Biztonságpiac

A helyzet alakulásával 43 százalék elégedett. A mért értékek erősen eltérnek a tavalyi adatoktól, amikor még csak 28 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányban mennek a dolgok, és még 55 százalék volt elégedett Oroszország haladási irányával.

A felmérés szerint 64 százalék elégedett Vlagyimir Putyinnak az elnöki poszton végzett tevékenységével, 34 százalék viszont nem. Dmitrij Medvegyev kormányfő esetében csaknem fordított az arány: a megkérdezettek 33 százaléka helyesli, 66 százalék pedig kifogásolja, amit csinál.

Elemezők rámutattak, hogy noha a tavaly újraválasztott Putyin támogatottsága a különböző januári mérések egybehangzó adatai szerint továbbra is meghaladják a 60 százalékot, annak szintje 13 éve nem tapasztalt alacsony szinten áll. Az okok között a nyugdíjkorhatár és az áfa emelését szokták megnevezni.

Az orosz kormányt a Levada-központ felmérésében a válaszadók 38 százaléka támogatta, 61 százaléka viszont nem. A szövetségi parlament alsóháza esetében ez az arány 33, illetve 64 százalék. Elismerően vélekednek ugyanakkor az oroszok tulajdon régiójuk vezetőjének teljesítményéről: 58 százalék elégetett, 39 százalék pedig elégedetlen a teljesítményével.

A Levada-központ csütörtökön azt közölte, hogy az oroszok 56 százaléka tart a mások országokból származó katonai fenyegetéssel, 39 százalék pedig nem.

A NATO nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit. Moszkva továbbra is tagadja a megállapodás megszegését, noha évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését – mutatott rá a dokumentum.

“Egy ilyen rakétarendszer titkos tesztelése, gyártása és telepítése közvetett fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságra” – figyelmeztettek.

A szövetségesek sajnálatukat fejezték ki, hogy Oroszország részéről nem tapasztalható semmilyen tényleges előrelépés az egyezménynek való megfelelés irányába. Amennyiben Moszkva nem teljesíti kötelezettségeit, “Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik a szerződés megszűnéséért” – írták.

A szövetség ismételten arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében – tették hozzá.

“Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik “az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban” – mondta.

“Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában” – tette hozzá.

Putyin kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.

Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni – közölte -, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Putyin jóváhagyta Sojgu védelmi miniszter kezdeményezését, hogy az orosz haderő kezdje meg a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és egy szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

Közölte, hogy Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így. Sojgu ismételten az INF-szerződés megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Pelosi újságírók előtt azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat döntése a fegyverkezési verseny veszélye mellett “aláássa a nemzetközi biztonságot és stabilitást” is. A házelnök egyúttal elítélte azt is, hogy Oroszország nem tartja be az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit. A demokrata párti politikus “arcátlannak” nevezte az orosz magatartást.

Pelosi felszólította az amerikai kormányzatot, hogy a Moszkvának adott hat hónapot arra használja fel, hogy NATO-partnereivel tárgyaljon a szerződés esetleges megmentésének lehetőségeiről. Ezzel az Egyesült Államok Pelosi szerint elkerülheti, hogy “veszélyes fegyverkezési versenybe” bonyolódjék.

Közben Donald Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva azt hangsúlyozta, hogy olyan új megállapodás tető alá hozásában reménykedik, amely jobb az eddiginél, és amelyet mindenki tiszteletben tart. A jelenlegi szerződésről így fogalmazott: “az egyik oldal nem tartotta be, mi ugyan betartottuk, de a másik oldal nem”.

Terdik Tamás elmondta, hogy a katasztrófavédelemmel végzet közös munka eredményeként megállapították: a január 23-i tűzeset szándékos gyújtogatás következménye, az ügyben három budapesti fiatalt gyanúsítottként hallgattak ki közveszélyokozás miatt. Ők ténybeli beismerő vallomást tettek, tettüket megbánták, szabadlábon védekeznek. A fiatalok közül az egyik 16, a másik kettő 15 éves – közölte.

