyozta: a visszaéléseket nem szabad elfedni, sem azokra téves választ adni, és köszönetet mondott az áldozatoknak, amiért volt bátorságuk feljelentést tenni.

Az állásfoglalás szerint ezzel segítenek az egyháznak, hogy a történtek tudatában legyen és léphessen. “A bűn az egyéni dimenzión túl az egyházat is megsebzi és kárt okoz másoknak” – tette hozzá.

Blázquez nem ejtett szót egyetlen konkrét spanyolországi esetről sem, és részleteket olvasott fel az október végi, vatikáni szinódus zárójelentésének témába vágó részéből, amelyben a püspökök leszögezték, hogy szigorú intézkedésekkel kell elejét venni a papok által elkövetett szexuális visszaéléseknek.

A vatikáni dokumentum szövege szerint nincs az a bűnbánat, ami ellenszerül szolgálna az áldozatok életét végigkísérő szenvedéseknek. A zárójelentés felvetette a “felelősség és átláthatóság” hiányát is a szexuális visszaélések eseteinek a feldolgozásával összefüggésben.

Az El País című napilap szerint a püspöki konferencia egyelőre nem készül felülvizsgálni a múltbéli eseteket, ahogy az történt más országokban. Mint írták, Spanyolországban az elmúlt harminc évben legkevesebb 33 ítélet született egyházi személyekkel szemben fiatalkorúakkal szembeni szexuális visszaélés miatt. Az újság szerint azonban ezekben az ügyekben jellemzően az áldozatok maguk fordultak a hatóságokhoz. A lap közzétette a mallorcai egyházi bíróság egy 2013-as határozatát is, amely megállapította, hogy az egyház “félrenézett”, és elfedett fiatalkorúak elleni szexuális visszaéléseket.

A spanyol püspöki konferencia október közepén jelentette be: jogi szakértők bevonásával felülvizsgálja cselekvési protokollját, azaz, hogy miként kell eljárni egy-egy gyanús eset észlelésekor.

A bíróság társtettesként, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak, a sértett sanyargatásával, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértése, valamint testi sértés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottakat.A bűncselekmények idején még fiatalkorú lány, az elsőrendű vádlott három év szabadságvesztést kapott, bátyát és barátnőjüket hét év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A testvérpár a bűncselekményekben szintén résztvevő anyját – akit kiskorú veszélyeztetésében is bűnösnek mondott ki a bíróság – négy évre ítélték.

A bíróság az ügyet zárt tárgyaláson tárgyalta.

A sértett és a három gyanúsított 2016 szeptemberétől lakott egy közös szegedi albérletben. A három fiatal több alkalommal megfosztotta társát személyi szabadságától, amikor elhagyták a lakást, albérlőtársukat többször bezárták, úgy, hogy ő nem tudott onnan távozni. Később dolgozni elengedték, de november 13-tól 24-ig egyáltalán nem mehetett ki a sértettet az ingatlanból. November közepétől különböző fizikai gyakorlatokat végeztettek vele, ha nem hajtotta végre a feladatokat, ököllel vagy különböző tárgyakkal ütlegelték. Az áldozatnak kellett ételt és italt vinnie az ágyban fekvő gyanúsítottaknak, akik nemiségében is megalázták, arra kényszerítették, hogy saját vérével szennyezett papírt egyen, ürülékéből, vizeletéből fogyasszon. A gyanúsítottak késsel megszúrták az áldozat vállát, égő csikkeket nyomtak el a hátán és öngyújtóval is megégették.

Az áldozat egész testén, köztük az arcán és a nemi szervén is sérüléseket szenvedett, de a bántalmazások módja, elhúzódó tartama súlyosabb következményekkel is járhatott volna.

A gyanúsítottak ellen bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyik eljárás.

A május végén, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség számos helyszínen tartott házkutatást, és akkor 33 pénzügyőrt gyanúsítottként hallgatott ki. Kedden további tizenöt gyanúsítottat állítottak elő.

