Biztonságpiac

A konferencián a házigazda francia és német külügyminiszteren kívül európai uniós ország részéről csak a Magyarországot képviselő Szijjártó vett részt, valamint a nyugat-balkáni országokat képviselő miniszterek.

Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédja lévén nagyon jól tudja, mi a különbség a térségben a stabilitás és a bizonytalanság között. És azt is tudja, mekkora jelentősége van annak, hogy a nyugat-balkáni országok gátat tudnak szabni a veszélyes áramlatoknak, fejleményeknek, és lényegében védelmi vonalat alkotnak az Európai Unió számára – tette hozzá a magyar miniszter.

“A terrorfenyegetettség soha nem volt olyan nagy Európában, mint most, és nekünk alkalmazkodnunk kell ehhez a kihíváshoz, arra kell koncentrálnunk, hogy visszaadjuk az európai emberek biztonságérzetét. Napirenden kell tartanunk a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, hiszen ez erős befolyással van egész Európa biztonságára” – mondta.

“Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának és stabilitásának fenntartására hosszú távon a legjobb eszköz az itt képviselt országok euroatlanti integrációjának felgyorsítása. Éppen ezért üdvözöljük, hogy Macedónia már nagyon közel van ahhoz, hogy felvegyék a NATO-ba. Ezenkívül sürgetjük az Európai Uniót, hogy már jövő nyáron kezdje el a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával és Albániával. Örömmel értesültünk arról, hogy Bosznia-Hercegovina hamarosan benyújtja első éves nemzeti programját a NATO tagsági akcióterve keretében. A magyar kormány nevében gratulálok Szerbiának és Montenegrónak ahhoz, hogy tegnap új fejezeteket nyitottak meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és ezzel közelebb kerültek gyors felvételükhöz” – tette hozzá.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is megad minden politikai és gyakorlati segítséget a nyugat-balkáni országoknak a fegyvercsempészet elleni küzdelemben és a biztonság fenntartásában. Magyarország 160 katonát állomásoztat Boszniában az EU békefenntartó művelete keretében, Koszovóban pedig 392-t (a NATO-vezetésű KFOR zászlaja alatt). Ez utóbbi erő létszámát 60-nal növelik, és Magyarország pályázik a kontingens parancsnokságára. Minden olyan ország kormányánál, amelynek képviselője jelen van a párizsi konferencián, Magyarországnak van delegált EU-csatlakozási szakértője. A magyar kormány támogatja a nyugat-balkáni országok határvédelmi intézkedéseit. Magyarország határőröket küldött segítségként Macedónia déli határára, de segít Szerbiának is a határvédelemben, nem csak az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében, hanem a kézifegyverek csempészete ellen is. Szijjártó Péter biztosította a konferencia résztvevőit afelől, hogy Magyarország továbbra is fenntartja koordinációs szerepét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten belül, például támogat egy montenegrói fegyvermentesítési programot, egy szerbiai programot a felhalmozott hagyományos lőszerek kezelésére, valamint egy macedóniai programot a kézifegyverek és lőszerek elterjedése kockázatának csökkentésére.

Ibolya Tibor közleménye szerint a négy férfi 2014 szeptembere és 2015 februárja között Budapesten és Pest megyei településeken több mint harminc betöréses lopást követett el, többnyire dohányboltokat fosztottak ki.

A széfet, készpénzt, dohányárut vittek el, összesen több mint 45 millió forint kárt okoztak. Ebből csaknem harmincmillió forint értékű volt a dohányáru, amelyet egy ötödik vádlottnak mint orgazdának adtak el, általában a kereskedelmi ár feléért.

A vádlottak 2014 őszén állapodtak meg abban, hogy betörésekkel szereznek pénzt és egyéb értékeket. Vettek egy személygépkocsit, amelyre különböző lopott rendszámokat szereltek fel, azzal mentek a helyszínekre. Az autót egy gyömrői tanyán tárolták, ahol a betörések előtt találkoztak. Itt egy lakókocsiban átöltöztek terepszínű vagy sötét ruhába, csuklyát és maszkot, valamint kesztyűt húztak, majd szerszámokat vettek magukhoz. Összehegesztett szögek is voltak náluk, előfordult, hogy ezeket a bűncselekmény helyszínén szórták szét, hogy az üldözésüket megnehezítsék.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a négy férfi ellen több rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, ötödik társukat orgazdasággal vádolták.