Terdik elmondta: a három fiatal január 23-án egyikük otthonában találta ki, hogy valamit fel kellene gyújtani. Kétszáz forintból körömlakklemosót vettek, majd a Markusovszky térre mentek, hogy ott egy kukát vagy valami mást felgyújtsanak. A kollégium falának volt támasztva egy szivacs, azt az egyikük lelocsolta a körömlakklemosóval, másikuk pedig meggyújtotta. Ezt követően sietve távoztak a helyszínről.

Felelősen kijelenthetjük, hogy a három fiatal együttes ténykedése hozzájárult a kollégium kiégéséhez – közölte Terdik.

Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a tűzoltók a riasztást követően nyolc percen belül a helyszínre érkeztek, a kollégium épülete nagy terjedelemben, több szinten égett. A tűzoltás három órán át tartott, a végleges munkák másnap délelőttig tartott, a helyszínen mintegy száz tűzoltó dolgozott. Már az oltás során sikerült meghatározniuk, hogy hol keletkezett a tűz. Vizsgálatok még mindig zajlanak.

Az oltás során egy elhunyt embert, egy 45 éves családos férfit találtak – közölte.

Kérdésekre válaszolva Terdik elmondta: a fiatalokat csütörtökön fogták el, a tettüket “egyfajta heccnek” tekintették, motivációjuk ebből fakadt.

Palotai közölte, a falhoz támasztott szivacs mögött egy használaton kívüli ajtó volt, és a mögötte lévő berendezési tárgyak is begyulladtak. Az ajtó egy lépcsőházba nyílt, amelynek tetején nyitva volt az ablak, így “mintegy kéményhatással” tudott a tűz terjedni. Ez volt az oka, hogy a tűzoltókat a kiérkezésükkor már komoly tűz fogadta.

A Magyarországi Református Egyház (MRE) kommunikációs szolgálata korábban azt közölte, a kollégiumban 125 diák lakott, de a tűzeset idején sokan nem voltak bent, mert a vizsgaidőszakban hazautaztak.

A rádiós műsorvezető úgy tette fel a kérdést, hogy lesz-e katonai beavatkozás akár Kolumbia, akár Brazília által, akár e két ország és az Egyesült Államok közös akciójával, és Bolton erre adott nemleges választ. Azt azonban hozzátette: minden lehetőséggel számol.

“Az elnök kijelentette, hogy minden lehetőséggel számol, de a mi célunk a békés hatalomátadás elérése” – fogalmazott a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Bolton csütörtökön egyik Twitter-bejegyzésében békés visszavonulást javasolt Nicolás Maduro venezuelai elnöknek. “Nicolás Madurónak és legfőbb tanácsadóinak hosszú, nyugodt visszavonulást kívánok, jó életet valahol egy kellemes tengerparton, távol Venezuelától” – írta. “Minél előbb él ezzel a lehetőséggel, annál valószínűbb lesz, hogy a visszavonulás kellemes lesz, ahelyett, hogy egy olyan tengerparti vidékre kerüljön, mint Guantánamo”- tette hozzá.

A CNN hírtelevízió pénteken reggel arról sugárzott tudósítást, hogy Juan Guaidó, az Egyesült Államok és több ország által ideiglenes államfőként elismert ellenzéki politikus készen lenne rá, hogy katonai segítséget kérjen Washingtontól. A tudósítást az amerikai kormányzat részéről nem kommentálták.

Washington az elmúlt napokban szankciókat hozott a legnagyobb venezuelai állami olajvállalat, a PdVSA ellen, és arra szólított fel más országokat is, hogy ne kereskedjenek venezuelai értékpapírokkal, vagy venezuelai arannyal.

Jacek Czaputowicz a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló INF-szerződésben rögzített amerikai kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatban a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai. Ezek az országok tudják, hogy Moszkva “csak az erő nyelvét érti”. Ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre.