A nyomozás eddigi adatai szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság állományába tartozó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között rendszeres haszonszerzésre törekedve jogtalan előnyként készpénzt fogadtak el az államhatárt átlépő külföldiektől.

A rendelkezésre álló adatok szerint a pénzügyőrök tevékenységüket összehangolva 4350 esetben követtek el korrupciós bűncselekményt.

Az ügyben 48 gyanúsított kihallgatása történt meg, a korábban meggyanúsított és letartóztatott pénzügyőrök közül tizenegyen jelenleg is letartóztatásban vannak.

Zakor Tibor kiemelte, a versenyen induló hat munkatárs négy ezüst- és két bronzérmet szerezett, ami nagy teljesítmény, mert a munkájuk mellett készültek fel profi versenyzők ellen. Kitért arra is, országos szinten 180-200 kommandós van, akik intézményekben vannak szétosztva. Az országos hatáskörrel rendelkező központi egység pedig jelenleg 32, jövőre ötven embert foglalkoztat.

A műveleti feladatot ellátók között van nő is, erre a nemzetközi gyakorlatban nincs példa – hangsúlyozta.

Mint mondta, a TEK munkatársai rendkívüli események felszámolásában és azok megelőzésében, a kiemelt fogvatartottak napi mozgatásában, előállításában vesznek részt, valamint támogatják az intézmények napi munkáját is.

Az intézkedéstechnika elemei a küzdősport alapjaira épülnek. Ha valaki műveleti feladatot szeretne ellátni, annak részt kell vennie a kiképzésen, amely elméleti és gyakorlati elemekből, lövészetből és intézkedéstechnikából áll – tudatta.

Horváth Zoltán és Szolcsányi Attila, a cégcsoport két alapító-tulajdonosa nemcsak a társaság működésének kulisszatitkaiba engedett betekintést, hanem a beszélgetés során arra is fény derült, hogy a csapat állandó tagjai korántsem átlagemberek. A felvételi vizsga nem könnyű, az elvárások kemények – de aki bizonyít, annak biztos jövője van.

– Az alapítás óta jelentősen kiszélesedett a társaság portfóliója. Mi volt a profilbővítés mozgatórugója?
H. Z.: Nagyon egyszerű, mindig az ügyfelek igényeihez igazodtunk. Eredetileg hárman alapítottuk a céget, de a harmadik társunk tíz év után egy korrekt búcsúval kivált. Ketten maradtunk Attilával, egy ideig még rivalizáltunk is, de ehhez tudni kell, hogy teljesen más személyiségek vagyunk. Viszont időben rájöttünk, hogy kiegészítjük egymást, és ha együttműködünk, nem létezik olyan probléma, amit ne tudnánk megoldani. Mindkettőnk tudására szükség van, a cél pedig közös: megoldani az adott ügyet, és folyamatosan a legjobbak között lenni.

– Hogyan változott a tevékenységi kör?
H. Z.: A kezdetekkor az adósságkezelés volt a fő profilunk. Később az ügyfelek megkerestek klasszikus őrzés-védelemi feladatokkal is, aztán azt mondták: „Ha már itt vagytok”, akkor nézzétek utána, a fiam valami rosszban sántikál, vigyázzatok a családtagjaimra, oldjátok meg egy éjszakai szórakozóhely védelmét. Ezek új kihívások voltak, de megkerestük a megfelelő szakembereket, és új üzletágakat nyitottunk. A szórakozóhelyek portamunkáit, a személyvédelmi és a rendezvénybiztosítási feladatokat a Hori-Zone Door Security Personnel ágazatba soroltuk – ezt a divíziót Attila alapította. A birtokvédelmi feladatokat a Hori-Zone Group Kft. végzi, és büszkén mondhatom, hogy ebben a két üzletágban, valamint a komplex problémák megoldásában a szakma értékelése szerint is dobogósak vagyunk.

