Biztonságpiac

Elena Udrea volt turisztikai miniszter, és barátnője, Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) egykori vezetője büntetőpereik utolsó szakaszában menekültek a közép-amerikai országba. Udreát idén júniusban hat év börtönbüntetésre ítélték megvesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt, Bicára június végén négy év börtönbüntetést szabtak ki bűnpártolás miatt.

Bár mindketten politikai menedékjogért folyamodtak, október elején őrizetbe vették őket a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) körözése alapján. Egy novemberben hozott alkotmánybírósági döntés azonban megkérdőjelezte a kiadatási kérelem jogalapját.

A bukaresti kormány panaszának helyt adva a román alkotmánybíróság akkor megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kinevezett elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.

A jelentéktelen szervezési kérdésnek tűnő jogvitát először Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök személyes érintettsége miatt övezte kiemelt médiaérdeklődés, az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva ugyanis a korrupcióváddal immár másodszor bíróság elé állított pártelnök elérte, hogy kétszer is alakítsák újra a fellebbezését tárgyaló öttagú bírói tanácsot.

Az utóbbi napokban azonban kiderült, hogy az alkotmánybírósági döntés már jogerősen lezárt nagykorrupciós ügyekben is jogalapot teremt az ítélet megkérdőjelezésére.

A taláros testület döntése így a börtönbüntetését töltő Dan Sova, Constantin Nita volt miniszter és Rudel Obreja, a román ökölvívó szövetség volt elnöke számára is megnyitotta a börtön kapuját, ugyanakkor a két Costa Ricára menekült elítélt esetében is megkérdőjelezte a kiadatás jogalapját.

A kormány által előterjesztett alkotmányossági panasz a román szociálliberális koalíció azon meggyőződésével áll összefüggésben, hogy a korrupcióellenes hadjárat ürügyén a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével egy – titkosszolgálati befolyás alatt álló – úgynevezett “párhuzamos állam” végzett politikai tisztogatást Romániában.

Hangsúlyozta, hogy a brit titkosszolgálat értesülései szerint az Al-Kaida újra erősödik, így – tette hozzá – nem kizárt, hogy visszatérnek Európába a terrortámadások. Ezek kivédésére a szakértő a rendfenntartó szervek és a hatóságok közötti nemzetközi együttműködések erősítését javasolja. A magányos elkövetők ellen viszont – fogalmazott – csak a látható rendőri jelenlét adhat némi védelmet.

Gyarmati nehezen jóvátehető hibának nevezte, hogy az Egyesült Államok kivonul a Közel-Keletről, a légicsapásokat pedig azonnali hatállyal beszünteti. Az amerikai befolyás gyengülésével a térségben Oroszország és Irán nyer teret, Izrael pedig egyre nagyobb külső nyomásra számíthat – tette hozzá.

A szakember azt tanácsolta: a karácsonyfát minden hőforrástól legalább másfél méteres távolságra állítsuk fel, csak megfelelő műszaki állapotú fényfüzért használjunk, és ha elmegyünk otthonról, vagy lefekszünk aludni, áramtalanítsuk. A gyertyákat nem éghető alátétre kell helyezni, karácsonyfán meggyújtani veszélyes – figyelmeztetett a szóvivő.

Egy füstérzékelő segít megelőzni a nagyobb bajt, csakúgy mint a két kilogrammos poroltó, amely minden nagyobb áruházban kapható két-háromezer forintért – tette hozzá Mukics.

A területileg illetékes Sussex megyei rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint a két őrizetes “mindvégig együttműködési készséget tanúsított” a vizsgálatot végző nyomozókkal, és a rendőrség immár nem tartja őket az incidens gyanúsítottjainak.

A sussexi rendőrség nem nevezte meg az illetőket. A korábbi hatósági tájékoztatásból annyi vált ismertté, hogy egy 47 éves férfiről és egy 54 éves nőről van szó, akiket lakóhelyükön, a Gatwick repülőtér közvetlen közelében fekvő Crawley városában vettek őrizetbe, és drónok illegális használatának bűncselekményével gyanúsították őket.

A brit sajtó nem megerősített, de egybehangzó értesülései szerint egy házaspárról van szó.

