Biztonságpiac

Élesen bírálta Szerbia vezetése, hogy a koszovói parlament pénteken egyhangúlag megszavazta a biztonsági erők hadsereggé alakítását lehetővé tevő törvénycsomagot.

Ana Brnabic miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Mint mondta, Szerbia tovább akar haladni a béke és a stabilitás útján, amely a fejlődést biztosítja.

Aleksandar Vucic szerb elnök egyelőre nem reagált a hírre, ám főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Selakovic kijelentette: a pénteki koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog. “Azok, akik hozzájárultak, hogy a nemzetközi jog megsemmisüljön, már csak nem is játsszák meg magukat, korábban legalább kitaláltak valamit, hogy a nemzetközi jog megsértését hogyan magyarázzák ki” – fogalmazott Selakovic. Szerinte mindenki, aki elfogadja a koszovói hadsereg megalakítását és a koszovói állam függetlenségét támogatta, az így tesz.

Selakovic szerint mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy máig érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es számú határozata, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat.

Ivica Dacic külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni, mert a pristinai képviselőház döntése súlyosan sérti az ENSZ BT 1244-es határozatát. “Ez a régió békéjének és stabilitásának, valamint koszovói szerbek biztonságának a legközvetlenebb fenyegetését jelenti” – fogalmazott a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban a szerb diplomácia vezetője.

Aleksandar Vulin védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll. A tárcavezető nyugalomra intette a Koszovóban élő szerb kisebbséget, és kijelentette: Szerbia és a szerb hadsereg támogatja őket.

A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.

A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.

Az uniós törvényszék elutasította azt a keresetet, amelyet a Hamász nyújtott be terrorista cselekményekben részt vevő egyének és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztására vonatkozó uniós határozatok ellen, megerősítetve ezzel az iszlamista szervezet korábbi felvételét az Európai Unió szankciós listájára – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A törvényszék döntésében úgy ítélte meg, az Európai Unió Tanácsa 2001. december végén hozott, a Hamász pénzeszközeinek befagyasztására irányuló intézkedése nem aránytalan, és tiszteletben tartja az alapvető jogokat.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Tanácsa közös álláspontot és egy rendeletet fogadott el a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az intézkedések elrendelték a terrorista cselekményekben való részvétellel gyanúsítható, és a tanács által elfogadott, illetve rendszeresen naprakésszé tett listára felvett személyek, csoportok és szervezetek vagyonának befagyasztását. A tanács egy határozatot is elfogadott, amellyel a Hamászt felvette a listára, a szervezet szerepeltetetését a későbbiekben 2014-ben és 2017-ben is meghosszabbította.

A törvényszék pénteki ítéletében megerősítette a Hamász szerepeltetését az EU szankciós listáján, döntése szerint a tanácsi határozatok ugyanis indokoltan tartják szem előtt a nemzetközi békére és biztonságra veszélyt jelentő terrorcselekmények és fenyegetettség elleni küzdelemre irányuló célokat.

A törvényszék a Hamasz állításával ellentétben megjegyezte, mivel nem szuverén állam, a szervezet politikai jellege vagy a kormányban való részvétele nem jelent alapot a tanács által elfogadott közös álláspontban szereplő szabályok alkalmazásának megszüntetésére. A bíróság hozzátette, a pénzeszközök befagyasztását és más szankciókat elrendelő, terrorszervezeteket tartalmazó európai lista rendszeres felülvizsgálatára van szükség.

A török haderő belép az észak-szíriai Manbídzs körzetbe, ha az Egyesült Államok nem távolítja el onnan a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát – szögezte le Recep Tayyip Erdogan két nappal azután, hogy hadműveletet jelentett be az Eufrátesz folyó keleti partjára is.

Erdogan a Dolmabahce palotában az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) igazságügyi konferenciáján felszólalva elmondta: Washington megígérte, hogy átküldi az YPG-t az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzsból a folyótól keletre eső területekre. Manbídzsot arabok lakják, mégis teljesen átadták ennek a szervezetnek – nehezményezte Erdogan.

Ankara az észak-iraki központú, de Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja a szíriai YPG-t, miközben az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

Bár Törökország már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy fellép az YPG ellen Manbídzsban, Washington és Ankara június elején közös ütemtervet hagyott jóvá, amelynek értelmében az YPG ki fog vonulni a térségből. Ennek ellenére az YPG azóta sem távozott Manbídzsból.

Erdogan szerdán jelentette be, hogy a török haderő néhány napon belül hadműveletet indít az Eufrátesztől keletre, amelyet Manbídzshoz hasonlóan szintén az YPG tart ellenőrzése alatt. Pénteki beszédében erre vonatkozóan leszögezte: Ankara már elegendő időt elvesztegetett a beavatkozáshoz, ezek után egy nap késlekedést sem tűr meg. Törökország eltökélt szándéka, hogy békét teremt az Eufrátesz keleti partján – fogalmazott.

Ezzel párhuzamosan a török légierő csütörtök este megsemmisítő csapást mért a PKK 30 hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint beljebb, a török-iraki határtól mintegy 180 kilométerre található, Erbíl városától pedig délnyugatra húzódó Karadzsak-hegységben. A Karadzsak-hegység, amelyet Törökország először bombázott, az észak-iraki török légicsapások eddigi legtávolabbi célpontja is volt egyben. Erdogan leszögezte: “ennek is jön majd a folytatása”. Az NTV török hírtelevízió szerint a csütörtök esti észak-iraki bombázás az Eufrátesztől keletre tervezett hadművelet előkészületei közé sorolható.

