Biztonságpiac

A biztosítócég közleménye szerint a már csaknem öt éve elérhető termékkör egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó húsz százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás. Az Union nyugdíjbiztosítási szerződéseinek átlagdíja a két évvel ezelőtti kétszázezer forinthoz képest idén mintegy 220 ezer forintra nőtt, ez az összeg átlagosan 44 ezer forintos adójóváírásra jogosít.

A közlemény idézi Almássy Gabriellát, az Union igazgatósági tagját, aki elmondta: a maximális mértékű, 130 ezer forintos adókedvezmény igénybevételéhez éves szinten 650 ezer, azaz havonta átlagosan 54 ezer forintot kellene befizetni az ügyfélnek, ekkora összegre azonban csak a szerződést kötők néhány százaléka hajlandó. Lehetőség van ugyanakkor arra, és ezzel sokan élnek is az év vége felé, hogy az ügyfelek eseti befizetésekkel túllépjék a nyugdíjbiztosításban vállalt folyamatos díjat – fűzte hozzá.

Az adójóváírás megszerzéséhez nem elegendő megkötni a szerződést, az idei évre vállalt díjnak az év végéig meg is kell érkeznie a biztosítóhoz. Emellett már a jövő évi szja-bevallásban külön be is kell jelölni a 2018-as befizetés utáni adójóváírásra vonatkozó igényt. Ezt a lépést az ügyfeleknek közel negyede még mindig kihagyja, ennek hiányában azonban nem vehetik igénybe a kedvezményt – mutat rá a közlemény.

Az adókedvezményes nyugdíjbiztosítás a biztosítási piac egyik húzóterméke, az életbiztosítási ág bővülésének kétharmada e termékkörnek köszönhető. Jelenleg 14 biztosító kínál több mint félszáz különböző nyugdíjbiztosítási konstrukciót a piacon.

Az Union Biztosító a bécsi székhelyű, tőzsdén jegyzett Vienna Insurance Group (VIG) cégcsoport tagja. Idén április 1-jével Union Biztosító néven egyesült a VIG három biztosítótársasága, az Union Biztosító, az Erste Biztosító és a Vienna Life Biztosító. A három cég összesített díjbevétele 2017-ben elérte a 76,4 milliárd forintot, adózott eredményük 1,64 milliárd forintot tett ki.

Szabó Ferenc főügyész azt írta, a vádlott 2010 májusában egy kamionnal Gyulánál lépett be Magyarországra. Szigetszentmiklósnál egy parkolóban közvetlenül a társai autója mellé állt, és – miközben egyikük a járművek körül sétált – átrakott két, heroint tartalmazó táskát.

A közlemény szerint a vádlott két társát a rendőrök Vasad külterületén ellenőrizték, és megtalálták náluk a kábítószert. Emiatt 2013-ban kábítószerrel visszaélés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték őket. A harmadik gyanúsított azonban elmenekült, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de csak idén márciusban, Azerbajdzsánban fogták el.

A letartóztatásban lévő férfi ellen a megyei főügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emelt, és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

“Az északi hajózási útvonal használatával kapcsolatos jogi vákuum megszüntetése érdekében tárcaközi munka kezdődött az orosz törvényhozás területén, amelynek eredménye az lesz, hogy a hajózás az idegen hadihajók számára bejelentésköteles természetű lesz. A munka a 2019-es hajózási szezon kezdetéig lezárul” – fogalmazott a tábornok.

Az Izvesztyija című napilap szeptember 11-én írt arról, hogy az orosz Északi Flotta korszerűsíti a partvédelmi rakétarendszert az Új-szibériai szigeteken az északi hajózási útvonal hatékony ellenőrzése és védelme érdekében.

“Az Északi Flotta több éve tervszerűen dolgozik a katonai infrastruktúra fejlesztésén az északi sarkvidéken, ami lehetővé teszi, hogy kiterjesszük az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekvédelmi képességeit ebben a térségben” – idézte a lap akkor Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát.

A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik. A jelenlegi útvonal mellett a klímán kívül a kereslet, a kereskedési szokások és a kikötők szólnak.

A RIA Novosztyi hírügynökség elemzése szerint tavaly a Szuezi-csatornán 1 041 milliárd tonna rakomány hajózott át, mintegy ötezerszer annyi, mint az északi tengeri útvonalon.

Németh Ádám tájékoztatása szerint az “álkéményseprőknek” nincs megfelelő szaktudásuk egy égéstermék-elvezető ellenőrzéséhez, megtéveszthetik az embereket és tevékenységükkel hamis biztonságérzetet kelthetnek.

Azt kérte, ha bárki megtud valamit a csalókról, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon.

Kiemelte: az egész megyében a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági kémények ellenőrzését és tisztítását. A kéményseprés a magánszemélyek számára ingyenes, csak a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetniük. A katasztrófavédelem kéményseprői minden esetben fényképes igazolványt mutatnak és kéményseprő feliratú egyenruhát viselnek.

Ez év január elsejétől a kéményseprők időpont-egyeztetés után keresik fel a családi házakat. Időpontot lehet egyeztetni a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon vagy a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlapon. A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, hozzájuk automatikusan érkezik a kéményseprő, hogy elvégezze az ingyenes ellenőrzést – fűzte hozzá a szóvivő.

