Biztonságpiac

A Sin Bét nevű izraeli belbiztonsági szolgálat nyomozása után azzal vádolják a három hete őrizetbe vett tizenhat éves izraeli fiatalt, hogy egy palesztin rendszámú autóra dobott kővel tavaly október 12-én, péntek este fejbe talált egy nyolcgyermekes, várandós palesztin nőt, aki sebesülésébe a helyszínen belehalt.

A Ciszjordániában, a főúthoz közeli Rehelim telepesfalu Föld Gyümölcse (Prí Haárec) nevű jesivájában, vallási középiskolájában tanuló tizenéves DNS-nyomait megtalálták a halálos sérülést okozó kövön.

A vádirat szerint súlyosbító körülmény, hogy csak palesztin nemzetisége miatt, terror indíttatásból követte el a szándékos vandalizmusként meghatározott bűncselekményt. A kődobálást ideológiai okból, arabokkal szembeni rasszizmus és ellenségesség miatt hajtotta végre.

Aisa Rabi, a 47 éves, nyolcgyermekes palesztin családanya kilencéves lányával és férjével utazott egy autóban, amikor a kő eltalálta. Férje, aki az autót vezette, könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint a számukra ismeretlen, palesztin rendszámtáblás járműre dobott kő közel két kilogramm súlyú volt, és teljes erővel hajították az autó felé, hogy kárt okozzanak az utasok testi épségében, nem törődve egy esetleges halálos sebesüléssel sem.

A kiskorúsága miatt meg nem nevezett izraeli fiatal kihallgatásán hetekig élt a hallgatás jogával, majd amikor szembesítették a DNS-vizsgálat eredményével, ügyvédje tanácsára megszólalt, és azt állította, hogy nyomai azért lehettek a kövön, mert korábban sokat járkált azon a területen, a közeli szikláknál. A rendőrség szerint ez nem zárja ki a feltételezett elkövetők köréből. A nyomozók korábban öt, az úthoz közeli jesivában tanuló fiatalt vettek őrizetbe és hallgattak ki.

Szélsőjobboldali telepesek számos alkalommal tüntettek az elmúlt hetekben a letartóztatások ellen, és kegyetlen bánásmóddal vádolták a Sin Bétet. Izraelben az utóbbi években megszigorították az ilyen támadások elkövetőinek büntetését. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint akár húsz évet is kaphat, aki kővel dobál autókat.

Lambe a harmincperces filmdrámát a rendőrségi jegyzőkönyvek, a két gyermekkorú elkövető, Jon Venables és Robert Thompson kihallgatásairól készül eredeti magnófelvételek alapján készítette el. A két tízéves fiút 1993-ban egy liverpooli bevásárlóközpontból édesanyjától csalták el és egy vasúti töltésen brutálisan megkínozták, majd agyonverték a kétéves James Bulgert.

A Detainment filmdráma számos nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert és az amerikai filmakadémia már decemberben kiválasztotta rövidfilm kategóriában Oscar-jelölésre a kilenc filmes rövidlistát meghirdetve.

James Bulger szülei már ekkor a film bojkottjára és a jelölési folyamatból való kizárásra szólítottak fel, mondván a hozzátartozókkal senki nem konzultált a film elkészítéséről. Az általuk indított internetes tiltakozást 98 ezren írták alá. Ráadásul szerintük a film egyfajta szimpátiát kelt a gyilkosok iránt.

“Egy dolog filmet készíteni úgy, hegy nem lépnek kapcsolatba a szülőkkel és nem kérik engedélyüket. A másik viszont, hogy egy gyerekkel eljátszatják James életének utolsó óráit, és engem és családomat arra kényszerítenek, hogy ismét átéljük azt” – idézte az anyát a The Guardian című brit napilap honlapja.

“Hollywoodnak szégyellnie kellene magát. Vannak dolgok, amelyekhez nem lenne szabad nyúlni, és egy kisgyermek megölése ezek egyike. Hollywood számára ez csak egy újabb film, de számomra és családom számára egy élő rémálom. A jelölések mögött állók tudták, hogyan érzünk a film és rendezője iránt” – mondta Ralph Bulger, az édesapa a Daily Mirror című brit bulvárlapnak.

A 38 éves Lambe 2012-ben határozta el, hogy filmet készít a ügyről. “Évek óta eszemben járt a Bulger-ügy horrorja. Tizenkét éves voltam, amikor az eset történt, és nagyon az agyamba vésődött. Nekem mindig azt mondták, hogy azok a fiúk sátánok. Még most is úgy tekintenek erre az ügyre, ami egyértelműen fekete és fehér. Úgy gondolom, szükség van arra, hogy ennél jóval mélyebben megértsük. A szürke egy kis árnyalatát akartam hozzáadni” – nyilatkozta a rendező korábban.