Hatékonyabb koordinációról állapodott meg telefonon az amerikai és a török elnök
Hatékonyabb szíriai koordinációról állapodott meg pénteken telefonon Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte a török államfői hivatal. A beszámoló szerint Erdogan a beszélgetés során hangsúlyozta: Törökországot jogosan tölti el aggodalommal a Washington által támogatott Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia szíriai jelenléte és tevékenysége. Ankara a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek és biztonsági fenyegetésnek tartja az YPG-t, miután az több száz kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát és attól tart, hogy az YPG sikerei felerősíthetik a törökországi kurd lakosság függetlenedési törekvéseit. A török vezetés azt is különösen nehezményezi, hogy az Egyesült Államok az Iszlám Állam nevű terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva továbbra is fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát.

A spanyol kormány több mint 7,3 milliárd euró értékű hadászati korszerűsítést hagyott jóvá. Az elképzelések szerint az összegből a következő 14 évben megújul a hadihajók, a páncélozott harckocsik és a vadászrepülőgépek állománya.

A galiciai Navantia hajógyárban öt darab, a legmodernebb technológiával felszerelt F-110-es fregatt készül majd a spanyol hadsereg számára, mintegy 4,3 milliárd euró értékben. Továbbá 2,1 milliárd eurót költenek 348 darab 8×8 Dragón típusú páncélozott harckocsira, és 906 millió eurót szánnak az Eurofighter 2000 projekt folytatására, a már meglévő vadászgépek korszerűsítésére.

Spanyolország összesen 73 harci repülőt rendelt meg a program keretében, amelyből eddig 69-et kapott meg, a hiányzó négy gépet pedig jövőre veheti át.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter az Onda Cero rádióadónak nyilatkozva “társadalmi kiadásnak” nevezte a hadászati eszközök korszerűsítését, érvelése szerint az nemcsak a védelemhez és biztonsághoz járul hozzá, hanem több ezer munkahelyet teremt a következő években Spanyolországban, így kedvez az iparnak és a technológiai ágazatnak is.

Kitért arra, hogy jelenleg mintegy háromezer spanyol katona vesz rész külföldi missziókban, akik számára nagyobb biztonságot jelentenek majd a korszerűbb eszközök. Spanyolország a bruttó hazai össztermék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja jelenleg hadászati kiadásokra. A NATO elvárása a két százalék elérése 2024-ig.

Beköszöntött az igazi tél, leesett az első hó. A rendőrségi beszámolók szerint már az első havas hétvégén duplájára nőtt a koccanásos balesetek száma. A téli vezetés, főként havas, jeges úton fokozott figyelmet igényel.

1. Csakis téli gumiabroncsokkal és megfelelő guminyomással induljunk útnak! Ha eddig nem tettük meg, indulás előtt mindenképp cseréljük le a nyári gumikat és ellenőrizzük a guminyomást is!

2. Ellenőrizzük az akkumulátor állapotát, használjunk téli ablakmosót! A téli vezetés bizony sok kihívást tartogat. A nem várt vészhelyzetek elkerülése érdekében szánjunk időt arra, hogy megnézzük az akkumulátor töltöttségi állapotát, és töltsük fel téli ablakmosó folyadékkal a tartályt.

3. Vezessünk óvatosan! A balesetmentes vezetéshez nagy figyelemre és még több óvatosságra van szükség télen. A lehető legóvatosabban bánjunk a gázzal és a fékkel, kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat és válasszunk alacsonyabb sebességfokozatokat. A havas, jeges felületeken ugyanis könnyen megcsúszhatunk és irányíthatatlanná válik autónk. Amikor jól jön az extra figyelem.

4. Látni és látszani. Takarítsuk le a hótól, jégtől alaposan az autót, mielőtt elindulunk! Győződjünk meg róla, hogy semmi nem akadályoz bennünket a kilátásban. A korlátozott látási viszonyok között különösen fontos autónk megfelelő kivilágítása is. Használjuk a fényszórókat és szükség esetén a ködlámpát is!

5. Tervezzük meg az útvonalat! Alaposan nézzünk utána a lehetséges útvonalaknak! Ne csak a távolságra, hanem az előttünk álló útvonal várható nehézségeire és az előre nem látható veszélyekre is legyünk figyelemmel.

6. Fáradtan ne vezessünk! Szakemberek szerint a balesetek közel 25%-áért a kialvatlanság a felelős. Ráadásul a téli vezetés, főként, ha éjszaka is úton vagyunk, még jobban igénybe vesz bennünket.

7. Figyeljünk a követési távolságra! Télen különösen fontos, hogy betartsuk az előírt követési távolságot. Ebben is segíthetnek a fedélzeti kamerák: bizonyos modellek ugyanis ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszerrel (FCWS) vannak ellátva, az eszköz így 60 km/h-s sebesség fölött azonnal jelez, ha az autónk az előttünk haladótól kevesebb, mint 15 méter, vagy kevesebb, mint 1,5 másodpercnyi távolságra van.