– Ha visszatekint a Justice elmúlt öt évére, mi az, amit nem hagyna ki a cég történetéből?
– Az utóbbi öt évben közel másfélszeresére növekedett a csapat létszáma, többek között ezért is változtattunk telephelyet három éve, egy korszerű, igazán szép irodaházba költöztünk, és ezek mindenképpen a fontos események közé tartoznak. Eredményeink között felsorolhatnék kisebb-nagyobb hazai tendereket, de az elmúlt öt évet igazából az foglalja keretbe, hogy sikerrel vettük a nemzetközi piacon történő megmérettetés kihívásait. A POSeidon pénztárellenőrző rendszerünk pozícióit megerősítettük, ezzel a termékkel hosszabb távra is tervezhetünk. A lényeges dolgok közé sorolnám még az állandó tanulást, és a folyamatos szervezetfejlesztést is nagybetűkkel írnám be a képzeletbeli hajónaplóba.

– Mikor kezdődött a POSeidon nemzetközi karrierje?
– Az európai piacokon valójában már sokkal régebben megjelentünk. A történet az egyik IKEA áruházban kezdődött, még 2007-ben. Abból a projektből halmoztunk fel olyan sajátos tudást, ami később a saját fejlesztésű POSeidon rendszerrel ötvözve egyedi, már akkor is nagyon piacképes know-how lett. Azóta pedig még aktuálisabbak azok a funkciók és szolgáltatások, amiket a rendszerünk tud – ma már egyértelműen látjuk, hogy évekkel megelőztük a konkurenciát. Időközben ugyanis egy Európa-szerte ismert kiskereskedelmi lánc is felfigyelt a termékünkre. Mivel egyre komolyabb volt az érdeklődés, 2011-ben Romániában, Marosvásárhelyen alapítottunk leányvállalatot, 2013-ban pedig már Franciaországban is elkezdtünk dolgozni ugyanannak az üzletláncnak, ahol egyébként 1500 áruházat működtet a cég. Azóta megjelentünk Németország és Anglia boltjaiban is, és tudni kell, hogy ez óriási lehetőség, mivel Európában tízezer üzlet fölött világít az áruházlánc emblémája.

– Mennyire erős a konkurencia ebben a szegmensben?
– Itthon és Európában is sokan kínálnak a kiskereskedelemben alkalmazható pénztárellenőrző rendszereket, de rajtunk kívül nincs még egy olyan cég, amelynek a rendszere olyan gazdag funkcionalitást, rugalmasságot, bővíthetőséget és háttérszolgáltatást nyújtana a felhasználóknak, mint mi a POSeidonnal. Nincs ebben semmi meglepő, sok emberévnyi munka testesül meg ebben a rendszerben. Az eltelt tíz év alatt a szakembereink kiskereskedelmi-logisztikai specialisták lettek, az évek során sikerült „kireszelni” a kezdeti hibákat, ma már a versenytársainknak akkora hendikepjük van, amit szinte lehetetlen behozni, ha mi is fejlesztünk, ha mi is megyünk előre. Márpedig megyünk előre, így a lépéselőnyünk megmarad…

– Milyen fejlesztési irányokban gondolkodik a Justice?
– Azt látjuk a „jövőbe néző varázsgömbben”, hogy a világ az ipari forradalom 4.0, az emberi erőforrások csökkenése és drasztikus drágulása, az emberi munka kiváltása felé halad – ez az, amit a mi szakmánkban „élőerős” tevékenységnek neveznek. Minden kutatás és elemzés azt mutatja, hogy a technológia, azon belül az informatikai rendszerek és a célszoftverek fejlesztése jelenti a jövőt. E gondolat jegyében nyitunk egy szoftverfejlesztési üzletágat, mert úgy véljük, hogy olyan megoldásokat kell találni – mert azok lesznek piacképesek –, amelyek a jövőben kevesebb humán erőforrással nyújtanak magasabb szintű szolgáltatásokat. Ez pedig akkor lehetséges, ha a már létező intelligens vagyonvédelmi-informatikai-képrögzítő rendszereket összekapcsolják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a POSeidont integráljuk a már létező, meghatározott célú rendszerek együttesébe, akkor sokkal magasabb minőségű, sokkal komplexebben elemezhető információkat kaphatunk annál, mintha az egyes rendszereket önállóan működtetnénk, és külön-külön kellene elemezni az elszigetelt rendszerekből érkező adatokat. Megjelentek például az online kasszák és terjednek az önkiszolgáló kasszák is, ahol már nincs pénztáros, a célzottan figyelő videókamerákhoz illesztett automata kassza dolgozza fel a képi és egyéb információkat. De ezekből az alapadatokból megfelelő elemzéssel nagyon részletes és nagyon izgalmas, a kereskedők számára pedig kifejezetten hasznos eredmények és következtetések is származtathatók. Ha nem alkalmazkodnánk az új elvárásokhoz, akkor jelentős piacvesztést kellene elszenvednünk.

– Ez azzal is jár, hogy a Justice a klasszikus vagyonvédelmi, őrző-védő biztonsági tevékenységektől eltávolodik, és a mesterséges intelligencia felé nyit?
– A klasszikus őrző-védő profilt megtartjuk, de a közeljövő fejlesztési terveiben már szerepel, hogy legyen szoftveres csapatunk is, amelynek tagjai alkalmazott szoftvereket, a biztonsági ágazat egyedi problémáit megoldó és azokat kiszolgáló termékeket hoznak létre.

