Biztonságpiac

A hivatalosan az oroszországi afgán diaszpóra által megszervezett és az orosz diplomácia által csak támogatott fórumon afgán politikai erők és mozgalmak vettek részt, köztük ellenzékiek is. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Oroszországban terrorszervezetnek minősített és betiltott radikális iszlamista tálib mozgalom mintegy tízfős küldöttséget küldött az egyeztetésre.

“Az első eredmény az, hogy megállapodtunk az afgánközi párbeszéd folytatásában. Ez kulcseleme az Egyesült Államok és a tálibok között Dohában zajló párbeszéd támogatásának” – jelentette ki újságíróknak Mohammed Haníf Atmar elnökjelölt, Asraf Gáni hivatalban lévő államfő volt nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Emellett teljes mértékben támogatjuk az Egyesült Államok és a tálibok közötti tárgyalásokat” – tette hozzá.

Ser Mohamma,d Abbász Sztanikzai a tálib delegáció vezetője sikeresnek nevezte a moszkvai találkozót és kijelentette, hogy számos pontban sikerült megállapodásra jutni. Kifejezte reményét, hogy “sikerül majd még nagyobb eredményeket elérni, megtalálni a megoldást és elérni, hogy béke legyen Afganisztánban”. Hamid Karzai volt elnök, az afgán politikai és társadalmi személyiségek küldöttségének feje szintén elégedettségének adott hangot a konferencia eredményeivel kapcsolatban.

A Tolo afgán hírtelevízió a részvevőkre hivatkozva azt közölte, hogy a részvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elfogadhatatlannak minősítették az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozást. Egyúttal leszögezték: Afganisztán kezeskedik azért, hogy a területét ne használhassák fel bármely más ország ellen. A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a párbeszédet a válság lezárása érdekében, és tárgyalásaik következő fordulóját Katarban rendezik majd meg.

Abban is megegyeztek, hogy az afganisztáni békemegállapodás megkötését követően reformokat hajtanak majd végre a fegyveres erőknél és más intézményeknél. A moszkvai nyilatkozatban az összes érintett egyetértett az olyan alapelvekben, mint az iszlám tiszteletben tartása az élet minden területén, a minden afgán elvárásait kielégítő erős és központosított kormány tiszteletbe tartása.

Sztanikzai szerdán megismételte, hogy az amerikai erők afganisztáni kivonásának üteméről még nem született megállapodás. “Ragaszkodunk hozzá, hogy az amerikai csapatok minél előbb távozzanak, és erről tárgyalunk az amerikai féllel” – hangoztatta.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében, 1979. december 25. és 1989. február 15. között harcoltak Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országba, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány harcban áll a tálibokkal. Utóbbiak elutasítják a tárgyalást az általuk az amerikaiak bábjának tartott hivatalos Kabullal.

Donald Trump a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az amerikai katonai jelenlétet a Washington és a tálibok közötti, szerinte sikeres tárgyalások nyomán. Az afgán kormány részéről az az aggodalom fogalmazódott meg, hogy az amerikai és a szövetséges erők távozása nyomán a táliboknak nem lesz okuk rész venni a béketárgyalásokban.

Biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségét követően az Iszlám Állam terrorszervezet erőit Afganisztánba csoportosítja át, Közép-Ázsia államai és Oroszország biztonságát fenyegetve.

Sugajev elmondta, hogy a két ország kormánya 2006-ban kötött haditechnikai együttműködési egyezményt, korábban Kuba egyebek között haditechnikai segély formájában jutott orosz fegyverekhez és egyéb katonai felszerelést.

Közölte, hogy a karibi szigetország hadserege orosz repülőgépekkel, páncélosokkal, tüzérségi eszközökkel és hadihajókkal rendelkezik, és a hangsúly mostanra a technológiai együttműködésre helyeződött át.

“Ez mindenekelőtt a kubai védelmi szektor fejlesztését jelenti” – mondta Sugajev. Stratégiai természetűnek nevezte az együttműködést, amely szerinte hosszú távú lehetőséget biztosít Kubának hadiiparának fejlesztésére.