+1 extra tipp: Legyen velünk beépített szemtanúnk! Akármennyire körültekintően is vezetünk, a figyelmetlen autósok által okozott baleseteket sokszor lehetetlen elkerülni. Ha beépített szemtanúnk, a fedélzeti kameránk velünk van, akár útközben, akár parkolás során történne a baleset, mindig tudni fogjuk, pontosan mi történt és ki a felelős érte. Baleset esetén, vagy ha hirtelen változás következik be az autó mozgásában, a készülék beépített gyorsulásérzékelője azonnal rögzíti a jármű mozgását és biztosítja, hogy a rögzített adatokat ne lehessen felülírni.

Nem hosszabbítják meg az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – december 26-i lejárta után, ha nem történik nagy szabású támadás Ukrajna ellen Oroszország részéről – biztosított újfent Petro Porosenko ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. “Amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében” – mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik, és minden magyarázat nélkül.

Porosenko kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem az ukrajnai választási kampány miatt nem beszél vele, mint ahogy állítja, hanem azért, mert nincs mit mondania. Porosenko szavai szerint Putyin nem számított arra, hogy az ukrán hadihajók elleni november 25-i orosz támadás után 24 órán belül “a G7-országok, az Európai Unió és Ukrajna partnereinek többsége nyilatkozatokat tesz”. A nyugati országok zöme egyébként agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.

Porosenko hozzátette: nem azért nem tud Kijev már egy éve egyetlen ukrán foglyot sem kiszabadítani sem Oroszországból, sem az elcsatolt Krím félszigetről, vagy a szakadár Donyec-medencei területekről, mert Putyin nem hajlandó vele szóba állni, hanem azért, mert az orosz elnök nem akarja őket szabadon bocsátani. Tavaly decemberben sikerült utoljára egy nagy szabású fogolycserét végrehajtania Kijevnek a Donyec-medencei szakadárokkal, akkor 73 ukrán foglyot cseréltek ki 233 szakadárra.

 

A vizsgált tíz, hálós kiszerelésű citromtételből egynél találtak megtévesztő jelölést, egynél pedig hiányos címkét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei – közölte a Nébih.

A hivatal a növényvédőszer-maradékot és a C-vitamin tartalmat, valamint azok jelölését ellenőrizte. Az egyik tétel címkéjén kezeletlennek tüntettek fel a citromot, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben. Ez jóval határérték alatti mennyiségben volt jelen, de a megtévesztő jelölés miatt eljárás indult a felelős vállalkozóval szemben. A többi kilenc citrom megfelelt az előírásoknak ebből a szempontból.

A biztonsági mérések mellett a citromok C-vitamin tartalmát is megmérték. A legkisebb érték 38,1 miligramm/100 gramm, míg a legmagasabb 52,0 miligramm/100 gramm volt, ami azt jelenti, egy citrom fogyasztásával szinte fedezhető az ajánlott napi C-vitaminbevitel fele – írták.

A jelölésre vonatkozó jogszabályoknak egy termék nem felelt meg, mivel a gyümölcs fajtáját nem tüntették fel a csomagolásán. A Nébih figyelmezteti a vállalkozót a hibára, és kötelezi annak javítására.

A citromok közül, amelyek hét nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról származtak, nyolc spanyol, egy török és egy olasz importból származott.

Visszatérnek oroszországi támaszpontjukra Venezuelából az orosz hadászati bombázók – jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a védelmi tárca közleményére hivatkozva.

A két, nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, Tu-160-as típusú hadászati bombázó mintegy tíz órát gyakorlatozott a Karib-tenger felett. “Szergej Szurovikin vezérezredes, az orosz légierő főparancsnoka utasítást adott a visszatérés előkészítésére az állandó bázisra” – áll a tárca közleményében.

A repülési útvonal egyes szakaszain az orosz rakétahordozókat a venezuelai légierő Szu-30-as és F-16-os típusú vadászrepülőgépei kísérték. A közös manőver során a két ország pilótái a légi feladatok elvégzéséhez szükséges együttműködést gyakorolták.

Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta: a gyakorlatot a légtérhasználatra vonatkozó nemzetközi szabályok szigorú betartása mellett hajtották végre. A minisztérium hétfőn jelentette be, hogy a két Tu-160-as bombázó a Caracas melletti Maiquetía repterére érkezett tízezer kilométer megtétele után, egy An-124 Ruszlan teherszállító, valamint egy katonai Il-62-es utasszállító repülőgéppel együtt.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter keményen bírálta az orosz repülőgépek Venezuelába vezénylését, mondván, Moszkva és Caracas csak pazarolja ezzel az állami forrásokat. A Kreml “nem helyénvalónak” minősítette az amerikai diplomácia vezetőjének kijelentéseit, hozzátéve, hogy “az Egyesült Államok védelmi költségvetéséből jól lehetne lakatni Afrikát”.

A Tu-160-asok 5500 kilométeres hatótávolságú, nukleáris vagy hagyományos robbanótölteteket hordozó manőverező repülőgépek indítására alkalmasak. Ilyen típusú bombázókról a Szíriában folytatott orosz hadműveletek során először vetettek be harci körülmények között hagyományos robbanótöltettel ellátott, H-101-es típusú robotrepülőgépeket.

Orosz Tu-160-asok a 2008-as orosz-grúz háborút követően landoltak első ízben Venezuelában, s a dél-amerikai országba érkezett akkor egy rakétahordozó cirkáló is. Két ilyen bombázó 2013-ban is felkereste a baloldali populista vezetés alatt álló, Washingtonnal éles konfrontációban álló országot.