Cáfolta, hogy szimpátiát akart volna kelteni a gyilkosok iránt és mint mondta, mentségeket sem akart találni. Nem akarta azt sem, hogy a családnak újabb szenvedést okozzon.

Thompsont és Venablest annak idején meghatározatlan idejű elzárásra ítélték, majd 2001-ben szigorú feltételekkel szabadlábra helyezték, ami hatalmas felháborodást váltott ki Nagy-Britanniában. Mindkettő új személyazonosságot kapott. Venablest azonban 2010-ben ismét börtönbüntetésre ítélték gyermekpornográfia miatt. 2013-ban szabadulhatott. Jelenleg is börtönben ül, mert tavaly ismét elítélték gyermekpornográfia vádjával.

A másodfokú eljárásban a törvényszék megállapította: a Füzesabonyi Járásbíróság 2017. október 26-án meghozott ítélete az eljárási szabályok betartásával született és megalapozott volt, indokoltan mondták ki a vádlottak bűnösségét, ám cselekményüket részben tévesen minősítették.

A 2014. Újév hajnalán Poroszlón történt verekedés ügyében az Egri Törvényszéken jogerősen úgy határozott, hogy a vádlottak az érintett szórakozóhely előtt állókat nem magyarságuk miatt bántalmazták, hanem azért, mert korábban nem engedték be őket a helyiségben tartott szilveszteri zártkörű rendezvényre. Így tettük közösség tagja elleni erőszak helyett garázdaságnak minősül. A törvényszék minden más tekintetben helybenhagyta az elsőfokú eljárásban kiszabott ítéletet mindhárom, a járásbíróság döntése ellen fellebbezést benyújtó vádlott esetében.

Ennek megfelelően az elsőrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és két rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt két év börtönbüntetésre, valamint három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett egy év két hónap börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte.

Feleségét mint az ügy másodrendű vádlottját társtettesként elkövetett garázdaság bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt ugyancsak két év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év börtönbüntetésének végrehajtását is elrendelte.

A harmadrendű vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete, könnyű testi sértés vétsége és garázdaság vétsége miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezenkívül esetében is elrendelte az ellene korábban kiszabott és próbaidőre felfüggesztett, összesen 17 hónapnyi fogházbüntetés végrehajtását.

A vádirat szerint 2014. január elsején hajnali két óra körül a vádlottakat nem engedték be Poroszlón az egyik sörözőbe, mert ott zártkörű rendezvényt tartottak. Ezután távoztak, ám később visszatértek a helyszínre; először az épület előtt állókkal kiabáltak, illetve megfenyegették őket, majd ököllel és üvegekkel támadtak rájuk, eközben folyamatosan a magyar nemzetet sértő kijelentéseket tettek. Miután a sértetteknek sikerült bemenekülniük a szórakozóhelyre, az ittas állapotú harmadrendű vádlott az ajtót berúgva követte őket. A bántalmazás következtében a sértettek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. közösség tagja elleni erőszakot garázdaságnak átminősítve az Egri Törvényszék kedden másodfokon jogerősen helybenhagyta a Füzesabonyi Járásbíróság korábbi ítéletét a 2014. Újév hajnalán, Poroszlón történt verekedés kapcsán indult büntetőügyben.

A beruházás a Széchenyi 2020 program vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) tevékenységének támogatása kombinált hiteltermékkel elnevezésű pályázatból valósul meg.

A tájékoztatás szerint a tervezett új “Mirázs” fedélzeti védelmi rendszer rendeltetése a helikopterek és repülőgépek védelme lesz az infravörös rávezető fejjel ellátott irányított rakétákkal szemben. A “Mirázs” rendszer fő előnye az analóg rendszerekkel szemben az, hogy ez a rendszer képes lesz egy időben két spektrális tartományban – ultraibolya és infravörös – rögzíteni és elemezni a rakéták sugárzását, ami jelentősen megnöveli a felderítés megbízhatóságát. A jelenleg működő, rakétatámadást felderítő rendszerek többségében csak egy tartományt használnak: vagy az ultraibolyát, vagy az infravöröset. A megbízható rakéta indításjelző berendezések hiánya miatt komoly perspektívát jelent a fejlesztés – olvasható a közleményben.