A Gatwick repülőteret szerda estétől 33 órán át zárva kellett tartani drónok rendszeres berepülése miatt. A zárlat idején legalább 40 drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

A forgalom vasárnapra jórészt helyreállt, de a repülőtér továbbra is késések, járattörlések lehetőségére figyelmezteti az utasokat az áthúzódó hatások miatt. Gatwickről az easyJet brit légitársaság közlekedtet járatokat Budapestre. A vasárnapi menetrendben szereplő két budapesti easyJet-járatot a repülőtér információs szolgálata indulásra jelölte.

A csütörtöki zárlat idején az aznapra beütemezett két budapesti easyJet-járatot törölték. A pénteki és a szombati budapesti easyJet-járatok már közlekedtek.

A Sussex megyei rendőrség hangsúlyozta vasárnapi tájékoztatásában, hogy ha egy adott nyomozás során valakit őrizetbe vesznek, az nem jelenti azt, hogy az illető bűnös a nyomozás tárgyát képező ügyben. A közlemény kiemeli, hogy a sussexi rendőrség nem kívánta nyilvánosságra hozni a drónincidens ügyében őrizetbe vett két ember személyazonosságát.

Ez egyenes utalás volt arra, hogy a brit sajtó fényképekkel bőségesen illusztrált híradásokban nevezett meg egy házaspárt az ügyben őrizetbe vett gyanúsítottakként.

A repülőteret üzemeltető cég, a Gatwick Airport Limited vasárnap 50 ezer fontot (csaknem 18 millió forintot) ajánlott fel azoknak, akik a forgalmat megbénító illegális drónreptetések tetteseinek őrizetbe vételéhez és elítéléséhez vezető érdemi információval szolgálnak.

A brit törvények alapján közforgalmú repülőterek egy kilométeres körzetében magánszemélyek számára tilos drónok reptetése. Chris Grayling brit közlekedési miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva súlyos bűncselekménynek minősítette az incidenst, és kijelentette, hogy az elkövetők több év börtönnel számolhatnak.

A BBC nem hivatalos értesülése szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom. A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.

A brit kormány csak annyit közölt, hogy a Gatwick forgalmát megbénító drónok és üzemeltetőik felkutatásába a brit hadsereg is bekapcsolódott, és az általa alkalmazott eszközök tették lehetővé a repülőtér újraindítását, de hivatalos bejelentés nem hangzott el ezeknek az eszközöknek a mibenlétéről.

Donald Trump vasárnap a Twitter közösségi portálon méltatta a jelölt eddigi tevékenységét, és leszögezte: “Ő (Shanahan) nagyszerű lesz”. Amerikai sajtóértesülések szerint ugyanakkor Trump nem Shanahant szánja véglegesen a Pentagon élére. A jelöltet a szenátusi meghallgatás és egyetértő szavazás után lehet kinevezni.

Mattis csütörtökön jelentette be lemondását, de erről szóló levelében – amelyet személyesen adott át Trumpnak – jelezte, hogy február 28-ig hivatalban marad. Mint írta: “Ez elég időt ad az utód jelölésére és (szenátusi) megerősítésére”. Mattis jelezte azt is, hogy ez az átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy részt vegyen a NATO védelmi minisztereinek következő, februárra tervezett tanácskozásán.

Trump csütörtökön még azt jelentette be, hogy Mattis február végén távozik tisztségéből.

Több amerikai médium – köztük a The Wall Street Journal és a The New York Times – is úgy értesült, hogy az elnököt később felbosszantotta Mattis lemondó levele, amelyben a tárcavezető az elnök külpolitikai döntéseit bírálta, ezért döntött úgy, hogy Mattisnak a tervezett február vége helyett már január 1-jén távoznia kell.

A Pentagon nem kommentálta Trump bejelentését. “A minisztérium továbbra is a nemzetbiztonságra összpontosítja figyelmét” – fogalmazott Robert Manning alezredes, a tárca egyik szóvivője. Mattis lemondását jórészt azzal indokolta, hogy nem ért egyet Trump a héten bejelentett döntésével, amely szerint az Egyesült Államok kivonja katonáit Szíriából és részlegesen kivonul Afganisztánból is.

Az amerikai sajtóban pénteken jelent meg a hír, hogy a 14 ezer amerikai katonát számláló afganisztáni kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér.

Ez volt az első merénylet, amióta az iraki erők 2017 augusztusában visszafoglalták a város az IÁ-tól. A Moszultól mintegy nyolcvan kilométerre fekvő Tell-Áfárban, illetve a településhez tartozó 47 faluban szunniták, síita türkmének, kurdok és más nemzetiségűek is laknak.