Leginkább a kibertámadásoktól tartanak a pénzintézetek vezetői, a feltörekvő technológiák elterjedésével a jövőben azonban további kockázatokra is számítanak – derül ki az EY 29 országban összesen 74 cég megkérdezésén alapuló felmérésből.

A kiberkockázatoktól (80 százalék), az informatikai rendszerek leállásától (64 százalék), egy harmadik fél által okozott súlyos hibától (64 százalék), valamint adatelérési problémáktól (41 százalék) tartanak a leginkább a bankok vezetői az EY és az Institute of International Finance (IIF) együttműködésében készült kutatás alapján.

A válaszadók szerint az elkövetkező öt évben a feltörekvő technológiák további kockázatokat jelentenek a bankok számára. A kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek a különböző veszélyek feltérképezésében – például számítógépes támadások vagy természeti katasztrófák – az azokra történő felkészülésben, a krízishelyzetek kezelésében, illetve az incidenseket követő helyreállításban is hatékony támogatás tudnak adni.

„A versenyképesség megtartásához és a sikeres digitális átalakuláshoz a vezetőknek alkalmazkodniuk kell a minden eddiginél gyorsabban és intenzívebben változó kockázati környezethez. El kell sajátítaniuk a működési zavarok kezelésének és a helyreállításnak a módszereit” – mondta el Zala Mihály az EY Kibervédelmi Szolgáltatások üzletágának vezetője.

A felmérés rámutat, hogy a kockázatkezelési funkcióknak jelentős hatása lehet többek között a csalások megfigyelésében (72 százalék), a pénzügyi bűncselekmények elkerülésében (68 százalék) valamint a kibertámadások kivédésében (57 százalék). A terület szakemberei a vállalatvezetéssel együttműködve kulcsszerepet játszhatnak az új üzleti lehetőségek feltárásában is.

Igazságügyi együttműködési megállapodást írt alá Trócsányi László igazságügyi miniszter és georgiai hivatali kollégája, Tea Tsulukiani a georgiai fővárosban, Tbilisziben – mondta a magyar tárcavezető.

Trócsányi – aki georgiai hivatali kollégája meghívására érkezett a kaukázusi országba – elmondta: Magyarország egyértelműen támogatja Georgia euroatlanti integrációs folyamatait, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseit.

Az igazságügyi miniszterek tárgyalásuk keretében kitértek az együttműködés olyan kérdéseire is, mint a választott bíráskodás vagy az alternatív vitarendezések, figyelembe véve, hogy erősíteni kell a Georgia és Magyarország közötti gazdasági együttműködést. Ezért a két tárca együtt fog működni az üzleti jog területén a gazdasági befektetések elősegítése érdekében.

A találkozón szóba került az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos kérdéskör is. Trócsányi ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mind Magyarország, mind Georgia érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt történő együttműködésben.

Trócsányi és Tsulukiani eszmecserét folytatott az igazságszolgáltatási rendszerekről is, például arról, hogy az igazságügyi minisztereknek milyen felelősségük van a független és hatékony igazságszolgáltatásért.

A tárcavezetők a találkozón áttekintették a migráció témáját is. Trócsányi szólt arról, hogy a migráció miként érintette a közép-európai országokat, ismertette Magyarország álláspontját e kérdésben. Tsulukiani pedig az Abházia és Dél-Oszétia szakadár területekkel összefüggésben kialakult migrációs helyzetről beszélt.

Trócsányi elmondta, körülbelül 200-250 ezer menekült él Georgiaban, akik belső menekülteknek tekinthetők.

A magyar igazságügyi miniszter látogatást tett a Dél-Oszétia közelében fekvő Gori városában, ahol az Európai Unió Georgiai Megfigyelő Missziója is található. Találkozott a magyar szakértőkkel, rendőrszakértőkkel, akik az Abháziát és Dél-Oszétiát érintő helyzettel kapcsolatosan nyújtott uniós kezelési támogatás keretében teljesítenek szolgálatot a határ mellett.

A találkozón főleg Georgia területi integritásának védelméről és a georgiai-dél-oszét mindennapos kapcsolatokról esett szó – mondta Trócsányi. A magyar igazságügyi miniszter előadást tartott a tbiliszi állami egyetemen Magyarország az Európai Unióban címmel, ezen az egyetem képviselői mellett a diplomáciai testület is képviseltette magát.

Az izraeli hadsereg már négy olyan alagutat tárt fel a libanoni határ alatt, amelyet a Hezbollah egy későbbi támadásra készülve fúrt katonái számára – jelentette a Jediót Ahronót honlapja, a ynet.

“A Libanonból Izrael területére átnyúló alagutat feltárták, az életét veszélyezteti, aki belemegy” – jelentette be közleményében a hadsereg a vájatban elhelyezett robbanó eszközökre utalva.

“A Libanon területéről kiinduló alagutak kiásásáért a libanoni kormányt terheli a felelősség. Az alagutak súlyosan megsértik a második libanoni háború lezárásakor, 2006-ban született 1701. számú ENSZ-határozatot és Izrael szuverenitását”- tette hozzá a katonai szóvivő.

A közel két hete indított Északi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében korábban már három “támadóalagutat” fedeztek és számoltak fel az izraeli hadsereg szakemberei.