A várhatóan 2020 április végéig tartó projekt keretében új műszaki, tudományos eredmény kidolgozásával létrejövő “Mirázs” rendszer feladata lesz, hogy pásztázza a környező területet a légijármű alatt, idejében felderítse a rakétaindítást, jelezze a pilóta számára, hogy milyen irányból indították ezt a rakétát, és bekapcsolja az infracsapdákat kilövő rendszert annak érdekében, hogy a repülőgép vagy helikopter felé repülő rakétát ezekre az infracsapdákra vezesse rá. Ekkor a pilóta légelhárítás elleni – kitérő – manővert hajt végre. A rakéta felderítését követően automatikusan kilőtt infracsapdák az infravörös tartományban sugároznak, azonban az a sugárzás nem zavarásként, hanem “csaliként” működik a repülő rakéta számára, hogy a rávezető feje változtassa meg az elfogás tárgyát, átváltson az infracsapdára, és békén hagyja a repülőgépet, vagy a helikoptert – közölték.

Közölték: a repülőeszközök hatékony önvédelme csak a felderítés, észlelés csökkentésével érhető el, és a veszély nemcsak a katonai, hanem a kereskedelmi és utasszállító légijárművekre is ugyanúgy vonatkozik. A fejlesztés eredményeként létrehozandó rendszer számos multi-spektrális tartományban működő adót fog tartalmazni, amely mindegyikében a jelet egy speciális interferenciaszűrőn bontja fel és komplexen dolgozza fel, ennek megfelelően az eredmény is sokkal megbízhatóbb lesz – írták.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott tájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a “legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.

“Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

Matvejevszkij azt állította, hogy a 9M729-es “szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott ötszáz kilométeres korlátozást.

A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.

A tábornok tájékoztatása szerint a 9M728 és a 9M729 típusú fegyvereket gyárilag szerelik fel robbanótöltettel és töltik fel üzemanyaggal, konténerben szállítják a csapategységekhez, ahol az utántöltés már műszakilag megvalósíthatatlan. A tábornok kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem támasztotta alá “objektív adatokkal” azt az állítását, miszerint Oroszország 500 kilométert meghaladó hatótávolságú, szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépet fejlesztett ki, mert a 9M729 kipróbált maximális tesztelt repülési távolsága 480 kilométer volt. Mint mondta, a Kapusztyin Jar-i gyakorlótérről felbocsátott, ennél nagyobb hatótávolságú eszközök mind interkontinentális ballisztikus rakéták voltak.

Rjabov közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az INF szerződés végrehajtása abban az időszakban is kötelező marad, amelyre az Egyesült Államok “felfüggeszti” az abban való részességét.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta azt állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Benkő azt mondta, felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy háromezer érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ők ezzel a döntésükkel kihasználták a lehetőséget, tulajdonképpen időt nyertek, hiszen ezzel az eljárással a felmondási idő letöltése nélkül tudták megszüntetni munkaviszonyukat.

A miniszter leszögezte: így a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása. Az ellenzéki politikusoktól önmérsékletet kért, hogy “hamis híresztelésekkel ne kérdőjelezzék meg” a Honvédkórház dolgozóinak elhivatottságát és az egészségügyi ellátás iránti felelősségérzetüket, ezáltal ne nehezítsék a Honvédkórházban dolgozó orvosok és szakápolók elkötelezett munkáját.

Benkő szerint a honvédséggel kapcsolatos változások nemcsak a technikai eszközök fejlesztéséről és az új jogszabályi környezet megalkotásáról, hanem a katonákról és a honvédségnél dolgozó civil munkatársakról való körültekintőbb gondoskodásról is szólnak. Úgy fogalmazott: a honvédelmi tárca vezetése számára fontos valamennyi dolgozójának – legyen katona vagy polgári foglalkoztatott – megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése. “A mostani döntésekkel a dolgozóink tovább erősítették a tárca és a Honvédség egységét” – mondta a tárcavezető.

Kényszerleszállás közben lezuhant az orosz légierő egy Tu-22M3-as típusú bombázója Murmanszk megyében, a legénység két tagja életét vesztette – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint a gép két másik pilótáját kórházban kezelik. A repülőgép hóviharban próbálkozott meg a leszállással. A manőver közben a Tu-22M3-as a leszállópályához csapódott és megsemmisült.

A repülőgép lőszert nem szállított a minisztériumi tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint a 63 éves férfi tavaly márciusban telefonon – álnéven bemutatkozva – azzal kereste meg a 89 éves nőt, hogy a hitközség megbízottjaként segít a megtakarítását biztonságba helyezni, mivel lehallgatják, s a pénze a bankban és otthon is veszélyben van.