– Fehérgalléros fejlesztők lesznek egyenruhás vagyonőrök helyett?
– Nem, nem, az alapprofil marad. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos őrző-védő tevékenységet nem adjuk fel, de például a POSeidon rendszerből érkező adatok elemzésére is képes szakemberekkel bővítjük majd a csapatot. Ezen a projekten a Kürt Akadémiával dolgozunk együtt. A cél, hogy új alapokra helyezzük az élőerő, informatika, intelligens eszközök, képfeldolgozás együttműködését. Ez volt az elmúlt év legnagyobb projektje, és ezt a meggyőződésünket kívánjuk megvalósítani 2018-ban is. Átalakítjuk a céget, megújítjuk a szervezeti felépítésünket, az agilis módszertan mellett bevezetjük a LEAN minőségközpontú módszert is a szoftverfejlesztésben, és az élőerős szolgáltatásunkban is ugyanez a teljesen új megközelítés fogja áthatni a folyamatokat.

– Mit látnak majd ebből az ügyfelek?
– Egy nagyon sok szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor egyedileg testre szabható, tudásában, szolgáltatásaiban is teljesen megújuló POSeidon rendszerrel jelenünk meg, amiben minden olyan funkció elérhető, amire a megrendelőnek szüksége van vagy lehet. Ezen túlmenően a rendszer alkalmazásának hatékonyságát modulárisan felépített szolgáltatáscsomaggal támogatjuk, amiből az ügyfél válogatja össze a számára szükséges funkciókat, szolgáltatásokat.

– Véleménye szerint a biztonsági ágazatban történt változások közül melyek a legfontosabbak?
– Szerintem új helyzet állt elő azzal, hogy az őrző-védő szakmát is elérte a munkaerőhiány. Tudomásul kell venni, hogy humánerőforrás-szinten válság van a vagyonvédelemben is, ami nagyrészt az alacsony bérekkel kapcsolatos. A kötelező rezsióradíj, a 2018-ban ismét megemelt kötelező minimálbér és a garantált bérminimum alapvetően jó irány, végre anyagilag is helyére kerülhet a szakma megbecsülése. Ezért nem látok problémát abban, hogy mindezek következtében felmennek a szolgáltatási díjak – csakhogy szerintem mást kellene szolgáltatni. Túlhaladott állapot, hogy például egy élelmiszer-áruházban egyszerre három vagyonőr dolgozzon. A költségek növekedésével a megrendelői oldal egészen biztosan nem tudja majd elviselni a humán erőforrással kapcsolatos költségek emelkedését. Többek között ezért kell új szolgáltatásformákat kialakítani, mégpedig úgy, hogy az ár-érték arány és a védelmi szint egyensúlya megmaradjon. A POSeidon tökéletes példa lehet erre, ráadásul sokkal szélesebb körű funkcionalitást kínál, mint a klasszikus őrző-védő szolgáltatások.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Árki Zsolt, az Antenna Hungária műszaki igazgatója elmondta: több százmillió forintos beruházással építették ki a saját IoT hálózatukat, amit a Pajzs autókba helyezett nyomkövető rendszeréhez használ. Az Antenna Hungária országszerte több mint 200 telephelyen biztosít vezeték nélküli szolgáltatásokat, az IoT-vel 2015-ben kezdtek el foglalkozni, okosmérőrendszereket üzemeltetnek különböző szolgáltatóknak. A hálózat folyamatosan bővül, jelenleg a lakosság közel 60 százalékát érik el több mint 500 településen – mondta.

Tímár László, a P.T.B. Pajzs Kft. tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy az új, komplex távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel. Az MTI kérdésére közölte: a technológia kifejlesztésére közel 50 millió forintot fordítottak.

Árki ismertette: az úgynevezett Lorawan hálózat – mint az új autóvédelmi megoldás egyik fő eleme – energiahatékony, akár 5-10 éves élettartamot tesz lehetővé, hálózatfüggetlen elemes tápellátással. A hálózathoz nem szükséges SIM kártya. Az adatok titkosítottan futnak a hálózatban, csak előre regisztrált eszközök kapcsolódhatnak, az adatok az AH saját szerverére kerülnek, külföldre nem kerül adat. A cég az IoT-ban vezető szerepet szeretne betölteni, a hálózat bővítése mellett komplex okos város és okos mérés szolgáltatások piacra vitelét tervezik.

Tímár arról számolt be, hogy az új távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel: az autót felügyelő alacsony fogyasztású kommunikátor egységből, a Lorawan hálózatból, felügyeleti szerverből, és a webes felületből, illetve mobiltelefonos alkalmazásból. A cég 17 éve van jelen a saját fejlesztésű gépjárművédelmi rendszerrel, ilyennel ellátott autót a működése óta még nem loptak el – mondta. Az új megoldást idén június óta tesztelték, az meghatározza a jármű pozícióját, sebességét, külső hőmérsékletét. Az autó használata távolról is blokkolható. Előnye, hogy nem lehet leárnyékolni, energiafogyasztása alacsony, azt akár motor nélküli járműbe is be lehet építeni. A szolgáltatás nem igényel élőmunkát, automatikusan működtethető. A védett eszköz bármi lehet, elkezdődtek a fejlesztések, és a jövőben személykövetésre is fel lehet majd használni a technológiát – ismertette. A szolgáltatás díja jelenleg nagyjából egy zenei applikáció havidíjának felel meg.

A következő tíz évben több mint 500 ezer felhasználóra számítanak az eszközvédelem területén.