A bíróság a négy vádlottat öt és hét év közötti fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Orgazdasággal vádolt társuk két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a kerületi ügyészség súlyosításért fellebbezett – olvasható a közleményben.

A közlekedési társaság a zalatajkiado.hu információját megerősítve azt közölte, hogy vasárnap, nem sokkal 22 óra előtt, Zalaegerszegről engedély nélkül indították el a Zalaszentivánig közlekedő személyvonatot.

Haladása közben a vonat több váltót megrongált. A biztosítóberendezés megfelelően működött, így a hibát érzékelve az ellenkező irányból érkező Göcsej Intercity részére megtiltotta a továbbhaladást az állomásra. A két vonat egymástól 500 méter távolságban, biztonságosan megállt.

A két szerelvényen utazó 30-35 utas nem volt veszélyben. A helyzet tisztázását követően, fél óra elteltével érkezett meg az állomásra az intercity.

A megrongálódott váltókat hétfőn éjjel, fél kettő előtt helyreállították. A MÁV közölte azt is: szakértők bevonásával vizsgálják az esetet.

Peszkov a Bild című német bulvárlap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archívumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz vezető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében.

A Bild szerint Putyin őrnagyi rangban volt, amikor 1985. december 31-én átvette az általa saját kezűleg aláírt igazolványt, amelynek érvényességét 1989 végéig negyedévenként meghosszabbították. Konrad Felber, a drezdai Stasi-arcívum feldolgozásának vezetője a lapnak elmondta, hogy az okmány birtokában Putyinnak szabad bejárása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szovjet hírszerzésnek dolgozik. A szakértő úgy vélekedett, hogy az igazolvány birtoklása megkönnyíthette tulajdonosának az ügynökök beszervezését.

Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.

Őrizetbe vett a rendőrség egy behatolót kedd délután a londoni parlament parkjában. A férfi átmászott a kerítésen és beugrott a parlament körüli védett park belterületére, de a hatalmas épületegyüttest védő rendőri egységek azonnal a helyszínen voltak, és elektromos sokkolót alkalmaztak a behatolóval szemben. A földre került férfit ezután megbilincselték, majd elvezették.

A Scotland Yard rövid tájékoztatása szerint az illetőt védett objektum területén elkövetett birtokháborítás gyanújával vették őrizetbe, az incidens véget ért, körülményeinek vizsgálata megkezdődött. A környéket nem zárták le, és a parlamenti ülést sem szakították félbe.

A rendőrségi közleményben nem szerepel, hogy az őrizetbe vett férfit terrorizmushoz köthető bűncselekménnyel is gyanúsítják-e, sem az, hogy volt-e nála bármilyen fegyver.

Tavaly egy szélsőséges iszlamista merénylő a parlament mellett ívelő Westminster hídon a járdán közlekedő gyalogosok közé hajtott, majd furgonjából kiszállva a parlamenthez rohant, amelynek kerítésénél késsel megölt egy rendőrt. A támadót a parlament fegyveres őrsége agyonlőtte.

A tavalyi merényletben az elkövetőn kívül öten vesztették életüket.

A szövetségi legfőbb ügyészség közleménye szerint a német állampolgár rendszeres kapcsolatban volt egy Szíriában élő nővel, aki feltételezhetően az Iszlám Állam tagja, és egy társával merényletet tervezett egy németországi tömegrendezvényen.

A terv szerint a támadás végrehajtására kiszemelt férfiaknak embercsempészek közreműködésével el kell jutniuk Németországba, és ott kell megvárniuk a további utasításokat. A feltűnés elkerülése céljából az ügybe beavatott nőknél kell elhelyezni őket, és az így összeállított pároknak házasságot kell kötniük.

A közleményben Songül G. néven azonosított gyanúsított az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint 2016 szeptemberében felajánlotta, hogy befogadja az egyik potenciális merénylőt és összeházasodik vele.