A nő hitt a férfinak, és a következő napokban beváltotta értékpapírjait, kivette a bankból devizáját, és megtakarításait az útmutatásnak megfelelően – három részletben – a XIV. kerületi Fogarasi úton található parkban lévő kukában helyezte el. A vádlott a letett pénzt elvette, és telefonon mindig megnyugtatta a sértettet, hogy megtakarítása biztonságba került.

A rendőrök végül tavaly májusban, egy utcai telefonfülkénél fogták el a férfit, aki még több pénzt próbált meg kicsalni a nőtől.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfi ellen jelentős kárt okozó, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os dokumentum a békemegállapodás megkötését helyezi előtérbe (a déli Kuril-vonulat Tokió által remélt visszaszolgáltatásával szemben). Az orosz elnök szerint a “gyakorlati és nagyon konstruktív légkörű” megbeszélésen a még “aprólékos munkát igénylő” szerződés ügyének “nem kevés időt” szenteltek. Hangsúlyozta, hogy a megoldásnak kölcsönösen elfogadhatónak és támogathatónak kell lennie, és feladatként nevezte meg a kétoldalú viszony sokoldalú és “új minőségi szinten” való fejlesztését.

Putyin szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése kapott prioritást, egyebek között a déli Kuril-szigeteken való együttműködés folytatása.

Abe azt hangoztatta, hogy több mint hetven év után nehéz lesz megállapodásra jutni, de vendéglátójával együtt eltökélt aziránt, hogy megoldást találjanak a vitatott hovatartozású szigetek problémájára.

A japán miniszterelnök, Putyinhoz hasonlóan, a gazdasági együttműködés fejlesztésének több területéről tett említést. Egyebek között azt is közölte: a felek megállapodtak abban, hogy az egykori japán helyi lakosok leszármazottai számára nyáron újabb charterjáratot indítanak a déli Kuril-szigetekre. Úgy vélekedett, hogy a sírlátogatás lehetővé tétele újabb bizalomerősítő lépés a békeszerződés felé vezető úton.

Abe említést tett a kétoldalú katonai és határvédelmi együttműködés fejlesztéséről is. Közölte, hogy a két ország külügyminiszterei közötti tárgyalások következő fordulóját februárban fogják megtartani, valószínűleg a müncheni nemzetközi biztonsági fórumon.

A japán miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy a békeszerződés hiánya gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A Kyodo hétfőn azt állította, hogy Abe hajlana a békekötésre abban az esetben, ha Tokió visszakapna Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását vitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az “északi területek” maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig – a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával – megmaradna orosz kézen.

Orosz részről korábban Tokió értésére adták, hogy Moszkva a békeszerződés feltételének tekinti a második világháború végeredményének és a Kuril-szigetek feletti orosz szuverenitásnak japán elismerését.

Putyin és Abe zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásai több mint három órán át tartottak, ezen belül a TASZSZ szerint az egyeztetés két órán keresztül szűk körben zajlott. Az ezt követő sajtótájékoztatón az újságírók nem tehettek fel kérdést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, arra a kérdésre, hogy eredményesnek tekinthető-e az újabb orosz-japán csúcs, amely Putyin és Abe 25. tárgyalása volt, így válaszolt: a két vezető még “nem egy tárgyalási fordulót” fog tartani, mert meg kell erősíteniük a kölcsönös bizalmat.

“Ez a légkör teszi majd lehetővé a haladást a fő irányban a békeszerződés megkötése felé” – hangoztatta a szóvivő. Úgy vélekedett, hogy a bizalom légkörének megerősítéséhez “minden lehetséges szférában” fejleszteni kell a kétoldalú együttműködést.

Putyin és Abe novemberben Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának – Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai – hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját “északi területeinek” tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió. Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Pawel Adamowiczot január 13-án késelte meg egy paranoid skizofréniában szenvedő férfi, a főpolgármester másnap belehalt sérüléseibe. A hétvégén tömegek kísérték utolsó útjára. A tragikus kimenetelű szabadtéri rendezvényt biztosító cég ügyvezető igazgatóját, Dariusz S.-t hétfőn vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a gyanúsított a merényletet követően két alkalommal hamis tanúvallomást tett.

Közvetlenül Adamowicz megkéselése után Dariusz S. átadott a rendőrségnek egy újságíró-igazolványt, azt állítva, hogy a merénylő, Stefan W. ennek köszönhetően jutott fel a színpadra, ahol a főpolgármester tartózkodott. Az ügyészség az összegyűjtött bizonyítóanyag és a tanúvallomások alapján utóbb megállapította: a gyilkos az átadott újságíró-igazolványt nem használta.