Gadi Ejzenkot vezérkari főnök szerint hetekig is eltarthat a Libanoni határ mentén a támadó alagutak felkutatására indított akció, amelyhez több olyan technológiai eszközt is felhasználnak, melyeket korábban a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet határmenti alagútjainak megtalálására hoztak létre.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) máris tömegével regisztrált olyan kísérleteket, amelyekkel az orosz titkosszolgálatok a Facebook és a Twitter közösségi portálokat készítik elő arra, hogy beavatkozzanak a jövő márciusban rendezendő ukrajnai elnökválasztásba – hozta nyilvánosságra pénteken az SZBU sajtószolgálata.

A közlemény szerint a végrehajtásba bevonták az orosz “trollgyárként” elhíresült Internetkutatási Ügynökség nevű vállalatot, amely már több demokratikus ország választásába – köztük az Egyesült Államokéba – is beavatkozott.

Az SZBU információi alapján ukrán állampolgárokhoz érkezni kezdtek ajánlatok állítólagos üzleti érdekeltségű személyektől, akik pénzjutalomért cserébe arra kérik őket, hogy adjanak ideiglenes hozzáférést felhasználófiókjuk reklámfelületéhez célzott kereskedelmi hirdetések terjesztésére.

“A valóságban azonban az agresszor állam titkosszolgálatai fogják az ukránok közösségi oldalait az így megszerzett hozzáféréssel arra felhasználni, hogy hírszerző és aknamunkát folytassanak, befolyásolják a közvéleményt, beavatkozzanak a választási kampányba, valamint ukránellenes, az ország társadalmi-politikai destabilizálására irányuló anyagokat helyezzenek el rajtuk” – figyelmeztetett az SZBU a közleményben.

Törökország a közeljövőben újabb kezdeményezést indít a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelős nemzetközi gülenista hálózat külföldi pénzügyi forrásainak elapasztására – jelentette be Recep Tayyip Erdogan.

Az ankarai államfői palotában tartott beszédében Erdogan a Törökországban július 9-én életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer második “száznapos tervét” ismertette. Az elnök csak érintőlegesen tért ki a gülenista mozgalom elleni kormányzati fellépés további fokozására, további részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban.

A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő török Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérlet miatt. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami-, valamint a magánszférába, és Gülen ebben a folyamatban anyagilag a szerte a világban jelen lévő vállalkozásaira, alapítványaira, biztosítótársaságaira, médiaérdekeltségeire, illetve iskoláira támaszkodott. Gülenista kötődés gyanújával országon belül csaknem 220 ezer embert vettek már őrizetbe a török hatóságok az elmúlt két és fél évben. Eddig mintegy 17 ezer embert ítéltek el közülük, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

Erdogan a “száznapos tervet” ismertető beszédében összesen 454 projektet vázolt fel, amelyek együttes értéke körülbelül 24 milliárd líra (1 billió 276 milliárd forint) lenne.

A török elnök a legfontosabbak között kiemelte: megkezdik az Oroszországból érkező Török Áramlat földgázvezeték szárazföldi szakaszának építését a Fekete-tengertől át Kelet-Trákián. Ez a munkálat várhatóan 2019 végére fejeződik be – jelezte.

Közölte azt is, hogy januárban hirdetik meg az isztambuli Taksim téren építendő opera tenderét. Hozzátette: a gyerekmunka ellen fellépő egységeket is létrehoznak az ország mind a 81 tartományában.

A török államfő bár részletekkel nem szolgált, végül arról is beszámolt, hogy a végrehajtó elnöki rendszer első száz napjára tervezett 400 projektből 340-et sikerült megvalósítani. Erdogan mindazonáltal külön méltatta a Török Köztársaság 1923-as kikiáltásának 95. évfordulóján, október 29-én átadott új isztambuli repülőteret, amely – mint mondta – a végső fázisban, előreláthatólag 2028-ra akár a világ legforgalmasabb légikikötője lehet, évi 150 millió, de ha szükséges, évi 200 millió utas kezelésével.

Átadták a felújított első világháborús Szentlélek Katonatemetőt Székesfehérváron.

Az ünnepélyes átadáson Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a katonák megbecsülése, az emlékezés rájuk nem mehet feledésbe. A felújított temetőben is megférnek egymás mellett, békességben azok a katonák, akik nem biztos, hogy egy oldalon, vagy egy cél érdekében áldozták életüket – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte, hogy Fehérvárnak egykoron három ezrede volt: a császári és királyi 69-es, a császári és királyi 11-es huszárezred és a város háziezrede, a 17-es. “Székesfehérvár mindig is katonaváros volt, s marad a jövőben is, mert az a célunk” – mondta.

Benkő országosan is példaértékűnek nevezte a Szentlélek Katonatemető felújítását, majd azt kérte a várostól, hogy ápolják a katonák emlékét, mert rászolgáltak, hiszen az életüket adták a hazáért. A tárcavezető szerint a katonatemetőknek a múlt és a jelen mellett a jövőt is szolgálniuk kell. Úgy fogalmazott: emlékeztetniük kell mindenkit a háborúkra, hogy “gyermekeink, unokáink, ükunokáink ne jussanak hasonló sorsra, mint az itteni temetőben nyugvók”.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára rámutatott: a nagy háború után száz évvel, sok évtized adósságát törlesztő határozatában a kormány kétmilliárd forintot biztosított arra, hogy a mai Magyarország területén – első ütemben – az első világháború hőseinek emlékművei és hadisírjai megújuljanak. Köszönetet mondott Simicskó István volt és a jelenlegi honvédelmi miniszternek, hogy mindvégig támogatták ezt a munkát, valamint Kovács Vilmos ezredesnek, a Hadtörténeti Múzeum parancsnokának és munkatársainak, hogy példásan végrehajtják a kormány határozatát.