A városban számos erőszakcselekmény történt az iszlám két különböző ágához tartozó szunniták és síiták között Irak 2003-as amerikai inváziója után, és innen származott az IÁ több magas rangú parancsnoka is. A mintegy 200 ezer lakosú város a dzsihadisták ellenőrzése alá került 2014-ben, amikor az IÁ jelentős területeket rohant le Irakban és Szíriában.

Tell-Áfár 2017-ben került az amerikaiak vezette szövetség támogatta iraki biztonsági erők kezére, ez volt az utolsó terület, amelyet északon visszafoglaltak, amikor a harcok a szíriai határ felé húzódtak. A városban azóta is jelentős létszámú biztonsági erő állomásozik, és többnyire nyugodt volt a helyzet — írja az MTI.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint Porosenko közölte, hogy a hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul. Korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen.

A hadiállapotot – ami az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája – azután vezette be az elnök kezdeményezésére az ukrán parlament az ország tíz megyéjében harminc napra, azaz december 26-ig, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.

A tényállás lényege szerint a német férfi még az 1990-es években határozta el, hogy Magyarországon lótenyésztéssel, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, bár tudta, hogy hazánkban mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. A férfi bízott abban, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az akadály elhárul, Németországban pedig olyan jogi tanácsot kapott, hogy un. vagyonkezelői szerződések révén a használatába kerülhetnek a földterületek. 1999-ben ezért megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a tiltó rendelkezéseket megkerülve, a termőföldek megszerzésében közreműködik.

Megállapodásuk nyomán közel ezer hektár földet vásároltak, melyek tulajdonjoga a magyar férfi és családtagjai nevére került bejegyzésre. A vásárláshoz szükséges pénzt minden esetben a német adta, aki a földeken egy, a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott.

A külföldi fél látva, hogy a földszerzést a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé, elhatározta, hogy felhagy a gazdálkodással, és értékesíti a termőföldeket, amely 2014-ben megtörtént. A német állampolgár és az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett magyar eladók között azonban a vételárral kapcsolatos elszámolásra nem került sor, és a német férfi peres úton követelte a pénzt az üzlettársától, illetve annak családtagjaitól.

Az ügyész e polgári perben lépett fel, és az ügyletkötések idején hatályos törvényi rendelkezések alapján indítványozta, hogy a bíróság a tiltott szerződést kötő félnek visszajáró, az ingatlanvagyon értékesítéséből származó vételárat az állam javára ítélje meg. A Veszprémi Törvényszék ennek nyomán a nem jogerős ítéletében a német félnek visszajáró szolgáltatásból 68 millió forint elvonásáról döntött.

Az ügyészek szerint szándékos katonai diverzió, tudatos rémhírkeltés miatt vesztette életét sok ember Romániában Nicolae Ceausescu 1989. december 22-i menekülési kísérlete után. Megállapították, hogy a kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának megőrzése és legitimálása érdekében 862 ember halálával, illetve 2150 ember sérülésével járó fegyveres diverziót szervezett, amely – emberiesség elleni bűntettként – elévülhetetlen.

A vádhatóság szerint 1989. december 22-e és 30-a között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában.

Iliescut és Gelu Voican Voiculescut, a CFSN kormányfőhelyettesét – a televízió adásában és közleményeiken keresztül terjesztett – szándékos félretájékoztatással és rémhírkeltéssel, a Ceausescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezésével gyanúsítja az ügyészség.

Bűnvádi eljárás indult Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka és Emil (Cico) Dumirescu, a CFSN tagja ellen is. Előbbit az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásával, utóbbit a televízió székházánál végrehajtott katonai diverzió megszervezésével gyanúsítják.

A katonai ügyészek két éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy “terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.

Klaus Iohannis államfő a forradalom 29. évfordulója alkalmából írt Facebook-bejegyzésében megállapította: 1989 decemberében a románok súlyos véráldozatot fizettek szabadságukért és a demokráciáért, a maga részéről pedig továbbra is harcolni fog az igazság kiderítéséért, a bűnösök felelősségre vonásáért.