Emellett Dariusz S. az igazolvány kapcsán egy másik biztonsági őrt is hamis tanúvallomásra próbált rábeszélni – derült ki a gdanski kerületi ügyészség közleményeiből. Dariusz S. nem ismerte el bűnösségét. Tettéért nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Előzetes letartóztatását a hatósági tájékoztatás szerint rossz lelkiállapota miatt a kórházban tölti.

Korábbi hatósági közlések szerint a január 13-i szabadtéri eseményt a szervezők a gdanski főpolgármesteri hivatalban nem tömegrendezvényként jelentették be, amelyre az alkalmazottnál szigorúbb biztonsági szabályok vonatkoztak volna. A helyszín biztonságáért ezért a szervezők által bérelt cég volt a felelős. A cégnél a belügyi tárca által kezdeményezett ellenőrzés során számos szabálytalanságot állapítottak meg, ezért visszavonják működési engedélyét.

A rendezvény biztosítására vonatkozó nyomozás a Adamowicz meggyilkolásával kapcsolatos két ügyészségi eljárás egyike. A másik szál az elkövető személyéhez fűződik.

A haláleset miatt szükségessé vált gdanski főpolgármester-választás időpontját Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő március 3-ra tűzte ki. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson nem állít saját jelöltet. Ezt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke múlt héten azzal indokolta, hogy a tavaly őszi helyhatósági választáson az ellenzéki Polgári Platform alapító tagja, Adamowicz egyértelmű győzelmet aratott. A tisztségre a korábbi gdanski első főpolgármester-helyettes, jelenleg a város ideiglenes irányításával megbízott Aleksandra Dulkiewicz pályázik az ellenzéki pártok támogatásával.

A sikeres kísérletben a radar időben észlelte az Izrael középső részén reggel kilőtt ballisztikus rakétát, amit eltalált és megsemmisített az ellene útnak indított elfogó rakétával. “Ez fontos mérföldkövet jelent Izrael védelmi képességében a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta közleményében a védelmi minisztérium.

A Nyíl-3 rendszerét az izraeli légi hadiipar és a légierő együtt dolgozta ki a Pentagonon belül működő amerikai Rakétavédelmi Ügynökséggel (MDA). Az új rakétarendszer a ballisztikus rakétákat radarral felfedezi, átadja adataikat az irányító központnak, amely azokat elemezve megtervezi az elfogórakéta útvonalát, majd a légkörön kívül megsemmisíti a lövedékeket.

Reuven Rivlin államelnök gratulált a légierőnek a sikeres tesztelés után, amelyre az előzetes tervek szerint, de egy biztonsági szempontból különösen feszült időszakban került sor. A légvédelem Vaskupola nevű rendszere két nappal korábban fogott el egy Golán-fennsíkon lévő izraeli síparadicsomra Szíriából kilőtt iráni rakétát, s a támadást Izrael hétfőn Szíriában lévő iráni célpontok ellen végrehajtott légicsapásokkal torolta meg.

Az izraeli csapásokban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának (OSDH) legfrissebb jelentése szerint 21 ember halt meg, szemben a 11 halottról szóló hétfői közléssel. A halálos áldozatok közül hat a szíriai rezsim katonája volt, de 15 külföldi is életét vesztette, köztük a Szíriában harcoló iráni erők 12 tagja – tette hozzá a nagy-britanniai központú megfigyelő csoport.

Az izraeli hadsereg legutóbb tavaly júniusban hajtott végre rakétavédelmi kísérletet, amelyben ellenőrizték Izrael három szintű, összetett légvédelmének működését: a nagy hatótávolságú rakéták ellen védő Nyíl-3, a közép hatótávolságú rakéták ellen védelmet biztosító Varázspálca, és a néhány kilométerről indított, harcászati rakétákat elfogó Vaskupola nevű védelmi rendszert.

Az Iránból útnak indított rakéták ellen is bevethető Nyíl-3-at tavaly februárban külön is vizsgálták, de akkor nem valódi ballisztikus rakéta, hanem csak szimulált célpont ellen. Ezen kísérlet után az év végéig Alaszkában egy hatalmas és lakatlan területen tovább tesztelték az Izraelben az ország kis területe miatt nem utánozható tényezőket.

A lap állítása szerint a titkos csatornán keresztül folytatott párbeszéd még a legfeszültebb időszakokban is lehetővé tette a kommunikációt, foglyok szabadon bocsátását és végső soron előkészítette az utat Donald Trump és Kim Dzsong Un tavaly júniusi, történelminek nevezett szingapúri csúcstalálkozójához.