Szíriai cinkosai 2016 novemberében el is indítottak két embert, hogy végrehajtsák a közelebbről nem meghatározható németországi helyszínen tervezett merényletet, de nem sikerült kijuttatni őket a polgárháború sújtotta közel-keleti arab országból.

Zolotov, aki korábban párbajra hívta ki Navalnijt, egymillió rubeles (mintegy 4,3 millió forintos) kártérítést követel becsületének és üzleti hírnevének megsértéséért amiatt, hogy az aktivista Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa korrupcióval vádolta meg az általa irányított fegyveres testületet és őt magát is.

Az ellenzéki vlogger még augusztusban azt állította, hogy a Roszgvargyija messze a piaci ár felett szerzi be élelmezését – a monopolbeszállító szerinte egy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által kijelölt krími húsüzem, a Druzsba Narodov -, és hogy a gárdaparancsnoknak 3,5 milliárd rubeles ingatlanvagyona van.

Zolotov és Navalnij küzdelmének különös hangsúlyt adott, hogy az RBK gazdasági napilap hétfői közlése szerint a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat eljárást indított a Druzsba Narodov ellen. A lap úgy értesült, hogy a szolgálat a katonai ügyészséggel közösen augusztus óta vizsgálódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kezdeményezésére. A gyanú szerint a húsüzem túlszámlázta a gárdának szállított virsli és szafaládét.

Sajtóértesülések szerint Zolotov személyesen kérte meg Vlagyimir Putyin elnököt – akinek 13 éven át testőre volt – hogy a Druzsba Narodov legyen a nemzeti gárda kivételes szállítója. A húsüzem tulajdonosa Borisz Kantyemirov, az egykori belügyi csapatok – ezek bázisán hozták létre 2016-ban a nemzeti gárdát – központi archívumának volt vezetője.

A maga részéről a Druzsba Narodov moszkvai választottbírósághoz fordult Navalnij ellen, állításainak megcáfolását követelve tőle.

Zolotov ügyvédje kedden közölte, hogy ügyfele, ha megnyeri a pert, a kártérítést egy árvaháznak fogja felajánlani. A nemzeti gárda parancsnoka szeptemberben hívta ki párbajra Navalnijt, és kilátásba helyezte, hogy a ringben vagy a tatamin alaposan ki fogja klopfolni. Az ellenzéki aktivista a kihívást elfogadta, de leszögezte, hogy a párviadalnak szópárbaj formájában kell megtörténnie valamelyik állami tévécsatornán.

A rendőrök a speciális egységek utcai, pályaudvari vagy munkahelyi razziái során ügyelnek arra, hogy ne történhessen törvénysértés a hadseregbe történő bevonulást megtagadókkal szemben. Csak Ungváron hat sorköteles ellen indult büntető – és 250 esetben közigazgatási eljárás – adta hírül kedden a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A munkácsi Sirius tévécsatorna keddi riportműsorának beszámolója szerint a hadkiegészítő parancsnokságok speciális egységei valósággal vadásznak a sorköteles korú fiúkra, akiket az utcáról, pályaudvarról vagy munkahelyről egyenesen a sorozóbizottság elé visznek. A megszólaltatott hozzátartozók felháborodásuknak adtak hangot, amiért a fivérüket vagy fiukat a munkahelyükről vitték el, és orvosi vizsgálat nélkül azonnal besorozták a hadseregbe. Egy anya elmondta, hogy a katonaorvosi vizsgálatra beidézett 22 éves, súlyosan látássérült fiát nem engedték haza a hadkiegészítő parancsnokságról, hanem vonattal útnak indították a számára kijelölt katonai egységhez, és vele már csak a vasútállomás peronján tudott néhány szót váltani.

Inesza Manzulics-Ivanova, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője a tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy a rendőröknek jogukban áll ellenőrizni a sorköteles korú fiatalok személyi okmányait, és előállítani a behívó elől bujkálókat a hadkiegészítő parancsnokságokra.

