Biztonságpiac

A bíróság közleményben azt írta: a nőt nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt húsz év fegyházra, tízezer forint vagyonelkobzásra ítélte és 52 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

A vádlott legkorábban a büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra.

A törvényszék megállapította, hogy a vádlott és családja adósságcsapdába került. H. T. az élettársán keresztül ismerte meg az idős, jónak mondható anyagi körülmények között élő nyugdíjas pedagógus, méhész házaspárt. A nő pénzt akart kérni tőlük, ezért 2015. október 30-án elment az érdi házukba, de a sértettek elutasították kérését. A vádlott indulatba jött és tízszer a nő, négyszer pedig a férfi fejére sújtott a diótörő kalapáccsal.

Az ítélet ellen az ügyész életfogytig tartó büntetés kiszabásáért, a vádlott felmentésért, a védője pedig felmentésért, illetve enyhébb ítéletért fellebbezett.

A vád szerint a vádlott, egy 52 éves férfi, korábban megszerzett egy a működőképes hatlövetű forgópisztolyt és a hozzá rendszeresített öt darab töltényt. A férfi a fegyverrel 2019. január 6-án, a késő délutáni órákban, ittas állapotban megjelent a XXIII. kerület, Grassalkovich úton található dohányboltban. Először kért egy doboz cigarettát, majd közölte, hogy fegyver van nála, és a kasszában levő pénzt követelte.

A rabló a követelése nyomatékosítása céljából elővette a pisztolyt és ismételten a bevétel átadására szólította fel a pénztárost. A sértett a félelmében a pultra helyezte a pénztár tartalmát, 56 ezer forintot. A készpénzt a vádlott magához vette, majd távozott az üzletből. A rendőrség a férfit két nappal később, egy intézkedés során azonosította, és elfogta.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség a terheltet az elfogásától számított harmadik napon – gyorsított eljárásban – bíróság elé állította. A bíróság a férfit a váddal egyezően bűnösnek mondta fegyveresen elkövetett rablás bűntettében, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, és őt nyolc év három hónap fegyházbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítélet nem jogerős. A bíróság ügyészi indítvány alapján – a kiszabott büntetés nagyságára is figyelemmel – elrendelte a vádlott letartóztatását.

Donald Trump a napokban ki is nevezte a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadót. A döntést bejelentő közleményében Bolton hangsúlyozta: Kuppermannal több mint harminc esztendeje dolgozik együtt. “Charlie kiterjedt védelmi, fegyverzetellenőrzési és légügyi tapasztalatai segítik majd Trump elnök nemzetbiztonsági stratégiájának megvalósítását” – fogalmazott a közleményben Bolton.

Kupperman korábban a Reagan-kormányzat munkatársa volt, majd vezető tisztségeket töltött be a Boeing hadiipari, illetve a Lockheed Martin űrkutatási részlegénél. Kupperman elődjének, Mira Ricardelnek a first ladyvel, Melania Trumppal történt vitái miatt kellett távoznia posztjáról.

A szövetségi parlament egyik ellenzéki pártja, a Baloldal (Die Linke) frakciójának írásbeli kérdésére összeállított belügyminisztériumi kimutatás szerint a 2016 júliusában megkísérelt államcsíny óta nagyságrendekkel emelkedett a menedékjogot kérő törökök száma az előző, 2013-2015-ös időszak évi 1800 fő körüli átlagához képest.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) 2016-ban 5742 török állampolgár nyújtott be menedékjogi kérelmet, 2017-ben 8483, tavaly januártól novemberig pedig 10 075. A hatóság a kérelmek mintegy ötven százalékát fogadta el.

“Törökország nem biztonságos származási ország, a másként gondolkodó állampolgárok helyzete egyre nehezebb” – mondta Sevim Dagdelen frakcióvezető-helyettes.

Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint hozzátette, hogy a berlini vezetés Törökország-politikáját a “lelkiismeretlenség” jellemzi, hiszen “gazdasági támogatással és fegyverszállításokkal segíti az Erdogan-rezsimet, miközben az Erdogan elől menekülő emberek közül minden második védelmet kap Németországban”.

Az ARD összeállítása szerint a török biztonsági szervek a megtorlás részeként egyedül 2018-ban 75 200 embert vettek őrizetbe terrorgyanúra hivatkozva.

A háborús ügyekkel történő szembenézés a remények szerint enyhíthet a Szerbia és Koszovó közötti feszültségen, de az is lehetséges, hogy a húsz évvel ezelőtti események felelevenítése inkább tovább ront az amúgy is robbanásveszélyes viszonyon. Ezen felül a koszovói belpolitikai egyensúlyt is felboríthatják a bíróságon elhangzó információk, a beidézettek között ugyanis több máig aktív politikus is szerepel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tagjait tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják meg.

Az egykori UCK-nak tagja volt Hashim Thaci államfő, Ramush Haradinaj kormányfő és Kadri Veseli házelnök is. Amennyiben bármelyiküket is bűnösnek találná a bíróság, felborulna a politikai egyensúly Koszovóban, választásokat kellene tartani, és feltételezhetően a koszovói állampolgárok Nyugatba vetett bizalma is megrendülne, ők ugyanis úgy vélik, 1998-1999-ben a szabadságukért harcoltak az elnyomó szerbek ellen, és szabadságharcuk megalapozott volt.

A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett – feltételezett – háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Thaci neve is felmerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

A bíróság létrehozásáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. Az UCK veteránjait tömörítő egyesület decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot.

Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket vizsgálja, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. Az NT a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás során halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Az Agrárminisztérium csütörtöki közleménye szerint a hatóságok országszerte 471 élelmiszer-előállítónál, 2079 élelmiszer-forgalmazónál és 762 vendéglátóhelyen vizsgálódtak.

A 3312 ellenőrzésből 125 végződött bírságolással, 117 figyelmeztetéssel, 14 pedig tevékenység-korlátozással. Az éves összehasonlítás alapján visszaesett a bírsággal végződő esetek száma, de a tavalyinál majdnem kétszer több enyhe, vagyis figyelmezetéssel járó szabálytalanságot találtak. A hibák idén is hasonlóak, leggyakrabban higiéniai kifogások, minőségi és összetétellel kapcsolatos szabálytalanságok, nyomon követési problémák merültek föl. Olykor a dolgozók képzettségével, egészségügyi alkalmasságával összefüggő hiányosságok is fölmerültek. A 17 500 vizsgált élelmiszertételből 425-öt kellett kivonni a fogalomból, leggyakrabban karácsonyi vásárokon és piacokon kínált szaloncukrokat, édességeket. Borok, pezsgők és virslik esetében viszont nem volt szükség ilyen intézkedésre, és a főváros karácsonyi vásárain is kedvező eredményekkel zárultak az ellenőrzések.

A Nébih laboratóriumai nyolcvan mintát ellenőriztek. Az érzékszervi vizsgálat két esetben talált fogyasztásra alkalmatlan diót, az alkaloidokat kimutató laboratóriumi vizsgálat pedig ugyancsak két esetben mutatott ki étkezési mákban határértéket meghaladó morfintartalmat – olvasható a közleményben.

Szabó Szilvia közölte, a gyanú szerint tavaly április 28-án a fiatalkorú lányt a nő egyik társa randevú ürügyén egy szegedi lakásba invitálta. Ott kábítószert adtak neki, majd a sértettet prostitúcióra bírták rá. Az így szerzett pénzt elvették tőle.

A nyomozás megállapította, hogy a 22 éves gyanúsított és fiatalkorú társai egy másik szegedi lakásban is dolgoztattak. Az ott lévő másik nő szolgáltatásait hónapokig hirdették az interneten, majd az ebből származó pénz nagy részét szintén elvették – tudatta a százados.