Ez a titkos kapcsolattartást a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) bonyolította, és ennek köszönhetően 2012-ben – tehát az előző elnök, Barack Obama kormányzata idején – két CIA-tisztségviselő is járt Észak-Koreában. A The Wall Street Journal meg is nevezi őket: Michael Morell, a CIA akkori igazgatóhelyettese és legalább egy utódja, Avril Haines utazott el a kelet-ázsiai országba.

Obama elnökségének utolsó szakaszában ez a kapcsolat “elaludt”. Mike Pompeo, jelenlegi külügyminiszter még CIA-igazgatóként élesztette újra, amikor – 2017 augusztusában – két munkatársát Szingapúrba küldte, hogy ott tárgyaljanak észak-koreai kollégáikkal.

2018 elejére az amerikai és az észak-koreai hírszerzés képviselői már egy sor nyilvános megbeszélést is tartottak – írta a The Wall Street Journal, megjegyezve, hogy a hírszerzési kapcsolatoknak fontos szerepük volt az első Trump-Kim csúcstalálkozó létrejöttében, mint ahogyan a hírszerzők most is részt vesznek a második csúcstalálkozó előkészítésében. Az amerikai hírszerzés partnere – a The Wall Street Journal állítása szerint – az a Kim Jong Csol volt, aki korábban az észak-koreai hírszerzést vezette, és akit a múlt héten a Fehér Házban fogadott Trump is.

A lap véleménye szerint azonban nemcsak ezek a különleges kapcsolatok járultak hozzá Washington és Phenjan közeledéséhez. Ebben segített Phenjan és Szöul viszonyának javulása is.

Információi forrásait a The Wall Street Journal nem nevezte meg, csupán általában hírszerzési forrásokról, valamint az Obama-kormányzat és a Trump-adminisztráció tisztségviselőiről írt. Értesüléseit sem a CIA, sem a külügyminisztérium és a Fehér Ház nem kívánta kommentálni.

Hétfőn egyébként a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy egy eddig nem ismert ballisztikusrakéta-bázist azonosított Észak-Koreában. Victor Cha, a tanulmány egyik összeállítója az NBC televíziónak azt mondta: “az észak-koreaiak nem fognak tárgyalni olyan dolgokról, amelyeket nem hoztak nyilvánosságra”.

A Nébih – német riasztás alapján – az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesült arról, hogy a dennree “zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott termékeiben zellert találtak. Az osztrák gyártású termékekből több mint tíz uniós országba – köztük Magyarországra is – érkezett, és több forgalmazóhoz is került belőlük.

A német nagykereskedő, a dennree Naturkost GmbH termékvisszahívást kezdeményezett. A visszahívás a minőség-megőrzési időtől, valamint tételazonosítótól függetlenül a Nébih honlapján felsorolt valamennyi termékre vonatkozik.

Az Európai Unióban jogszabály írja élő, hogy az élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni a leggyakrabban allergiát vagy intoleranciát okozó összetevőket, így a zellert is.

A Kommerszant című gazdasági napilap weboldala szerint a város egyik iskoláját kiürítették. A város vezetése azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne üljön fel a provokációknak.

Egy magnyitogorszki panelházban december 31-én detonáció – a hatóságok szerint háztartási gázrobbanás – történt, amelynek következtében az épület egyik lépcsőháza a tizedik emelettől a földszintig leomlott. Harminckilencen meghaltak, többtucatnyi embert azonban sikerült élve kimenteni. Másnap a városban kigyulladt egy iránytaxi, az incidensnek három halálos áldozata volt.

A szilveszteri házrobbanást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet pénteken magára vállalta. A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel szemben megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint szakértői a robbanás helyszínén robbanóanyagot nem találtak, és a történtekkel kapcsolatban az összes lehetséges verziót mérlegelve, továbbra is azt valószínűsítik elsődlegesen, hogy háztartási gázrobbanás történt.

Az SZK arra hívta fel a média munkatársait, hogy ne higgyenek a terroristáknak, akik köztudomásúlag világszerte magukkal hozzák összefüggésbe az összes nagy figyelmet felkeltő incidenst.

A 74.ru és a Znak.com hírportálok ugyanakkor, saját forrásaikra hivatkozva azt közölték, hogy a hatóságok nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét. Állításuk szerint a Magnyitogorszkban újév napján felrobbant iránytaxi mikrobuszban a merénylet három gyanúsítottja vesztette életét.

