Biztonságpiac

Emlékeztetett arra, hogy ezzel 2015 óta átlagosan ötven százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök illetménye.

Az illetményemeléssel egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó bére a 2015-ös 302 ezer forintról mostanra 471 ezer forintra nőtt. Egy 15 éves szolgálattal és középfokú végzettséggel rendelkező tiszthelyettes járőrvezető a béremelés előtt 215 ezer forintot keresett, az ő illetménye 336 ezer forint lett. Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező középfokú végzettségű tiszthelyettes helyszínelő bére 250 ezer forintról pedig 342 ezer forintra emelkedett.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés döntése alapján 2022. december 31-ig a hivatásos állomány tagját – saját szabad választása alapján – a túlszolgálat ellentételezéseként szabadidő vagy díjazás illeti meg, azaz továbbra is lehetséges a rendőrök túlóra pénzének kifizetése. A parlamenti államtitkár megerősítette: a megújított teljesítményértékeléshez kapcsolódóan a magas színvonalú rendőri szolgálatellátás további elismeréseként 2019-ben is van mód teljesítményjuttatás kifizetésére, amelyre a kormány 12 milliárd forint forrást biztosított.

Kontrát hangsúlyozta, az elmúlt években nem csak az anyagi megbecsülése nőtt jelentősen a rendőröknek, a létszámában, eszközökben, járműparkban, hatékonyságban is sokat fejlődött. “A kormány ezentúl is minden segítséget meg fog adni ahhoz, hogy Magyarország biztonságát megőrizzük, és az ehhez szükséges rendőri munkát biztosítsuk” – mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte: a rendőrség munkájának is köszönhetően Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, nőtt a felderítések száma, és a tömeges bevándorlás kezdete óta sikeresen védik a határokat.

Azt írták: a nyomozók a 63 éves férfinál tartott csütörtöki házkutatás során a fegyverek és lőszerek mellett lőszerelemeket, valamint két kilogramm puskaport is lefoglaltak. A rendőrség az ügyben lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárást, a gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezte a letartóztatását.

Az MTI bűnügyi forrásból úgy értesült, hogy a férfi fegyvergyűjtő, a nyomozás eddigi adatai szerint nem készült más bűncselekmény elkövetésére.

Az elmúlt években Magyarországon is megsokasodtak a kibertámadások. A Petya zsarolóvírus után a WannaCry okozott károkat, tavaly pedig előfordultak itthonról indított célzott támadások is: egy ifjú hacker feltörte a BKK online értékesítési rendszerét, nem sokkal később kiderült, hogy a Bubi regisztrált felhasználóinak adatai is nyilvánosságra kerültek. De valóban csak ennyi kibertámadás éri a külföldi és hazai rendszereket? – kérdeztük Frész Ferenctől, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatójától. A szerencse úgy hozta, hogy a beszélgetésen ott volt Mádi-Nátor Anett, a cég vezérigazgató-helyettese is, így végül a cégprofil mellett egy kivételes cégtörténet körvonalai is kirajzolódtak.

Mindenki csúsztat?
– A valós incidensek száma nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyi a nyilvánosság elé kerül. Főként a multicégek és a nagyvállalatok rendszereit érik külső és belső támadások, de a kormányzati és a katonai hálózatokat is sokkal többször próbálják feltörni, mint amennyiről a média beszámol. Szigorú a megállapítás, de igaz: az információbiztonság és a kibervédelem területén szinte minden ország minden érintettje csúsztat. Főként az állami szervezetek festik a valóságosnál szebbre és jobbra a helyzetüket – indított egy kemény kijelentéssel Frész Ferenc (FF). Mádi-Nátor Anett (MNA) ezt is tudta fokozni.

– Ha az úgynevezett kritikus szegmenseket, tehát a kormányzati és katonai rendszereket vizsgáljuk, akkor nagyon elgondolkodtató állapotokat találunk. Az összes nemzetállam azt sugallja, hogy tökéletesen meg tudja védeni saját informatikai rendszereit, ugyanakkor képesnek tartják magukat más államok hasonló rendszereinek megtámadására. Sőt akár arra is alkalmasnak gondolják saját szakértőiket, hogy feltörjék más országok legbizalmasabb informatikai hálózatait. Aki követi a napi híreket, tudja, hogy a kibervédelem ma már állandó téma a médiában, de a hackertámadások bekerültek a politika mindennapjaiba és a közbeszédbe is. Gyakorlatilag egy informatikai hidegháború kellős közepén vagyunk. Éppen ezért elég nagy baj, hogy a gazdasági élet szereplői, a nagyvállalatok vezetői legtöbbször csak egy „sikeres” rendszerfeltörés után fogják fel, mekkora üzleti károkkal jár egy behatolás. Sajnos legtöbbször a menedzsment tagjaihoz el sem ér a betörés híre. Ha mégis, akkor sem érzik igazán, mekkora veszélyt jelent, ha „csak lemásolták” a cég partnereinek, beszállítóinak vagy vevőinek adatbázisát. Így aztán mintegy „esemény utáni tablettaként” használják a kibervédelmi szolgáltatásokat.

FF: És ezt nem csak mi állítjuk. A Website Builder Expert (WBE) 2017 augusztusában hozta nyilvánosságra egy korábbi felmérés eredményét, amelyből kiderül, hogy Magyarország egyike a kiberbűnözés által legveszélyeztetettebb országoknak. A kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó weblap azt vizsgálta, hogy az Európai Unió országait mennyire veszélyeztetheti az internetes bűnözés – a végkövetkeztetés szerint Magyarország a lista 9. helyén áll.

Kiberbiztonság, kibervédelem, megelőzés
– A megelőzésben vagy a kárelhárításban tudnak segíteni a Cyber Services szakértői?
FF: Mindkettőben, de a teljes portfóliónk ennél sokkal szélesebb. Kiberbiztonsági cégként határozzuk meg magunkat, ami azonban jóval nagyobb profilt ölel fel, mint a katonai zsargonban használatos kibervédelem. Ez utóbbi területen a megelőzéstől a monitoringon és a reagáláson keresztül egészen a hibajavításig a teljes kibervédelmi ciklusra kínálunk megoldásokat. De nemcsak kormányzati és katonai szervezeteknek nyújtunk szolgáltatásokat, hanem az üzleti szféra szereplőinek is.

– Hogyan történik ez a gyakorlatban?
MNA: Mindenekelőtt felmérjük, hogy milyenek az adott ügyfél saját kiberbiztonsági képességei, ezek figyelembevételével olyan védelmi és elhárító rendszereket tudunk felépíteni és működtetni, amelyekkel széles körű kiberbiztonsági funkciók valósíthatók meg. Olyan szolgáltatásokat is kínálunk, amelyek főként a hackertámadások elhárítására, az esetleges behatolás után pedig a kárenyhítésre vonatkoznak. Ha megtörtént a baj, hatékony reagáló erőt is tudunk adni. A megrendelő szervezetnél olyan képességeket is ki tudunk fejleszteni, amelyekkel már ők maguk, házon belül is alkalmasak lesznek a kiberbiztonsági feladatok elvégezésére.

– Az elméleti képzések vagy a gyakorlatok játszanak nagyobb szerepet?
MNA: Mindkettő egyformán fontos. A kurzusok az elméleti alapokra épülnek, a tanfolyamokat azonban mindig egy szigorú protokoll szerint felépített kibergyakorlat zárja, akár civil, akár kormányzati, akár katonai szervezetnél tartjuk a képzést. Természetesen a tartalom és mélység minden projektnél testre szabott, egyedi.