A rendőrök a nőt Budapesten, fiatalkorú társait pedig Sándorfalván és Hódmezővásárhelyen elfogták, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat. Ellenük tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A 21 éves Jake Thomas Patterson ellen két rendbeli gyilkosság és egy rendbeli emberrablás miatt emeltek vádat. Pattersont csütörtökön este tartóztatták le, miután az elrabolt Jayme Closs három hónap után megszökött a fogságból. Wisconsint és az egész Egyesült Államokat megrázta, amikor 2018 októberében Barron városkában megöltek egy házaspárt, a 13 éves lányuk, Jayme pedig eltűnt.

Jayme mezítláb menekült ki a Gordon városka közelében lévő elhagyatott házból, segítséget kért, majd a rendőrségnek pontos leírást adott elrablójáról. A rendőrség a lány megmenekülését követően közölte: a csontsovány, piszkos és rossz egészségi állapotban lévő kislányt kórházban megvizsgálták, a körülményekhez képest jól van és a hétvégén már a nagynénjénél lesz.

A rendőrség szerint a 21 éves férfi kifejezetten azért ölte meg a Closs házaspárt, hogy elrabolhassa a lányukat.

Chris Fitzgerald megyei seriff közölte: az elrabolt kislány nem állt kapcsolatban Pattersonnal egyetlen közösségi fórumon sem, és Pattersonnak sem volt semmiféle kapcsolata a Closs családdal.

A gyanúsítottról egyelőre annyit tudni, hogy volt valamiféle kapcsolata Barron városkával, feltételezhetően alkalmi munkákat vállalt ott. Tervszerűen készült Jayme Closs elrablására, majd előre eltervezetten igyekezett megváltoztatni a külsejét is, hogy elrejtőzzön a rendőrök elől. A rendőrség több fegyvert is talált a lakásán, feltételezések szerint az egyikkel ölte meg Clossékat. A sajtókonferencián Fitzgerald seriff felhívta a figyelmet: még a nyomozás elején járnak, kevés információjuk van a tragédia hátteréről. A seriff nem kívánt válaszolni azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, együttműködik-e a nyomozókkal Patterson, akinek hétfőn kell megjelennie a bíróság előtt.

A lap névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a vizsgálatot James Comey akkori FBI-igazgató 2017 májusi menesztése után indították el.

A nyomozás – a The New York Times szerint – két szálon indult: az elhárítás azt vizsgálta, hogy Trump tudatosan vagy öntudatlanul dolgozott-e Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást.

A lap állítása szerint a vizsgálat nagyon rövid idő alatt “beolvadt” a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság vizsgálataiba, amelyek azt firtatják, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között. Erre a bizottság eddig nem talált bizonyítékokat, Trump azon korábbi munkatársait, akiket elítéltek, más – elsősorban korábbi gazdasági bűncselekményeik – miatt vontak felelősségre.

A The New York Times nem írt arról, hogy milyen következtetésekre juthattak az FBI nyomozásai.

A cikkre Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő azonnal reagált, “abszurdnak” nevezte a lap állításait. “James Comeyt azért menesztették, mert kegyvesztett pártkatona volt, akkori helyettesét, Andrew McCabe-et pedig, aki közismert hazudozó, az FBI rúgta ki” – hangsúlyozta. Leszögezte egyúttal Trump elődjére utalva: “Barack Obama elnökkel ellentétben, aki hagyta, hogy Oroszország és más külföldi ellenfeleink erőszakoskodjanak Amerikával, Trump elnök kemény Oroszországgal”.

Szabó István felidézte, 1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a kétszázezer fős magyar hadsereg ellen. Azt mondta, lehetőségeihez mérten a legjobban felszerelték a magyar haderőt, de évtizedeken keresztül úgy tartották hiányos felszereléssel valójában meghalni küldték a magyar katonákat a Don-kanyarhoz. A szovjet haderőt a leghidegebb éjszakán azzal a céllal küldték, hogy az utolsó emberig felszámolja a magyar haderőt – hangsúlyozta.