Bartalné Mentes Judit, a törvényszék szóvivője azt közölte, hogy a másodrendű vádlottként szereplő férfi 2015 és 2016 folyamán többször szerzett be ismeretlenektől saját fogyasztásra kábítószert. A férfi több igazoltatás során is lebukott már, amikor az elsőrendű vádlottal együtt 2015 decemberében egy közúti ellenőrzés során húsz darab, kézigránátot formázó tablettát foglaltak le náluk, amelyeket közösen rendeltek az interneten keresztül.

Az elsőrendű vádlott által használt, Zalaegerszeghez közeli ingatlanban a nyomozó hatóság 2017 februárjában házkutatást tartott, aminek eredményeként a ház pinceszintjén több csomag növényi törmeléket, kristályos anyagot és két akasztós mérleget találtak. A növényi törmelék kábítószernek minősülő hatóanyagot tartalmazott, értéke háromszorosan meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát, a kristályos anyag pedig pszichoaktív tartalmú volt, aminek mennyisége meghaladta a csekély mérték felső határát.

Az elsőrendű vádlott tagadta, hogy bármi köze lett volna az ingatlanhoz, illetve a lefoglalt droghoz, azzal védekezett, hogy a kábítószer vélhetően a ház felső részében bujkáló – egyébként körözés alatt álló – nagybátyja tulajdona. Ezzel szemben a bíróság a tanúvallomásokat és a DNS-t vizsgáló szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az ingatlan pincerészéhez kizárólag az elsőrendű vádlottnak volt kulcsa, és az ott tárolt drog is az övé.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása és új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – tíz év fegyházra ítélte. A másodrendű vádlott – aki egy felfüggesztett szabadságvesztés idején követte el a bűncselekményét – kábítószer birtoklásának bűntette miatt egy év börtönbüntetést kapott. A büntetés egyikük esetében sem jogerős még.

A tájékoztatás szerint a Marverick II elnevezésű műveletben tizennégy embert vettek őrizetbe, és további hét embert gyanúsítanak az ügyben. A bűnözői csoportot egy Malagán élő olasz család, apa és két fia irányította, akik spanyol, brit, marokkói, román és dominikai állampolgárságú társaikkal más kábítószer-kereskedők kifosztására és elrablására szakosodtak.

A megszerzett drogot, elsősorban hasist, lakókocsikban elrejtve csempészték át az olasz fővárosba, futárjaikat nyaraló turistáknak álcázva. A kábítószert a nápolyi székhelyű Camorra római ágának, a Marranella-klánnak a közreműködésével értékesítették, amelyhez a banda vezetői tartoznak – részletezte a hatóság.

A spanyolországi nyomozás azután kezdődött, hogy tavaly tavasszal az olasz hatóságok egy akcióban a klán 42 tagját letartóztatták, és mintegy kétmillió euró értékű vagyont zároltak.

A hírügynökség úgy tudja, hogy Moszkvában több mint kilencven, a főváros környékén pedig több mint negyven objektumot neveztek meg ismeretlenek támadás célpontjaként. A fővárosban a veszélyeztetettnek mondott épületek egyharmadát, vonzáskörzetében pedig a felét átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak.

A TASZSZ úgy értesült, hogy az e-mailben, közvetlenül a kiszemelt intézményekhez elküldött fenyegetések külföldi, egyebek között ukrajnai ip-címekről érkeztek. Bombafenyegetésről érkeztek jelentések kedden Perm és Volgográd megyéből is. Moszkva térségében és Oroszország más régióiban idén második hete futnak be ismét tömeges bombafenyegetések a hatóságokhoz. Pokolgépre eddig egyetlen esetben sem bukkantak a tűzszerészek.

Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről, hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak.

Tárcájának moszkvai szaktanácskozásán adott utasítás értelmében a fejlesztéseket 2021-ig bezárólag kell elvégezni. A fejlesztésre az indoklás szerint azért van szükség, mert az Egyesült Államok felfüggesztette részvételét a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök leszereléséről megkötött (INF) szerződésben, és a paktum által tiltott, ötszáz kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéta kifejlesztésén dolgozik.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Az amerikai bejelentésre reagálva Oroszország szintén felfüggesztette az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Vlagyimir Putyin, az fegyveres erők főparancsnoki minőségében, szombaton szabta feladatul az új fegyverek fejlesztését, válaszul az amerikai lépésre. A védelmi miniszter kedden azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgép-rendszerek jól bizonyítottak Szíriában. Az új fejlesztések felügyeletét a tárcavezető helyettesére, Alekszej Krivorucskóra bízta.

