Biztonságpiac

Az amerikai diplomácia irányítója egy sor más kérdésben is kifejtette álláspontját, így kitért például Szíriára, Iránra, a Közel-Keletre és Európára. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a Donald Trump által adott hatvan napos határidőn belül eddig semmit sem tett a hidegháborút lezáró atomszerződés tiszteletben tartására. “Számunkra nincs értelme annak, hogy részt vegyünk egy olyan kétszereplős szerződésben, amelyet csak az egyik szereplője tart be” – fogalmazott.

Trump októberben egy kampánykörúton jelentette be, hogy kormányzata felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel szerinte Oroszország megsérti ezt az 1987-ben Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető által aláírt egyezményt. Trump októberben nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy Moszkva mivel sérti meg a megállapodást, de közölte, hogy az orosz félnek 2019. február 4-ig kell lépéseket tennie az INF-ben foglaltak betartására, vagyis a szerződés által tiltott fegyverzeteit ki kell vonnia Európából, ellenkező esetben Washington egyoldalúan kilép a szerződésből.

Az INF-szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát.

A Newsmaxnek adott interjújában Pompeo megerősítette: az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy elérje a Moszkvában letartóztatásban lévő Paul Whelan volt tengerészgyalogos szabadon bocsátását. Whelan ellen a napokban emeltek vádat kémkedés miatt. A külügyminiszter közölte azt is, hogy Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet személyesen találkozott Whelannel, és a letartóztatott férfi már telefonon beszélhetett is Michiganben élő családtagjaival.

Szíriáról szólva a tárcavezető megerősítette a csapatkivonást, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni a mintegy kétezer amerikai katona kivonásának határidejéről és menetrendjéről. “Nem akarom, hogy ellenfeleink pontosan tudják, mikor kezdődik (a csapatkivonás), de az irányelvek egyértelműek, és be is lesznek tartva” – jelentette ki. Hozzátette: az amerikai elnök eltökélt a Közel-Kelet biztonságának előmozdításában.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő héten John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jim Jeffrey szíriai különmegbízott török tisztségviselőkkel egyeztet a szíriai helyzetről.

A közel-keleti térség stabilitásához Pompeo fontosnak mondta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem folytatását és Irán befolyásának visszaszorítását. “Folyamatosan értékeljük az Irán ellen hozott szankciókat és hatékonyságukat” – mondta, de nem említette, hogy az amerikai kormányzat újabb szankciókat fontolgatna. Azt állította, a szankciók végső célja az, hogy “olyan környezetet teremtsenek, amelyben az iráni nép jobban él, mint a mai zsarnok rezsim alatt”.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök mellett a sajtókonferencián felszólalt Joachim Brudzinski belügyminiszter, valamint a lengyel tűzoltóság és rendőrség főparancsnokai.

Morawiecki rendkívül tragikusnak nevezte a történteket, újból részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kulcsfontosságúnak nevezte annak ellenőrzését, hogy az ilyen szórakozóhelyeken betartják-e a vonatkozó előírásokat. Az erről szóló részletes zárójelentést a hatóságok a legközelebbi napokban mutatják be – mondta.

Kilátásba helyezte a szabadulószobák és hasonló típusú helyek üzemeltetésére vonatkozó törvények olyan módosítását, amely “egységesen szabályozná a teljes biztonság megőrzésével összefüggő, a vállalkozók által viselt felelősséget”.

Közölte: a hétvégén már bezárták az első szabadulószobákat, ahol szabálytalanságokat észleltek.

A lengyel tűzoltóság főparancsnoka, Leszek Suski dandártábornok e vonatkozásban elmondta: szombat délutánig 178 szabadulószobát ellenőriztek, ebből 129 nem felelt meg az összes, a törvényekben megszabott követelménynek, 13-at be is zártak, 16 esetben bírságot szabtak ki. Az ellenőrzés országszerte folytatódik.

A lengyel belügyi tárca közleménye szerint Lengyelországban több mint ezer szabadulószoba működik.

Suski már szombaton közölte: a koszalini tragédia valószínűleg főleg azért következett be, mert nem volt biztosítva a helyiségben szórakozó személyek megfelelő evakuálása.

Sajtókommentárok szerint szigorúbb szabályzás a középületekben, a bevásárlóközpontokban működő ilyen, az utóbbi három évben népszerűvé vált szórakozóhelyekre vonatkozik, míg a magánlakásokban, a családi házakban, sőt garázsokban folytatott ilyen jellegű gazdasági tevékenység esetén a biztonsági, műszaki követelmények nem egyértelműek. Koszalinban egy családi ház egyes helyiségeiről volt szó.

Brudzinski belügyminiszter a sajtóértekezleten szigorú büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba az építészeti és tűzmegelőzési szabályok megszegése esetében. Koszalinban a tűzoltóság azonnal reagált, mégis “elveszítették a harcot azok miatt, akik a könnyű, gyors haszonszerzés miatt halálos veszélynek tették ki az ártatlan gyerekeket” – jelentette ki.

Felhívta a szülőket is, hogy maguk kezdeményezzék a hatóságoknál azon helyek előzetes ellenőrzését, ahol gyermekeik szórakoznak.

A rendőrség főparancsnoka, Jaroslaw Szymczyk tábornok közölte: a rendőrök szombat este a kiégett szabadulószobában befejezték a helyszínelést. Még péntek este őrizetbe vették a szórakozóhely tulajdonosát, egy 28 éves, büntetlen előéletű férfit. A gyanúsítottat vasárnap az ügyészség kihallgatja, amint a szabadulószoba alkalmazottját is, aki pénteken a helyszínen volt, súlyos égési sérüléseket szenvedett, és jelenleg kórházban ápolják.

Koszalinban Piotr Jedlinski polgármester vasárnapra gyásznapot hirdetett, Edward Dajczak helyi püspök délben szentmisét mutatott be az áldozatokért és családjaikért. Ezt követően az emberek tömegei a koszalini városháza előtt gyűltek össze, együtt imádkoztak. A helyszínen a katolikus Caritas jótékonysági gyűjtést szervezett a hozzátartozók támogatására. Délután öt órakor a kiégett szabadulószobánál is Dajczak püspök részvételével közös imát tartanak a tragédia sújtotta családokért.

Jánky Judit közölte: a hetvenéves helybéli férfi erősen ittasan a zalaegerszegi kertvárosi buszmegállóban kést rántva egy számára ismeretlen férfi elé ugrott. “Ne dumáljál, most leszúrlak…” felkiáltással hadonászott, miközben azt hangoztatta, hogy a férfi háborús bűnös, ezért le fogja szúrni őt.

Egy arra járó országgyűlési őr szolgálatba helyezte magát és felszólította a férfit, hogy dobja el a kést. A támadó azonban elkezdte szidalmazni a már hivatalos személyként intézkedő országgyűlési őrt is, aki ezért földre vitte őt, kivette kezéből a zsebkést és értesítette a rendőrséget.

A férfi ellen garázdaság és súlyos testi sértés kísérlete miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) változásai

2012. január elsejével megszűnt a vagyonőrök törvényben előírt kötelező kamarai tagsága, illetve a vagyonvédelmi vállalkozások kötelező kamarai nyilvántartása. Ennek következményeként a következő négy évben a kamarai tagság létszáma kilencven százalékkal csökkent – végül a kamara bevételei már a működés finanszírozásához sem voltak elegendőek.