A magyar hadsereg mintegy 120 ezer katonát vesztett – idézte fel az államtitkár. Megjegyezte: a magyar katonák vélhetően nem akartak hősi halált halni, mégis, esküjükhöz híven küzdöttek a végsőkig, s életüket adták a magyar haderő kötelekében. A doni áttöréshez kötődik a magyar hadtörténelem legnagyobb embervesztesége, a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozata – hangsúlyozta a politikus.

Az államtitkár kiemelte: ahogy a magyar történelem során sokszor, úgy a doni áttörésnél is bebizonyosodott, hogy a magyar honvéd nem futamodik meg. A korabeli dokumentumok, visszaemlékezések azt bizonyítják, hogy a magyar honvédek a Donnál a végsőkig kitartottak, még akkor is, amikor reménytelennek tűnt.

Hősök voltak a Donnál harcoló magyar katonák – jelentette ki Szabó, a budai Várban, a Kapisztrán téren, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartott megemlékezésen. A rendezvény előtt gyászmisén emlékeztek meg a doni hősökről.

A Vörös Hadsereg a Don-kanyarban hetvenöt éve, 1943. január 12-én indította meg támadását a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg ellen. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei 70 százalékosak voltak, az emberveszteséget 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

A legnagyobb németországi repülőtéren súlyos fennakadások lehetnek a biztonsági szolgálatok dolgozóinak január 15-én hajnali 2 órától este 20 óráig tartó sztrájkja miatt, és nem lehet kizárni, hogy más reptereken is munkabeszüntetést szerveznek – figyelmeztetett a Verdi pénteki közleményében.

Az újabb sztrájkra azért van szükség, mert a biztonsági szolgálatok munkaadói érdekképviselete (Bundesverband der Luftsicherheitsunternehmen – BDLS) az utóbbi napok tiltakozó akcióinak hatására sem tett “tárgyalása érdemes ajánlatot” a bérek rendezéséről – tették hozzá.

A Verdi egységesen húsz eurós (6420 forint) bruttó órabért akar kiharcolni az utasokat, a teherszállító járatok rakományát és a légitársaságok személyzetét ellenőrző cégek dolgozóinak, országszerte 23 ezer munkavállalónak. A szakszervezet és a BDLS bértárgyalásán eddig négy fordulót tartottak, rendre eredménytelenül.

A repülőtéri biztonsági szolgálatok munkatársainak órabére régiónként eltérő Németországban. A BDLS szerint a Verdi követelését egyes térségekben negyven százalékos béremeléssel lehetne teljesíteni, és ekkora emelést nem tudnak kigazdálkodni a munkaadók.

A dolgozók sztrájksorozata a múlt héten kezdődött, munkabeszüntetést tartottak a berlini nemzetközi repülőtereken (Tegel, Schönefeld), a düsseldorfi, a köln-bonni és a stuttgarti repülőtéren. A sztrájkok miatt hatszáznál is több járatot kellett törölni.

A jelenleg 66 éves vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a táblabíróság.

A korábban emberölés miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, de büntetéséből kegyelemmel szabadult férfi a Bács-Kiskun megyei Szalkszentmártonban egy tanyás ingatlanon gazdálkodott. A tanyával szemben, az út túloldalán lakott az akkor 48 éves későbbi sértett, akit bár korábban többször is bántalmazott a vádlott, viszonyuk jó volt, rendszeresen összejártak.

2015. február 2-án délután a sértett utánfutós autójával átment a vádlott tanyájába, hogy elszállítsa onnan a cefrés hordókat. Miután végeztek a felpakolással, a vádlott egy pisztolyt vett elő, és azzal a sértettet – meg nem állapítható okból – 1-1,5 méter távolságból hátulról tarkón lőtte. A sértett elesett, és amikor feleszmélt, nem tudta mi történt vele, az előzményekre nem emlékezett, csak rosszul érezte magát. A vádlott a vérző férfit bekísérte a házba, majd a sértettet – annak ellenkezése dacára – odaérkező öccsével orvoshoz vitték.