Mint írta, tavaly áprilisban a Készenléti Rendőrség győri objektumában pályaorientáció keretében tartottak fegyverzettechnikai bemutatót. Az egyik tanuló a bemutatón megszerzett egy könnygázgránátot, azt egy gránátvetőben helyezte el, amit egy másik gyermek működésbe hozott.

Összesen öt gyermek könnyebben megsérült, de rajtuk kívül még 83 ember testi épsége, egészsége került közvetlenül veszélybe.

A vádirat lényege szerint a főtörzsőrmester a könnygázgránát kezelésére vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyta és a foglalkozási szabályok megszegésével a bemutatón résztvevőket közvetlen veszélynek tette ki – közölte a főügyész. A főügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a főtörzsőrmester ellen.

Keresztes Imre tudatta, a Központi Nyomozó Főügyészség győri regionális osztálya vádiratában azt indítványozta, hogy a Győri Törvényszék katonai tanácsa tárgyalás mellőzésével szabjon ki pénzbüntetést a vádlottal szemben.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a terjesztői piramis csúcsán egy 43 éves férfi állt, aki 2016 áprilisától árulta a kábítószert “viszonteladói tételekben” társának, aki azt a vele kapcsolatban álló kábítószer-kereskedőknek adta tovább, akik szintén továbbértékesítették az árut, egészen a fogyasztókkal kapcsolatot tartó vádlottakig.

A rendőrség felderítette a piramis csúcsán álló vádlott beszerzési forrásait és összehangolt akcióban elfogta a vádlottakat, akiknél a kábítószeren kívül anabolikus szteroidokat és engedély nélküli potencianövelő gyógyszereket is találtak.

A főügyészség közokirat-hamisítás miatt is vádat emelt: az egyik kereskedő ugyanis a kábítószerből származó pénzből vett egy autót, de – hogy a vételár tényleges forrását leplezze -, megkért egy férfit, hogy színleg írassa a nevére az autót.

Benkő Tibor azt mondta: a magyaroknak és a térségben lakóknak elengedhetetlenül fontos, hogy békében és biztonságban élhessenek, és ezt a jövő nemzedékeknek is meg kell teremteni.

2018 májusában, amikor az új kabinet megalakult, a kormányzati célkitűzések egyik markáns megfogalmazása az volt, hogy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett hadsereget akarnak, amely bármely más nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt. A térség meghatározó fegyveres erejévé kell válni – közölte a miniszter.

A megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése, amelynek keretében valamennyi fegyvernem megújul. Ehhez megvan a kormány erkölcsi és anyagi támogatása – tette hozzá.

Dacic elmondása szerint Beghjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott: “Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk”.

Dacic a Kurirnak elmondta, már hozzászokott a fenyegetésekhez, de először történt meg vele, hogy egy albán politikus ilyen közvetlen módon fenyegesse meg. “Ez azt mutatja, hogy nagyon idegesek, mert kicsúszik a lábuk alól a talaj” – fogalmazott a szerb külügyminiszter. Kiemelte, a koszovói miniszter fenyegetésére azzal reagált, hogy tájékoztatta: Koszovó Szerbia része, ezért ott is ő a külügyminiszter, Pacolli pedig csak a segédje.

“A koszovói albánok megszokták, hogy mindent erőszakkal szereznek meg, de most kemény fába vágták a fejszéjüket, én a fenyegetések ellenére sem hátrálok meg” – magyarázta Dacic.