– Ha nem titok, hogyan zajlik egy konkrét képzési projekt előkészítése és levezénylése?
FF: Az egész folyamatot az utolsó apró részletig megtervezzük. Ez akár hat–tíz hónapot is igénybe vehet. A komplett forgatókönyv birtokában kitelepülünk az ügyfélhez, a helyszíni képzés általában egy-két hetet vesz igénybe. A NATO-nak például minden évben szervezünk kiberhadgyakorlatokat, ahol általában 36 ország 1000-1500 szakembere vesz részt. Az ENSZ kibergyakorlatainak speciális tanmenetében van módszertani képzés, majd áttekintjük az alapvető incidenskezelési mechanizmusokat, végül egy két-három napos technikai rész következik, amelyben már a gyakorlatra fókuszálunk.

MNA: A több országot érintő vagy a NATO számára felépített kurzusokon az az egyik fő célunk, hogy feloldjuk a kényszeres titkolózást és végre rábírjuk a résztvevőket az ilyenkor kötelező kooperációra és kommunikációra. Az éles helyzetek ugyanis csak őszinte információcsere, valódi együttműködés eredményeként oldhatók meg. Ilyenkor olyan, az országhatárokon is átnyúló tesztincidenseket generálunk, amelyek megoldásához a különböző országok szakértői csapatainak végre beszélniük kell egymással. Az egész gyakorlat egyik lényeges pontja, hogy a különböző entitásokat rákényszerítsük, hogy végre technikai és stratégiai információkat cseréljenek egymással.

A küldetés lényege a kommunikáció
MNA: Mondhatjuk úgy is, hogy ez a mi szakmai küldetésünk. A stratégiailag kiemelt szinteken olyan helyzeteket imitálunk, hogy a CERT-ként ismert számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatoknak és a stratégiai döntéshozóknak ne legyen más lehetőségük, csak az, hogy végre kommunikáljanak egymással! Minél magasabb döntési szintre helyezzék a probléma létezését, és közösen keressenek megoldásokat.

– Hány hasonló profilú cég működik a világon?
FF: Ebben a műfajban abszolút egyedülállóak vagyunk, nincs még egy olyan cég, ahol ennyire magasra teszik a lécet. Ismerünk ugyan professzionális felkészültségű szakértőket, akik önállóan dolgoznak, de hasonló, komplex profilt felmutatni képes cég nincs a palettán. 2015 óta az ENSZ égisze alatt együtt dolgozunk olasz, német, amerikai és afrikai cégekkel, de ők csak a kibervédelem egy részével vagy a stratégiai döntéshozatali mechanizmusokkal, illetve csak a technikai résszel foglalkoznak. Mi abban is unikálisak vagyunk, hogy a legmagasabb szintű stratégiai és technikai és tréninget együtt végeztetjük el a résztvevőkkel.

– Szakmailag a spiccen vannak. De akkor hogyan tovább? Milyen fejlesztési irányokban gondolkodnak, milyen fejlesztéseket terveznek?
FF: Sajátos módon mi lefelé bővítjük a portfóliónkat. A kormányzati, a nagyvállalati és a katonai szféra mellett a kisebb cégek, civil szervezetek számára is biztosítani szeretnénk a hatékony kibervédelmet, ezért tavaly belevágtunk egy kétéves fejlesztésbe. Egy olyan platformot fejlesztünk ki, ami nemcsak segíti, hanem szélesíti is az oktatási munkáinkat. 2017 augusztusában egy üzleti folyamat eredményeként az Exim Növekedési Alap 600 millió forintos tőkebefektetéssel szállt be a cégbe. Ennek köszönhetően kétszeresére növeltük a cég szakértőinek létszámát, és olyan fejlesztéseket indíthatunk, amelyekkel tovább bővíthetjük szolgáltatási portfóliónkat.

Céglapítás után repülőrajt
Végy két tanárembert, akik két teljesen eltérő területen képezték magukat profi szakemberré. Ha az élet ugyanahhoz a vállalkozáshoz sodorja őket, akkor van remény arra, hogy idővel egy világszerte egyedülálló cégprofilt alakítsanak ki. A Cyber Services Zrt. két vezetője így idézi fel az indulást és a közös alapokat:
– Srác koromban autodidakta módon tanultam meg a számítógépek gépi kódú programozását – később tanárként egy teljesen humán pályán indultam tovább. A 90-es évek közepén már a nagyszámítógépekkel találkoztam, felfedeztem a hálózatok és az internet titkait, s közben rájöttem, hogyan lehet feltörni azokat a rendszereket. Nem vagyok bűnöző alkat, ezért úgy gondoltam, hogy a megszerzett tudással a „jó oldalon” kell valamit kezdenem. Akkorra a kiberszakmában már volt néhány külföldi kapcsolatom is, velük együtt alakítottuk ki azt a módszertant, amit ma „etikus hackelésként” definiálnak. Érdekesség, hogy később kétfelé ágazott ez a tevékenység, a másik módszertant ma a szoftverek minőségi teszteléseként ismeri a szakma. Ma is ez a két iskola létezik a világon – mondja Frész Ferenc, aki 2004-től hét éven keresztül a Kürt Zrt. információbiztonsági üzletágát vezette. Ott találkozott Mádi-Nátor Anett-tel, aki többek között az angol szaknyelv tanáraként dolgozott a cégnél.
– Kalandos gyerekkorom volt, sok helyen jártam a világban. Hét idegen nyelvet sikerült elsajátítanom, az első a spanyol – de hivatalos közegben ma is jobban beszélek angolul, mint magyarul. Történészként, majd összehasonlító nyelvészként végeztem az egyetemen, angol nyelv és irodalomból is diplomáztam. Alaposan megismertem a középkori Európa hadi diplomácia motivációs rendszerét – ennek ma is nagy hasznát veszem a mindennapi munkában. Végül Pécsett egy tanári diplomát is szereztem. Budapesten olyan nyelvstúdióban kezdtem dolgozni, ahol többek között azokat a magyar katonákat készítettük fel, akik például a legkeményebb békefenntartó missziókra indultak vagy NATO-pozícióra készültek. Ebben a nyelvi képzésben én azt a szintet oktattam, amit Európában csak Magyarországon tanítottak, vizsgázni pedig csak Angliában lehetett – mondta Mádi-Nátor Anett.

A két tanár egymástól is sokat tanult: a kiberprofi angoltudása gyorsan kiteljesedett, a nyelvtanár pedig egyre jobban értette a kibervédelem lényegét, fontosságát. Gyorsan felismerték, hogy az informatikai biztonság területén felhalmozott tudás oktatása egy olyan sajátos „szellemi termék”, amelyre a nemzetközi piac is kíváncsi lehet.
Az ügyfélkör gyorsan kiépült: az EU-tagállamok és a NATO-országok mellett a közel-keleti és a dél-amerikai országok is megjelent a megrendelők között. Szakmai elismertségüket jól mutatja, hogy két éven belül Mádi-Nátor Anettet nevezték ki a NATO kibertechnikai csoportjának elnökévé. A szakértők ekkor már a Nemzeti Biztonsági Felügyelet CDMA Központját vezették. Amikor 2015-ben Frész Ferenc többségi tulajdont szerzett az akkor már létező Cyber Services Zrt.-ben, Mádi-Nátor Anettet kérte fel a vezérigazgató-helyettesi pozícióra, aki operatív igazgatói beosztása mellett azóta is a nemzetközi projekteket menedzseli. Alig több mint két év alatt világméretű ügyfélkört építettek ki: Hongkongtól Peruig minden évben 80 ország kiberbiztonsági szakértőit képzik ki vagy tartanak számukra speciális továbbképzéseket – a kurzusokon eddig több mint 150 ezer ember vett részt.