A közleményben azt írták: a házaspár 2014 és 2017 között egy hónapra, havi százszázalékos kamatra adott kölcsönt – alkalmanként húsz-harmincezer forintot – három hajléktalannak, valamint egy negyedik embernek, aki később, a kölcsönök törlesztése miatt vált hajléktalanná. A vádlottak a kölcsönzést követő hónap elején az alapkölcsön kétszeresét követelték, majd annak egy részét visszaadták, ismét havi százszázalékos kamatra.

A vádlottak meghatalmazást írattak alá két hajléktalannal szociális juttatásaik felvételére. A sértettek a bankkártyájukat is átadták nekik tartozásaik biztosítékául, ezekről a házaspár több esetben vett le pénz. Emellett két sértett nyugdíját többször is elvették, közvetlenül a nyugdíjfelvétel után. Az így elvett nyugdíj és szociális járadék összegéből adtak kölcsönt a sértetteknek, ismételten százszázalékos kamatra.

A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség a vádlottakat, akik tagadják a bűncselekmények elkövetését, háromrendbeli, üzletszerűen elkövetett uzsora bűntettével és egyrendbeli uzsora bűntettével vádolja.

Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.

“A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.

“A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.

Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.

Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. “Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével” – tette hozzá az elnök.

Kreml: nem korlátozzuk az ukrán hajók átkelését
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Úgy tudjuk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról – mondta a szóvivő.

Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti a gyermek érdekeinek kiderítését, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének – szögezte le a testület.

A konkrét ügyben a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négyéves fiával és kétéves lányával Magyarországon akar élni. Az olasz származású apa azonban eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok úgy döntöttek, hogy az anya jogellenesen hozta el Spanyolországból a gyermekeket.

Az anya ekkor fordult az Ab-hez alkotmányjogi panasszal, amelyben a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság ellehetetlenítette számára a bizonyítást például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét, és azt sem vizsgálta, hogy a gyermekek megfelelő környezetbe kerülnének-e Spanyolországban.

Az Ab-nek vizsgálnia kellett, hogy az egyes eljárási hibák összességében sértették-e a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot, figyelemmel a gyermekek érdekeire is.

A Magyarország által is kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény szerint az ilyen bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a visszavitel a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene-e számára. A gyermeknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az alaptörvény is rögzíti.

Az Ab határozata szerint a konkrét ügyben a bíróságok a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. A bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket – így például a szokásos tartózkodási helyet vagy az elvitel jogellenességét -, amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Nem vizsgálták azonban kellő alapossággal azt, hogy a visszavitel a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járhat. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot, ezért az Ab megsemmisítette a támadott bírósági határozatokat.

Az Ab döntésében 13 alkotmánybíró vett részt, közülük hat – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László – különvéleményt fogalmazott meg.

– Az utóbbi öt esztendő eseményei alapján hogyan értékelhető a jelenlegi európai biztonsági helyzet?
– Az elmúlt években viharos változások történtek Európában. Ha öt évvel ezelőtt azt kérdezi valaki, hogy a terrorizmussal a mindennapok szintjén együtt kell-e élni a világban, akkor azt mondtam volna: a világ más területein – a Közel-Kelettől Észak-Afrikán át Oroszország kaukázusi régiójáig – sajnos lehet, hogy igen, de ehhez képest Európa a béke szigete. Korábban egy stabil pontnak gondoltuk Európát ebben a felfordult világban, sajnálatos módon azonban biztonsági szempontból itt vált a legkritikusabbá és legbizonytalanabbá a helyzet. Nem mintha a titkosszolgálatok, biztonsági szervezetek, rendőrségek elfelejtették volna a szakmájukat vagy beszüntették volna a munkát: a világ az utóbbi években túllépett rajtuk. Ezek a szervezetek – jelenlegi eszköztárukat tekintve – gyakorlatilag megoldhatatlannak tűnő feladatokkal szembesülnek, ennek pedig az a szomorú eredménye, hogy hiába akadályoznak meg száz- vagy ezerszámra terrorakciókat, mégis egy sikeres támadás után azt az egyet fogják számon kérni rajtuk. Eközben a politika Nyugat-Európában nem volt képes vagy elég bátor, hogy újrafogalmazza a biztonsággal mint európai értékkel kapcsolatos feladatokat, és megtegye a szükséges aktív intézkedéseket.

– Ön szerint számíthatunk-e jelentősebb javulásra a közeljövőben?
– Sajnos ki kell mondanunk, hogy valami elveszett – egyrészt biztonsági szempontból, másrészt az európai életforma, harmadrészt pedig az emberi jogok vonatkozásában. Az elmúlt évek egyik nagyon szomorú jelensége, hogy miután a női egyenjogúságáért vívott küzdelmek sikeresek voltak, a nők jogai mostanában jelentősen csorbultak és visszaszorultak. Elveszett a hétköznapi élet biztonsága is Európában: tömegek változtatják meg alapvetően a szokásaikat, esténként nem ülnek ki egy kávéra, süteményre a családdal vagy egy női társaság nem megy el szórakozni, mert attól fél, hogy valami történik velük az éjszakában. Itt nem csak a terrorizmusra kell gondolni, hanem a szervezett bűnözés megerősödésére is. Úgy gondolom, a nemzetközi bűnszervezeteknél elindult egy váltás: agresszívabb, gátlástalanabb nemzeti és vallási alapon szerveződő bűnözői csoportok kezdik átvenni a hatalmat ebben az „iparágban” Európában. Ez nagyon súlyos következménnyel járhat a következő években.