A közlemény szerint az Europol figyelemfelhívó kampánya a könnyű pénzszerzéssel kecsegtető állásajánlatok mögött megbúvó pénzmosás ellen irányul. Az interneten terjedő vonzó munkalehetőségek ugyanis sokakat megtéveszthetnek, pedig ezek mögött akár olyan bűnözői csoportok is állhatnak, amelyek kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből, csalásokból vagy más bűncselekményekből származó pénzt akarnak tisztára mosni.

A bűnözők álláshirdetésnek álcázva olyan munkakeresőknek ajánlanak könnyű pénzkereseti lehetőséget, akiknek bankszámlájuk van vagy az állás betöltéséhez nyitnak egyet. A megbízó a munkavállaló folyószámlájára nagyobb összeget utal, amelyet jutalékért cserébe tovább kell utalni egy másik, jellemzően külföldi számlára, vagy készpénzben felvenni és személyesen átadni egy közvetítőnek.

Az egyszerű pénzügyi tranzakció valójában a bűnszervezetek egész világot behálózó pénzmosási tevékenységében való közreműködés, a jóhiszemű álláskereső általa bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik – írták.

A bűnözők többnyire egy létező céghez megtévesztően hasonló e-mail címről, profilról küldenek álláshirdetésnek látszó üzenetet e-mailen, a közösségi médián vagy csevegő alkalmazásokon keresztül. Általában álláskeresőket, diákokat és anyagi gondokkal küzdő embereket választanak célpontjuknak.

Az ORFK mindenkit óvatosságra int, azt kéri, hogy ha valaki gyanús e-mail címről kap üzenetet, ne válaszoljon és ne nyissa meg az abban található linket, minden esetben nézzen utána a munkalehetőséget kínáló cégnek, és soha ne adja meg a bankszámlája adatait ismeretlennek. Ha pedig úgy érzi, mégis pénzmosásba keverték, ne utalja tovább a pénzt, hanem hívja a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon és értesítse pénzintézetét.

Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte, a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe.

A koszovói parlament tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a biztonsági erők hadsereggé alakítását.

Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték. Ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Az illetékes tárca nevét azonban védelmi minisztériumra változtatták, a tárcavezető pedig biztonsági erőkért felelős miniszter helyett már védelmi miniszter.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Belgrád bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

A Háárec című újság honlapja szerint izraeli harci repülőgépek Damaszkusz melletti fegyverraktárakat, hírszerző létesítményeket, kiképzőközpontokat és légvédelmi állásokat támadtak. A célpontok az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz Szíriában állomásozó alakulatai és a Hezbollah libanoni síita szervezet szíriai erői voltak: a damaszkuszi nemzetközi repülőtér raktárai, valamint az al-Kiszva és Dzsamaríja környékén lévő iráni katonai létesítmények.

A lap kiemeli, hogy ezúttal Izrael nyíltan elismerte a bevetéseket, sőt a hadsereg közleményben számolt be róluk, tehát már nem titkosan kezeli a szíriai légicsapásokat. Az elmúlt években a hasonló akciókról Jeruzsálem hallgatott, nem ismerte el, de nem is tagadta őket.

Noha a szíriai légvédelem elfogott számos izraeli rakétát, a lövedékek jelentős része célba ért Izrael szerint. A robbanásokat elsősorban a helyi emberi jogi szervezetek jelezték. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap egy esz-Szuveidában működő internetes újságra hivatkozva azt közölte, hogy a légitámadás után nyolc katona megsebesült, s ketten közülük kórházba szállításuk után meghaltak.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy egyre jobban növeli katonai jelenlétét Szíriában, s ezt veszélyesnek tekinti. Ezenkívül Teherán modern fegyverekkel látja el Szíriából a támogatásával működő libanoni Hezbollahot – állítja Izrael.

Az izraeli katonai vezetők hétfő reggeli helyzetértékelésükben úgy határoztak, hogy ezen a napon nem engedélyezik a szíriai határ mellett működő és a havazás miatt most sokak által látogatott Hermon-hegyi síparadicsom megnyitását a Szíriából érkező vasárnapi rakétatámadás miatt. A föld-föld rakétát szintén a damaszkuszi repülőtér fegyverraktárai elleni izraeli légicsapás után indították el a sízőhely irányába, de a Vaskupola nevű izraeli védelmi rendszer ellenrakétája a levegőben megsemmisítette.