2016-ban az akkori vezetés javaslattal élt a SZVMSZK szervezeti formájának átalakítására, átszervezésére vagy megszüntetésére – helyette a kor követelményeinek és az elvárásoknak jobban megfelelő „Magánbiztonsági kamarát” kívántak létrehozni.

A 2017 márciusában bekövetkezett személyi változást (Fialka Györgyöt választották meg az SZVMSZK elnökének) követően a legfőbb célok nem változtak:
– a kamara fenntartható finanszírozásának megteremtése,
– az SZVMSZK átalakítása, a Magánbiztonsági Kamara létrehozása,
– több terület, így például a takarítás beemelése a kamarába,
– a kivált szakterületek (például a biztonságtechnika) képviselőivel az újbóli tárgyalások megkezdése.

A kötelező minimálbér és a garantált bérminimum emelése és ezek következményei

Érdemes áttekinteni, hogyan változott a kötelező minimálbér és a garantált bárminimum összege az elmúlt években, és ez milyen kötelezettségeket jelent a munkaadóknak 2018-tól:

2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Mindezek természetesen összességében jó hírek, azonban a vagyonvédelmi ágazatban az emelés terheit zömmel a vállalkozásoknak kellett kitermelni, előteremteni – a megrendelői oldal csak elvétve tudta követni a változást.
2018 januárjától azonban a bérek jogszabályban előírt emelkedésének második lépcsőjét is végre kell hajtani. A vagyonvédelmi társaságok vezetése számára azonban nem lesz egyszerű feladat, hogy a jogszabályváltozásból eredő költségnövekedésnek legalább egy részét érvényesítsék az ügyfelek, megrendelők felé.

A szakemberállomány és a mentességi tanúsítvánnyal rendelkezők képzése, újraképzése, valamint az ebből eredő feladatok

A 68/2012 BM rendelet foglalkozik a vagyonőrök képzésével, továbbképzésével és a vizsga alóli mentességben részesülők körével.

Az esetleges vizsga alóli mentességet az érintett kérelmére a BM OKTF (Oktatási Képzési és Tudományszerzési Főosztály) állapítja meg, és az erről szóló tanúsítványt is ők állítják ki az említett rendeletben meghatározott szakképesítések és szakképzettségek igazolása alapján.

Fontos tudni, hogy az első vizsgáztatások (2012–2013) óta eltelt a jogszabályban meghatározott öt év, ami után kiegészítő képzésre van szükség, illetve a mentességgel rendelkezők öt év utáni vizsgáztatása is feladatként jelentkezik majd.

A mentességgel rendelkezők közül 10 425 főnek kell 2018. június 30-ig, a lejárt igazolvány miatti kiegészítő képzésben a 77 ezer érintett vagyonőr közel húsz százalékának kell 2018 végéig rendeznie vizsgakötelezettségét.
Az új képzési rendszert már elkezdték kiépíteni, fontos, hogy a vagyonvédelmi társaságoknak, az érintetteknek és a szakirányítást ellátó hatóságoknak is egyaránt megfelelő megoldást dolgozzanak ki, majd vezessenek be.
Az idő sürget, hiszen ha az érintett állomány önhibáján kívül nem tudja teljesíteni lejárt okmányainak megújítását, akkor egy újabb jelentős létszámú réteg kénytelen (ha ideiglenesen is) felhagyni a szaktevékenység ellátásával. Kérdéses, hogy az érintettek hány százaléka tér vissza az ágazatba a sikeres megújító vizsga után, illetve az esetleges kiesetteket honnan és milyen gyorsan sikerül majd pótolni.

A közbeszerzési pályázatoknál alkalmazandó minimális rezsióradíj és a bevezetést követő ellentmondások

A 44/2017. (III. 17.) kormányrendelet aktualizálta a vagyonvédelmi szolgáltatások minimális rezsióradíját, az előírás szerint az érvényes összeg 2141 forint/óra.

A jogszabály 2017. május 16-án lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult közbeszerzési eljárásoknál kell alkalmazni.

Reálisan ennek azt kellene jelentenie, hogy ezen összeg környékén „ildomos” a pályázatok vállalási díjait meghatározni, és minimálisan ezzel az összeggel lehetne megnyerni egy közbeszerzési pályázatot.

Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy jóval a kormányrendeletben előírt összeg alatt is pályáznak cégek, és nemritkán meg is nyerik a kérdéses közbeszerzési pályázatot.

Ennek a látszólagos ellentétnek a hátterében legtöbbször két ok áll:
– egyes esetekben a tender kiírójának eleve nem áll rendelkezésére az ellátandó feladatra az az összeg, amely a kormányrendeletből levezethető;
– a különböző munkarendek (váltásos, készenléti stb.) és bejelentési technikák alkalmazása mellett, illetve a cégek gazdálkodási sajátosságainak figyelembevételével a vagyonvédelmi társaságok a rendeletben rögzítettnél alacsonyabb vállalási árakat is képesek kikalkulálni – és a siker reményében, valamint az előbbi ok miatt élnek is ezzel.

Munkaerőhiány

Az elmúlt öt év legjelentősebb, éveken áthúzódó tendenciája, hogy (hasonlóan a kamarai tagság létszámának csökkenéséhez) folyamatos szakember-kiáramlás tapasztalható a vagyonvédelmi ágazatban. Ezt az összes vállalkozást egyaránt kedvezőtlenül érintő folyamatot több körülmény is negatívan befolyásolta.

– A magánszektor megrendelői által tudatosan alacsonyan tartott szolgáltatási díjakból számított és levezetett szakmai órabérek versenyképességének csökkenése – különösen igaz ez, ha más szakterületek órabéreihez is viszonyítjuk a gyakorlatban alkalmazott díjakat.
– A külföldi munkalehetőségek elszívó ereje.
– A jogszabályban előírt különbözeti vagy megújító vizsgák elmulasztása.
– Az ágazatban tevékenykedő egyes cégek még mindig rendezetlen munkajogi viszonyai.

A szakterületen munkát vállaló, vagyonőri képzettséggel rendelkező munkaerő létszáma közel ötven százalékkal (egyes becslések szerint ezt is jóval meghaladó mértékben) csökkent a vizsgált négy-öt éves időszakban.
Egyértelműen megállapítható, hogy mára a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból erős, már-már a működést befolyásoló munkaerőhiány érzékelhető az ágazatban. Ennek következtében a társaságok között egyre erősebb a verseny a szabadúszó vagy éppen munkahelyet váltó vagyonőrök elcsábítása, „megfogása” és alkalmazása, illetve a már meglévő állomány megtartása területén.

A tapasztalatok szerint 2017 végén azok a cégek tudtak jobban érvényesülni ezen a területen, amelyek vállalták, hogy a bér- és a szabályos bejelentésből adódó járulékterhek mellett – akár a saját nyereségük rovására! – különböző egyéb juttatásokban (például cafeteria, ruházati költségek átvállalása stb.) is részesítik az alkalmazottaikat.