A sajtóanyag szerint az elmúlt két évben 270 település 335 temetője újult meg. Ezekben több mint 24 ezer hadisírt, 219 emlékművet újítottak fel. Székesfehérváron 23 millió forintból hat temető újult meg. Az Izraelita Temetőben 15 hadisír és egy hősi emlékmű, a Rác Temetőben 32 “sisakos” hadisír, a Hosszú és a Csutora Temetőben kettő-kettő, a Sóstói Római Katolikus Temetőben egy hősi síremlék újult meg. A Szentlélek Katonaletemetőben helyreállították a hősi emlékművet, a feszületet és a 10-es huszárok emlékművét, több mint 643 hadisírt, a parcellák melletti információs táblákat, és megújulhatott a temető környezete is.

A honvédség történetében még nem volt arra példa, hogy olyan nagymértékű fejlesztésre, átalakításra kerüljön sor, mint a mostani – mondta a honvédelmi miniszter Szolnokon.

Benkő Tibor a szolnoki helikopterbázison csütörtökön tartott miniszteri állománygyűlésen a fejlesztést többek között azzal indokolta, hogy a biztonsági környezet gyorsan változik a térségben, új kihívásokat jelentenek a terrortámadások, a kibertérben folyó műveletek vagy hibrid hadviselési modell megjelenése.

A parancsnoki gyűlést abból az alkalomból hívták össze, hogy az Országgyűlés szerdán két olyan fontos, a honvédelem ügyét szolgáló törvény szavazott meg, amely jogi teret enged annak, hogy a haderő egy ütőképes, modern hadsereggé alakuljon – emlékeztetett a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta: a kormányzati akarat szerint egy olyan honvédséget kell felépíteni, amely bármikor, bármilyen körülmények között képes és kész az ország megvédésére. Ennek a programnak egyik, a katonákra vonatkozó sarkalatos eleme az életpályamodell léte, hogy e férfias hivatást választani kívánó fiatalember lássa, mit kell tennie az eredményes és elismert honvédségi szolgálatért.

Az anyagiakat szóba hozva jelezte: 2015-től egy ötven százalékos, több lépcsős illetményfejlesztésre kaptak lehetőséget. Ez 2019 januárjában teljesedik be. Napirenden van a lakhatás-támogatás átalakítása valamint az egészségkárosodás miatt a honvédséget kényszerből elhagyókról való gondoskodás kidolgozása is.

A honvédelmi tárca vezetője szólt honvédelmi nevelés fontosságáról, mondván, “nem igaz az, hogy a fiatalokat nem lehet megszólítani”. Az idei év nyarán például mintegy másfél ezren jelentkeztek honvédelmi táborba, hogy a szünidő egy részét katonai környezetben töltsék. “Nem húzzuk le a rolót 1500-nál”, 2019-ben még több érdeklődőt várnak majd a táborokba – tette hozzá.

Benkő a haderőnemi fejlesztéseket úgy jellemezte, hogy teljes átalakulás folyik a szervezeti kötelékben, valamint a technikai és anyagi készletben egyaránt. A már megkezdett munkához a kormány az idei központi költségvetésben 427 milliárd forint támogatást tervezett, ennél azonban jóval többet, végül is 565 milliárd forintot kapott a honvédség – jegyezte meg.

A honvédelmi miniszter a szerdai parlamenti döntések közül felelevenítette, hogy 2019-től a Magyar Honvédség vezetője annak parancsnoka lesz, a miniszter csak irányítja a szervezetet. Ezzel a Magyar Honvédség katonai vezetése kiválik a szakminisztériumból, és felső szintű vezető szervként létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága.

Benkő kitért arra a törvényi változásra is, miszerint 2019-től a Magyar Honvédségnél dolgozó polgári alkalmazottak már nem közalkalmazottak, hanem honvédelmi alkalmazottak lesznek, és ösztönzőbb bértábla várja őket.

A honvédelmi tárcavezető végül részletesen felsorolta mindazokat a technikai és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyet a honvédség szinte minden területét érintik vagy érinteni fogják. A sajtónyilvános beszéd után Benkő zárt körben is szólt a parancsnokokhoz.

A miniszteri állománygyűlés helikopter bázison katonai technikai és képességi bemutatóval zárult.

Tizenhat Airbus helikoptert vásárolt a Magyar Honvédség. A beszerzésről szóló szerződést pénteken Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban (HM) írták alá. Az Airbus kommunikációs ügynöksége által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint ezek a helikopterek bevethetők lesznek minden katonai helyzetben, könnyű súlyú, taktikai szállítóeszközeiként, harcászati felderítési feladatokra, valamint kutató-mentő vagy támadó szárazföldi műveletekben.

A minisztérium részéről Fodor Péter, a HM Védelemgazdasági Hivatal főigazgatója, az Airbus Helicopters részéről pedig Dennis Bernitz és Thomas Hein értékesítési, illetve kereskedelmi vezetők írták alá a dokumentumot. Az aláírás alkalmából elhangzott, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében bővül a légierő haditechnikai eszközparkja 16 új, közepes kategóriájú, többcélú Airbus H225M típusú katonai helikopterrel.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az új helikopterekkel 2023-tól bővül a légiflotta.