Ukrajnában országos probléma, hogy a sorköteles fiatalok nem tesznek eleget a bevonulási kötelezettségüknek. Ezért a hatóságok úgy próbálják feltölteni a hadsereg személyi állományát, hogy utcán, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, pályaudvarokon és munkahelyeken vadásznak a sorköteles korban lévő fiatalokra.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácsülésén a holland kormány javaslatot terjesztett elő a jogszabály megalkotására, és ezt egyik résztvevő sem ellenezte, a brit, a francia és a német tárcavezető pedig kifejezetten támogatta, így megkezdődhet a munka a tervezet alapján – írta az EUobserver.

Holland lapértesülések szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz a felelős a kidolgozásért. A kezdeményezés neve hivatalosan nem Magnyitszkij-törvény, hanem “Európai uniós emberi jogi szankciós rezsim” lesz.

Egyesek szerint ugyanis megnehezíthetné az elfogadást, ha a szöveg közvetlenül utalna Oroszországra.

Stef Blok holland külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában rámutatott, hogy ezen büntetőintézkedések jóval gyorsabban elrendelhetőek lennének, mint a jelenlegi, ország alapú szankciók. Hozzátette, reményei szerint még a jövő májusi európai választások előtt érvénybe léphet az új szabályozás.

A törvény értelmében beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújthatnák az emberi jogok megsértésében érintett személyeket bárhol a világon.

Eddig hat ország – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia – vezette be a jogszabályt, amelynek alapján sokakat büntetőintézkedésekkel sújtottak Dél-Szudánban, Mianmarban, Nicaraguában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és máshol.

Az Európai Parlament már többször felszólított az EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére, az uniós tagállamok kormányainak tanácsa azonban eddig nem lépett.

Az Egyesült Államokban 2012-ben, Barack Obama hivatali idejében lépett életbe a Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szembeni utazási tilalomról rendelkezett. Az eredeti feketelistán szereplő embereknek közük volt az állami visszaéléseket vizsgáló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es halálához. Washington több tucatnyi orosz állampolgárral szemben alkalmazta a törvényt, később pedig az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét. Szergej Magnyitszkij belügyi vezetőket leplezett le Oroszországban, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba is került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között meghalt.

Szijjártó elmondta: két francia cég, köztük egy állami tulajdonú vállalat komoly megbízásokat kapott a jelenlegi paksi atomerőmű működtetésében és a leendő új paksi erőmű turbináinak építésében, a magyar honvédség pedig húsz Airbus típusú helikoptert rendelt Franciaországtól.

“Tovább erősítjük azt a francia-magyar szövetséget, amely a nukleáris energia békés célú felhasználása mentén már körvonalazódott, hiszen Franciaország és Magyarország is azt az elvet vallja, hogy a nemzeti energiamixnek az összetétele nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. “A nukleáris energia egyenlő szintű kezelésében és hátrányos megkülönböztetésének kiküszöbölésében a jövőben is együtt fog működni a két ország” – tette hozzá.

A helikoptervásárlás a NATO-n belüli és az Európán belüli magyar-francia védelmi ipari együttműködést is magasabb szintre emeli, az autóipar területén pedig a Peugeot francia autógyár komoly szerepet szánt Szentgotthárdnak az új, innovatív korszak kihívásaira történő válaszadásban – mondta a miniszter.

“Vannak olyan politikai kérdések, amelyekben nem értünk egyet (Franciaországgal). Abban viszont egyetértettünk, hogy időpocsékolás lenne csak azokat megvitatni, ezért inkább a valódi kérdésekről, az emberek számára is fontos gazdasági kérdésekről fogunk a jövőben többet beszélni, és azokra helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott Szijjártó.

A tárcavezető a Nyugat-Balkáni kézi-és könnyűfegyverekkel kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezés magas szintű találkozójára érkezett Párizsba, ahol találkozott Heiko Maas német külügyminiszterrel is, akivel az európai energiabiztonság helyzetét tekintették át.