(Ezúton is köszönet mondunk mindazoknak, akik gondolataikkal, észrevételeikkel, tapasztalataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a körkép minél pontosabb és teljesebb legyen.)

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A több mint 400 oldalas jelentés az oktatási intézmények védelmének teljes és mélyreható reformját javasolja.

Ennek jegyében a többi között állást foglal a tanárok nem kötelező érvényű, de ajánlott felfegyverzése mellett és szorgalmazza úgynevezett menedékövezetek, vagyis olyan terek kialakítását az iskolákban, ahol egy lövöldözés, tömegmészárlás vagy kisebb incidens idején a diákok és a tanárok meghúzhatják magukat. A javaslat szerint ezeket a helyeket a termek bejárati ajtóból nem látható részein lenne célszerű kialakítani.

A jelentést a floridai kormányzó megbízásából egy rendőrökből, valamint az igazságszolgáltatás és az oktatásügy szakembereiből álló különleges vizsgálóbizottság állította össze nyolc hónapig tartó alapos feltáró munka után.

A Florida déli részén – Miami mellett – fekvő Parkland városka középiskolájában tavaly február 14-én az iskola egyik korábbi diákja kezdett lövöldözni. Az iskola területén ugyan voltak rendőrök, de a félautomata fegyverrel felszerelt ámokfutót nem sikerült megfékezniük: a 19 éves Nikolas Cruz 17 embert megölt és többeket megsebesített. Később kiderült: az elkövető mentális betegséggel küszködött, ám ennek ellenére jogszerűen fegyverhez juthatott.

A mészárlás után ismét fellángolt az országos vita az Egyesült Államokban a fegyvervásárlás és -tartás szigorításáról és az iskolák biztonságának további megerősítéséről. Donald Trump – aki akkor a Fehér Házban fogadta a lövöldözést túlélő diákok egy csoportját – már akkor jelezte: felfegyverezné a tanárokat, hogy így vegye elejét hasonló tragédiáknak. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a tanárok felfegyverzése csak akkor hozhatna eredményt, ha az oktatók tudnák kezelni is a tűzfegyvereket.

A bizottság jelentését, amelyet szerdán sajtókonferencián ismertettek, eljuttatják a kormányzóhoz, majd az elkövetkező hónapokban a bizottság azon fog dolgozni, hogy az ajánlásokat minél több helyen érvényre juttassák.

A közlemény szerint a kontingens tagjait Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központjában.

A rendőrök a szerb-bolgár határon járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Szerbia területére belépő migránsok előállításában. A kiutazók nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az ország belsejében is – írták.

A kontingens terepjárókkal, éjjellátó-készülékekkel és kézi hőkamerákkal támogatja a határszakasz védelmét. A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

A telepes fiatalok úgy tiltakoztak az utóbbi hónapokban az újabb ciszjordániai palesztin terrorakciók miatt, hogy a már két éve felszámolt Amóna kolónia helyére költöztek két lakókocsiba. Nem távoztak a felsorakozott rendőri és határőrosztagok felszólítására sem. Kövekkel és fémtárgyakkal dobálták a csütörtök reggel evakuálásukra érkezett izraeli rendfenntartó erőket, gumiabroncsokat gyújtottak fel, és olajat öntöttek az oda vezető útra. Az erőszakos evakuálás során a rendőrök letartóztattak hét telepest. A rendfenntartók többnyire könnyebb sérüléseket szenvedtek a kődobálásban, egyiküket egy éles tárggyal megszúrták.

A Békét Most nevű izraeli békemozgalom egy friss jelentése szerint Donald Trump hivatalba lépése óta példátlanul intenzívvé vált Izraelben a telepesek tevékenysége, újabb kolóniák tervezése és építése a megszállt területeken, mert a kormány és támogatói – a mozgalom szerint – úgy érzik, “bármit megengedhetnek maguknak”.

A hivatalos kormányzati forrásokból összegyűjtött adatok szerint 2018-ban valóban nőtt az építkezések száma, és nagyon intenzívvé vált az újabb telepeslakások tervezése. Ez a tendencia tovább növelte a palesztinok bizalmatlanságát a Trump-kormánnyal szemben, mert Rámalláh szerint minden új településbővítés tovább rontja annak esélyét, hogy Izrael mellett egy palesztin állam is létrejöjjön.

A telepesek támogatói és ellenfelei egyformán megerősítik: megváltozott a légkör azóta, hogy Trump lett az amerikai elnök Barack Obama után, aki még megpróbált gátat vetni a zsidó telepépítéseknek a megszállt területeken. A palesztinok és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége illegálisnak és a béke akadályának tekinti ezeket a zsidó kolóniákat Ciszjordániában.

Jelenleg több mint 400 ezer zsidó él Ciszjordániában, kétszázezer pedig a szintén 1967-ben annektált Kelet-Jeruzsálemben. A palesztinok mindkét területre jövendő államuk részeként tekintenek. Az amerikai elnökök Trump előtt – mind a republikánusok, mind a demokraták – elítélték Izrael telepespolitikáját.

Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.

Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.

“Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem” – szögezte le. Hozzátette: “következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb” – mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette.

A novemberben törtétekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. “Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” – magyarázta.

Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. “Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” – fejtette ki.

A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében harminc napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva.

– Mikor és hogyan indult a társaság?
– Klasszikus garázscégként indult Solymáron, a kezdetekben egyetlen szervizmérnök dolgozott a szüleim mellett. Riasztóberendezésekhez használt passzív infraérzékelőket gyártottunk, a kiegészítőket pedig importáltuk. Később a videotechnikai eszközök forgalmazása felé tolódott a hangsúly, ma is ez a fő irány. Mindig a minőségre fókuszáltunk, fontos volt, hogy kizárólag megbízható termékek legyenek a portfóliónkban – foglalta össze a cég történetének első évtizedét Farkas Máté ügyvezető.

– A kezdetekkor mennyire volt fontos a terméktámogatás?
– Sohasem álltunk meg a „doboztologatós” cégprofilnál, mindig kiemelt szempont volt, hogy hozzáadott értéket, minőségi támogatást, magas szintű terméktámogatást és szervizt biztosítsunk. 2000-ben átköltöztünk a Röppentyű utcai telephelyünkre, azonban kezdjük kinőni ezt az épületet is.

– Egyenletes volt a fejlődés?
– Voltak zökkenők, a gazdasági válság után sok kihívással néztünk szembe. Az akkori projekt jellegű értékesítés mára erősen eltolódott a disztribúció irányába. Arra az időre tehető a két fő beszállítónkkal – a Dallmeierrel és a Hikvisionnel – kötött kapcsolat kezdete. Az igazán dinamikus növekedés azonban az elmúlt öt évre tehető, ma már közel 40-en dolgoznak a RIEL csapatában.

– Minek köszönhető ez a látványos növekedés?
– A piaci igények is bővültek, de sokkal nagyobb jelentősége van a belső erőforrások fejlesztésének, a minőségre való törekvésnek. A szervizben és a terméktámogató gárdában szinte kizárólag mérnökök dolgoznak, és a kereskedelmi csapatban is magasan képzett szakemberek vannak.