A meglőtt férfi később kórházba került, ahol a koponyájából eltávolították a lövedéket. A férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, orvosi ellátás nélkül meghalt volna. A gyógyulása hat hónapig tartott, de maradandó egészségkárosodást szenvedett.

A vádlott bűnösségét mindvégig tagadta, arra hivatkozott, orvvadászok eltévedt lövedéke sebesítette meg a férfit. Az eljárás során meghallgatott fizikus szakértő azonban kizárta, hogy a sértettet távoli lövés érte volna, a tanya udvarán pedig csak ketten tartózkodtak, a vádlott kezén és ruházatán pedig lőpornyomokat rögzítettek.

A táblabíróság döntésével megváltoztatta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét, és a vádlott bűncselekményét emberölés kísérlete helyett életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette, büntetését pedig hét év tíz hónapról öt és fél évre mérsékelte.

A gyanúsítottnak, a 27 éves Illias Khayarinak múlt héten meg kellett jelennie egy találkozón a feltételes szabadlábra helyezésével kapcsolatban, és az épületből kifelé több tárgyat is ellophatott az ügyészség orvosszakértőinek részlegén, köztük a terrortámadások áldozatainak boncolási jelentéseit tartalmazó merevlemezt – írta a Le Soir című napilap.

A férfit néhány nappal később őrizetbe vették, majd letartóztatták, ő azonban tagadja a lopást.

Az ellopott tárgyakat egyelőre nem találták meg, a nyomozók szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a tettes kifejezetten az adattárolóra utazott, nagy valószínűséggel nem is tudta, hogy mit tartalmaz.

A korábban Szíriában harcoló, majd Belgiumba visszatért Khayarit öt év börtönbüntetésre ítélték terrorszervezetben való részvétel miatt, nagyjából két és fél év után viszont feltételes szabadlábra helyezték, annak ellenére, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetésben korábban arról beszélt, hogy lefejezett egy embert a közel-keleti országban.

Khayari ügyvédje szerint a hatóságok pusztán azért vádolják védencét, mert a lopás idején ő is az épületben tartózkodott. Rámutatott: ügyfele a börtönbüntetését követően több képzésen is részt vett, munkát talált, megházasodott, hamarosan gyereke születik, nem lett volna semmi oka elkövetni a bűncselekményt.

Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre 2016. március 22-én terrortámadást, melyben 32-en meghaltak és 340-en megsebesültek. A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett.

A londoni rendőrség bejelentette, hogy teljes körű bűnügyi vizsgálat indult a legforgalmasabb európai repülőtér körzetében észlelt drón ügyében. A Scotland Yard közölte, hogy rendőrök is látták a repülőszerkezetet. Stuart Cundy, a Scotland Yard műveleti parancsnoka tájékoztatójában elmondta: a London nyugati határában fekvő Heathrow térségében kiterjedt kutatás folyik a felelősök után.

Hangsúlyozta: a brit repülésbiztonsági törvény alapján a repülőgépek biztonságának fenyegetése bűncselekmény, amelyért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Cundy elmondta, hogy a drónincidens körülményeinek felderítését célzó rendőrségi tevékenységet a fegyveres erők is támogatják, nem részletezte azonban, hogy miként.

Chris Grayling közlekedési miniszter a tárca szóvivője útján kiadott nyilatkozatában közölte, hogy az ügyben felvette a kapcsolatot Sajid Javid belügyminiszterrel és Gavin Williamson védelmi miniszterrel.