– Van mégis bármilyen okunk az optimizmusra?
– Az, hogy a visegrádi országokban, így Magyarországon is sikerült „biztonsági cölöpöket” leverni és ezeket megvédeni az utóbbi években, az már komoly sikernek számít. Gondoljunk itt a kötelező betelepítés elutasítására. Magyarországot eközben számtalan támadás érte az elmúlt években, rengeteg szólaltak fel amiatt, hogy bontsák le a kerítést, de a kvótakérdés kapcsán is éles viták folytak. Azt azonban, véleményem szerint, sikerként könyvelhetjük el, hogy mindennek a kiállásnak van egyfajta kisugárzása Európa többi része felé is.

– Sokan a külső határvédelem egyik fontos tétjének nevezik a schengeni vívmányok megőrzését. Ön szerint veszélybe kerülhetnek azok az előnyök, amiket az EU-ban a belső határőrizet megszüntetése jelent?
– Ezt a kérdést inkább gazdasági oldalról közelíteném meg. Az EU belső, egységes gazdasági piaca az egyik legnagyobb vívmány: nincsenek vámok, biztosított az áruk szabad áramlása. Ha Schengen elkezd töredezni, akkor ez a vívmány vész el legelőször. A különböző iparágakban mára rendkívül szorosan egymásra épültek a multinacionális cégek és ezek logisztikai rendszerei, amelyek egyébként sikeresen működtetik és hajtják előre Európát. Véleményem szerint a schengeni kérdést erről az oldalról kell megközelíteni, hiszen mindez hatással van az emberek életszínvonalára és az egyes országok GDP-jére, ami pedig meghatározza, hogy egy-egy ország mennyit tud gazdasági, védelmi, szociális intézkedésekre fordítani.

– Megítélése szerint mennyiben változott Magyarország kitettsége a nemzetközi biztonsági folyamatok tekintetében?
– Magyarországon jelenleg az elmúlt négy év intézkedéseinek gyümölcseit élvezzük. Azonban nem feltétlenül csak Schengenen kívülről kell fenyegetéssel számolniuk a szolgálatoknak, illetve a Terrorelhárítási Központnak, hanem az övezeten belülről is. Franciaország tájékoztatása szerint ott mintegy 18 ezer iszlamistát tartanak számon, amelyből legfeljebb négyezret tudnak ellenőrizni. Ki kell tehát mondani: nincs oltásunk ez ellen. Magyarországnak a következő években is arra kell berendezkednie, hogy – hasonló intenzitással és szakmaisággal – megőrizze a vívmányokat, ami persze nem garantálja azt, hogy hazánkban nem történhet kísérlet valamilyen támadásra, hiszen mi is Európában élünk.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az altábornagy elmondta: korábban megterveztek egy készenléti rendszert, a gyakorlaton azt tesztelik, hogy az elmélet a gyakorlatban hogyan működik. A művelet lényege a készenlét fokozása, amely az értesítésen alapul. Az azonnali reagálású katonáknak 6 órán, a gyors reagálásúaknak 12 órán belül kell megkezdeniük a feladat végrehajtását.

Korom Ferenc kijelentette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a katonák szükség esetén képesek és készek részt venni a határellenőrzésben Magyarországon.

A Magyar Honvédség 72 órás készenlét-ellenőrzési gyakorlatot tart szerda óta a déli határszakaszon.

A bíróság közleménye szerint a vádlottak Szigethalmon és Tökölön gyártottak illegálisan cigarettát. Az elsőrendű vádlott vette bérbe a telephelyet. A raktárakban megfelelő berendezésekkel, gépekkel ipari mennyiségben állították elő a cigarettát elsősorban a Moldovából és Romániából toborzott munkások.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat nem jogerősen két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, a többi, nem magyar állampolgárságú vádlott egy év hat hónap és egy év tíz hónap közötti – két-három évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott, és kiutasították őket Magyarországról.

A szigetszentmiklósi rendőrök 2016 áprilisában érték tetten a munkásokat. Ott 1,2 milliárd forint, Tökölön pedig 2,1 milliárd forint értékben foglaltak le összesen 120 millió szál cigarettát és egyéb dohányárut. Egy teherautón 26 zsák, összesen 534 kilogramm dohánytörmeléket is találtak.

Az elsőrendű vádlott ítéletével kapcsolatban az ügyész súlyosításért, a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott három nap gondolkodási időt kért. A többi vádlott büntetését minden érintett tudomásul vette.

A tragédia a török metropolisz ázsiai oldalán fekvő Sancaktepe körzetben történt. A beszámoló szerint a helikopter leszállás közben meghibásodott, majd először egy négyszintes ház tetejének, aztán a járdának csapódott. A balesetnek civil áldozata nincs, miután nem tartózkodott az utcán senki.

Az Anadolu Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának a szavait idézve azt írta, hogy a helikopter oktatóhelikopter volt, és egyelőre ismeretlen okból zuhant le.

A hatóságok rendőröket, mentőket és tűzoltókat vezényeltek a szerencsétlenül járt helikopterhez. A sebesült katonát kórházba szállították. A nap folyamán Hulusi Akar török védelmi miniszter személyesen is megtekinti a helyszínt.

Coats, aki az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, a NATO-tagállamok tanácskozásán vesz részt. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel.

“Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország létrehozott, kipróbált és telepített is olyan rakétákat, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint amit a szerződés lehetővé tesz” – fogalmazott a DNI vezetője. Hozzátette, hogy ezeket a rakétakísérleteket Moszkva egy, a nemzetközi szerződések által engedélyezett rakétaprogram álcája alatt végezte el. Coats részletekbe nem bocsátkozott, de annyit elmondott, hogy Oroszország 2018 végére több olyan 9M729 elnevezésű rakétazászlóaljjal rendelkezik, amely közvetlen fenyegetést jelent nagyrészt Európára, de Ázsia bizonyos vidékeire is.

A hírszerzési igazgató hangsúlyozta: ahhoz, hogy Washington változtasson az álláspontján és ne mondja fel az INF-szerződést, Oroszországnak először – ahogyan fogalmazott – “el kellene ismernie, hogy csalt”, majd meg kellene semmisítenie a szóban forgó fegyverzetet. Coats azonban úgy látja, hogy Moszkva erre semmiféle hajlandóságot nem mutat.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonul az INF-szerződésből. Ezt a megállapodást 1987-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov írta alá Washingtonban. A katonai egyezmény a közepes és rövid hatótávolságú rakéták, egészen pontosan a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelhető ballisztikus rakéták felszámolásáról rendelkezett. 

Trump döntése megosztja a NATO-szövetségeseket, és az Európai Unió is azt kérte a felektől, hogy őrizzék meg ezt a nemzetközi biztonság szempontjából fontos szerződést.

Egy biztos: nincs könnyű dolguk a nyomozóknak, amennyiben minden ilyen ügyet szeretnének felderíteni, ugyanis még ma is sokan próbálkoznak az idősek lehúzásával, könnyű prédának tartva őket. Időről időre fontos visszatérni erre a témára, mert elképzelhető, hogy az elítéltek a szabadulásuk után is elkövetik ezt a bűncselekményt.

Szelei Pál rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy 2016-ban több mint 1300 ilyen bűncselekmény esetén indult eljárás Budapesten, 2017-ben pedig ez a szám már nem éri el a 600-at, és az elkövetők számában is tapasztalható visszaesés, ám a jelenség egyelőre nem szűnt meg teljesen.

Néhány jellemző magatartási mód alakult ki ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban – avat be a részletekbe az ezredes. Az egyik ilyen, hogy az idő emberek jóhiszeműségét kihasználva követik el a csalásokat – ezáltal alakult ki és terjedt el az „unokázás” fogalma. A legtipikusabb eset, amikor valaki felhívja a sértettet és azt mondja, hogy az unokája balesetet szenvedett, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos állapotban van, orvosi ellátásra szorul, de szüksége van pénzre, hogy az adott szituációból kikeveredjen, és néhány perc múlva az idős embernél meg is jelenik egy küldönc, aki azért jött, hogy az unokának szánt pénzt elvigye. A történet szerint itt a sértett unokájának balesete az az ürügy, amiért ő maga nem tud jelentkezni. A másik lehetőség, amikor az idős emberek rossz hallását, a telefon hangtorzító hatását kihasználva halkan, suttogva, rekedtes hangon éjszaka hívják fel, hogy ne tudja beazonosítani az elkövető hangját, aki unokaként jelentkezik be, és azt mondja, hogy balesetet szenvedett, de nem hagyhatja el a helyszínt, ezért elküldi a barátját, hogy pár százezer forintot küldjön a nagyszülő, amivel az unoka szabadulni tud a helyzetből. Itt az is előfordulhat, hogy az unoka közvetlen ismerőseként mutatkozik be az illető, és szintén hasonló történetet ad elő, ami a szeretett unoka pillanatnyi akadályoztatásáról szól. Ezek tehát a legtipikusabb jegyek, amelyek szinte mindegyik ilyen ügyön végigvonulnak, és amelyekben olyan szituációt teremt a bűnöző, hogy ne tűnjön fel, miért nem személyesen megy az unoka a pénzért. Jellemzően 100-200-300 ezer forintot kértek a sértettektől. Előfordult azonban hárommillió forintos összeg is, amiből egymilliót a nagymama át is adott, mivel annyi készpénze volt otthon.

A sértett ilyen bűncselekmény esetén mindig kiszolgáltatott helyzetben van, nem készül az adott szituációra, nem gondolhatja végig logikusan minden lépését. Az idős embereknél ráadásul az unokával kapcsolatban van egyfajta naivság és a feltétlen szeretet, ami megkönnyíti az elkövetők helyzetét. Arról nem beszélve, nem ritka, hogy az idős ember már rosszul hall, lassabban reagál, különösen, ha álmából verik fel, nem tudja térben és időben elhelyezni a szituációt, és ha tőle kérnek segítséget, azonnal segíteni akar.

2016-ban Budapesten húsz ember ellen indult eljárás, két elkövető összesen 67 esetben tudott megtéveszteni idős embereket, ám az ügyek egy részében ismeretlen tettes ellen fel kellett függeszteni az eljárást.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a nyomozás, megfelelő bizonyítékokra van szükség – hívja fel a figyelmet a rendőr ezredes: a leghatékonyabb és legerősebb bizonyító ereje a tettenérésnek van, amikor az idős embernél bekopogtat az unoka nevében megjelenő személy, de nagy lélekjelenlét kell ahhoz, hogy az idős ember álmából felébredve ilyenkor a rendőrséget hívja.