A koszovói külügyminiszter kijelentését élesen bírálták a szerb politikusok, és azt várják, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió is megszólal az ügyben.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, egyelőre azonban nem történt jelentős előrelépés. A viszony rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A tudósítás szerint a polgárháborúban a fegyverek segítségével mind a síita húszik, mind pedig a jemeni kormányerők, illetve az őket támogató Szaúd-Arábia vezette koalíció sok helyi törzs és milícia vezetőjének a hűségét igyekeztek megvenni. Az így szerzett fegyvereket pedig később eladták.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szerint azzal, hogy harmadik félnek átadták a fegyvereket, az arab koalíció megszegte a Washingtonnal kötött fegyvereladási szerződést. A CNN megkeresésére Johnny Michael, a Pentagon szóvivője leszögezte, hogy Washington nem adott engedélyt sem Szaúd-Arábiának, sem az Egyesült Arab Emírségeknek arra, hogy bármilyen katonai eszközt más harcoló csoportoknak átadjon Jemenben. Hozzáfűzte, vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az al-Kaida terrorhálózat legveszélyesebb ágának tartott Al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) csoport vélhetően szintén kapott a fegyverekből, miután 2015-ben szövetséget kötött Rijáddal, és a húszik ellen fordult. Az AQAP egyik magas rangú vezetőjét, Abú Abbászt Washington 2017-ben terroristának minősítette, az általa vezetett milícia azonban beolvadt a koalíció által támogatott jemeni hadseregbe, Abbász pedig továbbra is Rijád támogatását élvezi.

A jemeni kormány ellen harcoló, Irán által támogatott húszik a harcok során szintén sokféle hadi eszközt zsákmányoltak. A fegyverek, páncélozott járművek és egyéb eszközök – névtelenséget kérő húszi katonai források szerint – nagyon gyorsan Teherán és a vele szövetséges Hezbollah birtokába kerültek. Ugyanezen források szerint az irániak igyekeznek lemásolni az amerikai hadi technológiát: “Nincs egyetlen amerikai fegyver sem, amelyet ne vizsgálnának tüzetesen át, miből készült, hogyan működik” – közölték a húszi források.

Ha Irán megszerzi az amerikai hadi technológiát, akkor több konfliktuszónában állomásozó amerikai katona élete is veszélybe kerülhet – írta a CNN.

Donald Trump többször hangsúlyozta, nem áll szándékában felmondani a Rijáddal kötött, több milliárd dollár értékű fegyvereladási megállapodásokat, és hálás a szaúdiaknak, hogy alacsonyan tartják az olajárakat. Azzal érvelt, hogy ha Washington felmondaná ezeket a szerződéseket, Oroszország és Kína húzna belőle hasznot. A megállapodások ellenzői viszont úgy gondolják, az amerikai fegyverek bizonytalan sorsa Jemenben csupán Szaúd-Arábia megbízhatatlanságát bizonyítja.

Rijád a hírtelevíziónak az üggyel kapcsolatos felkereséseire egyelőre nem reagált, Abu-Dzabi pedig tagadta a CNN állításait.

Jemenben 2014 óta dúl polgárháború. Az arab koalíció 2015 tavaszán avatkozott be a konfliktusba, miután a húszik elfoglalták a fővárost, és elűzték az ország nemzetközileg elismert kormányát, amely most Szaúd-Arábiában működik.

Az európai főügyész kiválasztásával foglalkozó, 12 tagú tanácsadó testület 24 pályázat áttanulmányozása és 11 jelölt meghallgatása után január 31-én készítette el három nevet tartalmazó javaslatát, a lista élére helyezve Kövesit, akit Jean-Francois Bohnert francia és Andrés Ritter német ügyész követ. A javaslatot az európai főügyész kinevezésében illetékes Európai Parlament elnökének, Antonio Tajaninak és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia igazságügyi miniszterének, Tudorel Toadernak küldték meg: az erről szóló levél másolatát közölte az Adevarul.

Így az EU igazságügyi minisztereinek hétvégi tanácskozását – a román uniós elnökség képviselőjeként – Bukarestben vendégül látó Toaderra vár az a feladat, hogy a DNA-főügyészi posztjáról éppen az ő kezdeményezésére eltávolított Kövesi európai főügyészi kinevezését napirendre tűzze, vagy éppenséggel elnapolja.

Kövesi esélyessé válásának hírére reagálva a román igazságügyi miniszter úgy vélekedett: az európai főügyészi kiválasztásával foglalkozó testület tagjai “nem ismerik azokat a visszaéléseket, amelyeket Kövesi az állampolgárok és a jogállamiság ellen elkövetett”. A miniszter kijelentette, hogy még a hétvégi informális találkozó előtt megküldi az EU bel- és igazságügyi minisztereinek azt az alkotmánybírósági döntést, amely tavaly nyáron Kövesi leváltására kötelezte a DNA-főügyész tevékenységével a maga részéről elégedett jobboldali Klaus Iohannis államfőt.