“Nincs miért azt gondolni, hogy a nukleáris fegyverek nem tudják a jövőben is biztosítani a békét” – fogalmazott az orosz vezetés tevékenységével szemben kritikus konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa. “Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen” – mondta Czaputowicz.

A Der Spiegel szerint a lengyel diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy akár hazája területére is telepítenek amerikai atomrakétákat, ami szakítás lenne az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirattal, amelynek alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben.

Amerikai atomrakétákat Lengyelországban “egyáltalán nem kívánunk, de minden attól függ, hogy Oroszország miként viselkedik a jövőben, hogy folytatja-e agresszív fegyverkezési politikáját” – mondta a miniszter a Der Spiegel digitális formátumban pénteken kiadott, nyomtatott változatban szombaton megjelenő számában, hozzátéve, hogy a NATO közösségének együtt kell ebben az ügyben.

A védelmi szövetség vezetője Bukarestben beszélt erről csütörtökön, miután Klaus Iohannisszal, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnökével tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön kifejtette: Oroszország olyan nukleáris töltettel felszerelhető, nehezen felderíthető rakétát fejlesztett ki, amely elérheti az európai városokat. Decemberben a NATO-tagországok külügyminiszterei felszólították Moszkvát az INF-szerződés tiszteletben tartására, az erre megszabott hatvan nap azonban már lejárt, és Oroszország nem mutatott hajlandóságot álláspontja megváltoztatására – állapította meg a NATO főtitkára.

Az észak-atlanti szövetségnek alkalmazkodnia kell a kiszámíthatatlan biztonsági környezethez, és a NATO-ba 15 éve belépett Romániának is jelentős szerepe van ebben. Több száz román katona vesz részt Afganisztán stabilizálásában, Romániában található a NATO rakétavédelmi rendszerének egyik bázisa, a dél-romániai Craiován pedig nemzetközi dandárt létesítettek – sorolta Stoltenberg.

Méltányolta, hogy Románia teljesítette vállalt kötelezettségét, és már jelenleg a GDP két százalékát fordítja katonai kiadásokra.

Iohannis megerősítette Románia eltökéltségét, hogy a NATO megbízható, erős tagállama maradjon, amely hozzá is járul a közös biztonsághoz, nemcsak haszonélvezője annak. A román elnök – egyéb pontosítás nélkül – aggodalmának adott hangot a Fekete-tenger térségét fenyegető súlyos biztonsági kihívások, a nemzetközi jog megsértése és a katonai erő alkalmazása miatt.

Mindez szerinte elengedhetetlenné teszi, hogy a NATO prioritásai között maradjon a keleti szárny, a Fekete-tenger térségének megerősítése.

A NATO-főtitkár szerda este érkezett Bukarestbe, ahol az EU védelmi minisztereinek kétnapos informális találkozóján üdvözölte, hogy az Európai Unió erősíteni akarja védelmi képességeit, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy ezekkel az erőfeszítésekkel az EU ne versengjen a NATO-val, hanem egészítse ki annak tevékenységét.

Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, “megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.

Az elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. “Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – olvasható az elnök közleményében.

A közleményt percekkel azt követően adta ki a Fehér Ház, hogy a külügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten Mike Pompeo bejelentette az amerikai kormány döntését.

“Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője. Pompeo azt hangoztatta: a szerződés megsértésével “Oroszország európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe”. Hozzáfűzte, hogy: “kötelességünk erre megfelelő választ adni”.

“Az országokat felelősségre kell vonni, ha megszegik a szabályokat” – fogalmazott a külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy Washington álláspontja szerint “Oroszország kockára tette az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit”. Leszögezte: az Egyesült Államok “bőséges időt” biztosított Oroszországnak, hogy visszatérhessen a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Trump és közvetlen munkatársai, köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó régóta fenntartásait hangoztatta a megállapodással kapcsolatban, bár az INF-szerződés miatti amerikai csalódottság régebbi keletű. Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit.