– Mekkora létszámbővítéssel járt a profilbővítés?
SZ. A.: A másfél évtized alatt egyre nagyobb lett a csapat, ma az irodában közel negyven állandó munkatárssal dolgozunk. A DSP ágazatnál további nyolcvan fő speciális tudású szakembert foglalkoztatunk, az őrzés-védelem területén pedig több mint 150 vagyonőr dolgozik nekünk.

– Milyen szempontok számítanak a felvételinél?
SZ. A.: Az új kollégák kiválasztásánál fontos szempont, hogy a pályázó jó fizikumú legyen. A kifogástalan szellemi és fizikai állapot alapkövetelmény, ez is a vállalati kultúránk része. A felvételi beszélgetésen nemcsak azt vizsgáljuk, hogy milyen fejlett a jelentkező konfliktuskezelő képessége, hanem azt is nézzük, hogy mennyire harmonikus személyiség, hogyan viszonyul a családhoz, a tanuláshoz, a munkához és a sporthoz. Nálunk nagyon fontos a sport, ami érthető, hiszen a személyvédelmi ügyeknél vagy a konfliktushelyzeteknél keményen oda kell állni, nem lehet puhány módon fellépni. A sport az alázattól kezdve sok mindenre megtanított minket. Az egészséges életmódra is nagyon odafigyelünk – elég, ha annyit mondok: az elmúlt években több száz kiló fölösleg tűnt el a kollégáinkról, ugyanakkor több tucat kiló izommal gyarapodtunk a sportos életmódnak köszönhetően.

H. Z.: Fontos, hogy „hori-zone-os szív” dobogjon a kollégáinkban! Nálunk nagy az összetartás, ebben az értelemben is többek vagyunk, mint egy kvázi cégcsoport. És azt is megtehetjük, hogy az egyre jobban érezhető munkaerőhiány ellenére sem veszünk fel akárkit, csak azt, aki fizikálisan és mentálisan is megfelel az elvárásainknak. Fontosnak tartjuk a továbbképzéseket, autodidakta módon és szervezett formában is tanulunk, képezzük magunkat. Nívós harcművészeti klubokkal állunk kapcsolatban, jó néhány boksz-, kempo- vagy karatebajnok, mesterfokozatú sportoló van a sorainkban. Számos szakmai szövetségnek vagyunk a tagjai, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség alapítására különösen büszkék vagyunk.

SZ. A.: Ez egy olyan szakma, ahol időnként keményen bele kell állni a feladatba. Emberi életeket, komoly anyagi értékeket védünk, itt nem szabad hibázni, ugyanakkor a jogszabályokat is be kell tartani. Mivel én együtt edzek a kollégákkal, azt is látom, hogy mikor vannak hullámvölgyben, és mikor vannak csúcsformában, így a kiemelt ügyekre nem engedem azokat, akik aznap gyengén teljesítenek, és nem látom bennük a testi-lelki harmóniát.

– Összesen hány ügyfele van a cégcsoportnak?
H. Z.: Nehéz lenne pontos számot mondani, az biztos, hogy a tizenöt év alatt több ezer megbízást teljesítettünk a legkülönbözőbb szakterületeken.

– Melyek voltak az utóbbi öt év legemlékezetesebb projektjei?
H. Z.: Már közel négy éve dolgozunk a Liszt Ferenc repülőtéren, az ország légi kapujában, ahol a taxis „hiénák” kizárása a feladatunk. A szórakozóhelyek és rendezvények biztosítására szakosodott DSP ágazat látja el többek között a Symbol, a Club Play, a MAD Budapest, a Gozsdu-udvar több üzletének, valamint a siófoki Palace Dance Club védelmét és zavartalan működésének biztosítását. A Viking River Cruises utasainak és kikötési pontjainak biztonságáról Magyarországon szintén a cégünk gondoskodik. De igény esetén akár száz fő közreműködésével is tudunk például nagy területű irodákat, telephelyeket, raktárakat visszafoglalni.