Etikus hackerek képzése
Frész Ferenc több mint tíz éve foglalkozik olyan profi szakemberek képzésével, akik szakértelmüket a „jó oldalon” kívánják hasznosítani. Az „etikus hacker” fogalma és az oktatás szükségességének felismerése még a 90-es évek elején született meg. Az iskola alapítója akkor kezdte összeállítani az IT-biztonság kiépítéséhez szükséges ismeretanyagot, akkor tűzte ki célul, hogy önálló szakmaként is elismertesse ezt az egyedülálló tudáscsomagot.
– Tíz éve Magyarországon először alapítottam ilyen iskolát, azóta több mint kétszáz szakember kapott speciális kiképzést. Közülük kerül ki a Cyber Services csapatának utánpótlása is, a végzett hallgatók tudásának minőségére éppen az a garancia, hogy a saját magam és kollégáim által kiképzett és felvett emberekkel tudunk dolgozni.

– Mi történik, ha közülük valaki nem tiszta szándékkal végzi el a tanfolyamot, és végül a sötét oldalon, valódi hackerként kíván tevékenykedni?
– A leendő hallgatóknak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük, így még a kurzus megkezdése előtt alaposan megismerhetjük őket. Tény, hogy a nagyon erős képzés miatt van lemorzsolódás is, nem mindenki fejezi be a tanfolyamot. De ha valaki átállna a rossz oldalra, akkor őt a saját diáktársai buktatnák meg. Minden hallgatónak, minden hackernek egyéni stílusa van, így gyorsan kiderül, ha valaki „félrelép”. Tudjuk, hogy a srácokat időnként „megkínálják” egy kiválasztott rendszer feltörésével vagy valamilyen más hackerfeladattal, aminek teljesítéséért akár több milliárd forintot is ígérhet a megbízó. De a hallgatóink már a kurzus elején megtanulják, hogy az életben csak egyszer lehet elfogadni ilyen megbízást, és utána két tényezővel biztosan számolniuk kell: sosem fogják kifizetni a számlát, és egy életen át zsarolni fogják a hackert. És nincs hova fordulni bármilyen igazságtételért…

– Hol lehet elhelyezkedni az itt megszerzett végzettséggel?
– Hallgatóink kilencven százaléka etikus hackerként dolgozik a világ valamely pontján, természetesen a „jó”, azaz a védelmi oldalon, de a többiek pályáját is napi szinten követjük. A tíz év alatt elértük, hogy az etikus hackereket ma szakmaként jegyzi a világ, mégpedig a legjobban fizetett szakma egyikeként. Ma már nemzetközi összehasonlításban is vonzó ez a pálya, egy junior etikus hacker kezdő fizetése 50-60 ezer angol font évente, ami hozzávetőleg húszmillió forintnak felel meg. Aki pedig etikus hackerből kiberbiztonsági szakértővé képezi magát, ennek az összegnek akár két-háromszorosát is megkaphatja. Ma már Magyarországon is érdemes a fehérgalléros vonalon elhelyezkedni, az igényeket jól mutatja, hogy a hallgatóinknak már a végzés előtt szerződést kínálnak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Ambergben történt eset “mértéktelen erőszakos túlkapás, amelyet nem tűrhetünk el” – mondta a tárcavezető a Bild című lap szerdai összeállításában.

A kisvárosban szombaton két afgán, egy iráni és egy szíriai fiatalember válogatás nélkül járókelőkre támadt. Ittasan randalírozva tizenkét embert sebesítettek meg, egyikük kórházi ápolásra szorul fejsérülése miatt. A 17 és 19 év közötti menedékkérőket előzetes letartóztatásba helyezték.

“Ha menedékkérők erőszakos bűncselekményeket követnek el, akkor el kell hagyniuk az országunkat” – vonta le a történtek tanulságát Seehofer. A politikus hozzátette, hogy javaslatokat dolgoz ki az ügyben a kormány számára.

Az ilyen esetekben a jogállamnak “hajthatatlan keménységről kell tanúbizonyságot tennie”, és az eddiginél nagyobb határozottsággal kell eltávolítania az országból a maradásra nem jogosult menedékkérőket – mondta Philipp Amthor CDU-s parlamenti képviselő.

Németh Szilárd elmondta: 2015-ben döntött a kormány arról, hogy összesen ötven százalékkal emelik a katonák illetményét. Ennek utolsó öt százaléka esedékes most januárban. Öt helyett viszont most 7,4 százalékkal emelik a katonák illetményét – közölte, hozzátéve: ez átlagosan harmincezer forintos havi illetményemelést jelent.

Az államtitkár elmondta továbbá, hogy a honvédségnél dolgozó civilek, akik ez évtől egy új besorolásban honvédelmi alkalmazottakként dolgoznak, négy év alatt egységesen 35 százalékos illetményfejlesztésben részesülnek. A most januártól esedékes húsz százalékos emelés iskolai végzettségtől függően, havonta átlagosan 39 200-74 100 forintos emelést jelent a honvédelmi alkalmazottak számára.

A honvédség által foglalkoztatott tanárok számára 45 300 és 79 300 forint közötti lehet az emelés. Ettől eltérhet azoké, akik többletkötelezettséget vállalnak, ha például hadkötelezettséggel járó különleges jogrendet vezetnek be. Aki vállalja, hogy például tanárként segít kibertámadások leküzdésében, annak 63 300 és 94 300 forint közötti emelés jár – ismertette az államtitkár.

Németh felidézte, hogy a parlament megszavazta azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy 2019-ben is folytatódjon az illetményemelési program. Bevezették továbbá az úgynevezett honvédelmi alkalmazott kategóriát, amely a honvédelem területén dolgozó – eddig köztisztviselőként dolgozó – civilek számára is jelentős illetményemelést eredményez.

Németh az intézkedéseket azzal indokolta, hogy a magyar emberek biztonságának, az ország szuverenitásának legfontosabb biztosítéka a Magyar Honvédség, a magyar honvédelem területén dolgozók munkája. Vannak továbbá olyan új kihívások a világban, mint például a terrorizmus, a migráció, a kiberhadviselés, amelyekre válaszokat kell adni. Ehhez arra van szükség, hogy egy erős, ütőképes hadsereget tudjanak építeni, amihez megfelelő emberek kellenek – fejtette ki, kiemelve: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program középpontjában a katonák állnak.

A szóvivő részleteket nem közölt. Az üzenetből annyi derül még ki, hogy Trumpot felesége, Melania is elkísérte.

Az amerikai elnök Irakból érkezett a németországi amerikai támaszpontra, ahol vélhetően feltankolták az elnöki különgépet.

Az 51 éves helybeli férfi első alkalommal idén július 14-én a kora esti órákban Kiskunmajsa központjában ittas állapotban, gyalogosan haladt, amikor motiváció nélkül az útjába eső kukákat és közlekedési táblákat hangosan szitkozódva rugdosni és öklével verni kezdte. Fenyegető viselkedése a járókelőkben megbotránkozást keltett. Ezután a vádlott betért egy útba eső sörözőbe, ott szóváltásba keveredett egy férfivel, akit késsel a kezében megöléssel fenyegetett.

A vádlott második alkalommal, augusztus 25-én este a kiskunmajsai rendőrőrsre ment, azonban azt zárva találta. Ezen feldühödve a közeli általános iskola homlokzatáról lefeszítette a bádog esőcsatornát és azzal a polgárőrség rendőrőrs előtt parkoló járművének mindkét visszapillantó tükrét leverte, első szélvédőjét betörte, majd a csatornadarabot a motorháztetőre dobta. A garázda férfi a rongálással 269 ezer forint kárt okozott. A környéken lakók a vádlott erőszakos magatartásán megbotránkoztak.