Szijjártó hozzátette, Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több forrásból minél több útvonalon tudja beszerezni az energiaellátáshoz szükséges gázmennyiséget. Ennek érdekében a szomszédos országokkal is tárgyal alternatív gázforrásokról, és Oroszországgal is egyeztet a hosszút távú gázvásárlási megállapodás lejártát követő időszak vonatkozásában.

A tisztségviselő szavai szerint az ukrán kikötőkbe tartó hajók közül az orosz fél mindkét irányba csak naponta néhány hajót enged át. Az orosz kikötőkbe tartó hajók viszont akadálytalanul közlekedhetnek a szoroson keresztül – tette hozzá. Szlobogyan szerint ily módon próbál Oroszország politikai és gazdasági nyomást gyakorolni Ukrajnára, holott – mint mondta – nincs semmilyen joga arra, hogy szabályozza a Kercsi-szoroson való áthaladást.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

Bartalné Mentes Judit az előzményeket felidézve közölte: a vádlott 2017 nyarán szerelmi kapcsolatba került a sértett feleségével, a nő hozzá és a férfi másodrendű vádlottként szereplő édesanyjához költözött. A két férfi között emiatt feszült viszony alakult ki, a vádlott korábbi nézeteltérésük miatt háza felgyújtásával is megfenyegette a sértettet.

Egy napon a férj az ismerőseit vitte kocsival, amikor megpillantotta felesége szeretőjét az út szélén. Megállt, hogy szóvá tegye fenyegető üzeneteit, ez a szóváltás pedig dulakodásig fajult. Amikor a férj visszaült a kocsiba és elindult, a vádlott anyja téglával betörte az autó szélvédőjét, veszélyeztetve ezzel a bent ülők testi épségét.

A sértett a kocsiból kiszállva visszaindult az asszonyhoz. A nő fia ekkor egy baseballütővel úgy fejbe ütötte haragosát, hogy az az árokba esett, és felkelni már nem tudott, életveszélyes nyílt koponyatörést szenvedett.

A bíróság előtt a vádlottak azt állították, hogy nem ők okozták a sérülést, hanem egy akkor éppen náluk tartózkodó ismerősük. Az asszony arra is rávette kiskorú gyermekét, hogy hazudjon a bíróságnak, vallja azt, hogy ő hajította a kocsi után a téglát.

Az anyjához hasonlóan büntetett előéletű férfira életveszélyt okozó testi sértés, kétrendbeli hamis vád, valamint zaklatás miatt hat év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Anyját közlekedés biztonsága elleni bűntett, hamis vád, továbbá kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt másfél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Julian King az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a biztonsági unióról készült jelentést ismertetve elmondta, az online terrorista tartalmak elleni küzdelemre vonatkozóan az uniós bizottság készen áll megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel.

Mint elmondta, a következő napokban a bizottság véglegesíti a bűnüldözési adatbázisok korszerűsítéséről szóló megállapodást, ezen túlmenően fokozza a közös erőfeszítéseket a félretájékoztatás és a közelgő európai választásokat fenyegető más veszélyek vonatkozásában.

“A biztonsági unió kiépítése kiemelt feladat” – húzta alá.

“Nem tűr halasztást az EU biztonsági, migrációs és határigazgatási információs rendszereinek összekapcsolása, de az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítésére, valamint a terrorista internetes tartalmak eltávolítására és az elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférés javítása sem” – közölte King.

Az uniós bizottság felszólította a tagállamokat, hogy sürgősen ültessék át jogrendjükbe az utas-nyilvántartás adatállományára, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a fegyverekhez való hozzáférésre, a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályokat.

Az uniós biztos elmondta, a bizottság 5 millió eurót bocsátott rendelkezésre a Belső Biztonsági Alap (c) keretében, hogy mozgósítsa a helyi közösségeket és a fiatalokat a radikalizálódással szemben, valamint 12 millió eurót a civil társadalom szerepvállalását támogató program keretében a terrorizmus elleni online propaganda megerősítése céljából.

Az izraeli hadsereg egy héttel ezelőtt indította meg Északi Pajzs fedőnevű hadműveletét, amelyben a gázai határszakasznál újonnan kifejlesztett eszközök segítségével feltárja és megsemmisíti a Libanonból izraeli területre átnyúló föld alatti járatokat.