Klaus Iohannis román elnök a tavalyi év utolsó napjaiban hosszabbította meg elnöki rendelettel Nicolae Ciuca tábornok mandátumát, miután nem fogadta el a román szociálliberális kormány által javasolt jelöltet. A román kormánnyal nyílt belpolitikai konfliktusban levő elnök arra hivatkozva utasította el a védelmi miniszter javaslatát, hogy “nem felelt meg a törvényes követelményeknek”. Gabriel Les védelmi miniszter Dumitru Scarlat tábornokot, Románia brüsszeli katonai képviselőjét javasolta a vezérkari főnöki posztra.

Ciuca tábornok mandátuma december 31-én járt le, Iohannis ezért meghosszabbította elnöki rendelettel a kinevezését. A kormány a közigazgatási bíróságon támadta meg, két pert is indítottak, egyiket a rendelet azonnali felfüggesztése érdekében.

A csütörtöki ítélet elrendelte a Iohannis által kiadott rendelet felfüggesztését mindaddig, amíg az érintett bíróság érdemben tárgyal annak tartalmáról. Az első tárgyalás ebben a második perben február 12-ére van kitűzve. A mostani elsőfokú ítélet ellen öt napon belül lehet fellebbezni.

Az elnöki hivatal jogi képviselője szerint a rendelet felfüggesztése miatt veszélybe kerülhetnek Románia külföldi katonai missziói és súlyos fennakadást okozhat a román hadsereg vezetésének folyamatos biztosításában. A védelmi minisztérium jogi képviselője szerint ugyanakkor ez a veszély nem áll fenn, mert más tábornokok is elláthatják a vezérkari főnöki posztot.

A román média emlékeztetett, hogy a román hadsereg éppen akkor maradt vezérkari főnök nélkül, amikor Bukarestben tartózkodik Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A hatóság csütörtöki közleményében nem hozta nyilvánosságra a jogsértések mibenlétét, csak annyit árult el, hogy jelenleg azt mérlegelik, milyen eljárást folytassanak ebben az ügyben. A Roszkomnadzor január 10-én azt állította, hogy a BBC műsorszolgáltató egyes online anyagai nemzetközi terrorszervezetek ideológiai álláspontját közvetítik, és megsérthetik a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben meghozott orosz törvényeket.

A Roszkomnadzor – megemlítve, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetet megalapító Abu Bakr al-Bagdaditól származó idézetekre bukkant a BBC internetes oldalain – bejelentette akkor, hogy január 14. és 31. között ellenőrzést tart majd a BBC World News adásait Oroszországban sugárzó és ott bejegyzett Britis Televizsn nyilvánosan működő részvénytársaságnál.

A Roszkomnadzor december 21-én jelentette be, hogy törvényességi ellenőrzést tart a BBC internetes felületeinek és a BBC World News üzemeltetésével kapcsolatban. Ezt azt követően tette, hogy a brit távközlési felügyelet (Ofcom) megállapította: az orosz RT állami tévécsatorna 2018 tavaszán hét alkalommal sértette meg pártatlanság követelményét és ezzel Nagy-Britanniában hatályos műsorszórási jogszabályokat is. Az Ofcom 250 ezer fontig (hozzávetőleg 90 millió forintig) terjedő bírsággal vagy akár a műsorszórási engedély megvonásával sújthatja az RT-t.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, ugyancsak december 21-én, úgy fogalmazott, hogy a BBC-nél végrehajtandó ellenőrzés válaszreakció Londonnak az RT-vel szembeni fellépésére. Mint mondta, orosz intézményeknél kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, ahogyan a BBC az Oroszországgal kapcsolatos eseményekről, egyebek között az orosz fegyveres szíriai hadműveletéről beszámol.

A BBC többször alkalommal is közölte azt, hogy a helyi törvényekkel összhangban működik Oroszországban.

A tájékoztatás szerint a nyereményjátékra való felhívás emailben vagy internetes böngészés közben felugró ablakként jelenhet meg.