Grayling hozzátette: a hadsereg felkészül arra, hogy szükség esetén minél előbb telepíthesse Heathrow-n is ugyanazt a technológiát, amelyet a második legforgalmasabb brit repülőtéren, a Londontól délre fekvő Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

Gatwick repülőterét másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom. A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A közlekedési minisztérium által hétfő este ismertetett 68 oldalas intézkedési tervezetben szerepel, hogy novembertől a 250 grammnál nagyobb súlyú drónok tulajdonosainak regisztráltatniuk kell magukat és drónjukat a brit polgári repülésügyi hatóságnál (CAA), és vizsgán is számot kell adniuk arról, hogy tisztában vannak-e a drónok üzemeltetésének biztonsági előírásaival.

A brit kormány mindemellett jelentősen kibővíti a repülőterek környékén jelenleg is érvényes dróntilalmi zónákat.

A mostani szabályozás szerint a brit közforgalmi légikikötők egy kilométeres körzetében tilos a drónok reptetése, de a tervezetben szereplő kiterjesztés alapján külön tilalmi övezeteket alakítanak ki a pályák végétől számított öt kilométer hosszú, egy kilométer széles, négyszög alakú térségekben.

A rendőrség a jövőben, törvénysértés gyanúja esetén házkutatást tarthat a gyanúsított lakóhelyén, lefoglalhatja drónját és kötelezheti a tulajdonost a drón vezérlőrendszerében tárolt használati adatok kiszolgáltatására.

A szigorítás előkészítése már jó ideje tart, de a tervek összeállítását felgyorsították a második legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Gatwick térségében közvetlenül karácsony előtt észlelt drónberepülések, amelyek miatt másfél napig zárva kellett tartani a Londontól délre fekvő hatalmas légikikötőt.

A zárlat előzményeként rövid idő alatt több tucatnyi – kormányzati becslések alapján hatvannál több – drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Chris Grayling közlekedési miniszter a szigorítási terveket ismertetve hétfő este az alsóházban “szándékos, kiszámított, felelőtlen és törvénysértő” cselekedetnek nevezte Gatwick forgalmának drónokkal okozott veszélyeztetését.

Grayling szerint “okos, innovatív” új technológia alkalmazásával vált lehetővé Gatwick forgalmának újraindítása, de a miniszter nem fedte fel e technológia mibenlétét.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom.

A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A brit kormány a minap bejelentette, hogy drónvédelmi rendszert telepítenek a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Heathrow környékére is.

A tárca szerint a tankok egészen a közelmúltig hadrendben álltak a délkelet-ázsiai országban. A második világháborúban a szovjet hadseregben kulcsszerepet játszó lánctalpasok visszaszállításáról Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tavalyi laoszi látogatása során született megállapodás, a kétoldalú haditechnikai együttműködés keretében.

A tankokat az orosz nagyvárosokban rendezendő háborús győzelmi parádékhoz és filmforgatásokhoz fogják felhasználni, valamint múzeumokban állítják majd ki. A T-34-esek 4500 mérföldes tengeri szállítás után érkeztek meg Vlagyivosztokba, ahonnan vonattal indulnak majd tovább a Moszkvához közeli Naro-Fomiszkba.

Az orosz védelmi tárca szerint a T-34-es korának “legjobb harckocsija” volt, amelyhez többtucatnyi rekord fűződik. Ezek egyikét a tömeggyártás terén állította fel: 1940 és 1946 között több mint 58 ezer darab gördült le belőle az összeszerelő szalagokról.

Az oroszországi és a FÁK-országokbeli mozik slágere egyénként az új év első hétvégéjén éppen a T-34 című orosz akciófilm volt. A hollywoodi sikerfilmeket idéző, korszerű hatáselemekkel tarkított alkotás szerda délutánig 1,3 milliárd rubel bevételt hozott, és 4,7 millió embert vonzott a mozikba széles körű vetítésének január elsejei kezdete óta (1 rubel = 4,2 forint).