– Milyen irányba fejlődik a piac?
– Érezhető, hogy ez a piac is kezd telítődni, a technológia pedig egyre erősebben összefonódik az informatikai megoldásokkal. A videotechnika egyre inkább beintegrálódik az internet világába, és azon keresztül a klasszikus IT-rendszerekbe. Példaként mondhatnám az intelligens házakat vagy az okostelefonos alkalmazásokat. A technikai újdonságokat és trendeket mi is naprakészen figyeljük, de a kiemelt beszállítóinktól közvetlenül is megkapjuk a legfrissebb információkat.

– Merre tart a videotechnika fejlődése? Tart még a pixelháború?
– A kamerák felbontásának növekedése állandó, a pixelhajhászás itt is megjelenik, akárcsak például a kameráknál vagy a mobiltelefonoknál. Az igazi fejlődés azonban a rendszerszemléletben mutatkozik. Ezt jól példázza a Dallmeier megközelítése, ami például szó szerint a „nagypályás” irányba indult: multiszenzoros, multifókuszos kamerarendszereket építenek, amelyeket főként stadionok, nagy nyílt területek megfigyeléséhez fejlesztettek ki. Egyetlen kameraegységben akár nyolc szenzort is elhelyeznek, így biztosítva a közel egyenletes pixel/méter felbontást a teljes képtartományon. Németországban például az Allianz stadionban a lelátókat is ilyen rendszerrel figyelik. Több egység is összeköthető, így végül egy olyan panorámakép áll össze, amelynek minden képi információja rögzíthető, tárolható. Másik fő irány a mesterséges intelligencia betörése a videotechnikai rendszerekbe. Sok képtartalom-változáson alapuló riasztási megoldás fejlődik olyan megbízható szintre, hogy széles körben elterjedtté váljon az általános videós megfigyelésben.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Jeremy Hunt a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: London régóta vallott álláspontja az, hogy a jelenlegi szíriai rezsimmel nem teremthető tartós béke Szíriában. “Sajnálkozással kell megállapítanunk azonban, hogy (Aszad) még egy ideig hatalmon lesz a neki nyújtott orosz segítség miatt” – tette hozzá.

Hunt szerint Oroszország úgy értékelheti a helyzetet, hogy Szíriában befolyási övezetet nyert magának. “A mi válaszunk erre az, hogy ez így van, de (Oroszország) ezzel felelősséget is magára vett”. Ha ugyanis Moszkva részese akar lenni a szíriai folyamatoknak, akkor neki kell biztosítania a tényleges béke megteremtését Szíriában, és ez annak garantálását is jelenti, hogy Aszad nem vet be vegyi fegyvereket saját népe ellen – mondta a brit külügyminiszter.

Brit kormánytisztviselő most első ízben beszélt nyilvánosan arról, hogy a Nyugat ez idő szerint kénytelen beletörődni Aszad hatalmon maradásába, London azonban már korábban egyértelmű utalásokat tett arra, hogy Oroszország feladatának tartja a szíriai rezsim féken tartását és a békés rendezés előmozdítását.

Hunt hivatali elődje, Boris Johnson tavaly a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szíriai elnököt, “és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.

Johnson a szíriai katonai létesítmények ellen tavaly áprilisban végrehajtott, összehangolt amerikai-brit-francia légitámadás után, egy újságcikkben külön is hangsúlyozta: a nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentették Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

A tavaly áprilisi nyugati légitámadás előzményeként a nyugati szövetségesek szerint a szíriai hadsereg vegyifegyver-támadást követett el a Damaszkuszhoz közeli Dúma városában, ezt azonban a szíriai kormány és Oroszország is tagadta.

A migránsoka mexikói Tijuana város felől próbáltak meg áttörni a határon kedden este . Az amerikai határvédelmi szervek közölték: a könnygázt csak azt követően vetették be, hogy a migránsok kövekkel dobálták őket, miközben megpróbáltak bejutni az Egyesült Államokba.

Az incidens során 25 embert – köztük két fiatalt – letartóztattak, a többi migráns pedig visszafordult Tijuanába.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Katie Waldman szerdán közleményben azt hangoztatta, hogy a migránsok csoportja “erőszakos csőcselék” volt, és a határőrök “a minimális erőt alkalmazták önmaguk védelmében”. A szóvivő egyúttal arra sürgette a kongresszust, hogy “teljes egészében finanszírozza a határon építendő falat”.

A mexikói külügyminisztérium szóvivője szintén közleményt adott ki, amelyben sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt és egyúttal felszólított a törvények tiszteletben tartására.

A Los Angeles Times című lap a hét végén arról közölt riportot, hogy várhatóan január közepén mintegy 15 ezer főt számláló, újabb migránskaraván indul Hondurasból az amerikai határ felé. “Ezt még nagyobb és még erősebb karavánnak jelzik, mint a legutóbbi volt” – idézte a lap Irma Garridót, a Reactiva Tijuana Foundation nevű, migránsokat segítő civil szervezet képviselőjét.

Az amerikai diplomácia vezetőjének nyilatkozatát a washingtoni külügyminisztérium hozta nyilvánosságra. Pompeo közölte: az amerikai kormányzat magyarázatot vár Moszkvától arra is, hogy miért tartóztatták le Paul Whelan volt tengerészgyalogost. Mint mondta: az Egyesült Államok reméli, hogy konzulátusának munkatársai rövid időn belül kapcsolatba léphetnek az őrizetbe vett Whelannal.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) december 31-én közölte hogy őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, akit kémkedéssel gyanúsítanak. Az FSZB közleménye részletekről nem számolt be, de tudatta: Whelant december 28-án érték tetten és fogták el, és az orosz hatóságok megindították ellene a bűnügyi eljárást.

A kémkedést Oroszországban tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják.

Az orosz külügyminisztérium Pompeo nyilatkozata után bejelentette: lehetővé tették, hogy az amerikai konzulátus munkatársai találkozhassanak Whelannal.

Korábban Whelan családja közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a 48 éves volt tengerészgyalogos – aki jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetője -, ártatlan, és csupán azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen egy esküvőn. A családtagok felvették a kapcsolatot az amerikai külügyminisztérium tisztségviselőivel és kongresszusi politikusokkal is.

Az elkövetőt azért vette őrizetbe a rendőrség, mert alkalmi ivótársát 2018 nyarán Győrben egy éjjeli időpontban, távozása során hátulról, nagy erővel fellökte, majd a földön fekvő férfit megfenyegette, hogy megöli, ha nem adja oda a pénztárcáját. A pénztárcát a sértett a benne lévő hatezer forinttal és okmányaival együtt átadta a támadójának.

Miután az elkövető szabadult az őrizetből, még aznap bement egy étterembe, amelynek a teraszáról megkísérelt eltulajdonítani egy nyolcezer forint értékű melegszendvicssütőt. A hóna alatt a melegszendvicssütővel éppen betörte az épület egyik ablakát, mikor a tulajdonos tetten érte, ezért elmenekült a helyszínről.