A bukaresti szociálliberális koalíció szerint a DNA-t Kövesi főügyészi ténykedése idején a titkosszolgálatok irányították a háttérből, a vádhatóság pedig zsarolással és megfélemlítéssel szerzett hamis bizonyítok alapján ártatlan embereket hurcolt meg, politikai tisztogatást végez a korrupcióellenes harc ürügyén.

A 2020-ig létrehozandó, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítésére hivatott Európai Ügyészséghez az EU 28 tagállama közül 22 csatlakozott, a többi viszont nem, köztük Magyarország sem. Az európai főügyészt az Európai Parlament és az EU tanácsa közös megegyezéssel hét évre nevezi ki. Az európai főügyész hivatali ideje nem újítható meg, személyéről a tanács egyszerű többséggel határoz.

Az amszterdami Schipol repülőtéren 2005 elején 72 millió dollárra (20,9 milliárd forintra) becsült értékű gyémántokat és ékszereket raboltak el fegyveresek a KLM légitársaság páncélozott járműve elleni támadásban.

Az üggyel kapcsolatban összesen hét embert vettek őrizetbe 2017-ben Hollandiában és Spanyolországban, s közülük négyet ítélt most el a haarlemi bíróság. Az akció kitervelője, a csoport vezetője még a tárgyalás előtt meghalt, ketten pedig végül felmentést kaptak – írta a De Telegraaf című holland napilap.

A vádlottakra hét, hat, öt, illetve három és fél éves szabadságvesztést szabott ki a törvényszék. A gyémántok nagy részét közvetlenül a rablás után megtalálták a bűnözők által menekülésre használt járműben, a mintegy 43 millió dollár értékű többi ékszert máig keresik. Ez volt Hollandia történelmének egyik legsúlyosabb rablása.

Ezt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja jelentette be csütörtök este Bukarestben az EU külügyminisztereinek aznapi tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.

A 90 napos időszakra felállítandó kontaktcsoportban EU-tagállamok és latin-amerikai országok vesznek majd részt, célja pedig az, hogy elősegítse a válság békés és demokratikus megoldását, előrehozott demokratikus, független nemzetközi megfigyelők részvételével lebonyolítandó új elnökválasztás megszervezését, az ehhez szükséges bizalmi légkör megteremtését.

A kontaktcsoport első találkozójára várhatóan a jövő héten kerül sor, a testület titkárságát az Európai Unió biztosítja. Az EU mellett annak néhány tagállama – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság – vesz részt a kontakcsoportban, latin-amerikai részről pedig Ecuador, Costa Rica, Uruguay és Bolívia igazolta vissza részvételi szándékát, de továbbiak csatlakozására számítanak – magyarázta Mogherini.

Kifejtette: az EU külügyminiszterei bukaresti tanácskozásukon is megerősítették azt a korábban is többször hangoztatott álláspontjukat, hogy a tavaly májusi venezuelai elnökválasztás nem volt demokratikus, ezért is döntöttek úgy az uniós országok, hogy nem vesznek részt Nicolás Maduro január 10-én megtartott beiktatásán.

“Egységesen és határozottan kiállunk a venezuelai törvényhozás mellett, amelyet az ország egyedüli legitim képviseleti szerveként ismerünk el, és a lehető leghatározottabb támogatásunkról biztosítjuk a törvényhozás elnökét hivatali kötelezettségeinek ellátásában” – szögezte le az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja.

A külügyminiszteri találkozón további irányzott szankciók bevezetését helyezték kilátásba, nem az ország egésze ellen, mert nem annak nélkülöző lakosságát akarják büntetni, hanem azon vezetők ellen, akik a tüntetőkkel szembeni erőszakért, a demokratikus folyamatok elgáncsolásáért felelősek – mondta Mogherini. Hozzátette: az EU kész növelni a Venezuelába és a környező országokba juttatott – eddig mintegy ötvenmillió euróra tehető – humanitárius segítséget.