A Magyar Posta közölte, hogy nem kér sem telefonon, sem emailben érzékeny személyes adatokat, nem hirdet böngészés közben felugró ablakokban, az általa meghirdetett akciókhoz minden esetben tartozik játékszabályzat.

A Magyar Posta szerint ha az adott weboldalon nem találnak játékszabályzatot, javasolják, hogy gyanakodjanak és zárják be az ablakot.

A bűnügy gyanúsítottja, egy abonyi férfi, különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette miatt vádlottként állt a Ceglédi Járásbíróság előtt. A férfi az abonyi házára rendelt bűnügyi felügyelet alatt állt 2017 decembere óta.

A gyanúsított 2018 elejétől kezdve az illegális forgalomban „kristály”, „crac”, „pára”, és „herbál” fantázianéven ismert új pszichoaktív anyagokat szerzett be. A pszichoaktív anyagokat napi rendszerességgel adta el a kialakult vevőkörének. Egyes vevői a férfi őrizetbe vételéig, 2019. január 24-ig 800 ezer forinttól csaknem egymillió forintig terjedő összegeket hagytak nála.

A gyanúsított ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Ceglédi Járásbíróság 2018. november 16-ára tűzött ki tárgyalást. Fennállt annak lehetősége, hogy ezen a napon a bíróság ítéletet hirdet. Azért, hogy ezt a tárgyalást ne lehessen megtartani, a férfi előző este áthívta magához egy ismerősét. Rábeszélte arra, hogy másnap reggel hívja fel telefonon a Ceglédi Járásbíróságot, és azzal fenyegetőzzön, hogy bombát robbant az épületben.

A gyanúsított társa így is tett. A telefonhívás alapján a rendőrök kiürítették a bíróság épületét, bombakutatóval átvizsgálták az épületet. Nem találtak robbanóanyagot, azonban a Ceglédi Járásbíróságon aznapra kitűzött tárgyalásokat meg kellett szakítani.

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével és közveszéllyel fenyegetés bűntettével gyanúsított férfi esetében okkal lehet tartani attól, hogy szabadon hagyva megszökne vagy újabb bűncselekményt követne el. Mindez kizárólag a letartóztatásával akadályozható meg.

A Ceglédi Járási Ügyészség ezért tett indítványt a férfi letartóztatásának elrendelésére. A nyomozási bíró egyetértett az ügyész állásponttal és elrendelte a kényszerintézkedést.

Osztovits András elmondta: polgári és büntetőeljárásban, közös tulajdonnal, kölcsön visszafizetésével, valamint zseblopással, bolti garázdasággal kapcsolatos ügyekben kellett helytállniuk a bírósági fogalmazóknak, titkároknak.

A jog tudása szükséges, de nem elégséges feltétele a jó bírói munkának – magyarázta. Ezen a pályán tudni kell fegyelmet tartani, tekintélyt teremteni, érthetően indokolni és adott esetben váratlan helyzetekre, emberi drámákra is reagálni. Ilyen és ehhez hasonló képességeket tesztelt nagyon sikeresen ez a verseny – emelte ki.

Várhatóan ezentúl rendszeresen meg fogják rendezni a bírósági fogalmazók és titkárok országos pervezetési versenyét – tette hozzá a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója.

Bolton a Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatón a kezében tartotta sárga jegyzetfüzetét, amelynek a kihajtott oldalon volt olvasható a kézzel írt jegyzet. A feljegyzést egy újságíró látta meg, amit telefonjával le is fényképezett, és rá is kérdezett az amerikai katonai beavatkozás lehetőségére. Bolton válaszában leszögezte: az amerikai elnök “nagyon egyértelművé tette, hogy minden megoldás elképzelhető”. Megismételte vasárnapi kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok által ideiglenes elnöknek elismert Juan Guaidó és a Venezuelában lévő amerikai diplomaták elleni bármilyen erőszakra az Egyesült Államok “jelentős mértékű választ” ad. Amerikai újságírók megkérdeztek egy külügyi tisztségviselőt is a jegyzet jelentőségéről, de a neve elhallgatását kérő tisztségviselő csupán annyit közölt: erről nincsenek információi.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítója megkereste a Fehér Házat is, az elnöki hivatal azonban nem kívánta kommentálni az “ötezer katonáról” szóló feljegyzést.