A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség a jelenleg letartóztatásban lévő férfit rablás bűntettével és lopás vétségének kísérletével vádolja. Vele szemben tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

A hamis termékekkel kapcsolatos vásárlói szokásokról jó áttekintést adnak azok a 2017-es felmérési eredmények, amelyeket a HENT megbízásából a Tárki készített egy ezerfős mintán – mutatott rá Németh Mónika, a testület titkára. Mint elmondta, a felmérés szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. Ha viszont konkrét termékcsoportokat vizsgálunk, akkor már a válaszadók közel negyede „vallotta be”, hogy vásárolt kétes forrásból.

A „legkelendőbb” termék a hamis ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek öt, illetve három-három százalékkal. Hamis gyógyszereket csak a megkérdezettek egy százaléka vásárolt, ami azonban kedvezőbb képet fest e terület általános helyzetéről. A 2008 óta rendszeresen megszervezett, a HENT részvételével 2017 szeptemberében lezajlott gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi X. Pangea-akció és -kampány eredményeként 51 millió dollár értékben összesen 25 millió hamis tablettát foglaltak le a közreműködő hatóságok, ami a Pangea- akciósorozat történetében rekordmennyiségnek számít.

Egy másik, 2017-ben végzett kutatás 18–26 év közötti fiatalok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta. A megkérdezettek több mint négyötöde (84 százalék) zenehallgatásra, háromnegyede (75 százalék) filmnézésére, kétharmada vásárlásra, ötven százaléka pedig különböző játékra is igénybe veszi az internetet. Ezek azért nagyon lényeges arányszámok – hangsúlyozta Németh –, mert jól mutatják a fiatalok körében egyre terjedő szerzői jogsértések, „kalózkodás” terepének nagyságát. Ráadásul a klasszikus torrentezés mellett a videómegosztó tartalmak letöltése is egyre nagyobb számban fordul elő, ami tovább növeli a zenei alkotók és a hangfelvételeket, videóklipeket elérhetővé tévő internetes szolgáltatók reklámbevételei között tátongó értékhézagot. Az utóbbi években jelent meg a televízió csatornák – előfizetési díj ellenében – jogsértő módon történő internetes megosztása, ami szintén az audiovizuális művek alkotóinak bevételeit csapolja meg.

Az említett visszaélések térnyerése önmagában is indokolttá teszi a vásárlói tudatosság növelését az internethasználó fiatalok körében, és sajnos a tartalmak jogsértő letöltésétől már csak tényleg „egy-két kattintásnyira van” a hamis termékek megvásárlása. Új jelenség, hogy egyre több zárt Facebook-csoport jön létre, amelyeken belül hamis termékek értékesítése zajlik kizárólag a csoport tagjai részére. Emellett az internetes kereskedelem egyre jelentősebb részét teszik ki az úgynevezett dropshipperek, akik begyűjtik a pénzt, felveszik, majd továbbítják a rendelést a jellemzően távol-keleti gyártónak, aki már közvetlenül küldi a vevőnek az árut. Tehát a dropshipper csak közvetít, de áruküldést nem végez, így minimalizálja a lebukási kockázatot, de ugyanúgy fennáll a büntetőjogi és polgári jogi felelősségük, mint a hamisítás egyéb válfajainál.

A felsorolt példák jól mutatják, hogy mennyire fontos a hamisítással szembeni tudatos társadalmi magatartás fejlesztése. E célok megvalósítása új megközelítéseket, de a már bevált eszközök, hagyományok megőrzését is megkívánja, amiben a szakterület élére került vezetők elkötelezett partnerek.

Változások
2017-ben a HENT a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) fejlesztési és innovációtámogatási elnökhelyettese, Kállayné Csik Ildikó operatív irányítása alá került, az SZTNH elnöke, egyúttal a HENT elnökhelyettese pedig Łuszcz Viktor lett. A HENT elnöke továbbra is az igazságügyi miniszter maradt, míg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felügyeletét 2017-től a nemzetgazdasági miniszter látja el.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A sajtóközlemény szerint a szerda reggel hét óráig eltelt 24 órában a szakadár erők háromszor sértették meg a tűzszünetet, ebből egy alkalommal a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérséget vetettek be az ukrán katonák állásai ellen. A támadások a frontvonal déli részén, Mariupol körzetében, illetve az északi, luhanszki szakaszon történtek. A parancsnokság hozzátette, hogy az “orosz fegyveres erők és zsoldosaik” támadására önvédelemből, megfelelő mértékű válaszcsapást mértek az ukrán katonák, és ezzel a felderítés adatai alapján egy “megszállót” likvidáltak, négyet megsebesítettek.

December 31-én négyszer nyitottak tüzet fegyveresek az ukrán katonák állásaira, aminek következtében két ukrán katona sebesült meg.

A DAN donyecki szakadár hírügynökség ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők egyszer sértették meg a tűzszünetet. Eszerint a Donyeck megyei Dokucsajevszkre nyitottak tüzet 7,62 milliméteres kaliberű lőfegyverrel, és egy egy lakóházban kárt okoztak, de senki sem sérült meg. A Luhanszk megyei szakadárok úgyszintén egy olyan támadást jelentettek, amelyet állításuk szerint az ukrán fegyveres erők követtek el kézi lőfegyverrel.

A háromoldalú – Kijev, Moszkva, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló – minszki összekötő csoportban december 27-én állapodtak meg arról, hogy az újévi ünnepekre való tekintettel december 29-től újabb fegyvernyugvást léptetnek életbe. A tűzszünetet Kijev kezdeményezte, de a kelet-ukrajnai szakadárok is egyetértettek vele, és azt ígérték, hogy tartani fogják magukat a megállapodáshoz.

A csaknem öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak.

A szlovák állampolgárokból – négy férfiból és egy nőből – álló bűnbanda tagjai 2017. márciusától kezdődően 2017. november 27-ig összesen ötven különböző magyarországi helyszínre törtek be, amelyek zöme idősek otthona vagy szeretetotthon volt. A banda vezetője interneten nézte ki a betörés célpontjait, majd kifejezetten a betörések végrehajtása érdekében utaztak a gyanúsítottak Magyarországra. Egy-egy éjszakai „látogatás” alkalmával több intézménybe is betörtek. Betöréshez szükséges szerszámokat nem hoztak magukkal, hanem azokat is a helyszínen vagy a helyszín közelében lopták. Békés megyében Békéscsabán, Kondoroson, Körösladányban, Csabacsűdön és Vésztőn törtek be egy gondozási központba, több idősek otthonába, illetőleg egy szociális és gyermekjóléti intézménybe. Ezeken kívül az ország egész területén garázdálkodtak. Az egyes helyszínekről többszázezer, néhol többmilliós fogással távoztak. A banda három tagját, köztük a vezetőjét is, 2017. november 27-én Komáromban, a Duna-hídnál fogták el, éppen amikor nagy mennyiségű lopott pénzzel Szlovákiába akartak távozni. A bűnbanda két további tagját pedig európai elfogatóparancs alapján Szlovákiában fogták el és a szlovák hatóságok adták ki a magyar hatóságoknak.

A Békéscsabai Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet mind az öt vádlottal szemben, tárgyalást nem tartott. A bíróság a bűnbanda vezetőjét négy év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, míg további három bűntársa három év négy hónap, két év négy hónap és két év tíz hónap börtönbüntetést kaptak. Ezen kívül a bíróság mind a négyüket hat évre kiutasította Magyarországról és hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A bűnbanda női tagja két év börtönbüntetést kapott, melynek végrehajtását öt évre felfüggesztette a bíróság és őt is kiutasította öt évre.