A katonai szóvivő bejelentése szerint ellenőrzésük alá vonták a harmadik alagutat is, amely nem jelent közvetlen veszélyt az ország északi határán élő lakosságra. Robbanóeszközöket helyeztek el benne, amelyek veszélyeztetnek mindenkit, aki a libanoni oldalról megpróbál behatolni a vágatba.

“Ez az alagút is nyilvánvaló megsértése az ENSZ 1701-es határozatának és az izraeli szuverenitásnak” – hangsúlyozta a hadsereg képviselője.

“Az egységek az előzetesen jóváhagyott tervnek megfelelően tovább dolgoznak a Hezbollah terrorszervezet alagútjainak feltárásán” – tette hozzá. Korábban Michel Aun libanoni elnök kijelentette, hogy szerinte az alagutak felszámolására indított hadművelet nem veszélyezteti a térség békéjét.

“Valóban komolyan vesszük a határon lévő alagutakat. Izrael az Egyesült Államokon keresztül arról tájékoztatott, hogy nincsenek agresszív szándékai, és tovább fog dolgozni a területén” – közölte Aun egy keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette, “Nekünk sincsenek agresszív szándékaink, tehát ez a hadművelet nem jelent veszélyt a békére”.

Szlovénia azon kevés országok egyike, ahol nők vezetik a fegyveres erőket – írták a helyi lapok. Bobnar korábban rendőrfőkapitány-helyettes volt, mostani megbízása öt évre szól. Kinevezése egyike a júniusi választások után megalakult, Marjan Sarec vezette balközép kisebbségi kormány intézkedéseinek.

Bobnar 1969-ben született, a rendőrség kötelékébe 1993-ban bűnügyi nyomozóként lépett be. A ljubljanai jogi egyetemen végzett, tanít a rendőrtiszti főiskolán, és tagja a rendőrakadémia, valamint a biztonsági tanulmányok tanszéke programtanácsának. A ljubljanai kormány novemberben Alenka Ermenc vezérőrnagyot nevezte ki a szlovén hadsereg vezérkari főnökévé, személyében szintén először tölti be nő e tisztséget.

A szlovén miniszterelnök az STA szlovén hírügynökségnek nemrégiben adott interjújában azt mondta: büszke arra, hogy mindkét fegyveres erőt nő vezeti. “Mindketten rendkívül tehetségesek és elkötelezettek a munkájuk iránt, és csak ez számít” – hangsúlyozta Sarec.

Az EJEB a minisztériumtól tájékoztatást kapott a három sebesült állapotáról, a számukra biztosított egészségügyi ellátásáról, valamint arról, hogy a fogva tartottaknak nincsenek panaszai. Az elfogott 24 ukrán állampolgár sorsának alakulását a Krím és Oroszország emberi jogi biztosa folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az európai bírói testülettel azt is közölték, hogy az elfogott ukránok ellen az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezete 322. cikke alapján, az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén emeltek vádat.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt harminc napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

Az Interfax orosz hírügynökség az ukrán határőrizetre hivatkozva kedden azt írta, hogy a hadiállapot bevezetése óta 1020, Ukrajna területére belépni kívánó orosz állampolgárt fordítottak vissza.

Berg Márta a közleményben azt írta, a 27, a 26, a 19 és a 18 éves férfi novemberben nyomtatót vásárolt festékpatronnal és papírral, hogy előzetes megállapodásuk szerint bankjegyeket hamisítsanak és hozzanak forgalomba. Az egyelőre ismeretlen mennyiségű, különböző címletű hamisított bankjegyeket szkenneléssel és nyomtatással készítették, majd azokkal Békés megyei kisebb üzletekben fizettek – ismertette.

A négy férfi letartóztatását a Békés Megyei Főügyészség kezdeményezte bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt. A kezdeményezésre a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés veszélye miatt volt szükség, valamint azért, mert a gyanúsítottak szabadlábon feltehetően nehezítenék a bizonyítást – olvasható a közleményben.

Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.

A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet.

A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke – aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet – visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.