Az uniós külügyminiszterek informális találkozóját megelőzően csütörtökön az Európai Parlament (EP) elismerte Venezuela ideiglenes államfőjeként Juan Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét. A brüsszeli plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott határozatában a képviselőtestület arra szólította fel az Európai Unió intézményeit és tagállamait, hogy járjanak el hasonlóképpen, s ismerjék el Guaidót a dél-amerikai ország egyetlen legitim elnökének, amíg ki nem írnak szabad, átlátható és tisztességes választásokat.

“Hoztunk egy döntést, miszerint az ellenőrzést előnyben részesítjük és a franciaországi hazaszállítást preferáljuk” – mondta a tárcavezető az RTL kereskedelmi rádióban, megerősítve, hogy a francia hatóságok “több lehetőséget” is mérlegeltek.

“Az amerikai csapatkivonás bejelentése által teremtett új helyzet megkavart mindent, és természetes, hogy felkészülünk azon franciák hazatérésére, aki Szíria északi részén vannak” – tette hozzá.

Megerősítette, hogy Párizs doktrínát váltott, miután eddig csak a gyerekeket tervezte hazaszállítani, amennyiben ahhoz az anyák hozzájárulnak, s jelezte, hogy a dzsihadistáknak és a feleségeiknek a helyszínen kell bíróság elé állniuk, és ott is kell letölteniük a büntetésüket.

“Most még persze semmi nem biztos. Nem ez az egyetlen forgatókönyv, de magától értetődik, hogy amennyiben a kurdok által fogva tartott franciákat szabadon engednék és kiutasítanák, mindannyiunk érdeke, hogy tudjuk, mi történik velük, minthogy hagyjuk őket szabadon, anélkül, hogy tudnánk, hol vannak” – fogalmazott Belloubet.

Christophe Castaner belügyminiszter is úgy vélte kedden, hogy a Szíriában fogva tartott francia dzsihadistákat “szabadon fogják engedni” az amerikai csapatkivonás után, és az emberek haza szeretnének majd térni Franciaországba. A tárcavezető megerősítette, hogy azok a franciák, akik esetleg kiszabadulhatnak az amerikaiak által fenntartott börtönökből az amerikai csapatkivonás következtében, azonnal bíróság elé kerülnek Franciaországban, ha hazaszállítják őket.

Edouard Philippe miniszterelnök pedig szerdán erősítette meg, hogy kívánatosabb a francia dzsihadistákat Franciaországban bíróság elé állítani, mint hagyni szabadon engedni Szíriában. Ugyanakkor nem zárkózott el attól a lehetőségtől sem, hogy az Irakban található francia dzsihadistákat viszont ott állítsák bíróság elé.

A Le Figaro című napilap értesülése szerint a kurdok által fogva tartott francia dzsihadisták “Irakba kerülnének át”. A lap úgy tudja, hogy 82 francia dzsihadistát francia kísérettel már átszállítottak Irakba, s már csak 28 nő és 48 gyerek van a szíriai kurdok fogságában. Az információt azonban Párizsban senki nem kívánta megerősíteni, a francia vezérkar pedig azt mondta a Reutres hírügynökségnek, hogy nincs tudomása az átszállításról.

Hivatalos információk szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalícióban harcoló, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab koalíció mintegy 130 francia férfit, nőt és gyereket tart fogva francia források szerint.

Az igazságügyi miniszter szerint elsősorban kiskorú gyerekek találhatók a francia állampolgárságú foglyok között a kurdok szíriai táboraiban, akik a szüleikkel utaztak el a térségbe vagy pedig ott születtek. A tárcavezető becslése szerint 75 százalékuk hét évesnél fiatalabb kisgyerek.

“Ismerünk néhány nevet, de nem tudom megerősíteni, hogy a lista végleges. A franciákat különböző táborokban tartják fogva és még ellenőriznünk kell, hogy tényleg a táborokban vannak-e” – mondta a miniszter. Megerősítette, hogy a hazatérőket bíróság elé állítják.

“Már az a tény, hogy a harci területekre utaztak, önmagában büntethető bűncselekmény” – hangsúlyozta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy hét év 30 év közötti szabadságvesztéssel sújthatók ezek a francia állampolgárok.