A 2018. július elsején hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény egyik célja nem titkoltan a büntetőeljárások korszerűbbé, időszerűbbé és hatékonyabbá tétele volt. Ennek érdekében bevezetett új jogintézmények egyike a kötelezően tartandó előkészítő ülés. A jogintézmény lényege, hogy amennyiben az előkészítő ülésen a vádlott a vádirat szerint elismeri a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor már az előkészítő ülésen befejeződhet az eljárás. Amennyiben nem merül fel kétség a vádlotti beismerés önkéntessége és hitelt érdemlősége tekintetében, a bíróság végzést hoz a vádlott beismerésének elfogadásáról, majd a további bizonyítás mellőzésével a vádlott vallomása és a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján ítéletet hoz az ügyben. Az új szabályok szerint a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül megtartja az előkészítő ülést, így akár három hónapon belül jogerősen befejeződhet egy-egy ügy.

A Békés Megyei Főügyészség illetékességi területén működő járásbíróságokon az új törvény hatályba lépése óta eltelt 6 hónap alatt összesen nyolcvan ügyben került sor a vádlotti beismerésre tekintettel az új büntetőeljárás szabályai szerinti gyors befejezésre, és az előkészítő ülésen hozott ítéletek nagyobb része első fokon jogerőssé is vált. Az így befejezett ügyek jellemzően kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények – lopás, okirat-hamisítás, garázdaság, testi sértés, kábítószer birtoklása – miatt indultak, de, ahogy a szlovák bűnbanda ügye is mutatja, az új jogintézménynek a nagyobb tárgyi súlyú és bonyolultabb, egyébként hosszadalmas bizonyítást igénylő ügyekben is helye van.

Emlékeztetett arra, hogy ezzel 2015 óta átlagosan ötven százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök illetménye.

Az illetményemeléssel egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező főnyomozó bére a 2015-ös 302 ezer forintról mostanra 471 ezer forintra nőtt. Egy 15 éves szolgálattal és középfokú végzettséggel rendelkező tiszthelyettes járőrvezető a béremelés előtt 215 ezer forintot keresett, az ő illetménye 336 ezer forint lett. Egy tízéves szolgálati viszonnyal rendelkező középfokú végzettségű tiszthelyettes helyszínelő bére 250 ezer forintról pedig 342 ezer forintra emelkedett.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az Országgyűlés döntése alapján 2022. december 31-ig a hivatásos állomány tagját – saját szabad választása alapján – a túlszolgálat ellentételezéseként szabadidő vagy díjazás illeti meg, azaz továbbra is lehetséges a rendőrök túlóra pénzének kifizetése. A parlamenti államtitkár megerősítette: a megújított teljesítményértékeléshez kapcsolódóan a magas színvonalú rendőri szolgálatellátás további elismeréseként 2019-ben is van mód teljesítményjuttatás kifizetésére, amelyre a kormány 12 milliárd forint forrást biztosított.

Kontrát hangsúlyozta, az elmúlt években nem csak az anyagi megbecsülése nőtt jelentősen a rendőröknek, a létszámában, eszközökben, járműparkban, hatékonyságban is sokat fejlődött. “A kormány ezentúl is minden segítséget meg fog adni ahhoz, hogy Magyarország biztonságát megőrizzük, és az ehhez szükséges rendőri munkát biztosítsuk” – mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte: a rendőrség munkájának is köszönhetően Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, nőtt a felderítések száma, és a tömeges bevándorlás kezdete óta sikeresen védik a határokat.

Azt írták: a nyomozók a 63 éves férfinál tartott csütörtöki házkutatás során a fegyverek és lőszerek mellett lőszerelemeket, valamint két kilogramm puskaport is lefoglaltak. A rendőrség az ügyben lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárást, a gyanúsítottat őrizetbe vette és kezdeményezte a letartóztatását.

Az MTI bűnügyi forrásból úgy értesült, hogy a férfi fegyvergyűjtő, a nyomozás eddigi adatai szerint nem készült más bűncselekmény elkövetésére.

Az elmúlt években Magyarországon is megsokasodtak a kibertámadások. A Petya zsarolóvírus után a WannaCry okozott károkat, tavaly pedig előfordultak itthonról indított célzott támadások is: egy ifjú hacker feltörte a BKK online értékesítési rendszerét, nem sokkal később kiderült, hogy a Bubi regisztrált felhasználóinak adatai is nyilvánosságra kerültek. De valóban csak ennyi kibertámadás éri a külföldi és hazai rendszereket? – kérdeztük Frész Ferenctől, a Cyber Services Zrt. vezérigazgatójától. A szerencse úgy hozta, hogy a beszélgetésen ott volt Mádi-Nátor Anett, a cég vezérigazgató-helyettese is, így végül a cégprofil mellett egy kivételes cégtörténet körvonalai is kirajzolódtak.

Mindenki csúsztat?
– A valós incidensek száma nagyságrendekkel nagyobb, mint amennyi a nyilvánosság elé kerül. Főként a multicégek és a nagyvállalatok rendszereit érik külső és belső támadások, de a kormányzati és a katonai hálózatokat is sokkal többször próbálják feltörni, mint amennyiről a média beszámol. Szigorú a megállapítás, de igaz: az információbiztonság és a kibervédelem területén szinte minden ország minden érintettje csúsztat. Főként az állami szervezetek festik a valóságosnál szebbre és jobbra a helyzetüket – indított egy kemény kijelentéssel Frész Ferenc (FF). Mádi-Nátor Anett (MNA) ezt is tudta fokozni.

– Ha az úgynevezett kritikus szegmenseket, tehát a kormányzati és katonai rendszereket vizsgáljuk, akkor nagyon elgondolkodtató állapotokat találunk. Az összes nemzetállam azt sugallja, hogy tökéletesen meg tudja védeni saját informatikai rendszereit, ugyanakkor képesnek tartják magukat más államok hasonló rendszereinek megtámadására. Sőt akár arra is alkalmasnak gondolják saját szakértőiket, hogy feltörjék más országok legbizalmasabb informatikai hálózatait. Aki követi a napi híreket, tudja, hogy a kibervédelem ma már állandó téma a médiában, de a hackertámadások bekerültek a politika mindennapjaiba és a közbeszédbe is. Gyakorlatilag egy informatikai hidegháború kellős közepén vagyunk. Éppen ezért elég nagy baj, hogy a gazdasági élet szereplői, a nagyvállalatok vezetői legtöbbször csak egy „sikeres” rendszerfeltörés után fogják fel, mekkora üzleti károkkal jár egy behatolás. Sajnos legtöbbször a menedzsment tagjaihoz el sem ér a betörés híre. Ha mégis, akkor sem érzik igazán, mekkora veszélyt jelent, ha „csak lemásolták” a cég partnereinek, beszállítóinak vagy vevőinek adatbázisát. Így aztán mintegy „esemény utáni tablettaként” használják a kibervédelmi szolgáltatásokat.