“A történelem arra tanít, hogy egyetlen, saját állampolgárait megvető és megalázó rendszer sem lehet tartós. A románok nem tűrnek el többé egy önkényes, hatalmi visszaélésen, korrupción és hozzá nem értésen alapuló, az állampolgárt mélyen megvető kormányzást. Csak úgy tudunk tisztelegni a forradalom áldozatainak emléke előtt, ha határozottan ellenállunk az igazságszolgáltatás és a demokratikus intézmények elleni támadásoknak” – írta közösségi oldalán a román államfő.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy Budapestről Dohába tartó repülőgépjárat utasainak vámvizsgálatát végezték a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az utasok között volt egy Dohán keresztül Hanoiba készülő vietnami férfi, akinek majdnem 185 ezer euró készpénz volt a kézitáskájában, ezt azonban nem jelentette be a pénzügyőröknél.

Ha valaki tízezer euró, vagy azt meghaladó összegű készpénzzel, vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszközzel (például értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) kíván belépni az Európai Unió területére, illetve elhagyni azt, úgy a vámhatóságnak erről írásban köteles nyilatkozatot tenni.

A vietnámi férfival szemben közigazgatási eljárást indítottak a pénzügyőrök, akiknek az utas fejenként tízezer eurót ajánlott fel, ha eltekintenek a bírságkiszabástól. Az eljárásban érintett négy pénzügyőr nem fogadta el a felkínált összeget, hanem az utasnál megtalált készpénzt lefoglalták és hivatali vesztegetés gyanúja miatt a férfit feljelentéssel átadták a Központi Nyomozó Főügyészségnek.

Egy a költségvetési bevételek jelentős részéért felelős szervezetnél alapvető követelmény, hogy annak  dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját.

Ötvenöt palack ritka skót viszkiből 21 vagy hamisítvány volt, vagy nem abban az évben párolták, amelyet a címke állított.
A vizsgálatot a Skót Egyetemek East Kilbride-i Környezettudományi Kutatóközpontjában (SUERC) végezték a radiokarbonos kormeghatározás továbbfejlesztett technológiájával.

Minden palackban megmérték a szén egy radioaktív izotópjának koncentrációját, hogy megállapítsák az ital korát.
A mintákat a Rare Whisky 101 (RW101) nevű cég küldte el az egyetemnek, hogy “a hamisított viszki terjedése miatti aggodalomra” reagáljon.

A palackokat véletlenszerűen válogatták ki aukciókon, magánkollekciókból és kiskereskedőktől vásárolt üvegek közül. Tavaly ugyanez a cég leplezte le, hogy egy svájci szállodában 7600 fontért (27 millió forint) vett ódon skót viszki hamisítvány. A jelenlegi vizsgálatban hamisnak bizonyult viszkik között volt egy 1885-ös Ardbeg, amelyet magángyűjtőtől vásároltak, valamint egy Thorne’s Heritage a XX. század elejéről, amelyet aukción szereztek be.

Összesen tíz üveg 1900-nál korábbi évekből származó tiszta malátaviszkiről állapították meg, hogy hamisítvány.
Ha a friss teszteken elbukott 21 üveg viszki eredeti lett volna, összértékük nagyjából 635 ezer fontra rúgna. Az RW101 becslése szerint a magángyűjteményekben és a másodlagos piacon 41 millió font értékű ódon skót viszki lehet hamisítvány.

Góra Zoltán, az OKF vezetője az átadóünnepségen hangsúlyozta, hogy a járművek olyan modern, egységes védelmi rendszer alapját képezik, amely Magyarország biztonságát szolgálja. A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy a tűzoltójárműpark megújításának a programját 2013-ban indította el az OKF.

A fejlesztés keretében ezidáig 108 új egységgel bővült a katasztrófavédelem járműparkja, több mint 14 milliárd forint felhasználásával. A programban a tűzoltószerek után sor kerül a kritikusinfrastruktúra-bevetési egységek felszerelésére is, illetve a hatósági ellenőrzési feladatok ellátására környezetbarát és költségtakarékos elektromos meghajtású autókat kapnak az igazgatóságok.

Az ünnepség keretében 54 elektromos személyautó mellett tíz, a többi közt ipari katasztrófák esetén is bevethető, úgynevezett kritikusinfrastruktúra-bevetési egységet adtak át. Továbbá erdőtüzek oltásánál, illetve magasból mentésnél alkalmazható járműveket állítottak rendszerbe: 12 szimplafülkés, egy duplafülkés vízszállítót, három konténerszállítót, valamint három magasból mentő tűzoltóautót.

A fejlesztés az Új Széchenyi Terv részeként, az Európai Unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának keretében, a költségvetés támogatásával valósult meg.