A Venezuelával szomszédos Kolumbia külügyminisztériuma közleményben reagált a feljegyzésre. Közölte: nem világos, mit jelent és milyen okból szerepelt a feljegyzés Bolton füzetében.

Az Országgyűlés honlapján megjelent válasz szerint a megszokott szigorral, de nagyobb számban történtek munkavédelmi ellenőrzések az agrárszektorban. A baleseti helyzet javítása érdekében a munkavédelmi ellenőrzések száma a korábbi évek dupláját tette ki 2018-ban, 1530 munkáltatónál volt vizsgálat.

A munkavédelmi ellenőrzések, főként a kampány és a célvizsgálat eredményeképpen mintegy harmic százalékkal csökkent a halálos balesetek száma 2018-ban az agráriumban.

A kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát, valamint hosszabb távon a munkavégző képességét és életkilátásait veszélyeztető munkakörülmények javuljanak az agráriumban, és a többi ágazatban is – áll az államtitkár válaszában.

Az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.

A Nagy László hadbíró ezredes vezette katonai tanács L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást.

A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől.

A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

Első fokon a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa 2013. február 28-án felmentett 15 vádlottat (két másik vádlott ügyét elkülönítve tárgyalták). Az ítélet ellen az ügyész bűnösség és büntetés megállapítása iránt fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2014 februárjában az elsőfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki.

A bíró indoklásában hosszasan ecsetelte O. János tizenhatodrendű vádlott beismerő vallomását, amelyet az egész ügy “alfájának és ómegájának” nevezett. A védelem ugyanis a vallomás teljes kizárását kezdeményezte az eljárásból, miután a nyomozati szakaszban “jogellenes figyelmeztetés” történt: az ügyészség a tábornoknak büntetlenséget ígért, amit a törvény nem tesz lehetővé. A vád jelentős részben a 80 oldalas vallomásra épült. Miután az ügyészség korrigálta “a törvénysértő figyelmeztetést”, és a vádlott továbbra is fenntartotta a teljes vallomását, az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a teljes vallomást figyelembe kell venni – mondta a bíró.

A megismételt eljárásban – a másodfokon eljáró Főváros Ítélőtábla iránymutatása szerint – a 80 oldalas vallomásból mintegy 65 oldalt használtak fel – közölte a katonai tanács elnöke, nyomatékosan hozzátéve, hogy több vádlott is tett beismerő vallomást, ami megerősített O. János vallomását.

Fontos kérdés volt a debreceni eljárásban annak tisztázása, hogy miként alakult a tizenhatodrendű vádlott elmeállapota: a szakértők szerint a cselekmények elkövetésekor enyhe, a vallomástételek idején közepes fokú korlátozást állapítottak meg.

Nagy László indoklásában kitért arra az esetre, amikor – a tizenhatodrendű vádlott szavai szerint – a harmadrendű vádlott viszkis dobozban adta át a visszaosztott pénzt az államtitkárnak. A bíróság a bizonyítékokat nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy a másod- és harmadrendű vádlott bűnösségét meg tudja állapítani, azt a tizenhatodrendű vádlott vallomásán kívül semmi nem támasztotta alá, “ami kevés a bűnösség megállapításához”, ezért az ő esetükben teljes felmentő ítélet született – magyarázta a katonai tanács elnöke.

A bíróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást, és csak két esetben – az első- és a tizenhatodrendű vádlottat illetően látta helyénvalónak letöltendő szabadságvesztés kiszabását.