FF: És ezt nem csak mi állítjuk. A Website Builder Expert (WBE) 2017 augusztusában hozta nyilvánosságra egy korábbi felmérés eredményét, amelyből kiderül, hogy Magyarország egyike a kiberbűnözés által legveszélyeztetettebb országoknak. A kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó weblap azt vizsgálta, hogy az Európai Unió országait mennyire veszélyeztetheti az internetes bűnözés – a végkövetkeztetés szerint Magyarország a lista 9. helyén áll.

Kiberbiztonság, kibervédelem, megelőzés
– A megelőzésben vagy a kárelhárításban tudnak segíteni a Cyber Services szakértői?
FF: Mindkettőben, de a teljes portfóliónk ennél sokkal szélesebb. Kiberbiztonsági cégként határozzuk meg magunkat, ami azonban jóval nagyobb profilt ölel fel, mint a katonai zsargonban használatos kibervédelem. Ez utóbbi területen a megelőzéstől a monitoringon és a reagáláson keresztül egészen a hibajavításig a teljes kibervédelmi ciklusra kínálunk megoldásokat. De nemcsak kormányzati és katonai szervezeteknek nyújtunk szolgáltatásokat, hanem az üzleti szféra szereplőinek is.

– Hogyan történik ez a gyakorlatban?
MNA: Mindenekelőtt felmérjük, hogy milyenek az adott ügyfél saját kiberbiztonsági képességei, ezek figyelembevételével olyan védelmi és elhárító rendszereket tudunk felépíteni és működtetni, amelyekkel széles körű kiberbiztonsági funkciók valósíthatók meg. Olyan szolgáltatásokat is kínálunk, amelyek főként a hackertámadások elhárítására, az esetleges behatolás után pedig a kárenyhítésre vonatkoznak. Ha megtörtént a baj, hatékony reagáló erőt is tudunk adni. A megrendelő szervezetnél olyan képességeket is ki tudunk fejleszteni, amelyekkel már ők maguk, házon belül is alkalmasak lesznek a kiberbiztonsági feladatok elvégezésére.

– Az elméleti képzések vagy a gyakorlatok játszanak nagyobb szerepet?
MNA: Mindkettő egyformán fontos. A kurzusok az elméleti alapokra épülnek, a tanfolyamokat azonban mindig egy szigorú protokoll szerint felépített kibergyakorlat zárja, akár civil, akár kormányzati, akár katonai szervezetnél tartjuk a képzést. Természetesen a tartalom és mélység minden projektnél testre szabott, egyedi.

– Ha nem titok, hogyan zajlik egy konkrét képzési projekt előkészítése és levezénylése?
FF: Az egész folyamatot az utolsó apró részletig megtervezzük. Ez akár hat–tíz hónapot is igénybe vehet. A komplett forgatókönyv birtokában kitelepülünk az ügyfélhez, a helyszíni képzés általában egy-két hetet vesz igénybe. A NATO-nak például minden évben szervezünk kiberhadgyakorlatokat, ahol általában 36 ország 1000-1500 szakembere vesz részt. Az ENSZ kibergyakorlatainak speciális tanmenetében van módszertani képzés, majd áttekintjük az alapvető incidenskezelési mechanizmusokat, végül egy két-három napos technikai rész következik, amelyben már a gyakorlatra fókuszálunk.

MNA: A több országot érintő vagy a NATO számára felépített kurzusokon az az egyik fő célunk, hogy feloldjuk a kényszeres titkolózást és végre rábírjuk a résztvevőket az ilyenkor kötelező kooperációra és kommunikációra. Az éles helyzetek ugyanis csak őszinte információcsere, valódi együttműködés eredményeként oldhatók meg. Ilyenkor olyan, az országhatárokon is átnyúló tesztincidenseket generálunk, amelyek megoldásához a különböző országok szakértői csapatainak végre beszélniük kell egymással. Az egész gyakorlat egyik lényeges pontja, hogy a különböző entitásokat rákényszerítsük, hogy végre technikai és stratégiai információkat cseréljenek egymással.

A küldetés lényege a kommunikáció
MNA: Mondhatjuk úgy is, hogy ez a mi szakmai küldetésünk. A stratégiailag kiemelt szinteken olyan helyzeteket imitálunk, hogy a CERT-ként ismert számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatoknak és a stratégiai döntéshozóknak ne legyen más lehetőségük, csak az, hogy végre kommunikáljanak egymással! Minél magasabb döntési szintre helyezzék a probléma létezését, és közösen keressenek megoldásokat.

– Hány hasonló profilú cég működik a világon?
FF: Ebben a műfajban abszolút egyedülállóak vagyunk, nincs még egy olyan cég, ahol ennyire magasra teszik a lécet. Ismerünk ugyan professzionális felkészültségű szakértőket, akik önállóan dolgoznak, de hasonló, komplex profilt felmutatni képes cég nincs a palettán. 2015 óta az ENSZ égisze alatt együtt dolgozunk olasz, német, amerikai és afrikai cégekkel, de ők csak a kibervédelem egy részével vagy a stratégiai döntéshozatali mechanizmusokkal, illetve csak a technikai résszel foglalkoznak. Mi abban is unikálisak vagyunk, hogy a legmagasabb szintű stratégiai és technikai és tréninget együtt végeztetjük el a résztvevőkkel.

– Szakmailag a spiccen vannak. De akkor hogyan tovább? Milyen fejlesztési irányokban gondolkodnak, milyen fejlesztéseket terveznek?
FF: Sajátos módon mi lefelé bővítjük a portfóliónkat. A kormányzati, a nagyvállalati és a katonai szféra mellett a kisebb cégek, civil szervezetek számára is biztosítani szeretnénk a hatékony kibervédelmet, ezért tavaly belevágtunk egy kétéves fejlesztésbe. Egy olyan platformot fejlesztünk ki, ami nemcsak segíti, hanem szélesíti is az oktatási munkáinkat. 2017 augusztusában egy üzleti folyamat eredményeként az Exim Növekedési Alap 600 millió forintos tőkebefektetéssel szállt be a cégbe. Ennek köszönhetően kétszeresére növeltük a cég szakértőinek létszámát, és olyan fejlesztéseket indíthatunk, amelyekkel tovább bővíthetjük szolgáltatási portfóliónkat.