Serfőző Katalin közölte, a gyanú szerint a jogász három ügyféltől vett át pénzt, az ügyvédi letétbe helyezett összegeket kizárólag ingatlan adásvételre használhatta volna fel. Az ügyfelek azt is kikötötték, hogy az ügyvéd harmadik személynek csak írásbeli engedélyükkel fizethet a rábízott pénzből. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió, 27 millió és 3,3 millió forintot nem a megállapodás szerint kezelte, hanem saját céljaira használta fel.

A férfi ellen jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárás. A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség a gyanúsított letartóztatását indítványozta, szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélye miatt, valamint az is feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén a férfi a bizonyítási eljárás veszélyeztetésére törekedhetne – tudatta az ügyész.

A fegyverzetellenőrzés szerződési rendszerének széthullása fegyverkezési versenyhez vezet. Oroszország a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról és a hadászati nukleáris eszközök csökkentéséről szóló Start-3 szerződés amerikai felmondása esetén ugyanúgy a paritás fenntartására fog törekedni, ahogy azt tette azt követően is, hogy az Egyesült Államok kivonult a hadászati rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó (ABM) szerződésből – közölte Vlagyimir Putyin.

Az orosz vezető óvott attól, hogy az Egyesült Államok kis kapacitású nukleáris eszközök rendszerbe állításával leszállítsa a nukleáris küszöböt, vagy hagyományos robbanótöltettel felszerelt ballisztikus rakétát bocsásson fel, mert az összetéveszthető egy nukleáris eszköz indításával, ami globális katasztrófához vezet.

Átlagosan negyvenegy nappal korábban hagyhatták el túlzsúfolt celláikat a szabadlábra helyezett rabok, akik között tolvajok és rablók mellett életellenes bűnözök, szexuális bűnelkövetők, pedofilok és családjukat bántalmazó férfiak is vannak.

Azért kellett idő előtt kiengedni őket, mert a legfelsőbb bíróság tavalyi határozata kimondta, hogy a börtönökben biztosítani kell egy bizonyos minimális lakóterületet a raboknak, de az előírt egy főre eső cellarészt nem tudták megadni a börtönök, és nem bővítették kapacitásukat úgy, hogy megfeleljenek az elvárásnak.

A büntetésük befejezése előtt szabadon bocsátott 957 fogoly közül 238-an családon belüli erőszakért ültek, 42-en pedig szexuális bűntényért.

A lapnak nyilatkozó szociális munkás szerint a családon belüli erőszak miatt elítélt férfiak idő előtti szabadulása felelőtlen és veszélyes a társadalomra, valamint hátrányosan befolyásolja rehabilitációjukat, mert nem töltöttek elég időt rács mögött ahhoz, hogy megértsék magatartásuk következményeit, és új életvezetési módszereket sajátítsanak el.

A tájékoztatás szerint a hatóság 25 hipermarket zöldség- és gyümölcskínálatát ellenőrizte, kiemelt figyelmet fordítottak az alma- és burgonyatermékekre. Összesen 221 hazai eredetű, valamint 78 Európai Unióból és három harmadik országból származó tételt vizsgáltak meg. A tételekből 15-tel szemben merült fel kifogás, a kiszabott bírság mintegy 390 ezer forintot tett ki.

A hatóság kiemelte, hogy erős szennyeződést egy Olaszországból behozott red globe csemegeszőlő tétel esetében tapasztaltak az ellenőrök. A bogyókat beborító, fehér színű anyagot dörzsöléssel sem lehetett eltávolítani, ezért a szakemberek elrendelték a gyümölcs azonnali kivonását a forgalomból. A forgalmazóval szemben eljárás indult.

Ben Wallace a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozatért felelős csoport újból egyre nagyobb fenyegetést jelent, és ez most már “álmatlan éjszakákat okoz” a nemzetbiztonságért felelős kormányilletékeseknek.

Wallace szerint az hírszerzési információk arra vallanak, hogy az al-Kaida repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik. A brit kormány más, név nélkül idézett tagjai a lapnak azt mondták, hogy a terrorcsoport miniatűr pokolgépeket vagy robbanószerrel megrakott drónokat próbálhat kifejleszteni.

A hét második felében a londoni Gatwick repülőteret 33 órán át zárva kellett tartani drónok rendszeres berepülése miatt. A zárlat idején legalább negyven drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.