Nem sokkal ezután, szeptember 1-jén éjjel a vádlott ittas állapotban ismét Kiskunmajsa központjában randalírozott, ennek során a buszváróterem ablaküvegét betörte, esőcsatornáit lerugdosta, amellyel mintegy 133 ezer forint kárt okozott. Folytatva útját, a férfi a környékbeli kukákat rugdosta és minden útjába kerülő, mozdítható tárgyat szétdobált.

A jelenleg letartóztatásban lévő, büntetett előéletű férfit az ügyészség három rendbeli garázdasággal és két rendbeli rongálással vádolja, amely a törvény szerint a bűnhalmazat miatt akár 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a vádlottal szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság kötelezze a vádlottat a sértetteknek okozott kár megtérítésére. A férfi bűnösségéről a Kiskunhalasi Járásbíróság fog dönteni.

Nálunk új időszámítás kezdődött 2014 elején, akkor jegyezték be a PPS Hungary Zrt.-t. A menedzsment már közel tíz éve működtetett különböző profilú cégeket, ezek tevékenységeit integráltuk a társaság portfóliójába. A 2013 végén meghozott tulajdonosi és vezetői döntés értelmében közös irányítás és adminisztráció alá kerültek az addig külön működtetett vállalkozások. Így 2014 elejétől a megrendelők számára nagyobb biztonságot és magasabb szintű anyagi garanciát jelentő zártkörűen működő részvénytársaság szakmai irányításával működtetjük a cégcsoportot. Elég zsúfolt hónapokat éltünk meg: elkészítettük az új cégforma belső működését szabályozó dokumentumokat, megszereztük a szükséges engedélyeket, a szakmai és általános felelősségbiztosításokat, valamint eleget tettünk a magas színvonalú munka garanciáját igazoló minősítések megszerzéséhez szükséges elvárásoknak. A kitartó munka eredményeként megkaptuk az ISO 9001 és az AQAP 2120-as minősítéseket.

– Hogyan reagáltak az átalakulásra az ügyfelek és a szakmai partnerek?
– Talán nem túlzás azt mondani, hogy az új társasági forma egyfajta tekintélyt adott a cégcsoportnak, azóta a korábbinál is nagyobb bizalmat érzünk. De nem dőltünk hátra a fotelban, mert szükségesnek látszott, hogy az időközben megváltozott külső környezethez és a belső elvárásokhoz igazítva alakítsuk át a belső struktúrát. 2015-ben megerősítettük az üzletszerzési stratégia pilléreit és kiemelt figyelmet fordítottunk a vállalatvezetési folyamatok finomítására, pontosítására. Ezzel egyidejűleg a napi szintű vezetői feladatok következetes ellátásához szétválasztottuk a tulajdonosi és a vezérigazgatói pozíciót.

– Az ilyen átalakulások egyik célja általában a piaci részesedés vagy a profit növelése szokott lenni. A PPS-nél is ezek voltak a mozgatórugók?
– Ezek másodlagos szempontok voltak, sokkal inkább az adminisztrációs átfedések megszüntetése, a racionálisabb működés elérése és a tevékenységek összehangolása volt a cél. A frissített üzleti stratégia részeként újraértékeltük és ismételten felmértük a piacot, kerestük a lefedetlen szegmenseket, a sokrétű tevékenységünkből adódó új lehetőségeket. Meg is lett az eredménye, az ország egész területén sikerült új megrendelőkkel is megállapodni. Olyannyira, hogy a dunántúli érdekeltségeink közvetlen irányítására Nagykanizsán egy irodát és fióktelephelyet hoztunk létre.

– A zrt. pedig a bővülés ellenére maradt az eredeti bázison?
– Nem, közel tíz év után, 2016-ban megváltunk addigi telephelyünktől és átköltöztettük az irodát Kőbányára, a Jászberényi úti KIPSZER Irodaház negyedik emeletére. Itt színvonalasabb elhelyezést tudunk biztosítani a szakterületeket irányító és kiszolgáló kollégáinknak – de már látszik, hogy nemsokára egy újabb épületszárnyat is birtokba kell vennünk. A 2016-os év krónikájához tartozik, hogy jelentős megrendelésekkel sikerült gyarapítanunk a vagyonvédelmi ágazat tevékenységét, amelyek elindításánál a saját tőke mellett partnerként az OTP és a CIB bank is segítségünkre volt. Az új üzleti stratégiában kitűzött „több lábon állás” jegyében pedig év végén az addigra stabil szakterületek mellé életre hívtuk és elindítottuk a PPS Hungary Zrt. takarítási ágazatát is. A profilbővítés mellett rugalmasan alkalmazkodtunk a változó követelményekhez, így 2017-ben is sikerült nagyságrendileg megtartani a vagyonvédelmi divízió megrendelési óraszámait. A biztonsági ágazatot érintő jogszabályi változtatások következményeként a feladatokat végrehajtó állomány nagy részét saját, zrt.-s állományba emeltük, ma több mint 250 saját alkalmazottból áll össze a PPS csapata.

– Összességében hogy értékeli az utóbbi éveket? Miben fejlődött leginkább a PPS Zrt.?
– A társaság összességében jobb hatásfokkal működik, a tevékenységi kör bővült. A PPS üzletpolitikája, szakmaisága, illetve az irányításban és a végrehajtásban dolgozó szakemberek áldozatos, a változásokra gyorsan és rugalmasan reagáló munkájának eredményeképpen nemcsak megtartottuk a több éve megrendelőink között tisztelt ügyfeleinket, hanem új megbízókkal is sikerült ígéretes kapcsolatot kiépítenünk. Szeretnénk, ha a megrendelőink folyamatosan azt éreznék, hogy a szakmai feladatokon túlmenően igyekszünk különböző hozzáadott értékekkel is a segítségükre lenni. A megrendelői oldal bővülése természetesen magával hozta az alvállalkozóinknál tevékenykedő, illetve a saját alkalmazásban álló állomány növekedését. A saját állomány létszáma éppen 2016–2017-ben mutatott ugrásszerű növekedést.

– Milyen jövőképet rajzolna az ágazatnak, és milyet a PPS Zrt.-nek?
– Hiszek abban, hogy kizárólag a korrekt, szakmailag megalapozott munkáltatói és szolgáltatói tevékenységnek van jövője az ágazatban. A munkavállalókat megkárosító cégek lassan kiesnek a rostán. Ha viszont a munkavállalók azt érzik, hogy a körülményeik rendezettek, jogos járandóságaikat időben megkapják, az őket alkalmazó cég vezetése a lehetőségeihez képest gondoskodik róluk, akkor lojálisak lesznek a munkaadóhoz, és jobban tudnak összpontosítani a feladataikra. Ebből pedig több előny is következik: végeredményben a megrendelő elégedettebb lesz, annak pedig már középtávon is híre megy, hogy melyik társaságnál érdemes munkát vállalni. A PPS vezetése arra törekszik, hogy az ügyfelek és az alkalmazottak is elégedettek legyenek. A visszajelzések szerint jó úton indultunk el.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tisztségviselő hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán határőrök továbbra is alapos vizsgálat után engedik be őket az országba. Kifejtette, hogy az ukrán határőrség munkatársai kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik a migrációs kockázatot jelentő hetven ország valamelyikének állampolgáraiként érkeznek Ukrajnába, márpedig ennek az országlistának az első helyén Oroszország áll. Kifejtette, hogy az orosz állampolgároknak továbbra is igazolniuk kell látogatásuk célját, így szükséges lehet, hogy erről dokumentummal is rendelkezzenek. Biztosított afelől, hogy ha például kulturális vagy sporteseményre érkeznek orosz állampolgárok, és korábban nem sértették meg az Oroszország által megszállt Krímbe történő beutazással az ukrán jogszabályokat, akkor megkapják az engedélyt az Ukrajnába való belépésre. “A jogszabályok e tekintetben ugyanazok maradtak, mint a hadiállapot bevezetése előtt voltak” – magyarázta a szóvivő.

A hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – azután vezette be az ukrán parlament Petro Porosenko elnök kezdeményezésére harminc napra az ország tíz megyéjében, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.

Közben Jurij Hrimcsak, a megszállt területek minisztériumának helyettes vezetője kommentálta a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt a hírt, hogy Oroszország hatvan kilométer hosszú határkerítést húzott fel az Ukrajnától 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímben a félszigetet Ukrajnától elválasztó, Herszon megyénél lévő adminisztrációs határ mentén. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy ezzel a kerítéssel a Krím státusa semmilyen formában nem változott, Ukrajna számára ennek nincs jelentősége. Ukrajna és az ENSZ tagállamainak döntő többsége beleértve a NATO és az EU tagállamait nem ismerik el legitimnek a Krím Oroszország általi annektálását.

Hrimcsak szavai szerint az építmény “belső használatra” készült, amivel az orosz vezetés a Krímben élőket akarja meggyőzni arról, hogy a félsziget sorsa végleg eldőlt, mert lám, már határ is van közte és Ukrajna között. Hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium minden bizonnyal jegyzékben fog tiltakozni, amire nyilván az orosz fél szokása szerint nem fog válaszolni. Ugyanakkor Kijevnek kötelessége nemzetközi jogi szempontból minden egyes alkalommal emlékeztetni, majd bizonyítani, hogy nem egy alkalommal próbálta békés úton, párbeszéddel rendezni a helyzetet, de a megszálló nem reagál a nyilatkozataira.

Megjegyezte, hogy a kerítést “meglehetősen furcsa megoldásnak” tartja, hiszen a Krím egy félsziget, amely sokféle módon megközelíthető. A Krim.Realii ukrán hírportál jelentése szerint az orosz fél azzal magyarázta a kerítés szükségességét, hogy ezzel akarják megvédeni a félszigetet “diverziós” cselekményektől, valamint tiltott áruk, köztük dohánytermékek, alkohol és fegyverek becsempészésétől. A sajtóértesülések szerint az építményre 212,9 millió rubelt, azaz több mint 871 millió forintot különítettek el az orosz állami költségvetésből.

A prostitúciót tiltó, egyhangúlag elfogadott törvény szerint a prostituáltak szolgáltatásait igénye vevő, vagy azt megkísérlő személyt első alkalommal kétezer sékeles bírsággal büntetik (mintegy százötvenezer forint), ha tetten érik. Ha ismételten rajtakapják, akkor már a bírság dupláját kell fizetnie, és törvény elé viszik, ahol a bíróság akár 75 ezer 300 sékeles pénzbüntetéssel (közel hatmillió forint) is sújthatja.

A törvény csak másfél év múlva lép hatályba, hogy addig az állam lehetővé tegye a prostitúciós ipar áldozatait segítő rehabilitációs intézmények felállítását az illetékes minisztériumi bizottság javaslatai alapján. Ezen intézkedések a becslések szerint több tízmillió sékelbe (több milliárd forintba) kerülnek majd.

Az indítványt együtt kezdeményezték jobboldali és baloldali, valamint centrista pártok képviselőnői, és már októberben elfogadta első olvasatban a kneszet, de utána félretették. Az izraeli feminista mozgalmak már tíz éve harcoltak egy efféle törvény megalkotásáért.

“Lassan küldjük haza katonáinkat, hogy a családjaikkal lehessenek, miközben továbbra is harcolni fogunk az ISIS (Iszlám Állam terrorszervezet) maradványai ellen” – írta az elnök a Twitteren.

Álláspontja nyilvánosságra hozatalával Trump megerősítette Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor vasárnapi közlését. A szenátor a CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában bejelentette, hogy a csapatkivonás lassítására fogja kérni Trumpot, majd együtt ebédelt az elnökkel a Fehér Házban és a találkozó után közölte, hogy Trump megfontolja a lassított csapatkivonást. “Az elnök komolyan és mély alapossággal gondolkodik Szíriáról és arról, hogyan kellene kivonni csapatainkat úgy, hogy közben ne gyengüljön a nemzetbiztonságunk” – fogalmazott Graham újságíróknak.

Trump, amikor bejelentette döntését a katonák kivonásáról, még úgy fogalmazott: “mindannyian hazajönnek, és most jönnek haza”. Kormányzati tisztségviselők akkor azt nyilatkozták, hogy a katonák harminc napot kaptak a hazatérésre.

A csapatkivonásról szóló váratlan döntés szinte sokkolta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai katonai és biztonságpolitikai szakembereket. James Mattis védelmi miniszter erre hivatkozva nyújtotta be lemondását és távozott Brett McGurk, az Iszlám Állam elleni küzdelem koordinálásával megbízott különleges nagykövet is.

Az Egyesült Államok 2015 őszétől kezdve van jelen Szíriában. Barack Obama akkori amerikai elnök kis létszámú kontingenst küldött az országba, azzal a céllal, hogy az amerikai katonák segítsenek kiképezni az Iszlám Állam ellen harcoló helyi kurdokat. 2015 óta a Szíriában állomásozó amerikai katonák létszáma mostanra mintegy 2000-re növekedett.

Az Egyesült Államok részt vesz abban a nemzetközi koalícióban is, amely légicsapásokat mér az Iszlám Állam terroristáira.

Oláh Attila, a kórház orvos igazgatója azt mondta, hogy az idős férfi a kardiológiai osztályon feküdt, mert pacemaker-beültetésre várt. A férfinak voltak zavart mondatai, majd a nála lévő bicskával megindult az egyik nővér felé, akit a tenyerétől az alkarja közepéig megsebesített.

A nővért megműtötték. Az idős férfit saját és az ápolók biztonsága érdekében az ágyhoz kötözték, pszichiáter is megvizsgálta. A nővér néhány napon belül elhagyhatja a kórházat. A megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Takács Zoltán azt mondta: a férfi ellen közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás.

Márkus Sándor közölte: nagyon fájdalmas és felháborító ami történt, hiszen az 1947-ben közadakozásból, az egykori zsinagóga előtt felépített emlékmű a haláltáborokban meghalt embereknek állít emléket. Hozzátette, nem tudni, hogy pontosan mikor szedték le és vitték el ismeretlenek a körülbelül hetven-nyolcvan centiméter magas és egy méter széles, öntöttvasból készült hétágú gyertyatartót.

Kitért arra: egy hónapja betörte valaki imaházuk kapujának üveg ablakát, amelyen a hitközség neve és a nyitvatartással kapcsolatos információk szerepeltek. Az üvegtörésnek akkor nem tulajdonítottak jelentőséget, “butaságnak”, egyszerű rongálásnak tartották.

Leibinger Eszter, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: az ügyben lopás gyanúja miatt indult nyomozás.