Kushner és bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással – írta a lap.

A lap felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Trump elnökké választása után – de még a beiktatás előtt – felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozicionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. “(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Kushnert” – idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét.

“Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt” – állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.

A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat.

A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából tíz százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.

A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, s túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb. Közel negyven százalékuk elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban, 34 százalékuk pedig kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását.

A megkérdezett zsidók hetven százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése.

A bevándorlást Magyarországon nevezték messze a legkevesebben problémának, szemben a korrupcióval. Az antiszemitizmus esetén az ország a középmezőnyben van 77 százalékkal, a legrosszabb adat Franciaországból érkezett (95 százalék).

Az előző, hat évvel ezelőtti felmérés óta 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban ezzel szemben jelentésen nőtt ez az arány.

Magyarországon a megkérdezettek hetven százaléka szerint nőtt az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, 2012-ben még 91 százalék mondta ezt. A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is. Az ellenséges utcai megnyilvánulásokat a legtöbben Franciaországban és Belgiumban látták problémásnak, a legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon.

A legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban kerülik legalábbis időnként elővigyázatosságból a zsidó rendezvényeket, a legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában. A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.

“Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans azon véleményének adott hangot, hogy a magyar kormányzati kampány egy része, főképpen a Soros György elleni hirdetések és plakátok “nyilvánvalóan erősen antiszemita reakciókhoz vezettek a társadalomban”. Felszólította ezért Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kerüljön mindenfajta, “bújtatott antiszemita üzenetként értelmezhető” kampányolást — írja az MTI.

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság együttműködik a tagországok kormányaival az antiszemitizmus erősödése, a holokauszttagadás elleni küzdelemben, illetve azért, hogy a zsidók teljes biztonságban érezhessék magukat.

Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.

Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. “Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik” -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.

Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de – ahogyan Christie fogalmazott – “mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú”. Vagyis – érvelt a republikánus politikus – ha az ügyészek “mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van”.

A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.

“Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz” – mondta Christie.

A vasárnap délelőtti politikai vitaműsorok fő témája a pénteken nyilvánosságra került ügyészi dokumentumok tartalma volt.

Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában úgy vélekedett: nagy az esélye annak, hogy ha Trump távozik a hivatalából, az igazságügyi minisztérium vádat emelhet ellene. “Börtönbüntetéssel nézhet szembe” – fogalmazott Schiff. Jerrold Nadler New York-i demokrata párti képviselő a CNN hírtelevízióban azt hangoztatta: ha Trump bizonyíthatóan törvényellenes kifizetésekre adott utasítást, és ezek az összegek jelentősek voltak, akkor ez elégséges alap lehet az elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás megindításához.

Rand Paul kentucky republikánus szenátor az NBC televízióban kisebbítette annak jelentőségét, hogy Trump esetleg megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt. Mint mondta: több ezernyi szabályozás van érvényben, a törvény szerinte “hihetetlenül bonyolult”. Leszögezte: ha valaki “tévesen töltötte ki a finanszírozásról szóló papírokat, vagy nem korrekten, kampánypénzből történt finanszírozásként jelölt meg egy adott összeget, azt nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kell sújtani”. A kentuckyi szenátor elutasította azt a feltételezést, hogy Trump bűnt követett volna el azzal, hogy arra utasította Cohent, fizessen pénzt két nőnek azért, hogy hallgassanak a korábbi viszonyukról Trumppal. Paul utalt John Edwards demokrata párti politikus hasonló esetére, akit 2008-ban hasonló ügyben fogtak perbe, sikertelenül.

“Trump szörnyű hibát követne el, ha elnöki kegyelemben részesítené Paul Manafortot” – ezt már Marco Rubio floridai republikánus szenátor mondta a CNN televíziónak adott interjújában. Szerinte ez nem csupán “helytelen” lenne, hanem “óriási politikai hiba” is. Manafort Trump elnökválasztási kampányának első menedzsere volt, adó- és banki csalások, valamint a hatóság félrevezetése miatt emeltek vádat ellene. Az ítélethirdetés még nem történt meg.