Elmondta azt is hogy a magas beosztású katonák cselekedete miatt csorbát szenvedett a honvédség iráni bizalom, ezért minden rendfokozattal rendelkező vádlott esetében a bíróság elrendelte a lefokozást. Miután az évek folyamán az események irányítói több tízmillió forinthoz jutottak, a bíróság 100 ezer forinttól 50 millió forintig terjedő vagyonelkobzással is sújtott vádlottakat – összegezte a katonai tanács elnöke.

Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért. A két letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott közül L. István Attila és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett, O. János három nap gondolkodási időt kért. Öt vádlott tudomásul vette az ítéletet, nyolcan felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, hárman három nap gondolkodási időt kértek, míg a negyedrendű vádlott, H. András dandártábornok a számára kiszabott 9 millió forint vagyonelkobzás csökkentéséért fellebbezett.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 45 éves férfi 2010-ben a felügyeletére bízott kiskorúról pornográf felvételeket készített, amelyeket otthonában tartott. Emellett 2016 és 2018 között több ezer, kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt szerzett meg és tárolt a számítógépén. A vádlott ezeket az internet böngészők elől elzárt részén, az úgynevezett “darkneten” kutatta fel, és maga is osztott meg ilyen felvételeket.

A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség az elkövető felügyelete alatt álló személy sérelmére felvétel készítésével, valamint felvétel átadásával és tartásával elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a férfit kilenc év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett.

A Bataclan koncerthelyszín egyik oldalsó vészkijáratára festett alkotás egy gyászoló fiatal nőt ábrázolt. A festményt kivágták és eltávolították az ajtóról – számolt be róla vasárnap a BBC News.

“Mélyen fel vagyunk háborodva. Banksy műve az emlékezés szimbóluma, és mindannyiunk tulajdona: a helyieké, a párizsiaké és a világ összes polgáráé, tőlünk vették el” – írta Twitter-oldalán a Bataclan.

2015 novemberében a koncertterembe betört fegyveres terroristák kilencven embert öltek meg. A teremben éppen egy rockkoncert zajlott, amikor a támadás történt. A lopás péntek éjszaka történt, az AFP jelentése szerint “kapucnis, sarokcsiszolóval felfegyverkezett személyek” követték el, akik egy teherautón szállították el az alkotást.

A világ egyik leghíresebb utcai művészének, Banksynak az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el. Tavaly ősszel egy párizsi Sotheby’s árverésen több mint egymillió fontért (381 millió forintért) vásárolták meg egy ismert munkáját, a Girl With Balloon (Lány léggömbbel) című festményt, amelyet azonban a keretébe titokban beépített iratmegsemmisítő félig ledarált a kalapács leütése után.

A graffitiművész kilétét szűk baráti körén kívül senki sem ismeri. Művei nagyvárosok közterein, utcáin, falain, kapuin jelennek meg, jellegzetes stílusát könnyen fel lehet ismerni. A művész első munkái a 90-es évek elején szülővárosában, Bristolban jelentek meg vonatszerelvényeken és falakon. A 2000-es évektől lépett alkotásaival a szélesebb közönség elé, és már világszerte otthagyta a névjegyét.

Január elején egy tokiói vasútállomáson fedeztek fel egy graffitit, amely nagyon hasonlít Esernyős patkány című korábbi munkájára, ezért a helyi hatóságok biztonságba helyezték, amíg egy szakértő hitelesíti.

A világszerte több mint 1700 vállalati vezető bevonásával elvégzett „A digitális gazdaság védelme: az internet iránti bizalom újjáépítése” című tanulmány az internetes biztonsági kihívások összetettségét vizsgálja, és hangsúlyozza a vezetők egyre fontosabb szerepét a technológia, az üzleti architektúra és az irányítás területén.

A jelentés megállapítja, hogy az átfogó internetes bűnözés egyre jelentősebb kihívást jelent a vállalatoknak az üzleti működés, az innováció, a növekedés, valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetése terén, amely több ezer milliárd dollár kárt is okozhat. A kockázat a csúcstechnológia terén a legmagasabb, ami évente több mint 753 milliárd dollárt jelent, ezután az élettudományok 642 milliárdnyi, valamint a gépkocsigyártás következik 505 milliárd dollárnyi kockázattal.