Céglapítás után repülőrajt
Végy két tanárembert, akik két teljesen eltérő területen képezték magukat profi szakemberré. Ha az élet ugyanahhoz a vállalkozáshoz sodorja őket, akkor van remény arra, hogy idővel egy világszerte egyedülálló cégprofilt alakítsanak ki. A Cyber Services Zrt. két vezetője így idézi fel az indulást és a közös alapokat:
– Srác koromban autodidakta módon tanultam meg a számítógépek gépi kódú programozását – később tanárként egy teljesen humán pályán indultam tovább. A 90-es évek közepén már a nagyszámítógépekkel találkoztam, felfedeztem a hálózatok és az internet titkait, s közben rájöttem, hogyan lehet feltörni azokat a rendszereket. Nem vagyok bűnöző alkat, ezért úgy gondoltam, hogy a megszerzett tudással a „jó oldalon” kell valamit kezdenem. Akkorra a kiberszakmában már volt néhány külföldi kapcsolatom is, velük együtt alakítottuk ki azt a módszertant, amit ma „etikus hackelésként” definiálnak. Érdekesség, hogy később kétfelé ágazott ez a tevékenység, a másik módszertant ma a szoftverek minőségi teszteléseként ismeri a szakma. Ma is ez a két iskola létezik a világon – mondja Frész Ferenc, aki 2004-től hét éven keresztül a Kürt Zrt. információbiztonsági üzletágát vezette. Ott találkozott Mádi-Nátor Anett-tel, aki többek között az angol szaknyelv tanáraként dolgozott a cégnél.
– Kalandos gyerekkorom volt, sok helyen jártam a világban. Hét idegen nyelvet sikerült elsajátítanom, az első a spanyol – de hivatalos közegben ma is jobban beszélek angolul, mint magyarul. Történészként, majd összehasonlító nyelvészként végeztem az egyetemen, angol nyelv és irodalomból is diplomáztam. Alaposan megismertem a középkori Európa hadi diplomácia motivációs rendszerét – ennek ma is nagy hasznát veszem a mindennapi munkában. Végül Pécsett egy tanári diplomát is szereztem. Budapesten olyan nyelvstúdióban kezdtem dolgozni, ahol többek között azokat a magyar katonákat készítettük fel, akik például a legkeményebb békefenntartó missziókra indultak vagy NATO-pozícióra készültek. Ebben a nyelvi képzésben én azt a szintet oktattam, amit Európában csak Magyarországon tanítottak, vizsgázni pedig csak Angliában lehetett – mondta Mádi-Nátor Anett.

A két tanár egymástól is sokat tanult: a kiberprofi angoltudása gyorsan kiteljesedett, a nyelvtanár pedig egyre jobban értette a kibervédelem lényegét, fontosságát. Gyorsan felismerték, hogy az informatikai biztonság területén felhalmozott tudás oktatása egy olyan sajátos „szellemi termék”, amelyre a nemzetközi piac is kíváncsi lehet.
Az ügyfélkör gyorsan kiépült: az EU-tagállamok és a NATO-országok mellett a közel-keleti és a dél-amerikai országok is megjelent a megrendelők között. Szakmai elismertségüket jól mutatja, hogy két éven belül Mádi-Nátor Anettet nevezték ki a NATO kibertechnikai csoportjának elnökévé. A szakértők ekkor már a Nemzeti Biztonsági Felügyelet CDMA Központját vezették. Amikor 2015-ben Frész Ferenc többségi tulajdont szerzett az akkor már létező Cyber Services Zrt.-ben, Mádi-Nátor Anettet kérte fel a vezérigazgató-helyettesi pozícióra, aki operatív igazgatói beosztása mellett azóta is a nemzetközi projekteket menedzseli. Alig több mint két év alatt világméretű ügyfélkört építettek ki: Hongkongtól Peruig minden évben 80 ország kiberbiztonsági szakértőit képzik ki vagy tartanak számukra speciális továbbképzéseket – a kurzusokon eddig több mint 150 ezer ember vett részt.

Etikus hackerek képzése
Frész Ferenc több mint tíz éve foglalkozik olyan profi szakemberek képzésével, akik szakértelmüket a „jó oldalon” kívánják hasznosítani. Az „etikus hacker” fogalma és az oktatás szükségességének felismerése még a 90-es évek elején született meg. Az iskola alapítója akkor kezdte összeállítani az IT-biztonság kiépítéséhez szükséges ismeretanyagot, akkor tűzte ki célul, hogy önálló szakmaként is elismertesse ezt az egyedülálló tudáscsomagot.
– Tíz éve Magyarországon először alapítottam ilyen iskolát, azóta több mint kétszáz szakember kapott speciális kiképzést. Közülük kerül ki a Cyber Services csapatának utánpótlása is, a végzett hallgatók tudásának minőségére éppen az a garancia, hogy a saját magam és kollégáim által kiképzett és felvett emberekkel tudunk dolgozni.

– Mi történik, ha közülük valaki nem tiszta szándékkal végzi el a tanfolyamot, és végül a sötét oldalon, valódi hackerként kíván tevékenykedni?
– A leendő hallgatóknak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük, így még a kurzus megkezdése előtt alaposan megismerhetjük őket. Tény, hogy a nagyon erős képzés miatt van lemorzsolódás is, nem mindenki fejezi be a tanfolyamot. De ha valaki átállna a rossz oldalra, akkor őt a saját diáktársai buktatnák meg. Minden hallgatónak, minden hackernek egyéni stílusa van, így gyorsan kiderül, ha valaki „félrelép”. Tudjuk, hogy a srácokat időnként „megkínálják” egy kiválasztott rendszer feltörésével vagy valamilyen más hackerfeladattal, aminek teljesítéséért akár több milliárd forintot is ígérhet a megbízó. De a hallgatóink már a kurzus elején megtanulják, hogy az életben csak egyszer lehet elfogadni ilyen megbízást, és utána két tényezővel biztosan számolniuk kell: sosem fogják kifizetni a számlát, és egy életen át zsarolni fogják a hackert. És nincs hova fordulni bármilyen igazságtételért…

– Hol lehet elhelyezkedni az itt megszerzett végzettséggel?
– Hallgatóink kilencven százaléka etikus hackerként dolgozik a világ valamely pontján, természetesen a „jó”, azaz a védelmi oldalon, de a többiek pályáját is napi szinten követjük. A tíz év alatt elértük, hogy az etikus hackereket ma szakmaként jegyzi a világ, mégpedig a legjobban fizetett szakma egyikeként. Ma már nemzetközi összehasonlításban is vonzó ez a pálya, egy junior etikus hacker kezdő fizetése 50-60 ezer angol font évente, ami hozzávetőleg húszmillió forintnak felel meg. Aki pedig etikus hackerből kiberbiztonsági szakértővé képezi magát, ennek az összegnek akár két-háromszorosát is megkaphatja. Ma már Magyarországon is érdemes a fehérgalléros vonalon elhelyezkedni, az igényeket jól mutatja, hogy a hallgatóinknak már a végzés előtt szerződést kínálnak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Ambergben történt eset “mértéktelen erőszakos túlkapás, amelyet nem tűrhetünk el” – mondta a tárcavezető a Bild című lap szerdai összeállításában.

A kisvárosban szombaton két afgán, egy iráni és egy szíriai fiatalember válogatás nélkül járókelőkre támadt. Ittasan randalírozva tizenkét embert sebesítettek meg, egyikük kórházi ápolásra szorul fejsérülése miatt. A 17 és 19 év közötti menedékkérőket előzetes letartóztatásba helyezték.

“Ha menedékkérők erőszakos bűncselekményeket követnek el, akkor el kell hagyniuk az országunkat” – vonta le a történtek tanulságát Seehofer. A politikus hozzátette, hogy javaslatokat dolgoz ki az ügyben a kormány számára.

Az ilyen esetekben a jogállamnak “hajthatatlan keménységről kell tanúbizonyságot tennie”, és az eddiginél nagyobb határozottsággal kell eltávolítania az országból a maradásra nem jogosult menedékkérőket – mondta Philipp Amthor CDU-s parlamenti képviselő.