SZ. A.: Én a hatalmas koncerteket, fesztiválokat is megemlíteném, azok közül is kiemelkedik a Sziget Fesztivál. Az ország legnagyobb őrző-védő cége, a rendezvény biztosításáért felelős In-Kal Zrt. arra kért fel minket, hogy állítsunk ki egy saját egyenruhánkban megjelenő speciális akciócsoportot, amely a színpad mögött, a backstage területét biztosítja. Így 2017-ben kollégáink látták el a sztárvendég, Pink személyi védelmét, de korábban Rihanna biztonságáról is mi gondoskodtunk. Aki ismeri a szakmát, tudja, hogy ez egy komoly elismerés, ilyen feladatokkal csak a legjobbakat bízzák meg.

– Mi változott a szakmában az elmúlt években?
H. Z.: Nagy változásokon ment át a szakma. Évekkel ezelőtt például volt egy körbetartozásos időszak, amikor az építőiparban mindenki tartozott a másiknak, akkor az adósságkezelés szárnyalt. Jött egy jogszabályváltozás, megjelent a fordított áfa, és ezek az ügyek eltűntek. Volt egy olyan periódus, amikor autópályákat foglaltunk el, majd jöttek a nagy cégbedőlések, összeomlások, akkor a nagyüzemek, gyárak, üzletek birtokbavétele vagy árukészlet-lefoglalás, zálogba vétel volt a feladat. Mostanában a szórakozóhelyek portamunkái és az őrzés-védelem a sláger, de érezhetően erősödik a biztonságtechnika is.

SZ. A.: Tudni kell, hogy ma már egy őrző-védő cég feladata nem ugyanaz, mint a 90-es években volt. Ma már elsősorban nem az „izom” dominál, sokkal több az észmunka. Mi már tudjuk, hogy helyes, célravezető kommunikációval a problémák fele megoldható, ugyanis általában az is baj, hogy a vitás felek nem értik egymást, úgy tűnik, hogy az emberek egyszerűen elfelejtettek beszélgetni egymással. Az a tapasztalatunk, hogy a magyar ember megtanult igényesen szórakozni, mindenki megértette, hogy portásra szükség van, aki viszont már nem a tipikus „izomagyú kétajtós szekrény” az ajtóban, aki csak ütni tud, és utána kérdez. Ma már inkább a kifinomult technika jellemző a biztonsági őrökre, aki udvariasan igazít útba, de ha arra van szükség, keményen fellép.

– Mindegyik üzletág egyformán sikeres?
H. Z.: Ez változó. Mindig van favorit, mindig van olyan üzletágunk, ami húzóágazat, ami szárnyal, de ez akár egy éven belül is változhat. Kritikus üzleti helyzetekben nálunk az a túlélés záloga, hogy több lábon állunk, sok mindennel foglalkozunk. Az éppen gyengélkedő üzletágat nem szüntetjük meg, az embereinket nem küldjük el, megpróbáljuk megtartani vagy egy másik üzletágban foglalkoztatni őket. Lehet, hogy átmenetileg veszteségessé válik egy tevékenység, de a többi üzletág ilyenkor még jobban húz, az egyik csapat segíteni tudja a másikat. Ez egy cégcsalád, ahol segítjük egymást.

– A közeljövő terveiben szerepel további profilbővítés?
H. Z.: Ez a mindenkori ügyféligényektől függ. Mondhatnám, hogy minden üzletágnál az a célunk, hogy piacvezető pozícióba kerüljünk, de ez valószínűleg túlzott optimizmus lenne. A reális cél, hogy minden ágazat szakmailag kifogástalanul működjön, a maga területén elismert legyen, és dobogós helyezést szerezzen. A megbízók közül sokan azért keresnek meg, mert valahol látták, hogy például az őrzés-védelem területén dolgozó egyenruhás kollégáink is jó megjelenésű, udvarias, de határozott szakemberek, akik jól dolgoznak. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphatnánk, az elégedett ügyfélnél nincs jobb ajánlólevél.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)