Ennek a vasárnapi izraeli légicsapásnak az előzménye, hogy Damaszkuszba érkezett Teheránból egy szíriai szállítógép. A repülőtér melletti raktárat a gép kirakodása után találták el izraeli rakéták. Az izraeli légicsapás hírére visszafordult Teheránba az iráni Mahan Air légitársaság Damaszkuszba tartó egyik teherszállító repülőgépe. Izraeli és amerikai védelmi szakemberek szerint Teherán gyakran használ ilyen civil teherszállító repülőgépeket arra, hogy fegyvereket szállítson baráti milíciáinak a térségben. Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókkal sújtotta a Mahan Airt amiatt, hogy gépei Washington vádja szerint rendszeresen szállítanak fegyvert.

Több mint 30 izraeli manőverező robotrepülőgépet és irányítható bombát lőtt le a szíriai légvédelem a Damaszkuszhoz közeli célpontok ellen éjszaka végrehajtott izraeli légicsapások során – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A közlemény hozzáteszi, hogy az izraeli támadásban a szíriai hadsereg négy katonája meghalt, négy megsebesült, s a damaszkuszi nemzetközi repülőtér infrastruktúrájában részleges károk keletkeztek. Az orosz katonai tárca előzőleg, vasárnap este azt közölte, hogy a damaszkuszi reptér közelében a szíriai légvédelem hét izraeli rakétát semmisített meg.

A Murder – A Gyilkos tárlat anyaga kibővült a sátoraljaújhelyi börtönmúzeum kiállítási anyagával, amelynek köszönhetően az is kiderül, hogy elfogásuk után mi történik a bűntettek elkövetőivel.

Viczián Martin, a kiállítás szervezője elmondta, hogy a tárlat közel ezer négyzetméteren mutatja be az elmúlt évszázad leghíresebb gyilkosságait. A kronológiailag felépített kiállításon interaktív tárlatvezetés keretében, speciális effektek segítségével mutatják be többek között Báthory Erzsébet, Vlad Tepes, Hasfelmetsző Jack és Al Capone történetét.

A sátoraljaújhelyi börtönmúzeum kiállítási eszközeinek bemutatása mellett folyamatosan vetítik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának ismeretterjesztő filmjét, amely a magyar börtönök mindennapjairól szól – hangzott el a műsorban.

A tárlat keretében péntekenként tematikus előadásokat hallgathat a közönség a hazai büntetés-végrehajtásról, valamint az életfogytiglanra ítélt fogvatartottak mindennapjairól, a reintegráció keretében folyó munkáról.

Az utazó tárlat 2019. február 15-ig tekinthető meg Budapesten.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Köztük van Fapál László volt honvédelmi államtitkár, valamint három tábornok, hat ezredes, két alezredes és több polgári alkalmazott.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila elsőrendű, H. András negyedrendű és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a Honvédelmi Minisztérium általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és az ügyészség szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalják). Az ítélet ellen az ügyész a bűnösség és büntetés megállapítását kérve fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

Az utolsó szó jogán hétfőn felszólaló három vádlott úgy nyilatkozott: nem követett el bűncselekményt, soha nem kért és nem kapott pénzt az ügyfelektől, a 2010 óta zajló eljárás pedig tönkretette a szakmai előmenetelét, az életét.

O. János dandártábornok, tizenhatodrendű vádlott, akinek a vallomására a vád nagyrészt épült, a hétfői tárgyaláson nem kívánt élni az utolsó szó jogával.

Korábban Horváth Z. Péter ügyvéd védőbeszédében indítványozta védence vallomásának kizárását az eljárásból. Indoklása szerint az ügyészség koncepciója szinte teljesen a tizenhatodrendű vádlott vallomására épül, ugyanakkor a vádhatóság elmulasztotta beszerezni a vallomást alátámasztó vagy cáfoló egyéb bizonyítékokat. Hozzátette: időközben kiderült, hogy védence elmeműködésének kóros állapota miatt korlátozottan beszámítható, kihallgatásakor pedig tudatmódosító szer hatása alatt állt. Az ügyészség ennek ellenére minden vádlott esetében fenntartotta a vádakat.

Nagy László hadbíró ezredes, a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának elnöke közölte: a tábornokper megismételt elsőfokú eljárását befejezve január 31-én hirdet ítéletet a katonai tanács.

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete egy felmérést szeretne készíteni a lakosság körében egy kérdőív kitöltésének segítségével, melynek címe: Nemzeti Konzultáció a Hivatásos Tűzoltók Jövőjéért — áll az MTI OS hírében.

A kérdőív a szakszervezet honlapján érhető el: http://htfsz.hu/2019/01/20/nemzeti-konzultacio-a-hivatasos-tuzoltok-jovojeert/.