A brit nyomozóhatóságok hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez az incidens nem terrorcselekmény volt.

A brit belügyi államtitkár a The Sunday Timesnak kijelentette, hogy az al-Kaida az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet visszaszorulásával párhuzamosan feléledőben van, újjászervezte magát, egyre több tervet sző Európa ellen és továbbra is a repülést tekinti célpontjának.

Wallace elmondta: a belügyi és a közlekedési tárca 25 millió fontos (kilencmilliárd forintos) közös kutatási programot indított annak kidolgozására, hogy miként lehetne a polgári repülést még jobban védeni az újonnan kifejlesztett vegyszerektől, az eddigiektől eltérő technológiájú robbanószerkezetektől és a repülést “belülről érő fenyegetésektől”, vagyis a repülőtereken dolgozó esetleges “dzsihadista alvóügynököktől”.

Wallace szerint a repülőtéri biztonsági ellenőrzés hatékonyabbá válásával csökkent annak a valószínűsége, hogy az ellenőrző rendszereken át pokolgépeket lehessen a repülőgépekre csempészni, de “éppen ezért beszélünk nyilvánosan a belső fenyegetettségről, vagyis arról, hogy ha (a terroristák) nem tudnak bejutni a bejárati ajtón, megpróbálkozhatnak a hátsó ajtóval”.

Az államtitkár szerint az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában.

A szállítmányt Erromango szigetén a hegyeken keresztül juttatták el a negyven kilométeres távolságra, ahová máskülönben csak sokórányi utazással lehet elérni. A Vanuatun élő gyermekek húsz százaléka nem jut fontos vakcinákhoz, mivel túl nehéz megközelíteni a lakóhelyüket.

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF a kezdeményezéstől azt reméli, hogy a drónok segítségével a világ ilyen elzárt térségeibe is el lehet majd juttatni a létfontosságú oltóanyagokat.

“Ez a mai rövid drónos repülés nagy előrelépés a globális egészségügyben. Mikor azzal küzd a világ, hogy a gyerekek immunizálásának legnagyobb nehézségét az elérésük okozza, a dróntechnológia fordulópontot jelenthet abban, hogy az utolsó kilométereket áthidaljuk, és minden gyermeket elérjünk” – hangsúlyozta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

Gyógyszert már korábban is küldtek drónnal, de az UNICEF szerint most történt először, hogy egy ország egy kereskedelmi drónokat üzemeltető céggel szerződött a nehezen megközelíthető területekre történő vakcinák kiszállítására. Vanuatun egy ausztrál drónos cég nyerte el a magbízást a sikeres pályázata alapján.

Az oltóanyaggal a helyi nővér 13 gyermeket és öt várandós kismamát oltott be egy faluban. A drónok nélkül a Cook-öbölben élő közösséghez csak gyalog vagy csónakon lehetett volna eljutni, ami órákba tellett volna, míg a drón 25 perc alatt odaérkezett. A gyorsaság azért is fontos, mert bizonyos gyógyszerek csak megfelelő, hideg hőmérsékleten tárolhatók.

“Nagyon nehéz hűtődobozban cipelni a vakcinát a hosszú úton, folyókon, hegyeken átkelve, esőben sziklákon átmászva” – mondta el Miriam Nampil nővér. Hozzátette, hogy ezért egy hónapban ő is csak egyszer jut el a faluba, hogy beoltsa a gyerekeket.

A drón is különleges hűtődobozban szállította a vakcinákat.

A közlemény szerint az elmúlt nyolc évben több mint ötvenezer tűzesetben a károkra megközelítően negyven milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Ebből mintegy tízmilliárd forintot 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt – írja a Mabisz.

Tavaly mintegy hatezer tűz után 3,8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

A korábbi évek tapasztalatai alapján a november végétől az év utolsó napjáig tartó időszakban keletkezik a tüzek mintegy hatoda az otthonokban, ez az éves átlag kétszerese – közölte a Mabisz.

A magyar hatóságok mindent elkövetnek, hogy az országszerte megnyílt karácsonyi vásárok látogatói biztonságban legyenek; a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a nagyobb helyszíneken a katonai rendészek is biztosítják a helyszíneket – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György elmondta, országszerte mintegy 160 karácsonyi vásár nyílt, ezek biztonságát a szükséges létszámmal, illetve technikai eszközökkel vigyázzák.