A 28 éves túronyi férfi 2016. május közepén a 81 éves, német állampolgárságú szomszédjának házához tartozó melléképületből műszaki cikkeket kívánt eltulajdonítani. A sértett a vádlottat észrevette, aki ezért a sértett fejére a nála lévő fejszével több ütést mért. A sértett életét vesztette. A vádlott a házból pénzt, okiratokat, és ingóságokat tulajdonított el.

A Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletével a vádlottat nyereségvágyból és a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és közokirattal visszaélés vétsége miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban harminc év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés végett fellebbezett.

A Pécsi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett jogerős határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évre enyhítette.

A közlekedési minisztérium által hétfő este ismertetett 68 oldalas intézkedési tervezetben szerepel, hogy novembertől a 250 grammnál nagyobb súlyú drónok tulajdonosainak regisztráltatniuk kell magukat és drónjukat a brit polgári repülésügyi hatóságnál (CAA), és vizsgán is számot kell adniuk arról, hogy tisztában vannak-e a drónok üzemeltetésének biztonsági előírásaival.

A brit kormány mindemellett jelentősen kibővíti a repülőterek környékén jelenleg is érvényes dróntilalmi zónákat.

A mostani szabályozás szerint a brit közforgalmi légikikötők egy kilométeres körzetében tilos a drónok reptetése, de a tervezetben szereplő kiterjesztés alapján külön tilalmi övezeteket alakítanak ki a pályák végétől számított öt kilométer hosszú, egy kilométer széles, négyszög alakú térségekben.

A rendőrség a jövőben, törvénysértés gyanúja esetén házkutatást tarthat a gyanúsított lakóhelyén, lefoglalhatja drónját és kötelezheti a tulajdonost a drón vezérlőrendszerében tárolt használati adatok kiszolgáltatására.

A szigorítás előkészítése már jó ideje tart, de a tervek összeállítását felgyorsították a második legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Gatwick térségében közvetlenül karácsony előtt észlelt drónberepülések, amelyek miatt másfél napig zárva kellett tartani a Londontól délre fekvő hatalmas légikikötőt.

A zárlat előzményeként rövid idő alatt több tucatnyi – kormányzati becslések alapján 60-nál több – drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

Chris Grayling közlekedési miniszter a szigorítási terveket ismertetve hétfő este az alsóházban “szándékos, kiszámított, felelőtlen és törvénysértő” cselekedetnek nevezte Gatwick forgalmának drónokkal okozott veszélyeztetését.

Grayling szerint “okos, innovatív” új technológia alkalmazásával vált lehetővé Gatwick forgalmának újraindítása, de a miniszter nem fedte fel e technológia mibenlétét.

Nem hivatalos brit médiaértesülések szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom.

A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A brit kormány a minap bejelentette, hogy drónvédelmi rendszert telepítenek a legnagyobb forgalmú brit repülőtér, Heathrow környékére is.

A 2007-ben Nigériában letelepedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló információkat.

Üzletkötések lehetőségével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereskedőknek álcázott iráni kémekkel. Beszervezése után többször találkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynökökkel, sőt kétszer Iránba is elutazott titkos találkozókra.

Az eredetileg orvos végzettségű Szegevet hosszas nyomozás után fél évvel ezelőtt fogták el.

Szegev korábban már öt évet ült börtönben, miután a Ben Gurion repülőtéren nagy mennyiségű extasy tablettával kábítószer-csempészésen kapták. Büntetésének letöltése után, 2007-ben telepedett le Nigériában.

Az egyetemi tanár úgy vélekedett: abból is látszik, hogy Donald Trump amerikai elnök elhamarkodottan jelentette be az intézkedést, hogy először harmincnapos határidőt határozott meg a végrehajtására, mára bizonytalanná vált a csapatkivonás időpontja.

Az intézkedést az elnök nem csak a közel-keleti partnerekkel nem egyeztette, de saját kormányának tagjaival sem; ezért mondott le a védelmi miniszter és több más kormánytag – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kis-Benedek szerint mindez arra utal, hogy rövid időn belül nem fog megtörténni a csapatkivonás.