“Több olyan börtön is van Franciaországban, ahol az ilyen típusú elítélteket fogadni tudjuk. Ami a kiskorúakat illeti, ők a kiskorúakkal foglalkozó bírók elé kerülnek, és nekik is megoldást kell találni. Minden intézkedést megteszünk, a franciák biztonságának szavatolása a legfontosabb” – jelezte a miniszter elsősorban azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik nem támogatják a dzsihadisták hazaszállítását.

Donald Trump december végén jelentette be, hogy kivonják az amerikai katonákat Szíriából, mivel szerinte már legyőzték az Iszlám Államot a polgárháború sújtotta arab országban. A döntést több ország, köztük Franciaország is bírálta.

A helyzet alakulásával 43 százalék elégedett. A mért értékek erősen eltérnek a tavalyi adatoktól, amikor még csak 28 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok, és még 55 százalék volt elégedett Oroszország haladási irányával.

A felmérés szerint 64 százalék elégedett Vlagyimir Putyinnak az elnöki poszton végzett tevékenységével, 34 százalék viszont nem. Dmitrij Medvegyev kormányfő esetében csaknem fordított az arány: a megkérdezettek 33 százaléka helyesli, 66 százalék pedig kifogásolja, amit csinál.

Elemezők rámutattak, hogy noha a tavaly újraválasztott Putyin támogatottsága a különböző januári mérések egybehangzó adatai szerint továbbra is meghaladják a 60 százalékot, annak szintje 13 éve nem tapasztalt alacsony szinten áll. Az okok között a nyugdíjkorhatár és az áfa emelését szokták megnevezni.

Az orosz kormányt a Levada-központ felmérésében a válaszadók 38 százaléka támogatta, 61 százaléka viszont nem. A szövetségi parlament alsóháza esetében ez az arány 33, illetve 64 százalék. Elismerően vélekednek ugyanakkor az oroszok tulajdon régiójuk vezetőjének teljesítményéről: 58 százalék elégetett, 39 százalék pedig elégedetlen a teljesítményével.

A Levada-központ csütörtökön azt közölte, hogy az oroszok 56 százaléka tart a mások országokból származó katonai fenyegetéssel, 39 százalék pedig nem.

A NATO nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá a dokumentum.

“Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságra” – figyelmeztettek.

A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, “Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért” – írták.

A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – tették hozzá.

“Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik “az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.

“Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában” – tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.

Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

Közölte, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így. Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett “aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is. A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus “arcátlannak” nevezte az orosz magatartást.

Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy “veszélyes fegyverkezési versenybe” bonyolódjék.

Közben Donald Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: “az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem”.

Terdik Tamás elmondta, hogy a katasztrófavédelemmel végzet közös munka eredményeként megállapították: a január 23-i tűzeset szándékos gyújtogatás következménye, az ügyben három budapesti fiatalt gyanúsítottként hallgattak ki közveszélyokozás miatt. Ők ténybeli beismerő vallomást tettek, tettüket megbánták, szabadlábon védekeznek. A fiatalok közül az egyik 16, a másik kettő 15 éves – közölte.

Terdik elmondta: a három fiatal január 23-án egyikük otthonában találta ki, hogy valamit fel kellene gyújtani. Kétszáz forintból körömlakklemosót vettek, majd a Markusovszky térre mentek, hogy ott egy kukát vagy valami mást felgyújtsanak. A kollégium falának volt támasztva egy szivacs, azt az egyikük lelocsolta a körömlakklemosóval, másikuk pedig meggyújtotta. Ezt követően sietve távoztak a helyszínről.

Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik.

Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak.

Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte.

Kérdésekre válaszolva Terdik elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket “egyfajta heccnek” tekintették, motivációjuk ebből fakadt.

Palotai közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak. Az ajtó egy lépcsőházba nyílt, amelynek tetején nyitva volt az ablak, így “mintegy kéményhatással” tudott a tűz terjedni. Ez volt az oka, hogy a tűzoltókat a kiérkezésükkor már komoly tűz fogadta.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) kommunikációs szolgálata korábban azt közölte, a kollégiumban 125 diák lakott, de a tűzeset idején sokan nem voltak bent, mert a vizsgaidőszakban hazautaztak.