Szelei szerint fontos kiemelni, hogy azokban az ügyekben, amelyek a rendőrség látókörébe kerültek, nem volt olyan eset, hogy úgymond előzetesen figyelték volna a sértettet, és korábban megszerzett adatok alapján hívták volna fel őt. Egyszerűen a telefonkönyvből kiírtak néhány telefonszámot, és füllentettek az unoka nevét vagy nemét illetően, mégis sikerült becsapni az idős embereket. Nem ritka, hogy fiúunokára hivatkoztak, de a nagyszülőnek lányunokája van, ilyenkor bontották a vonalat, ezáltal kísérleti szakban maradt a bűncselekmény, mivel nem valósult meg a kontaktus.

A 2016-os kommunikációs kampányban alkalmazott szórólapok, nyugdíjasklubokban tartott tájékoztatók, tévéinterjúk stb. jól láthatóan hozzájárultak az ilyen bűncselekmények visszaszorulásához. Bár az ilyen típusú elkövetések száma csökkenő tendenciát mutat, soha nem lehet azt mondani, hogy megszűnnek. Előfordulhat, hogy ez is a klasszikus elkövetési magatartások közé fog tartozni. A látencia az elkövetőket támogatja, ezért lenne fontos, hogy mindenki, akit ilyen jellegű támadás ér, tegye meg a feljelentést, mert sokszor a kis mozaikdarabokból lehet összerakni az elkövetési sorozatot – teszi hozzá a szakember.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy “nemzetközi vizeit” használhassa.

A bukaresti külügyminisztérium aggodalmát a média is osztja: a román hírtelevíziók vezető témája volt hétfőn a Bukaresttől 800 kilométernyire lévő Kercsi-szorosban történt orosz-ukrán tengeri incidens, amelyet a Fekete-tenger egész térségét fenyegető biztonsági kockázatnak tartanak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök “célpontnak” nevezte Romániát, az ország déli részén, az olténiai Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este arról adott hírt, hogy Oroszország tüzet nyitott hajóira a Kercsi-szorosnál, majd az orosz különleges egységek három ukrán hajót elfoglaltak. A hadihajók az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. Az incidensben Kijev szerint hat ukrán tengerész megsebesült. Kicsivel korábban egy orosz határőrhajó állítólag szándékosan nekiment egy ukrán hadihajónak Odessza és Mariupol között.

A vádlott a bűncselekmény időszakában alkalmi munkából élt, gyakran fogyasztott alkoholt, viselkedése agresszív, kötekedő volt. A sértettnél lakott albérletben, aki számos súlyos betegségben szenvedett.

2016. szeptember 2-án a vádlott ittasan összekülönbözött a testvérével és unokaöccsével, majd a vasútállomáson verekedett össze több emberrel. Miután hazament, többször megütötte az ágyban fekvő szállásadóját, majd megrugdosta, megtaposta. A vádlott ezek után átment munkaadójához, és elmondta, hogy megölte a sértettet.

A bíróság a Pest Megyei Főügyészség tényállásával és indítványával egyezően a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A közlemény szerint a törvényszék a két minősítő körülményt a sérülések helyére, jellegére és az ütések, rúgások számára figyelemmel állapította meg. A bíró leszögezte: a három csapás elvét kellett alkalmazni, ezért nem volt lehetőség határozott tartamú szabadságvesztés kiszabására.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője a tényállás és a minősítés miatt enyhítésért jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A 109 nőn kívül 25 gyerek is életét vesztette tavaly a szülei közötti erőszak miatt – derül ki a francia belügyminisztérium nyilvántartásából. Christophe Castaner belügyminiszter és Marlene Schiappa, a férfiak és nők közötti egyenjogúságért felelős államtitkár közös közleménye szerint a családi problémák miatti öngyilkosságban, illetve emberölésben tavaly összesen 247-en haltak meg.

A tárcavezetők Nicole Belloubet igazságügyi miniszterrel együtt mutatják be kedden azt az új, a hét minden napján 24 órában működő internetes oldalt, amelyen a szexista és szexuális erőszak áldozatai csetprogramokon keresztül kommunikálhatnak a terület szakértőinek számító rendőrökkel és csendőrökkel.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából szombaton a szervezők csaknem ötvenezren vonultak utcára mintegy ötven francia városban, közülük harmincezren Párizsban (a rendőrség szerint 12 ezren voltak). Franciaországban évente 220 ezer bőt bántalmaz a párja vagy a volt társa, s naponta 250 nőt erőszakolnak meg. A francia nők harmadát pedig már legalább egyszer érte szexuális bántalmazás a munkahelyén.

A State Department (külügyminisztérium) szóvivője hangsúlyozta: az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az európai országok többet tennének Ukrajnáért a Krím-félszigetért Oroszország ellen folytatott küzdelmében, és ennek egyik módja lenne, ha szigorúbban betartatnák a már érvényben lévő szankciókat Moszkva ellen.

Nauert leszögezte: sok európai kormányzat hozott büntető intézkedéseket Oroszország ellen a Krím bekebelezése és ukrajnai cselekedetei miatt, de – mint fogalmazott – “nem valamennyi szankciót hajtották végre teljes mértékben”. Hozzátette, hogy az amerikai álláspont szerint az európai országok ez ügyben többet is tehetnének.

A külügyi szóvivő szerint a segítség másik módja az lenne, ha az európai országok felülvizsgálnák az Északi Áramlat 2 gázvezeték eddigi támogatását. Ezzel kapcsolatosan azonban nem mondott részleteket.