„Az internetes biztonság kifinomultsága elmarad a kiberbűnözők eszközeitől, amely gyengíti a digitális gazdaságba vetetett bizalmat” – mutatott rá Omar Abbosh, az Accenture kommunikációs, technológiai- és médiaszektorért felelős operatív csoportjának globális vezetője. „Az internetes biztonság erősítéséhez határozott – és néha formabontó – vezetésre van szükség az információbiztonsági vezető (CISO) mellett a vezérigazgató részéről is. Ahhoz, hogy egy vállalat maximálisan védetté váljon az internetes támadásokkal szemben, a cég vezetőjének – amellett, hogy elfogadja a CISO szakmai döntéseit – a biztonságot már a projektek tervezésének első szakaszában be kell építeni, és más üzleti területek vezetőinek is felelősséget kell vállalniuk a vállalat teljes biztonságáért és az adatvédelemért.”

A legfontosabb megállapítások:
• A válaszadók 79 százaléka szerint a digitális gazdaság fejlődésében jelentős akadályt jelenthet, ha hamarosan nem sikerül áttörést elérni az internetes biztonság terén; a válaszadók több mint fele (59 százalék) úgy nyilatkozott, hogy az internet kiberbiztonsági szempontból egyre megbízhatatlanabb és bizonytalan a veszélyek elleni védekezésben.

• Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) úgy gondolja, hogy a kiberbiztonság veszélyeivel szemben összehangolt és közös fellépésre lesz szükség, mivel egymagában egyetlen szervezet sem tudja megoldani a problémát. A kiberbiztonság miatti aggodalmak erősödésére utal, hogy a vezetők több mint fele (56 százalék) szívesen fogadná, ha egy központi szervezet vagy irányító testület szigorúbb üzleti előírásokat határozna meg ezen a területen.

„Az internetet nem ilyen szintű komplexitásra és digitális környezetre hozták létre, ezért elég egy óvatlan kattintás – a vállalaton belül vagy kívül – ahhoz, hogy valaki áldozatul essen egy végzetes kibertámadásnak” – mutatott rá Kelly Bissell, az Accenture Security ügyvezető igazgatója. „Egyetlen vállalat sem képes egyedül megbirkózni az internetes fenyegetések veszélyeivel. Egy olyan globális problémáról van szó, amely globális megoldást követel, ezért kulcsfontosságú az együttműködés. Az erős és megbízható digitális gazdaságra épülő jövő kialakításához a felsővezetőknek túl kell tekinteniük a szervezeti határokon, partner ökoszisztémákat kell kialakítaniuk és a teljes értéklánc védelmét ki kell építeniük – minden egyes partnerre, beszállítóra és ügyfélre kiterjesztve.”

Az új technológiák gyors megjelenése újabb kihívásokat jelent. A válaszadók 79 százaléka úgy véli, hogy szervezete gyorsabban vezeti be az új technológiákat, mint ahogy az internetes biztonság problémáit képes megoldani, és háromnegyedük (76 százalék) beismeri, hogy a kiberbiztonság területén épp a dolgok internetéhez (IoT) és az ipari dolgok internetéhez (IIoT) hasonló új technológiák miatt csúszott ki kezükből az irányítás. A többség (80 százalék) szerint egyre nehezebb megvédeni cégüket a partnereknél tapasztalt hiányosságok miatt, ami egyáltalán nem meglepő napjaink összetett internetes ökoszisztémájában.

Számos felsővezető kiemelten fontosnak tartja a fogyasztói adatok védelmét. 76 százalék szerint a fogyasztók nem bízhatnak online személyazonosságuk biztonságában és aggódnak amiatt, ha túl sok személyes adatuk érhető el korlátozás nélkül.