– Az elmúlt évek globális folyamatai alapján hogyan összegezhetők a világ legfontosabb geopolitikai viszonyai?
– Az elmúlt öt esztendőben az Egyesült Államok súlyának folyamatos gyengülését látjuk, ennek ellenére az USA – a belátható jövőben – természetesen a világ vezető nagyhatalma marad minden létező területen, így a kutatás-fejlesztésben, a haditechnikában vagy a hírszerzésben. Jelenleg az Egyesült Államok nélkül, vagy akár ellenében, nem lehet komoly döntést hozni sehol a világban. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az USA a világ egyetlen országa, amely képes arra, hogy nemzetközi koalíciót hozzon létre – példa erre Irak vagy Szíria –, igaz, mindezek politikai tartalma már egy másik kérdés. Megítélésem szerint a 2016-os elnökválasztás tanulsága az, hogy egyik jelölt sem volt alkalmas arra, hogy az USA elnöke legyen. Donald Trump győzelme azt jelenti, hogy egy olyan ember lett az Egyesült Államok elnöke, akinek semmilyen politikai tapasztalata nincs, és mára ennek az összes hátránya nyilvánvalóvá vált. Bár Trump maga a döntéshozó központ, de a családja, a Fehér Ház, a külügyi tárca, a Pentagon, a CIA is közrejátszanak ebben. A döntések elemzésekor nem lehet megjósolni, hogy kinek a szava lesz döntő egy adott kérdésben. Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol mást mondott az elnök és más Rex Tillerson külügyminiszter – ebből nagyon nehéz következtetéseket levonni. Mindeközben az USA nem tudott nagykövetet küldeni az uniós tagállamokba, Trump pedig azokat fogadja, akik számára létfontosságú politikusnak számítanak.

– Mindez a NATO életében is változásokat hozott?
– Trump azt követelte a transzatlanti szövetség államaitól, hogy emeljék meg a katonai kiadásokat két százalékra, tény azonban, hogy ezt csak Nagy-Britannia, Görögország és Észtország tudta teljesíteni. Igaz, hogy Lengyelország és Románia is közölte, hogy elérték a kétszázalékos küszöböt, de erről az a régi vicc jut eszembe, miszerint a hazugság három forrása a sima hazugság, a hamis eskü és a statisztika…

– Az Egyesült Államok után a második legnagyobb globális játékos…
– … messze lemaradva: Kína. A kínai GDP tíz éven belül megelőzi az Egyesült Államokét, a kínai növekedés szárnyal, a gazdaság dübörög. Amióta a koreai válság kiéleződött, senki nem meri pedzegetni, hogy Peking kőkeményen halad előre és sorra foglalja el a szigeteket a Dél-kínai-tengeren. Senki nem mer nekimenni emiatt Kínának, nehogy „közelebb vigye” az országot Észak-Koreához.

– A harmadik legnagyobb geopolitikai tényező?
– Kínától messze lemaradva Oroszország, amelynek a kőolaj és a földgáz mellett egy stratégiai értéke van: a fegyveres erők. Hogy mindebből mi sül ki majd, még nem látni, mindenesetre a világ a Putyin utáni Oroszországra készül, de ezek csupán előrejelzések.

– Európa hol helyezkedik el ezen a térképen?
– Európa nem globális játékos. Új elem, hogy a britek – egy eltolt és furcsa népszavazás után – kilépnek az Európai Unióból. A brexit jogilag ugyan lehetséges, de még senki nem tudja pontosan, hogy mit jelent, ugyanis semmilyen irodalma nincs. Egyelőre sem London, sem Brüsszel nem látja, mi és hogyan fog bekövetkezni. Az Európai Uniót korábban három ország vezette: Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Ebből most ki fog esni Nagy-Britannia, a helyére bekerülhet Olaszország, de már az is kiderült, hogy alkalmatlan erre az európai vezető szerepre. Az Öt Szem országai (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Államok, Egyesült Királyság) továbbra is az egész világot lehallgatják, az információk 90 százaléka gazdasági hírszerzés. A lehallgatás persze a jövőben is folytatódik, de az Európai Unió a brit kiválással elesik ezektől az információktól.

– Persze az Európai Unión belül sem teljes az összhang…
– Jelenleg az Európai Unió vezető hatalma Berlin, de a németországi választási eredmények fényében kérdés, hogy mikor következik be a trónfosztása. Még nem látni, hogy Angela Merkel kancellárnak hagyják-e végigvinni az utolsó négyéves ciklust, vagy színre léphetnek a tartományi miniszterelnökök, a kormánytagok, vagy akár azok, akiket elküldött Németországból és most EU-biztosként dolgoznak. Az ausztriai és a csehországi választások tulajdonképpen a magyar álláspontot igazolták.

– Kijelenthetjük, hogy Európa kettészakadt?
– Ilyen értelemben igen. Ami két éve még szélsőséges magyar politika volt, az egyre inkább az európai fősodornak számít, mert ehhez igazodnak a többiek is. Európát rendkívüli mértékben meggyengítette a migráció, és továbbra sem számít globális játékosnak.

– Hogyan illeszthető be ezekbe a trendekbe Magyarország?
– Hazánkban jelenleg a kulcskérdést nyilvánvalóan a 2018-as parlamenti választások jelentik. Az Orbán Viktor által követett (migráns)politikát egyébként igazolták a V4-ek, Románia, Finnország, illetve mostanra Ausztria is, és egyre inkább az látható, hogy Németországban is teret nyer ez a megközelítés. A legutolsó uniós felmérés szerint nincs olyan ország az EU-ban, ahol a lakosság többsége ne lenne a migránsok befogadása ellen. A kérdés most az, hogy Európa a következő hónapokban miként reagál, képes lesz-e a külső schengeni határok védelmét biztosítani – főleg a Balkánon és a Földközi-tengeren.

– Várható-e ön szerint, hogy felerősödik a visegrádi országok szava és szerepe Európán belül?
– A V4-országok esetében látni kell, hogy az első téma, amiben a négy állam vezetése egyetért, az a migránskérdés. Minden más tekintetben különbözik a visegrádi országok hozzáállása. Oroszországgal kapcsolatban például a lengyelek elzárkóznak, Csehország, Szlovákia, Magyarország viszont szeretne kiegyezni Moszkvával. Németországgal kapcsolatban hasonló a hozzáállás: míg a csehek, szlovákok, magyarok jó kapcsolatokra törekszenek, addig a lengyelek soha nem felejtik el az ország felosztását és a második világháborút. A V4-ekben ugyanakkor látok jövőt: jelenleg Európában minden kelet–nyugati irányba megy, a visegrádi országokkal viszont elkezdődhet egy észak–déli tengely kialakulása, amelybe később be lehet vonni Ausztriát vagy akár a skandináv és a balkáni országokat is. Azonban a V4-ek fő problémája a tőkehiány, vagyis ezeknek az országoknak politikailag, morálisan lehet nagyobb szerepük, de gazdaságilag rá leszünk utalva a tőkére.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az EB közleménye szerint a megerősített SIS keretében a tagállamok kötelesek lesznek figyelmeztető rendszert bevezetni annak érdekében, hogy a tagországi hatóságok eredményesebben szűrhessék ki a súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus miatt körözés alatt álló személyeket.

Hatályba lépett emellett az úgynevezett kiutasítási határozat is, amelynek célja, hogy javítson a kiutasítási határozatok végrehajtásán azoknak az unión kívüli országokból érkezett embereknek az esetében, akik az unió területén jogtalanul tartózkodnak.

A tagállamok hatóságainak kötelező lesz megosztaniuk a tudomásukra jutó tervezett terrorista akciók részleteit a többi tagállammal. Megelőző célú intézkedést kell hozniuk továbbá az olyan gyerekek estében, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy elrabolják, vagy bántalmazzák őket, illetve a vészhelyzetben lévő, kiszolgáltatott emberek esetében is.