A mintegy 9,5 milliárd euró értékű beruházás keretében megvalósuló Északi Áramlat 2 európai projekt, amelynek segítségével évi 55 milliárd köbmétert szállítani képes vezetékkel bővülhet a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat gázvezeték. Az Északi Áramlat 2 kiindulási pontja az oroszországi Viborg, végpontja pedig a németországi Greifswald, a vezeték orosz, finn, svéd, dán és német területi vizeken halad majd keresztül. Kiépítésével megkerülhető lesz Ukrajna, mint tranzitország, bár Vlagyimir Putyin az idén augusztusban Angela Merkel német kancellárral tárgyalva azt állította, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 kiépítése után is megmarad.

Donald Trump a júliusban tartott brüsszeli NATO-csúcs előtt bírálta Németországot az Északi Áramlat 2 megépítéséért, azt hangsúlyozva, hogy ezzel Németország Oroszország “túsza” lesz.

A munkahelyek biztonságát növelő innovációk közül az egyik legfontosabbat nem a tervezőasztalokon, az új műszaki magoldások között kell keresni, sokkal inkább a fejekben, egészen pontosan a munkahelyek irányítását, kultúráját formáló döntéshozók fejében – véli Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelem- szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzésének tanára. Egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött kutatás a munkavédelmet tanuló, jellemzően harminc év feletti hallgatók körében azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért tanul itt, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni – magyarázza a szakmai kommunikációt tanító szakember.

E megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét. Nyilván többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képezik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival, és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. Géczi szerint mindez a vállalatokon belül az EHS-terület (munkahelyi egészség, biztonság- és környezetvédelem) ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. – Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi –, de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni és megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati „vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges. Ezt viszont segíthetik olyan informatikai alkalmazások, amelyek képesek a jelentős ráfordítások árán beszerzett és működtetett vállalatirányítási rendszereken belül kezelni a biztonsági folyamatokat, feladatokat. Vagyis – hangsúlyozza a szakértő – még ha a technikai háttér adott is, akkor is szükség van egy olyan szakemberre, aki elkötelezetten, értő módon működteti azt, vagyis nem azért, mert odatették vagy küldték.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés. A munkahelyi egészség-, biztonság- és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen módon alkalmazhatók a korszerű munkavédelmi ismeretek és a XXI. század high-tech fejlesztései, hiszen a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az e-learning eszközök, a drónok vagy éppen a viselhető okos technológiák már rendelkezésünkre állnak – veti fel Rogányi Zoltán, az Alemona Hungary Kft. munkavédelmi szakértője.

Gondoljunk csak a gépkocsikba, gépekbe épített szenzorokra, rendszerekre, amelyek képesek jelezni, ha egy folyamat nem működik megfelelően, sőt egyes esetekben be is tudnak avatkozni, például korlátozzák vagy letiltják a működést. Innen már csupán néhány lépés az automatikus gépi tanulás és az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia, amelyek újraértelmezték a gyártóüzemek működésének termelésszervezési és felügyeleti lehetőségeit is. Egy ilyen rendszer képes egészen kicsi vagy éppen emberi beavatkozás nélkül hatékonyan közreműködni a hibák észlelésében. Például az eszköz képes bármilyen nem megfelelő folyamatot észlelni, túlmelegedést, alkatrésztörést, -meghibásodást, anyagelakadást, ami lehetővé teszi a megelőző karbantartások és javítások hatékonyabb, költségkímélőbb, biztonságosabb megvalósíthatóságát.

A szakértő kiemelte, hogy a meghibásodások kiküszöbölésével és a robotika felhasználásával a gépek biztonságos használatának fejlesztése mellett a dolgozók alaposabb képzése is nagymértékben hozzájárul mindehhez. Modern, technológiai szempontból fejlett e-learning eszközök használatával a munkáltató minden esetben biztosíthatja a napi tevékenységbe rugalmasan illeszthető, megfelelő képzési modult a munkavállalók számára.

Ha már a munkavállalókat említettük, érdemes kitérni a viselhető eszközökben rejlő lehetőségekre is. Rogányi azt tapasztalja, hogy a hétköznapokban használatos viselhető eszközök előretörése feltartóztathatatlan, fejlettségük a népszerűségükkel együtt növekszik. Könnyedén elérhetők már olyan eszközök, amelyek képesek valós időben felügyelni a munkaterületeket, monitorozni a dolgozók tartózkodási helyét és az esetleges kvázi- és tényleges baleseteket, közben a különböző projekttel vagy munkavédelemmel kapcsolatos értesítéseket küldeni a koordinációt ellátó vezetőknek. Előkészületben vannak olyan rendszerek is, amelyek valamilyen adattároló és -továbbító technológia segítségével képesek magasban történő munkavégzésnél a kikötési pontokat is ellenőrizni, a biztonsági és egészségvédelmi terv alapján szabálytalan munkavégzést azonosítani, ezen adatokat elemezni, kiértékelni és erről a megfelelő szervezeti egység számára adatokat, riasztásokat küldeni. Az építőipari kivitelezések ellenőrzése a dróntechnológia alkalmazásával és az optimális emberi erőforrás felhasználása mellett ellenőrizhetővé válik.

Persze a technológiák önmagukban csupán lehetőséget biztosítanak arra, hogy termelékenyebbé és biztonságosabbá tegyék a munkahelyeinket. Az igények pontos felmérése, a megfelelő program kiválasztása, a rendszerek összehangolása nagy szakértelmet igénylő feladat, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezek a jövőbe mutató eszközök a munkavégzés valóban hatásos kiegészítőivé váljanak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)