Hangsúlyozták: a forgószárnyas képesség megújítása elengedhetetlenül szükséges képességnövelő tényező. A hadrendben lévő eszközök nagyjavításon estek át, de a meglévő Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határidejét.

A megújuló képességgel nem csupán az eszközök darabszáma növekszik, a haderőfejlesztés ezen ütemének végrehajtásával “ismét egy lépést tettünk az irányba, hogy a Magyar Honvédség hadrendjébe új, a kor színvonalán álló, modern haditechnikai eszközök kerüljenek” – olvasható a HM közleményében.

Az Airbus kommunikációs ügynöksége péntek délután az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány által kiválasztott gépek a legmodernebb kommunikációs technikával felszereltek, így szállítási, harcászati és mentési műveletekben, továbbá a speciális egységek bevetésére egyaránt felhasználhatók.

Fejlett repüléstechnikai képességei, négyrotoros automatikus repülésszabályozó rendszere, kivételes hatótávolsága és szállítókapacitása, nagyméretű utastere – amely akár 28 katona szállítását is lehetővé teszi -, nagy tűzerejű levegő-föld és irányítható rakétái, elektronikus harcászati rendszere a gépet képessé teszi a legnehezebb helyzetekben való alkalmazásra.

A helikopter bármilyen időjárási körülmények között, akár éjjel is bevethető éjjellátó rendszerének köszönhetően.

A helikopterekkel együtt az Airbus átfogó képzési és szervizcsomagot is nyújt a magyar félnek a legmagasabb szintű üzemeltetés és rendelkezésre állás érdekében – tették hozzá.

Mint írták, a H225M helikoptert a világ számos hadserege használja, eddig 88-at szállítottak belőle; Magyarország a kilencedik ország, amely a H225M mellett döntött. A típus a többfunkciós Super Puma család tagja, ezt a katonai változatot jelenleg Franciaország, Brazília, Mexikó, Malajzia, Indonézia és Thaiföld hadseregei használják, legutóbb pedig Kuvaitból és Szingapúrból érkezett megrendelés.

Vádemelési javaslatot tett gyilkosság megrendelése miatt Pavol Rusko volt szlovák gazdasági miniszter ellen a múlt század kilencvenes éveiben történt bűncselekményt vizsgáló rendőrtiszt – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A gyilkossági ügy a múlt évszázad kilencvenes éveire, a Rusko politikai karrierjét megelőző időszakra nyúlik vissza. Rusko – aki később egy liberális párt, az ANO elnökeként a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztériumát vezette – a gyilkosság idején az első és máig legnagyobbnak számító szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza vezérigazgatója és résztulajdonosa volt.

A szlovák nyomozó hatóság azzal gyanúsítja Ruskót, hogy ő rendelhette meg volt üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Az eljárásnak most zárult le a nyomozati szakasza, amelynek megállapításai szerint a volt tévévezér a szlovák alvilág akkori legfőbb főnökének tartott Mikulás Cernákot bízta meg üzlettársa meggyilkolásával. Cernák – akinek a neve szinte az ezredforduló környékén elkövetett minden jelentősebb, szervezett bűnözéssel összefüggő szlovákiai bűncselekménynél felmerült – életfogytiglani börtönbüntetését tölti, amelyet különböző gyilkossági ügyek miatt szabtak ki rá.

Rusko volt üzlettársa meggyilkolásának ügyében a szlovák rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint négy személy ellen tettek vádemelési javaslatot. Ezekről az indítványokról az ügyészség dönt. A vizsgálat megállapításai szerint a gyilkosság ügyében az akkori szlovák alvilág több olyan “oszlopos tagja” is érintett, akit korábban már sokéves szabadságvesztésre ítéltek más ügyekben.

Rusko ellen a Markíza televízióban elkövetett gazdasági bűncselekmény ügyében is eljárásik, amely már a bírósági szakaszában van. Ez utóbbi ügy másik érintettje egy szintén közismert szlovákiai nagyvállalkozó, Marián Kocner is. A vizsgálati fogságban lévő Kocner neve más nagy horderejű bűnügyek kapcsán is felmerült, a pozsonyi sajtó egy ideig a februárban meggyilkolt fiatal újságíróval, Ján Kuciakkal kapcsolatban is emlegette.

Csökkent az agresszív légi utas száma 2017-ben az előző évihez viszonyítva, de nőtt a légi balesetek száma 2018 első fél évében – hangzott el a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) genfi konferenciáján.

Tim Colehan, a szervezet külső kapcsolatok osztályának helyettes vezetője a legfrissebb adatokat ismertetve azt mondta, 2017-ben 8731 esetet jelentettek, amikor az utasok nem engedelmeskedtek, verbálisan, fizikailag bántalmazták a hajózó személyzet valamelyik tagját. Ez 1106 esettel kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden ezer járatonként volt hasonló incidens, ami 11 százalékos csökkenésnek felel meg.

Verbális agresszió volt az estek 86 százaléka, fizikai inzultus tíz százalékban fordult elő, szemben a 2016-os 87, illetve 12 százalékkal. Egy százalékról azonban három százalékra emelkedett az életet veszélyeztető támadások száma és ötven esetben szabotázsszerű, a pilótafülke és a pilóták biztonságát veszélyeztető támadást is megkíséreltek az utasok.