A SIS-hez jelenleg a határőrök, a rendőrség, a vámőrség, és az igazságszolgáltatási és bevándorlási hatóságok férhetnek hozzá. A reform keretében 2019 végére az Európai Unió rendőri együttműködést koordináló szervezete (Europol) is látni fogja a tagállamok figyelmeztetéseit. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget is ellátják a tevékenységét érintő információkkal.

Az életbe lépett változtatások megerősítik a személyes adatok védelmét is azáltal, hogy összhangba hozzák azt az új általános adatvédelmi rendelettel és a bűnüldözés területén alkalmazandó, az adatvédelemről szóló, úgynevezett rendőrségi irányelvvel – közölte az EB.

A napokban kiadott közös közleményükben aláhúzták: nagyon nyugtalanító az emberi jogok helyzete a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt Krím félszigeten, és nagyon nyugtalanító az is, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz az Azovi-tenger bejáratát alkotó Kercsi-szorosnál, és ezzel a visszaéléssel az ellenőrzése alá vonja az Azovi-tengert.

Hangsúlyozták: Oroszországnak feltétel nélkül és azonnal szabadon kell bocsátania a Kercsi-szorosnál illegálisan elfogott ukrán tengerészeket és gondoskodnia kell a tengerszoros biztonságos, szabad és akadálytalan átjárhatóságáról.

A kelet-ukrajnai válságövezet helyzetével kapcsolatban hozzátették: a közelgő pravoszláv ünnepi időszak lehetőség arra, hogy a konfliktus valamennyi részese a “túl hosszú ideje szenvedő” polgári lakosság szükségleteire összpontosítson.

Ezért Németország és Franciaország üdvözli, hogy az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett összekötő csoport csütörtökön szilárd, tartós és átfogó fegyvernyugvásról állapodott meg.

Hozzátették, hogy Németország és Franciaország továbbra is kiáll a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás végrehajtása mellett, és felszólítja az érintett feleket, hogy a polgári lakosság érdekében is felelősségteljesen cselekedjen.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus több mint tízezer ember életét követelte. Az ukrán kormány és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége a Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.

Hans Christoph Atzpodien, a csaknem 150 ezer embert foglalkoztató és évente átlagosan nagyjából 12 milliárd euró (3900 milliárd forint) értéket előállító ágazat érdekképviseletének vezetője a Die Welt című lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy a szövetségi kormány politikája a haditechnikai export területén kiszámíthatatlan, és “meglepő fordulatai révén gyakran érthetetlen”.

Ez nemcsak a német cégeknek, hanem az európai partnereknek is súlyos nehézségeket okoz, európai szintű fejlesztési programokat is “túlbonyolít, sőt akár lehetetlenné tesz” – mondta a szakember.

Az ágazat leginkább a Szaúd-Arábiával tervezett üzletek leállítását kifogásolja. A BDSV vezetője szerint az eset azt mutatja, hogy a kormány az ágazat szereplőinek kárára tevékenykedik a biztonsági és védelmi ipartól távol álló, “tisztán politikai” ügyekben.

“Ezzel összefüggésben természetesen kártérítési követeléseket is meg lehet fontolni” – fogalmazott Atzpodien.

A kormánypártok – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Kertesztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – azért határozták el szaúd-arábiai haditechnikai export leállítását, mert a közel-keleti arab állam kezdettől fogva beavatkozott a szomszédos Jemenben 2014 óta dúló polgárháborúba. Az év elején kidolgozott koalíciós szerződésben rögzítették, hogy Németország nem szállíthat hadiipari termékeket a jemeni konfliktusban közvetlenül érintett országoknak.

A tavasszal felállt kormány a már folyamatban lévő üzleteket nem állította le, de novemberben Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt tovább szigorította a szabályt, teljes körű, vagyis a már kiadott exportengedélyekre is vonatkozó kiviteli tilalmat rendelt el.

Szaúd-Arábia eddig a német hadiipari termékek legnagyobb vásárlói közé tartozott. A szövetségi kormány tavaly 254 millió euró értékű exporthoz járult hozzá, amivel Szaúd-Arábia a hatodik helyen áll az ágazat felvevőpiacainak nagyság szerinti sorában Algéria, Egyiptom, Litvánia, az Egyesült Államok és Ausztrália után.

Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány nyolc miniszteréből álló szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyalja az ügyeket, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben. A legutóbbi adatok szerint az idén december közepéig 4,62 milliárd euró értékű kivitelre adtak engedélyt, ami jelentős csökkenés tavalyhoz képest, amikor egész évben 6,24 milliárd euró értékben exportálhattak a német hadiipari cégek.

A még formálódó tervek szerint csak európai uniós állampolgárok alkalmazásáról lehet szó.

Az ügy már 2010 óta napirenden van, és a Bundeswehr fejlesztéséről szóló 2017-es koncepcióban, az úgynevezett fehér könyvben is szerepel, hogy külföldiek is szolgálhatnának a német hadseregen. Azonban az újítás előkészítése jóval előrébb tart, mint ahogy eddig tudni lehetett – írta a Berliner Morgenpost.

Értesülése szerint a védelmi minisztérium mind a 26 országgal konzultált már, amely a brit uniós tagság (Brexit) megszüntetése után Németország partnere marad az EU-ban.

A legtöbben elvetették az elképzelést, a finnek például a sorkötelezettségre hivatkoztak, a horvátok alkotmányjogi fenntartásokat hangoztattak, Bulgária, Románia, Szlovénia és Görögország részéről pedig azt hangsúlyozták, hogy a magasabb németországi zsold – katonai fizetés – elszívhatja a munkaerőt a nemzeti haderőtől. Nyitottan csak Csehország, Dánia, Svédország és Belgium fogadta az ötletet, Franciaország pedig további egyeztetéseket javasol.

A Bundeswehrnél és a védelmi minisztériumban három lehetséges modellt mérlegelnek. Az egyik a teljes körű nyitás, vagyis az, hogy a Bundeswehr bármelyik EU-s tagállamból felvehet katonákat vagy polgári alkalmazottakat. A második modell szerint csak azokból a társállamokból, amelyekkel a kormány kétoldalú megállapodással szabályozza az ügyet. A harmadik modell szerint pedig csak azokból a társállamokból, amelyek ugyancsak megnyitják haderejüket a külföldiek előtt.

Eberhard Zorn tábornok, a Bundeswehr főfelügyelője a Berliner Morgenpostnak elmondta, hogy hiányszakmák művelőit, például orvosokat és informatikai szakembereket vennének fel. Rámutatott, hogy a polgári alkalmazottakkal együtt több mint 250 ezer főt foglalkoztató Bundeswehr Németország egyik legnagyobb munkaadója.

Mint mondta, a munkaerőhiány a Bundeswehrt is sújtja, a gondot pedig külföldiek alkalmazása is enyhítheti. Azonban a nyitást körültekintően kell végrehajtani, így ügyelni kell például arra, hogy a Bundeswehr ne a helyi nemzeti hadsereg versenytársaként jelenjen meg a külföldi munkaerőpiacokon.

A Bundeswehr tagja a főszabály alapján csak olyan személy lehet, aki az alaptörvény szerint németnek számít, de kivételek most is vannak, köztisztviselőként húsz nem német EU-s állampolgár dolgozik a szervezetnél, a polgári alkalmazottak között pedig 944 nem német EU-s állampolgár van – írta a Berliner Morgenpost.

Németországban 2011-ben felfüggesztették a sorkötelezettséget, a Bundeswehr azóta hivatásos katonákból álló haderő.