A leggyakoribb ok az IATA adatai szerint az alkoholos befolyásoltság, háromezer támadás írható ennek számlájára, ezért a szervezet a repülőterekkel összefogva kampányt indított, hogy az utasok ne igyanak felszállás előtt és repülés közben.

A légiutas-kísérőkkel az utasok az esetek 49 százalékában azért kerülnek összetűzésbe, mert utóbbiak nem tartja be a biztonsági szabályokat, 27 százalékuk szeszes ital fogyasztása, 24 százalékok dohányzás miatt veszekedett a hajózó személyzettel.

Gilberto Lopez Meyer, az IATA biztonsági alelnöke a 2018-as baleseti adatokról beszélt. Elmondása szerint június végéig 32 baleset történt, amelyből 5 volt halálos, ezekben 301-en vesztették életüket. Bár még nem sorolták őket be, de azóta újabb 6 baleset történt, köztük a Lion Air november végi lezuhanása, a katasztrófákban 218-an vesztették életüket, így ebben az évben eddig 517 áldozatot követeltek a repülőgép-szerencsétlenségek.

Az alelnök ismertetése szerint az első fél évben egymillió felszállásra 0,77 baleset jutott átlagosan, míg tavaly az első fél évben ez a mutató 0,5 volt. A statisztika a még besorolásra és vizsgálatra váró balesetekkel tovább romlik.

Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter és az amerikai Lockheed Martin fegyvergyár alelnöke, Martin Ana Wugofski szerdán Pozsonyban aláírta azt a szerződést, amelynek alapján Szlovákia 2023-ig 14 darab új F-16 Block 70/72-os típusú vadászrepülőgépet vásárol.

Szlovákia a 14 repülőgépért, illetve a velük együtt járó fegyverzetért és kiképzésért több mint 1,6 milliárd eurót fizet majd, ami a legmagasabb összeg, amelyet Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására fordítottak. A beszerzést idén júliusban hagyta jóvá a szlovák kormány.

Az amerikai vadászgépek a szlovák hadsereg jelenleg használatban lévő MiG-29-es típusú, orosz gépeit váltják majd fel. A 14 repülőgépből 12 egyszemélyes, kettő pedig kétszemélyes, ez utóbbiak kiképzési célokat szolgálnak majd. A vonatkozó dokumentumok szerint a gyártó 2022-ig négy gépet szállít le Szlovákiának, a fennmaradó tízet pedig 2023-ban.

“Szlovákia ezzel (a lépéssel) igazodik ahhoz a vállalásához, hogy növelni fogja védelmi kiadásait, annak érdekében, hogy elérje a vele szembeni – a GDP két százalékában megállapított – elvárásokat” – mondta a beszerzésről Peter Pellegrini, szlovák miniszterelnök, hozzátéve: a beszerzéssel egyértelmű üzenetet küldtek arról is, hogy Szlovákia a NATO-ban és az EU-ban akar “lehorgonyozni.” Peter Gajdos, a beszerzésről szóló dokumentumok aláírása után azt hangsúlyozta, hogy az új vadászgépekkel teljesen kompatibilissé válik a szlovák hadsereg a NATO és az EU országainak haderejével.

Az amerikai vadászgépek megvásárlásáról szóló dokumentumok aláírása egy több éve nyitott kérdést zárt le. Az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült a tekintetben, hogyan lehetne helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, köztük az is, hogy Szlovákia svéd Gripeneket vásárolt vagy bérelt volna. A kérdés még az év elején is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek.

A beszerzésről szóló nyári szlovák kormánydöntés után Peter Pellegrini azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval magasabb, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében 8 százalékkal alacsonyabbak, mint a svéd gépek esetében.

Leginkább a hadseregben és a rendőrségben, legkevésbé az egyházakban bíznak a csehek – derült ki a CVVM közvélemény-kutató intézet novemberben készített országos felméréséből.

A hadseregben és a rendőrségben egyaránt a megkérdezettek 67 százaléka bízik, míg az egyházakban mindössze 25 százalék. Aránylag alacsony a civil szervezetekbe, a sajtóba és az internetbe vetett lakossági bizalom is. A rendőrségbe vetett bizalom a felmérések 1994-es kezdete óta most a legmagasabb. Magas, 58 százalékos a bíróságokba vetett bizalom is.

A televízióba, rádióba, az írott sajtóba és az internetbe vetett korábbi magas bizalom 2011 óta mérsékelten, ingadozásokkal, de folyamatosan csökken. A rádiónak a megkérdezettek 48 százaléka, a televíziónak 40 százalék, míg az írott sajtónak 38 százalék hisz. Az internetet az emberek 39 százaléka kezeli hiteles forrásként.

Az egyházakba vetett bizalom már hagyományosan nagyon alacsony, jelenleg 25 százalékos. A CVVM elemzése szerint ez az utóbbi években valószínűleg összefügg az egyházi kárpótlással is, amelyet a csehek 75 százaléka ellenez.

A civil szervezeteknek a csehek 37 százaléka hisz, míg 53 százalék szerint ezek a szervezetek nem megbízhatóak. A CVVM úgy véli, hogy a bizalmatlanság növekedése összefüggésben van a szervezeteknek az utóbbi évek migrációs válságában játszott szerepével, amelyet a cseh lakosság bizalmatlansággal és aggodalommal szemlél.