– Mi jelenti ma a legfőbb kihívást a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti képzésben?
– A kérdés megválaszolását egy rövid történeti áttekintéssel kell kezdenünk. A rendészettudomány elfogadottságán nagyot lendített az MTA 2008-as befogadása. Akkor a rendészettudomány a IX. Jogtudományi Osztályhoz került. Ez a tudományterület azóta jelentős fejlődést ért el Magyarországon. Két terület ugyanakkor szinte máig „mostohagyereknek” számít: az önkormányzati rendészet, valamint a magánbiztonság. A Rendőrtiszti Főiskolán – érzékelve mindkét terület jelentőségét és az állami felelősségvállalás szükségességét – tíz évvel ezelőtt létrehozták a biztonsági szakirányt, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karán 2013-ban megalakult a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék. Ezért köszönet illeti az egyetem, a kar és a fenntartói testület tagjait.
Komoly hiba lenne, ha az állam nem vállalna felelősséget e két terület iránt, hiszen azzal együtt, hogy a magánbiztonság szigorúan piaci alapokon működik, a vezetőképzés itt van a legjobb „kezekben”. Éppen ezért a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megfeleljünk a piac diktálta elvárásoknak. Egy magánbiztonsági cég mindent a profitban mér, minden ráfordításuknak indokoltnak kell lenni, miközben az állami rend védelme elsődlegesen a közérdek szolgálatát jelenti. Noha ezek látszólagos ellentmondásban vannak, meg lehet találni azokat a pontokat amelyekben a két terület erősítheti egymást. Egy jól működő magánbiztonsági rendszer a biztonság megteremtésében rengeteg terhet levehet az állam válláról, de egyszerre kell megfelelni az állam által támasztott követelményeknek, illetve a piaci elvárásoknak. Mindez persze főként a magánbiztonságra igaz, az önkormányzati rendészet egyfajta átmenetet jelent az állam és a magánbiztonság között.

– Mindezek alapján hol tart ma a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet tudományos, illetve tudományszervezési szempontból?
– Az önálló egyetemi tanszék életre hívása óriási lökést adott ennek a területnek. A tanszék minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az elméleti és tudományos megalapozásban élen járjon, a „megörökölt” tudományos hiátust betöltse. Az elmúlt négy évben többtucatnyi publikáció született e témákban, megszületett hét egyetemi tankönyv, és az egyetem történetében először elindult az önkormányzati rendészeti specializáció. Az önkormányzati rendészetet immár önkormányzati vezetőknek is oktatjuk, több olyan PhD-hallgató van, aki önkormányzati rendészetből, illetve magánbiztonságból írja a doktori dolgozatát. Ez hatalmas előrelépést jelent. Kézzelfoghatók az eredményeink: nemzetközi konferenciákon veszünk részt, egyre több energiát fordítunk tehetséggondozásra, a Tanszéki Tudományos Diákkör fejlesztésére. Mára elkezdett kialakulni az az oktatói-kutatói bázis, amelyre a jövőt lehet építeni, illetve reményeink szerint 2019 őszén elindíthatjuk a magánbiztonsági és az önkormányzati rendészeti mesterképzést is. Ezt a célt, valamint az elméleti, tudományos alapozó munkát szolgálja egy 2017 őszén létrehozott tudományos kutatócsoport is. A Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Kutatócsoport úgynevezett alapkutatásának célja egy átfogó helyzetértékelés, problématérkép megrajzolása, valamint nemzetközi kitekintés elvégzése. Érdemes megfontolni, hogy a hazai anomáliák kezelése, illetve a rendszer továbbfejlesztése érdekében milyen nemzetközi jó gyakorlatok implementálhatók. Alaptételként kell elfogadni, hogy a közrend erősítésének kulcsa a rendészetben érintett szervezetek hatékony együttműködése. Ennek négy pillére van: az állami rendvédelem (elsősorban a rendőrség és a rendvédelmi szervek), az önkormányzati rendészet, a magánbiztonság és a civil bűnmegelőzés, amelynek fő megtestesítője az Országos Polgárőr Szövetség. Különösen fontosnak tartom hangsúlyozni a komplementer rendészeti megközelítést, amely egymás tevékenységének kölcsönös kiegészítését takarja.

– Milyen nemzetközi tapasztalatot sikerült összegyűjteni az elmúlt években?
– A tanszék képviselői az elmúlt években jártak többek között Katalóniában, Marseille-ben, Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában, Angliában, ahol a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet működését vizsgálták. Tavaly ősszel egy hónapra vendégünk volt Andrej Sotlar, a Maribori Egyetem Igazságügyi és Biztonsági Karának dékánja, továbbá számos nemzetközi konferencián vettünk részt. Rengeteget lehet tanulni a nemzetközi példákból, különösen a hasonló történelmi hagyományokkal rendelkező közép-kelet-európai országok (visegrádi országok, Szlovénia) példáiból vagy a fejlett nyugati országok rendészeti gyakorlatából.

– Az elmúlt öt esztendő alapján hogyan foglalhatók össze azok az újdonságok, amelyek a tanszéknek köszönhetően megjelentek a szakirányú felsőoktatásban?
– Míg 2013-ban csupán háromfős oktatói állománnyal indultunk, ma a külsős oktatóinkkal együtt tízen dolgoznak a tanszéken. A képzésünk messziről indult, de nagyon jó úton járunk. A kezdetekhez képest valamennyi tantárgyat újragondoltuk a szakmai igények és az aktuális kihívások alapján. Az egyetemen kidolgoztuk és elindítottuk a magánnyomozó és elektronikus információbiztonsági, illetve az önkormányzati rendészeti specializációkat. A 2014-ben még a Farkasvölgyi úton kialakított magánbiztonsági szaktanterem, jelentősen kibővítve, a Ludovika Campus új oktatási épületének egy negyvenfős tantermébe települt. Az impozáns szaktanteremben a legfejlettebb biztonságtechnikai eszközök, berendezések állnak rendelkezésre szakmai partnereink felajánlásainak köszönhetően. Tavaly ősszel adtuk át az új, rendkívül jó minőségű technikai ruházatot a nappali tagozatos hallgatóinknak, emellett rendszeresen szervezünk szakmai napokat és konferenciákat.
Az érdeklődés folyamatosan nő a biztonsági szakirány iránt, ennek köszönhetően egyre több hallgató egyre magasabb pontszámokkal kerül be erre a képzésre. Mostanra a tanszék is rengeteg meghívást kap különböző konferenciákra, szakmai rendezvényekre, az elismertségünk jól érzékelhetően és folyamatosan nő, de a fejlődésnek talán a legfontosabb mércéje, hogy a végzett hallgatóink kiváló állásajánlatokat kapnak a munkaerőpiacról.

Több mint húsz céggel, önkormányzati rendészeti és szakmai szervezettel áll szoros együttműködésben a tanszék. Hallgatóinkat mindenütt szívesen fogadják nyári gyakorlatra, diplomaszerzésük után pedig szívesen foglalkoztatják tovább őket főállásban is.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Keresik azon hazai termékek, technológiák, szolgáltatások tulajdonosait, legyenek azok vállalkozások vagy magánszemélyek, akik úgy gondolják, hogy a témához kapcsolódó, rendezett jogviszonyú termékekkel, szolgáltatásokkal, vagy know-how-al rendelkeznek.

A jelentkezések kiértékelését követően a kiválasztott termékekkel rendelkező cégeket vagy magánszemélyeket meghívják egy munkabeszélgetésre, ahol lehetőségük lesz a konkrét projekt részletesebb
megismerésére és az általuk javasolt kapcsolódó termékek bemutatására.

A „Digitális Katona” workshopra, itt lehet jelentkezni.